Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-16 / 217. szám

«> NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER IC, KEDD PARTÉPÍTÉS ir A megyei népnevelő-tanácskozás tapasztalatai Megyénk legjobb népnevelői szom­baton tartották meg egésznapos tanácskozásukat. A népnevelők zöme jól megér .ette a találkozó jelentőségét, az őt ért kitüntetést és lelkesen készült a tanácskozásra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a tanács­kozás 290 rétsztvevője közül 112 küldött kért szót, azonban időhiány miatt csak liarminchaían élhettek ezzel u lehetőséggel. Ezek a számok egymagukban még nem tükrözik vissza a tanács­kozás színvonalát, amely hü képét adta a megyénk politikai nevelő munkájában elért fejlődésnek. A felszólalások sora bizonyította eredményeink kovácsainak, élharco­sainak megnövekedett felelősségér­zetét a szocializmus építéséért, a terv végrehajtásáért. Az ő lelkes munkájuk segítette április 4-re az országos begyűjtési vándorzászló el­nyerését, üzemeink félévi tervének 104 , százalékos teljesítését, azt, hogy megyénk szántóterületének 46 százalékán már szocialista nagy- üzemü gazdálkodás folyik. A tanácskozás egyik legfontosabb tanulsága volt a női népnevelők soha nem tapasztalt aktivitása. »Számarányukon jóval felül szólal­tak fel a tanácskozáson és monda­nivalójuk színvonala nemcsak elér­te, hanem túl is szárnyalta a fér­fiak hozzászólásait, elevenség, szín, tartalom terén, komoly tanulság ez azoknak a pártszervezeteknek, ahol eddig elhanyagolták a nők bevoná­sát a felvilágosító munkába. — 1949 óta végzek népnevelő munkát — szólt Kozma Józsefné nagyecsedl népnevelő. Megtanul­tam azóta, hogy amelyik népnevelő zsebe tele van érvekkel, arra úgy figyelnek az emberek, mint az Isko­lásgyerekek a tanítóra. — És el­mondotta, hogyan használja fel a község életének ismeretét az újság­cikkeket, népnevelő brosúrákat fel­világosító munkájában. A koreai gyűjtés idején például Méray elv- társ koreáról írott cikkeit vitte ma­gával. Csáki Lajosné felszólalásai nyo mán szinte maga előtt látta min­denki, hogy hogyan győzték le a népnevelők érvei a kételkedők in­gadozását, az ellenség hazugságait és hogyan lett szövetkezeti község az elmúlt napokban Demecser. Müller Béláné venesellői dolgozó parasztasszony elmondotta, hogy tőerőssége a személyes példamuta­tás. Nem jön zavarba, ha agitáció közben valahol elkérik beadási könyvét, a koreai gyűjtés idején is bátran mutathatta a kérdezőknek a tagkönyvébe ragasztott koreai bé­lyegeket. Alig volt felszólaló, aki ne hang­súlyozta volna a személyes példamutatás jelentőségét. Kovács András elv- társ,’ a vajai békebizottság elnöke azt mondta többek közt: „A béke­kölcsön jegyzésnél tapasztaltuk, hogy nem lehet eredményes mun­kát végezni, ha mi nem jegyzőnk elsőnek, mert a dolgozók első kér­dése az volt: „Hát te mennyit je­gyeztél?” — Így volt a beadásnál, így a mezőgazdasági munkánál is. A szövetkezés mellett is lilába agi­táltam addig, amíg magunk meg nem alakítottuk a csojiortot. Most már elmondhatom, ha valaki ellene beszél: jöjjön, aztán nézze meg a mi terményünket. Van olyan ten­geri, amelyik ötször, sőt olyan Is, amelyik hatszor lett megkapálva, de meg Is van az eredménye. So­kat kellett beszélni a csoporttagok­nak is, hogy megértsék, mit kíván a föld, de megérte. Árpa termésünk is 20 mázsa 06 kilós lett holdan­ként.’’ A hozzászólások zöme azt bizo­nyította, hogy fel erre a tanácskozás figyelmét Győré József elvtárs, Pártunk me­gyei titkára. Győré elvtárs megnyitóbeszédé­ben, majd összefoglalójában foglal­kozott a szoGiáldemokratizinus veszélyevei. Különösen megyénk üzemeiben ve­szélyes ennek meg nem értése és el­hanyagolása. Nanszák elvtárs, a Magasépítési Vállalat népnevelője hosszan foglalkozott az üzemben tapasztalható ellenséges befolyás­sal, ismertette, hogyan győzött meg két elégedetlenséget szító, ellensé­ges betolyás alatt álló dolgozót, azonban szót sem ejtett a szociál- demokratizwusról. A pártbizottsá­gok és az üzemi pártszervezet ve­zetői sokkal több konkrét segítsé­get adjanak ahhoz, hogy a népne­velők megértsék # szodáldemokra­lizmus veszélyét és megnyilvánu­lási formáit saját területükön. A felsorolt hiányosságok mellett a tanácskozás sok hasznos tapasztalatot adott a népnevelőknek és a munkájukat Irányító párttltkárok, pártbizottsá­gok számára. A tiszalöki, a vajai és a felsorolt többi példa bizonyí­totta, hogy milyen fontos a nép­nevelő munka állandósítása, az hogy minden népnevelő megismerje a saját területét, a hozzá beosztot­takat, hiszen „minden ember szivé­hez más és más kulccsal lehet hozzáférni”, „minden község, min­den utca és minden család más-más formában érzi az ötéves terv, a dolgozó nép hazájának gondoskodá­sát’’ — hangoztatták a felszólalók és ezt mind tudni kell a népneve­lőnek. Ezek ismeretében nevelheti igazi hazaszeretetre, a Szovjetunió szeretetére, a béketábor harcos ka­tonájává a rábízottakat. Ezért szükséges az állandó felvilágosító munka, az állandó területi beosz­tás. , a Központi Vezetőség ülése óta sokat javult a tömegagitáció tartalma. Azonban számos felszólalás arra mutatott, hogy a IC. V. ülés anya­gát még nem dolgozták fel megfe­lelően egyes pártszervezeteink. Kü­lönösen megmutatkozott ez a jelen­levő párttitkárok hozzászólásaiban. Elsősorban terülelUk gazdasági eredményeivel foglalkoztak, azonban alig tíint ki, hogy azok elérésére milyen módszerekkel, milyen érvek­kel mozgósítják a népnevelőket. Az agitáclós érvekről Inkább csak el­vontan, általánosságban beszéltek, ami arra mutat, hogy nem törek­szenek még eléggé a meggyőző he­lyi érvek kidolgozására, hogy az­zal tegyék eredményesebbé a nép­nevelők munkáját. Kiss László elvtárs, a Tiszalöki A belső ellensé a legtöbb felszólaló foglalkozott és egy páran meg is mutatták, hogyan kell az ellenség támadását idejében felismerni és megfelelő érvekkel, intézkedésekkel idejében leleplezni u dolgozók előtt. Molnár elvtárs nyíregyházi vasúti népnevelő elmon­dotta, hogy jókor felfigyeltek az elseje előtti vásárlási lázra és ide­jében visszaverték. A nyírmadai népnevelők hasonlóan éberen leplez­ték le a rémhírterjesztő és áru- halmozó kulákot és jutatták jól megérdemelt helyére. Azonban az ellenség elleni harcos helytállás, az éberség még nem vált népnevelőink általános tulajdonságává és sok Vízmű építkezés párttltkára mu­tatta meg ennek helyes módját: El­mondotta, hogy náluk minden mun­káról tudják a dolgozók, hogy az milyen célt szolgál és milyen he­lyet foglal el a tervben és mikorra kell készen lenni, hogy ne hátrál­tassa a további munkát. Ezzel fo­kozzák a dolgozók harcosságát, éberségét is. így leplezték le a dol­gozók a befurakodott ellenséget az egyik szívókotró vezetőjét, Koncz Béla volt nyilas főhadnagyot, aki szabotálta a munkát, A népnevelők aztán Ismertették mindenkivel, hogy az ellenség így akarta gátolni a nagy békeépítkezést, azt, hogy 2O0.OOO hold. földön minél előbb meginduhasson az öntözés. I elleni harccal esetben teret hagynak a kulák és a klerikális reakció befolyásának. Csáki Lajosné arról beszélt, hogy a demecseri pap egyik embere azzal akadályozta a tszcs, alakulását, hogy hazug hírt terjesztett a falu­ban: „az egyik községben két em­bert agyonütöttek, mert beléptek a Csoportba”. A népnevelők nem Is­merték fel mindjárt a klerikális reakció aljas mesterkedését, nem verték vissza hazugságait és pár napra megállt a fejlesztés. Sokkal éberebben, harcosabban, keményeb­ben kell helytállnlok, hogy elérjék munkájukkal: egyre rosszabbul érezze magát környékükön az ellen­ség. Különös nyomatékkai hívta A tanácskozáson hiányzott a fel­sőbb szervek bírálása, pedig nagy­ban növelte volna eredményességét, ha a népnevelők elmondják: mi­lyen segítséget várnak a pártbi­zottságoktól, pártvezetőségektől az irányítás megjavításában és lia rá­mutatnak az eddigi hibás módsze­rekre. lJoók Jánosné nyírlugosi nép­nevelő megjegyezte: „ha felülről nem mozgatnak bennünket, bizony mi is hallgatunk’’. A munka to­vábbi javításához elengedhetetlen, hogy a pártbizottságok, pártvezető­ségek rendszeresen gondoskodjanak a helyi aglíáciús érvek kidolgozá­sáról, arról, hogy állandóan tele tarsollyal indulhassanak útnak a népnevelők. Ide tartózik a népne­velők továbbképzése, oktatása, ami szintén kellő súllyal szerepelt a tanácskozáson. Kevés szó esett azonban a népnevelő értekezletek­ről. amelyek megtartása és jó leve­zetése a jő munka egyik feltétele. Sok, jól bevált agitáclós módszer­ről számoltak be a tanácskozáson, amelyeknek általánosítása éppen a népnevelő-értekezletekre vár. Az összefoglalóban megjelölt dün tő feladatok végrehajtásához nagy segítséget adnak a tanácskozás ta­pasztalatai, útmutatásai. A párt- bizottságok és pártszervezetek fon­tos feladata, hogy ezeknek a ta­pasztalatoknak felhasználásával' ja­vítsák meg területükön a politikai felvilágosító munkát, adják meg mindazt a segítséget, amelyet nép­nevelőink elvárnak tőlük. 1,731.000 ALÁÍRÁS JAPÁNBAN A SOROZÁS ELLEN Tokiói jelentések beszámolnak arról, hogy Japánban — még nem teljes adatok szerint — augusztus 15-ig körülbelül 1,734.000 aláírást gyűjtöttek a katonai sorozás ellen. MEGSEBESÍTETTEK 9 HADI­FOGLYOT KOCSEDO SZIGETÉN Az United Press pusza.nl tudósító­jának jelentéséből kitűnik, hogy szeptember 12-én az őrség 9 hadi­foglyot megsebesített a kocsedo- sziigeti hadifogolytáborban. A meg­sebesített hadifoglyok közül egy meghalt. A TEXASI ORKÁN 106 BOMBA- VETÖGÉPET MEGRONGÁLT Az United Press washingtoni je­lentése szerint az amerikai légügyi minisztérium közölte, hogy a múlt héten a Texas államban dühöngő orkán 100 „B—36” bombavetőt megrongált és egvet elpusztított. \ demecseri kommunisták győzelemre vitték augusztusi taggyűlésük karéi feladatát Demecser — szövetkezeti község Az augusztus havi taggyűlések nagyon jelentősek voltak pártszer­vezeteink életében. Ezeken a tag­gyűléseken határozták meg azokat a feladatokat, amelyeket a párt- szervezeteknek végre kell hajtani, hogy a Központi Vezetőségi ülésen elhangzott útmutatások alapján megjavítsák munkájukat. Hogy pártszervezeteink döntő többsége jól oldotta meg ezt a feladatot bi­zonyítja az, hogy megyénkben egy­más után alakulnak a szövetkezet! községek, erősödnek termelőcsoport jaink. Demecser péntek estére szövetke­zeti község lett. Nagy segítséget adott ehhez a községi alapszervezet augusztus havi taggyűlése, ahol Sempergel Mihály elvtárs, az alap- szervezet titkára hangsúlyozta: „Alihoz, hogy a mi községünk is felsorakozzon az élenjárókhoz, az szükséges, hogy elsősorban párttag­jaink mutassanak példát a párton- kívülieknek, s a legelső, legjobb népnevelők a kommunisták legye­nek.” Határozatot hozott a taggyű­lés arra, hogy a fiatal kommunis­tákat átadják a DISZ-szervezetnek, hogy az megerősödve, komoly segí­tője legyen a pártszervezetnek. Ez a taggyűlés nemcsak abban különbözött az eddigitől, mert a tagság csaknem teljes egészében résztvett rajta, s mert valameny- nyien ismerték a napirendi ponto­kat, hanem abban is,, hogy a pártvezetőség a taggyűlés után azonnal hozzálátott a határozatok végrehajtásához. A pártonkívüli népnevelőkkel együtt valamennyi' párttag résztvett azon a népnevelő értekezleten, amelyet Sempergel elvtárs tartott, s ahol a Tyúkodon járt dolgozó parasztkül­döttek elmondották tapasztalatai­kat. A beosztás megtörtént, a párt- szervezet vezetősége segítette és el- lenőri-zte a kisgyülések megtartá­sát, az egyéni agiíációt. Nem fe­ledkezett meg a pártszervezet veze­tősége a taggyűlés másik határo­zatáról sem: a DISZ szervezet megerősítéséről. Uj vezetőségválasz- tó taggyűlést tartottak a DISZ-ben, s olyan fiatalokra bízták a szerve­zet vezetését, mint Husztí Kálmán, aki példát mutatva,1 először apját győzte meg a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeiről, mint Gy. Győri Kálmán, aki szülein kívül még tíz családdal gyarapította a most meg­alakult Lenin-csoportot. Az új ve­zetőségi tagok példás munkája ma­gával ragadta a többi fiatalt is, s szívós felvilágosító munkát végez­tek Szondi Kálmán, Csáki Mária, Petrányi Mária, Nagy Klára DISZ fiatalok is. A csoportos és egyéni agitáció mellett az eddiginél na­gyobb gondot fordított a pártveze­iőség a szemléltető agitációra. A tanácsházán elhelyezett verseny­tábla naponta új feliratokon hir­dette az élenjárók és a lemaradók nevét. A hangoshíradó dicsérő és serkentő dalai és rigmusai Is hozzájárultak Demecser szövetke­zeti községgé alakulásához. A Tyú­kodon és Szarvason járt küldöttek­kel való helyes foglalkozás is elő­segítette azt, hogy a demecseri dol­gozó parasztok megtalálták az egyetlen helyes utat. Hegedűs La­jos és Hajnal Balázs küldöttek el­mondották, mennyivel szebb, gazda­gabb, boldogabb a tyiikodiak élete, amióta valamennyien szövetkezeti tagok, s a demecseri dolgozó pa­rasztok előtt is szép jövő áll, hu n tyukodiak példája nyomán ők is rátérnek a közös gazdálkodásra. Példát mutatva, ők léptek be az elsők között a szövetkezetbe, s ők kezdték meg az új csoportok alakí­tását, Ugyanígy tettek a Szarvason járt küldöttek: Csáki Lajosné és társai. Nagy segítséget kaptak eh­hez a munkájukhoz a DlSZ-fiata- loktól, akik egyéni agitáció mellett kultúrmunkával is hozzájárultak a sikerhez. Fel kell számolni a pártszervezetnek az „osztálybéke“ hangulat maradványait Bár az augusztus havi taggyűlés határozatainak végrehajtása döntő mértékben, megjavította a pártszer­vezet, a L>ISZ munkáját, komoly változást és szép eredményeket je­lent a község fejlődésében, mégis azt-kell megállapítanunk, hogy a pártszervezet vezetősége nem vég­zett alapos munkát. Sem a taggyű­lésen, sem a népnevelő értekezleten nem foglalkozott behatóan az el­lenség elleni harc kérdésével. Elfe­ledkeztek Horváth Márton elvtúrs- nak arról a figyelmeztetéséről, ami a demecseri pártszervezetnek is szól: „Fel kell lépni a falusi fel- világosító munkában a kulák ve­szélyességének lebecsülésével, a „szétvert ellenség” hangulatával szemben. Fel kell tárni a falu népe előtt a mai meghunnyászkodó kulák múltbeli tevékenységét.-’ Éppen azért, mert a taggyűlésen és a nép­nevelő értekezleten nem beszéltek erről, — a népnevelők sem mon­dották el, hogy Kovács Miklós ró­mai katolikus lelkész minden nap Legyen a pártszervezet kov Demecser termelőszövetkezeti községgé alakulása korántsem je­lenti azt, hogy most már a párt- szervezetnek nincs tennivalója. El­lenkezőleg, még nagyobb feladatok állnak a demecseri pártszervezet előtt; meg kell szilárdítani az új csoportokat, s meg kell tisztítani az oda nem való elemektől. Mindenek­előtt az új csoportokba lépett kom munistákból meg kell alakítani a pártszervezeteket. Ne felejtsék el, bogy a mai szövetkezeti tag teg­nap még egyéni gazdálkodó, dol­misét tart, hogy a még befolyása alatt álló, félrevezetett dolgozókat elvonja az őszi mezőgazdasági mun­kától, a jövő évi jó terméselőkészí­tésétől. De nem beszéltek a deme­cseri népnevelők „vitéz’’ Molnár Ferenc volt leventefőoktató múlt­beli tevékenységéről sem, nem mon­dották el, hogy Fodor Sándor cso­porttag még mindig fájó szívvel gondol arra a fiára, akit mint le­ventét vitt el „vitéz” Molnár, s aki még a mai napig sem tért vissza a szülői házhoz. De nemcsak Fodor Sándor siratja Nyugatra hurcolt gyermekét. Demecssrben sok édes­anya könnye hull elveszett gyere­kéért, s azok a fiatalok, akik visz- szaíértek, sokat tudnának beszélni akkori keserves életükről, — Nem leplezték le az ellenséget a nép­nevelők, mert nem ' kaptak ehhez segítséget a pártvezetőségtől, s így történhetett .meg, hogy az újonnan alakult Arany János csoportban több ellenséges elem befurakodott. az új, szocialista ember ícsa gozó paraszt volt, s a csoportba való belépéssel nem válik egyszerre öntudatos szocialista emberré. A pártszervezet feladata a csoport­tagok állandó nevelése, segítése. Népnevelő munkával már most biztosítani kell a munkafegyelmet, a kollektív szellem kialakítását, az új termelési módszerek megszeret­tetését. Ezeknek a feladatoknak u végrehajtásával segíti elő a párt szervezet a község gyorsabb ütemű fejlődését, a szövetkezeti dolgozók még szebb életét. — Lóra iné —

Next

/
Oldalképek
Tartalom