Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-04 / 207. szám
néplap A szovjet emberek dicső tettei arra lelkesítenek bennünket, hogy még jobban dolgozzunk a mezőgazdaság felvirágzásáért N agy dolog a fiatalabbik testvérnek az idősebbik testvér dicsőséges tetteiről hallani, ujjongó iirőm, büszkeség feszíti a mellét, hevesebben dobog cuszive attól a, tudattól, hogy lám, milyen nagy dolgokat tud véghezvinni az, aki legközelebb áll hozzád. így voltunk mi ■is ezzel valamennyien, a sqstóhegyi „Vörös Csillag” termelőszövetkezet tagjai, Kagy öröm és büszkeség for- r ósií ott a át szivünket, amikor az újságokból olvastuk a Szovjetunió Kommunista, Pártja, XIX. kongresszusának . irányelveit a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1051— 1955. évi ötödik, ötéves tervre, — ügyetlen egy szövetkezeti paraszt sincs a „Vörös Csillagában olyan, aki ne terítette volna szét az újságot, aki ne olvasta, volna el vem is egyszer ezoícet az irányelveket. Vájjon csoda-e, hogy a mi szövetkezetünk parasztjai valóságos ünnepszámba vették azt a napot, ami kor a „Vörös Csillag” termelőszövetkezet közgyűlése összeült, hogy megvitassa a Szovjetunió ötödik ötéves tervének irányelveitf Vájjon csodádé, hogy a mi szövetkezetünk parasztjai valamennyien forró szeretettel viseltetnek, az idősebb testvér, a szovjet népek iránt? N cm csoda, hiszen gyönyörűen kivirult itt, a söstúhegyi dombokon a szabadság jója, egy fejjel szinte magasodtak a kiegyenesedett derekú parasztemberek e körül a- fa körül, amelyet a szovjet emberek ültettek el a felszabadított magyar földön. Mivó is lett volna a cseléd- ember, aki a „báró” burányi Feren- cek, Kovács Gáborok, 1‘uhy Józsefek, vagy más földbirtokos láb a kapcája volt? A szovjet hősök győzelmeiről lett mifelénk is emberré az ember, idősebb szovjet testvérek útmutatásaival alakították meg n néhai dohányos cselédek, szegény kis- parasztok a mi „Vörös Csillag” termelőszövetkezetünket is. — És lám, most hogy élünk t Kálni-ánehetyi Miklósék, a valamikori dohányos cselédek tavaly is 18000 forint készpénzt és 9.000 forint értékű terményt vittek haza ősszel a szövetkezetből, Egyetlen tagunk sincs olyan, aki tavaly nem vett volna magának kerékpárt a jövedelméből! Sőt, három motorkerékpárt is vásároltak. Csak tavaly mér 11 család vett világvavö rádiót! — 8 az idén is jut minden tagnak bőséggel, 12 forint készpénzre, másfél Idlö gabonára, két kiló almára, egy liter botra, kél kiló burgonyára-, két kiló kukoricára számolunk munkaegységenként. Koponyát Sándorék- n ak máris van 100 munkaegységük, Kálnulnclielyi Miklósoknak, a Magyar-családnak is vagy 800—800. Több, mint ezer munlcaegységgej szorozzák majd a zárszámadáskor az egy munkaegységre cső mennyiséget. Jólétben, gond nélkül élnek szövetkezetünk parasztjai, 8' éppen ezért nagy-nagy hálával viseltetnek a Szovjetunió iránt szabadságukért, s azért a gondoskodásért, amelyet nap mint nap éreznek, amikor egy- egy fejlett növénytermelési módszert, értékes állattenyésztési tapasztalatot ismernek meg és alkalmaznak a, szovjet testvérek segítségével, I dös K. Kovács Mihály, szövetkezetünk egyik tagja is felszólalt ázott- az ünnepi közgyűlésen, amelyen megvitattuk a Szovjetunió ftjtödik ötéves tervének irányelveit. Azt mondotta: „Xagy példát állít elénk a Szovjetunió. 4 bőség, a jólét, a kommunizmus országát építik a szovjet népek- 4 béke legelső harcosai ők, a mi legkedvesebb testvéreink. Az őáltaluk járt úton haladunk, segítségüket mindig érezzük. 4 szovjet pépek nagy példáját eddig is követtük, kövessük ezután meg következetesebben minden lépésünkkel !” Termelőszövetkezetünk val-amen y- nyi tagjának szíve szerint beszélt idős IC. Kovács Mihály. Yqlgmeny- uyim szinte a magunkénak érezzük azt a tényét, amely a kommunizmus építésének- diadalmasan megvalósuló terve, számai mindennél baszéde- sebben mondják cl az egész vHáü Pépeinek, hogyan emelik a szovjet emberek soka nem látott magasságra az ipari és mezőgazdasági terhelés hozamát, hogyan növelik egy re a szovjet népek jólétét. Termelőszövetkőzetünkben eddig is széles területen alkalmaztuk az élenjáró szovjet termelési tapasztalatokat, hogy drága, hazánk még szebbé legyen, még gazdagabb legyen, országunk. Szövetkezetünk egyik tagjának, Kapás Andrásnak a fia ötéves agráregyetemen sajátít jóéi a világ legfejlettebb mezőgazda- ságtudományát a, Szovjetunióban, Mi, szövetkezeti parasztok pedig nap mint nap tanulunk magunk is az élenjáró szovkozok, kolhozok parasztjainak győzelmi tapasztalataiból. B kiváló eredménnyel alkalmazzuk azokat, állandóan növelve, a föld, az állattenyésztés hozamát. Ezen a Izömyékem például soha nem termelt hat—hét mázsánál több háza holdankint. A mi szövetkezetünk első esztendei búzatermése a fejlett- agrotechnika segítségével már 12-80 mázsás volt holdankint, s azóta elértük a 13.20 mázsás búza átlagot is. A vetés szovjet, ke resztsoros módszere holdankint kél mázsával több gabonát adott az idén is! ___ Vagy ott van a kukorica. Soha nem is álmodtak ezen a környéken ötvenmdzsás kukoricaátlagról. .Mi a talajművelés élenjáró módszereivel, a négyzetes vetéssel, fészek trágyázással ötvenmdzsás kw- koricatermésre számítunk az idén is holdankint! De beszélhetünk 100 holdas gyümölcsösünkről is. Valamikor nem adtak erre többet a gyümölcsfák 25 kilónál iermöfa- egysfgenkint. Mi már ott tartunk a talajmüvelés, a szerves- és műtrágyázás szovjet irányelvei segítségé vei, hogy 80 kilós a, termöfacgysé- genkénti átlagunk. A szöllő bortermése nem volt több errefelé, a sóstóhegyi' dombokon }—5 hektoliternél holdankint. Mi már 1949-ben 1.5 hektói átlagot értünk el, 1951-ben pedig már a 12 hektónál tartottunk t — De vehetjük akár az állatállományt. Az egyénileg dolgozó parasztok még most is 3—4 liter tejet fejnek egy-egy tehéntől naponta a környéken. A mi teheneink sem adtak többet az első időkben 5 liternél naponta. Amióta a szovjet kolhozállat tenyésztők tapasztalatai szerint bevezettük a naponta háromszori fejőst, a tőgymassziro- zást és az egyedi takarmányozást, 10-5 Merre emelkedett a napi tej hozam. A nagy szovjet példa további siketekre lelkesít, ösztökél bennünket. Tudjuk, hogy a mi tervünk egy l:is részecskéje a- nagy ötéves tervnek, szocializmust építő országunk tervének. Ezért határoztunk mi úgy. hogy ezt a- tervet annak túUeljcsi tésévcl valósítjuk meg! Gyümölcsösünkben a-z almalernuj 80 kilós termőfa,egységen kinti átlagát 1954-re 120 kilóra fogjuk nö vetni.-A szovjet tapasztalatok szerint nagyobb koronafelületet alakítunk ki, alkalmazzuk a talajerő- visszapótlás. a permetezés szovjet módszereit. B tervünk, hogy mintegy 1.000 darab gyümölcs facsemetét ültetünk, el azokra a helyekre, ahonnan a régi földbirtokos rablógazdálkodása folytán kipusztult a gyümölcsfa. Létrehozunk öt holdon egy gyümölcsfaiskolát is, amelyben nemcsak a magunk, de a környező termelőszövetkezetek számára is bö ven termő gynmölcsfafajlák csemetéit neveljük majd, — BziilJőinkben az ötéves "terv utolsó esztendejére elérjük a 20 hekfós lioldankinti bqr- térmést: Ennek érdekében 15 holdnak megfelelő területen pótoljuk, újítjuk a szöllőtökéket, — 4 nagy szovjet példa ösztönöz bennünket arra is, hogy fásítással, erdősítéssel is győzedelmeskedjünk a szeszélyes természet, a szabolcsi sivár futóhomok fölölt. Már az idén elvégezzük nyolchaUlas területen a sáros erdősítést, S minden esztendőben hasonló nagyságú területen erdősítünk. — Célkitűzésünk a nö vénytermetésheü, hogy a búza termésátlagát 15 mássásra, a kukorica átlagét 70 mázsásra, a- cukorrépa átlagát 200 mázsásra növeljük megA nagy szovjet példa lelkesíti állattenyésztőinket is. Jelenleg ?.2 fejőstehenünk vág. és 30 növendék- marhánk. De tervünk az, hogy 130 szarvasmarhát a, növeljük állatállományunkat. s a tejhozamot, ame’y eddig évente 2.100 liter voll tehe- nsnkint, évi 3.000 literre növeljük meg. 12 sertésünk van jelenleg, köztük 40 anyakoca. Tervünk szerint 500 darabra növeljük- sertésállományunkat, hogy szövetkezetünk minél több zsírt, húst tudjon adni az ország asztalára. 1.000 darabos ba- romfitörzsünket 3.000 darabosra fejlesztjük, s növeljük egész gazdaságunkat termelőszövetkezeti pa rasztjaink, dolgozó társaink, a: egész haza javára. Ebben a munkában, ebben a harcunkban segít, lelkesít bennünket az idősebbik testvér, a nagy Szovjetunió, a kommunizmus nagy építkezésein sikert sikerre halmozó szovjet népek, s a világ valamennyi dolgozójának szeretett édesatyja, Sztálin! VIGVARI JÁNOS, a sóstóhegyi „Vörös Csillag” t erm elősző vei kezet elnöke. Itfag-y erői ad az iHödiEs sztálénl ötéves terv célkitűzéseinek alapos megismerése ' rp BUM ELÚSZÓ VETKEZET I csoportunk meg- alakulása óta komoly fejlődésen ment keresztül. Építkeztünk. 52 férőhelyes sertésfiáztalú, 40 férőhelyes tehén-istálló építését fejeztük be. Egyre virágzóbb az az élet, amely előttünk áll, egyre világosabban kitárul minden termelőszövetkezeti eso- porttag előtt a jövő nagyszerű képe. Itt: kell elmondani, hogy igen nagy lelkesedést váltott ki a csoporttagság körében a Szovjetunió új ötéves terve irányelveinek ismertetése. Ez a terv, mondluMjúk, tükör volt. __ amiben a mi szép jövőnket is megláthattuk. ’Nagy terveket készítettünk mi is. .Ír 1953-as gazdasági évben a búzatermést 50 százalékkal, a rozstermést f,0, a burgonyatermést 30, a kukoricatermést 30, a cakorrépalaryiést 60 százalékkal kívánjuk növelni. -Az állal tenyésztésben is szép eredményeket akarunk elérni. A tszcs, terve ismertetésékor sokan azt mondták: nem tudjuk megvalósítani. De most, hogy megismerkedtek szövetkezeti dolgozóink az ötödik sztálini ötéves terv számadataival, célkitűzéseivel, az ingadozók is úgy vélekednek: a szabad hazái építő emberek előtt nincs lehetetlen. Éppen a szovjet tairasztalatok segítenek bennünket a magas termcshozainhoz: a gépi szántás, a minőségi vetőmag, a pótbeporzás alkalmazása, a négyszeri kapálás. Az állattenyésztésben a hárvmszri fején, az egyedi takarmányozás, a mesterséges bot júncrelés, a nedvdús takarmányok állandó bizlo s i-tása. Arra törekszünk, hogy minden egyes csopor! tag nug jobban megismerkedjék az új sztálini öl- éves terv célkitűzéseivel, hogy még nagyobb lendülettel s lelkesedéssel tudjunk harcolni a szövi; t emberek példája nyomán szocialista hazánk felépítéséért. FARK AB ANDRÁS, a nyíregyházi „Úttörő” tszcs, elnöke. 1952 SZEPTEMBER 4, CSÜTÖRTÖK KEPEK A KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉINEK ORSZÁGÁBÓL a kujbisevi vizierőmü építői határidő előtt fejezték be félévi tervüket és felkészültek arra, hor.y egész évi föladatukat jóval a kitűzött időpont előtt végzik el. Ijbben az évben 28 miliő köbméter főidet kell kiemelni és továbbszállitam. A kujbisoyi vlzierömű évi közepes vízállás mellett körülbelül 10 milliárd kilowattóra elektromos energiát fog adni. Három év ijiplva, az építkezés befejeztével a Volgán ái 6 kilométer bosszú gát vezet keresztül, ez a gát arra kényszeríti a Volga vizét, hogy létrehozza a kujbisevi tengert, melynek hossza több mint 5Q0 kilométer lesz, szélessége pedig egyes helyeken eléri a 40 kilométert. Képünk a vizierőmü építkezéséhez gyártott üjtípusú 25 tonnás billenő gépkocsik első szállítmányát mutatja be. A villamosítás e;;yro nagyobb tört hódit a kolhezok életében. A r-av- jetunió számos kolhoza cpit saját erőjéből erőmüvet, nemrégiben avatták fel a Sztavropol-vitíék Nova ja Cycréynya kolhoz falujának 250 kilowattá» vízierumíivét. Az új crcmii lehetővé leszi, hogy minden kolhoztag lakásába bevezessék a villanyt és a rádiót. Képünk a kolhoz rádióállomását mutatja bo. A szovhozokban és kolhozokban speciális gépek segítségével végzik c| a gabona szárítását és tisztítását. Egyre több helyen állítanak fel mag. szórókat, amelyek éránként 1Q—12 topna magot fqrgatnak meg és ezzel lehetővé teszik a nedvességtartalom g.yors csökkenését. A Szovjetunió mezőgazdaságában egyre nagyobb területen térnek át a magasabb terméshozamot biztosító, ideiglenes csatornákkal történi) öntözéses gazdálkodásra. A szovhszckat és kolhozokat újíipusú árokásögépek se. gliik az ideiglenes csatornák elkészítésében. Képünk egy ilyen ujtlpusú árokásőgppet mutat he, amint a kazahsztáni ..Fehér vizek'-kolhozánah földjén az öntözést szolgáló ideiglenes csatornát ássa. 'ft
