Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-13 / 189. szám
füilá(). fuoietárial tq.y*JJÜl4(tk! A PÁRTTAGOK PÉLDAMUTATÁSÁVAL, A NÉPNEVELÖMUNKA KISZÉLESÍTÉSÉVEL viheti GYŐZELEMRE A BEGYŰJTÉST A igsKI PÁRTSZERVEZET (2. oldal) — TIVADAR DOLGOZÓ PARASZTJAI AZ IDÉN SEM MARADNAK EL A BEGYŰJTÉSBEN 14. oldal) V __________________________________ Mai számunkból s Az elkövetkező napok hozzák meg a gabonabegyüjtés győzelmét! As Alkotmány ünnepe előtti héten teljesítsük a gabonabegyü jtés tévéét! Mához egy hétre ünnepel azj ország dolgozó népe. Népköztársaságunk Alkotmányának születésnapja. lesz, olyan évforduló, amely nem volt, neon is lehetett azelőtt a múltban, amikor népnyúzó bitangok ültek a városok és falvak népének nyakán. Olyan évfordulóra készülünk most, amely egyben szabad életünk, fényes jelenünk, ragyogó jövőnk ünneplése is lesz. Szívet dobogtató, lelkesítőn boldog érzés olvasni az ünnepre készülő díszes feliratokat az üzemekben, a falvakban, amelyek mind azt fejezik ki, hogy szabad nép él ebben a hazában, amelyben ,.minden hatalom a dolgozó népé”. Nem, nemcsak most találkozik a falu az Alkotmánnyal, amikor az ünnepre készülő város és falu dolgozóit az alkotmányi verseny serkenti hősi tettekre. Ott van a dolgozó nép Alkotmánya velük minden munkásnapjukon, egyre szépülő életükben, a falvak milliomos szövetkezeteiben, a temérdek gátiét irányító gépállomásokban, a szülőotthonokban, az új iskolákban, ott van a tiszalöki óriás-építkezésen, a büdszentmihályi határ csatornaépítő ,.gyáránál”; a lépegető okszkavátornál — ott van mindenütt, ahol a szabad, dolgos nép Alkotmányba foglalt jogaival élve és kötelességeit teljesítve ragyogó jövőt épít. Csodálkozniat-e akárki is azon, hogy a megye jónéhány községében mindent elsöprő lelkesedéssel versenyeznek a dolgozó parasztok a gabonabeadás során, hogy méltóképp ünnepelhessék meg az Alkotmány születésnapját? Nem lehet ezen csodálkozni. Minden egyes dolgozó parasztnak éreznie kell — s érzi is, hogy nem számkivetett hazátlan, nem úrnak, bitangnak kiszolgáltatott senki már, hanem igazán emberré lett ember, aki kiegyenesítheti végre derekát, s a munkásosztállyal szövetségben maga alakíthatja élete sorát. Abban a hazában, amely nem koldulási engedélyt a-d a rohodi Herceg Sándornak és valaha nyomorult társainak, hanem földet adott, most új gyárakat, erőműveket, új iskolákat, kultúrotthonokat épít és alkotmányán, törvényiben szövegezte meg, hogy kebelén, a szerető édesanya ölén boldoggá, megelégedetté álnak az emberek. — Vájjon Debreceni Albert úszkál dolgozó paraszt csak „amúgy” virtusból teljesítette beadási kötelezettségét még azelőtt, hogy a cséplőgép nála járt volna? Nem! — Vájjon Györtelek, Nagyecsed dolgozó parasztjai ..amúgy megszokásból’’ hívták lelkes gabonabeadási vetélkedésre a megyét, hogy a nép Alkotmányát megfelelőképp tiszteljék? Nem! A haza forró szeretéte fütötte és füti ókét, mint a hősi tetteket véghez-; vivö számos cséplőbrigádot, mint a gabonabeadásban élenjáró baktai és kisvárdal járások dolgozó parasztjait. Azonban nem írták a megye minden egyes községében a gabona-begyűjtés táblájára a nép Alkotmányának ama szavait: „A Magyar Népköztársaság polgárainak alap- • otő kötelessége... a Magyar N'épüztársaság gazdasági erejének fokozása,. a dolgozók életszínvonalúnak emelése.. !” Nem írták oda . zekét a szavakat, s nem egy pártszervezet kommunistái maguk Is eV f-lejlenek erről beszélni most, a' •lioiia begyűjtés döntő szakaszában — ugyanúgy, mint ahogy nem egy községi . tanács „felejt el" be-' szélűi az állampolgári kötelezettségekről, a beadás gyors és pontos teljesítéséről. Nem lehetne nagyobb szégyen annál, hogy augusztus húszadikán, az Alkotmány ünnepén Szabolcs- Szatmár a gabonabegyüjtés! terv teljesítése .nélkül állna majd az ország elé. Az elé a nép elé, amely büszkén tüntette ki április negyedikén a szabolcs-szatmári élenjárókat az országos elsőnek járó ván- dorzászlóval. Nem mondhatnánk el akkor magunkról, hogy hű fiai vagyunk a hazának, nem mondhatnánk el akkor magunkról, ■ hogy pontosan teljesítjük állampolgári kötelezettségeinket. Magunk szegnénk meg a törvényt, meghazudtolnánk saját szavunkat. Mert ki rakta össze szavanként mindazt, amit írásba foglal az Alkotmány? Maga a nép, amely soha nem birtokolt jogokat élvez — de kötelességei is vannak ebben a' hazában! Mégis, számosán vannak olyanok, mint a kéki hátralékosok, akik a földhöz juttatott, házat építő, immár jónéliány jószág hasznát élvező parasztok jogait élvezik, de kötelességükről megfeledkezve igyekszenek becsapni az államot, hogy .nem termeit elég”, vagy- jóiéi ük ellenére siránkoznak, hogy ..ha headunk, mi marad nekünk?!” Ahogyan maga a nép szövegezte meg Alkotmányát, ugyanúgy maguk a dolgozó parasztok vállalták tavasszal a gabonabeadási kötelezettséget, maguk írták alá beadási könyvecskéjüket. Ott volt feltüntetve, milyen mennyiségű gabonát fognak majd beadni a termésből. Az egyének, községek, járások, megyék millió könyvecskéje alapján készült el a ■ gabonabegyüjtési terv, amely törvény — amelytől senki nem térhet el — mert különben saját maga, társai ellen cselekszik. Mert vájjon kivel szemben kötelessége a dolgozó parasztnak a becsületes állampolgár, a jó hazafi tennivalóinak- elvégzése? A beadott terménnyel nem a földbirtokosokat, a gyárosokat hizlalja már, nem az úri bitangok államát gazdagítja. Hanem a sajátját. Hiszen meggyőződött róla, hogy nem üres szó az Alkotmány szava: minden hatalom a dolgozó népé ebben az országban 1 És ha jogai melleit kötelessége van, vájjon nem saját magával, dolgozó társaival szemben köíe. lessége annak eleget tenni? i Ml is történnék akkor, ha a sza-j bölcs-szatmári falvakban mindenütt! csak alkudoznának azon, hogy ,,tud-| juk-e teljesíteni a beadást a ter-J rnett gabonából, vagy nem tudjuk?!” Nem teljesítenénk akkor aj gabonabegyüjtés tervét sohasem.» nem járulnánk akkor ahhoz, hogy az országnak megfelelő gabonakész. lele legyen. És mi történne akkor, ha az ország raktárai nem telnének meg? A gabonapiacon a kulá- kok, a spekulánsok uralkodnának? Megkárosítanák a város és « falu dolgozóit egyaránt. Nem. nem lenué ez jó egyetlen dolgozó paraszt számára sem. — Világosan, megláthatja minden gondolkodó paraszt- ember — s már megtanultak a mi dolgozó parasztjaink tovább látni saját portájuknál —, hogy a felszabadult dolgozó nép, az összes dolgozó közös érdeke soha többé nem választható külön az egyén, égy-egy ember érdekétől. Augusztus 20-tól, Alkotmányunk megszületésének harmadik évfordulójától már csak egy pár nap választ el bennünket, tehát minden eddigi erőfeszítéseinket meg kell sokszorozni a gabonabegyiijtési fentél j esi tésének érdekében. A cséplő- munkások ismerik azt a hatalmas feladatot, amely rajtuk- nyugszik ezekben a napokban. Rajtuk is múlik : teljesítik-e a szabolcs-szatmá- riak a gabonabegyüjtés! tervet, végrehajtják-e a minisztertanács határozatát. Éppen ezért a cséplőmunkásoknak most még fokozottabb szorgalommal kell dolgozniok, hisz az idő sürget. A cséplőbrigádok érjenek el olyan eredményeket, mint amivel Bírta Sándor fehérgyarmati gépállomás traktorosnak cséplőcsapata dicsekedhet, ők a cséplés'23 napján több mint 37 vagon terményt csépeltek el. Vagy mint a nagydobosi gépállomás egyik traktorosa, György István, aki 3070-es gépével 36 és fél vagon terményt csépelt el. A megye gépállomásai tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a cséplést augusztus 20 előtt befejezhessük. Látogassák meg a cséplőgépvezetőket, legyenek segítségükre, mindéin problémájuk megoldásában. Azonban ne nézzék el azt, ha a traktoros hanyagságából, nemtörődömségéből maradt el a cséplési terv teljesítése. A megyében elég sokan vannak olyanok, mint a nyírtéti gpállomás egyik cséplőgépvezetője, Jancsik János, aki tervét idáig mindössze lő százalékra teljesítette, vagy Galambos Ferenc, az encsencsi gépállomás traktoristája, 17 százalékos teljesítményével. A gépállomás vezetősége nézze meg az okát. miért maradnak el egyes traktorosok a cséplési terv teljesítésében és a hanyagul dolgozókat vonja felelősségre. Kétszázezer darab sertés szerződéses hizlalására akciót indít a begyűjtési miniszter A sertéstenyésztés és hizlalás fejlesztés érdekében a begyűjtési iw- nisatérium a megyei áilatbegyiijtő vállalat útján kétszázezer darab sertésre köt hízlalási szerződést az alábbi feltételek mellett: Az áilatbegyiijtő vállalatok a szerződő termelőknek a szerződés megkötésekor 400 forint előleget fizetnek. A hizlaláshoz a termelő 2 mázsa kiegészítő abraIrtakármányt kap hivatalos áron. A sertés átvételiára élősúly kg-Uénl 12.20 forint. A szerződő teirruelő köteles serté-' sét hat hónapon, belül legalább 126 kg. élősúlyra hizlalni. A szerződéssel lekötött sertés adóba vagy beadási kötelezettség teljesítésére nem foglalható le. A szerződéses akcióban kihialalt sertések a beadási kötelezettség teljesítésébe nem számíthatók be. j Uj tszcs, alakult Sőrekúton Ahogy megjelent a földművelésügyi minisztérium közleménye, amelyben ismét engedélyezi az új termelöosoportok alakulását — újabb fejlődésnek indult Szabolcs- Szai mórban a szövetkezeti mozgalom. Az elmúlt héten 233 család lépett be a megye szövetkezeteibe, mintegy 1300 hold földdel. Tegnap jelentették, hogy 13 család líj tszcs t alakított Sőrekúton. Újtelek-bokorban vasárnap is dolgozott a cséplőgép Figecki Mária, a begyűjtési állandó bizottság aktívája a tanyabokor munkásai között felvilágosító munkát végzett. Cséplőbrigádokat szervezett a vasárnapi cséplésre. A tanyabokor dolgozói megértették a vasárnapi cséplés jelentőségét. Mindenki részt akart venni ebben a munkában. Nem is jutott mindenkinek munka. A cséplőgép egész nap zúgott, 66 mázsa szemet vertek el. A cséplés befejezése után a munkában résztvevők úgy döntöttek, hogy a keresetet a koreai gyermekek megsegítésére adják. Újabb községek, termelőszövetkezetek jelentették a gabonabeadás teljesítéséi A tegnapi napon újabb községek és termelőszövetkezetek jelentették, hogy az Alkotmány ünnepének tiszteletére határidő előtt fejezték be a cséplést és ezzel egyidejűleg teljesítették gabonából állam iránti kötelezettségeiket is. Így többéi közt jelentette: Eperjeske, Tákos, 111:, Kékese, Nyírturu és Sényő termelőszövetkezeti községek, Kaka- maz és Gesztorod. Újabb községek és termelőszövetkezetek kapták meg a gabona szabadforgalmát Újabb községek, termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok kaptak engedélyt a gabona szabadforgalmára, miután beadási kötelezettségüknek eleget tettek. Szabadpiacra vihetik terményükéi : Nyírszőlős, Berkesz, Nyírvasvári, Vaja, Szamoskér, Géberjén, Kápolt, Hodász, Kakamaz, Kis- varsány községek, a tiszanagyfa- lusi Táncsics, a nyírvasvári Kos» sulii, Uj Világ, Előre, Vasvári Pál, a kislétai Rákóczi, Uj Élet, a ma- gyl Kossuth, Béke, a szamoskéri: Uj lilét, a géberjóni Kossuth, Béke» a rúpolii Uj Élet, a hodászi Petőfi, Úttörő, a nagydobosi Petőfi* a nyírmeggyesi Dózsa, a kocsorűis Dózsa, Táncsics, Uj Élet, a kántor- jánosi Béke. a rakamuzi Szikra ésj a nyírbéltekí Buzakalász tszcs. Tartsa be a törvényi a tiszanagyíalusi tanács! A tiszanagyíalusi községi tanácsnak sokkal erélyesebben kell érvényt szereznie a törvénynek. A; községben 93 olyan gazda vau, akt már régebben elcsépelt, de gabona-1 beadási kötelezettségének még min-; dig nem tett eleget. Felemelték! ugyan öt százalékkal a hátralékosoknak a beadást, azonban a negy«i vennyolc óra elteltével nem számol-! tatták el őket. A tiszanagyíalusi tanácsnak ha-» nyag munkája gátolja a terv ’telje-' sítését, azt, hogy a szabolcs-szatmári dolgozó parasztok a gabona- begyűjtés maradéktalan teljesítő-' sével ünnepeljék az Alkotmány harmadik évfordulóját. (MT. sajlócsojiorlja.} Nem akarja talá-n a falu azt, hogy mindentudó gépek könnyítsék a paraszti munkát? Vagy nem akarja, hogy egyre olcsóbban, egyre több iparcikket vásároljon? Nem akarja, hogy gyermekei tanult emberek legyenek bogy a jólét és kultúra költözzék a hajlékába? Dehogy nem akarja! Hiszen joga van ehhez, az Alkotmány is biztosítja számára a jogot. De kötelességeit is teljesítenie kell ehhez. Mit mond a törvény? Szabadon értékesítheti minden dolgozó paraszt terményét — joga van ebhez. De előbb teljesítenie kell beadási kötelezettségét! Vájjon itt niiics-e szoros kapcsolatban együtt a jog és kötelesség ügy, mint a közösség és az egyén érdeke? Csak egy néhány példát: Oroson például — minden ellenséges hazudozást wegcáfolóan — a beadás teljesítése, a fejadag és a vetőmag l’éüetétele után még 10 vagon termény maradt szabadpiaci' értékesítésre. 10 vagon termény, amelynek értéke 1000 pár bakancs, 500 öltöny férfiruha, 400 pár női cipő és tíz kerékpár ára. S mindezeket meg Is vehetik az orosiak. Mint ahogy például ónodi István kemeesei dolgozó paraszt egy 900 forintos kerékpárt, 1950 forintért három kabátot, 800 forintért fehérneműt és 980 forintért egy tűzhelyet vásárol abból a 3030 forintból, amelyet szabadpiacon értékesített terményéért kapott. Joga van Vas Miklós orosi dolgozó parasztnak is 1932 forintért Iparcikket vásárolni — ennyit kapott szabadpiacon a felesleges gabonájáért — joga van. mert kötelességét teljesítette. Joga van minden dolgozó parasztnak bőségben élűi ebben az országban. De tudnia kell, hogy eli- haz kötelességeit is teljesítenie kell. A kommunisták, a falusi pártszervezetek tagjainak kötelessége, hogy a falvak jó gazdáiként úgy dolgozzanak r parasztok jólétéért, jómódú életéért, hogy a pontos kötelességteljesítésre buzdítsak őket. Tanácsainknak a törvényt kikerülő, törvényt megszegő, elnéző, rothadt; oppo r t undst a ,, uépszerüségha jhászás” helyeit a törvény szigorú betartásával kell dolgozniok a-gabonabegyüjtés sikeréért, mert különben nem élvezhetik, a nép bizalmát, különben nem dolgoznak* jól azért, hogy falvaikba bősége jómód költözzék. Pártszervezeteink, tanácsaink mindent kövessenek el, hogy az éW következő héten, az Alkotmány tinuepét megelőző héten teljesítse, túlteljesítse megyénk a gabonabegyüjtés tervét. Tartsanak a népnevelők kisgy illéseket, lendüljön fel még tüzesebbé, még lelkesebbé! [az alkotmányi verseny —, hogy ^megmaradjon Szabolcs-Szatmáv dől. Igozó parasztjainak becsülete, hogy ia jó kötelességteljesítéssel ielk'- fsmeretfurdalás nélkül élvezhessék a jogokat a nép boldog hazájában. VI U. ÉVFOLYAM, 189, SZÁM, ARA 50 FILLER 1952 AUGUSZTUS 13. SZERDA’ A (‘«éplílmunkúíiok segítsék elé a beállást!
