Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-28 / 228. szám

NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER 28, VA3AHNAP *> PiRTÉPÍTÉ£ A tisxanagjía 1 usi pártszervezet javítsa meg a tagdíjfizetés muukáját „A Párt tagja az, aki magáévá teszi a Párt célkitűzéseit, elfo­gadja programnyilatkozatát és politikai irányvonalát és rend­szeresen fizeti a tagsági járulé­kot.“ Nagy megtiszteltetés tagja lenni annak a Pártnak, amely népünk, munkásosztályunk élcsapata, ame­lyet Rákosi elvtárs vezet. Párttag­jaink büszkék párttagságukra, s többsége a felszabadulás óta ke­mény harcokban forrott össze pár­tunkkal. Tiszanagyfalu kommunis­tái is szívós harcokat vívtak a fel­szabadulás után a belső ellenség gél, azokkal, akik semilyen eszköz­től sem riadtak vissza, hogy meg­gátolják célkitűzéseink megvalósu­lását, a földosztást, a Kommunist Párt, a dolgozó nép irányítását, ve­zetését. Kágalomhadjáratot indítottak a község legharcosabb kommunistái ellen s a reakciós ügyészség letar­tóztatta a pártszervezet vezetőit. A falu kommunistái 14 szekérrel vo­nultak be akkor Nyíregyházára és kiharcolták vezetőik szaibadon- bocsátását. így harcoltak akkor valameny nyien, közös akarattal, összefogva a tiszanagyfalusi kommunisták az ellenséggel, a régi rend híveivel szemben. így védték községüket, s saját maguk megváltozott életét. Harcoltak azért a 3.000 hold föl­dért, amit a Párt adott nekik, sza­badságukért, emberibb életükért. Mint egyik legharcosabb községet emlegették abban az időben me- gyeszerte Tiszán,agyfalut. A pártszervezet vezetői nem folytatták következetesen ezt a harcot. A közösség érdekei elé he­lyezték saját egyéni érdekeiket, s éppen ezért elvesztették a tagság bizalmát, elszakadtak a község dol­gozóitól. Egymást követték a veze­tőségváltozások a községben, de egyetlen vezetőség sem tudta a ré­gi vezetőség hibájából tanulva, is­mét csatasorba állítani a pártszer­vezet tagságát. Nem foglalkoztak a pártszervezet tagjainak politikai oktatásba való bevonásával, nem adtak nekik pártmegbizatást, s így a párttagság egyrésze nem érezte még magáénak a pártot, eltávolo­dott tőle, s még a legelemibb köte­lességét sem teljesítette a párttal szerűben: a tagsági díj fizetését. Pár hónapja, a májusi taggyű­lésen ismét új vezetőséget választottal!, amelynek élére a tagság bizalmából Árvái László elvtérs került, aki régi harcos tagja a tiszanagyfalusi pártszervezetnek. Eredményes munkát végez Árvái elvtárs. amió-] ta a pártszervezet titkára. Ismét beszélhetünk olyan harcos tagok­ról, mint Nyics György 0 lioklas. K. Pózer János 3 holdas dolgozó parasztok, akik példamutatóan élenjárnak a beadás teljesítésében, vagy Soltcss Károly 6 holdas dol­gozó parasztról, aki nemcsak a be­adás teljesítésében, hanem a bé­kekölcsön jegyzéséiben is élenjár. 500 forint békekölcsön jegyzése után népnevelő munkára indult el, hogy dolgozó paraszttársainak meg­győzésével, jegyzésével is hozzájá­ruljon a békeharc sikeréhez. Jól működő DISz. szervezetről is be­vihetünk már Tiszán,agyfaluban, 'elynek olyan titkára van, mint ;ics Mária, aki 000 forint jegyzé­sével, s a fiatalok népnevelő mun­kára való szervezésével segíti a pártszervezetet a kölcsön jegyzés si­keréhez. Ezek az eredmények azonban még korántsem jelentik azt, hogy nincs már tennivalója a párt vezetőség­nek, a pártszervezetnek. , Súlyos hibák vannak a tagdíjfizetés terén. A több, mint 100 párttagból 42 tag több, mint három hónapja nem fi­zet rendszeresen tagsági járulékot, s nem egyet találunk, akinek új tagsági könyvében még egyetlen bé­lyeg sincs. Júniusban meglátogatta a pártvezetőség ezeknek egy részét, aminek meg is mutatkozott az ered­ménye: az elmúlt hónaphoz viszo­nyítva, 16 fővel emelkedett a tag- díjfizetők száma. Ezzel azonban megelégedett a pártvezetőség, nem folytatta tovább ezt a munkát, s így augusztus hónapban ismét visz. szaesés mutatkozott. Helytelen ál­láspontra helyezkedett a pártveze­tésig akkor, amikor a hosszú hó­napok, mondhatni évek óta tagsági dijat nem fizető párttagokkal egy­általán nem foglalkozott, mond­ván: „azokat már nem érdemes, s nem is lehet visszahozni pártunk­hoz”. Dicsdk Jánosnó és Szopkó Péterné elvtársnők esete mást bi­zonyít. Dicsdlc Jánosné elvtársnő tagsági könyvében még egyetlen bé­lyeg sincs, de tisztán, biztos helyre éltévé, gondosan őrzi azt. Nem mondották még el neki, hogy a tagsági díj fizetése a párttal való kapcsolat jelképe, a párthoz való tartozás jelképe. Aki a legelemibb kötelességét: a tagsági díj fizetését sem teljesíti, arra nem számíthat a párt a munkában, a harci feladatok megoldásában sem, az saját ma­gát kizárja a párttagság soraiból. Dicsők Jánosné azonban párttag akar lenni, mert szereti azt a pár­tot, amely földet adott nekik, amely lehetővé tette, hogy fia középisko­lában tanulhasson, kollégiumban lakhasson, s férje vasúti alkalma­zott lett, ahol jól keres. Szopkó Pé­terné is belátta, hogy helytelenül cselekedett, amikor hónapokon ke­resztül nem fizette tagsági járulé­kát csak azért, mert a régi vezető­séggel személyi ellentéte volt. Ami­kor emlékeztették Szopkó elvtárs­nőt régi életére, s megmagyarázcák, hogy a párt tette lehetővé számára a szebb, boldogabb életet, amikor tudatára ébredt annak, hogy leg­kisebbik, még otthon lévő fia előtt mennyivel szebb jövő áll, mint volt a múltban ő előtte, akkor ő is meg­ígérte, hogy a tagsági díj pontos fizetésével is hozzájárul tagságá­nak megtartásához. A jelenleg érvényben lévő párt­tagsági könyvek 1952 december 31-ével lejárnak, s így szükségessé válik a tagsági könyvek kicseréiése. Ezzel kapcsolatosan határozatot ho­zott a Központi Vezetőség, amely kimondja: új tagsági könyvüket csak azok kaphatják meg, akik ér­vényes tagsági könyvvel rendelkez­nek. Aki pedig három hónapnál hosszabb ideig nem fizeti párttag­sági díját, nem rendelkezik érvé­nyes párttagsági könyvvel. Ez arra figyelmezteti a tiszanagyfalusi párt- szervezet vezetőségét is, hogy a leg­rövidebb idő alatt reödet kell te­remteni ezen a téren. Nem mutatkozna most iiyes sú­lyos hiányosság a pártszervezetnél, ha eddig is több gondot fordítot­tak volna a tagnyilvántartásra, ahol még ma is szerepel több mint 20 olyan párttag, aki hónapok óta eltávozott ettől a pártszervezettől, más munkahelyen dolgozik, vagy a község termeiőcsoportjának párt- szervezetéhez tartozik. A pár!veze­tőségnek mindenek előtt a pártszer­vezet alapjainak, a pártcsoportok­nak a megszervezésére, megerősíté­sére kell gondot fordítani, mert a tagdíjfizetés munkája éppen úgy, mint az alapszervezet szervezési élete, az 5 munkájuktól függ. Ha erős pártcsoportok, jó pártcsoport­vezetők működ néndk a pártszerve­zetben, akik állandó felvilágosító, meggyőző munkával, a pártcsoport tagjainak rendszeres