Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-16 / 217. szám
.932 SZEPTEMBER 1G, KEDD NÉPLAP A. bakteriuinliftborura vonatkozó tények kivizsgálására alakult nemzetközi tudományos bizottság A baktériumháborúra vonatkozó tények kivizsgálására alakult nemzetközi tudományos bizottság tagjai augusztus 31-én sajtóértekezletet tartottak Pekingben. A sajtóértekezleten húsz riporter és tudósító vett részt. A BAKTÉRIUMHÁBORÚ BIZONYÍTÉKAI Az első kérdés, amelyet a tudósítók egyike feltett, a következő volt: „Milyen fő bizonyítékok alapján erősítette meg a bizottság azt a tényt, hogy az Egyesült Államok baktériumháborút folytatott Koreában és Északkelet-K inábanV” Erre a kérdésre Joseph Needham professzor (Anglia) válaszolt: — Kern egy tudóssal találkoztunk és sok olyan tanúval beszéltünk, aki maga látta, amint az amerikai gépek baktériumbombát dobtak le. E tudósok tudományos feddhetetlensége és szakmai képzettsége iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetünk. A falusi nép tömegei eljöttek hozzánk és elmondották, mit láttak és mit találtak. Oliviero Olivo professzor (Olaszország) a következőket fűzte Needham professzor szavaihoz: — Nemcsak a tanúk magyarázták el, hanem elmélet:! kísérleteket is folytattunk és igaznak találtuk ezeket a tényeket. Ezután Jetin Malterre professzor (Franciaország) szólalt fel: — A rovarokon észlelt rendellenességek és más jelenségek azt mutatják, hogy azok nem természetes, hanem mesterséges úton jöttek létre. Munkánk során a kételkedés álláspontjára helyezkedtünk, vagyis kínos gondossággal vizsgáltunk meg minden tényt. A KOREAI ÉS KÍNAI NÉP HARCA A JÁRVÁNYOK ELLEN Arra a kérdésre, hogy miért nem keletkeztek Koreában és Északkelet-Kínéban az amerikai bakté- riumtámadás következtében járványok, Andrea Andreen (Svédország) válaszolt: — Utalni kell a koreai és kínai ludósok erőfeszítéseire és azokra a sajtóértekezlete figyelemreméltó eredményekre, me. lyeket a járványok megelőzésében elértek. Az egészségügyi nevelés valóságos lelkes tömegmozgalom lett Koreában és Kínában. Ez a mozgalom nagy erőket mozgósított a baktériumháború következményeinek elhárítására. A következő kérdés ez volt: „Nyugaton egyesek nem hiszik el, hogy a hadifogoly amerikai repülők vallomása hiteles. Azt hiszik, hogy a repülőket kényszerítették ezeknek a vallomásoknak megtételére. Mi a bizottság véleménye erről?" A kérdésre Malterre professzor (Franciaország) válaszolt: „Tudományos szempontból természetes, lm az ember bizonyos tartózkodással fogadja a hadifoglyok nyilatkozatait. De abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy nemcsak a már széles körben ismert Enochot és Quinnt hallgattuk ki, hanem két másik hadifoglyot, l'lyod, B. O’Nealt és Paul Knisht is. A repülők a beszélgetés során nyugodtan és szabadon viselkedtek, külső nyomásnak semilyen jele sem látszott rajtuk. Meggyőződésem, hogy az, amit mondtak, teljesen megbízható. Beszélgetéseink után három következtetésre jutottunk: először is megbizonyosodtunk arról, hogy amit mondtak: igaz. A hadifoglyok mind fizikai, mind erkölcsi szempontból normálisaik. — Másodszor megállapítottuk, hogy a hadifoglyok nem álltak fizikai vagy erkölcsi nyomás alatt. Harmadszor megállapítottuk, hogy őszintén sajnálják részvételüket abban, amit ők maguk is bűnnek tekintenek. A VILÁG BECSÜLETES KÖZVÉLEMÉNYÉT MOZGÖSÍTANI KELL A BAKTÉRIUMHÁBORŰ ELLEN A sajtóértekezleten felolvasták dr. Zsukov-Verecsnyikov. nyilatkozatát. A szovjet tudós ugyanis betegsége miatt nem jelenhetett meg személyesen. Z.íukov-Verezsnyikov nyilatkozata így hangzik: „Közölni szeretnék néhányat azokból a benyomásokból, amelyeket a nemzetközi tudományos bizottság munkájában való részvétel során szereztem. Elsősorban leakarom szögezni, hogy a bizottság valóban nagy teljesítményt nyújtott. A második világháborúban a japán imperializmus használt baktériumfegyvereket és ma az Amerikai Egyesült Államok folytatja e fegyver alkalmazását. Ez gyászos tény és közvetlenül fenyegeti az egész világ népeinek életét és biztonságát. Ismeretes, hogy a középkorban a pestis megszámlálhatatlan emberi életet pusztított el. Ezt a járványt az emberek millióinak elpusztulása után sikerült meg fékezni. A XIX. században egész falvakat és városokat pusztító kolera ütötte fel a fejét. A tudomány módot talált ennek az újabb járványos betegségnek a leküzdésére is. Eltürhetjük-e tehát, hogy az Amerikai Egyesült Államok baktériumfegyvereket alkalmazzon, megfossza az emberiséget mindattól, amit a tudomány adott és vis/- szalökje az emberiséget a középkor nyomorúságos napjaiba?! Az a véleményem, hogy ma már a nemzetközi tudományos bizottság munkája után — senki sem kőtelked hét abban, hogy az Egyesült Államok baktériumfegyvereket használt. A világ tudósainak egyesülniük kell a baktériumháború elleni küzdelemben. Az egész világ előtt ki kell jelenteniük — és ezt meg is tehetik, — hogy közösen akarnak harcolni a baktériulnháború ellen. Mi, u nemzetközi tudományos bizottság tagjai bizonyítjuk, hogy a világ tudósai igenis szövetkezhetnek. Hat különböző országból jöttünk és az igazság keresésében olyan közel kerültünk egymáshoz, hogy egyetlen nagy családdá egyesültünk. E nemzetközi tudományos bizottság egysége jelképezi az egész világ tudósainak egységét.” Befejezésül Kuo-Mo Zso kijelentette, hogy: — „az emberiség jövő boldogsága érdekében a világ egész becsületes közvéleményét mozgósítani kell a baktériumháború megszüntetésére. Szilárdan hisszük, hogy a tudomány győzni fog és a béke diadalmaskodni fog’. A köicsönjegyzők állal eddig át nem vett, leiáibe helyezett kötvények is résztvesznek a sorsolásban Az elveszett, megsemmisült kötvényeket azonnal be kell jelenteni Több esetben előfordult, hogy az üzemek és vállalatok a dolgozóik által kifizetett Második Békekölcsön-kötvényeket a kiosztás ideje alatt nem tudták kiadni, mert a kötvény-tulajdonosok Ideiglenesen távol voltak a munkahelyüktől, betegség, kilépés, kiküldetés, szabadságidő stb. miatt. Az ilyen kötvények is teljes joggal résztvesznek a sorsolásban. A kifizetett, de fenti okok miatt ki nem osztott kötvényeket a munkahelyek Illetékes szervei nem tarthatják maguknál, hanem azokat letétbe kell helyezni az illetékes Országos Takarékpénztári fióknál, amelytől a kötvénjeket kiosztásra megkapták, illetve átvették A letébe helyezett kötvényekről két példányban jegyzéket kell készíteni, amely feltünteti a kötvény- tulajdonos nevét, a kötvények névértékét és azok sorozat-, illetve sorszámait. A letétbe helyezett kötvényeket az Országos Takarékpénztár fiókjai mindaddig őrzik, amíg azokért a tulajdonos nem jelentkezik. A munkahelytől ideiglenesen távollévő dolgozó visszaérkezése után igazolást kap az üzemétől, vállalatától, amelynek felmutatása ellenében kötvényeit a megnevezett takarékpénztári fióknál átveheti. A kötvénytulajdonosoknak fontos érdekük, hogyha kötvényük elvész, azonnal indítassák meg a megsemmisítési eljárást, nehogy a kötvények esetleges megtalálója vegye fel az időközben kisorsolt nyereményt. Kötvényt csak híról eljárással lehet letiltani, illetve megsemmisíteni. Az eljárás két részből áll. Először kérvénnyel kell fordulni a bírósághoz, hogy a kötvényt tiltsák le. A kérvényben közölni kell a kötvények számait, névértékeit, az elvesztés vagy megsemmisülés körülményeit és csatolni kell a munkáltató igazolását arról, hogy a fenti számú kötvényeket a kérelmezőnek szolgáltatták ki. A bíróság a kérelmet átküldi az Országos Takarékpénztárnak, ahol a könyvekből megállapítják, hogy a kötvényt nem váltották-e még be. Az OTP erről nyilatkozatban értesíti a bíróságot, amely ezek alap- ján végzést hoz a kötvények letiltásáról. A végzés alapján az Országos Takarékpénztár értesíti az összes kötvénybeváltó pénztárakat. A letiltástól számított egy év múlva a kötvénytulajdonosnak ismét jelentkezni kell a bíróságnál, amely a fél kérésére végzést ad ki a kötvények megsemmisítésről, A bíróság a végzésben egyúttal utasítja az Országos Takarékpénztárt, hogy ugyanolyan számú kötvényeket szolgáltasson ki a végzéssel jelentkező ügyfélnek. A végzés alapján az Országos Takarékpénztár új kötvényeket gyártat és a megsemmisített kötvények helyett ugyanolyan számú kötvényeket ad ki. Egész családunk résztveez a II. Békekölcsön sorsolásában Nagy nyomorúságban éltünk az elmúlt, reakciós Világban. Felszabadulásig egyedül dolgoztam állandó munkában, míg a férjem mikor hol kapott munkát. 1939-ben a dohánybeváltóban heti hat-hét forintot kerestem, s munkabérem a háború alatt sem sokkal növekedett, pedig az árak rohamosan emelkedtek. A felszabadulás megszabadította családunkat a nyomorúságtól. Továbbra is a dohánybeváltóban dolgoztam, hol később férjem szintén munkát kapott. Legnagyobbik fiain szakmát választott és jól keres, öröm költözött a házunkba. S .mikor jött az első kölcsön jegyzés, Igyekeztünk leránt hálánkat a pár; és a kormány Iránt, mert új, boldogabb hazát teremtett számunkra. Fiam 250 forintot, férjemmel 500 forintot jegyeztünk. A sze műnk előtt épülő dohányfermentáló gyár bizonyította: jó helyre adjuk a pénzt. Erősödik országunk, gazdagabbak leszünk. Az első és második Békekölcsönből már többéi jegyeztünk. Lányom elhelyezkedei az Utasellátó Vállalatnál, legki sebbik fiam pedig vasipari tanuló lett. Beteg férjemen kívül mindannyian munkában vagyunk. Úgy érzem, ez ráadásként visszafizetése kölcsönadott pénzünknek, Ugyanis j legidősebb fiam 200 forintos köt- j vényét névértékben kihúzták. Néhány nap múlva megint köl- csönsorsolás lesz. Az egész család résztvesz a Ií. Békekölcsön-sorsolásban. Akármelyikünkét húzzák ki. együtt fogunk ürülni. S ez megkettőzi boldogságunkat. (Elmondta: Nyustyák Jdnosntic, Nyíregyháza.) s Képek az újarcú Nyíregyházáról i A fasiszta banditák rombadöntütték a nyíregyházi állomást. A nép állama azonban a réginél is szebbet emelt. A nyíregyházi állomás és környéke az ötéves terv során a város legszebb része lesz. Az új arcú állomástérnek képét kiegészíti a vasutas dolgozók pihenőhelye. Ez az új vasutaslaktanya, amelyben modernül berendezett kényelmes há lók vannak, s ugyanakkor kultúrterem, szórakozóhely —visszatükrözi azt a szerető gondoskodást, amelyben a dolgozóknak népi demokráciánkban része van. Képünk a vasutas laktanyát ábrázolja. Nyíregyházára a múltban jellemző volt a lespedés. az egyhelyben topogás. A mostani Nyíregyházára a lendületes építés jellemző.’ Tervünk alkotásai közé tartoznak Nyíregyházán a kétemeletes bérházak, amelyek kényelmes otthont nyújtanak a dolgozóknak. Az ötéves terv során hasonló lakóházak épülnek még a városban. A nyíregyházi villanyíelep fejlesztése szükségessé vált, hogy a telep a Tlszalökl Erőmű elkészültéig is jobban ki tudja elégíteni növekvő iparunk energiaszükségletét. A jobb villanyenergia-ellútás érdekében építették a telepen az új víztornyot is. A fejlődő ipar több és képzettebb munkásokat igényel. Az ipari szakiskolák, technikumok, új egyetemek mellett széleskörű szakmai képzés folyik magukban az üzemekben is. A munkások technikai minimumvizsgákat tesznek, hogy képesek legyenek a növekvő feladatok megoldásira. Képünk egy Ilyen technikai minimumvizsgát ábrázol a nyíregyházi Gl/2. Építőipari Vállalatnál.