Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-26 / 199. szám
i!'ö2 AI (JUfjZTL'S 2ö, KEDD NÉPLAP A szovjet kormány javasolja, hogy legkésőbb októberre hívják össze a négy hatalom képviselőinek tanácskozását és ezen készítsék elő a német békeszerződést és az össznémet kormány megalakítását Moszkva, augusztus 2$. (TASZSZh Július 10-én a Szovjetunió külügyminisztériuma megkapta uí Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország jegyzékét a szovjet kormánynak a német bétoeszer* ssődássel foglalkozó 1052, évi május 2H jegyzékére. Augusztus 23-án A. J. Vistnszkij,' a Szovjetunió külügyminisztere átnyújtotta Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykövetének a szovjet kormány vólaszjegyzékét, amelynek szövege a következő: A szovjet kormány 1952 augusztus 23-i jegyzéke 1. „A szovjet kormány május 24-11 Németország területén, valamint Jegyzékében éppúgy, mint megelőzői bogy tetszésszerinti időpontban jegyzékeiben is — javasolta az Egyesült Ál-lamok kormányának, továbbá Nagy-Britannia és Fraccia- - ország kormányának, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a Németországgal kötendő békeszerződésről é.3 az össznéimet kormány megalakításáról folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. A szovjet kormány e kérdések megoldásának megkönnyítése érdekében már március 10-én előterjesztette a négy kormány — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaorszú; kormánya — számára a Németországgal kötendő békeszerződés alapjainak tervezetét. Ezizel kapcsolat- ban készségét fejezi ki a kérdésre vonatkozóan esetleg felmerülő egy7#) javaslatok megtárgyalására is. Az Egyesült Államok, továbbá Nagyibrltanniu és Franciaország kormánya azonban — mint ismeretes — kitért a szovjet kormánnyal a fentemlített kérdésekben folytatandó tárgyalás elől. Az Egyesült Államok kormányának július 10-i jegyzéke bizonyítja, hogy a három kormány továbbra is halogatja az olyan fontos kérdések megtárgyalását, .mint Németorszá: egysége újjáteremtésének és a német békeszerződés megkötésének problémája. 2. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormánya7 húzza a szovjet kormánnyal a német kérdésben folytatott jegyzékváltást és szövetkezett Adenauer kormányával, A három hatalom kormánya a potsdami egyezmény durva megsértésével május 26-án külön, úgynevezett „egyezményt” kötött a bonni kormánnyal és a három nyugati hatalom, illetőleg a német szövetségi köztársaság közti kapcsolatokra vonatkozó megállapodásnak nevezte el azt. Ezután, május 27-én Párizsban aláírták az úgynevezett „európai védelmi közöeség”-ről szóló „egyezményt”. Az Egyesült Államoknak, Nagy- Britanniának és Franciaországnak Adenauer kormányával kötött bonni különegyezjnénye nyílt katonai szövetség, amelynek nyilvánvalóan agresszív céljai vannak. Ez az „egyezmény” törvényessé teszi a német mllitarizmus újjászületését, fasiszta hitleri tábornokok vezette jiy uga t német zsoldoshadsereg megteremtését. A három hatalom kormánya minden eszközzel titkolni igyekszik a német nép előtt a bonni külön- ,,egyezmény”-nek a német nép érdekeivel szemben ellenséges, a béke ügyét fenyegető jellegét. A három kormány ezzel kapcsolatiban úgy igyekszik feltüntetni a dolgot, mintha ez tíz „egyezmény” Németországnak lehetőséget nyitna, hogy „széles körben és szabadon egyesülhessen Európa más nemzeteivel”, azt a hitet akarja kelteni, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya Össznémet kormány megteremtésére törekszik, amelynek — amint ők mondják — rendelkeznie kell a kormányt megillető „szükséges cselekvési szabadsággal”. A bonni kiilön-„egyez- mény” tartalma azonban kibékíthetetlen ellentétben van ezekkel az állításokkal. Mint a bonni külön- „egyezmény” szövegűből kitűnik, a három nyugati hatalom teljesen fenntartotta a maga Számára az úgynevezett „különleges jogokat”, Németország nemzetközi helyzetének sajátosságaival Indokolva azt. Ezek a „különleges jogok” az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának korlátlan lehetőséget nyujtanak, hogy csapa tokát tarthassanak Nyugatrendkívüli állapotot vezethessenek be Ny uga t-Németc rszágban és kezükbe ragadhassák a teljhatalmat. 3. Az Egyesült Államok kormánya kitér az össznémet kormány megalakítására és a békeszerződés megkötésére vonatkozó közvetlen tárgyalások elől, de hogy álláspontját álcázza, július KM jegyzékében felveti azoknak a biztosítékoknak kérdését, amelyekkel a négy hatalomnak alá kell támasztania, hogy a szabad választások eredményeként létesülő össznémet kormánynak a békeszerződés érvénybe léptéig tér-’ jedő időszakban meglegyen a cselekvési szabadsága. Az össznémet kormány semmiféle „cselekvési szabadságáról” sem le-’ hét beszélni a bonni külön-„egyez- mény” esetén. Ennek 0. cikkelyéből ugyanis világosan kitűnik, hogy már az egységes Németország megteremtésének lehetősége is függ attól, hogy a három nyugati hatalom feltétlenül fenntartja mindazokat az előjogokat, amelyeket a bonni „egyezmény” körülír és amelyek megfosztják Németországot állami függetlenségétől és önállóságától. Teljesen világos, hogy az Egyesült Államok kormánya — éppúgy, mint Nagy-Britannia és Franciaország kormánya — a bonni külön- „egyezmény” aláírásával a valóságban nem törekszik Németország egyesítésére, az össznémet kormány megalakítására és arra, hogy ez az össznémet kormány valóban cselekvési szabadságot kapjon. Az Egyesült Államok kormányának július 10-i jegyzékében a jövendő össznémet kormány „cselekvési szabadságával” kapcsolatos biztosítékok kérdése hamis szólam, amelynek az a célja, hogy az Egyesült Államok — agresszív céljai érdekében — teljesen maga alá rendelhesse Németországot. Minthogy az Egyesült Államok kormánya július 10-i jegyzékében felveti az össznémet kormány cselekvési szabadságát alátámasztó biz 'tosítékok kérdését — ez pedig közvetlen kapcsolatban áll az összné met kormány felhatalmazásának ■kérdésével _ a szovjet kormány szükségesnek tartja emlékeztetni arra, hogy a szovjet kormány május 24-i jegyzékéiben kimerítően ismertette e kérdéssel kapcsolatos állásfoglalását. Ez a jegyzék kimondotta : „Ami az össznémet kormányt és hatáskörét illeti, természetes, hogy ezt a kormányt is a potsdami határozatoknak, a békeszerződés megkötése után pedig a békeszerződés határozatainak kell vezetniük, amely szerződésnek az európai tartós béke megteremtését kell szolgálnia”. Ez egyenesen következik a potsdami egyezményből, amely meghatározza a bö'keszerető, demokratikus, független, egységes német állam felépítésének elveit. Az Egyesült Államok kormányának egész nyugatnémetországi tevékenysége nyilvánvaló ellentétben van ezekkel az elvekkel. 4. Az Egyesült Államok kormánya július 10-i jegyzékében újból felveti a német népnek azt a Jogát, hogy „békés célok érdekében más nemzetekkel egyesüljön” és megfelelő egyezményeket kössön. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban április 9-1 jegyzékében utalt arra. begy „A békeszerződés alapjai” szovjet tervezetének egyik kikötése kötelezi Németországot, hogy „nem csatlakozik egyetlen olygn koalícióhoz, vagy katonai Szövetséghez sem, amely a Németország ellen vívott háborúban fegyveres erejével részt- vett bármely állam ellen irányul”. Amint szemmcllátha-tó, ez a kikötés egyáltalán nem érinti Németországnak azt a jogát, hogy más nemzetekkel békés célok érdekében egyesüljön. Ez a kikötés azonban kizárja Németország számára annak lehetőségét, hogy olyan csoportosulásokkal egyesüljön, mint például az északuüanti tömb, amely agresszív célokat követ, s amelynek tevékenysége új világháború kirobbantásával fenyeget.A szovjet kormány továbbra is úgy véli, hogy az ilyen kikötés nem korlátozza megengedhetetlen módon a német állam szuverén jogait és hogy az ilyen kikötés megfelel a német kérdésben kötött négyhatalmi megállapodásoknak és teljesen megfelel mind . a Németországgal szomszédos valamennyi állam érdekelnek, mind pedig Németország nemzeti érdekeinek is.. 5. Az Egyesült Államok kormánya július 10-i jegyzékéiben érinti a Német Demokratikus Köztársaságban — a köztársaság biztonságának megszilárdítása érdekében — mostanában folyamatban lévő intézkedéseket és azt állítja, hogy ezek az intézkedések „elmélyítik Németország kettészakítottságát” és arra irányulnak, hogy megakadályozzák a kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársaságban, illetőleg Nyu- gat-Néme törsz ágban élő németek iküzött. . .Az ilyen kijelentésnek semmiféle alapja nincs. Mint ismeretes, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya széles körben közölte, hogy az említett intézkedéseket a lakosság kérésére teszik. A Németország nyugati övezeteiből provoká. clós célból küldött kémek, dlverzán- sok, terroristák és csempészek ugyanis kárt okoznak a lakosságnak. Ezeknek működése elválaszthatatlan a Ny u gat-N érne tországban folyó poiiiitikátólj amelynek célja a remilitarizálás és Nyugat-Németor- szág bevonása az új háború előkészítéséibe. 6. A szovjet kormány május 24-i jegyzékében foglalt azon javaslatára, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a Németországgal kötendő békeszerződés és az össznémet kormány megalakítása kérdésének megtárgyalásához, az Egyesült Államok kormánya kijelenti, hogy mindaddig lehetetlennek tartja a német békeszerződés kidolgozását, amíg nem alakították meg az össznémet kormányt. Hozzáteszi, hogy emiatt a Németországban vizsgálatot folytató bizottság megalakítására kell szorítkozni. Ez az állítás azonban nem felel meg a potsdami egyezménynek, amely a Külügyminiszterele Tanácsára rótta azt a kötelezettséget, hogy „előkészítse a békés rendezést Németország számára s e célból olyan megfelelő okiratot dolgozzon ki, amelyet majd Németország megalakulandó kormánya elfogadhat.” A szovjet kormány úgy véli, hogy az Egyesült Államok kormánya, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormánya minden alap nélkül tagadja meg a Németországgal kötendő békeszerződésnek az össznémet kormány megalakítása előtt történő kidolgozását. — Az Egyesült Államok kormányának javaslatai arra irányulnak, hogy továbbra is határozatlan időre elodázzák a Németországgal, kötendő békeszerződés és Németország egy-' sége újjá teremtése kérdésének megvizsgálását, következésképpen határozatlan időre Németországban tartsák a megszálló csapatokat. 7. Az általános szabad Németországi választások feltételeit vizsgáló bizottság összetételére vonatkozóan a szovjet kormány már április 9-i és május 24 i jegyzékében kifejtette álláspontját. Az Egyesült Államok kormánya azt állítja, hogy előnyösebb volna, ha a németországi vizsgálatot nemzetközi bizottság végezné el. A németországi vizsgálat elvégzésére kijelölendő nemzetközi bizottságra vonatkozó javaslat és az a tény, hogy Németországot vizsgálat tárgyává kívánják tenni, nem tekinthető egyébnek, mint a német nemzet megsértésének. Ami a németországi általános választások megtartásának feltételeit vizsgáló bizottság összetételét Illeti, a legtárgyBogosabb ilyen bizottság az volna, amelyet a négy hatalom hozzájárulásával németek alakítanának németekből, mondjuk a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának és a nyugatné- metországi szövetségi gyűlésnek képviselőiből. Ami a Németországban elvégzendő vizsgálatot illeti — hegy megállapítsák, megvannak-e a szabad össznémet választások megtartásának feltételei — magától értetődően annak megvizsgálása volna az első dolog, mennyire teljesítik a potsdami értekezlet határozatait, amelyeknek végrehajtása a valóban szabad össznémet választásoknak és ■a német nép akaratát kifejező össznémet kormány megalakításának feltétele.. A potsdami értekezlet ilyen határozata a demilLlarizálúst kimondó döntés, hogy — amint a postdami egyezmény szövege mondja — „a német militarizmust és nácizmust gyökerestől kiirtsák”, hegy „Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédait, vagy a világbékét”. Ilyen döntés a potsdami egyezményben lefektetett, Németországra vonatkozó politikai elvek érvényrejuttatása. Ezek az elvek kötelezően kimondják: „Meg kell semmisíteni a nemzeti szocialista pártot, annak szervezetéit és az általa ellenőrzött szerveket, fel kell oszlatni valamennyi náci intézményt és gondoskodni kell arról, hogy azok semmiféle formáiban újjá ne születhessenek. Elejét kell venni minden náci és militarista tevékenységnek vagy propagandának”. Ezek közé az elvek közé tartozik a potsdami értekezletnek az a határozata, hogy „előkészületeket kell tenni a német politikai élet demokratikus alapon történő végleges újjászervezésére és Németország esetleges békés együttműködésére a nemzetközi életben”. 8. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormánya azt javasolja, hogy a négy hatalom képviselőinek tanácskozása csupán a németországi szabad választások megtartásához szükséges előfeltételeket vizsgáló bizottság összetételének, funkcióinak és felhatalmazásának kérdésével foglalkozzék. Megállapítható, hogy az adott kérdéssel kapcsolatos jegy- zckvfiltrts némileg közelebb hozta egyrészt a szovjet kormánynak, másrészt pedig az Egyesült Államok, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormányának álláspontját. A szovjet kormány azonban semmi alapot 'sem iát arra, hogy a négy hatalom képviselőinek: tanácskozásán megvitat ondó kérdések körét a fonleinlített bizottság problémájára korlátozza. Az Egyesült Államok kormánya, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormánya az említett négy hatalom közti megtárgyalásra javasolt kérdések körének leszűkítésével és a Németországra vonatkozó elöntőfontosságú kérdések megtárgyalásának elkerülésével úgy cselekszik, mintha arra törekedne, hogy a négy hatalom képviselőinek -tanácskozása minél kevesebb eredménnyel járjon, vagy teljesen eredménytelen maradjon. A szovjet kormány ennek! ellenére kész a négy hatalom (tinó cskozásán megtárgyalni az egís4 Németországban megtartandó szabad választások feltételeit megvizsgáló bizottság kérdését. A szovjet kormány azonban ugyanakkor úgy véli, hogy a tanácskozás nem korlátozódhat csupán e kérdés megvitatására és nem is szabad, hogy erra korlátozódjék. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy ez a tanácskozás elsősorban olyan fontos kérdéseket vitasson meg, mint a Németországgal kötendő békeszerződésnek és az össznémet kormány megalakításának kérdése. A szovjet kormány a fentiekből kiindulva javasolja, hogy a legrövidebb időn belül — legkésőbb ez évi októberére — hívják össze a négy hatalom képviselőinek tanácskozását a következő napirenddel: a) a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítése; b) az össznémet kormány megalakítása, c) a szabad össznémet választások megtartása és a választások megtartásának németországi feltételeit vizsgáló bizottság, annak ösz- szetétele, funkciói és felhatalmazása. A szovjet kormány egyúttal javasolja, hogy ezen a négyhatalmi tanácskozáson tárgyalják meg a megszálló csapatok Németországból való kivonásának kérdését is. A szovjet kormány javasolja továbbá, hogy a megfelelő kérdések tárgyalásához hívják meg a tanácskozásra a Német Demokratikus Köztársaság és a német szövetségi 'köztársaság képviselőit is. November 7. tiszteletére a nagykállói gépállomás dolgozói versenyre hívják az ország valamennyi gépállomását A nagykállói gépállomás a nyári idényben a eséplési versenyből országos elsőként került ki. A gépállomás dolgozói elhatározták, hogy ezt az országos elsőséget az írsz! és az évi terv teljesítésénél is megtartják.. Ezért elhatározták, hogy versenyre hívják az ország valamennyi gépállomását az őszi és az évi terv határidő előtti teljesítésére.. Versenyfelhívásuk többek közt ezt mondja: Indítsunk versenyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója tiszteletére, mert csak tervünk túlteljesítésével ünnepelhetjük méltóképpen a világ- történelmi jelentőségű szabadságünnepet.. Vállaljuk a Forradalom 35-ik évfordulójának tiszteletére, hogy őszi tervünket, ezzel az övit is szeptember 20-ig teljesítjük. Ezzel a, célkitűzéssel versenyre hívjuk az ország valamennyi gépállomását. Az elmaradt községek Is mielőbb teljesítsék a gabonabeadást Augusztus 20-ra dolgozó parasztságunk megbízásából községi tanácsaink vállalták, hogy községeik tel jesítik a gabonabeadást. Ennek a vállalásnak községeink többségükben eleget tettek, azonban még minden járásnak van egy-két szégyenfoltja, különösen a kemecseinek és a vásárosnaményinak. A vásárosnaményi járásban lévő Tiszaadony még mindig 92 százaléknál tart a tervteljesítésben. Ebben a községben a hiányosságok sorozata már a tavaszi tervfelbontásnál megkezdődött, amikor a tanácselnök ezt a munkát nem ellenőrizte. — Később pedig a cséplés Idején a tanácselnök maga is azon a nézeten volt, hogy Tiszaadonyban „,nem lehet teljesíteni a beadást, mert szárazság volt”. A hanyag tanácselnököt a közelmúltban le is. váltották. Ti szaki:recs-enyben sem sokkal jobban álltak, amikor a megyei tanács egyik kiküldöttje hosszabb beszélgetés során ott a helyszínen megadta a segítséget a tanácselnöknek és most Tisza kerecsen y teljesítette tervét. Ez az eset figyelmeztesse a járási tanácsot, hogy a helyszínen nagyobb támogatást adjon a helyi tanácsoknak. A vásárosnaményi járásban nem harcolnak a kulákok ellen. liken a tanácstitkár takargatja a kulákok hátralékát a legjobban; Igaz, hogy az anyósa kulák Jándon, ahol négy kulák 80 mázsa gaboriával adósa az államnak. A községi és járási tanácsok vezetőinek legyen rá gondjuk, hogy a gab onabegy íi j t és sürgősen befejeződjék, mert már más nagy munkák is várnak a tanácsra : a kapás- növények begyűjtése és az őszi szántás-vetés Irányítása :