látogatásával biztosíthatnák, hogy a pártszerve­zet valamennyi tagja betartsa a szervezeti szabályzatban előírt kö­telességét : rendszeresen fizesse tag­sági járulékát. '(— Léváin é —) Népnevelők tapasztalatcseréje KIRILLA JÓZSEF ÉS NOVAK TIBOR ELVTÁRSAK MUNKÁJÁRÓL Kirilla Józsof és Novak Tibor elv­társak a ezabadságtelepi pártszerve­zet népnevelői A da mik János közép- parasztot keresték fel otthonában. — Hosszasan elbeszélgettek arról, hogy mennyire megváltozott a szobadság- telepiek élete a felszabadulás óta. — Azelőtt, mintha egy külön elátkozott világ lett volna, elszakítva a város­tól. Ha a környékről valaki szekérrel iparkodott a városba, kötelet és csa­pófát kellett magával vinnie, mert könnyen érhette baj az úttalan uta­kon. Most közvetlen kövesút köti ös?ze a várossal és felépült Sztálin útja is. Mellettük vezet el a nagyszerű, szé­les vásárosa aményi betonút. Ezen iparkodik reggelente a városba az üzemekbe, hivatalokba, iskolákba a sok szabadságtelepi. A nép állama nem sajnálta a fo­rintokat a Szabadság-teleptől. TJj ál­talános iskola, 50 személyes óvoda van már, a házakba beköltözött a villany, a rádió. Nem is feledkeztek meg minderről a Szabadság-telepiek ezekben a napokban: Kocsis György tariyabíró 800 forintot jegyzett. Kle- pács György, bár 3 hold földjéből tartja a családját, 200 forintot jegy­zett — sorolják a szomszédokat a népnevelők. — Novák Tibor édesany­ja 600 forintot, ő maga 1.200-at jegyzett a Mezőker.-nél. Adamik Já­nos is helyesli a jegyzést: Igazán jól cselekedett a kormány ezzel a köl­csön jegyzéssel, mert látjuk, hogy jó helyre megy. Erősebbek leszünk, erő­sebb lesz a béke is. Felesége inkább csak akkor szólt közbe, amikor Koreára terelődött a beszéd ég Kirilla elvtársék az ameri­kaiak koreai gonoeztetteit idézték. — Hány meg hány ezer asszony, gyer­mek meg öreg esett már áldozatául az embertelen vadállatok vérszomjas, harácsoló őrületének Ki szeretnék ir­tani az egész világot, így a mi né­pünket is. Csak a Szovjetunió, meg a többi testvéri ország ereje, az egész világ becsületes embereinek til­takozó szava tartja őket vissza. — Azért kell mindenképpen erősíteni ne­künk is hazánkat, hogy vele az egész béketábor erősödjék. Adamikné megszólalt csendesen : Úgy gondolom, hogy mi is jegyzőnk vagy 600 forintot. Toldjuk meg még valamivel édes­anyám — szólt közbe a fia, aki ed­dig hátul ült. Emlékezzen csak visz- sza, hogy mit jelentett a mi szá­munkra is a háború. Két lánya ma­radt özvegyen, alig tíz esztendővel ezelőtt. Most tegyünk meg a békéért mindent, amit tehetünk. Adamik Jánosék nem maradtak hátul a béke harcosai között. Hét- száz forint kölcsön jegyzésével erősí­tették a béke ügyét. KOLOZSI ZOLTÁNNÉ, A NYÍREGY­HÁZI MÁV. FORGALOM NÉPNEVE­LŐJE az elmúlt esztendőben mindössze 100 forintot jegyzett Azóta is szégyeli magát, hogy ilyen kis ö&szeggel já­rult hozzá az ötéves tervünk építésé­hez, amelynek egyik szép alkotása, a nyíregyházi állomás szemük láttára emelkedett a régi romos épület he­lyén. Kolozsiné élete is sokat válto­zott egy esztendő óta, ezt tükrözi jegyzése is. 700 forintot jogyzett és most már jóérzéssel beszélhet társai­val a kölcsön jegyzésről. Kérésére a pártszervezet meg is bízta népnevelő- munkával és most lelkesen dolgozik. Még eredményesebb lesz az agitáció, ha több népnevelő példájára jobban felhasználja a napisajtó agitációs érveit, az . ötéves tervünk — béke­terv“ és más kiadványok anyagát, amelyek szemléltetően mutatják: mit építünk fel öt esztendő alatt és hogy mire fordítja államunk a dolgozó nép kölcsönadott forintjait. TÓTH MARGIT DISZ IFJ UGÁRDISTA a kemecsei állami gazdaság DISZ- fiatalja tevékeny részt vállalt a köl­csön jegyzés munkájából. Havi fizeté­sét jegyezte, mint egyszerű brigádtag. Elmondta dolgozó társainak, hogy milyen keserves volt fiatalkora. Szü­lők nélkül, árván nőtt fel, azóta be­csülik, mióta itt dolgozik a gazda­ságban. Itt tanulhat, minden lehető­sége megvan a fejlődésre, munkájá­ban 140 százalékot ér már el. Be­méit arról is, hogy milyen hatalmas összegeket ruházott be az állam a gazdaságba. A villanyt éppen ezekben a napokban vezetik be a dolgozók öröméi e. A gazdaság épületeiben, a dolgozók lakásaiban nem kell már lámpafény mellett vakoskodni, lom­tárba tehetik a régi lámpákat. Szavai nyomán lelkesen jegyeztek a gazdaság dolgozói. Eelkere&tók I). Szabó József tehenészt is, akit saját keserves gyermekkorára emlékeztet­tek. D. Szabó Józsefet nagyanyja ne­velte, mert szülei olyan ínségben vol­tak, hogy nem tudták tartani. Gye­rekei előtt már nyitva áll az út a tanuláshoz ■— mondották a népneve­lők és el sem tudják már képzelni a falusi szegénység nyomorúságát. D. Szabó József tehenész 800 forintot jegyzett — ezzel járult hozzá gyermcv kei ragyogó jövőjélxez, a béke védel­méhez. dankó János népnevelő a váeárosnaményi téglagyárban — miután 700 forintot jegyzet — ©lbe­szélte a fiataloknak, hogy a multhan nagyon keserves volt a kőmüvestanu- lók sorsa. „Nem várt bennünket fe­hér lepedővel leterített puha ágy, mint a mostani ipari tanulókat. A mesterünknek meg c3nk szolgái vol­tunk. Fát vágtunk, vizet hordtunk. Abban az időben nem sokat gondol­tak az emberrel. A fiatalnak WJ volt munka, ha meg már' valaki megöre­gedett eljárkálhatott munka nélkül, nem törődött vele senki. Mennyivel más moet mindenkinek a sorsa. Az idősebb embernek is van munkája, ha dolgozni akar. Olyan helyre oszt­ják be, ahol kényelmesen el tudja látni a feladatát. Gondoskodnak min­denkiről, öregről, gyermekről egy­aránt. Az iskolák százai épülnek az országban a mi gyermekeink szá­mára. Nekem egy kislányom gimnáv ziumba jár. Lehetett volna ez vala­mikor? Nem. Nézzük meg a gyárun­kat is. A régi, ósdi gyár helyén új, korszerű gyár épült. Itt vannak a fo­rintjaink a mi gyárainkban .,. Vis­szakaptuk.“ A tiszalöki termelőszövetkezeti járás vetési békelietet kezdeményez, s versenybe szólítja a megye valamennyi járását A// épülő Tiszalöki Vízi erőmű já­rásában, a tiszalöki termelőszövet­kezeti járásbaa lassan halad az őszi szántás-vetés. Az elmaradás főoka, hogy lanyhult a tiszalöki já­rásban a versenymunka lendülete. A járás dolgozó parasztjai és veze­tői most úgy határoztak: éppen a versenyoiozgalom fellendítésével pótolják a mulasztást, s most, ami­kor az egész ország dolgozó népe békekölcsönjegyzéssel járul a nagy tervalkotások, a Tiszalöki Vízierő- míí építéséhez is, a tiszalöki járás dolgozó parasztjai a békekölcsönre jegyzett sokezer forint mellett az őszi szántás-vetés idején való befe­jeztével is építik a dolgozók boldog országát. Azt javasoljuk az egész megye valamennyi járásának, — szól a felhívás —, hogy kezdődjék el hét­főn az a vetési békehét, amely nem­csak a tiszalöki járásban, de az egész megyében hozza a vetésben való elmaradás pótlását, az őszi szántás-vetés és betakarítás meg­gyorsítását. Mi az alábbi vállalá­saink szerint versenyre hívjuk a megye valamennyi járását: 1. A rozsot, az ősziárpát és ta­karmánykeveréket elvetjük szep­tember harmineadikára. 2. A kuko­rica- és napraforgótörést szárvágás­sal együtt elvégezzük október tize­dikére. 3. Az őszibúzát mindenütt elvetjük október 15-re. 4. A maga­sabb terméseredmények elérése ér­dekében a minisztertanács határo­zata szerint a szántóterületünk egyötödrészének megfelelő 10.000 holdra kihordjuk az Istállótrágyát, amit október 20-ra le is szántunk. 5. Az október elsejéig letakarított területen, ahol táblákat alakítanak ki, mindenütt keresatsorosan vé­gezzük el a vetést. 6. Valamennyi vetőmagot gondosan csávázunk. 7. A vetőszántást minden területen 20 centire, az őszi mélyszántást 25 centire végezzük el. Az őszi mély­szántásnál a gépállomásunkon lévő húsz darab előhántós ekét minde­nütt állandóan használjuk. 8. A már megkezdett silózást úgy foly­tatjuk, hogy minden kukoricaszá­rat azonnal, de a töréstől számí­tott öt napon belül besilózunk. Szá- mosállatonkint 10 köbméter silót készítünk. 9. Az ötnapoakinti jelen­tések pontosságát és valódiságát tanácsainknál a járási tanács úgy biztosítja, hogy a jelentőszolgála­tot időnkint egy-egy községnél el­lenőrzi, s erélyesen fellép a ha­nyagság, felelőtlenség ellen. 10. A versenymozgalmat kiszélesítjük a termelőszövetkezetek és termelő­csoportok, azokon belül a brigádok, munkacsapatok és egyének között. Biztosítjuk a verseny naponkint! értékelését, a községi vb. titkárok pedig a verseny nyilvánosságát a községi versenytáblákon. A járási tanács mezőgazdasági osztálya öt- naponkint valamennyi versenyző szövetkezetét tájékoztat a járási eredményekről. 11. A tanácsok ál­landó bizottsági tagjai úgy fognak dolgozni, hogy a szövetkezeti brigá­dokban, munkacsapatokban buzdí­tanak a jó eredmények elérésére, népszerűsítik az új termelési eljá­rásokat, s a növénytermelési és kertészeti albizottság tíznaponkint tartott előadásokkal segíti elő a brigádvezetők szakmai továbbkép­zését. A járás dolgozó parasztjai nevé­ben Telegdi Károly mezőgazdasági osztályvezető és Róka László járá­si főagronómus. Hazafias kötelességemnek tartot­tam, hogy havi fizetésemet 50 szá­zalékkal túljegyezve, forintjaimmal is segítsem a Harmadik Békeköl­csön-jegyzés alkalmával népünk öt­éves tervét. Saját szememmel lát­tam Inotát, Sztálinvárost, az épülő földalatti gyorsvasutat, fejlődő szo­cializmusunk sok más alkotását. Meggyőződésem az, hogy százszoro­sán visszakapom az államtól azt a kölcsönt, melyet személyemben sze­rényen felajánlottam. Szerelem ha­zámat, a dolgozó népet, szeretem a Pártot, amely irányítja és vezeti harcainkat a szocializmus megvaló­sításáért. Mi valamennyien békét akarunk. Alkotó, becsületes ember nem is akarhat mást. Kölcsönjegy- zésem-mel is a békéért harcolok. Művész vagyok, s minden erőmmel a dolgozó nép, a béke ügye szolgá­latába állok. Tudom azt, hogy fo­rintjaimmal hozzájárultam új éle­tünk kialakításához, békénk védel­méhez, segítem a világ valamennyi népének béke- és szabadságharcát. Az a jó érzés tölt el, hogy én is teszek valamit a békéért és ha­zámért. Kendercsi Zoltán, a néphadsereg együttesének énekes szólistája: Kölcsönjegyzésemmel a békéért harcolok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom