Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

NÉPLAP 1S52 SZEPTEMBER 7, VÁSÁRNÁL’ PARTÉPlTÉS A laskodi Vofosiíov tsz. párt titkára a megyei népnevelő-tanácskozásra készül Éles Miklós elvtársat, a laskodi Vorosilov párttitkárát most az a ki tüntetés érte, liogy a járás egyik küldötte lesz azon a tanácskozó,; [sori, amelyen a megye legjobb nép nevelői, párttitkárai megvitatják a népnevelőmunka tapasztalatait, Ezért nagy gondossággal készítgeti jegyzeteit, hogy beszámoljon a szö­vetkezetben folyó népnevelőmun­káról. Tsz, tagokkal, népnevelőkkel és a szövetkezet elnökével közösen vitatja meg beszámolóját Éles elv- társ. Számos jó példát mondhat majd el Éles elvíárs a szövetkezet népnevelőinek munkájából, melyek a munkaszervezés, a munkafegyelem megszilárdítását és az egyéni pa­rasztokkal való szorosabb kapcsolat < onélyítését eredményezték. Beszámolóját mindenek előtt az : ni kezdi Éles elvtárs, hogy el- mondja: 70 dolgozó tagja van a . -»vetkezetnek s ezek közül 22 nép­nevelő. A népnevelők között 6 pár- lonkíviili is van. Lesku elvtárs páftonkívüli népnevelő és bizony derekasan harcol a munkafegyelem megszilárdításáért,, a napi újság­olvasást sem hanyagolja el munka csapatában. Most különös érdeklő­déssel olvassák azoknak a közsé­geknek, járásoknak munkáját, .ahol megmozdult a föld, tömegesen ko­pogtatnak a dolgozó parasztok a szövetkezetek kapván. A népnevelők idejében fellépnek az ellen, ha valamelyik tsz. tag az ellenség suttogására hallgatva, si­ránkozni kezd az aszály miatt. Pásztor Ferenc népnevelő’ például aratás után meghallotta, hogy egye­sek azon sopánkodnak — nem lesz meg az évi kenyerük, olyan kevés jut majd egy munkaegységre. Pász­tor elvtárs ezt rögtön .megcáfolta, inert már előre tudta, hogy. 4 kilő terményt kapnak majd minden munkaegységre. Ezzel sikerült is le­szerelnie a hazug híresztelést. Igen tanulságos példát fog majd. Éles t tv társ elmondani arról, hogy mi­lyen segítséget adott számukra Horváth Márton elvtárs K. V. ülé­sen -mondott beszéde a község egyé­nileg dolgozó parasztjaival való kapcsolatuk kiépítésében; — Eddig — mondja majd Éles elvtárs jegyre csak azon csodálkoztunk, hogy a termésátlag fokozásában elért eredményeinket, ha az egyéni pa­rasztok el is ismerik, mégis távol- tartják magukat tőlünk. Mi persze bennük láttuk a hibát, de nem .'.zsgáKuk meg alaposan saját mun­kánkat. Azon a taggyűlésen, ahol j .'ízletesen ismertettem Horváth e'vtára beszédét, Zakor elvtárs, a tsz. elnöke, Rácz elvtárs és még jó néhány elvtárs bírálta munkánkat és egyben saját magáét is azért, mert nem mondtuk el a dolgozó parasztoknak nagyszerű eredmé­nyeinket, nem ismertettük velük fejlődésünket. Ettől a naptól kezd­je megváltozott a munkánk. Nem­csak a kommunisták, a népnevelők javítottak munkájukon, hanem minden egyes tsz.