Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-22 / 196. (197.) szám
1952 AUGUSZTUS 22, PÉNTEK NÉPLAP 3 A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. évi ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete (Folytatás a 3. oldalról.) ban a mezőgazdasági növényfajták vetőmagtermesztését. /C Biztosítani kell a mezővédő erdősávok létesítésére irányuló munkák kiszélesítését sztyeppes és erdős sztyeppés területeken, mezőgazdasági, vízgazdálkodási intézkedések végrehajtását a talaj eróziója elleni küzdelemben, valamint a homokos területek erdősítését, gazdasági jelentőségű erdők létesítését, zöldövezetek létesítését a városok s ipari központok körül, a folyók, a csatornák és a víztárolók partján. Az ötéves terv idején legalább 2.5 millió hektáron védő erdősávo- kat kell ültetni a kolhozokban és a szovhozokban és kb. 2.5 millió hektár területen állami erdőségeket kell ültetni. H Biztosítani kell minden öntö* * zött és mocsaras területek le- csapolása útján nyert földterület magas termelékenységű felhasználását. Biztosítani kell, hogy mindenütt áttérjenek az állandó öntözőcsatornák helyett az Ideiglenes öntözőcsatornákat alkalmazó új öntözési rendszerre. Elsőrendű feladatnak kell tekinteni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a kujbisevi vízierőmü villamosenergiájának felhasználási területén és a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna övezetében, meg kell kezdeni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a sztálingrádi vízierőmű, a turkmén főcsatorna, a délukrajnai és az északkrimi-esa- torna övezetében. El kell végezni az előkészítő munkálatokat a kulundini sztyeppe földjeinek öntözésére és vízellátására hivatott öntözőrendszerek építéséhez. Folytatni kell az öntöző- rendszerek építésének munkáját a középső feketeföld-övezetben, a Kora-Brakszini alíöldön, a Szlr- Darja, a Zeravsana és a Kaska- Darja folyók völgyében, a középső fergánat övezetben, Kubányban a jegorliki rendszer építését és a csui nagycsatorna építését. Az ötéves időszak alatt 80—35 százalékkal növelni kell az öntözött földterületeket, a kolhozokban és a szovhozokban 30—35.000 tavat és víztárolót kell építeni és biztosítani kell ezek sokoldalú gazdasági felhasználását. Mocsárlecsapolási munkálatokat kell végezni a Bjelorussz, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban (elsősorban a poleszjai síkságon), a Litván, a Leit, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, az OSZSZSZK nyugati és központi vidékein, a Barabini síkságon és más területeken. Az 1951—55. évi időszak alatt 40—45 százalékkal kell növelni a mocsarak lecsapo- lása által nyert földek területét. O A kolhozok és szovhozok szarvasmarha-állományának tej hozam-emelése szempontjából különösen fontos az intenzívebb állat- tenyésztési rendszer, az állatok istállózásának további bevezetése az egyes területek sajátságainak figyelembevételével. A juhtenyésztés további fejlesztése érdekében a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna vízellátási övezeteiben, a Kaspi- tinger menti alföldön, a Nogaj- sztyeppén és a turkmén főcsatorna övezetében dús legelőket kell létesíteni. A vízellátó létesítmények üzsmbehelyezésével egyidejűle: gondoskodni kell a legelők vízellátásáról, hogy az említett területeken így kövér legelők létesüljenek a legnagyobb juhnyájak száma ra is. A középázsiai és kazahsztáni területeken a helyi öntözőművek é. az artézi vizek felhasználásával magas terméshozamú szénakaszálókat és legelőket kell létesíteni,Ltogy fokozatosan csökkenteni lehessen azt, hogy a jószágot nagy távolságban lévő legelőkre hajtsák ki. 9 Be kell fejezni a kolhozokban • a nagy mezei munkák gépesítését. nagymértékben gépesíteni kell a munkaigényes feladatokat az állattenyésztésben, a zöldségtermelésben, a kertészetben, a mezőgazdasági termékek szállításában, fel- és lerakásában, az öntözés, a mocsaras területek lecsapolása és új területek művellietővé tétele terén. 1955-ben a gépesítés érje el az alábbi színvonalat: a gabonaneműek, ipari növények és takarmánynövények szántásában és vetésében 90—95 százalékot, a gabo- naneműek és a napraforgó kombájnokkal való aratásában 80—90 százalékot, a cukorrépaszedésben 90— 95 százalékot,a nyersgyapot gyapotszedőgépekkel való aratásában 60— 70 százalékot, a hosszűrostú len vetésében és betakarításában 80—90 százalékot, a burgonya vetésében, sorközi megművelésében és szedésében 55—60 százalékot, a széna- kaszálásban és a silózásban 70—80 százalékot. Biztosítani kell a gép és traktorállomások munkájának további javítását, ki kell szélesíteni tevékenységüket a fáradságos munka- folyamatok gépesítése terén, a kolhozok termelőmunkájának valamennyi ágában. Fokozni kell a gép- és traktorállomások felelősségét a mezőgazdasági növényfajták és az állattenyésztés hozamára vonatkozó tervek teljesítéséért. Az ötéves terv végére kb. 50 százalékkal növelni kell a gép- és traktorállomások traktorállományának teljesítőképességét, különösén a mezőgazdasági növényfajták sorközi megműveléséhez szükséges gépeket vontató sormüvelő traktorokét. Az ötéves terv alatt biztosítani kell a traktorok napi teljesítményének kb. 50 százalékos emelését. Be kell fejezni a gazdaságosabb Diesel-motoros traktorok bevezetését. A Litván, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban növelni kell a gép- és traktorállomások hálózatát és ezeket az állomásokat traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel kell ellátni. Az egyik legfontosaoo feladat a vUlamostraktorok és a villamos- energia felhasználásával működ' mezőgazdasági gépek feevcc ♦*(*«, különösen azokon a viéUV-Nen, nagy vízlerőműtelepek íkiinak "í O Biztosítsa, Logy ft kolhozok beruházásai elsősed, in a közös gazdaság fejlesztését célozzák: gazdasági épületek, állattartáshoz szükség« helyiségek, öntöző- és levezjeső csatornák, víztárolók építésére, a földeknek a bozóttól való megtlsstítá/éra, mezűvédő erdősávok ültetésére, kolhoz-villany- telepek és egyéb olyan építmények közös gazdaságának sikeres fejlesztéséhez, a kolhozok és a kolhozparasztok jövedelmének növeléséhez elkerülhetetlenül szükségesek. I “I A szovhozok fejlesztése te- rén a legfontosabb feladat az árutermelés növelése, elsősorban búzában, finom és félfinom gyapjúban, húsban, továbbá az állattenyésztő kolhozok ellátása faj-apaállatokkal. Hogy a szovhozok jószágállománya részére szilárd takarmánybázist teremtsenek és teljesen biztosítsák a jószágállomány durva és nedvdús takarmányát, a szovhozokban 45—55 százalékkal növelni kell a takarmányfélék vetésterületét, a szovhozokban biztosítani kell az összes mezőgazdasági növényfajták terméshozamának jelentős emelését. A szovhozok szarvasmarhaállományát 35—40 százalékkal, tehénállományát 70—75 százalékkal, juhállományát 75—80 százalékkal, sertésállományát 40—45 százalékkal emeljék. 1955-re a szovhozokban egy-egy tehén fejési eredményét a következő színvonalra emelje: a fekete- föld-övezeten kívül eső területeken 3500—3900 kilogrammra, a középső feketeföld övezetben 3000—3400, Észak- és Dél-Kaukázusban 2800— 3200, Szibériában és Kazahsztán északi területein 2400—2900, a volgamenti, középázsiai Kaukázuson túli és délkazahsztánt fajállattenyésztő kolhozokban 2100—2600 kilogrammra. A szovhozokban egy-egy finomgyapjas juh átlagos nyírási eredményét a következőképpen emelje: Dél- és Észak-Kaukázusban és a Volga mentén 5.5—6.5 kg-ra, Szibériában, Kazahsztánban, Közép- Ázsiában és a Kaukázuson túl 4.Ö—5.00 kg-ra. A. kolhozokban lényegében be kell *=jez» 1 valamennyi munkaigéuye- w*i4* munkafolyamat gépesítését a 731 iu.Velésben, az állattenyésztés- N<a, k takarmányteimelésben és a < aka.s>iAjiy-előké3zífősben. A szov- bozoíáw) nagy mennyiségben lakóházakat, kulturális és gazdasági épületeket keli építeni. j -j) A mezőgazdasági termelés előirt növekedésének biztoK.tására az ötéves terv alatt a mezőgazdaságban kb. 2.1-szer, az öntözési és vízgazdálkodási létesítmények terén pedig ka. négyszer akkora összegű állami beruházást kell végrehajtani, mint a negyedik ötéves tervben. létesítésére, amelyek a kolhozok III. Az áruforgalom, a közlekedés és a távközlés terén 1 Az ipari és mezőgazdasági -*-• termelés növekedése alapján az ötéves terv ideje alatt kb. 70 százalékkal növelje az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát. 1955-re, az 1950. évihez viszonyítva, a következő arányban növelje a legfontosabb áruk eladását a lakosság részére: a húsárukból 90 százalékkal, halfélékből 70, állati zsírból 70 százalékkal, sajtból kétszer annyit, növényi olajból kétszer annyit, zöldség-, gyümölcs- és tejkonzsrvekből 2.5—3-szor annyit, cukorból kétszer annyit, teából kétszer annyit, borból kétszer annyit, sörből 80 százalékkal, ruházatból 80 százalékkal, pamut-, gyapjú-, selyem- és lenanyagokból 70 százalékkal, lábbeliből 80 százalékkal, harisnya és zokniból kétszer annyit, kötöttárukból 2.2-szer annyit, bútorból háromszor annyit, fémből készült edényekből 2.5-szer annyit, kerékpárból 3.5-szer annyit, varrógépből 2.4-szer annyit, rádió- és televíziós vevőkészülékekből kétszer annyit, órából 2.2-szer annyit, háztartási jégszekrényekből, mosógépekből. porszívókból többször annyit kell eladni. Az ötéves terv alatt bővítsék az az étkezdék, vendéglők, teázók háló zatftt és kb. 80 százalékkal növeljék a közélelmezési vállalatok termelését, jelentősen növelve áruik választékát. Növelje az élelmiszereket, ruhát, lábbelit, textilanyagokat, bútort, edényt, gazdasági árucikkeket, kul- . turáüs szükségleti cikkeket és építőanyagokat forgalomba hozó különleges boltok számát. Jelentősen emelni kell az ipar és a kereskedelmi hálózat céljait szolgáló hűtőházak és raktárak építését. Folytatni kell az élelmiszeráruházak, étkezdék, vendéglők és raktárak felszerelését hűtőberendezésekkel és a legújabb felszerelésekkel. O A vasúti közlekedés árufor- galma 1955-re 35—40 százalékkal emelkedik az 1950. évihez viszonyítva, a folyami közlekedésé 75—80, a tengeri közlekedésé 55 60, a gépkocsiközlekedésé 80—85 százalékkal, a légiközlekedésé le; alább kétszeresen, az olaj és gáz csővezetékeké kb. ötszörösen. Q A vasúti közlekedés területén *-*• a legfontosabb feladat legyen a vasútvonalak teljesítőképességének növelése. Ennek megfelelően: a) Az előző ötéves tervhez képest kb. 60 százalékkal több másodrendű vonalat és négyszer annyi villamosított vasútvonalat kell üzembehelyezni. Az állomási rendezővágányok hosszát a vasutak üzemi útvonalaiknak kb. 40 százalékára kell emelni; l>) Körülbelül 2.5 szer annyi új vasútvonalat kell építeni és átadni a rendszeres forgalomnak, mint 1940—1950-ben. Be kell fejezni a délszibériai fővasútvonal építését az Abakantól Akmolinszkig terjedő szakaszon. Be kell fejezni a Csar- dzsou—Kungrád vasútvonal építését és hozzá kell fogni a Kungrád —Makat-vonal építéséhez. Meg kell indítani a Krasznojarszk—Jeniszejszk, Gurjev—Asztrahán, Agriz—l’rondno—Szurgut vasútvonalak építését. A Litván, Lett és Észt Szovjet Szocialista Köztársaságokban el kell végezni a vasútvonalak újjáépítéséhez szükséges munkálatokat; c) Az ötéves terv végére az önműködő térközbiztosító berendezésekkel felszerelt szakaszok hosszát kb. 80 százalékkal, az önműködő vonatmegállító berendezésekkel felszerelt szakaszok hosszát pedig az 1950. évivel szemben, legalább 2.3- szeresére növelje, a távvezérelt váltóberendezések számút szintén 2.3- szeresére kell emelni. Jelentősen növelni kell a diszpécseri centralizáció alkalmazását. Biztosítani kell a kecsiberendezéshez szükséges gurítódombok további gépesítését. Folytatni kell a rádió felhasználásának bevezetését a vo- natközlekedés és a tolatás irányításánál ; d) Tovább kell javítani a vasutak pályafenntartását. Az ötéves terv alatt kb. 85 százalékkal több új sínt kell szállítani a vasutak számára, mint 1946—1950-ben. e) Biztosítsa teljes mértékben a vasúti közlekedés főútvonali mozdonyokban, villamos-mozdonyokban, motoros mozdonyokban, teherszállító-, hűtő- és utasszállító vagonokban mutatkozó szükségletét. Lényegében be kell fejezni a használatban lévő vasúti kocsik automatikus kapcsolásra való átalakítását és hozzá kell fogni a gördülő anyag görgőcsapágyakkal való felszereléséhez. Meg kell kezdeni új, nagyteljesítményű gőzmozdonyok, villanymozdonyok és motoros mozdonyok, köztük gázgenerátoros mozdonyok gyártását; 1) Javítsa tovább a gördülőanyag felhasználását. 1955-re a kocsiforduló idejét az 1950. évihez képest legalább 18 százalékkal csökkenteni kell és a gőzmozdonyok által naponta befutott útvonal átlagos hosszút legalább 12 százalékkal kell emelni. Jelentősen meg kell javítani a vasúti kocsik teherbíróképességének kihasználását és növelni kell a tehervonatok terhelését. Tegyen intézkedéseket a vonatközlekedésben részvevő dolgozók, különösen a mozdonyvezetőbrigáűok munkájának jobb megszervezésére. A Körülbelül kétszeresére kell emelni a folyami kikötők teljesítőképességét. Be kell fejezni a sztálingrádi, szaratovi, kujbisevi, uljanovszki, kazanyi, gorkiji, ja- roszlavli, molotovi, omszki, novo- szibirszki, habarovszkl, oszeírovói, kotlaszi és pecsorai kikötők építési és újjáépítési munkálatainak első részét. A fő kikötőket nagyteljesítményű gépi eszközökkel kell ellátni. Szélesebb arányokban kell folytatni a folyómenti ipari vállalatok gépesített kikötőinek építését. Be kell fejezni a volga—baltitengeri vlziút átszervezését, növelni kell a Káma medrének hajózási mélységét és egységes, mélyvízü közlekedési rendszert kell létrehozni a Szovjetunió európai részében. Javítani kell a hajózást és növelni kell az utas- és teherszállítást a Nyeman- és a Daugava-fo- lyúk vízgyűjtő medencéjében. Építsen hidat a Nyeman-folyón át Kauuaszban és a Daugava folyón át Kigában. Építse újjá a meglévő folyami hajóépítő és hajójavító üzemeket és építsen újakat. Biztosítani kell a nagy víztárolókon való hajózásnak megfelelő utas- és teherszállító folyami flotta építését. Növelni kell a folyami közlekedés szerepét a szibériai és messze északi területek teherszállításában. Biztosítsa a kis folyókon történő szállítás fejlesztését a helyi szükségletek kielégítésére. T Jelentős méretekben növelje a tengeri kereskedelmi hajóraj űrtartalmát, bővítse a hazai tengsrjáróhajógyártás bázisát új hajógyárak és javítóműhelyek építésével és a meglévők kibővítésével. Ki kell szélesíteni és át keli építeni a leningrádi, ogyesszai, zsdá- novi, novorosszijszki, mahacskalai. murmanszki, narjanmarei kikötőt és a távolkeleti kikötőket. Biztosítani kell a tengeri közlekedés további fejlődését a Litván, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, ki kell bővíteni a rigai és a klaipedai kikötőt. Növelje a tengeri kikötők teljesítőképességét és bővítse körülbelül a kétszeresére a tengeri-hajó javítóüzemek teljesítőképességét. Növelje a halászati kikötők teljesítőképességét. Fokozza a teherszállítást az északi tengeri útvonalakon. A tengeri flottát újabb jégtörőkkel kell kiegészíteni. Emelje a folyami, a tengeri és a halászflotta munkájának minőségét, csökkentse a rakományoknak a fogyasztókhoz való eljuttatására fordított Időt, javítsa a kikötők munkáját, csökkentse a hajók kihasználatlan veszteglési idejét. Az 1946—1950. évihez ké- . * pest kb. 50 százalékkal több kemény-burkolatú gépkocsimat épít sen, illetve építsen át, különösen a déli területeken, a Kaukázuson túl, továbbá a Baltikumban'. Növelje a közúti gépkocsi közlekedés részvételét a teherszállításban és az utasszállításban. Fejezze be a hatósági gépkocsiszolgálat egyesítését. Javítani kell a gépkocsik kihasználását és jelentősen le kell szállítani a szállítás önköltségét. Bővíteni kell a gépkocsi- javító üzemek és állomások hálózatát, a gépkocsiellátó állomásokat. Az ötéves terv idején kb. kétszeresére kell emelni a városok közötti állandó autóbusz vonalak hosszát. H Jelentősen növelni bell a szál* * lító repülőgépek, a polgári légiflotta állományát, valamint a légi útvonalak és az éjjel-nappali szolgálatra berendezett légikikötők hálózatát. O Biztosítsa a hírszolgálat to'J* vábbi fejlődését: az ötéves terv folyamán legalább kétszeresére növelje a nemzetközi távbeszélő- és távírókábelek hosszúságát. Növelje jelentős mértékben a rádió- állomások sűrűségét. Vezesse be az ultrarövidhullámú rádióadást és rádió hírszolgálatot. Az ötéves terv során 30—35 százalékkal növelje a városi távbeszélőállomások kapacitását. Javítsa meg a posta munkáját a sajtó- és postaküldeményeknek a' lakossághoz való eljuttatása terén, biztosítsa a posta a szállítást a kerületközi útszakaszokon, főleg autóközlekedés útján. Q A hírszGlgálat továbbfejlesz■'* tési tervének megfelelően a kereskedelembe. és hírszolgálatba való állami beruházást 1951—1955- ben az 1946—1950, évekhez viszo nyitva 63 százalékkal növelje. IV. A nép anyagi jólétének, egészségvédelmének és kulturális színvonalának további fejlődése terén 1 A szocialista ipar szüntelen -*-• növekedése és a társadalmi munka termelékenységének állandó emelkedése alapján az ötéves terv folyamán legalább 60 százalékkal emelje a Szovjetunió nemzeti jövedelmét és ezzel kapcsolatban biztosítsa a munkások, alkalmazottak és parasztok jövedelmének további emelkedését. A termelés fokozódásának és a munka termelékenysége emelkedésének, valamint a kulturális építés terén végzendő feladatoknak megfelelően irányozza elő, hogy a munkások és alkalmazottak számát a népgazdaságban 1955-re, az ötéves terv utolsó évére, 1950-hez viszonyítva 5 százalékkal növeljük. O Állandóan csökkentse a köz- szükségleti cikkek kiskereskedelmi árait, minthogy az árak csökkentése a munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok jövedelme emelésének legfőbb eszköze. A munkások és alkalmazottak reálbérét — egyebek között a (Folytatása a ). oldalon.)
