Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-26 / 199. szám

2 NÉPLAP augusztus 26, KEI» > PABTÉPÍTÉS ________ ifc Vass János elvtárs, a tiszaiöki pártszervezet titkára taggyűlési beszámolójára készül A Köz-ponti Vezetőség június 27—28-i ülése fontos feladatok elé í\ Ilit ja pártszervezeteinket, egész pár t tagsa sunk a t. Dolgozó népünk öntudatának fokozottabb kifejlesz­tése, az ellenség elleni kíméletlen harc fokozása, ifjúságunk aktívabb bevonása a termelésbe, - a társadal­mi munkába: — ez most pártszer- veaetelnk legfontosabb feladata. Unnék a feladatnak a megoldása nem csupán a pártbizottságokra, pártszervezetek vezetőire vár. Ezt a munkát csak az egész párttagság bevonásával, aktív segítségével, a pártonkívüli tömegek hathatós tá­mogatásával tudjuk végrehajtani. Az augusztus havi taggyűléseit feladatú: mindezek sikeres meg­oldása. A taggyűlések jő előkészí­tése, sikeres levezetése segíti hozzá pártszervezeteinket ahhoz, hogy a Központi Vezetőség határozatait maradéktalanul végTehaj tliassák. Tisztában van ezzel Vass Já­nos elvtárs Is, a tiszaiöki falusi a lapszer vezet titkára. Az augusztus havi taggyűlést ügy készítette elő. hogy az hosszú időre megszabja alapszervezetük, egész párttagságuk feladatát. A Járási Pártbizottság­tól kapott útmutatások alapján ve­zetőségi ülésen vitatták meg azo­kat a feladatokat, amelyeket Hor­váth Márton és Farkas Mihály elvtársak legutóbbi beszámolója meghatározott a pártszervezeteik számára. A tiszaiöki pártszervezet agitációs munkája .......A párt tekintélye és jó po­litikája, a tömegek jó hangulata és odaadó hűsége nem ürügy a pihe­nésre, hanem ok az erősebb mozgó­sításra, a nagyobb feladatok válla­lására és alaposabb elvégzésére’’ — mondotta Horváth elvtárs. Ez a figyelmeztetés szól a tiszaiöki párt- szervezetnek is. A tavaszi mezőgaz­dasági munkák végzésénél állan­dóan elsők között szerepelt Tiszá­ink. A párttagság legnagyobb része, a legjobb munkát végző dolgozó parasztok voltak akkor a község népnevelői, kisgyűlés-előadóá. A faliújságok, versenytáblák naponta hirdették a legjobb dolgozók neveit, eredményeit. Megyeszerte híres volt akkor Tiszalök jó munká­jáért. Á siker azonban fejükbe szállt a község vezetőinek, önelé­gült Lett a pártszervezet. Elhanya­golták a párttagok és a párton- kívü-li élenjáró dolgozók -bevonását az agitációs munkába. A mostani taggyűlés egy’ik legfontosabb fel­adata, hogy ezen a helyzeten vál­toztassanak. Vass elvtárs -titkári beszámolójá­ban foglalkozik a pártcsoportve- zztők és a párttag-népnevelők fel­adataival. Beszél arról, hogy sok­kal többet kell foglalkozni a párt­tagoknak azokkal az élenjáró dol­gozó parasztokkal, akik augusztus 20-án kitüntetést kaptak beadási kötelezettségük túlteljesítéséért. Be kell vonni az agitációs munkába az olyanokat, mint Hajdú János 5 holdas dolgozó paraszt, aki elismerő oklevelet kapott a beadás túltelje­sítéséért. Fel kell világosítani, hogy dolgozó paraszttársai most- már többet várnak tőle, mint pusz­tán a beadás teljesítését. Neki harcolnia kell azért is, hogy a köz­ség valamennyi dolgozója maradék­talanul teljesítse kötelezettségét. Az ő két gyermekének jövője is függ attól, hogy a dolgozó paraszt­ság elősegíti e beadásával ötéves tervünk sikeres végrehajtását, — jobb