-tag. Kisgyülése- ket tart esténkint most mindenki a kapukban összegyűlt dolgozó pa­rasztoknak. S munkánknak máris van eredménye: 4 családdal gya­rapodott a termelőszövetkezetünk. A jó kapcsolat eredményeként mondhatja el azt is Éles elvtárs, hogy a határba Is elhívják mosta­nában már a dolgozó parasztokat. A kukorica pótbeporzását sok egyé­nileg dolgozó paraszt nézte végig. Az eredmény az lett, hogy Nagy Bertalan 12 holdas, Virág András 11 holdas, Füiöp János 0 holdas dolgozó parasztok és még rajtuk hívül számosán alkalmazták kuko­ricatáblájukon a szovjet agro­technikát, a pótbeporzást. A munkafegyelem megszilárdí­tásáért is szívósan harcoltak a szövetkezet népnevelői. Szász Er­zsébet például egy héten 3 nap is elmaradt igazolatlanul. De hasonló volt hozzá Éles Emma Is a fegyel­mezetlenségben. Előbb a népneve­lők, később pedig a pártvezetőség beszélt a két fegyelembontóval és most már rendszeresen eljárnak a munkába. A népnevelők munkájá­nak eredményeként egyre többen érzik magukénak a termelőszövet­kezetet, ezért bírálták meg az érte­kezletén a Buszlal munkacsapatot hanyag munkájáért. Mindenből gyengébb a termése ennek a vaun kacsapatnak, mint a szövetkezet többi munkacsapatának. A tagok elmondták, hogy. mennyivel káro­sította meg a közös vagyont, ennek a hanyag’munkacsapatnak a tag­sága. Éles elvtárs a népnevelők megyei tanácskozásán arról is beszélni fog. hogy a Párt- és kormányhatároza­tokat nemcsak a taggyűléseken, csoportértekezleteken ismertetik, hanem a népnevelők naponta beszél­nek róla a szövetkezet tagságával. Most az őszi növényápolási mun­kákról szólő minisztertanácsi hatá­rozatot is így ismertették. Ennek köszönhető a lelkes vállalás is, ami ekkor elhangzott: — öt nap­pal a határidő előtt végezzük el az őszi munkát. Az őszi kalászosokat csaknem mind keresztsorosan vetik, hogy megakadályozzák a termény megdőlését, nagyobb legyen a ter­més. A népnevelők a Vorosilov tsz.-ben most már megértve Hor­váth elvtárs beszédét, harcolnak a klerikális reakció ellen is. Az esti kisgyüléseken, beszélgetéseken már erről is szó esik. Elmondják milyen aljasul zsákmányolta ki Ari Antal református tiszteletes híveit a múlt­ban és most is azt követeli a hí­vektől, hogy havonta 500 forintot adjanak össze számára. A hará- csolé, csaló papot egyre több híve gyűlöli meg a faluban. Bárdi Mi­hály presbiter, de most már ő is világosan látja Ari aljasságát. Ezt ml sem bizonyítja jobban, mint a napokban az egyik kisgyűlésen mondott szavai: „Olyan gazember ez, hogy nem bírjuk elzavarni a községből, mert sehol sem kell, hisz minden községben ismerik aljassá­gát.” A DISZ-szervezet megerősítéséről is beszámolhat Éles elvtárs, 2 fia­tal párttagot adtak át a DISZ nek, hogy ott végezzenek ezentúl mun­kát. Már eddig 4—5 olyan tsz. fia­talt vettek fel a DISZ-be, aki ed­dig nem tartozott a szervezethez. De a népnevelő munkában Is részt kérnek a fiatalok, azonfelül a sportolásban is elég szép eredményt érnek el. A hiányosságokról is beszélni fog Éles elvtárs. Elmondja majd, hogy a verseny nyilvánossága még nem a legmegfelelőbb. Néha ugyan kiírják a jőlteljesítők és hanyagok nevelt a táblára és gyűléseken Is megbírálják őket, de ez még nem kielégítő. Sokkal eredményesebb lenne, ha a fiatalok csasztuskákat, rajzokat készítenének az elmara­dókról. ’S egyben köszöntenék az élenjárókat és ezzel is példájuk követésére serkentenék a hanyago­kat. Hiányosság volt az is, bár ezen a Horváth elvtárs beszéde után már javítottak, hogy a népnevelő­értekezletet nem tartották meg rendszeresen. Ezzel elősegítették a népnevelőmunka lazaságát. Ezért maradt el aztán nehány népnevelő az értekezletekről, gondolván, nekik is lehet lazaságot elkövetni, nem­csak a vezetőségnek. Most ezeket a népnevelőket felkeresik a többiek és újból bevonják őket a felvilágo­sító munkába. Ezzel akarják telje­sen kiküszöbölni a Yorpsilov nép­nevelői a felvilágosító munkában meglévő hiányosságokat, lazasá­gokat. '(Antalócsi.) Saját tapasztalataimmal is elő akarom segíteni a megyei népnevelő-tanácskozás sikerét Amikor elolvastam a legutóbbi Központi Vezetőségi ülés beszámolóit, akkor értettem meg igazán, hogy milyen nagy, felelősségteljes feladatot kell megoldani a Párt falusi népne­velőinek. Szép, nagyszerű feladat ez, hiszen a falu dolgozó parasztságát segíti előre az új élet, a felemelke­dés útján. A mi községünk termelőszövetkezeti község, mert megértettük, hogy a szovjet kolhozparasztok boldog, gond­talan életét mi is csak a nagyüzemű gazdálkodással érhetjük el. A felvilágosító munka egyik leg­fontosabb feladata mögt, hogy meg­mutassa: az összefogás, a szövetke­zés nagy alkotó erőt jelent — azt az erőt, amely megteremti az új boldog, virágzó falut. Nem kell messze men­ni jó példáért. Elmondjuk, hogy az idei kedvezőtlen idő ellenére milyen jó eredményeket ért el az itteni Vörös Csillag vagy az Alkotmány tsz. Igaz, hogy a tagjai nem az ég felé forgatták a fejüket, hogy vájjon mikor jön az eső, hanem a fejlett agrotechnikai eljárások alkalmazásá­val harcba szálltak az aszállyal. El is mondhatják a tagok, hogy egyé­nileg két esztendő alatt sem értek volna el olyan jövedelmet, mint ami­lyet az idén is elosztanak. A Vörös Csillagban Tolnai Antal fiával 599 munkaegységre csak előlegként 2.000 forintot, 7 mázsa terményt és sok más természetbeni juttatást kapott. Az Alkotmány taz-ben dolgozó id. Burzán Péter eddig 420 munkaegysé­get teljesített. Előlegként 2.000 fo­rintot, 8 mázsa terményt vitt haza és kormányzatunk segítségével csa­ládi házat épített. Illés Sándor eddig 460 munkaegységet teljesített. Előleg­ként 2.300 forintot cg 13 mázsa ter­ményt kapott. „A jó bornak nem kell cégér“ — mondja egy régi magyar közmondás. Igaz — nem is maradnának ezek az eredmények hatás nélkül, azonban nekünk mégis segítenünk kell, hogy dolgozó paraszttársaink mielőbb megértsék a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Azt, hogy a fejlettebb Hl. típusú termelőc«jporfcokban érik meg igazán a szövetkezet gyümölcse. Móricz Zsigmond élete célja valóraváit! „C^écse. Életem alapja ez a tiszaparti kis falu. Életem célja, hogy az a kicsi falu, a magyar „boldog ember”, a Jövő fényében bol­dog legyen.” (MÓRICZ ZSIGMOND.) „Az én sziUővctrmegyémbon, Szaömúrbon mozi égy wm, a, megye székhelyén, ezenkívül három köz­ségben van vetítőgép, amely olykor előadást is tani.” (M. Zs. Kelet Képe, 19)0 április 1.) * ,Mi baj írni Szatmár vármegyében t Véleiyl- nyem szerint nagyon sok baj van. A múlt nyáron egy hajdúsági lelkész járt Ut Szafmárban. aki egyenesen megdöbbentőnek találta a szatmári nyo­morúságot> elmaradottságot. Egyik közeli faluban tüdővész pusztít annyira, hogy más falubeli legé­nyek nem is mernek onnan feleségnek válót keresni. Étkezés, ruházkodás mind nagyon hiá-npos. A fa­lukban nem egyszer megtörtént már, hogy a rossz termés miatt 10—20 holdas gazdák boltból vették a kenyeret. A csecsemőhalálozás nagy, az egykézvs egyre terjed. Az egyik faluban a múlt század vé­gén 500—500 léiel;re 30—33 születés esett, ma 628 lélekre 10—12 esik. Mostohán bánik a néppel a ter­mészet. Földje rossz, agyagos. Vagy nagyon sok az eső, vagy nagyon kevés... Nagy baj még (ta­lán a legnagyobb) aJcözépkori feudalizmustól nem messze álló földbirtoRpolitika. Sok a latifundium és azokból több, mmt 20.000 hold idegen állampol­gárok tulajdotuíban van.. (M. Zs. Kelet Népe, 19)0 április 15.) * „A Szamos kanyarodóit átvágták, de a régi meder megmaradt s könnyen lehetne felhasználni viztárolásra. Sokmilttö köbméter vizet lehetne itt tartami locsolás céljaira. A terep ideális. Sik. A rillamoscentrdlé pont a faluba vivő országúton megy végig. A szociális igazgató összehívta a falut s azt mondta nekik/ csinálják meg az öntözést. Beszédét meghallgatták, elfogadták, helyeselték. A statisztikai adatokat, hogy mnenyivel terem többet az öntözött terület, mint az öntözeUen, tudomásul vették, De mikor arra került a sor, hogy az egészen új gazdálkodásnak a tagosítás az alapja, akkor egy­szerre megfagytak a kövér s nyakas gazdák s azt mondták, hogy: azt nem!” (M. Zs. Kelet Népe, 19)0 március 1.) Szabóics-Sza taté r szatmári részén a felszaba­dulás óta 53 kultú['otthont létesítettek s 31 mozi kezdte meg rendszeres működését. * A váeárosnamenyi járás nem a megye legna­gyobb járása és mégis közel 12 milliós beruházás történt itt. Az egész járás életét valósággal meg­bénította az a gyalázatos tett, amellyel a náci ban­diták a levegőibe lendítették a Tisza- és Kraszna- hictet. A felszabadulás után a Krasanán ideiglenes híd volt. A Tiszán kompon lehetett közlekedni. A nép álltam a nem feledkezett meg azonban a namé- nyi dolgozók nehéz helyzetétől s megkezdte a hidak felépítését. A Tisza-lnd 8 millió, a Kraszna-híd 1 millió forintjába került az államinak. Ezzel könnyebb lett sokkal a járásszékhely megközelítése, különösképpen pedig azóta, hogy új müút is vezet arra. Űj autóbuszjáratok is indultak, s Lőnyán új autobuszgarázst építettünk 6.000 forint értékben. Nincs egy község sem a járás területén, amelyik nem kapott volna valamit. Tarpa, Esze Tamás híres burucfaluja, a multiban villany nélkül vakos- kodott. A ítéip állama vezette be a villanyt. 240.000 forintos költséggel, 32 férőhelyes szociális otthon is létesült s ez nem kevesebb, mint 60.000 forint­jába került az államnak. Az egészségügyi fürdő rendbehozatalára 5.000 forintot költöttünk. * A Szovjet hősök nemcsak szabadságot hoztak a nép számára, hanem lehetővé tették a gazdag szovjet tapasztalatok alkalmazását is. A koíhoz- piarasztok példáján ma mér egyre több egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt szakít a régi úttal s lép be a termelőszövetkezeti csoportba. A termelő­szövetkezeti csoportok valóraváiltják a Számos- partján is Móricz Zsigmmd álmait. A jövő esz­tendőben a tunyogmatolcsi Szabadság hajnala tszcs. 150 holdat öntöz a Szamos vizével. A fehér- gyarmati Győzhetetlen brigád ugyancsak 150.hol­don rendez be öntözéses gazdálkodást. 100 holdat öntöz a szamosmerrti ököritófülpösi Szabad Föld tszcs. is. „... a földet annak kell gondoznia, annak kell bírnia, aki élete munkáját beléje fekteti. Áldott legyen a forradalom, amely meghozta ezt az évezredek óta áhított törvényt...” (M- Zs.) .Megértettük azt is a Központi Ve­zetőség üléseinek útmutatásaiból, hogy milyen fontos a politikai nevelő munka színvonalának emeléséhez az állandó tanulás. A falu dolgozói nem általános szólamokat, jelszavakat várnak tőlünk, hanem azt, hogy ala­posan, részletesen válaszoljunk min­den felvetődő problémájukra. Meg kell mondani, hogy mi sem vettük fel eddig elég keményen a harcot a kulákok aljas aknamunká­jával szemben — de most ezen már változtatunk. Sokkal jobban meg kell ast is mu­tatnunk, hogy milyen hatalmas erő a népek ereje, amely segítségével a Szovjetunió vezette béketábor eddig is megakadályozta az im­perialista rablók terveit. — Ezért lelkesítette a mi falunk dolgo­zóit is annyira az új nagy győzelem híre, a Szovjetunió ötödik ötéves ter­vének, a kommunizmus építésének tervezete és adott valamennyiünknek még nagyobb erőt a munkához. A napokban az a megtiszteltetés ért, hogy meghívót kaptam a 13.-1 megyei népnevelő tanácskozásra. Sa­ját tapasztalataimmal is segíteni szí- retném majd a tanácskozás sikerét és biztos vagyok benne, hogy a ta<- nácskozás eredményeként tovább ja­vítjuk politikai nevelőmunkánk szín­vonalát. Csengén József, Ibrány. Ai első negyedévben kél tizeddel emeljük iskolai tanulmányi átlagunkat A nyíregyházi V. számú iskola úttörőinek versenyfelhívása A nyíregyházi V. számú általá­nos iskola Rákosi Mátyás úttörő- csapata az alábbi versenyfelhívást intézte a VI. számú iskola úttörői­hez: • „Újra megkezdtük a tanulást, s most még fokozottabb mértékből érezzük Pártunk, kormányunk sze­rető gondoskodását. Ezt a félénk sugárzó szeretetet alkotó tettek!«! akarjuk viszonozni. A szocialista nevelés megvalósítása érdekében úttörőmozgalmunkat úgy fejleszt­jük tovább, hogy az iskola oktató és nevelőmunkáját elősegítse. Legfontosabb' feladatunknak tartjuk a tanulmányi , színvonal állandó emelését Ezért legelső -és legfontosabb versenypo-ntünk : az elmúlt esztendő 3.6-es iskó-' la-tanulminyi átlagét S.S-fe, emeljük az első negyedévben Úttörőink fogadalmat tettek arra, hogy közepesnél rosszabbra nem felelnek. Harcolunk a VörösesHlogos napok­ért, hetekért és hónapokért, hogy megszűnjék iskolánkban a hiányzás. Megszilárdítjuk az úttörő -moz­galmat. Az önkormányzat válasz­tását körültekintéssel oldjuk meg. hogy úttörőcsapatunk vezetői élen­járó pajtások legyenek. Mindón nap megtartjuk az ünnepélyes zász­lófelvonást és bevonást. Zászlónk mindennap figyelmezteti majd; <a pajtásokat az adott szó betartásá­ra. Harcolunk az engedélyoélkiiH mozilátoga.tások ellen, vasárnapon- kint természettudományos előadá­sokat tartunk. Az MHK-mozgalom- ban valamennyi úttörő résztvesz. Elhatároztuk azt - is, hogy bábcso- portot szervezünk és decamber 21 ig két jelenetet tanulunk meg. Elhatároztuk, hogy iskolánk va­lamennyi úttörője állandóan. vi­seli a megtisztelő vörös nyakken­dőt, minden raj és Örs zászlót kap. S a vörös nyakkendőt, a zászlót nap mint nap ki fogjuk érdemelni jó tanulással,'a szilárd iskolai fe­gyelemmel. A dolgozó népért, a' hazáért, Rákosi elvtárssal előre ! HERTELENDI SANDORNÉ, igazgató. LUKACS BÉLANÉ, csapatvezető. ■ PAPÁCSI KATALIN, csapattanács elnök. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom