Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-17 / 194. szám
1952 AUGUSZTUS IT, VASÁRNAP NÉPLAP A Néplap bírálata nyomán megjavult a begyűjtési munka Tiszaeszláron 115 százalékra teljesítette tervét a község A gabonacséplés elején a Néplap megbírálta a tiszaeszlári tanácsot, mert a cséplés megszervezésében, különösen a vasárnapi cséplésben hátul kullogott a község és lemaradt természetesen a gabonabeadásban is. Amikor más községek már 50—60 százaléknál tartottak a begyűjtésben, Tiszaeszlárról csak 30-at tudtak jelenteni. A bírálat a tiszaeszláriaknak nem „esett" jól az első olvasásra, de aztán csak megvizsgálták, miként tudnák meggyorsítani a gabonabeadást, ps megtalálták az orvosságot, amitől megjavult a munka. A pártszervezet összehívta a népnevelőket és újra megbeszélték az agitá- ciós érveket. Addig bizony el volt hanyagolva ez a terület is, egy-egy népnevelőértekezleten a központi anyagot felolvasták és ezzel megvolt a népnevelők „kioktatása". — A népnevelők közzé most olyanok kerültek, mint Babolcsi Benjámin, aki 230 százalékra teljesítette beadását, vagy Komcsák Mihály, aki 123 százalékra tett eleget állammal szembeni kötelezettségének. A népnevelő értekezleten helyi érveket dolgoztak ki. Eddig csak arról beszéltek, amit már megkapott a község (bekötő út, villany, &tb.) de arról nem esett szó, amit rövidesen kapni fognak: például még ebben az évbe 500 méter járdát kapnak a főutcára, a modern, többszázezer forintból épült tanácsházát körülkerítik. Egy új révjáratot kapnak amellyel a Hegyaljára 8 kilométerrel rövidül meg az út. nem kell Rakamazon át kerülni, A tiszaladányiak rövid úton hozhatják át felesleges zöldségféléiket Tiszaeszlárra. — Beszélgettek az őszön meginduló fásításról, az ingyenes iskoláztatásról, a különféle kulturális, szociális juttatásról, amU az Alkotmány biztosít a tiszaeszláriaknak is, A népnevelő értekezleten rámutattak hogy ebben a községben sem akarja mindenki az alkotó békét. Vannak olyanok is, mint Tanko János 34 holdas kulák aki aratási szerződés nélkül vágatta le terményét, a részt kiadta a keresztből, de ezenkívül még vagy 20 keresztet is odaadott aratóinak, hogy kicsépeljék természetesen az ő számára és ez a mennyiség nem került volna az ő cséplési eredménylapjára. Vagy ott van Farkas Ferenc 27 holdas kulák, aki 8 mázsa árpát akart a törvény megszegésével eladni. A tanácson belül is rendet teremtettek. Legnagyobb súlyt a pontos nyilvántartásra fektettek, mert így minden nap ki tudták mutatni, hogy ki csépelt el és ki nem tett eleget kötelezettségének és annak azonnal felemelték kötelezettségét, illetve elszámoltatták. Ebben a munkáGépáHomásunfk 1948 ban alakult és a kezdeti nehézségeket leküzdve, igen szép eredményeket ért el 1951-ig. 1951-ben az ellenségnek sikerült beférkőzni dolgozóink közé, ennek aztán az lett az eredménye, hogy gépállomásunk tervét nem teljesítette, a munkafegyelem meglazult, a politikai oktatás nem ment. Amikor Horváth Márton elvtárs központi vezetőségi beszédét értékeltük, megállapítottuk: gépállomásunkon is az a hiba, hogy jobboldali szociáldemokraták gaiúzdál- kodnalk. Például Tóth József arató- gépkezelő, a:ki 1951-ben került a gépállomásra és az aratógép összeszerelésénél megállapította, hogy iparunk büszkesége, az új gyártmányú arartógép, „agyon van kom struálva1’ és nem lehet veié eredményt elérni”. Amikor pedig nranban a nyilvántartók kiválóan megálltak helyüket. Ä tanácstagok egy-egy körzetért, utcáért vagy tanyáért vállaltak felelősséget. Például Répási István Hangács-tany->i tanácstag először maga teljesítette a beadását, utána pedig mindig ott volt, ahol a cséplőgép végzett. Lehetne még sorolni Dojcsák Pál, Babolcsi Benjámin példamutatását és valamennyi tanácstagét, mert egyetlen hátralékos sincs közöttük. Dicséret illeti a község vezetőit, akik a bírálatot helyesen fogadták és bebizonyították, hogy a hibákat meg lehet szüntetni, csak akarni kell és a bírálat felett nem bosszankodni kell, hanem meg kell keresni a hibák forrását. Nem utolsó sor. ban illeti dicséret a dolgozó parasztokat sem, akik bebizonyították, hogy hűek a béketáborhoz és tetteikkel hozzá is járultak annak megerősítéséhez. kába állt az araitógéppel, rövid idő alatt tönkretette, összetörte. A dolgozó parasztoknak pedig azt mondta : azért nem lehet boldogulni a géppel, azért tört össze, mert „agyon van újítva". Tóth József az ebédszüneteket arra használta fel, hogy a munka- fegyelmet lazítsa. A pártszervezet a járási pártbizottság segítségével Tóth Józsefet eltávolította a gépállomásról. Az eltávolítás után kezd változni a helyzet gépAUomá- suntlcon. De ezzel nam szűntünk meg harcolni a jobboldali szociáldemokraták ellen s Tártunk útmutatása alapján meg fogjuk tisztítani gépállomásunkat a inéig megbúvó ellenségtől. GOMBÁS LAJOS, 1 politikai helyettes, Biklszentmihály. j A jobboldali szociáldemokraták aknamunkája a büdszentmiháíyi gépállomáson Mint a neve, lelke oly sötét Rágalmaz, csal, spekulál, terrorizál Fekete István tiszadobi pap Fekete István ttezaidobi református pap nemcsak olyan egyszerű bűnöző, miimt egy tolvaj, vagy belövő. Sokkal több, sokkal nagyobb bűnei vannak ennek a nép nyúzó, más nyakán élősködő embernek. — Ugyanúgy, minit Mindszent yék, Qrőszék, — ő is a népet akarta el- adni. Az amerikai imperialisták hű segítőtársa ő is, s minden eszközzel igyekezett a nép államát, a dolgozó népet becsapni, megkárosítani. Most, amikor egész dolgozó népünk az Alkotmány ünnepére tett vállalásának teljesítésén dolgozik, amikor dolgozó parasztságunk azzal köszöni meg az Alkotmányban biztosított szabadságjogokat, hegy u csépléist ás begyűjtést teljesíti, túlteljesíti, akkor a népnek ez az ádáz ellensége ezt a munkát igyekszik gátolni. Fekete félre akarta vezetni a dolgozó nép hatalmi szervét, a tanácsot, s nem jelenítette lie azt a 0 hoM földet, minit feleseivel dolgoztat, s aminek a haszna természetesen arz övé. Az azon termett gabonát, búzát Bárányt István ős Multi József feleseinek gabona-lapjának igénybevételével csépelte el s ki is játssza a beadási törvényt, ha a község vezetői neun éberek. Fekete IsU'án meg akarta gátolni a tísziaűobi dolgozó parasztokat abban, hogy büszkén, av. állam iránti kötelezettségük maradéktalan teljesítésének boldog tudatában ünnepeljék annak az Alkotmánynak harmadik évfordulóját, amely okmányba foglalja a szabadságot, azt, hogy nem a Fekete István-féle sötétlelkű elemeké, hanem a dolgozó népé a hatalom. A tisizudobi dolgozók temerik Feketét. Emlékeznek még arra, amikor az iskoláik államosítása idején a vallásos szülők hiszékenységére számítva, izt a hírt terjesztette, hogy „az államosított iskolákban erkölcstelenségre nevelik n gyermekeket” és „az a bizonyítvány, amit ott adnak, úgysem érvényes.” — így próbálta akadályozni azt, hogy az Andrássy grófok egykori cselédeinek gyermekei müveit emberek, jó szakmunkások legyenek. N’em a vallás megvédése volt a eélja akkor, amikor arról beszélt, hogy az úttörő foglalkozásoknál sakkal fontosabb a gyermekek templomba járása, amikor a feketecsópléssel a község beadási tervét akarta szabotálni. Kern a vallás megvédése vezette, bis zen azt nincs kitől védeni. A tiszadobi dolgozóknak senki nem tiltja meg vallásuk szabad gyakorlását. Egészen más célja volt ezzel Feketének. Mint az amerikai háborús bujitogatók hű kiszolgálója, — a régi rendet szeretné visszahozni. Azt a régit, amiben ő maga papi fizetősén kívül még 100 hold föld liaszná't húzta. Azt akarja, hogy Eperjesi László, aki ma a Táncsics termelőszövetkezet tagja, aki boldog és megelégedett, ismét az ő földjén görnyedjen hajnaltól késő estig, s ki legyen szolgáltatva az ő kénye-kedvének. Azt a világot várja vissza, amikor az Andrássy grófok mellett ö volt a község „legtekintélyesebb embere”, amikor még megkövetelte a dolgozó parasztoktól a föld iglmj olást, a kézcsókot is. Nem a vallást akarta ő „védeni” aijas cselekedeteivel, hanem azt a „rendet”, ami az uralkodás korlátlan tehetőségét biztosította számára a dolgozókkal szemben. Nem változott Fekete a felszabadulás után sem, megmaradt továbbra is az imperialisták liü kiszolgálójának, háborút akar ő is az imperialistáikkal együtt. Tisza dob község dolgozói emlékeznek még 1925-ben kiadott könyvére, amiben arról Irt, hogy magánügy-e a vallás. Ebben a könyvében megmutatkozik Fekete igazi énje. Megmutatta, mennyire gyűlöli azt a dolgozó népet, amelyik hatalmas alkotásra képes, amelynek akaratereje és tudása megdönti az ő hatalmát. Fekete gyűlölte és ma Is gyűlöli azt a szovjet népet, amely a világom elsőnek bizonyította be, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép le tudja magúról rázni az élősködőket, s kezébe véve a hatalmat, biztos kézzel vezeti a dolgozó népet a kommunizmushoz, a jobb jövő felé. Fekete gyűlöli ezt a szovjet népet, gyűlöli azokat a szovjet embereket, akik segítettek bennünket abban, hogy ml is lerázzuk magunkról az igát, hogy a tiszadobi dolgozók is megszabaduljanak az Andrássy grófok, a Fekete István rabigájától. Fekete ellensége a Szovjetuniónak, s aki annak ellensége. az ellensége a békének is, az a háborús uszitokkal cimborái. — Tudják ezt a tiszadobi dolgozók, s tudják, hogyha Fekete terve sikerült volna, akkor nem nézhetnének most olyan nagy reménnyel arra a termelőszövetkezetre, amelyre vnla- menmyien büszkék, amely megmutatja, mire képes a dolgozó parasztság, ha összefog, amely megvédi őket a ku’úkságtól, a klerikális reakciótól, az ellenségtől. Méltán várják él a nép bíróságától a tiszadobi dolgozó parasztok Fekete István legsúlyosabb megbüntetését. A Tiszalöki Erőmű építésvezetőjének levele a megye dolgozó parasztjaihoz T öbbször elgondolkoztam azon, hogy mennyire összefügg a. munkások és a dolgozó parasztok munkája. Csak együttes erőfeszítéssel építhetjük fel a szocialista Magyarországot. Ezért fordulok most a Tiszalöki Erőmű építőinek nevében hozzátok, szabolcs-szaimár- megyei dolgozó parasztokhoz. 1949 augusztusában kezdtük meg Tiszalökön a munkát. 191/9 augusztusa óta megszakítás nélkül dolgozunk azon, hogy az öntözömü minél előbb megépüljön és ti minél előbb jóminOségü termőföld tulajdonába jussatok. Az építkezés megkezdése óta a legnagyobb nehézségektől sem riadtunk vissza. Volt olyan idöszdk, amikor dolgozóink 21 fokos fagyban rakták ki a gépeket a vagonokból, úgyhogy ujjal- kai nem tudták megmozdítani. Félóránkint keltett beszaladni a melegedőbe — ám a gépeket időben kirakták. Volt olyan időszak, amikor augusztusban a legnagyobb rekkenfí hőségben 5 vasárnapon keresztül megszakítás nélkül dolgoztunk három műszakban, tehát 2j órából órát. csak azért, hogy az ötéves tervnek ez a nagy békemüve, a Tiszalöki Erőmű minél előbb felépüljön. Nem egy esetben történt meg, hogy anyaghiányunk támadt. Be- jártuk az ország munkahelyeit és sokszor jóformán kilónkint szedtük össze a szükséges anyagot, hogy fennakadás nélkül termelhessünk. Aj esős időjárásban sokszor olyan időben végeztük a földmunkát, hogy a munkagödör egy különösen iszapos területére gyanútlanul belépő munkavállalót kötéllel kellett kihúzni a sárból, mert derékig besüppedt. Elhihetitek, dolgozó parasztok, hogy a nagy békemű becsületes dolgozói mindent megtesznek annak érdekében, hogy a munkát minél előbb elvégezzék. Sok sztahanovistánk van már. Büszkén hordják ezt a jelvényt. Ez a jelvény a munkásosztály hősiességét jelenti és ez a jelvény azt is jelenti, hogy a munkásosztály hűséges szövetségese a dolgozó parasztságnak. TTa elkészül az erőmű, örömmel jelentjük majd nektek, hogy 200 H e~er /l0\d földdel nagyobb területen gazdálkodhattok, amihez vizet szolgáltatunk. Villanyenergia szalad szét szerte a megyében, a legkisebb falun és tanyán is kigyulladnak Rákosi elvtárs lámpái, a, családi otthonokban, kultúrhdzakban megszólalnak a rádiók, és új üzemek kapnak új energiát. Ám a munkánkat csak akkor tudjuk eredményesen elvégezni, ha ti dolgozó parasztok is segíttok. A. Tiszalöki Erőműnek szüksége van arra, hogy beadási kötelezettségeiteket maradéktalanul teljesítsétek. Ila, nincs elég kenyérgabona, nincs elég cement, nincs elég vas, nincs elég villanyáram. Akkor, amikor az AlkoUnáy ünnepére készülve beadási kötelezettségeteket maradéktalanul teljesítitek, akkor kenyeret adtok az építőknek, de egyben lehetővé teszitek, hagy iparunk több nyersanyaggal, nagyobb erővel, lendületesebben fejlődhessek. Gokat beszélhetnék nektek arról, hogy az elmúlt rendszerben mt- lyenek voltak az építkezések. Az építőmunkások szállásai hevenyében összetéikolt valóságos ólak voltak. A vállalkozó még ablakokat sem csinált ezekre a barakokra. Amit építettünk, az nem a dolgozó nép érdekeit, hanem a tőkések nagyobb hasznát szolgálta. Ti, dolgozó parasztok, sem saját jólétetek emelésére végeztétek a munkát. A sok- ezer holdasok a földbirtokosok és nagypapok birtokain görnyedtetek. 11a volt is néhány holdacskátok. az rendszerint arra sem volt elég. hogy kenyeret adjon a családnak. Most amikor az Alkotmány ünnepe előtt számvetést teszünk, nektek is látnotok kell, összehasonlíthatatlanul jobban éltek. S nekünk valamennyiünknek — munkásoknak és dolgozó parasztoknak nem szabad megelégedni az eddig elért eredményekkel. Nemcsak hagy nem, kívánjuk vissza a regit, hanem előrenézünk és még szebb világot akarunk felépíteni. És a mi összefogásunk, a munkások és dolgozó parasztok összefogása olyan erőt jelent, amely képes felépíteni a szocializmus boldog hajlékát. Segít bennünket a Szovjetunió. Mi a Tiszalöki Erőmű dolgozói sokat beszélhetnénk arról a nagy segítségről, amelyet a szovjet mérnökök nyújtottak nekünk. S benneteket, dolgozó parasztokat is hozzásegítettek a szovjet emberek ahhoz, hogy többet és könnyebben termeljetek. Itt, a Tiszalöki Erőmű szomszédságában, a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezet földjén már kombájn aratott. A szocializmus tavaszát éljük és gyönyörű az a világ, amely messzenézö szemeink előtt kitárul. „ S zabolcs szatmármegyei dolgozó parasztok 1 Ereznetek kell act, hogy mit akartam mondani levelemben. Nem lehet egyetlen egy olyan dolgozó paraszt sem a megyében, a Tiszalöki Erőmű megyéjében, aki az Alkotmány ünnepén nem teljesíti 100 százalékig a haza iránti kötelezettségét, nem teljesíti a beadást. Nem lehet egyetlen olyan dolgozó paraszt sem Szabotcs-Szatmárban, aki cserbenhagyna bennünket, a Tiszalöki Erőmű építőit. Minden dolgozó parasztnak látnia kell azt a■ jövőt, amelyért összefogva harcolunk, hogy a szikes földeken hullámzó búzatengerek legyenek, villanyfényben ússzon falutok, s hogy boldogabb országban élő, tartós békében növekvő, egészséges gyermekekben gyönyörködhessünk. TELEKI LÁSZLÓ, tv Tiszalöki Erőmű építésvezetője. Megjelent a „Tartós békéért népi demokráciáért** legújabb szántét A „Tartós békéért, népi demokráciáért ‘ legújabb száma vezércikket közöl a „Népek békekongresszusa elé" címmel. A lap kiemeli! A Béke Világtanácsnak az a történelmi határozata, amellyel december 5-re Bécsbe összehívta a népek békekongresszusát, a bé. keszeretö emberiség nagygyűlését, — összefogásra mozrósitja politikai és vallási nézetűktől, nemzetiségüktől, valamint társadalmi helyzetűktől függetlenül mindazokat, akik ellenzik a háborút. A iap szerkesztőségi cikket közöl arról, hogy a Szovjet Hadsereg most hét éve szabadította fel Koreát. — Kiemeli, hogy a koreai nép bátran, igaz ügyének diadalába vetett hittel védi hazájának szabadságát és függetlenségét az amerikai agresszorok ellen. Cheorghc Apostol, a Román Mun. káspárt Központi Bizottságának titkára „A Román Népköztársaság alkotmánytervezetéről" cfmmei irt cikket a lapba. „A belgrádi és az athéni fasiszták alkuja veszélyezteti a balkán békéjét" elmü cikkében Oimitrisz Vlan- dasz ,a Görög Kommunista Párt Köz. ponti Bizottsága politikai irodájának tagja leleplezi a titóisták és a monarchofasiszták együttműködését. A lap „A bonni különszerződés cl, len, hollandja nemzeti függetlenségéért" címmel cikket közöl Paul de Crootnak, a Holland Kommunista Párt főtitkárának tollából. A „Tartós békéért, népi demokrá. oiáértl" sajtószemlét közöl „A Neo—• malthusianizmus — a háborús gyuj- togaték ideológiai fegyvere" címmel. A lap Svédországból, Nagy-Britan. niából és Csehszlovákiából jelentéseket közöl a kommunista és munkáspártok életéből. Ezenkívül Jan Marek po. litikai jegyzeteit közli.
