Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-18 / 219. szám
1952 SZEPTEMBER 18. CSÜTÖRTÖK NÉPLAP 5 AZ OTEVES TERV NYOMARÁN A nyíregyházi Dó?'a tsz. tagjai a Második Bé. bekölcsön-jegyzéskor tudták, hogy jó helyre teszik megtakarított forintjaikat, amikor kölcsönadják a nép államának. SOO forint híjával egy traktor árát jegyezték s azóta ezt többszörösen kapták visz- sza. Több gáp jutott Így nekik is a föld megműveléséhez. Az Idén a talajmunkáknak már több, mint 70 százalékát géppel végezték. Tavaly az ősziek alá 22 centi mélyen szántottak élőhántós ekével. A kedvezőtlen időjárás ellenére is, átlagban 13 mázsa búzát arattak holdankint, az egyéniek 8 mázsás átlagával szemben, akik csak fogattal végezték a talajelőkésM- tést. Csupán búzából 400 mázsával többet takarítottak be a 80 holdról. — Rozsból 12, ősziárpából 15 mázsát takarítottak be egy holdról. Jelentősen emelkedett a szövetkezet állatállománya. Egy év alatt 20 darab tehenet, 30 darab te- nyészkocát és 135 darab fenyészjuhot kaptak hosz- szú-, illetve középlejáratú hitelre a nép államától, összesen 73.000 forint értékben. Az Idén saját erejükből 20 férőhelyes lóistállót építettek. Még az Idén kultúrház, melegház építését vették tervbe. Legtöbbet jövedelmezett az az öntözőberendezés, amelyet az ötéves tervben kaptak a nép államától. A 48.000 forintos beruházással készült öntözőberendezés 84 hold konyhakertészeti növény öntözését teszi lehetővé. Eddig közel félmillió forintot árultak az öntözéses kertészetből. A közös jövedelemmel együtt emelkedett a tagok életszínvonala is. Egy munkaegységre 4.4 kiló kenyérgabona és az eddigi bevételek alapján 20 forint készpénz jut, egyéb járandóság mellett. Kádár Mihály családja csak egy a Dózsa tsz- ben lévő sok boldog család közül. Kádár Mihály 51 éves létére feleségével együtt augusztus elsejéig 507 munkaegységet szerzett s ezért 22.30 mázsa kenyérgabonát vitt haza. Zárszámadásig elérik a 600 munkaegységet s erre kereken 12.000 forint készpénz jövedelemhez jutnak. Háztáji gazdaságában már két disznó hízik. Miló János zárszámadáskor 350 munkaegység után részesedik. Ehhez jön még a lánya által szerzett 270 munkaegység A szövetkezeti tagok életszínvonalának emelkedése megmutatkozik abban is, hogy a rendes ruházkodás mellett a sző vetkezeti tagoknak fele már kerékpárral jár dolgozni. Az Idén két családnak a tehénvásárlását segítette elő a szövetkezet. Csaknem minden család beállította már a hízónak valót. Eddig 9 családnál szerelték be a vezetékes rádiót s folytatólagosan még az idén minden családhoz bevezetik. A napköziotthonok férőhelyeinek száma, hazánkban Horthyéle idején és az ötéves terv, végén. — Megyénkben az ötéves terv. kezde. tón S030 volt, az ötéves terv végén pedig ötezer lesz a férőhelyen száma. 1950-ben 64 napköziotthon volt a megyében, s 195’t-beri 120 lesz. * Kz a néhány számadat is fényesen bizonyítja, azt, hogy ország* építő ötéves tervünk célkitűzései népünk életszínvonalának emelését szolgálja. Munkásaink, dolgozó parasztjaink az ország minden becsületes embere lelkesen küzd azért,, hogy ötéves tervünk célkitűzései valóraváljanak. Munkával, áldozatkész magatartással építi népünk a szocializmus boldog hajlékát. Többszörösen kapták vissza a nyíregyházi „Dózsa44 tsz. tagjai kölcsönadott forintjaikat Napfényes életet hozott a terv Lugos a múltban még a környékbeli szegény, akkor még termést is alig hozó homokos nyíri földdel rendelkező községek közt Is a leg- elhagyatottabb volt. A régi rendszerben vasútja, állomása sem volt a községnek. Ha valahova utazni kellett valami ügyes-bajos dologban, vagy Nyírmihálydiba kellett gyalogolni 8 kiléméterre az állomáshoz, vagy pedig Nyíradonyba 12 kilóméterre. A felszabadulás után, nagyszerű terveink valóraválláaa során kapott Nyírlugos vasútvonalat, szép állomást. Azonfelül aztán sok-sok gazdag létesítmény emeli ki egyre jobban a régi elmaradottságból a falut, biztosítja a dolgozó parasztok egészségvédelmét, adja meg a lehetőséget a tanuláshoz, művelődéshez. A régi petróleumlámpák helyett most villany világítja meg a falu lakóinak házát. Mozi épült a községben. A vasút mellett még autóbuszjárata is van a községnek. Egy régi, rozoga épületet újjáépítettek 6000 forintos állami hitellel kultúrháznak. Sportpályáról esetleg csak hallottak a falu fiataljai a múltban. Soha nem sportolhattak rendes pályán, mivel nem volt községükben. Most államunk gondoskodott arról, hogy soprtpá- lyát építhessen a szórakozásra, sportolásra vágyó fiataloknak. Sportfelszerelés megvételére is 3500 forintot adott a községnek. A népkönyvtár is 100 kötet könyvet kapott. De mindezek mellett a gazdag ajándékok mellett a dolgozó parasztok előtt is megnyílt a lehetősége annak, hogy eltüntessék a régi dohos, sötét cselédviskókat és gyönyörű, napfényes lakásokat építsenek helyükbe. Egy olyan ember, aki egy évtizeddel ezelőtt járt utoljára a községben, bizony most könnyen eltévedhetne, hisz valósággal új falurészek, új utcák nőttek ki rövid idő alatt a földből. A felszabadult emberek szebb, boldogabb életét tükrözik ezek a változások. A Cserhágón, Keresztes János volt földbirtokos egykori tanyáján is a reménytelen nélkülözés jutott dolgozó parasztjainknak a múltban. Most pedig a rossz cselédviskókban egykor megsápadt emberek, gyermekek helyett egészséges emberek lakják a 32 új szép lakást. Ezen a tanyán lakik idős Makszim János, az egykori nincstelen cselédember is szép új kétszobás, lakásban családjával együtt. Két tehene, két kocája van most Makszim bácsinak és amellett szépen keres gyerekeivel együtt az állami gazdaságban. Makszim bácsitól, ha azután érdeklődnek, hogy mennyire igyekezett meghálálni államunknak ezt a szép, boldog életét, mennyire segítette hozzá, hogy a jövőben még többet adjon Nyírlugosnak, megyénknek és neki magának is. Előbb kissé elszégyelü .magát. A Terv- kölcsönből bizony semmit sem jegyzett, de itt hibásak voltak a népnevelők is, hisz nem magyarázták meg kellően, mire is adná ő oda forintjait. Mit kaphat majd abból és a falu jegyzéseiből a község. , Az Első Békekölcsön jegyzésénél már a maga sorsán, fejlődésén látta: sokkal jobb most az embereknek, mint régen volt. És Makszim János azt akarta, hogy Nyírlugosnak még sokkal jobb legyen. 400 forint jegyzésivel Igyekezett ezt elősegíteni. A Második Békekölcsön jegyzésénél pedig már 500 forintot adott kölcsön államunknak hatalmas, szép terveink megvalósításához. Szennyespusztán még a cserhágó' fejlődésől is többet láthatunk. Valósággal kis falut építettek már oti az egykori szegény cselédemberek. 92 család épített eddig lakást ezen a pusztán. De az Iskolásgyerekek nek sem kell már egy sötét szobában tanulni, mert államunk gondoskodott arról, hogy a szennyespusztai gyerekek napfényes, tiszta egészséges iskolákban tanuljanak. 20 ezer forint költséggel építettek át régi lakásból iskolát a tanyán. Benn a községben is elszórva legkevesebb 50 házat építettek már fel eddig. A Felszabadulás-utcát is a felszabadulás után építették. Minden egyes felépített ház a dolgozó parasztok megváltozott boldog életét bizonyítja. A lugosi dolgozó parasztok nem Is voltak hálátlanok államunkkal szemben azért a sok ajándékért, mely falujukat egyre Jobban kiemeli régi elmaradottságából. A beadás teljesítése mellett kölcsönadott forintjaikkal is igyekeztek meghálálni ezt. Az Első és Második Békekölcsön jegyzésénél kevés hijján 245 ezer forintot adtak kölcsön államunknak a nyír- lugosi dolgozó parasztok hálából az eddigi sok gazdag ajándékért. De egyben azért is, hogy a még tervbevett létesítményeket minél hamarabb felépíthessék. JR&zsa Mifcüós is azt tartja : érdemes volt Békekölcsönt jegyezni A* Elaö Békekölcsön második sorsolásánál szinte percek alatt száguldott végig Urán a hír, hogy Rózsa Miklós állami gazdasági juhász 2C0 forintos kötvénye 10.000 forintot nyert. Az irodában volt akkor maga Rózsa Miklós is, amikor a hir megérkezett Nyíregyházáról. S amikor azt kérdezték tőle, hogy mit vásárol a pénzből, azt mondta: Valami olyat, ami örökre emlékezetes lesz. Olyan helyre irányítom a pénzt, hogy*»emlé- keztessen arra mindenkit: érdemes Békekölcsönt jegyezni. Úgy gondolom, legelébb is a Páram hozom rendbe. Ha aztán a falubeliek elhaladnak a szép, csinos portám előtt, akkor arra gondoljanak, jól jár az, aki az államra hallgat, aki bízik az államban." Rózsa Miklós vezető juhász a* állami gazdaságban. Valamikor „gróf" Tisza birtokán juháezkodott. Hat gyerekénél egyebe nem volt — kenyere kevés. A felszabaduláskor 10 hold földet kapott, aztán, mivel nagyon szereti mesterségét, „elszegődött“ az állami gazdaságba. Azóta egyre feljebb ível a család jóléte. Amikor a nyíregyházi Takarék- pénztárnál átvette nyereményét, ünnepi pásztorruháját öltötte fel. Ünnep volt ez a nap. örömünnep. Annak a dolgozónak az örömünnepe, akinek olyan megbízható gondviselője, támasza van, mint a nép állama. A rádiéelOfizetök számának növekedése a Horthy-időktöl az ötéves terv végéig. — Igen jelentős az, hogy egymásután vezetik be falcainkban a vezetékes rádiót. A megyében ma már minden nagyobb községben van ilyen rádió. A magyar könyvtermelés adatai 19i9-ben ós az ötéves terv utolsó évében. — A kép baloldali része a kiadott könyvek számát illusztrálja, a jobboldali része a kiadott könyvek példányszámát. Képek és számok az ötéves tervről — népünk emelkedő életszínvonaláról