jövőnk mielőbbi megteremté­sét. A pártszervezetek, a népnevelők feladataként szabta meg Horváth elvtárs a dolgozók hazafias nevelését is. Nem foglalkozott ezzel eddig a tiszaiöki alapszervezet pedig volna miről beszélni. Ezen a taggyűlé­sen fogja elmondani beszámolójá­ban Vass elvtárs: mennyire kell, hogy szeressük ezt a hazát, amely éppen Tiszalökön tette lehetővé egy olyan erőműnek a felépítését, amely az egész dolgozó nép jobb jövőjét, hazánk gazdagodását, fel- emelkedését fogja szolgálni. Azok­ról a hősökről fog beszélni, akik az életüket adták oda azért, hogy ma szabadon, boldogan élhessünk, hogy községükben megépüljön az erőmű. De beszélni fog azokról Is, akik­nek a Tanácsköztársaság Idején vívott harcukért a Horthy-uralom alatt oly sok üldöztetésben volt részük. A dolgozók nevelését a politikai oktatás útján is biztosítja a párt- szervezet. Hogy a párttagok, és pártonkívüliek minél nagyobb számban vegyenek részt a politikai oktatásban, oktatási bizottságot alakítottak a pár-tvezetőség- tagjai­ból és a fejlett párttagokból. Az oktatási bizottság feladata, hogy beszéljen mindazokkal, akiket a pártszervezet politikai oktatásra akar beosztani a következő okta­tási évben. Vass elvtárs beszámol ennek a -bizottságnak eddig végzett munkájáról, s arról, hogyan bizto­sítja az alapszer vezet minél több dolgozó tanulását, politikai fejlő­dését. Az ellenség elleni harcban Igen sok tennivalója van a tisza­ilöki alapszervezetnek. A kulákság, a klerikális reakció, a volt horthys­ta pirbékek ebben a községben még fokozottabb mértékben Igyekeznek aknamunkájukkal gátolni a fejlő­dést, a munkát. A ktilákok a be­gyűjtési terv szabotálásával, a kle­rikális reakció főleg a fiatalok be­folyásával próbálkozik. Annál na­gyobb hiba, hogy a pártszervezet és maga Vass elvtárs sem kísérte fi­gyelemmel a kulákok ténykedését, nem ellenőrizte kellőképpen a ta­nács munkáját. Ha ezt megtette volna, akkor beszélhetne a taggyű­lésen arról, hogy Baloghalminé ku- lák hogyan szabotálta a sertésbe­adást, s meg kellett volna néznie, ml volt az oka annak, hogy a ta­nács szf-methúnyt efelett, A kleri­kális reakció- tevékenységéről sem tud semmit Vass elvtárs. -Pisiig emlékezhet még arra, amikor a ta­nyai ifjúságnak futballfelszerelést vásárolt a pap. hogy ezzel magához csalogassa a fiatalokat. Ezt lelep­lezte ugyan a pártszervezet, de beleesett abba a hibába, hogy azt gondolta: ezzel végleg le van lep­lezve a klerikális reakció. Pedig abban, hogy az élenjáró dolgozó parasztok nem végeznek felvilágo­sító munkát, hogy kevés a tagjelölt- felvételre jelentkező élenjáró dol­gozó paraszt— mind azt bizonyít­ja, hogy az ellenség dolgozik, s ép­pen azon a területen dolgozik leg­jobban, ahol nincs ott a pártszer­vezet. A termelőcsonoriok megerősítése, megszerettetése, szintén egyik döntő feladata a pártszervezeteknek. (Van is rá gondja a vezetőségnek.) A tiszaiöki Uj Élet termelőcsoport eredményei szépek. Termésátlaga a gabonanemüekből messze túlszár­nyalta az egyéniekét. Vass elvtárs elmondja, hogy holdankint mintegy 3 mázsával termett több a termelő- csoportnak, mint az egyéni gazdák­nak. Még szebb eredmények lesz­nek a kukoricatermésnél. A ter- melőcsoport négyzetesen vetett ku­koricája messze túlszárnyalja az egyéni gazdákét. . Az