Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-20 / 221. szám
VIII. ÉVFOLYAM. 221. SZÁM. ARA SO FILLER 50.000 forintot nyert 200 forintos kötvényével Horvátb Ferenc nyíregyházi ifjúmunkás építés-munkavezető „Az állati termékhozamok s a szaporasúg emelése, valamint az állatállomány számúnak fejlesztése érdekében nagy mértékben növelni kell a■ takarmánytermelést’' — így kezdődik a minisztertanács ág Tártunk Központi Vezetősége legutóbbi határozatának negyedik része, amely hosszú időre utat mutat taka rmanyt er raeJésün k számá ra. Aligha felejtik el a tiszadobi milliomos „Táncsics” termelőszövetkezetben, vagy a híres túrkevei „Vörös Csillag”-ban járt szabolcs- szatmári parasztküldöttek, milyen gyönyörű jószágállományt, milyen nagyhozamú, értékes állatokat láttak mindkét helyütt. Aligha felejtik el a dobi „Táncsics” rekorderét, Galambot, amely 31 liternél is több tejet ad naponta, vagy a szövetkezet mangalicáit, amelyek közt hétnél is nagyobb a malacozási átlag. Aligha felejtik el a kevi milliomos állattenyésztő szövetkezeti parasztok óriási sertésvárosát — és azt, hogy mindenütt hangsúlyozták az állattenyésztés mesterei: megfelelő takarmánymennyiség, helyes takarmányozás nélkül sohasem - érhettek volna el országos visszhangot keltő, eredményeket. A kevi „Vörös Csillagában láthatták is a szövetkezeti parasztok azt a tizenkét, láncosán összeépített óriási betonsilót, amelyek helyén egy kétemeletes- vú-osi bérpalota könnyűszerrel elférne — s amelyekbe két irányból is kisvasúti vágányok vezetnek, hogy a silók töltését és kiürítését ‘gazdasági vasutakkal könnyűszerrel megoldhassák. De vájjon lehet-e elég példára hivatkozni, amelyek mind a takarmánybázis megteremtésének szükségét, a takarmánytermelő munka óriási jelentőségét húzzák alá?! Még az egy tehénkét tartó kispa- raszt is jól tudja, hogy korgó gyomt'ú jószággal nincs mit kezdeni, hogyha nincs a padláson kellő mennyiségű takarmány, csak haszon nélkül való az állattartás. De alaposan megtanulhatták tavaly a barabási termelőcsoportban is — ahol elherdáltak 32 mázsa birka takarmányt, s tavasszal a takarmányínség miatt leromlott birkákat mind kálciuminjekciózni kellett —, hogy megfelelő takarmány nélkül nincs állattenyésztés. Bár számos példa van rá az idei esztendőben Is, hogy a termelőszövetkezetekben és lermelőcsoportok- ban elsősorban, bőven fizettek a takarmányosok a jó, nedvességtől'- ■íalékoló munkáért, mégis erősen érezhető idei takarmánytermésün kön az aszályos, száraz nyár. A vajai „Rákóczi” tszcs-ben 20 mázsán felüli volt ugyan az őszi árpa, a dobi ,,Táncsicsában, a sóstóhegyi „Vörös Csillagában 40—50 mázsájával fizet a négyzetesen vetett, pótbeporzott kukorica, s még sokhelyütt örülnek gazdag takar- mánytermésuek. de sokkal kevésbbé sikerültek a másod vetések az ésőt- len idő miatt, sokkal kevesebb szé- nánakválót sikerült kaszálni az idén, mint egy esősnyarú esztendőben, mert kiszáradt, eltikkadt a legelő, a rét. Van takarmányunk az idén, szemes is, szálas is. Azonban nem lenne jó gazda egyetlen szövetkezeti paraszt, egyetlen egyéni termelő sem, ha figyelmen kívül hagynák azt a kárt, amit a fakormányosokban okozott az idén a szárazság. Nem lennének Jó gazdák, lm nem takarékoskodnának a szfi kös takarmány felhasználásával — s ami a legfontosabb: ha nem j igyekeznének minden lehetőt elkövetni. hogy amivel csak lehet, növeljék a takarmánykészletet. Hiszen a minisztertanács és Pártunk Központi Vezetőségének határozata az állattenyésztés fejlesztéséről, dolgozó népünk növekvő szükségletei megkövetelik, teljesítendő törvénnyé teszik, hogy mindenütt növekedjék a jószájállomány szaporulata, hozama. Mi történne, ha a tél közepén elfogyna a takarmányunk? ! A Párt és a kormány határozata nngyértékfi tanácsokat ad ahhoz, hogy eddig kihasználatlan tartalékokat tárjunk fel a takarmánytermelés ieréu. Mostani legfontosabb teendő: minden silózhatö mezőgaz daxápi mellék lenn ék f el ha színű á sér val igyekezzen mjnden szövetkezeti paraszt, minden egyéni gazda mi nél több silótakar-mányi biztosítani. A minisztertanács és fúrtunk Központi Vezetőségének közös határozata előírja, törvénnyé teszi, hogy silózásra használják fe! a kukoricaszárat. napraforgószárat, napraforgót«,nyert, zöld ségi m 11 a dók o t, s a többi mellékterméket, sőt fel kell használni a jószág etetésére a moslékot is. A szovjet állattenyésztők, a szovjet mezőgazdaságtudomány gazdag tapasztalatai, útmutatásai szerint új módszerekkel számos értéktelen takarmányt hasznosíthatunk. Az egész megyében elterjedt a híre a császárszállási ,.Uj Alkotmány” tsz-ben tartott szalmafeltárási bemutatónak. A bemutató valameny- nyi résztvevője saját szemével győződött meg arról, hogy rövid idő alatt milyen értékes és a jószág által kedvelt takarmányt lehet készíteni az értéktelen szalmából. — Székely elvtárs, a kállósemjéni „Uj Élet” tszcs, elnöke nem lsátallotta kijelenteni: „ennyi takarmányt még nem kaszáltam soha egy fél nap alatt”. — S valamennyien ígéretet tettek arra, hogy hazamenve rögvest hozzálátnak az értékes takarmány tartalék létrehozásához. Termelőszövetkezetei nkben, a községi tanácsoknál nagy gondot fordítsanak arra, hogy a most folyó takarmánysilózással, az értéktelen takarmányok új módszerekkel való feltárásával nagymeny- nyiségü takarmánykészletet biztosítsanak mindenütt a jószág téli takarmányozására, a, szálas és szemes takarmánykészlet kiegészítésére. Azonban nemcsak ezek a takarmánytermelésünk napirenden lévő fontos problémái. A minisztertanácsnak az őszi munkákról szóló határozata szerint e hónap 30-án kellene befejezni az őszi takarmánykeverékek vetését, amelyek már kora tavasszal bőséges, nedvdús takarmányokat biztosítanak állataink számára. A jelentések szerint megyénk szövetkezeti gazdaságai és egyéni gazdái is szégyen- teljesen elmaradtak a takarmány- keverékek vetésével. Szeptember 15-ig a megye takarmánykeverék- vetési tervét mindössze 18 százalékra teljesítette. Ezen belül a szövetkezetek 22, az egyéni gazdák 16 százalékos eredményt értek el. Minden nap további késedelem nagy kárt jelenthet takarmányter- melésünkben, jószágállományunk takarmányellátásában. Éppen ezért haladéktalanul meg kell gyorsítani azt a munkát, amelyet eddig a szövetkezetekben és az egyéni gazdák Tegnap este nyolc óra tájban villámnál gyorsabban szaladt a hír a telefondróton a budapesti Zeneművészen Főiskola nagyterméből, a Második Békekölcsönsorsolás színhelyéről Nyíregyházára: Horváth Ferenc ifjúmunkás, a nyíregyházi 61 /2 Építő Vállalat munkavezetője 50.000 forintot nyert 200 forintos kötvényével! Horváth elytárs huszonkét éves, az üzem DISZ-tnkára. Életútja olyan, mint bármely más ifjúmunkásé a népi demokratikus, szabad hazában, ahol nagyszerű jövő bontakozik ki a fiatalok előtt. Az elmúlt rendszer nyomorúság volt számára. Apja szervezett munkás volt, a nyíregyházi urak, fasiszta bitangok üldöztek, még a betevő falatot is elrabolták a héttagú családtól. Kevéske tizenkét esztendejével már munkába állt Feri. Téglát cipelt, maltert kevert s kapott érte óránként 38 fillért. Az ugyanolyan munkát végző felnőttek 75 fillért. Xed vés, tüdőt apasztó, egészségtelen lakásban húzódott meg a család.— Édesanyját s egy kicsi húgát, a nyolchónapos Magdust a tüdőbaj ragadta el. .. S jött a felszabadulás! Feri kőműves tanuld lett Szorgalmasan tanult s 1051-ben. 20 éves korában hathónapos művezetői , iskolára küldte el a Párt. Feri kommunista. Könyvtára van s Makarenko: L'j ember kovácsa, Tolsztoj: Hátin ni és Békéje mellett ott van Fa- gyajev Ifjú Gárdája is. A példaképe Oljeg Kosevoj, a rettenthetetlen komszomolc, aki életét áldozta a hazáért. Feri megfogadta: soha, de soha nem tér le Oljeg Kosevoj útjáról! A tanulást üem hagyta abba. Nemrégiben szerezte be az ..Építésvezetés I.” kötetét s megállás nélkül fejleszti tudását. Hu- szonkétéves létére önálló munkave zető s nagy megtiszteltetésként megválasztották az üzem fiataljai DISZ titkárnak. Tegnapelőtt este a. családban szó- bakerült a kölcsönsorsolás. Feri szerényen mondta, amikor elővette 1000 forint értékű kötvényeit: „Én már nyertem. Egy teljes boldog életet. Iskolán voltain, tanulhatok. Egyetemre mehetek.” S most örvendező családja körében újra meg újra előveszi a nyertes kötvényét, újra meg újra megnézi a számot: „2064—0346”. A szám egyezik. 50.000 forint! Hogy mit vásárol belőle? Testvéreinek ruhát, könyvet, magának Is — és teljesül régi titkos vágya: motor- kerékpárt vesz. De mindenokfelett azt mondja: „A takarékba teszek pénzt. Ezzel is segítem drága hazámat. Azt a hazát, amely számomra, mint minden dolgozó fiatal számára gondtalan, gyönyörű élelet biztosít! Megfogadom a Pártnak, Rákosi elvtársnak, hogy az eddiginél még jobban dolgozom. Felhívok minden ifjúmunkást: erőnket nem kímélve harcoljunk a mi nagyszerű ötéves tervünk végrehajtás sóért.” A békés építés közben, nagy ötéves tervünk megvalósításáért munkálkodva a magyar nép nem felejtette el Kossuth JLajos üzenetét! Leleplezték Riulapesten a nagy magyar szabadsághős szobrát Az 184S/49-es szabadságharc ' vezére, a magyar hép szabadságának és függetlenségének nagy harcosa, Kossuth Lajos emlékét a magyar nép új, méltó alkotásban örökítette meg. Az új emlékművet a halhatatlan -szabadsághős születésének 150. évfordulóján, pénteken délután ünnepélyes külsőségek között leplez^ ték le a Kossuth Lajos-téren. Az ünnepségen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke is, Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Geső Ernő, Farkas Mihály és Révai József elvtársak, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai és az ország számos vezetője. Ott voltak a megyék élenjáró dolgozó parasztjainak küldöttei is. Resztvettek a szoboravató ünnepségen a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi baráti állam budapesti diplomáciai képvise lői is. Az ünnepi beszédet Révai József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, népművelési miniszter tartotta. Kévai elrtíírs beszéde — Alig több. mint egy éve határozta el a Magyar Népköztársaság kormánya, hogy Kossuth Lajosnak — születésének 150. évfordulójára — új szobrot állít Budapesten. Kormányunk határozata megvalósult. 150 év telt el Kossuth Lajos születése óta. Elég idő arra, hogy emberek és eszmék feledésbe merüljenek. Kossuth Lajos kivételes nagyságának bizonysága, hogy emléke, ma is elevenen él népünk szívében, hogy eszméiből. ma is meríteni tudunk. Kossuth Lajos a magyar függetlenségért vívott évszázados küzdelemnek, a XIX. század magyar tör ténelmének legnagyobb alakja. Vájjon mit tisztelünk benne, a magyar nemzeti szabadságharc, a polgári forradalom nagy harcosában és vezérében mi, akik egy évszázaddal később, új viszonyok között, egy más világban, a munkásosztály vezetésével a dolgozó nép új szocialista országát építjük? Tiszteljük Kossuth Lajosban mindenekelőtt a forradalmárt, aki 1848 ban felvette a nemzet arcába dobott kesztyűt, nem hátrált meg. nem alkudott meg, nem egyezkedett az idegen elnyomókkal, hanem forradalmi eréllyel fegyverbe szólította népét, a válságos helyzetben nem lapult meg. hanem szembehelyezkedett a viharral, bátran és merészen dacolni mert vele. Tiszteljük Kossuth Lajosban azt a politikust,’ aki hitt a nép erejében és erre a hitére merte építeni politikáját. Kossuth nem a népből jött, de felismerte, hogy jobbágyfelszabadítás nélkül a nemzet kényre-kedvre ki vau szolgáltatva az idegen elnyomóknak. 1848-ban. 49-ben rá merte bízni a haza megvédését a tömegek erős karjára, nem riadt vissza a nép mozgósításától, mert a tömegekre támaszkodni. Tiszteljük Kossuth Lajosban az idegen elnyomók belső szövetségeseinek kérlelhetetlen üldözőjét, aki kész volt arra, hogy a hazaárulókat törvényen kívül helyezze, aki elrendelte birtokaik elkobzását, aki parancsot adott a liabsburgokkal egyhúron pendtilő tisztek és mágnások kitelepítésére az ország fővárosából. Tiszteljük benne, hogy útját állta a megalkuvóknak, akik a reakciónak gyáván és becstelenül térdet, fejet akartak hajtani. Tiszteljük Kossuth Lajosban a nagy forradalmi államférfit és szervezőt, aki a veszély órájában biztosítani tudta a gyávákkal és fejüket vésztőkkel szemben a kormányzat. az államszervezet működését, ti szabadságharcos erők egységét, aki harc közben erős hadsereget teremtett. és ellátta mindennel, ami a győzelemhez kellett. Tiszteljük Kossuth Lajosban tántoríthatatlan hűségét a magyar függetlenség eszméjéhez, aki a forradalom veresége után sem esett kétségbe, a liatvauhetes gyalázatos kiegyezés után is kitartott rendit(Folytatás a 2. oldalon.) portáin is sokadrangú kérdésként kezeltek. Az állattenyésztés és takarmány- termelés fejlesztéséről szóló határozat kötelezővé teszi n mezőgazdaság dolgozói számára a szentes- takarmányok, kapásnövények terméshozamának növelését is. A jövő esztendei szemestakarmány termelés alapjait most rakjuk le az őszi mélyszántással, trágyázással. A Párt- és kormányhatározat útmutatásai pemcsak ti tavaszi vetésnél alkalmazandó új ;módszerek meghonosítására. majd a fejtrágyázásra és pótbeporzásra vonatkoznak, de már most, az őszi mélyszántás időszakúban is a mezőgazdaság dolgozóinak egyenes kötelességévé teszik, hogy „az őszi mélyszántást lehetőleg október végéig végezzék el és legkevesebb 20 centi mélység ben az előhántós ekék teljes kihasználásával’'. A takarmány termelés napirenden lévő, sürgős megoldást váró feladatai: a takarmánybázis új tartalékok feltárásával való bővítése a takarmánykeverékek vetésének gyors befejezése, az őszi mélyszántás gondos elvégzése — mind állatállományunk szaporaságának és hozamának növelése érdekében vaunak. Tehát dolgozó népünk életszínvonala további emelésének érdekében. A falusi kommunisták, a községi tanácsok ne feledjék el: a nagy állami terv döntő részének megvalósításáról van szó. Eszerint mozgósítsák munkára a mezőgazdaság dolgozóit. TaUarmánytermelésii nkről
