Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)
1952-09-28 / 228. szám
1952 SZEPTEMBER 28, VASÁRNAP NÉPLAP Dlszünnepség Mnclsifiesteii a Néphadsereg Napja alkalmából , 'A' Néphadsereg Napja alkalmából szombaton este díszünnepséget rendeztek a Magyar Néphadsereg Színházában. Az ünnepségen megjelenít Gerő Krnö államminiszter, Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter, Révai .József népművelési miniszter, Dobi István a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Magyar Dolgozók Tártja Politikai Bizottságának, Központi Vezetőségének, az Elnöki Tanácsnak és a minisztertanácsnak számos más tagja. Részt vett az ünnepségen Nógrádi Sándor altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, Bata István altábornagy, a néphadsereg vezérkari főnöke, Szabó István altábornagy és Janza Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettesek, Péter Gábor altábornagy, valamint a tábornoki kar számos tagja s ott volt a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen voltak az ünnepségen a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, V. Sz. Azoveev, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete és a többi baráti állam budapesti diplomáciai képviselői. A magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Nógrádi Sándor altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese nyitotta meg az ünnepi ülést. A megjelentek üdvözlése után bejelentette: Javaslat érkezett az Elnökséghez, hogy az ünnepi ülés díszelnökéül dolgozó népünk szeretett vezérét, Rákosi Má- lyás elvtársat válasszák meg. A bejelentést viharos lelkesedéssel fogadták. Az ünnepség résztvevői helyükről felállva perceken át éltették a magyar nép bölcs vezetőjét és megválasztották az ünnepség díszelnökévé. Ezután Ilku Pál vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet. Ilku I»ái beszéde A pákozdi győzelem kivívásának előzményei, magának a győzelemnek tanulságai kiválóan alkalmasak arra, hogy erősítsék egész népünk luiperialistaellenes küzdelmét a tartós béke biztosításáért — mondotta a többi között Ilku Pál. Ma alapvetően más körülmények között folyik a harc a 48-as nemzetközi reakció utóda, az amerikai-angol imperializmus és rohamosat«ga, a Tito-fasizmus ellen, mint ahogy Kossuth népének kellett harcolnia. Akkor, 1848-ban védtelen hazát támadott meg orvul a császár parancsára a hitszegé Jellastch. Ma nem vagyunk védtelenek. Jól ismerjük feladatainkat is, honvédelmünk erősítésében, és ezért a szocializmus alapjainak építését úgy hajtjuk végre, hogy egyben szilárdítjuk honvédelmünket is. És mégis, bármilyen kedvezőtlenek is voltak a körülmények 1848-ban a szabadság megvédése szempontjából, I’ákozdnál, az első ütközetben fényes győzelmet aratott a számszerű .kisebbségben lévő, gyengébben, felszerelt, zömében alig kiképzett, vagy egyáltalán ki sem képzett honvédsereg. Ez a győzelem méltó arra, hogy szabadságharcaink leg- i tagyobbjelentőségű győzelmei között emlegessük, mert fordulópontot jelentett a 48-as magyar forradalomban. Kossuth volt a pákozdi győzelem szervezője. Mozgósító, felrázó tettei igazi forradalmi vezérre vallanak, akiben méltán találta meg a - fegyveres harc is a maga szervezőjét és irányítóját. Szabadságharcunk ügyének lelkes támogatói voltak Marx, Engels és az orosz demokraták. Az orosz demokratáknak az ellenséget leleplező írásai magában a cári hadsereg egyes részeiben is kiváltották az ellenállást a magyarok hősi küzdelmének eltiprásával szemben. Gu- szev százados és társai azért haltak meg, mert nemcsak szimpatizáltak a magyar nép nagy küzdelmével, de cselekedtek is: összeesküvést szőttek a beavatkozás ellen, a magyar szabadságharc mellett. A történelem igazságot szolgáltatott a magyar és elégtételt az orosz népnek azzal, hogy éppen Guszev százados és hős társai unokái hozták el, közel százéves elnyomatás és gyarmati sors után számunkra a szabadságot, és váltották valóra mindazt, amiért 184S—49-ben és később, 1919 ben a magyar nép legjobbjai küzdöttek. A magyar dolgozó nép a szabadság, a szocializmus építésének útján halad, mindvégig kitart amellett és vállal minden erőfeszítést, áldozatot, amit függetlenségünk, szabadságunk, nemzeti becsületünk, dolgozó népünk hatalmának megvédése követel — hangsúlyozta Ilku Pál. A hazaszeretet ma igazabb, mint bármikor azelőtt lehetett, mert a kizsákmányolás szégyenétől és az idegen elnyomás jármától megszabadult hazát melyebben, odaadóbban lehet és kell is szeretni. Ez az űj hszaíiság él néphadseregünkben, Kossuth honvédéinek unokáiban is, ebben az új hazafiságban folytatódnak és fejlődnek tovább 1848. hős honvédségének legszebb erényei, a nép szeretete, a háza üd véért való önfeláldozás szelleme, a nehézségek bátor leküzdésére való elszántság, a haladás ügyéhez való törhetetlen hűség. Történelmi tapasztalataink ép- penúgy, mint a szocializmus' építésében elért sikereink féltése arra intetnek, hogy éberen figyeljük az új há&orús tűzfészeknek azt n lázas készülődését, amit az amerikaiangol imperialisták és zsoldosuk, az aljas Tito-fasiszta banda folytat a béke veszélyeztetésére. Tito, ez a jugoszláv néptől idegen, gyökértelen provokátor és kémbanda vezér, eladta Jugoszláviát az amerikai monopolistáknak. Sza bad prédája ma Jugoszlávia mindenféle üzérkedésnek, spekulánsok nak. Ma, Jugoszlávia hazája a nép nyomorának és az amerikai tőkések szabad haráesolásának, a dolgozók kíméletlen elnyomásának és a Tito-íasiszták tobzódásának. Azonban bárhogy is keresi a monopolisták kegyeit és próbál saját népével szemben a hátuk mögé bújni Tito a sorsát nem kerülheti el. Tisztelt ünneplő közönség! Elv- társak! Amit ma, a Néphadsereg Napján dolgozó népünknek monda ni lehet, az ez: Nem vagyunk védtelenek, nem vagyunk többé kiszolgáltatva az imperialisták és láncoskutyái kénye-kedvének! Bátran mondhatjuk, hogy hála dolgozó népünk áldozatának, pártunk bölcs útmutatásainak és a nagy szovjet nép e téren is megmutatkozó segítségének — van elég erőnk ahhoz, bogy vállvetve a béketáborral megvédjük azt, amit kaptunk és azt Í3, amit magunk alkottunk. Pártunknak a honvédelem erősítésére buzdító tanítása mélyíti és szilárdítja azt a széttépheteílen egységet, amely a hadsereget hőn szeretet népünkhöz fűzi. Ez az egység ad erőt néphadseregünk harcosainak, tiszthelyetteseinek, lisztjeinek, tábornokainak katonai és politikai tudásuk szüntelen fejlesztéséhez. — így válik népünk szeretet© és áldozatos támogatása a mi fiatal néphadseregünk egyik döntő erőforrásává. Ma, a Néphadsereg Napján forró köszönetét mondunk népünknek, pártunknak és Rákosi elvtársnak a néphadseregnek nyújtott segítésükért, törődésükért. A mai ünnepélyes alkalommal szeretettel és hálával fordulunk felszabadítónk, a nagy szovjet nép, a dicsőséges Szovjet Hadsereg és a béketábor lángeszű vezére, nagy segítőnk és barátunk, Sztálin generalisszimusz felé, akinek támogatása biztos sikerét jelenti a békéért folyó harcnak, a szocializmus felépítésének, az emberiség haladásának — fejezte he beszédét Ilku Pál. Az ünnepi ülés a következő táviratot küldte Rákosi Mátyás elv- társnak : Távirat Rákosi Mátyás elvtárskos A múlt évi Néphadsereg Napján megfogadtuk önnek, hogy önfelál- dozóan dolgozunk tovább honvédelmünk erősítésén, független, szabad hazánk békéje megvédésének szent ügyén — hangzik a többi között a távirat. Engedje meg, hogy jelentsük önnek, drága Rákosi elvtárs: műm kánk eredményes volt a pártunk és kormányunk által elénk állított feladatok teljesítésében, sikerrel sajátítjuk el a győzelmes sztálini haditudományt, a néphadsereg harcosain, ak, tiszthelyetteseinek és tisztjeinek munkáját és magatartását a nép és forrón szeretett hazánk iránti tántoríthatatlan hűség hatja át. Az egyre jobb eredményekért folytatott küzdelemben kimeríthetetlen erőforrás számunkra népünk, pártunk és az ön állandó segítsége, drága Rákosi. elvtárs. Nagy öröm számunkra, hogy ezen a napon ismételten kifejezhetjük odaadásunkat ön iránt, drága Rákosi elvtárs, s megújíthatjuk fogadalmunkat, hogy dolgozó népünk és Pártunk önfeláldozó támogatására, az ön szerető gondoskodására a katonai és politikai kiképzésben elért eredményeink további emelésével, pártunk és dolgozó népünk, a felszabadító Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti hűséggel válaszolunk. A Néphadsereg Napján ismét hitet teszünk a haladás, a szocializmus, a béke nagy ügye mellett: Hitet teszünk azok mellett a nagy eszmék mellett, melyek jegyében a Szovjetunió és a nagy Sztálin küzd a népek békéjéért és jobb jövőjéért, melyek jegyében hazánk szabad ország lett és ön, drága Rákosi elvtárs, mint Lenin és Sztálin legjobb magyar tanítványa, győzelemről- győzelemre viszi népünket, hazánkat a felemelkedés útján. A Néphadsereg Napján megfogadjuk önnek, drága Rákosi elvtárs, hogy egyemberként követve önt és dicső pártunkat, ha kell életünk Arán is megvédjük szabad, független hazánkat, dolgozó népünk egyre szépülő országát és becsülettel teljesíteni fogjuk a béke nrcvonalán ránkháruló szent feladatot. Lipcsében 260.030, Haiiében 88 ezer ember kövsteSte az össznémet tanácskozás folytatását Pénteken este a lipcsei Marx- léren 200 ezer ember nagygyűlésen követelte az össznémet tanácskozás azonnali folytatását. A hatalmas tömeg nagy lelkesedéssel köszöntötte Hermann Materut, a Bonnban járt küldöttség vezetőjét, aki beszédében hangsúlyozta: A bonni különszerződés a német történelem "legborzalmasabb és legérthetetlenebb háborújának szélére sodorna bennünket. A Szovjetunió augusztus 23-i jegyzékében felsorolt javaslatok fokozott mértékben teszik szükségessé a németek egymás közötti megállapodását. Mi készek vagyunk tárgyalások folytatása céljából bármikor Bonn ba utazni. Nemcsak a népi kamara javaslatairól vagyunk hajlandók tanácskozni, hanem a szövetségi gyűlés javaslatairól is. Plalléban pénteken este 80 ezer ember részvételével nagygyűlést tartottak, amelyen Fred Olssner, a népi kamara Bonnban járt küldöttségének titkára mondott beszédet. A nagygyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadott határozatban kijelentették, hogy teljes mértékben helyeslik és támogatják a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és népi kamarájának a német kérdés békés megoldására irányuló politikáját és követelik az össznémet tanácskozás folytatását. NEMZETKÖZI SZEMLE A szovjet-finn kereskedelmi egyezmény erősíti a két nép barátságát Helsinkiben szeptember 23-án ünnepséget tartottak abból az alkalomból, iiog.v Finnország befejezte jóvátétel! szállítását a Szovjetuniónak és' hogy kiegészítették az 1050-ben kötött szovjet-finn ötéves kereskedelmi egyezményt. A nagyjelentőségű új kereskedelmi egyezmény aláírásakor Kékkő- nen miniszterelnök hangoztatta, hogy a finn kormány teljes mértékben elégedett az elért eredményekkel. Nézzük meg közelebbről: melyek ezek az eredmények. A jóvátételi szállítások teljesítése kapcsán fejlesztett finn tém- ipar olyan hatalmas eredményeket ért cl, hogy termelékenysége meghaladta az ország szükségleteit. Ez az új fémipar többtízezer munkást dolgoztat. Az egyik eredmény tehát : az ipari termelés nagyarányú fellendülése egy kapitalista országban a Szovjetuniónak történő szállítás segítségével. Finnországnak elsőrendű érdeka volt, hogy a szovjet piacok a jóvá- tételi szállítások befejezése utáu is nyitva maradjanak a finn ipar előtt. A Szovjetunió hajlandó volt hosszúlejáratú egyezmény megkötésére és 1950-beu létrejött az ötéves egyezmény. Az egyezmény eredményeként Finnország 14 milliárd márka értékű fémipari árut szállított a Szovjetunióba. Lényegében megoldódott a finn fémipar teljes foglalkoztatottságának kérdése. A finn ipar ezenkívül fűrészárut, papírt, papírlemezkészi t ményeket szállított a Szovjetuniónak 23 milliárd márka értékben. A másik jelentős eredmény Finnország számára tehát — és ezt Kekkoneu miniszterelnök is kiemelte — az, hogy a rendkívül gyenge nyugati exportlehetőségek időszakában Finnország elhelyezheti felesleges áruit és ezek ellenében olyan közszükségleti cikkeket hozhat be a Szovjetunióitól, amelyeket más országokból csak nagy nehézségek árán szerezhetne be. Az űj szovjet-finn kiegészítő kereskedelmi egyezménynek u gazdasági eredményeken túl nagy politikai jelentősége van. Ez az egyezmény igazolja Sztálin elvtárs bölcs szavait a két rendszer békés együttműködéséről. A szovjet-finn szerződés elmélyíti a két nép barátságát, megfelel a két nép legmélyebb vágyainak s törekvéseinek és a béke ügyét szolgálja. A bonni találkozó a német nép erejének és béke vágy ónak bizonyítéka Szeptember 19-én kudarcba fulladtak a német megegyezés és a béke ellenségeinek nzok a kétségbeesett kísérletei, hogy megakadályozzák Kelet- és Nyugatnémetország képviselőinek találkozását. A német nép kikényszerítette, hogy Bonnban fogadják a Némát Demokratikus Köztársaság küldötteit, akik átnyújtották a népi kamara nagyjelentőségű javaslatait a nyugatnémet szövetségi gyűlés elnökségének, A német nép ezzel a lépésével bebizonyította, hogy elnyomhatatlanul él benne a vágy a német egység megvalósítására. A német nép bebizonyította, hogy világosan látja a bonni háborús klikk mesterkedéseiben rejlő halálos veszélyt. Adenauer, az imperialisták hü kiszolgálója, aki már számtalanszor bebizonyította, hogy „méltó” a nemzetáruló gyalázatos nevére, minden áron meg akarta akadályozni a népi kamara küldötteinek bonni utazását. Adenauer aljas mesterkedéseihez hü segítőtársat talált a szociáldemokrata párt jobboldali vezetőségében. De mesterkedései hiábavalónak bizonyultak, sőt szembentalálták magukat — a párt egyszerű tagjain túl — pártjaik becsületes vezetőivel is. Adenauer pártja, a CDU és a Szabad Demokrata Párt parlamenti csoportjai a népi kamara küldöttségének fogadása mellett foglaltak állást. A szociáldemokrata párt több befolyásos tagja hangsúlyozta, hogy a helyzet követelőén szükségessé teszi a megegyezést Bonnban és kijelentették, hogy mélységesen elítélik a párt vezetőinek népei lenes lépéseit. A szocialista akció hamburgi bizottságának titkára mondotta: „A Német Szociáldemokrata Párt vezetősége elvesztette jogát, hogy a nyugat-német szociáldemokrata dolgozók nevében lépjen fel”. A bonni találkozó megvalósult, de ez a találkozó csak az első lépés az össznémet tanácskozásokhoz. Ha Adenauerék úgy gondolják, hogy a számukra kedvezőtlen találkozó körüL támadt nagy népi tüntetés hullámai elcsitulnak, nagyon tévednek. Nyugatnémetország népe táviratokban, levelekben, határozatokban követeli a bonni parlament elnökétől és tagjaitól: Vessék latba minden erejüket és befolyásukat annak érdekében, hogy mielőbb folytassák a népi kamara küldöttségének bonni fogadásával megkezdődött össznémet tanácskozást. A szétszakított Németország népe tovább harcol a népi egység megvalósításáért, a békéért. Megdönthetetlen bizonyítékok Az elmúlt héten jelent meg annak a nemzetközi tudományos bizottság- naík a jelentése, amely Koreában és Észak kelet-Kin áb a n vizsgálatot folytatott az amerikai imperialisták baktériumháborúji ügyében. E bizottság tagjai kiváló (főként kapitalista országokból érkezett) tudósok voltak, országuk tudományos életének kimagasló tényezői, a bakteriológia és a mikrobiológia kitűnő ismerői. A bizottság többhetes vizsgálata során szakszerű és alapos munkát végzett. A közzétett jelentés és a függelékek újabb megfá- madhatatlan bizonyítékokkal támasztják alá azokat a tényeket, amelyeket koreai és kínai szakemberek és különböző nemzetközi bizottságok és szervezetek állapítottak meg az amerikaiak baktérium- háborújával kapcsolatban. A bizottság jelentése ismét a világ népeinek emlékezetébe idézi a baktérium-hadviselés szörnyű tényeit. Ismét eszünkbe juttatja, hogy az amerikai imperialisták, akik az egész világ feletti uralomra pályáznak, őrült terveik megvalósítása érdekében nem riadnak vissza attól sem, hogy pestissel, tífusszal és kolerával fertőzzék meg az emberiség tíz- és tízmillióit, válogatás nélkül kiirtsanak aggokat, nőket és gyermekeket. — Az amerikai imperialisták a koreai baktériumháborút főpróbának szánták. Itt akarják kipróbálni, mennyiben sikerült „továbbfejleszteniük” a baktériumhadviselésben bűnös japán imperialisták sötét tudományát, hogy aztán az általuk tervezett harmadik világháborúban a koreai „tapasztalatqk” birtokában a világ valamennyi népét pestissel, kolerával, tífusszal irtsák ki. A nemzetközi tudományos bizottság jelentése az amerikai méreg- keverők újabb súlyos veresége, s ezt a vereséget még kétségtelenebbé teszi két újabban fogságbaesett olyan amerikai repülőtiszt vallomása, akik személyesen vettek részt a baktériumháborúban. Az amerikai imperialisták sajtója szánalmas dadogással próbálja elkendőzni az újabb leleplezések óriási nemzetközi jelentőségét. A tágadás azonban most sem használ, mint ahogyan nem használt eddig sem. A világ népei már régen tisztában vannak azzal, hogy mire képesek az amerikai imperialisták martalóchordái. Az újabb jelentés közzététele óta csak növekedett a népek izzó felháborodása és e felháborodás hangja egyre harsányabban zenig az egész világon. A világ népei pellengérre állítják Trummt, Achesont, Ridgwayt, Colpont és a többi amerikai tömeg- gyilkost, s azt kiáltják nekik: „Felelni fogtok gaztetteitekért!" 5