ifjúság nevelését, a DISZ-szervezetek irányítását és támogatáséit — amint Farkas Mi­hály elvtárs mondta a Központi Vezetőség ülésén — „a párt állandó jellegű, egyik legdöntőbb politikai feladatának kell tekinteni.” Az alapszervezet vezetősége megértette Farkas elvtárs figyelmeztetését, s gondoskodott arról, hogy a fiatal párttagok a DISZ-szervezetben vé­gezzenek munkát. A mostani tag­gyűlésen a titkári beszámoló rá­mutat, hogy melyek a DlSZ-szerve­zet feladatai a parasztfiatalok kö­zött a községben, milyen munkát kell végeznie a tiszaiöki fiatalok­nak ahhoz, hogy valóban a párt legjobb segédcsapatává váljanak. A taggyűlés anyagát részletesen megbeszélték a pártcsoportbizal- mlakkal, akik ezzel kapcsolatban értekezletet tartanak a pártcsoport tagjainak. Valamennyi párttag jó javaslatokkal felkészülve, a Köz­ponti Vezetőség határozatának alapos ismeretével fog részt venni ezen a taggyűlésen, amely elő fogja segíteni a tiszaiöki pártszervezet jobb munkáját, a még nagyobb eredmények elérését. Á falvak dolgozó parasztjai mór megköthetik a földműves szövetkezetekkel a bérsilózási megállapodást Minden dolgozó paraszt jól tud­ja, milyen nagy jövedelmet bizto­sit a jószágállomány, hogyha jó i gazda kezeli a marhát, a disznót, a juhot. Gazdag termelőszövetke­zeteink példája is arra buzdítja a dolgozó parasztokat, hogy az állat­tenyésztés fejlesztésének tervéből reájuk eső részt maradéktalanul teljesítsék. Ennek pedig elengedhetetlen fel­tétele, hogy minden eszközzel igye­kezzenek a dolgozó parasztok meg­felelő mennyiségű takarmányt biz­tosítani a jószág számára. A dol­gozók állama bérsilózási akcióval is elősegíti azt, hogy kibővüljön a dolgozó parasztok gazdaságában a jtakarmánykészlet, a meglévő takar­mánnyal helyesen gazdálkodjanafk, s olyan Iakarmánynakvalót is fel­használjanak, amely eddig ve­szendőbe ment ('kukoricaszár stb.). A községek dolgozó parasztjai Szaboics-Szatmárban már az el­múlt esztendőben is meggyőződtek arról, mennyire előnyös a hely­beli főim ű vess zövetkez íteklce 1 bér­silózási megállapodást kötni, meny­nyire a dolgozó parasztok érdekeit szolgálja az államnak az a segít­sége, amellyel a földművesszövet- kezetek portáján nagy silókat épít­tetett. A bérsilózás abból áll, hogy a dolgozó parasztoktól átvett siló- bavalót a földmű vesszővé tkezst 20 százalék nedves répaszelet hozzá­adásával besilózza. A dolgozó pa­rasztokat a beadott silóbavalóval egyenlő mennyiségű silótakarroany illeti meg, amelyet teljes egészé­ben legkésőbb 1953 március 31-ig kapnak meg. Éspedig olyanképpen, hogy minden mázsa átvett silőta- karmány után csak 7 forint bér­silózási költségmegtérítést kell az átvételkor fizetniük. Falvalnk földművesszövebkezetei- nél mar lehet bérsilózási megálla­podást kötni. Használják ki a dol­gozó parasztok a takarmánybővítés e kedvező lehetőségét, s lássák hasznát a tejhozam, a húshozam, a gyapjú-hozam gyarapodásában.—- Mert nagyobb hozammal hálálja n»eg a jószág a silótakarmányt, amely a téli hónapokban is ízletes, nedvdús takarmány minden állat számára. Sokat Tárunk a megyei DÍSZ-Táiasztináuy ülésétől Farkas elvtársnak a KV. ülésén elhangzott beszámolója óta igen so­kat. beszéltünk DISZ-szervezetünk feladatairól. Azóta jöttünk rá iga­zán, hogy milyen sok a tenniva­lónk munkánk megjavításában ah­hoz, hogy Rákosi elvtárs ifjú-ágá­nak nevezhessük magunkat. A főhiba nálunk is az volt, hogy nem éreztük eléggé a párt irányító szerepét, nem volt elég mély ben­nünk az a tudat, hogy c-ak a párt politikájának szellemében, a párt határozatait követve, a párthoz való mélységes ragaszkodás segít­ségével tudjuk munkánkat jól vé­gezni. Kein gondoltunk arra elég mélyen, hogy a páit, Rákosi elv­társ és a kommunista mártírok har­colták ki számunkra évtizedeken keresztül a mi gondtalan, boldog életünket, ragyogó jövőnket, ami­lyenről szüléink nem is álmodhat­tak gyermekkorukban. Éppen ezért sokkal kevesebbet Is beszéltünk er­ről a még DISZ en kívüli fiatalok­kal, mint tellett volna. Nem gon­doltunk arra, hogy ha mi nem be­szélünk, akikor ott van a klerikális reakció, ott van a kulák rágalmai­val, hogy tele tömje a DISZ-íől még húzódó fiatalok fejét. A KV. ülése óta már javult a munkánk. Aratóbrigádot alakítot­tunk a tszcs, fiatalokkal együtt, legutóbb pedig nyolc taggal növe­kedett szervezetünk. Ezek azonban csak a kezdeti lépések. Hiszen az a célunk, hogy egyre jobban meg­közelítsük az egész szovjet ifjúsá­got nevelő nagy lenini Komszomol munkastílusát. Legfőbb gyengesége az volt ed­dig a szervezeti ek, hogy elsza­kadtunk a fiataloktól és alig volt szervezeti élet. A sorozatos lieszél- getések segítségével már sok fia­talt mozgósítottunk és ennek ha­tása már meg fog mutatkozni a következő nagy feladatok, az őszi munka, a begyűjtés végzésével. A megszilárdult DISZ szervezettel sokkal eredményesebben vesszük fel a harcot a klerikális reakció rom­boló munkájával szemben is. Nagyon sokat várunk a megyei DISZ választmány csütörtöki ülé­sétől. Tudjuk, hogy felsőbb szer­veink fokozott segítsége nélkül nem végezhetünk jó munkát, már pedig ez eddig igencsak hiányzott. Járási bizottságunk munkájáért, mint vá­lasztmányi tag. én is felelősnek ér­zem magam, hiszen nekem is job­ban kellett volna segíteni a J. B. munkáját." Ugyanakkor azt várjuk, hogy a megyei választmányi ülés után megjavul a DISZ MB. mun­kája is és a ritka .futó látogatások helyett jobban ellenőrzi és segíti munkánkat. Farkas Erzsébet Búj. Szolgasors helyett napfényes élet Látogatás a megyei tervkiállításon (II.) ..Elnyomás, szolgasors, ez volt a rend ezer évig..." — ez a tabló vezeti be a megyei tervkiállítás képsorozatát. Megrázó inasok és képek vannak ezen az első tablón. Egy ujságjelentés a Földművelő 1897-es számából: Kántorjánosiban a csendőrök agyonlőtték Luczai szegényparasztot. Aztán távirat: a gávai főszolgabíró idegen,; külföldi katonaságot kér elnyomó hatalom­nak. Minden kép, betű és szám a nép rettenetes nyomoráról, szenve­déséről beszél. Szomorú statisztikái kimutatást is láthatunk: a kiván­dorlók számát. Volt olyan eszten­dő, mikor közel hatezer ember vándorolt ki ebből a megyéből a na­gyobb darab kenyér álmát hordoz- •va magával. Menekültek az embe­rek a dzsentrik és papok úri me­gyéjéből, ahol az urak istállói szeb­bek és egészségesebbek voltak, mint a cselédlakúsok. Jog? Alkotmány? Jegyzőkönyv van előttünk: Tölgyfa József buji cselédember panaszt tesz 1939 június 5-én, mart Ádám Dezső nyugalmazott ezredes, új­fehértói földbirtokos megpofozta és indokolatlanul kidobta az utcára családostól együtt. A jegyzőkönyvet eljuttatták az alispánhoz. Az al­ispán úgy határozott, hogy Ádám, a gazember földbirtokos ..helyes törvénytalkalmazással” járt el. Ettől a nyomorúságtól, ettől a jogtalanságtól szabadította meg népünket a Szovjetunió. A követ­kező tábla ragyogó fejléce a Szov­jetunió dicsőségét hirdeti s azt, hogy a szovjet emberek nemcsak a szabadságot hozták el, hanem ál­landó segítséget nyújtanak, átad­ják értékes tapasztalataikat. Vájjon nem a Szovjetuniónak köszönhet­jük-e azt, hogy ebben az ország­ban minden hatalom a dolgozó né­pé?! A szaboics-szatmári tanácsta­gok 8 százaléka munkás, 82 szá­zaléka dolgozó paraszt, a többi ér­telmiségi és más dolgozó. A nők akik előtt a múltban kétszeresen zárva volt a felemelkedés lehető­sége, ma már 23 százalékban kép­viseltetik magukat a tanácstagok között. Iparról nem beszélhettünk a múltban a megyében. Büszkén ál­lunk meg az üzemeket bemutató fényképek előtt. Láthatjuk a dohányfermentálót, Nyíregyháza büszkeségét, láthatjuk az új Alka­loidát Büdszentmihályon. a kibő­vített demecseri üzemet, a nyírbá­tori kenyérüzemet. H; ilmas volt az építőipar fejlődése 1; Megszűnt a munkanélküliség. A mi megyénk dolgozó parasztsága egyedül 21.000 új ipari munkást adott eddig as ötéves tervnek. Nem a munkanél­küliség a probléma, hanem az: tu­dunk-e elegendő munkaerőt bizto­sítani ... * A kiállítás általában véve szép, felemelő s nagyban elősegíti azt, hogy a dolgozók megismerkedjenek ötéves tervünkkel, s az eddiginél is lelkesebben harcoljanak a nagy­szerű célkitűzések megvalósítá­sáért. Nem mehetünk el azonban szó nélkül a hibák mellett sem. A kiállítás rendezősége több helyen gondatlanul végezte munkáját. Minden meggondolás nélkül ötlet­szerűen írt egyes képek alá ma­gyarázó szöveget. Az egyik kép Szavcsenko elvtársat a szovjet mezőgazdasági küldöttség tagját ábrázolja, amint tanácsokkal latja el a szamostatárfalvi Ady tsz. párt-, titkárát és elnökét. A kép alá a következő szöveg került: „B. Tóth György nyírbátori I. típusú szövet­kezeti tag bejelenti, hogy szövetke­zetét III. típusúvá alakítja’. A baktalórántiházi új járási párt­bizottsági székház képe. alá Ilyen szüklátókörűséget eláruló szöveg került: „Ahol irányítják a tapasz­talatok gyakorlati alkalmazását”. (A fnagyartalánságról ne Is beszél­jünk!) Vannak „titokzatos” tab­lók, amelyek nem árulják el, l/ogy a rajtuk levő féyképek hon­nan valók. Egy épiUetinodeil mellé a következő magyarázószöveg ke­rült: „Hangárszín Kisvárdán”. Ál­talában a látogatók találgatták: repülőhangár, avagy gépállomási szín, vagy talán MAVAUT-garázs? Több helytelen számadat került ki a táblákra. Teljesen érthetetlenek a százalékokban semmihez nem ará­nyított statisztikai adatok. TI.: „Tszcs, családok száma 1949-ben 4 százalék, 1902-beu 479 száza­lék ... ” Arajjon mihez viszonyít­va? Ezeket a hibákat könnyen és gyorsan ki lehet javítani. Szer­kesztőségünk a megnyitást követő nap délelőttjén felhívta erre a ren­dezőség figyelmét — azonban még mindig a helytelen, félrevezető adatok szerepelnek a tablókon. Erezzen annyi felelősséget a rende­zőség az ötéves terv iránt, a megye dolgozói Iránt, hogy ha már nem állította össze kellő gonddal a kiállítást — most javítsa ki sür­gősen a hibákat 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom