Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-20 / 196. szám
NÉPLAP 1952 AUGUSZTUS 20, SZEEDA Kiss Sándor, Jármi küldötte a t űrke vei látogatás után új útra lépett A SZTÁLINI ALKOTMÁNY Kiss Sándor még az élet délelőttjén van, — 32 éves. A felszabadulás után minden érben híresebb, ismertebb emberré lett Jármiban. A 14 hold földjén úgy gazdálkodott, hogy mindig eleget tett a kötelezettségének, de maradt bőven az ;asztalra és a piacra is. Az idén Is eleget tett a cséplőgép alól gabona- beadása n,ak, baromfi- és tojásbeadást a harmadik negyedévre is rendezte, a beadási hízó pedig már gömbiílyödih. K a pásve töményei _ ahogy ő mondja _ nem elsők a községben, de a földje sem elsőosztályú, azonban földszomszédjai mindig irigykedve néznék át a mes- gyén: „hogy milyen kutya szerencséje, van ennek a Sándornak, már megint szebb a kukoricája” — mondogatják minden évben. (Kiss Sándor szerencséje onnan adódik, hogy amióta módjában áll. — a felsaa- badiulás óta, — minden alkalmat megragad, hogy tanuljon, a téli mezőgazdasági tanfolyamoknak a leghűségesebb látogatója volt.) | Kiss Sándor tagja a tanácsnak, s minit a begyűjtési állandó' bizottság elnöke dolgozik. Figyelgette ő már évtík óta a szövetkezetiek életét is, nemcsak a jármiakét, hanem ismeri a kocsordi, mátészalkai és paposi termelőszövetkezetek munkáját is. Ha a szomszédos szövetkezeteket látta, mindig elhatározta, hogy most már belép ő is a jármi Sztatumovba, csakhogy ez a csoport eddig nem nagyon szolgált rá, hogy a kívülállóik megkedvelték volna a csoport bei lek életmódját (főleg a munkafegyelemmel volt baj), így aztán Kiss Sándor belépése is elmaradt. Amit Kiss Sándor Tnrkevén látott Kiss Sándort, mint élenjáró kö- zéppairasztot az a kitüntetés érte a hónap elején, hogy Jármi község küldött óként meglátogathatta az ország egyik legfejlettebb termelőszövetkezetét, megismerhette _ ahogy két nap alatt meg lehet ismerni — a túrirevei Vörös Csillag ot. A többszörös milliomos szövetkezet megismerése még ott a helyszínen, Túr- kevén azt az elhatározást szülte Kiss Sándorban, hogy most már szakít az egyéni gazdálkodással és a szövetkezeti utat választja. Amikor hazajött, Kiss Sándor egy gyűlésen beszámolj a látottakról. Ott voltak a csoportbeliek és az egyénileg gazdálkodók is elég iSŐkan. Elmondta sorba mind, amit látott a két nap aillatt, ml mindenből All a 11 milliós vagyon. Nagy számok röpködtek a levegőben: hétszázholdas rizstábla, villanyfejőgépek, a százférőhelyes istállók, többezer darab sertés! Elmondani is sok, meg sem fért a szó a teremben, az egész faliu elé kívánkozott. (Másnap meg is tudta mindenki.) Úgy hangzottak ezek a szavak, mintha valami csodák országáról 'beszélne Kiss Sándor pedig a túr- kevei valóságról szólt'. Kiss Sándor azzal fejezte be a beszédét, begy ilyen fejlett gazdaságot Jármiban is lehet szervezni és ez csak az embereken múlik és azt mondta: „Hogy énrajtam ne mill jón, én már be Is lépek a csoportba és aki a gazdagabb életet akarja, tartson velünk”. A gyűlésen még nem született több elhatározás a belépésre, valamennyien megbeszélik a családdal és ma jd aztán ... De a szemek csillogása, az érdeklődés azt mutatta, hogy a tűnkével példa nem marad követők nélkül Jármiban sem; nem egyedül lép be Kiss Sándor. Hogyan lesz milliomos termelő- szövetkezet a jármi Sztahanov ? Kiss Sándor húrom év őta ismeri a csoportot földjével, tagjaival együtt, mint a tenyerét Sorolta is a javaslatait, alig győzte a' vezetőség hallgatni, megjegyezni. „Tudom, hogy a csoportunk ez évben már 8000 darab tojást vásárolt beadásba. A tűrkeveiek azonban a beadáson kívül piacra is adnak tojást. Nekünk is sürgősen baromfifarmot kell építeni. A sertésólat sokkaíl tisztábban kell tartani. Minden valamirevaló csoportnak a sértésiből van a legnagyobb haszna, a túrkeveieknek is többmillió értékű a sertésállományuk. Itt a sok szalma, almozhatnak bőven a sertések alá is, mert a trágyára szükség lesz! A malacokat nem szabad együtt tartani, etetni az idősebb sertésekkel, hiszen azért olyan csü- köttek a malacok, mert az idősebbek mindig elverik őket a vályútól. Itt van a szomszédságunkban a mátészalkai piac. Málnát, földiepret, dinnyét kell sokat termelnünk! Egyéni gazda koromban sokat hozott ez a konyhára, Hozzon mostmár az egész szövetkezetnek!” Szinte egy üzemtervet kitevő javaslatot mondott el csak úgy hirtelen Kiss Sándor részben az itthoni, részben a túitkevéi tapasztalataiból. Érdemes minden egyes tanácsát megszívlelni. Kiss Sándor és a követői meg fogják erősíteni a jármi-csoportot is, megszaporodik a tagság, tagosí- tott földön fognak gazdálkodni, nekik is meglesz a lehetőségük, hogy a türkevei Vörös Csillag példáján többszörös milliomos szövetkezet gazdái legyenek! A bőség és gazdagság hirdetője a mátészalkai ünnepi vásár Valóságos sátorváros épült, fel a község vásárterén A Szovjetunióban valósággal ün-fnak, hogy a szövetkezeti nagyüzemi pepi számba mennek a vidám vásárok. ünnepi színekben csillognak a kolhozpiacok. Az egyes területek kolhozának csinos pavillonjaiban vagy ponyvával fedett elárusító helyein hosszú sorokban festői halmokba« emelkednek a mezőgazda- pág legkülönbözőbb termékei. Gyümölcs, zöldség. A konyhákért észét élenjáró szovjet módszered, a gépesítés széleskörű bevezetése révén a kolhozok konyhakerti brigádjai gazdag termést értek el. Számos piacon a szó szoros értelmében hegyek emelkednek burgonyából, uborkából, répából, céklából, aranyszínű hagymából. A tejpiac fedett páváiéra jattra® hófehér köpenybe öltözött kolhozparasztok sűrű tejet, vajat, túrót, tejfelt és tejszínt árulnak. A piacon külön Ugyeletet tartó orvosok vizsgálják meg az árut. Húspiac, állabvásár, terményvásár, mind-mind szorosan hozzátartoznak a kolhozpiacokhoz. Nem egyszerű vásárokról van itt szó, hanem egyben kiállításokról is. Hazánkban először az Idén rendezzük meg Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án a bőség és gazdagság ünnepi vásárait. A Szabolcs-szalma rroegy.ei szövetkezetek, dolgozó parasztok Mátészalkán rendeznek ma nagy vásárt. Ez is kiállítás lesz egyben: bizonysága angazdálkodás bőséget hoz magával. Természetesen nemcsak mezőgazdasági termékek, nemcsak állatok kerülnek piacra ebben a sátorvá- roSban eladásra, hanem“ dolgozó parasztjaink valósággal dúskálkod- hatnak a különböző iparcikkekben, textil, vas, bőrárukban. A népboltok, kiskereskedelmi vállalatok, földmüvesszövetkezetek gazdagon megrakott sátrakkal várják a vásárlókat. Az egésznapi ünnepi vásár, amelyen előreláthatólag soktízezer ember vesz részt, kiemelkedő kulturális és sporteseménye is lesz Szabói cs-Szai márnák. A felállított szabadtéri színpadokon fellépnek a megye leghíresebb tánc- és ének-' csoportjai. Eljöttek az ököritó- füpösiek a fergetegessel, a nyír- lugoslafc a lmnásztánccal. a nagy- kállóiak a híres kallói kettőssel, a nyíregyházi villanytelepiek a szabolcsi lakodalmassal és még sok, sok tánccsoport nevezetes táncával. A kultúrműsor legkiemelkedőbb eseménye a budapesti 200 tagú vasas ének- és tánccsoport, zenekar fellépte lesz. Két vándormozi is érkezik Mátészalkára s ezek a helyi mozival együtt egész nap műsort adnak. Ezenkívül a népszórakoztató vállalat szórakoztatja a vásárlátogatókat. Színpompás felvonulás Nyíregyházán A nyíregyházi dolgozók is méltó- rasztokkal az első sorokban fertőképpen ünnepük meg Alkotmányunk születésének harmadik évfordulóját. Ma reggel zenés ébresztő után 9 órakor kezdődik meg az ünnepi felvonulás a Lenin-térre, az ünnepség színhelyére. Úttörők és ipari tanulók egyenruhás csapatai nyitják meg a menetet. Majd a sztahanovistákkal, , élenjáró dolgozó pánidnak a város dolgozói. A sportolóik sportruhában és a népi táncosok táncruhában. Délután 3 órakor a Sóstón kultúrműsor kezdődik, A műsor után utcabált rendeznek. Nagyszabású sportünnepségek is lesznek délután 3 órától a bnjtosi sportpályán. Mit adott az Alkotmány az ifjúságnak ? Augusztus 20-án, Alkotmányunk ünnepe alkalmából az Ifjúsági Könyvkiadó „Mit adott az Alkotmány az ifjúságnak?" címmel mélynyomású képes füzetet adott ki. A képek bemutatják ifjúságunk mai boldog életét, lelkes munkáját, tanulmányi és sportolási eredményeit, többi között olimpiai sikereinkéi is. Gerliczki János császárszállás! knlákról cikk jelent meg a Néplap augusztus 15á számában, A cikk leleplezte azt, hogy a középparasztnak minősített kulák gyalázatos módon bánik Veres Erzsébettel, alkalmazottjával, azt üti, veri, bért négy éve nem fizeti neki. A cikk nyomán a kulák ellen megindult az eljárás, bérnemfizetés, SZTK-bejelentés elhanyagolása, spekuláció miatt s a kulákot letartóztatták, — Veres Erzsébet, aki eddig Ger- liczkinél szolgáit, belépett a császárszállási Alkotmány termelőszövetkezeti csoportba. A kulákot kötelezték, hogy több- rendbeli alsó és felsőruhát, télikabátot, lábbeliket, ágyneműt vásároljon eddigi alkalmazottjának s a négyévi bér „előlegeként1' fizessen Veres Erzsébetnek ezer forintot Az eljárás lefolytatása után a börtönbüntetés mellett a kulákot többezer forintos kártérítés megfizetésére kötelezik. Eljárás indult a nagykállói tanács azon alkalmazottai ellen is, akik szemethúnytak a kulák garázdálkodása felett. A sztálini Alkotmány a megtett úf, a Bolsevik Párt vezetése alatt immár elért vívmányok mérlegét tárja elóntk. Nem más ez, mint a győzelmes szocializmus Alkotmánya. A burzsoá-alkotmányoik a kapitalizmus alapelveSt, alapvető pilléreit biztosítják, mint amilyen a föld, az erdő, a gyárak, az üzemek, a bányák magántulajdona, s az emberek ember által való kizsákmányolása. A sztálini Alkotmány birodalmunkban a kapitalizmus valamennyi pillérének ős alapelvének megszüntetését s a szocialista társadalmi rend győzelmét biztosítja. A burzsoá-alkotmányok a burzsoázia uralmát, diktatúráját, a társadalomnak egymással ellentétes, azaz - ellenséges osztályokra való megoszlását biztosítják. A sztálini Alkotmány a kizsákmányoló osztályok megszüntetését, s csupán testvérosztályok, a munkások és 1 parasztok osztályainak fennállását, a munkásosztály diktatúráját biztosítja. ,A'< sztálini Alkotmány, eltérően a burzsoá-alkotmányoktól, amelyek a nemzetek jogegyenlőtlenségét, uralkodó és elnyomott nemzetek fennállását rögzíti le, nemzetközi jellegű. A társadalom gazdasági, közösségi, állami és kulturális életének minden ágazatában a nemzetek és a fajok egyenjogúságának' atapelvéből indul ki, függetlenül'attól, hogy erősek, vagy gyengék-e? A sztálini Alkotmány, ellentétben, a burzsoá-alkotimáinyok *tnegrövidí- tett és hamis demokráciájával (sőt: a demokratikus jogok és szabadságok egyenes megvonásával), mindvégig következetes demokratizmusa által tűnik ki, amely nem ismer megalkuvást és korlátozásokat. A sztálini Alkotmány demokratizmusa korántsem a „szokásos” búr zsoá-demokratizmus, hanem szocialista demokratizmus. Ténylegesen biztosítja, hogy a polgárok élhessenek is minden jogukkal és szabadságukkal, mégpedig azáltal, hogy e jogok és szabadságok gyakoriteát minden irányban, nemcsupán törvényekkel, hanem a gyakorlásukhoz nélkülözhetetlen anyagi eszközökkel is garantálja. A sztálini Alkotmány elfogadása óta eltelt évek minden tekintetben próbára tették alapelveit és pilléreit, s megmutatták, mennyire életrevalók és milyen erősek. , A szovjet emberek a sztálini Alkotmány zászlaja alatt építik a ikommuufeimiust. Ez” alatt a zászló alatt indultaik harcba a katonák, hogy az Alkotmányba beírt vívmányokat megvédjék. > A szovjet emberek, mikor visszatekintenek a megtett útra, mikor visszaemlékeznek 1941—1945-re, a Nagy Honvédő Háború fenyegető éveire, felemelő érzéssel gondolnak a nagy Sztálin szavaira, amelyeket 1936-ban, a Szovjetunió Alkotmányának elfogadásakor mondott: „Megelégedéssel és örömmel tölt el, hogy tudjuk, miért is Harcoltak embereink és hogyan értek cl világra- szóié, történelmi jelentőségű győzelmeket. Megelégedéssel és örömmel tölt el, hogy tudjuk, hogy az a vér, amelyet honfitársaink oly bőségesen ontottak, nem volt hiábavaló, mert meghozta a maga eredményeit. Ez szellemileg felfegyverei munkásosztályunkat, parasztságunkat, dolgozó értelmiségünket. Előrehajt s a jogos büszkeség érzését váltja ki. Megszilárdítja az erőnkbe vetett hitet s áj harcra mozgásit a kommunizmus ' újabb győzelmeinek kivívásáért.” Sztálin elvtárs 1936-ba®, a Szovjetunió új alkotmánytervezetéről tartott beszámolójában ezeket mondotta : „Olyan okmány lesz ez, amely tanúskodik róla, hogy mindaz, amiről a tőkés országokban a becsületes emberek milliói álmodtak és továbbra is álmodnak, a Szovjetunióban megvalósult. Olyan okmány lesz ez, amely tanúskodik róla, hogy mindaz, ami a Szovjetunióban megvalósult, a többi országokban is teljesen megvalósítható. Ebből azonban az követkézül hogy a Szovjetunió új Alkotmányának nemzetközi jelentőségét aligha lehet túlbecsülni.” Azóta, hogy ezek a felemelő szavaik elhangzottak, sóik minden megváltozott a világon. Elegendő a világ politikai térképét összehasonlítani azzal, amilyen «8.936-ban és 1941-ben volt, hogy megértsük, milyen mélyrehatóak ezek a változások. A szörnyszülött hitleri „Harmadik birodalom”, amely az európai államok népeinek és területének legnagyobb részét maga alá taposta s az összes többi burzsoá- országba® a fasizmus erőinek támaszul szolgált, őrült Führerjével együtt dicstelenül rombadőlt. Európa térképén, Kelet- és Dél- kelet-Európa országaiban új típusú államok, népi köztársaságok tűntek fel, amelyek letérték a kapitalizmus útjáról és az új utat, a szocializmushoz vezető utat választották. A sztálini Alkotmány zászlaja alatt menetelve, éppen a mi birodalmunk volt az, amely megtörte a fasiszta bestia gerincét. Éppen az a birodalom, amely a sztálini Alkotmány zászlaja alatt menetel, szabadította fel Kelet- és Délkelet-Európa számos, a fasizmus igája alatt nyögő országát, s lehetőséget biztosított számára, hogy szabadon, anélkül, hogy az imperialista államok parancsszavának alávetné magát, határozza meg a saját fejlődésének útját, a saját állami rendjét. Ma a többi országban a reakciós erők viszont azon kísérleteznek, hogy a fasizmus maradványait felélesszék s imperialista céljaikért új világháborút idézzenek elő. A reakciós, imperialista erők ellen harcoló népek viszont az egész világon a Szovjetunióban látják a béke támaszát. A. történelmi események igazolták a Szovjetunió Alkotmányának: nemzetköz; jelentőségére vonatkozó sztálini megállapításokat. Ma is csakúgy, mint azelőtt, erkölcsi segítség és igazi támasz mindazoknak, alkuk a demokráciáért, s a reakció erői ellen küzdenek. S ma még inkább, mint azelőtt, a Szovjetunió Alkotmánya vádirat a reakció minden fajtája ellen,, tanúság « szocializmus és a demokrácia legyőzhetetlensége mellett. Ezekben a háborút követő években már új alkotmányok jöttek létre, «melyek arról tanúskodnak, hogy a sztálini Alkotmány éltető alapél vei a külföldi népek kincsévé lesznek. A népi demokratikus országok alkotmányaira gondolunk, ■amelyek államunk tapasztala tálból sikeresen veszik át mindazt, amit ezeknek az országoknak (melyek még csupán az első lépéseket tették még a szocializmus felé) különleges életfeltételei közepette megtestesíthetnek. A sztálini Alkotmány fénye elhatol manapság a földgolyó legtávolabbi zugáig, a dolgozókat mindenütt az imperializmus, az új háborús gyújtogatok elleni harcra lelkesíti, s az egész világon ..megszilárdítja a néptömegeknek a szocializmus és a demokrácia győzelmébe velett hitét. (M. P. Kareva: „A Szovjetunió Alkotmánya” című könyvéből.) A szovjet állam nagy segítséget nyújt a bányászoknak a családiháx-építkesésben A szovjet bányászok részére az idén több mint kétezer lakóházat építettek. A szovjet állam nagy segítséget nyújt az építő bányászok nak: telket és tízezer rubelig terjedő pénzkölcsönt bocsát rendelkezésükre, több évi törlesztére. Sokan saját megtakarított pénzükből építenek lakást. A háború utáni években a bányásztelepeken 85.000 lakóház épült. Ez platt az idő alatt a szovjet állam több mint félmilliárd rubelt adott a bányászoknak építkezésre.
