Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)

1952-08-07 / 184. szám

rV([/iQ proletár jai egr/tJ alfelek f Mai számunkból t HOGYAN CSÉPEL SZŰCS M. JÓ­ZSEF ÉLENJÁRÓ TRAKTORIS- TA (2. old.) — 32 CSALÁD LÉ­PETT BE A MÁTÉSZALKAI ZALKA MÁTÉ TSZCS-BE (3. old.) AZ AMERIKAI PESTISGENG­SZTEREK SZÖVETSÉGESE KÁL- MÄNCHELY YITKAI KULAK (4. oldal) A tanácsok önhittsége, elbizakodottsága: o begyűjtés egyik legnagyobb akadálya! Szaboles-Szatmúrban. — ahol a falvak dolgozd parsztjai országszcir- ic híresekké lettek a begyűjtési ver­senyben szerzett országos elsőség-1 gél, Győrtslek és Nagyecsed, — az országos elsők felhívására újból ha­zafias tömegmozgalommá válik a gabona-begyűjtés versenye. „Mindent elkövetünk, hogy augusztus húszadikán megtarthas­suk a minisztertanács begyűjtési vándorzászlaját!” — hangzanak el egymás után a fogadalmaik fal- vainkban. S a valóraváltott foga­dalmakról egyre szaporábban érkéz uek jelentések, Miiotáról, Gelénes- lől, Olcsvaa-pátiból s még számos községből: „teljesítettük már egész esztendei kenyérgabonabeadási kö­telezettségűnket!’’ A dolgozó pa­rasztok többsége becsülettel, tör­vény szerint igyekszik eleget tenni kötelezettségének, ,,nsm az ellenség, hanem a Párt és a kormány sza­vára hallgat és az állampolgári kö­telességteljesítés becsületes, haza lias útját választja.” A szélesedő begyűjtési verseny Ls egyik bizonysága annak, hogy min­den mód és lehetőség megvan Sza- bolcs-Szatmárban is a begyűjtési eredmények fokozására, a tervek gyors teljesítésére, minden mód és tehetőség -megv»«- HVrir,' hogy '1se£-' ’ártsuk az országos elsőséget. Azon­ban még korántsem tartunk ott, hogy a győzelmet már elkönyvelhet­nénk, sőt csúfos kudarccal végződ­hetne a dolog, ha előre innánk a medve bőrére. Jónéhány megye messze Szaboles-Szatmár előtt halad a begyűjtési versenyben, szégyen- teljesen hátul kullog a gaboniabE adásban a verseny egykori élhar­cosa. Egyáltalán nem dicsekedhe­tünk azzal, hogy a búza és a rozs begyűjtési tervének teljesítésénél a hónap első napjáig mindössze csak az 52 százalékhoz érkeztünk el. A nép ellenségei, legelsősorban a kuláfeok, még egy esztendőben sem igyekeztek olyan elkeseredetten akadályozni a kenyérgabona be­gyűjtését, mint, az idén. Éppen azért, mert nőitek a mi erőink, éppen azért, mert jóval kisebbek lettek az ellenség erői. A kulákok hol ala ttomban irányítanak hazug- sághadjáratot hol minden álarcot félredobva, nyiltau szabotálják a beadást. Példát aligha kell keresni. Herdon Pálné ópályi kulák például a legnagyobb agyafúrtsággal eszel­te ki, hogy „kisebbítse” meg termé­sét. Későn aratott hogy elperegjen a szám. Tarlói egy részén nem sze­dette fel a sok elszórt kalászt, ahol meg felszedette, fiával a földbe úsaíta el a toparékot. Természete­sen beadási kötelezettségét sem tel­jesítette. Herdonné férje Ameriká­ban van, ott várja a „fordulatot”, melynek „közeledtéről’’ annyit ha- zudozik ópályibán a kulákfeleség. s amely a népnyúzó földbirtokosok és kulákok soha már vissza nem térő uralmát jelentené. Varga Pál salamonbokori kulák a jószággal et,fitté fel terményét, hogy aztán te iesírhassa a környéket, hogy „nem termett nincs miből beadni” -— írja Kosztin Sándor levelező. Mezei Ba­lázs kéki kulák akinek valaha 135 liodján robotolt jónéhány kéki dől gozó paraszt, 3 mázsás ter­mésátlagot „mutatott ki”, eldugta a terményt, nem teljesítette a be­adást, a sertésbeadást sem. Ugyan így tett Tatár Balázs ugyancsak kéki -kulák — mondja a jelentés, amely beszámol már arról is, hogy börtönben, megérdemelt helyükön I vannak már a cinkosok. Szóval példát nem kell keresni. Aligha találni olyan községet, ahol a kulákok nem követnének el min­dent a begyűjtés sikerének megaka­dályozása érdekében. Azonban jó­val több azoknak a községeknek a száma, amelyekben senki se gondol az osztály!)arccal, amelyekben az önhittség, az elbizakodottság, s az ebből fakadó opportunizmus bur­jánzóit el. Jónéhány községi tanácsunknál uralkodnak olyan nézete!?, hogy a begyűjtési versenyt nyert megyében minden könnyen fog haladni ezen- •túl, a további sikerekért tenni sem­mit sem kell már. Éppen ezért, itt kell keresni elsősorban an-nak okát, hogy a kenyérgabona begyűjtése nem halad megfelelőképpen számos községben világosan mutatja meg jónéhány eset, hogy az önhittség, az eredményeken való megpilienés éppen az opportunizmus, a megal­kuvás .eredője. Azokban a közsé­gekben, a-ho-1 a cséplés már befeje­zéshez közeledik, s a dolgozó pa­rasztok jórésze még nem teljesítét- te beadási kötelezettségét, éppen ezért vannak súlyos hibák, mert a tanácsok opportunista-módra egy- o.en*>:« ceai ■'érvényesítik a (ör­vényt, mert azt gondolják, hogy „úgyis fog menni a beadás, hiszen milyen jól ment például április ne­gyedik? előtt”. Nem emelik fel az elmaradók beadási kötelezettségét, nem számoltatják el őket — sőt a kulákókkal sem törődnek! Kétségtelen, hogy a gabona-be­gyűjtést a legjobban éppen a felvi­lágosító munkával, a tömegek közt végzett alapos politikai nevelő munkával lehet meggyorsítani. De az is bizonyos, hogy a begyűjtési munka egy másik legfontosabb ré­sze éppen az, hogy tanácsaink a törvény önzőiként jól irányítsák a dolgozó parasztok ügyeit. A be­gyűjtési munka sikereinek egyik legfontosabb biztosítéka a tanácsok jó munkája — s a tanácsok önhitt­sége, elbizakodottsága, a tanácsok­nál elburjánzó opportunizmus pe­dig a begyűjtési munka egyik leg­nagyobb akadálya! „Az önhittség, az elbizakodottság és az ebből folyó opportunizmus az ellenség szövetségesévé válik'’ — mondotta Horvátli Márton elvtárs a Központi Vezetőség ülésén. A fal­vak kulákjai elkeseredetten min­dent megtesznek azért, hogy a be­gyűjtést akadályozzák. S azok a tanácsok, amelyeknél rothadt op­portunizmus uralkodott el, éppen a nép ádáz ellenségeit segítik, azok szövetségesei lesznek. Hogy mennyire így van ez, a botpalád! példa Is igazolja. A bot- paládi tanács is „elégedett” volt munkájának eddigi sikereivel. Ki­sebb gondjuk is nagyobb volt an­nál. bogy a gatoonabegyüjtéssel tö­rődjenek. „Megy majd az magától is” — gondolták. Nem emelték fel az elmaradói? beadását, nem szá­moltattak el — kulákokat sem. dolgozó parasztokat sem. A kulákok a tanács szemeláttára szabotáltál? a beadást. Mi sem történt velük. A községben aztán azt mondták a dolgozó paarsztok: mi is ráérünk még, velünk sem fog történni sem­mi, ha a szabotáló kulákókkal nem történt ... — Az ellenség elérte hát a célját Botpaládon. Mert törvénynek nem -szerzett érvényt az ottani tanács!’ — Sajnos, nem csak botpaláéi példa van. Gáván A cséplés meggyorsításával a begyűjtési vándorzászló megőrzéséért! A nagyvarsányi gépállomás traktoristái a megyében elsőnek teljesítették eséplési tervüket A nagyvarsányi gépállomás a megyében elsőnek teljesítette csép- 1-ési tervét augusztus 5-re, 105 szá­zalékra. Ezt az eredményt úgy ér­ték el, hogy a cséplőgépeket jól előkészítették a munkákra és a cséplőgépeknél jól szervezték meg az embereiket, valamint megfelelő volt a népnevelő munka. Azonban lemaradás mutatkozik a nagyvar­sányi gépállomáson a talajmunka tervteljesítésében. Itt a megye gép­állomásai között mér cs-aik a har­madik helyet tudja elfoglalni. A eséplésben második helyen a nagytk-állói gépállomás van a terv í)4.f> százalékos teljesítésével. A ta- lajmunkák tervét már nem egész öt százalékkal túlteljesítették. A nagykúillói traktorosok évek óta el­sők a terv teljesítésében, a megye gépállomásai előtt. Most egyre fo­kozottabb erővel törnek előre, hogy úgy a csépiéiben, miint az egyéb t r a ktor-mrinkákbari ismét megsze­rezzék az első helyet. A harmadik a. dózsapusztai gép állomás. Itt még- egy kevés híja van a eséplési terv teljesítésének, azonban a ta-f unkák tervét már jóval TT.O' J/írviivatttrl rnneijesi- tették. A gépállomások között az Alkot­mány ünnepének tiszteletére indí­tott munltaverseny most kezd tel­jes erővel kibontakozni. Egyre fo­kozottabb lendülettel küzdenek a traktorosok azért, hagy a minisz­tertanács határozatában előírt ha­táridőre, augusztus 20-ra a esép- lést befejezzék. így a-z összes nyári munkáik teljesítésében első a dó- zsapusztai gépállomás 81.2, máso­dik a nagykállói gépállomás 73.2, harmadik a nyírmadai gépállomás 72.4, negyedik a nagy varsányi gép­állomás 71.6 és ötödik a kisvárdai gépállomás 58.5 százalékos tervtel­jesítéssel. A tiszaiszalkai, ófehértói, gebei, nagyhalászi, nagyecsedi, nyírtéti, fehérgyarmati, tyukodi gépállomá­sok a tervet alig teljesítették 30 százalék fölött. Érdekes megfigyel­ni, hogy a n-agyhalászi, nyírtéti és a fehérgyarmati gépállomásokat1 kivéve, a többiek a terv teljesítésé­ben az elmúlt esztendőben is le voltaik maradva. Ez azt mutatja, hogy nem valami közbejött nehéz­ség gátolja a munkákat. A lemaradás különösen feltűnő a nagyhalászi gépállomáson, mivel az nem is olyan régen mindig a megye legjobb gépállomásai közt volt. A nyári munkákban pedig szinte kivétel nélkül, mindig az első. Ennek a lemaradásnak a leg­főbb oka az, hogy a gépállomás igazgatója azt hiszi, hogy csak maga tud mindent jól megcsinálni, a vezetőség többi tagjai nem érte­nek semmihez. Nem beszéli meg velük a feladatokat • és az egyes reszortok vezetőinek megkérdezése nélkül intézkedik. A kiadott utast fásokat sokszor néhány perc múlva visszavonja és elletnlbszőt ad ki, így a végén a dolgozók azt sem tudják, mit csináljanak. Emellett nem megfelelő hangot használ, go­változtiatni kell, mert így a gépál lomás nem tudja tervét teljesíteni, hátráltatják a begyűjtés ütemét veszélyeztetik a minisztertanácsi vándorzászló megtartását. Ugyancsak feltűnő a nyírtéti gépállomás lemaradása is, mert ezj szintén mindig a jók között volt. Itt is elsősorban, az igazgató elv- társ magatartásán kell változtatni, aki igen keveset törődik a ■ saját munkájával. A nyírtéti gépállomás igazgatóját a Néplap hasábjain ez­ért már nem egyszer megbíráltuk, azonban, mint a terv teljesítés mu­tatja, változás nem következett be. A eséplésben A megye legjobb traktorosa a kisvárdai gépállomáson dolgozó Németh János lett. 1070 milliméter dobszélességű cséplőgépével idáig 43 vágón terményt csépelt el. Az elsőséget csak most az utóbbi na­pokban hódította el Szűcs M. Jó­zseftől, a nagyvarsányi gépállomás tralrtorist ájátél, akinek teljesítmé­nye ugyancsak 1070-es cséplőgéppel 40 vagon. Azzal, hogy a traktoris­ták többet és gyorsabban csépel­nek, nemcsak a beadással segítik elő az országot és nemcsak a vándorzásaló megőrzéséért harcol­nak, hanem jelentősen megnövelik saját és a cséplőbrigád keresetét is. Szűcs M. József például 18 nap alatt 1733 forintot keresett, ami­hez még hozzászámolják a 287 fo­rint tervtúlteljesítésért járó pré­miumot is. A eséplési versenyben élenjárnak a női traktoristák Is. Gurály Ilon­ka, a balikányi gépállomás trakto- roenője, 17 nap alatt 25 v-agón ter­ményt csépelt, Garni Ilonka, az en- csencsi gépállomáson 12 nap alatt 22 és fél vágón terményt csépelt el. A mátészalkai gépállomás DISz- titikára, Illés Piroska teljesítménye .' 13 nap alatt 18 vágón, 00O-as csép­lőgéppel. 1 Az élenjárókat, méitáu követhe- fi>k áz elmaradt gSpUlómósok és traktorosok! Általában a gópállomásoknak fo­kozni kell a cséplés ütemét, mert ha úgy folytatódik a munka, mint eddig, akkor a cséplést nem tudjuk1 a miniszter tanács határozatában előírt határidőre befejezni, nem hajtjuk végre a törvényt! így a beadásunkat sem tudnánk teljesí­teni, ezzel veszélyeztetnénk az or­szág kenyerét és természetesen el­vesztenénk az első megyének járó begyűjtési minisztérium vándor- zászlaját, a saaboles-szatmári dol­gozók büszkeségét! Minden gépál­lomás! dolgozó érezze azt a hatal­mas felelősséget, amely rajta nyug­szik. Rajtuk múlik legelsősorban ; beta-rtjálk-e a törvényt a szabóiéi szatmáriak! (Soós Ede, a gépesítési cso­port versenyfelelősinek je­lentése.) Vaja község termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai beváltottuk adott szavukat A Vajáról kapott tegnapi tele- íonjelentés szerint a község teljesí­tette fogadalmát. — A cséplést augusztus 5-én déli 12 órára befe­jezték. A község mindkét termelő­szövetkezete, a Rákóczi és a Kuruc, a gabonabeadási kötelezettségét 3-ig teljesítette. Az egész község gabomabeadása augusztus 6-án pe­dig a következőképpen áll: búzából, 104, rozsból 100.2, árpából 100, zab-' ból és szénából szintén 100 száza­lék. Ennek szükségét megérti, erre kö­telezte is magát minden dolgozd paraszt. Ezt a törvényt kell betar- taniol? és betartatniok tanácsaink­nak, keményen küzdeni a szabotáló kulákok ellen, a hanyagok, a köte­lességteljesítést halogatók ellen. — Senkinek, még a községi tanácsok­nak (!) sincs joga megmásítani a beadási kötelezettséget csakis ak­kor, ha a beadásra kötelezett nem teljesített törvény szerint. Akkor fel kell emelni, büntetésül nagyobb mennyiség beadásiára kell kötelezni a mulasztókat. Ha pedig újabb 24 órán belül nem viszik be a fel­emelt mennyiséget, a tanácsok kö­telessége az elszámoltatás, —• A tanácsok kommunistái következe­tesen harcoljanak azért, hogy a községek tanácsai a törvény érvé­nyesítésével elősegítsék és ne aka­dályozzák a galbonabegyüjt'ést! VIII. ÉVFOLYAM. 184. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1952 AUGUSZTUS 7, CSÜTÖRTÖK éppen a tanács opportunizmusa' ..jóvoltából” 219 dolgozó paraszt tartozott már az államnak, amikor a tanácselnök még mindig azt je­lentette : „minden rendben megy, a dolgozó parasztok pontosan teljesí­tik kötelezettségüket’’. Ugyanilyen „minden rendben megy” hangulatban van a mérk- vállaji tanács is. A világért sem számoltatnák el a törvény szerint a dolgozó parasztokat (110 hátra­lékos van ott!), merthisz „elvesz­tenék akkor népszerűségüket”.—- gondolják. Pedig az Ilyen „népsze­rűségre’’ egyetlen becsületes em­bernek sincs szüksége! Jónéhány községi tanácsnál meg egyszerűen az ellenség, nótáját fúj­ják, mint Tiszabecten,. Tunyogma- tolcson, Sonkádon, Nagyaron, s még jónéhány helyen: „nem kell teljesíteni a -beadást, na nem ter­mett több a fejadagnál .. Ez az a „fejadag-elmélet”, amit éppen az ellenség talált ki, amelyet éppen az ellenség terjesztett el, s a taná­csok egyszerűen térdet hajtanak, munka helyett megbátrátaak, köuy- nyen intézik el a dolgot: nem ter­mett, nincs beadás... A törvény betartása helyett maguk segítik elő a törvény megszegését. Mert mi történt annakidején? Minden egyes dolgozó paraszttal megbe­szélték, mennyi gabonát kell majd a cséplőgéptől, beadnia. Beírták ezt a mennyiséget a beadási könyvbe, amelyet a dolgozó paraszt aláírt, s ezzel elismerte, hogy egyetért vele. Az egyéni kötelezettségekből lett a községek, a járások, a megyék, az ország terve. Ez a terv pedig törvény, teljesítése kötelesség! Még­pedig úgy kell teljesíteni, hogy a í cáépléstőí számított 24 órán belül ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom