Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-07 / 210. szám
NÉPLAP A Szovjetunió ötödik hogy még Egyszerű asszony vagyok, ötholdas paraszt -felesége. De koránt- sem az, aki valaha voltam, ember számba se vett senki, cselédasz- szmy, akinek még odahaza is „hallgass’’ volt ff. neve. Igazán emberfiák érzőn, magam, aki nemcsak odahaza veszem ki a részem ff munkából, de ott rogyok az országos ügyek intézésénél is. Tagja vagyok a községi tanács végrehajtó bizottságának, dolgozom a földművesszövetkezet igazgatósági tagjaként, sőt még a járási felügyelő bizottságba is beválasztottak. A párt- szervezet nemrég küldött háromhetes iskolára, hogy a tanulással meg messzebbre lássak. Büszke vagyok arra, hogy majd minden este a rádiónk köré gyülekeznek as utcabeliek, elbeszélgetünk a világ folyásáról és én is segíthetek abban, hogy a szomszédaim, dolgozó paraszttársaim tájékozódjanak, mindent tisztán lássanak. A z utóbbi napokban v sokat be-^L szélgettünk a Szovjetunió ötödik ötéves tervéről. Hallgattuk, a rádióból, olvastuk a Szabad Népből, meg a Tartós béké-ből, — mert a tanáeshdzán azt is el szoktam olvasni, vagy elkérerh —, hogy új kongresszusra ül össze a Szovjetunió Kommunista Pártja. És ezen a kongresszuson annak, az ötödik ötéves tervnek az irányelveit vitatják meg, amely a kommunizmus oly gyönyörű, hatalmas építkezéseinek terveit, a földművelés, állattenyésztés célkitűzéseit foglalja ' magú bon. Amikor megtudtam, a szovjet emberek milyen hatalmas feladatokat tűztek inaguk elé, hogyan emelik még magasabbra a terv. megvalósításával a dolgozók jólétét, mindjárt az jutott eszembe, hogy milyen nagy hálával is tartozunk mi a szovjet wipe kneif. A nagy Sztálinnak és fiainak, akik nekünk is elhozták a szabadságot és azt mondták nekünk: éljetek most már emberhez méltóan és szeressétek a hazátokat. Tegyétek nagygyá, gazdaggá, úgy, ahogy mi tesszük a nagy szovjet hazát. Mert kik is voltunk, mi azelőtti Elnyomott senkii,. nyomorult cselédek. 1919-ben, IS éves lehettem akkor, mily nagy örömünkre köszönötéves tervének irányelvei arra buzdítanak, forróbban szeressem a hazát! tött ránk a szabadság! örültünk, hogy most már emberhez méltóan fogunk élni, hogy nem ütnek többé nyakunkra az urak. üe, hej,- keserű sorsunk tett azután! A Mu legszebb virágait tépték le a fehérterror bitangjai, Borsi Imrét, Kántor Imrét, Bokor Jánost, a két Borbélyt és még hármat vittek cl, olyanokat, akik a szegénység javát akarták. Soha többet nem jöttek vissza. Fehértón, meg Baktakér- csen agyonlőttek őket. Engem is elvertek, kikötöttek, — mert örültem a szabadságnak. Kikötöttek Papp Józsival, Veress Gáborral együtt, akit úgy összetörtek, hogy nyomorék lelt. Két esztendeje, hogy eltemettük. Még keservesebb világ jött ránk azután. A 1)00 holdas Ny áriáinál, meg Szepsi József papi birtokán ettük a keserű cselédkenyeret, Még a fiamat is elvet télé az urak. Józsit, a legkcdvoseb- biket. A leghidegebb télen, amikor az ember még a kutyát is a házba fogadja, aklcor küldte el szekérrel a fiamat Nyárádi Mihály Iiótajba. Ahogy hazajött, megbetegedett, — aztán eltemettem. 21 esztendős volt. Az „úr"’ még halottfái se adott... TLT uszonöt év múlva, 1944 őszén jöttek azok, akiket örökre a szivünkbe zártunk, akik édes testvérünkké fogadtak bennünket. A szovjet emberek, a hős katonák. Kimondhatatlanul boldogok voltunk. A szabadság eljött, kivirágzott végre a mi életünk. Az uram 25 esztendei cselédeskedés után földet kapott. Kern telt bele sok idő, már két lovunk volt, aztán megjavítottuk a házunkat, istállót, ólat, kamarát építettünk hozzá, szekeret, boronát, ekét ’meg kapáló gépet is vettünk. Tavaly a Békekölcsön nyereményéből meg rádiót is. Jól élünk, igazán embersorbmi, Azt mondom mitfdig mindenkinek, hogy Hz, húsz cseléde,sszonykori esztendőmért nem adnék cserébe egy esztendőt a mostani életemből! Mikor minderről gondolkodom, nem lehet, hogy ne jusson őszembe a Szovjetunió, az, hogy mit mondtak ff hazaszeretetről a szovjet katonák. Kagyon szeretjük mi a. h.a- z<jt, amelyben olyan jól élünk, amelyben egyre szebb lesz az élet. Hogy milyen a mi hazaszeretetünk? Én ügy gondolom, legszebben mutatja meg, hogy két díszoklevelet őrzök a szekrényemben. Az egyikei tavaly kaptuk, amiért 200 százalékon felül teljesítettük a beadást. A másikai az idén, 125 százalékos gabonabeadásért. Már az egész esztendei tojás- és barom fi beadáso mat teljesítettem. Mindent megteszünk, hogy öt hold földünk minél többet teremjen. Tavaly 37 mázsa kukoricát vettünk lé egy holdról, dicsértek bennünket az egész járásban. Azért tesszük mindezt, hogy több jusson nekünk is, meg a hazának is, gaz dagodjon az ország, amelyben olyan nagy alkotások készülnek, mint a Tiszalöki Erőmű is a mi megyénkben. Jlyen a mi hazaszeretetünk. Minden cselekedetünk azért való, hogy egyre gazdagabb legyen a haza. És ahogy szeretjük a mi szabad hazánkat, úgy szeretjük azokat, akik a mi szabadságunkat adták nekünk, akik a példaképeink akik a mostani ötödik ötéves terv sorai közt is azt mondják nekünk, amit 1944-ben a felszabadító hős katonák: tegyétek nagygyá és gaz doggá hazátokat, ahogy ml tesszük a szovjet hazát. Ezért, bátram írhatom, hogy a Szovjetunió ötödik ötéves tervének irányelvei arra bűz dítanak, hogy még forróbban szeressem a hazát! Még többet tegyek érte én, a néhai cselédasszony, aki most emberré lett. Mindig olvasgatom az újságot, tanulgatok, A tavalyi kukoricater mésiink is azért volt olyan szép, mert ahogy a kisparcellán lehetett, alkalmaztuk a négyzetes vetést. Azt a módszert, limit a szovjet kolhozokban csinálnak. Kéken most megmozdult a föld a szövetkezetek felé. Az urammal már beszélgettünk róla: felcseréljük az öt holdunkat négyszázzal, ötszázzal. 8 a nagy táblá kon fogunk műid dolgozni igazán siketrel azért, hogy nagygyá, gazdaggá tegyük a hazát. BALOGH JÓZSEFNÉ, ötholdas kéki dolgozó parasztasszony. ' 1952 SZEPTEMBER 7, VASÁRNAP KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL A Szovjetunióban erős ütemben folynak már az íszi mezőgazdasági munkák. Azokra a földekre, ahová Jövö tavasszai cukorrépát vetnek, már most terítik a műtrágyát. A vínnyicai terület „jacenko" kolhozában repülőgép végzi el ezt a munkát. A Szovjetunióban hatalmas lelkesedéssel készülnek a Pórt XIX. kongresszusára. A Szovjet emberek nagyszerű munkafelajánlásaikkal is ünnepük a világtörténelmi Jelentőségű eseményt. J, Nyikiforov, a moszkvai . „sztá!in"-autógyár szerszámkészítő műhelyének kiváló gyalusa vállalta, hogy a XIX. kongresszus tiszteletére teljesítményét 250 százalékra emeli. AZ ŐSZI VETÉS SAJÁTSÁGAI Irta : J. Jakuskin akadémikus Az őszi vetés akkor lesz sikeres, ha előtte jónéháuy agrotechnikai eljárást foganatosítunk. Ilyen. a. szántóföld előkészítése, a vetőmag előkészítése, az elvetendő mennyiség megállapítása, a vetés módszereinek és a mag alátakarási mélységének meghatározása és a legjobb őszi gabonafélék kiválogatása. A szántóföld előkészítése A learatott elővetemónyt gyorsan takarítsuk be. Rögtön azután szántunk. A vetés előtt íredig kultivá- torozunk. Ha száraz az Időjárás, a vetés napján hiengerezzük a talajt. A hengerezés különösen burgonyaföldön fontos, mert a burgonya alól túlságosan porhanyóé talaj kerül ki. Az ősziek előveteményéül szolgáló burgonyát különben teljesen elegendő az őszi vetés előtt 10 nappal betakarítani, így nagyobb lesz a burgonyatermés is. Ha hajdina, vagy borsó az előve- temény, a vetés előtti művelést kétirányú tárcsázásra korlátozzuk. Ott, abol kalászosok után vetjük az őszieket, elengedhetetlen a betakarítással egyidejűleg végzett tarló- hántás. Azután következzék á szántás, amelyet a vetés előtt legalább 20—30 náppal kell elvégezni. A Krasznodari Tudományos Kutató Intézet kísérletei azt mutatták, hogy napraforgó, kukorica, vagy ricinus után nagy őszi gabonatermést úgy nyerhetünk, ha ezeknek a kapásnövényeknek a sorközeit még. egész későn is műveljük. A kapásnövények gondos ápolásával irtjuk a gyomot. Később az őszi búza sűrű állománya is akadályozza a gyomnövények fejlődését. Az első talajmüvelést a lehető leghamarabb, azonnal az elövete- mény betakarítása után el kell végezni. Ez vonatkozik arra is, ha az őszieket évelő füvek után vetjük. Az őszi gabonafélék előkészítése a vetéshez, a mag melegítéséből, osztályozásából, csávázásából áll. A vetőmag napfénymelegítése különösen ott fontos, ahol frissen csépelt magot vetünk. A melegítés nemcsak ä csirá'zóképességét, hanem a csírázás! erélyt is fokozza. Az őszi búza magját feltétlenül csávázzuk granozánnal, üszög ellen pedig formaiinna]. Ebben az esetben a vetőmagot különleges csávázógépen bocsájtjuk keresztül, vagy pedig formalinoldatos edénybe mártjuk (300 rész vízhez, 1 rész 40 százalékos formalin). Az üszög terjedésének megakadályozására a cséplésnél kikapcsoljuk a toklászó szerkezetet, amely az üszög spóráival nagytömegű egészséges mag fertőzését idézi elő. Az őszi búza és részben a rozs magjának minőségét erősen javítja a kiegyenlítés céljából végzett osztályozás. A kiegyenlített magból egyenletesebb vetés kel ki, a növények egyszerre érnek be. A vetési norma a mag nagyságáról, a talaj állapotától és a tájegységtől függ.'tekintettel arra, hogy a búza ezermag- súlya nagyobb, mint a rozsé, a rozs íredig minden növényen több kalászt hajt, a búza vetési normájának mindig 20—30 kilóval többnek kell lennie, mint a rozsnál. A csapadékosabb vidékeken mindkét növény vetési normája magasabb, még nagyobb a búzánál, ha öntözött táblákon termesztik. Az aszályos vidékeken alacsonyabb a vetési norma, mert itt a hó is kevesebb. Amennyiben jók a vetési feltételek (korán vetünk, nedves talajba) a «vetési norma valamivel alacsonyabb lehet, mert bízhatunk minden mag kihajtásában, ha későn, száraz és gyömos földbe vetünk, növeljük a vetési normát. A legdúsabb termést különben felemelt norma eredményeképpen kaphatjuk. Jelentősen növeli az ősziek terméshozamát a kereeztsoros, vagy sűrű soros vetés. E módszerek alkalmazásával a növényeket egyenletesen helyezzük ef a földön, aminek eredményeiképpen jobban hasznosíthatják a napsugarakat. Közönséges vetésnél a vetőgép csomókban szórja el a magot, egy négyzetméterre néha 100 növény is jut, a köztük lévő 1 centi- méteres távolság távolról sem elegendő minden növény rendes fejlődéséhez. Keresztsoros vetésnél a vetési normát 10—15 százalékkal növeljük. A termelési kísérletek már régen meggyőzően kimutatták a'fenti módszer előnyeit. Vannak kolhozok, ahol alkalmazásának eredményeképpen a termés hektáronként hat mázsával is megnötekedett. Az őszi vetésre alkalmas idő hosszabb ideig tart. mint a tavaszi vetésé és ez is elősegíti, hogy a sűrű- és keresztsoros vetést minél nagyobb területen végezzük. Egyszerű sorvetésnél a legmegfelelőbb, ha a sorokat észak-dél irányban helyezik el, mert ezek reggel és este több napfényt kapnak, a nappali forróságban kevésbbé égetik őket a nap sugarak. Erre a következtetésre jutott Parhomenko elvtárs, a Szocialista Munka Hőse Is, aki a Rosz- tov területi „Vörös Világítótoronyban” dolgozik. Megállapította azt is, hogy a forró széltől is kevesebbet szenved a búza észak-déli irányú sorokban. Az aszályos vidékeken nagyjelentőségű a barázdás vetés. Barázdás vetéssel két feladatot is megoldunk, először "is a barázda készítésénél a száraz földet szét- hányjuk, a nedves réteg a barázdában a felszínhez közelebb kerül. Ezért a barázdás vetés akkor is sikeres lehet, ha túlszáraz a talaj és a közönséges vetés eredménytelen lenne. Másodszor: a barázdába vetett búza sokkal jobban áttelel, mert védett a kifagyás ellen, a barázdában ugyanis sokkal több hó marad meg. Az őszi rozs és őszi búza vetőmagját különböző mélységre takarjuk alá. A búza számára már megfelelő az 1—2 centiméteres bemun- kálási mélység, de elbírja a 9—10 centimétert is. A legmegfelelőbb persze a 4—6 centiméter, a rozsnál pedig a 3—4 centiméter Mert a sekélyebb alátakarás rnaag után vonja a kifagyás veszélyét. A ősziek bőterméséért folytatott harcban igen fontos, hogy a vetést a legjobb időpontban végezzük. A tavaszi vetéssel ellentétben az őszi vetést szigorúan a naptár szerint végezhetjük. Tudjük, hogy az őszi gabonaféle életéhez még ősszel bizonyos mennyiségű meleg napra van szükség: a növénynek nemcsak gyökeresednie kell, hanem bokro- sodnia is. Minél északabbra fekszik a vidék, ahol az őszieket vetjük, annál hamarabb be kell fejezni a vetést. A túlkorat vetés azonban, káros, mert rozsda támadhatja meg, kárt tesz benne a hesszeni légy. Az őszi vetést a meghatározott időn bellii be kell fejezni. Az északi vidékek számára is legmegfelelőbb augusztus első fele, az éghajlati viszonyoktól, csapadék- ellátástól függően' a további vidékeken augusztus második fele, szeptember első fele, sőt egyes meleg vidékeken szeptember második fele is, A szovjet növénynemesítők nagyszámú értékes őszi gabonafajtát termesztettek. Eddig több, mint 140 búzafajtát rajoniroztak. A kolhozok az Idén új, kedvezőbb feltételek mellett látnak az őszi vetéshez, mint tavaly. A. gépállomások segítségével emelik a mezőgazdasági termelés színvonalát, bevezetik az élenjáró agrotechnikai eljárásokat. Ez záloga annak, hogy 1953-ban ősziekből az ideinél is nagyobb termést takaríthassanak be. *