Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-17 / 218. szám
f \ Mai számunkból : NYÍRMEGGYESEN AZ ÖTÉVES TERV NYOMÁBAN (2. old.) — SZTÁLIN, VISINSZKIJ. KUMI- KIN ELVTÁRSAK TÁRGYALÁSAI A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGÉVEL (3. old.) — FELAJÁNLÁSOK A BOLSEVIK PÁRT XIX. KONGRESZ- SZUSÁRA (4. oldal) V_______________________________________) A llattenyésztésünhről A megye községei tömegesen csatlakoznak >„A mező cseppenti, a jószág csurgatja a pénzt” — ezt tartja a régi szólás-mondás. Senki sem tagadhatja le, hogy van ebben a mondásban igazság. Nem tagadhatják le az egyénileg dolgozó parasztok, de méginkább nem a szövetkezetiek, akik két-három esztendő alatt megtanulták becsülni az állattenyésztő munkát. Visszaemlékszik mindenki ;i faluban arra, hogy a fölnhözjut- íatott, azelőtti cseléd-emberek is hogyan igyekeztek, hogy jószágra, tehénkére, disznóra tegyenek szert, hogyan dédelgették, babusgatták állataikat, hogy nevelhették a szaporulatot. S így keltek szinte nap- ról-napra lábra, a jószágneveléssel került nem egy közülük a módosabb középgazdák sorába. Ott van például az egyik nyíregyházkörnyé- ki tanyán idősebb Bálint Pál. Napszámosember volt azelőtt. Tíz hold földét kapott. Az első napoktól kezdve azon volt, hogy mielőbb legyen jószága. Forintonként igyekeztek összerakni a piacon eladott tojás, baromfi árát, hogy tehenet, lovat, disznót vegyenek maguknak. Elérték, hogy most már két lovuk, tehenük, egy üszőjük, egy bikabor- jújuk van, két magkocájuk, egy hízójuk, egy süldőjük és hat malacuk is, meg vagy száz aprójószág. Pedig a tíz holdról tíz tagú család vár keuyeret minden esztendőben, \ ilágos hát, hogy a jószágueVelés nélkül aligha tudott volna gyarapodni idősebb Bálint Pál is. De főként a termelőszövetkezeti parasztok mondhatják el, boldogulásuknak. gyarapodásuknak mekkora emelője a szövetkezeti, nagyüzemi állattenyésztő munka. A Tiszadobon járt egyénileg dolgozó parasztok a saját szemükkel láthatták a „Táncsics” tsz. állatfarm- jain, micsoda kincsetérő jószágállomány növeli a tagok munkaegységeire jutó jövedelmet, a szövetkezet többmilliós közös vagyonát. A -zövetkezéti hizlaldából kikerülő 190 sertés például nem kevesebb, mint 87.000 forint jövedelmet hozott a szövetkezetieknek. A komlód- tótíalusi „Két vadas testvér’’ tszcs, állattenyésztői 18 tenyészkant nevettek fel többek, közt, s ezért a tenyészkanért darabonként 1200 forintot kaptak, összesen 21.600 forintot jövedelmeztek a kanok. De -zúmos példát lehetne még felhozni i ermel»szövetkezeteinkből, termelő- csoportjainkból, amelyek mind igazolják, hogy a szövetkezeti állatié nyésztés a szövetkezeti parasztok jólétének egyik legfőbb alapja. Van is rá mód, hogy bőséggel csurgassa a hasznot a nagyüzemi állattenyésztés, hiszen sehol másutt nincs olyan mód a fejlett állattenyésztési módszerek alkalmazására, a korszerű istállóépületek, . tenyészíar- mok, hizlaldák felépítésére, mint a közös szövetkezeti munkán alapuló gazdaságokban. Azonban a szövetkezeti állattenyésztés nemcsak a szövetkezetek belső ügye, az egyénileg dolgozó parasztok állatállományának fejlődése, gyarapodása nemcsak közvetítőiül hoz hasznot azoknak, akik gondosan elvégzik az állattenyésztő munkát. Az állattenyésztés jelentősége országos érvényű, ötéves tervünk sikerei hozták, hogy országunk agrárországból ipari országgá lett, ami azt jelenti, hogy egyre több gép, traktorok, kombájnok mennek falura, egyre több műtrágya és más fontos termelőeszköz indul a gyárakból községeink felé. A dolgozók keresete, s ezzel együtt szükségleteik,. életszínvonaluk egyre nő, mind több élelmiszerre, ruház- j kodűsl cikkre van szükség. Vájjon j lehet-e a további előrehaladáshoz biztosítani a növényi eredetű nyersanyagok mellett az állati termékeket, vájjon lehet-e a növekvő szükségleteknek megfelelően biztosítani a kenyérnekvaló mellé a zsírozót, a húsféléket — fejlett állattenyésztés nélkül? Nem lehet. Világos hát, hogy azok a dolgozó parasztok, azok a termelőszövetkezetek, akik s amelyek becsületes munkát végeznek az állatok körül, .országos ügyben is cselekszenek, a nagy állami terv megvalósultát segítik elő, s nemcsak közvetlenül, de közvetve is saját jólétük további növekedését. Nagy példaképünk, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XVII. Kongresszusán, 1934 januárjában Sztálin elvtárs a következőkre mutatott rá: „Az állattenyésztés ügyét az egész pártnak, minden pártbeli és pártontóvülitfunkcioüáriusnak kezébe kell venni, szem előtt tartva azt, hogy az állattenyésztés problémája ma ugyanolyan elsőrendű probléma, mint amilyen tegnap a. már sikeresen megoldott gabona- probléma volt”. A Bolsevik Párt iránymutatása nyomán a szovjet kolhozokban, szovhozokban hatalmasra nőtt meg a világ legfejlettebb állattenyésztése, egymásután hoztak létre új, nagyhozamú állatfajtákat, egyre-másra értek el világrekordokat az állattenyésztésnél — a szovjet népek boldogulására. A mi Pártunk, Rákosi elvtárs számos ízben hívta fel a figyelmet az állattenyésztő munka fontosságára. S a Párt útmutatására kormányunk kétéves állattenyésztés- fejlesztési tervvel jelölte meg az állattenyésztő munka feladatait. Minisztertanácsunk legutóbbi határozata az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztéséről az 1952 —1954-es években — leszögezi, hogy az előző kétéves terv teljesítésével jelentős eredmények születtek az állatállomány növekedésénél. Sza- bolcs-Szatmárban is jóval növekedett az állatállomány az előző esztendőkhöz viszonyítva, azonban nem dicsekedhet el a megye a kétéves cerv jó teljesítésével. Az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságait nézve, ugyan a szarvasmarhaállomány fejlesztésének tervét 107.7 százalékosan teljesítette eddig a megye, a sertésállománynál 129.9 százalékos a teljesítés. Azonban éppen azon a területen vannak hiányosságok, amelyeken a további fejlődés múlik. A kocaállomány fejlesztésének tervét például csak 67.2 szá-' zalékosan teljesítette a megye, s a tehénállomány fejlesztésénél is hiányosságok vannak. — De még Inkább rossz képet mutat a termelőszövetkezeti állatállomány fejlesztésének képe. Az elmúlt esztendőhöz képest a termelőszövetkezeti szarvasmarhaállomány köze! kétszeresére, a sertésállomány közel másfélszeresére, a lóállomány több, mint háromszorosára növekedett, a szövetkezeti állatállomány fejlesztő sének terveit mégsem teljesítettük kielégítően. Mert a szarvasmarhaállomány fejlesztésének tervét szövetkezeteink mindössze 68.2 százalékra, a sertésállományét pedig csak 39.S százalékra teljesítették. Számos termelőszövetkezetünk van még olyan, ahol nem törekszenek a minisztertanács határozata szerint eljárni a három fő tenyészállo- ■uány, a szarvasmarha-, sertés- és baromfiállomány létrehozása érdekében. a Qfi&aember 7. tiszteletére nersemjt kezdeményezel o eifedn k (elkii)áseikoz A vajai dolgozó parasztok felhívása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának megünneplésére — élénk visszhang ra talált a megyében. A községek tömegesen jelentik csatlakozásukat a November 7. tiszteletére folyó begyűjtési versenyhez. Besenyőd új termelőszövetkezeti község dolgozó parasztjai a vajai felhíváshoz csatlakozva, fogadalmat tettek arra, hogy termelőszövetkezeti tagokhoz méltón, élen fognak járni az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Vállalták, hogy október húszadikáig 110 százalékosan teljesítik a burgonya-beadást, a kukoricabegyüjtésben már október 15-re 110 százalékot érnek el. A napraforgó begyűjtési tervét 112 százalékra fogják teljesíteni, a sertésbéadás évi tervének teljesítését december 15-én akarják jelenteni, együtt a vágómarhabeadás évi tervével és a baromfibeadás évi tervével, amelyet december 15-ig 108 százalékosan teljesítenek. A tojásbegyüjtés éves tervét november elsejére 117 százalékosan teljesítik. A szénabeadást szeptember 20-ig rendezik és a tejbeadás tervét minden hónapban 102 százalékosan fogják teljesíteni. Hasonlóan lelkes vállalást tettek a poszt a dobosi dolgozó parasztok is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére megfogadták, hogy a burgonya- begyűjtés tervét október 20-ra. a kukoricabegy íijlését október 18-ra, a napraforgóbegyiijtését november 1-re, a hízottsertésbegyüjtés tervét november 7-re, a vágómarhabegyüj- tését november 1-re teljesítik. Ba- romfibea dúsban december 10-re 110 százalékot érnek el. (A tojásbegyüjtés tervét már teljesítették.) A borbeadás kötelezettségét is 10O százalékosan teljesítik november hetedikéig. A vajaink felhívásához csatlakoztak tegnap Penyige, Béri;esz. Beszterec, Demecser, Gégény, Ke- mecse, Nagyhalász, Nyírbogdány, Gebe, Nyírmeggyes, Mátészalka, Mérkvállaj, Balkány, Geszteréd, Pócspetri, Szabolcs, Tiszaeszlár, Hete és Olcsva községek dolgozó parasztjai. (MT. sajtócsoport.) Egyes községi tanácsok opportunizmusa akadályozza a Imrgonyabegyüjtés sikerét A keuyérgaboftabagyiijtés nagy harci szakaszának tapasztalatai azt mutatták, hogy mindazokban a községekben el szaporodott a hanyagok. a beadást halogatók száma, amelyekben a községi tanácsok már a kVz-.síi ivvzdc-’féii neu. érvényesítették a törvényt, nem buzdították a dolgozó parasztokát a cséplőgép alól való beadásra. A tlmári, gávai tanácsok esete is ezt bizonyítja. Mindkét községben elmulasztották a tanácsok azt, hogy az első napoktól kezdve gyors beadásra buzdítsanak. Amikor a dolgozó parasztok látták, mi sem történik, ha halogatják a beadást, még az sem igyekezett, akinek szándéka volt mielőbb feruidni a gabonát az államnak. Ebből következett aztán, hogy a két községben még most is számos adósa van az államnak. Jónéhány községi tanács van a megyében olyan, amelyek nem hasznosították a kenyárgabonabégyüj- tős munkájának tapasztalatait. — Nem egy helyen fordul elő. bogy a községi tanácsok nem követelik meg a burgonyaszedés bejelentését, elnézik, hogy a dolgozó parasztok vajas! engedély nélkül szedjék fel a burgonyát, s elnézik, hogy egyszerűen halogatják a beadást. A törvény azt mondja: az ellenőrzés, a begyűjtés megkönnyítésére Tájt*#! engedélyt, kell kérni minden dolgozó parasztnak, s még a vajas, felszedés napján be kell adni a burgonyát az államnak a beadási kötelezettség szerint. Aki a törvény szerint nem tesz eleget kötelességének, a tanácsok felemelik beadási kötelezettségiiket. később pedig, a további hanyagság esetében, elszámoltatják őket. Néhány adat is megmutatja, hogyan követnek el opportunista módra mulasztást mulasztás után egyes községi tanácsok. A nagykál- lói járásban például szeptember 15-ig 898 dolgozó paraszt jelentette be a burgonyaszedést, de csak 584 teljesítette a beadást. Mfcidennek ellenére csak 126 esetben alkalmazták . a törvényt a tanácsok, csak 126 esetben emelték fel a mulasztói; beadási kötelességét. De ez még mind kevés. A 120 termelő közül is csak 57 volt olyan, akik teljesíi ették a felemelt beadási kötelezettséget. — Vagy a vásárosna- ményi járásban: 717 termelő kért engedélyt burgonya szedésre, de esek. 522 teljesítette közülük be adását. Ennek ellenére az egész járásban csak 13 dolgozó parasztnak emelték fel a beadását, s a felemelt kötelezettséget a 13 közül is csak ketten teljesítették. A járásban kártérítést egyetlen mulasztó, hanyag termelőre sem vetettek ki. E két járásból származó néhány számadat i<? világosan igazolja azt a tényt, hogy még mindig csak félkézzel fogtál; a tanácsok a burgo- nyabegyüjtés munkájához, nem szereznek megfelelőkép érvényt a törvénynek. Egyetlen járás sincs olyan a megyében, ahol hasonló esetek nem fordultak volna elő, egyetlen járás sincs olyan, ahol a burgonyaszedést bejelentő dolgozó parasztok közül mindenki teljesítette volna beadását! Nedves kukorica beadásával akarnak kárt lenni a kulákok Andiit elkezdődött megyénkben a kukoricabeadás, több helyről jelentették, hogy a nép ellenségei, a kulákok, kupeeek nedves kukorica beadásával akarnak kárt tenni a nép államának, a raktárban mez- dohosoűó, nedves tengerijükkel megromlasztani a száraz, ép kukoricát is. — A napokban leplezték le Nyíregyházén az ellenőrzés során Prist pák Púi nyíregyházi, Holló-utca 45. szám alatti lakos, volt kupec-koc.-márost is, aki nedves kukoricával akarta becsapni az átvevőt. Hevesen tagadta, hogy odahaza száraz kukoricája van. Az ellenőrzés megállapította, hogy 25 mázsa száraz, átvételre alkalmas kukoricája van a padláson. Egy húron per;dilit a kupec-koesmáros- sal a vele egy udvarban lakó Pagonyi Pristyák István is, aki ugyancsak nedves tengerit vitt az átvevőhelyre. A minisztertanács most megjelent | határozata újból irányt szab az| állattenyésztő munkának, törvény- nyéteszi az állatállomány fejlesztését az elkövetkező két esztendő alatt olymódon, ahogyan azt népünk növekvő szükségletei, nagy ötéves tervünk megvalósításának ügye megkívánja. A minisztertanács határozata nemcsak azt jelöli meg, hogyan növekedjék a szövetkezetekben, állami gazdaságokban és egyéni gazdaságokban a jószágállomány mennyiségileg, de arra is rámutat, milyen módszerekkel érjék el az állattenyésztők a nagyobb eredményeket. Az állattenyésztők egyenes kötelességévé teszi az élenjáró módszerek alkalmazását a nagyobb hozam, a nagyobb szaporaI ság érdekében. Feladatul tűzi ki a nagyobb hozamú állatfajták kinevelését, megszabja azt is. milyen módon biztosítsák az állatállomány növekedéséhez szükséges épületeket, hogyan tegyék szervezetté az állattenyésztő munkát, s miként érjék el azt, hogy megfelelő mennyiségű takarmány álljon az állandóan fejlődő állatállomány rendelkezésére. Azok, akik e határozatot áttanulmányozták. világosan látják, milyen nagy súlyt helyez a dolgozói; állama arra, hogy hatalmasan fejlődjék állatállományunk az elkövetkező esztendőkben. S nem sajnálja a nép állama az áldozatot, megjelöli a határozatban, milyen munkát fejtsenek ki a tudományos intézetei; hogyan szélesítsék ki az állattenyésztő telepek, kísérleti gazdaságok. mesterséges megtermékenyítő állomások hálózatát, hogyan növeljék az állattenyésztő iskolák számát. A minisztertanács terjedelmes és nagyjelentőségű határozatával most jelentőségének megfelelő helyre, a középpontba kerül az állattenyésztés fontos munkája. Itt az ideje, hogy a mi pártszervezeteink, párttagjaink, s a DISZ. MNDSZ, MEDOSZ, nem utolsó sorban tanácsaink minden erővel támogassál; azt a munkát, amellyel a szovjet példa nyomán a fejlett állattenyésztésért, a gazdag állatállományért harcolunk. Vili. ÉVFOLYAM. 218. SZÁM, _____________________________________________________ARA 50 FILLER_________________________________________1952 SZEPTEMBER 17, SZERDA
