Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-16 / 193. szám

1052 AUGUSZTUS 16, SZOMBAT NÉPLAP A DISZ Központi Vezetősége táviratban üdvözölte Rákosi e A Dolgozó Ifjúság Szövetsége táviratot küldött Eábosi Mátyás elvtársnak, amelyben a szocializ­must építő magyar ifjúság lelkes üdvözletét, őszinte ragaszkodását tolmácsolta Kákosi elvtársnak a minisztertanács elnökévé történt megválasztása alkalmából. „A dolgozó, tanuló ifjak és leá­nyok százezrei nevében ígérjük, hogy még hűségesebben, szilárdab­ban követjük Pártunkat, kormá­nyunkat és önfeláldozóbban harco­lunk az ün vezetésével a béke, a szocializmus ügyéért, szabad ha­zánk védelméért” — hangzik a többi között a távirat. Az Országos Béketanács távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz Az Országos Béketanács a követ­kező táviratban üdvözölte Kákosi Mátyás elvtársat: ,,Drága Rákosi elvtárs 1 A magyar békeharcosok milliói­nak forró üdvözletét tolmácsoljuk a minisztertanács elnökévé történt megválasztása alkalmából. A magyar békemozgalom eddig is Kákosi elvtárs bölcs útmutatása szerint igyekezett szóban, munká­ban, helytállásban kifejezésre jut­tatni a magyar dolgozók harcos békeakaratát. A mai nagy napot azzal a fogadalommal ünnepeljük, hogy a jövőben még hívebben, még odaadóbban követjük Rákosi elv­társ tanításait és jó munkánkkal még sok örömet szerzünk annak, akinél többet még senki sem mun­kálkodott, áldozott, harcol magyar népünk szabadságáért és békéjéért. Országos Béketanács”, A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének üdvözlete A magyar nők nevében Ígérjük Önnek, drága Rákosi elvtárs — hangzik a többi között a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének távirata Rákosi elvtárshoz —. hogy ezután még nagyobb lelkese­déssel végezzük mindennapi mun­kánkat, még keményebben harco­lunk ötéves tervünk túlteljesíté­séért. Gyermekeinket a szocialista hazafiság szellemében neveljük, hogy a nagy Sztálin útmutatásával, az ön vezetésével rendíthetetlen harcosai legyenek a népek közötti barátságnak, a békének. Ünnepi ülés Phenjanban Korea felszabadításának 7. évfordulója alkalmából Győrtelek példát mutat a beadás teljesítésében Phenjantbain ünnepi ülést tartot­tak abból az alkalomból,' hogy a Szovjet Hadsereg 7 esztendővel ez­előtt szabadította fel Koreát, a ja­pán imperialisták járma alól. Kim ír Szén, a koreai néphadse­reg főparancsnoka a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisz­tertanácsán aik elnöke mondott üa- niepi beszédet. Kim ír Szén nagy beszédében rá­mutatott, hogy Koreának a Szov­jet Hadsereg által a japán impe­rialisták gyarmati járma alól való felszabadítása üj lapot nyitott a koreai nép történelmében. A koreai nép hét esztendővel ezelőtt sok év­százados történelme során első Íz­ben nyert lehetőséget, hogy szabad életét építhesse. Különösen nagyra értékelte Kim ír Szén azt a tényt, hogy a Szovjet Hadsereg Korea felszabadítása után nemcsak meg­adta a koreai népnek a régvárt sza­badságot, de megnyitotta az utat az egységes, független, szabad és de­mokratikus állam építéséhez Is. A koreai népet — mondotta Kim ír Szén — a mélységes szeretet és hála érzése hatja át felszabadítója és legjobb barátja _a szovjet nép, a nagy Sztálin iránt. Kim ír Szén nie, amerikaiak agresszív háborújáról szólva rámu­tatott, hogy az amerikai interven­ciósok nemcsak katonai, hanem politikád vereséget is szenvedtek a fronton. Agresszív terveik megvaló­sítására törekednek, szörnyű gaztet­teket követnek el Koreában. A szabadságsaerető koreai népet azonban semmiféle gaztett sem kényszeríti térdre _mondotta Kim ír Szén — a koreai néphadseregnek és a vele vállvetve küzdő kínai ön­kénteseknek ereje és harci tudása állandóan növekszik. Ezek a csapa­tok legyőzhetetlen erőt jelentenek. A koreai nép — jelentette ki Kim ír Szén — békére törekszik, kül­döttségünk Panmindzsoniban min­dent elkövet a fegyverszünet érde­kében. Az amerikai fél viszont a békét emlegeti ugyan, de a való­ságban a tárgyalások meghiúsítá­sán és a háború kiterjesztésén dol­gozik. Kim ír Szén beszéde végén hang­súlyozta, hogy az egész koreai nép szilárdan eltökélte: kivívja a győ­zelmet az amerikai agresszorok el­len folyó igazságos honvédő hábo rúban, megvédelmezi demokratikus vívmányait, szabadságát és függet­lenségét. Kim ír Szén beszédét többízben szakította meg a szovjet hadsere­get — Korea felszabadítóját _ a szovjet ós a koreai nép megbontha­tatlan barátságát, Kim ír Szent és Mao Ce Tungot, Sztálin elvtársat, a dolgozók nagy vezérét és tanító­ját ünneplő lelkes taps. Ezután Razuvájev, a Szovjet­uniónak a Koreai Népi Demokrati­kus Kötársaságban működő nagy­követe emelkedett szólásra. Átadta a szovjet nép forró és szívélyes kö­szöntését a koreai népnek. A kínai önkéntesek képviselői át­nyújtották a kínai népi önkéntesek zászlóját a testvéri koreai néphad­seregnek. A gyűlés résztvevői ha­talmas lelkesedéssel üdvözlő távira­tot intéztek J. V. Sztálinhoz és Mao Ge Tunghoz, Az Albán Népköztársaság: kormánya tiltakozó jcg-yzéket intézett a jugoszláv kormánykoz, az EM§Z-hez és a tiranai olasz követséghez Tirana. (ATA). Az Albán Nép- köztársaság külügyminiszter-he­lyettese — kormánya megbízásából — jegyzékben tiltakozott a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság kormányánál az ellen, hogy 1952 július 2. és augusztus 4. között jugoszláv fegyveres erők hat ízben sértették meg Albánia területét és vizeit. ,,Az Albán Népköztársaság kor­mánya — hangzik a jegyzék — ismételten a leghatározottabban til­takozik az Albán Népköztársaság területének a jugoszláv fegyveres erők részéről történő szándékos megsértése ellen. A jugoszláv kor­mány — az Albán Népköztársaság függetlensége ellen irányuló ellen­séges politikájának szellemében — az albán határon provokatív csele­kedeteket szervez, hogy Európának ebben a részében veszélyeztesse a békét és elősegítse az amerikai­angol imperialisták háborús céljai­nak megvalósítását.’’ A jegyzék követeli, hogy a jugo­szláv kormány azonnal vessen vé­get az Albán Népköztársaság ellen elkövetett cselekedeteinek. Mihail Prifti albán külügyminisz­terhelyettes levelet intézett az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A levélben tiltakozik az ellen, hogy 1952 július 7. és aususzts* 2. kö­zött a görög monarchofasHzta kor­mány fegyveres erői többízben meg­sértették Albánia területét és légi­terét. A levél hangsúlyozza, hogy az Albán Népköztársaság kormánya a legerélyesebben tiltakozik területé­nek és légiterének a monarchofa- siszta görög kormány fegyveres erői részéről történt újabb megsértése ellen. „Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete intézkedjék azonnal — foly­tatódik a levél, — hogy megszűn­jenek a görög monarchofasiszták ellenséges cselekedetei, amelyek fe­nyegetik a békét és elősegítik az amerikai-angol imperialistáknak egy harmadik világháború kirobbantá­sára irányuló törekvéseit.” Mihail Prifti befejezésül kéri, hogy a levél szövegét az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden küldöttségéhez juttassák el. Az Albán Népköztársaság kül­ügyminisztériuma tiltakozott a tira­nai olasz követnél az Albán Nép- köztársaság légtterének olasz re­pülők által háromszor történt meg­sértése miatt. A berepülések 1952 július 16. és 28. között történtek. A július 28-i berepülés alkalmával egy olasz gép többször átrepült al­bán terület felett és felforgató pro­pagandaanyagot dobott le. Az Albán Népköztársaság kor­mánya az olasz kormányra hárítja a felelősséget mindazokért a követ­kezményekért, amelyeket a két or­szág közötti jóviszony és a béke fenntartása ellen irányuló olasz politika maga után vonhat. Népünk megünnepli Móricz Zsigmond halóidnak 10. évfordulóját Szeptemberben lesz 10 esztendeje annak, hogy Móricz Zsigmond meg­halt. A felszabadult magyar nép örökre szivébe zárta a nagy írót, s méltó keretek között kívánja meg­ünnepelni halálának 10. évforduló­ját A Magyar írók Szövetsége emlék- bizottságot alakított az évforduló előkészítésére, s a bizottság pénte­ken délelőtt sajtóértekezlet kereté­ben adott tájékoztatást az évfor­duló ünnepségeiről. Az ünnepséget szeptember 4-én kezdődnek meg, ak­kor leplezik le a kerepes: temetőben Móricz Zsigmond síremlékét. Szep­tember 5-én Budapesten a néphad­sereg színházában ünnepi emlékes­tet rendeznek. Szeptember 7-én dél­előtt emléktáblát lepleznek le Tl- szacsécsén azon a házon, amelyben Móricz Zsigmond született. Ugyan­ezen a napon az írószövetség vidéki csoportjai emlékestet rendeznek Pé­csett, Győrött, Szombathelyen, Sze­geden és Miskolcon. Szeptember 13-án és 14-én az irodalomtörténeti társaság vándorgyűlést rendez Deb­receniben, szeptember 21-én pedig Leányfalun ünnepélyesen megnyit­ják a Móricz Zsigmond-múzeumot. Csütörtökön déli 12 óra volt. A községben a cséplést már a kora reggeli órákban befejezték. A község beadási kötelezettségének azonban csak 98 százalékét teljesí­tette. A tanácselnök és a begyűj­tési állandó bizottság elnöke for­gatták a begyűjtési nyilvántartó lapokat. Sehol egy hátralékos, csu­pán azok vannak elmaradva a beadással, akiknek terményét el­verte a jég. — Ez hiányzik a terv teljesíté­séhez — állapította meg Farkas Gyula, a tanács elnöke. Csakhogy őket mentesítették a kenyérgabona­beadási kötelezettség alól. A község tervéből azonban nem töröltek bi­zony semmit. A népnevelők, a tanácstagok, fel­keresték a jégkárosult dolgozókat. Elmondták, hogy éppen az ő gabo­nájuk hiányzik a községi terv tel­jesítéséhez. I Délután egymást érték a szeke- I rek a dolgozó nép raktára előtt. A jégkárosultak jöttek. De masok is, akik teljesítették már a be­adást, de volt még terményük bő­séggel. — Mi miattunk ne szégyenkezzen a község — válaszolták a kérdez- getőknek. Kertész Ádám is odavetődik, 61 kiló búzát vitt. _ Én nem akarok adós maradni. Tudom, hogy amit a kis könyvbe beírtunk, azt teljesí­teni is kell. Az árpám nem futotta ki a beadást, hát hoztam helyette búzát. Itt van, vegyétek át. — Kertész Adám 7 holdas dolgozó pa raszt még sosem volt hátralékban. Most úgy sikerült, hogy nem ter­mett neki elég, mert elverte a jég, Nem tudott azonban belenyugodni, hogy ne tegyen eleget beadási kö­telezettségének. Lánya a gépnél dolgozott, abból futotta, hát így aztán boldogan, megelégedetten mondja: — Mégiscsak eleget tettem be­adási kötelezettségemnek! Egymással versenyezve jöttek a szekerekkel ifj. Kovács Endre, Gyarmati Kálmán, Tőkei István, Baráth Bálint és még jó néhányan. Ezek a dolgozó parasztok már rég, még a gép alól eleget tettek beadási kötelezettségüknek, Most azonban többről van szó. A község dolgozó parasztsága meg­fogadta, hogy Alkotmányunk ünne­pére 116 százalékban tesznek eleget a beadási kötelezettségnek. Nem akarnak szégyent vallani a közsé, dolgozó parasztjai, Ígért szavukat valóra akarják váltani. Ezért hoz­tak 1 mázsát, másfél mázsát még, hogy emelkedjen a tervteljesítés százaléka. 14 dolgozó paraszt vitt már újra kenyérgabonát, összesen 16.5 mázsát, hogy az államnak adja el, hogy több legyen a nép ke­nyere, Mikorra esteledni kezdett, már túlteljesítette kenyérgabonabe­adási tervét a község. Napközben több dolgozó paraszt is benézett a tanácsházához, hogy megérdeklőd­je, hol tart a község a beadás tel­jesítésével. Este pedig egész kis gyűlés alakult a tanácsháza előtt, a tanácselnökkel a közepén. Beszél­getnek, vitatkoznak a beadásról, hogyan tudják kivívni újra az első­séget. A községi tanács jó kapcsolatot épített ki a dolgozó parasztokkal. Ennek eredménye volt nagyobbrész- ben a begyűjtés sikere. A községi tanács minden feladatot a dolgo­zó parasztsággal közösen vitat meg. Először ismertetik a feladatot, mint például a cséplés előtt a gyors cséplést. Alig maradtak otthon annakidején, mindenki a megbeszé­lésre sietett. A gyűlésen egyszer- csak felszólal egy Alsó-utcai lakos: — Mi Alsó-utcai lakosok megfogadjuk, hogy beadási kötelezettségünket a gép alól telje­sítjük. A ml utcánkban nem lesz egy hátralékos sem! — A községi tanács figyelembe vette az utca lakóinak vállalását és ott a dol­gozókkal együtt elhatározták, hogy az első gépet az Alsó-utca kapja. Elsőkként csépeltek el az alsó­utcaiak! A gyors beadás érdekében a be­gyűjtési állandó bizottság tagjai versenyt szerveztek. „KI teljesíti hamarabb, ki viszi a gép alól egye­nesen a dolgozó nép raktárába a beadás kielégítését szolgáló kenyér­gabonát? !’’ Az egyik utcában, Szabó Béla dolgozó parasztnál, cséplés közben elromlott az erőgép. A cséplőgépet tudta hajtani, csak a „lábal” bé­nultak meg. ökrökkel, tehenekkel vontatták egyik helyről a másikra a versenyző dolgozó parasztok a gépet, hogy a vállalásnak eleget tegyenek, augusztus 12-re befejez­hessék a cséplést. Egy másik cséplőgópnél a főszíj volt gyenge, naponta többször el­szakadt. Itt is segítettek a dolgozó parasztok. Ilyen helyeken, ahol ne- hészégek voltak, ott teremtek a népnevelők, a községi tanács aktí­vái is, felvilágosító munkával, sze­mélyes példamutatással lelkesítet­ték a dolgozó parasztokat a nehéz­ségek leküzdésére. A legjobb népnevelők között, a községi tanács legjobb aktívái között látjuk a középpa­rasztokat is. Nem egy kisgyülés előadója középparaszt, aki maga is példát mutat úgy a beadásban, mint a mezőgazdasági munkákban. Példaadóan veszik ki részüket a munkából: Szabó László 14 holdas. Sándor Lajos 12 holdas és Móricz Endre 14 holdas középparasztok. Még tavaly történt, hogy a köz­ségi tanács arra figyelt fel, hogy a középparasztok félrehúzódnak, szótlanok, sok esetben a kulákok hangja hat rájuk. Ilyen volt Móricz Endre Is. A községi pártszervezet, a községi tanács elbeszélgetett ezek­kel a középparasztokkal. Nehezen eredt meg belőlük a szó s aztán elmondták, hogy ők úgy látják, nem értékelik az ő munkájukat, nem becsülik meg, nem bízik ben­nük a községi tanács, pedig ők nem kulákok, gyűlölik a kulákokat, de nem tudják mit csináljanak, ha egyszer a községben senki sem veszi észre az ő jóindulatukat a népi demokrácia iránt. A községi tanács a középparasz­tok legjobbjait fokozatosan felada­tokkal bízta meg. A községi párt- szervezet kisgyülések megszervezé­sével, kiselőadások megtartásával bízta meg az arra alkalmas közép­parasztokat. A középparasztok pél­damutatásukkal, szervező munká­jukkal magukkal ragadják a dol­gozó parasztokat. A községi tanács­ban is 7 közópparaszt foglal he­lyet, akik szintén példamutatóan végzik a reájuk bízott feladato­kat. A község már teljesítette ke­nyérgabonabeadási kötelezettségét, de tovább folyik a harc az Ígéret valóra váltásáért. Győrtelek dolgozó parasztjai továbbra is példát akarnak mutatni a beadásban. A napokban érkezett a községi tanácshoz a burgonyabe­gy Ujtés terve. A község dolgozó parasztjai azonnal burgonyaszedéshez kezdtek. Akinek nyári burgonyája van, már most eleget tesz beadási kötelezett­ségének. így harcolnak a győrtcle- klek az elsőségért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom