Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-17 / 194. szám

NÉPLAP 1002 AUGUSZTUS IT, VASÁRNAP Üzemeink az alkotmányi munka versenyben Befejezte éri terrét a nyíregyházi Lakatosüzem! Tizenötödikén délben híre járt a nyíregyházit Lakatosüzemben, hogy idő előtt, még aznap teljesítik az. Alkotmány ünnepének tiszteletére tett felajánlásukat. Pedig nem kisebbről volt sző, mint hogy az üzem augusztus 20-ra globálisan teljesíti tervét. A dolgozók nem egyszer kiérd'eatélk meg ezen a napon a szakszervezeti bizalmi in kát, hogyan áll a terv teljesítés. A lelkes munka meghozta a várt eredményt: fél ötre, a munkaidő végére a fogadalmat maradéktalanul teljesítették a Laka­tosüzem dolgozói! Haizafelé menet már nem kisebb tervekről beszélhetitek például a Bodor kovácsbrigád tagjai, mint 1953. évi tervüknek június 25-1 telje­sítéséről. De nemcsak a tervte!jesrf lésben mutatnak példát a Bodor- brigád tagjai, hanem a Gazda-mosgalomiban is. Vállalták, hogy augusz­tus 20-ra 200 kiló hulladékanyagot használnak fel, de ezidúig már 220 kilót dolgoztak fel. A Kovács I. és Miskolciéi laikatosbrigridok is túlteljesítették arnyagtokarékossági vállalásukat. A brigádok augusztus 20-ra vállalt és túlteljesített hull adótan yaigfelihtezná,Sásának eddigi értéke 2017 fo­rint megtakarítást jelenít népgazdaságunk számára. Most az üzem évi tervének globális túlteljesítése után a brigádok a szakszervezeti bizalmiakkal megbeszélik további vállalásaikat, amik az évi terv részleteiben való túlteljesítését tűzik ki célul. A negyedik évnegyed tervét teljesíti a faipari vállalat A nyíregyházi faiipari vállalat dolgozói szintén lelkes munkájuk jutalmaképp fogadalmaik teljesíté­sével ünmeplllk Alkotmányunk ünne­pét, A dolgozók és a műszakiak jó együttműködésének eredménye, hogy harmadik negyedévi tervüket a vál­lalatnál hamarabb befejezték. Ez- idáiig az üzem dolgozói 174.000 fo­rint értékű munkával teljesítették túl harmadik negyedévi tervüket. Az alkotmányi munkaversenyben Magyar József 150, Nagy István pedig 140 százalékos átlagot ért el. Öt sztahanovista-jelölt a kisipari termelőszövetkezetekben A megye kisipari termelőszövet­kezeteinek dolgozói is lelkes mun­ka versennyel, fogadalmaik valóra- váltásáival [készülnek Alkotmányunk liarmaidil'k évfordulójára. A nyíregyházi fehérnemű küsz­bén Varga Lásztóné szabász foga- dalmia volt, hogy a minta jobb fel- faktsíésével 2700 forimt értékű anyagot takarít meg. Varga László­vá fogadalmát teljesítette. Feuer­stein Róza gomblyukasztó munka­módszerét adta ált Kurucs Erzsé­betnek, aki ma már szintén a tel­jesítményének emelése mellett 100 százalékos minőségű munkát végez. A mátészalkai fém- és faipari kisipari szövetkezet vállalása, augusztusi tervének Alkotmányunk ünnepére való befejezése volt, amit a dolgozók négy nappal a határidő előtt teljesítettek. A szövetkezet bá­dogos, lakatos, kovács, autószerelő részlegének dolgozói élharcosai a Gazda-mozgalomnaik. Mind a négy részleg vállalta, hogy munkájában 05 százalékban helyi hulladékanya­got huszitái fel. A dolgozók amyaigtakarékossági mozgalmát segítik a műszakiak, akik a többi vállalatokkal, üzemek­kel való jó együttműködéssel bizto­sítják a részlegek számára a huUia- dókainyatgot is. A kisvárdai fa- és fémipari szö­vetkezet dolgozói harmadik negyed­évi tervük 130 százalékra való tel­jesítését fogadták meg. A jól szer­vezett munka, a dolgozók lelkes versenye és a javuló munkafegye­lem eredménye, hogy a kisipari szö­vetkezet dolgozói átlagos napi terv- teljesítménye 130 százalék. A kisvárdai férfiszabók közül Dobiász László és a Venyige-brigád tagjai vállalták: rendszeres munka- módiazieráitadiással és -a Loy-mozga- lom • kiszélesítésével elérik, hogy brigádjuk a lehető legrövidebb időn belül sztahanovista-brigád lesz. Fo­gadalmuk valóraváltásáit bizonyít­ja. hogy máris öt dolgozót lehetett felterjeszteni sztahanovista oklevél kiadására. (Auspits András) Rőder-mozgalom a gépjavítóban A nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál a műszakiak segítsége és az egyre szélesedő liflcter-mozgalom nagymértékben elősegítette az alkotmányi vállalá­sok maradéfctaliain teljesítését. Az idősebb dolgozók segítik, tan ttjak a gyengébb teljesítménnyel dolgozó fiatalokat. Nemes Gyula minőségi ellenőr munkaidő után foglalkozott B. Kiss József és Acs István fiatal lakaitosokkal. Ennek eredménye a fiatal lakatosok utóbbi időben el­ért 117 százalékos teljesítménye. Harsdnyi Bál esztergályos fogadal­ma volt, hogy Tamás József és La­katos László fiatal sagédmunkiások- lMÜ jó szakmunkásokat nevel. A két ifjúmunkás Harsdnyi Pál tanítása nyomán most készül a szakvizsga letételére, de máris meghaladja tel­jesítményük a 110 százalékot. Har­sdnyi Pál egyébként átlagos 160 százalékával az üzem legjobb dolgo­zóinak egyike. Most az augusztus 20. utáni időszakra megfogadta, hogy százalékát naponként fogja emelni. Ugyancsak százalékának naponkénti emelésére tett fogadal­mat Glovúcs András sztahanovista esztergályos is, akinek munkamód­szere a kétkésea vágás, amivel tel­jesítményét 257 százalékra emelte. Ugyancsak lelkes munkáról, napon­ta emelkedő munkateljesítményről tesznek bizonyságot a trakitoTSá-tor- készítő brigád tagjai közül Lizák András, Elek János és Asztalos András is, akiknek jelenlegi átlag­telj esi menye 167 százalék. Harmadik a nyíregy­házi Belsped Tegnap délután ünnepélyes kere­tek között adta át Nagy Pál, a Belsped-tröszt forgalmi vezetője a nyíregyházi Belsped részére az or­szág harmadik legjobb Belsped-vál- lalaittóit megillető vándorzáiszlót. A vállalat dolgozói első negyedévi ter­vüket 126.9. százalékra, második ne­gyedévi ferviibe.t pedig mér 144.6 százalékra teljesítették. Állandóan javuló munkáról tesz tanúságot, hogy május, június hónapi eredmé­nyük már országos legjobb volt. A vándorzászló átvételekor mun­kájuk további fokozására telitek fo­gadalmat a dolgozók. Az ünnepség végén pénz- és könyvjutalmakat osztottak ki a legjobb dolgozók között. Avicenna, a nagy haladó tudós és gondolkodó NEMZETKÖZI SZEMLE _____________ l A balkáni háborús tömb szervezői Mintha csak Newyorkból Chica­góba, egyik amerikai városból a másikba utaznának, olyan otthono­san közlekednek az utóbbi időben az amerikai bankárok, miniszterek és tábornokok Washington és Bel- grád között. Tehetik... A Tlto- banda nemcsak minden lehetőséget megad erre nekik, hanem szolgai alázattal kéri a minél sűrűbb láto­gatásokat, hiszen a „zsoldfizetést” rendszerint e látogatások előzik meg. Tito, ltankovics, Gyilasz. Ri- jade és a többiek zsoldja, júdás- pénzö attól függ, mit tapasztalnak ezek a látogatók Amerika balkáni gyarmatán. Augusztus 32 én jelentette a Iteuter, s utána a többi nyugati hírügynökség és rádió, hogy Frank Race, az Egyesült Államok had- seregiigyí minisztere Belgrádija ér­kezett, hogy „megszemlélje a jugo­szláv hadgyakorlatokat és tanul­mányozza, hogyan használják fel Titóék Amerika katonai segítsé­gét.” Racenak és gazdáinak a Wall- Streeten azonban más célja is volt jugoszláviai útjával. Az Associated l’ress amerikai hírügynökség leple­zés nélkül közölte: „Race arról tár­gyalt Titúval, hogy Jugoszlávia lépjen hivatalosa,n szövetségre Gö­rögországgal és Törökországgal.” Race azt állítja, hogy az ameri­kai „segély” növeléséről tárgyalt. A két dolog persze nem mond ellent egymásnak. Ellenkezőleg: az amerikaiak csak abban uz eset­ben folyósítják tovább Tito bérét, ha minden fenntartás és alkudozás nélkül az amerikai imperialisták tervezett agressziójának szolgála­tába állítja Jugoszlávia erőforrá­sait, ember és anyagtartalékát. Nos, Tito nem is alkudozott. Ezt bizonyítja az AFR washingtoni tu­dósítójának jelentése, amely szerint az amerikai kormánykörök „elége­dettek azokkal a fejleményekkel, amelyekből arra lehet következtet­ni, hogy Jugoszlávia, Görögország és Törökország között katonai meg­állapodás jött létre.” A belgrádi rádió szégyentelenü1 hencegett az­zal, hogy a Tlto-banda „kiérde­melte” az amerikai gazdák váll- veregetését. „Race azzal a meggyő­ződéssel utazott tovább — alázatos- kodik a belgrádi rádió —, hogy a jugoszláv kormány elhatározott szándéka a katonai együttműködés fokozása Görögországgal és Török­országgal. Mindezek alapján való­színű, hogy az elkövetkező hóna­pokban számítani lehet arra, hogy ez az együttműködés konkrétabb formát fog ölteni,’’ Race Jugoszláviából Görögország­ba és Törökországba utazott. A Tito fasiszták után a görög mon- archofasisztáknak és a török reak­ciósoknak adja ki utasításait: mi a szerepük az agresszív tömbben, mennyi ágyútölteléket kell az ame­rikaiak rendelkezésére bocsátaniok a Belgrad—Athén—Ankara „szövetség’’ keretében. A kiadott utasítások után a „részleteket” már a hazaáruló klikkek vezetőinek. Tltó- nak, Rhtszttrasznak és Menderesz- nek kell egymással megbeszélniük. Ezeknek a „részleteknek" azonban egy árnyalattal sem szabad eltér-. ülök az amerikai parancstól. A szolgák sürgősen hozzá is lát­tak a parancs teljesítéséhez, min­den igyekezetükkel azon vannak, hogy segítenek a washingtoni hábo­rús gyujtogatóknak a harmadik világháború kirobbantásában. — Augusztus 21-én titóista parlamenti küldöttség utazik Athénbe. A kii1- döttségben olyan hétpróbás haza­árulók vesznek részt, mint Mose Pi jade és Vukmanovics Tempo. A jugoszláv képviselőket magasrangú jugoszláv katonatisztek követik Athénbe. Szombaton kezdődtek meg a macedóniai és tráciai partokon a görög-török közös hadgyakorlatok — Montgomery angol tábornok el­lenőrzésével. Ugyanakkor szünet nélkül folynak a provokációk a szomszédos békeszerető - népek el­len. A magyar nép ellen például eddigi legsúlyosabb provokációju­kat követték el — a letenyei híd felirobbauitásá val. Az Egelt-eingeren provokációs hadgyakorlatokat tartanak. — Az amerikai 6. hajóhad egysé­gei a török hajóhaddal tartanak közös „gyakorlatot” a Dardanel­lákban, a monarchofaslszta tengeri erőkkel Kréta-szigete körül. A gö­rög monarchofasiszták Thesszáliá- ban, az albán határ mentén készül­nek szárazföldi hadgyakorlatra. A belgrádi, athéni és ankarai árulók célja világos. Ezt a célt azonban sohasem fogják elérni, a jugoszláv nép hősi harca, a leve­gőbe röpülő szerelvények, gyári szabotázsok, a görög nép kemény ellenállása, az egyre fokozódó tö­rökországi sztrájkok bizonyítják: a népek nem követik áruló kormá­nyaikat a háború, a megsemmisü­lés útján. fi háború szervezőinok kudarca Nyugaleurópában A Béke-Világ tanács ismert határozata értelmében az egész haladó emberiség megünnepli a híres tudós, Avicenna születésé­nek 1000. évfordulóját. Avicenna a mai Üzbekísztánban szü­letett. Gyermekéve' Bokharában teltek el. Tanítóit már ifjú ko­rában bámulatba ejtette tehetsé­gével, Tizenhétéves korában már kiváló tudósnak ismerték. A Szamanidák dinasztiájának bu­kása után Avicenna aggódott amiatt, hogy üldözni fogja öt a reakoiós papság és Mahmut szultán — akinek vad kegyet­lensége és ostoba fanatizmusa miatt a kor legjobb elméinek el kellett pusztulnia. — Avicenna ezért Horezmbien telepedett meg. — Minthogy azonban Mahmut szultán ott is üldözte, tovább menekült. A tudós élet­rajzírói szerint Avicenna élete második felének nagyobbrészét Kamadánban és Iszfahánban töl­tötte, Avicenna a középkor legna­gyobb tudósa volt Művei en­ciklopédikus jellegűek és kitér, jednek az ismeretek legkülönbö­zőbb területeire, irodalomra, esztétikára, természettudomá­nyokra, etikára logikára. Külö­nösen megmutatkozott tehetsé­ge az orvostudomány és a filo­zófia területén. Avicenna leg­nagyobb orvostudományi műve a híres „Orvostudományi ká­non“, amelyet sok európai nyelvre lefordítottak és amely az európai ovosok kézikönyve is volt egészen a tizenhetedik század végéig, Avicenna ebben a munkájában részletesen kifej­tette az anatómiát, fiziológiát, sebészetet, diagnosztikát, sorra vette a heveny és idült betegsé­geket. Rámutatott a gyógymó­dokra, gyógyító eszközökre, el­lenmérgeikre, megelőzésre, stb. Avicenna az orvostudomány kifejlesztésével egyidejűleg bí­rálta az asztrológusoknak azt a középkorban igen elterjedt ta­nítását, hogy a csillagok állása hatással van sz ember sorsára, a betegségek lefolyására és ki­menetelére. Avicenna nagy muzsikus és költő is volt. Zenei tanulmányai híresek voltak az egész Keleten. Egyes irodalmi művei nagy ha­tással voltak az arab országok, Irán, Afganisztán és Közép- Ázsia népeinek irodalmi fejlő dcsére, Avicenna mintegy 30C mű szerzője, munkáinak hosszé sorában jónéhány filozófiai ta nulmány is van Azt tanította hogy a világ nem isteni akarat­ból jött létre, hanem a terme s.zet megváltozhatatlan szükség- szerű folyamata útján. A muzul­mán papság nem nyugodott bele a tudós nézeteibe, minthogy az anyagi világ örökkévalóságának eszméje ellentétben állt az íz-' Iámnak azzal a dogmájával, amely szerint a világot isten teremtette. A ránk maradt taul- ságok szerint Avicenna filozó­fia-enciklopédiáját Bagdadban a kalifa parancsára nyilvánosan elégették. Avicenna eredeti és önálló gondolkodó volt, aki maga osz­tályozta a tudományokat. Ez az osztályozás alapjában véve ma­terialista volt. A tudományok osztályozására vonatkozó nézetei a külső világ reális voltának fel­ismerésén alapulnak és az em­beri tudattól független lét ob­jektivitását hangsúlyozzák. A logika területén Avicenna kiegészítette és kiterjesztette Aristoteles következtetéseit. — Aristoteles logika’ tanításának népszerűsítésekor jól megragad­ta annak haladó jellegét Ezt abban az időben tette, amikor Európában Aristoteles logikáját skolasztikává változtatták, ami. kor Lenin szavaival élve: „a papság megölte Aristotelesben azt, ami élő és megörökítette azt, ami holt." Avicenna történelmi érdeme, hogy nemcsak magáévá tette, hanem kritikusan átdolgozta a keleti és görög tudomány ered­ményeit. A nagy gondolkodó je­lentősen kivette részét a világci­vilizáció fejlesztéséből, ezért ünnepli a haladó emberiség szü­letésének ezredik évfordulóját. Az úgynevezett „európai hadse­reg” hat tagállamának képviselői augusztus 12-én összeültek Párizs­ban, hogy végrehajtsák Ridgway parancsát és egyöntetűen felemeljék minő a hat országban a katonai szolgálat idejét. Az értekezlet előestéjén a pestls- tábornok megismételte parancsát, ellentmondást nem türőon követelte a katonai szolgálati idő felemelő-' sét. De nem Ridgway szava volt az egyetlen, amely elhangzott ebben a kérdésben: szavukat hallatták ma­guk az érdekelt népek, azok, atkik- nek bőrére akarták kötni a vásárt Ridgway és nyugateurópai cinko­sai. Nyugatinémetorsaág népe foko­zott erővel folytatta a harcot a há­borús keretszerződés és a népáruló Adenauer-kormúny ellen, Francia- országban, Olaszországban, Hollan­diában a haladó közvélemény éle­sen tiltakozott a szolgálati idő fel­emelése eilen. Ridgway rikácsoló „igen”-jére a népek határozott és erőteljes „nem”-mel feleltek. Ez a „nem’’ Belgiumban hallat­szott a legerőteljesebben. Abban az országiján, ahol elsőnek emelték fel a katonai szolgálat idejét. A belga nép egységesen szállt szembe az agresszív tervvel, elszánva arra, hogy minden eszközzel megvédje nemzeti érdekeit. Az ellenállásba u maga a katonaság mutatott példát. Eaiktiainyáról-íaiktanyara terjedt aa ellenállás lángja, a belga katonák szemibeszá Ittak megvásárolt pa­rancsnokaikkal és egyöntetűen kö­vetelték : azonnal engedjék hazai őket. A mozgalom a belga nadsereg valamennyi fegyvernemére is átter­jedt. Hasztalan próbálta a katonai rendőrség terrorral, letartóztatá­sokkal megtörni az ellenállást — m belga katonák sokhelyütt az Toter, micionálét énekelve szálltaik szómba a terrorral. A belga munkásosztály egysége­sen a katonáik oldalára állott. — A Kommum/ista Párt felhívására egy­mást követték a szolidaritás-sztráj. kok. Augusztus il-jn csaknem egy­millió belga dolgozó szüntette l)e a munlkát és lépett sztrájkba a fel­emelt katonai szolgálat ellen. Az augusztus 12 1 értekezlet részt­vevői riadtam dadogva tagadták meg a katonai szolgálat ídejéne’a felemeléséről szóló egyezmény alá­írását. Kudarcot vallottak tehát az agresszorok, s alig 24 óra múltán újabb kudarc érte őket: a belga kormány meghátrált a nép egysé­ges követelése elölt és három hó­nappal leszáEította a katonai szol­gálati idejét. Itldgwaynek tehát tu­domásul kellett vennie: csak a pa­rancsot adhatja ki az amerikai monopólfeták nevében a nyugat, európai lakájoknak — de a paran­csok teljesít őse megtörik: a néi>ek! akaratán. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom