Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-28 / 228. szám

.1952 SZEPTEMBER 28, VASÁRNAP, NÉPLAP Mérkvállafon szép eredményeket értek el a begyűjtésben, jól halad a kölcsönjegyzés is, de hátul kullognak a vetésben Mérkvállajon a gabonabegy iijtés sikeres befejezése után azzal dicse­kedhetnek, hogy a harmadik ne­gyedévi sertésbegyüjtési tervüket 155, tojásbegyüjtésl tervüket 116 százalékra, a burgonyabeadást 60 százalékra teljesítették. A békeköl- csonjegyzésben is szép eredményt értek el. a második nap délutánján már 120 ezer forint volt a község jegyzése. A kölcsön jegy zésre fel is készül­tek. Agitációs érveket dolgoztak ki a népnevelőknek, a területet is fel­osztották közöttük. Például a peda­gógusok lejegyeztetik a szülői mun­kaközösség tagjait, a földművesszö- vetkezet igazgatósága a szövetke­zeti tagságot, a végrehajtó bizott­ság a tanácstagokat. Az úttörők­ből alakított csasztuska-brigádokat pedig úgy szervezik, hogy az élen­járót, vagy a lemaradót a saját gyermeke köszöntse, buzdítsa a ha­zafias helytállásra. A vetésről azonban nem mond­hatják el, hogy ilyen jól megszer­vezték. Az egyénileg dolgozók ve­téstervéből még nincs teljesítve 35 hold ősziárpa. Az árpavetés határ­ideje pedig 20-án lejárt, 1590 hold rozsból még csak 470 van elvetve, s az őszi takarmánykeverékből pe­dig mindössze 38 hold a 250 he­lyett. Vetőimghiányra hivatkoznak, különösen az őszi takarmánykeve­réknél. De vájjon mit tettek a köz­ség vezetői eddig, hogy legyen ve­tőmag, mert a Mészöv, járási ki- rendeltség, ha most tud biztosítani vetőmagot, akkor korábban is tu­dott volna. Most ébredtek fel a község vezetői, amikor már a ter­vet teljesíteni kellett volna, hogy nincs vetőmag. A gebei gépállomás­ról sem mondható el, hogy nagyon elősegítette a vetést, amikor szép tember 26-án küldött szelektort Mérkvállajra. A mérkvállaji kommunistáknak meg kell mutatni, hogy több harci feladatot is meg tudnak egyszerre oldani, mert jelenleg úgy látszik, hogy csak a begyűjtést és a köl- csönjegyzést szorgalmazzák. ternielocsoport példáját rasztok fiai katonatisztek? Dombóvári Ferenc ezt jól tudja: csak most elfeledkezett róla. Az uraság fojtogatta a szakolyi szegé­nyeket. Nyolc uroság ütötte-verte a szó legszorosabb értelmében. Elfe­ledkezett arról, hogy Móricz Sán­dort, a nyolcgyermekes családapát Gönczy Sándor földbirtokos például sajátkezöleg verte meg, de legalább tízen, ha nem többen vannak a faluban olyanok, akiket Gönczy nagyságos úr csak úgy kedvtelés­ből megvert. Ezeket az Időket fe­lejti el Domobvári Ferenc. Azt szokták mondani, a jót hamar meg­szokja az ember. Szakolyban meg­feledkeznek arról, hogy Titóékkal együtt a határainkon ott leselked­nek a Gönczyek és a hozzá hasonló népnyúzók, akik szeretnék a múltat visszaállítani. Nemcsak a dolgozó parasztok, hanem a község vezetői is megfe­ledkeztek arról, amikor agitációs érvként nem dolgozták fel a múlt szenvedéseit és nem emlékeztetik a dolgozókat a felszabadulás óta tör­tént változásokra. A község vezetői nem tudják hány rádió van a köz­ségben, hányám tanulnak közép­iskolában, egyetemen. Azt gondol­ták, hogy az a kétszáznyolcvan új ház, az orvosi rendelő, a szociális otthon maguktól agitálnak. Nem. A szakolyi vezetők, népnevelők ha jó munkát akarnak végezni, akkor még annak is mondják el, hogy új házban lakik, akinek a háza falán még nyers a vakolat, mert csak így tudják eredményeiket megjavítani. Szakolyi dolgozó parasztok! Kövessétek a Vörös Sogar A. szakolyi Vörös Sugár termelő- csoportnak nem sokan hallották még a nevét. Nyolc családból 14 tagot számol ez az alig száz holdas csoport. Még egyéves múltra sem tekint vissza, de a járásban jöve­delmezőség szempontjából aligha van erősebb csoport. A gabonájuk két mázsával többet fizetett, mint az egyénieké. Kifizették a gépállo­mást, a beadásukat teljesítették, 27 mázsát tartalékoltak és mégis munkaegységenként öt és fél kiló kenyérgabonát osztanak szét. A ku­koricájuk olyan, hogy a beadás teljesítésén, a tartalékon túl tagon­ként még 8—10 mázsát fognak szét­osztani. Lucernájuk — most vág­ták a napokban negyedszer — olyan volt, hogy a kívülállóknak a harmadik sem volt akkora, térdig ért minden szála. A rozsvetésuk már zöldéi, s pénteken megkezdték a búzavetést is. Egész évben nem volt egy igazolatlan hiányzó kö­zöttük. A munkába elsőnek mindig az elnök ment a feleségével. Az elnök felesége a csoport sertésgon­dozója. Az állam is segítette , a Vörös Sugár termelőcsoport lelkes tagsá­gát : 20 sertést, négy lovat, minő­ségi vetőmagot, műtrágyát kaptak. Á gépállomás szántott-vetett a föld­jükön. Az állam segítségének és szorgalmas munkájuknak köszönhe­tik * ezt a szép eredményt. Amikor eljött a békekölcsönjegy­zés napja, úgy gondolták: ha a munkában az elsők, a jegyzésben sem maradhatnak el. Viszonozniuk kell azt a sok segítséget, amit az államtól kaptak. Pataki elvtárs, az elnök példamutatóan elsőnek jegy­zett : ötszáz forintot írt a neve mellé, S még aznap 300 forintot be is fizetett a postán. Az elnök példamutatása magával ragadta a tagokat is és első nap a termelő- csoport valamennyi tagja jegyzete békekölcsönt, A község azonban egészen más képet mutat. A rozsvetéenek még csak a harmadánál tartanak, de nam jobb az őszi takarmánykeverék vetéstervének teljesítése sem. A burgonyabeadást is csak 29 száza­lékra, a tengeribeadást pedig hét százalékra teljesítették, S éppen úgy. mint az őszi munkában, a békekölcsön jegyzésében is elmarad­nak a szakolyi egyénileg dolgozó parasztok. Ugylátszik, hamar elfelejtették a múltat, pedig alig volt Szakolyban olyan parasztember, aki ne cseléd lett volna, valamelyik uraságnál. Dombóvári Ferenc, aki 10 hold földet kapott a nép államától, akinek a fiát az a kitüntetés érte, hogy a világ legjobb professzoraitól tanulhat, kint Szovjetunióiban, anélkül, hogy valami pénzébe is kerülne az ap­jának. Dombóvári Iferenc, aki egy­kor a Balogh István birtokán ese- lédkedett, akinek most a cseléd­viskó helyett gyönyörű lakása és sok jószága van, megfeledkezett a múltról, amikor a népnevelőket elutasította, amikor azok a hazája kérésével felkeresték. „Mindent ma­gam szereztem, nekem nem segített senki” — mondotta. Vájjon Dombó­vári Ferenc gyermek korában miért nem jártak Szakolyból 22-en kö­zépiskolába, vagy miért nem építet­tek közel háromszáz új házat a fa­luban a dolgozó parasztok? Miért nem voltak a szakolyi dolgozó pa­Gépállomási dolgozók sztahanovista kitüntetései A földművelésügyi minisztérium 51/1952. sz. utasítása alapján számos gépállomási dolgozó kapott sztahano­vista. kitüntetést, köztük a következő tizabolcs-szatmáriak: Sztahanovista jelvénnyel tüntették ki: Bodnár Jánost, a demecseri gépál­lomás traktorvezetőjét. Nyújtott mű­szakban 248 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 92 szá­zalékos üzemanyagfogyasztás mellett. Sztahanovista oklevelet kaptak az alábbi traktorvezetők: Kovács Zsigmond, a csaholci gépál­lomás traktorosa. Két műszakban 216 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 92 százalékos tizem- anyagfogyasztá? mellett. Zomborszki András, a sőrekuti gép­állomás traktorosa nyújtott műszak­ban 201 százalékban teljesítette ta­vaszi-nyári együttes tervét száz szá­zalékos üzemanyagfogyasztáe mel­let. Szekrényesi András, a sőrekuti gépállomás traktorosa nyújtott mű­szakban 201 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, száz százalékos iizemanyagfo-gyasztás mel­lett. Pálfi János, a kisvárdai gépállo­más traktorosa két műszakban 196 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 98 százalékos üzem- anyagfogyaeztás mellett. Tóth Sándor, a demecseri gépállo­más traktorosa, nyújtott műszakban 196 százalékban teljesítette tavaszi­nyári együttes tervét 96 százalékos üzem anyagi o gyász t ás mel lett. Miklósi Miklós, a demecseri gépál­lomás traktorosa nyújtott műszakban 195 százalékban teljesítette tavaszi­nyári együttes tervét 96 százalékos üzemanya gf ogy aeztás mellett. Németh János, a kisvárdai gépállo­más traktorosa nyújtott műszakban 191 százalékban teljesítette tavaszi­nyári együttes tervét, 94 százalé­kos üzemanyagfogyasziás mellett. Homoki Elek, a jánki gépállomás traktorosa két műszakban 185 száza­lékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 99 százalékos üzem­anya gfogy asztás mellett. Toros Gábor, a fehérgyarmati gép­állomás . traktorosa nyújtott műszak­ban 186 százalékban teljesítette ta­vaszi-nyári együttes tervét, 95 száza­lékos üzemanyagfogyaszt.ás mellett. Boros Mihály, a nagykállói gépál­lomás traktorosa két müszakbap 181 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 97 százalékos üzem­anya g tó gy a s z tás m el1e tt. Bírta Árpád, a fehérgyarmati gép­állomás traktorosa nyújtott műszak­ban 174 százalékra teljesítette tava­szi-nyári együttes tervét, 90 százalé­kos üzemanyagfogyasztás mellett. Boros István, a nagykállói gépál­lomás traktorosa két műszakban 166 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 98 százalékos üzem­anyagfogyasztás mellet*. Király János, a nyírmadai gépállo­más traktorosa, nyújtott műszakban 169 százalékban teljesítette tavaszi- nyári együttes tervét, 97 százalékos üzemanyag!ogyaeztás mellett. Tudja Sándor, a nagyvareányi gép­állomás traktorosa nyújtott műszak­ban 153 százalékban teljesítette ta­vaszi-nyári együttes tervét, 97 száza­lékos üzemanyagfogyasztás mellett. Szűcs M. József, a nagy varsányi gépállomás traktorosa, nyújtott mű­szakban 150 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 98 szá­zalékos üzemanyagfogyasztás mellett, Sztojka György, a osaho-lci gépállo­más traktorosa nyújtott műszakban 148 százalékban teljesítette tavapzi- nyári együttes tervét, 97 százalékos iizemanyagfogyaeztás mellett. Bihari Sándor, a fehérgyarmati gépállomás traktorosa nyújtott mű­szakban 147 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 98 szá­zalékos üzemanyagfogyasztás mellett. Tisza András, a nyírmadai gépál­lomás traktorosa két műszakban 149 százalékban teljesítette tavaszi-nyári együttes tervét, 99 százalékos üzem­anyagfogyasztás' mellett. Vincze András, a nyírmadai gépál­lomás traktorosa nyújtott műszak­ban 144 százalékban teljesítette ta­vaszi-nyári együttes tervét, 98 száza­lékos» üzemanyagfogyasztás mellett. Baumgartner József, a ceaholci gépállomás traktorosa két műszakban 143 százalékosan teljesítette tavaszi- nyári együttes tervét, 98 százalékos üzem anya gfogy a-ezt.ás mellett. Sényő termelőszövetkezeti községben minden egyes család hozzájárult kölcsönével hazánk erősítéséhez Sényő nemrégiben lett termelő­szövetkezeti község. A község szövetkezeti parasztjai nagy lelkesedéssel fogadták a mi­nisztertanács felhívását és a felhí­vás napján a kora reggeli órákban megkezdték a jegyzést. A Kossuth termelőszövetkezet népnevelői ver. senyre hívták a másik két csopor­tot. A PAKTTITKÁROK KEZDTÉK MEG A JEGYZÉST Madarász István elvtárs, a Kos­suth tsz. párttitkára 500 forintot, Bunda: József elvtárs. a Béke tsz. titkára 500 forintot, Orbán László elvtárs, a Rákosi tszcs, titkára 300 forintot jegyzett; a pártvezetőség tagjai: Torán László és Novak László elvtársak 500, illetve 400 forintot jegyeztek. Mindhárom szövetkezetben moz­gósították a népnevelőcsoportot, amelynek tagjai ugyancsak élenjár­tak a jegyzésben. Szabó Imre elv­társ elmondta, hogy soha nem tud­ja azt visszafizetni, amit a Szov­jetuniótól, a párttól kapott. A múlt rendszerben kilenc esztendőn ke­resztül volt katona, ide-oda hurcol­ták, nem élt emberi életet. Ez év­ben már 240 munkaegységet telje­sített, biztosítva van a jövedelme, 300 forintot jegyzett. Bekapcsolódtak a jegyzési agitá- cióba A TÖMEGSZERVEZETEK is. Tóth Miklós DISz-fiata! 300 fo­rintot jegyzett, azután édesapjával még külön 200 forintot jegyeztetett. Tanyi Ferenc DISz-fiatal hasonlóan cselekedett. Pehely Mihályné öt­gyermekes MNDSz .asszony 200 fo­rintot jegyzett, a család együttesen pedig 1.400 forintot. Lajsz György- né 7 gyermekes MNDSz-tag 200 fo­rintot jegyzett. Utána mindannyian bekapcsolódtak a népnevelő mun­kába. Működésbe léptek A BÉKEBIZOTTSÁG TAGOK is. P. Haraszti Miklós elvtárs, a bé­kebizottság elnöke 400 forintot jegyzett, azután jegyeztetni indult. Arról beszélt a meglátogatott csa­ládoknak : „Én közép-paraszt vol­tam a múltban, de a föld-birtok engem is elnyomott. Még emlék­szem arra a világra, amikor 130 pengő volt az adóm és 10 mázsa búzát 30 pengőért kellett odaad­nom. Nem fedezte az ára az adó­mat sem. így még a tehenemet is elhajtották az istállóból. 1945 . hoz­ta meg a mi szabadságunkat, azóta pedig, hogy a csoportba léptem, még jobb a helyzetem. A NÉPNEVELŐK Sényő régi életéröl beszéltek, ami­kor még a község dolgozóinak 90 százaléka Zoltán Sándor, meg Bo­dor Zsi ffmond uradalmában gör­nyedt. A cselédházakon kívül alig volt egy pár ház a faluban, mind­össze 360 hold föld a parasztok ke­zén. A felszabadulás után a földet kiosztották és 200 ház épült azóta, Sényőn. Teljesen új utcák létesül­tek : a Petőfi-, Béke-, Rákóczi-,. Kossuth-böz. Ma minden családi1 sertést tart és 600 tehén van a ház­táji gazdaságban. A Kossuth tszJ ben 300 sertést, 60 darab szarvas-j marhát, 40 lovat találunk és még 128 juhuk és 400 darab szárnyast jószáguk van. 80 férőhelyes tehén- istállót építettek, emellett egy üf 6 vagónos magtárat, sertésszabad- szállást. A kenyérgabonabeadásti 110.5 százalékra teljesítették és' bőségesen jutott a munkaegységre! is. Tóth László harmadmagával 47: mázsa terményt kapott, üóos Lász­ló egymagában 13 mázsát. Közel 17 forintot osztottak már ki ed-; dig munkaegységen kint. Beszélnek azokról A FIATALOKRÓL, akik az utóbbi időben elkerültek a| faluból. 13 tanul most felső iskolá­ban. heten ipari iskolában, 20 át­képzés tanfolyamon van, szakmun­kások, lesznek. Emellett 5 rendőr és 5 katonatiszt került már ki a falubeli fiatalok közül. A kommunisták és a tömegszer­vezeti vezetők példamutatása, a! jól kidolgozott népnevelőérvek elő­relendítették a versenymozgalmat. A Kossuth termelőszövetkezet tag­jai az első nap délig lejegyeztek 27.000 forintot; a tsz. egyetlen tagja sem maradt ki a jegyzésből. A Béke tagjait a mezőn, munka közben keresték fel a népnevelők és mind a hatvan tag lejegyzett délutánra. A Rákosi tszcs, tagjai azt jelentették, hogy 20.000 forin­tos ossz jegyzésükkel járultak hoz­zá a dolgozó nép hazájának erősí­téséhez. A felhívást követő másfél nap alatt egyetlen szövetkezeti pa. raszt sem maradt Sényőn, aki ne tett volna eleget a haza és saját maga iránti kötelességének. HALAD AZ ŐSZI MUNKA IS A termelőszövetkezetek és azon belül a brigádok közti verseny nem állt meg a kölcsönjegyzéssel. Jegy­zés közben hívták ki egymást ver­senyre Bernét Balázs, Földi Imre és a többi brigádvezeíő és külön a munkacsapatvezetők is. A betakarí­tást határidő előtt öt nappal befe­jezik és ugyanúgy, mint a gaboná­ból, most is azonnal teljesítik a be. adását. Az ősziek 70 százalékát pe­dig már elvetették keresztsorosan. Az ellenség mesterkedése ellenére sikeresen vesznek reszt a Kölesön jegyzésben a hodászi dolgozók A hodászi dolgozó parasztok si­keresen veszik ki részüket a har­madik békekölcsön] egy zésből. Az osztályellenség dühödten próbálja a sikert megakadályozni. Az isko­lában a pedagógusok nagyrésze be­csülettel jegyzett, azonban Maros­vári György római katolikus plébá­nosnak. a nép ádáz ellenségének barátai, elsősorban Zárai Mária, egy volt horthysta százados cseme­téje, a kölcsönjegyzés ellen izga­tott. Maga a pap is kétszáz forin­tot akart csupán felajánlani, — ennyit ér számára a béke! De nem jegyzett a pap többi cimborája sem: Jakab Bemátné, akinek a férje csendőr volt, Lörinczi Sára, ár. Tóth Miliályné. Ez utóbbi, aki­nek a férje állatorvos 1.200 forint fizetéssel és neki magának 900 fo­rint fizetése van Marosvárihoz hasonlóan 200 forintot akart adni. Ezek azt hiszik, hogy a kölcsön­jegyzés valamiféle könyöradomány- gyűjtés. Tévednek! — s a dolgozó nép mély felháborodással ítéli el azokat, akik a legszentebb ügyéből, a béke és szabadság ügyéből akar­nak gúnyt űzni. Hasonlóképpen viselkedett az állami gazdaságban Vámosi Jánosné bérelszámoló, aki férjével együtt 2.150 forintot ke­res. 100 forintot akart adui. Vrt- mosiné férje az elmúlt rendszerijén gróf Desseivffy segédtisztje volt. (Most munkaügyi előadó a tröszt­nél !) Szabó József egyszerű bri­gádtag. 600 forintos fizetése mel­lett ezer forint békekölcsönt jegy­zett. Szabó József és vele együtt minden békeszerető és békéért har­coló dolgozó izzó gyűlölettel tekint a béke ellenségeire!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom