Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-16 / 193. szám

NÉPLAP 1832 AUGUSZTUS 16, SZOMBAT Határtalan örömmel fogadták megyénk dolgozói Rákosi elvtárs megválasztását a minisztertanács elnöki tisztébe A tiszalöki erőmű dolgozói 5 nappal előbb fejezik be harmadik negyedévi tervüket Csütörtökön délben, amikor a rádió hírül adta azt, hogy az or­szággyűlés Rákosi elvtársat, né­pünk szeretett vezetőjét a minisz­tertanács elnökévé választotta meg, a dolgozók lelikeshamgú táviratok­ban üdvözölték ebből az alkalomból Rákosi elvtársat, üzemekben, ter­melőszövetkezeti csoportokban, fal­vakban, táviratok százait fogalmaz­ták meg, egyben a felszólalók ezrei ígérték meg: még eredményesebb munkával erősítik a nép államát. A tlszailökl erőmű építői te röp- gyűlúst tartottak. A liatalmras épít­kezés színhelyén az óriási betonke­verőgépeik, nagy toronydamk, a szí­vó-kotró hajók között, ott, ahol né­pünk nagy bóbemüve épül. Forró hangulatú gyűlés volt ez. Mindenki szólanl akart, mindenki elakarta mondani nagy örömét. Halmi Sán­dor brigádvezető azt mondotta: „Legforróbb kívánságom teljesült akkor, amikor meghallottam, hogy Rákosi elvtárs art választották meg a kormány élére.” Barabás Sándor vasesztergályos így szólott: „Mi munkások, örömünket nem tudjuk jobban kifejeami, mint azzal, hogy jobb munkát végzünk. Megfogadom, hogy a harmadik negyedévben 120 százalékos átlagteljesítményemet 130 százalékra emelem fel.” Ugyan­csak így szólott Pristyák Józ9ef sztahanovista kovács Is. Átlagos teljesítésének 15 százalékos emelé­sét fogadta meg. Nagy István el­mondotta, hogy 122 százalékos át­lag helyett, 130 százalékos átlaggal köszönti Rákosi elvtársat. Végül is a röpgyülés rétszvevői táviratot fogalmaztak, amely így szól: „Mi, a tiszalöki erőmű dolgozói, örömmel vettük tudomásul, hogy ön a minisztertanács elnöke leit. Ez alkalomból ígérjük, hogy harma­dik negyedéld tervünket határidő előtt 5 nappal fejezzük be. Tervünk túlteljesítésével azt akarjuk elősegí­teni, hogy drága Rákosi elvtár­sunk a kormány élén minél köny nyebben végezze munkáját, az egész dolgozó nép, szocialista ha­zánk felépítése érdekében. A tisza- löki erőmű építői nevében Teleki László építésvezető, Kiss László párttitkár, Agód Sándor üb. elnök. ígérjük Rákosi elvtársnak: fokozottabban alkalmazzuk a szovjet agrotechnikát A tiszadobi Táncsics termelőszö­vetkezet tagjai is röpgy üléseket, tartottak. Nehéz lenne leírni azt a lelkesedést, amellyel az élenjáró szövetkezet népünk nagy vezetőjé­nek megválasztását fogadta. A korszerű házak, a nagyszerű Istál­lók, az állattenyésztés nagyarányú fejlődése, a tagok jóléte, mimd-anind bizonyítják Tiszadobon is, hogy Rákosi elvtárs bölcs szavai nyomán kivirult a hajdani elnyomottak éle­te. Erre gondoltak a Táncsics tag­jai, amikor forró éljenzések köze­pette fogalmazitáik meg azt a táv­iratot, amelyet elküldték Rákosi elvtársnak: „Mi, a tiszadobi Tán­csics termelőszövetkezet tagjai for­ró szeretetünk at küldjük abból az alkalomból, hogy önt a Magyar dolgozó nép szeretett vezérét az országgyűlés a minisztertanács el­nökévé választotta. Az, hogy ön a minisztertanács elnöke lett, még nagyobb lelkesedést ad a munka el­végzéséhez és ez is hozzásegít ben­nünket, hogy tervünket túlteljesít­sük. Mi, a termelőszövetkezet tagjai fogadjuk, hogy a jövőévi nagyobb termés biztosítása érdekében foko­zottabban alkalmazzuk a szovjet agrotechnikát, s ennek megfelelően a magvak és a talaj előkészítését határidő előtt biztosítjuk. Példamu­tató jó munkánkkal egyéni dolgozó paairsztjainlkat meggyőzzük a nagy­üzemi gazdálkodás előnyéről. Ezzel is hozzájárulunk a szocializmus mi­előbbi megvalósításához.” M. Tóth Gyula párttitkár, Farkas Lajos el­nök, Szojka Antal agronómus. A mátészalkai járás dolgozó parasztjai Ígérik: beadási kötelezettségünket 17-én estig száz százalékig teljesítjük A mátészalkai járás területén Rákosi eüTtárs megválasztása alkal­mából tartott röpgyülések összege­zéseként a mátészalkai járási ta­nács a kővetkező táviratot küldte Rákosi elvtársihoz: „Drága Rákosi elvtársi Ml, a mátészalkai járási tanács tagjai és dolgozói meleg elvtársi szeretettel köszöntjtik abból az al­kalomból, hogy minisztert átmosunk elnöke lett Holnap, azaz szombaton járá­sunkban begyűjtési napolt szerve­zünk „Harc atz országos elsőségért” címmel. Kenyér- és taikarmánygabora be­adását 17-ón estig a járás 100 szá­zalékig teljesíti. Ezenfelül begyűj­tőnk ezen a niapon 110 darab ser­tést, 20 mázsa baromfit, 20 ezer da­rab tojást. Ugyanezen a napom adó- begyüjtési napot tartunk és be­gyűjtőnk 70 ezer forintot. Ezen vállalásunkon túlmenően Pártunk irányításával a harmadik negyedévi beadási tervünket idő előtt, muz szeptember 15-ig teljesít­jük. Az állami fegyelem megszilárdí­tásáért Pártunk II. Kongresszusa határozatának megvalósításáért, a szocialista mezőgazdaság átszerve­zéséért, a béke nagy ügyéért harco­lunk. Kíméletlen harcot folytatunk a kormányunk art; akadályozó impe­rialista bérencek, jobboldali szociál­demokraták és kulákok mesterkedé­sei ellen! Papp András, Gombás Sándor, v. b. elnök h. v. b. titkár.” Díszbe öltöztetik községüket, kultúrműsort mutatnak be az Alkotmány évfordulóján a levelek! fiatalok Leveleken Molnár Gusztávné földbirtokos volt kastélya csaknem minden este hangos. Az „Alkot­mány” tsz. lelkes fiataljai tartják ott a kultűrelőadások próbáit, vagy az olvasóköröket. Azok a fiatalok táncolnak, énekelnek itt tiszta szív­ből, felszabadultan, akiknek szü­leit a múltban mindenből kisem- miztek, legtöbbjük még a betű­vetést sem tanulhatta meg. Az Al­kotmány nemcsak a munkához, ha­nem a művelődéshez való jogot, sőt ennek előfeltételét is biztosítja. Az itteni fiatalok élnek vele. A DISZ-szervezetnek 35 tagja van, 32-en végeznek rendszeres kul túr­munkát. Énekkar, tánccsoport és színjátszócsoport működik. Most a nagy munkák ellenére is hetenként kétszer rendszeresen megtartják a próbákat. Pedig a munkában is a fiatalok járnak az élen. A két Ifjú­sági munkacsapat az aratási mun­ka motorja volt. A szövetkezetben két gép csépelt. Mindkettőnél a fiatalok dolgoztak. Csupán két-két idősebb tagot kértek magukhoz a szalmakazal megrakásához. Egy hét alatt befejezték a cséplést. Most dohányt törnek. A meleg Idő gyor­san érleli a dohányt. Ezért tettek az ifjúsági munkacsapatok olyan vállalást, hogy 16-án 9 órára 400 mázsa zöld dohányt szállítanak el. Ezzel megmentik dohányukat a tátéréstől. Még a tavasszal azt a vállalást tették a DISZ-fiatalok. hogy havonként legkevesebb 30, munkaegységet szereznek. Ennek e vállalásuknak eddig eleget is tet­tek. Sőt, legtöbben jóval túlteljesí­tik fogadalmukat. Ricz Erzsébet például a múlt hónapban 40 mun­kaegységet- ért el, március vegé­től pedig 160-at szerzett mostanáig, .'ója a múltban üíplnár Gusztávné ■.tsze volt. Mt?g írni, olvasni sem tanulhatott meg, mert már gyerekkorától cselédeskedett. Egé­szen más ma már az ő élete. A szövetkezet DISZ-szervezetének saját rádiója van. A múltban csak a kastély kerítésén kívül hallgat­hatták, most az övék. A szövetkezet könyvtárából gyakran cserélik a szépirodalmi könyveket. Hetenként egyszer ol­vasókört rendeznek. Mint legutóbb, amikor a „Hogyan lett az ember óriás’’ című könyvet vitatták meg. Ricz Erzsébet is résztvesz a szín­játszó a tánccsoport és énekkar munkájában. Még az Idősebbek is élnek a kultúra lebet őségéi vei. Az -idősebbek részére a fiatalok fel­olvasásokat rendeznek. Emellett a szövetkezet összes tagjai hetenként egyszer kollektív mozilátogatáson vesznek részt. A DISZ-fiatalok most az Al­kotmány ünnepére készülnek. So­káig emlékezetessé akarják tenni ezt a napot a falu dolgozói előtt. Zászlódíszbe öltöztetik községüket. A nemrég megalakított népi zene­karuk szorgalmasan próbál. Az Alkotmány ünnepének reggelén ze­nés ébresztővel köszöntik a falu dolgozó parasztjait. Délután, a szö­vetkezet udvarán szabadtéri szín­padon a „Göröngyös utakon” című színdarabot mutatják be. Tánc­számokkal, szavalatokkal, énekszá­mokkal kedveskednek az öregek­nek. A fiatalok tudják, hogy az Alkotmány csak a Szovjetunió fel­szabadító harcai után születhetett meg. Szeretetiiket úgy Juttatják ki­fejezésre, hogy erre az alkalomra megtanulták a szovjet himnuszt oroszul s utána magyarul is el­éneklik, hogy a dolgozó parasztok is megérthessék. A fiatalok szerep­lését Igen nagy érdeklődéssel vár­ják a faluban. Előadásaiknak min­dig nagy sikerük volt, különösen a kívülálló fiatalok között. A tavasz- szal Majláth Anna, Minya Veron- ka, Kristófl Julianna, Kristófi Ilona és még számos egyéni pa­rasztfiatal kérte, hogy vegyék fel őket is a kultúrcsoportba. A kul- túrmunkán keresztül megszerették a közös munkát és kérték felvéte­lüket: szüleikkel együtt szövetke­zeti tagok lettek. Az Alkotmány ünnepén még több egyéni fiatal­lal akarják tovább erősíteni kul- túrcsoportjukat és a szövetkezetei azzal, hogy ismertetik a szövetke­zeti tagok boldog életét. (MTI Nyíregyháza) PARTÉPÍTÉS A. Iielyi érvek jó felhasználásával agitálnak a nagykállói népnevelők A dolgozó parasztok között vég­zett politikai munkánk során nap, mint nap beszélnünk kell arról az időről, mikor még dolgozó paraszt­jainkat a múlt rendszer urai zsák­mányolták ki kényük-kedvük sze­rint. össze kell hasonlítani ezeknek az embereknek az akkori életét a mostani, megváltozott életükkel. Ezt a feladatot tűzte pártszervezeteink elé Horváth Márton elvtárs is a Központi Vezetőség ülésén elmon­dott beszédében. A nagykállói párt- szervezet népnevelő munkájának eredményeként érték el. hogy ke­vés dolgozó parasztot kellett el­számoltatni a községi tanácsnak a beadás teljesítésének elhanyagolása miatt. Kisgyüléseket hetenkint két­szer is tartottak a népnevelők, volt olyan este, mikor 18—20 kisgyülés is volt a község különböző részei­ben. Munkájuk hiányossága azon­ban az, hogy kevés dolgozó parasz­tot vontak be a beadási terv telje­sítéséért indított harcba, népnevelő munkára. A községi pártbizottság most új, eddig még nem próbált agitációs munkával készül a beadás teljesí­tésének meggyorsítására. Jánosi elvtárs, a pártbizottság ritkára a községi tanácsnál a régi iratok kö­zül keresett egy olyan levelet, mely az egykori cselédek nyomorú­ságos életét tükrözi a felszabadu­lás előtt. A 34-es években történt, mikor a község vezetői levelet, illetve kér­vényt írtak a főispánhoz. A kér vényben többek között ezt talál hatjuk: „Nagyságos főispán úr! Azzal a legalázatosabb kéréssel fordulok a Főméltóságú Főispán úrhoz, méltóztassék a Nagykálló- hoz tartozó Mezőssy tanyai iskola ellátatlan gyermekei részére a Fő­méltóságú asszony ínségakciójá­ból segélyt kiutalni. Hiszen az is­kola gyermekeinek nemcsak a ru­házata (hiszen legnagyobb részük oly szánalomra méltó ruházatban jelenik meg, hogy az embert köny- nyekre fakasztja), de még a min­dennapi kenyere sincsen biztosít­va.’’ A kérvény további részében is a „legalázatosabban” kérik a levél írói a főispánt, hogy segítsen a csaknem teljesen ruhátlan gyerme­keken. Egy egész sor nevet soroltak itt fel, de mint a levélíró írja, ei csak kisebbik része azoknak, akik hasonló helyzetben vannak. Jánosi elvtárs ennek a levélnek a tartal­mát kiírja majd egy papírlapra és két táblát készíttet, melynek egyi­kére e levél tartalma kerül, s másikon pedig bemutatják azoknak a családoknak a mostani életét, akiknek neveit a levélen láthatni. Az előbbi szöveg alá ezeket írják majd: „Ilyen volt a dolgozó pa­rasztok élete a múltban’’, a másik szöveg alatt pedig ez lesz olvas­ható : „Ilyen a jelenük”. A táblára elsőnek a Hadzsi-csa- lád neve kerül majd. Egyiken úgy: Hadzsi István, Hadzsi Fe­renc, apjuk cseléd, 9 gyerek van. A Hadzsi-fiúk részére Is könyör- adományt kért akkor a község ve­zetősége. Nézzük meg mit írhat majd a pártvezetőség a másik táblára, mely a Hadzsi-család mostani életét mu­tatja. — Hadzsi Ferenc most egyetemre iratkozott, a másik fiú a büdszentmibályi állami gazdaság vezetője, egy húguk gimnáziumba jár. Kinn az egykori nincstelen cselédember portáján az újonnan épült házban rádió szól. Az istálló­ban 2 tehén van és azon felül ser­tést is találhatunk az ólban. 11 hold földön dolgozik a család többi része azon a földön, amelyet a felszabadulás adott a Hadzsi- családnak és melyet Alkotmá­nyunk, a dolgozó nép alkotmánya véd meg számukra, melyet néphad­seregünk fegyverrel a kézben véd a külső és belső ellenségtől egy­aránt. Hadzsi István pedig úgy harcol földjének és szabadságának megtartásáért, hogy mindenből elsők közt teljesíti beadását. Ennek a családnak életéről a népnevelők kisgyüléseken, népnevelő munkájuk során is beszélnek majd róla. A táblára pedig újabb és újabb szöve­geket tesznek, mindig más dolgozó parasztról. Jánosi elvtárs, mikor elolvasta a főispánnak írt kérvényt, bár az ő neve nem volt ott a levélen, a töb­biek neve alatt az ö nevét is ott látta. — Ezekkel a fiúkkal, lá­nyokkal jártam én is iskolába és bizony, én Is olyan siralmas ruhá­ban jártam, mint ők — mondta csendesen a csúcsblzottság egyik tagjának, akivel közösen beszélte meg elhatározását. — Az én apám is Mezőssy Béla „kegyelmes úr’’ birtokán volt cseléd, akinek a kör­nyék minden községében volt 1-2, sőt 3 birtoka is. Előbb hónapos voltam, minden hónapban kaptam nehéz munkám után 1 mázsa bú­zát és 1 mázsa gabonát, ennyi volt a fizetés. Később pedig mikor el­értem a 16 évet, cseléd voltam fél bérért, pedig a munkát úgy elvé­geztették velem is, mint mással. Az ő szülei is 10 hold földet kaptak, házat építettek. Egy öccse katona, fegyveresen védi a család békéjét. Védi azt, amit a másik két testvére épít Sztálinvárosban. Mos pedig az lesz a feladatunk — mondta Jánosi elvtárs később —, hogy minderről necsak a párttagok beszéljenek a község dolgozó pa­rasztjainak népnevelő munkájuk során. Azt kell elérni, hogy egyre több dolgozó paraszt menjen el azokhoz, akik késlekednek a be­adással és mondják meg nekik: „ne feledd, ha te nem teljesíted az állammal szembeni kötelességedet, azzal a Mezőssy-íéle ellenség mun­káját segíted!” A cséplést már befejezték a nagy- kállóiak, a kenyérgabonabeadás tel­jesítésénél is az utolján tartanak, de ezzel még nem ért véget a mun­ka. A tojás és baromfi beadásának teljesítése Is kötelessége dolgozó parasztjainknak. Teljesítsék hát úgy ezt a kötelezettségüket Is a nagykállói dolgozó parasztok, hogy megmutassák, hogy jól harcolnak a boldog jövőért. A. K. Ki a kuiákokkal a beregsurányi Kossuth tszcs-ből! A beregsurányi Kossuth tszcs- ben előfordul, hogy a tagok össze­vesznek. Sőt, össze is verekednek. Vájjon miért? Hisz a csoport elég erős gazdaságilag és biztosítani tudja a tagoknak a jó megélhetést. A viszály gyökere abban van, hogy a kulákok befurakodtak a szövet­kezetbe és állandóan szítják a tü­zet. Az elmúlt napokban Oláh Bá­lint verekedett össze Kázmér Bélá­val és idős Tril Árpáddal. Munka­közben történt a csete-paté és fel­tartóztatták vei a többi tszcs, ta­gokat is. Oláh Bálint szókimondó ember. Megmondja, ami a „begyében” van. A tavasszal is szót emelt, mert Avar Géza tszcs, könyvelő (volt horthysta pénzügyőr) a szövetkezet fogatával felszántana Mezőfényi Mihály és Bartha János esendőr- tiszihelyettesek földjét. Később a lóekekapával meg is kapáltat ta. „Szegény’’ csendőrökön segíteni kell, — így gondolta Avar Géza és a többi cinkostársai. Oláh Bálint elmondta egyik érte­kezleten azt Is, hogy Kálvin Sán­dor három hold földjét nem vitte be a tszcs-be. S nem tűrte, hogy Molnár Bertalan, a tszes-be befura­kodott kulák, a szövetkezet fogatá­val feketézí a bort az egész tava­szon. A szó elhangzott, de a veze­tőség nem tett semmit. Hogy is tett volna, mikor az ellenség itt is érezteti befolyását. Ifj. Tril Árpád, id. Tril Árpád verekedőnek a fia, brigádvezető. Az egyik csendőr só­gora ! De ott találjuk a csoportban Ponyl József katolikus kántort is. Még pedig brigádvezetői minőség­ben. A kántor „úr” Itt is igyekszik megfogni a munka könnyebbik vé­gét. Nemcsak a templomban akar irányítani, hanem a tszcs-ben is. Nem hiányzik a szövetkezeiből Pozdoráné sem, akinek még ma is cselédje van és lánya „báró"-hoz ment férjhez. Makó Józsefné kulák- asszonynak sem kevesebb földje 45 holdnál. Mégis megtűri a csoport soraiban. Sőt az egyik fia trakto­ros a szövetkezetben! De lehetne tovább Is sorolni, mert még több kulák is akad a szövetkezetben. Meg is látszik rajta! Az aratásnál az „egyenlőség’’ elvét hirdették ki s Mukrl Istvánné kéwhordő ugyan­annyi munkaegységet kapott, mint egy kaszás. Jól fog a ceruzájuk a kulák brigádvezetőknek és nem pa­naszkodhatnak kulák cimboráik, hogy nincs elég munkaegységük. Rendet kell teremteni ebben a tszcs-ben. Ki kell söpörni a Má­kokat, mert csak akkor lesz való­ban egészséges a szövetkezet fej­lődése. Anyaiét Sándor Vásárosnamény. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom