Néplap, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-203. szám)
1952-08-07 / 184. szám
2 néplap 1952 AUGUSZTUS 7, CSÜTÖRTÖK PÁHTÉPÍTÉS Naponta nyerjük meg, naponta mozgósítsuk a dolgozó tömegeket „Naponta megnyerni, naponta mozgósítaná, naponta cselekvésre bírni a dolgozó tömegeket; ez i Párt, a pártbizottságok és szerve zetek, mindéin egyes párttag döntő feladata” — mondotta Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség ülésén. Horváth Márton elvtárs ezen az ülésen megszabta a népnevelő munka legfontosabb feladatait. 'Rámutatott arra, hogy népnevelő mun kánk egyik legfontosabb része az ötéves terv-agitáció A nyírbátori pártszervezet eddig is helyesen cselekedett, amikor népnevelők számára olyan agitá- ciós érveiket állított össze, amely magába, foglalta mindazt, amit a község az öt öves terv során kapott. Kimondották a népnevelők, hogy ennek a tervnek során kapott Nyírbátor kultúrotthon t, napköziotthont, kút akart, bekötőutat. Párt- szervezeteinknek azonban arra is kell törekedniük, hogy megmutassák a megye, az ország fejlődését, Beszéljenek arról a népnevelők, hogy megyénk székhelye, Nyíregyháza, a hajdani porbafulladt dzsentri-fészek, az ötéves terv során ipari város lesz. Beszéljenek népnevelőink arról, hogy a mi megyénk, amely a hárommillió koldus országának is a legel maradott alá» része volt, ma hatalmas fejlődében megy keresztül. Pátyodon az az aratást szerződés, amelyet 1885-ben kötöttek, s község levéltáráiban ma Is megta látható. Kbben a szerződésben 16 ember volt kénytelen kötelezettséget vállalni, hogy Ma dar assy De zső földbirtokos összes búza- és árpa-vetését tizen negyedén és tizenötödén sarlóval vágja le két és fél hét lefolyása alatt Ez alatt az idő alatt egy hétre egy véka búzát, két kilő szalonnát, két liter pálinkát és egy kiló sót. kaptak. Megváltozott r'Atyoörm az élet! A. dolgozók egyriésze a virágzó Vörös nyit térin előcsoport tagja. Megyénk valamennyi községéből idézhetnénk ilyen példákat, amely megmutatja, hogyan s mennyit fejlődtünk e rö-, viid nyolc év alatt: izmosodik iparunk, jólét költözik a szövetkezeti parasztok házába, a Tiszalöki Erőmű megyéjében. Meg kell mutatni az egész ország fejlődését. A volt Hortliy- Magyarországban csak a nyomort, éhezést, pusztulást érezte a dolgozó nép. A föld, amelyet ő dolgozott, nem neki termett, a gyár, amelyben munkásaink ezrei gürcöltek, nem nekik termelt, nem az ő javukat szolgálta. Nem beszélve azokról a munkásokról és dolgozó :parasztokról, akik munka nélkül kellett, hogy tengessék életüket. Mennyivel más a mai Magyarország! Az ötéves tervünk eredménye a Sztálin Vasmű, a diósgyőri kombinát, az iinotai erőmű, a tiszalöki üntözőmfl, a budapesti földalatti gyorsvasát, — az ötéves terv eredménye a:z ipari országi Meg kell mutat,ni népnevelőink ne.k, hogy az ötéves terven belül hogyan változott meg egy-egy dolgozó élete is. Necsafc arról beszél-! jenek agitátoraink, hegy dolgozóink ma több ruhát vehetnek maguknak, begy addig, amíg a multiban még ünnepnap sem ehettek húst, ma hetenként kétszer-báromszor kerül asztalukra ez az étel, hanem beszéljenek arról is, bogy dolgozó népünk életének a hatalmas változását megmutatja: ma a dolgozóiké a hatalom. Párttitkárainik, népnevelőink egy része sokszor „nem talál” helyi érveket, pedig ott vám előttük, a mindennapi életben. Népnevelőink döntő többsége saját életének elmondásával is meg tudja mutatni azt a hatalmas változást, ami a felszabadulás óta hazánkban történt. De ott vannak a községi levéltárak, amelyekből számtalan adatot kapnak a község múltbeli életéről. Ezeket is használják fel pártszervezeteink. ötéves tervünk eredményei nem maguktól születtek, dolgozóink lelkes munkájának, a versenyszellemnek eredményeképpen. Éppen ezért pártszervezeteinknek még fokozottabb gondot kell fordítani a ver. senymozgalom kiszélesítésére, a verssnyagiíációra. Ahogyan üzemeink döntő részében a verecnymozgalom segíti elő a tervek teljesítését, túlteljesítését, ugyanúgy falvaimkban, a termelő- csoportjainknál és az egyénileg dolgozó parasztságunknál is a verseny mozgalom az, ami a beadási terv maradéktalan teljesítését elősegíti. Győrtelek dolgozó parasztsága versenyt indított a beadási terv- mielőbbi teljesítéséért, túlteljesítéséért. Számos község csatlakozott a győrtelekiek kihívásához. Azonban éppen azért, mert a többi köz Bégekben gyengén, vagy egyáltalán nem folyt a versenyagiitáeió, így messze elmaradtak a győrtelekiek mögött. A győrteléki pártszervezetnek gondja volt arra, hogy helyi élvekkel lássa el a népnevelőket, s a népnevelők arról beszéltek a dolgozókkal: a szomszédja már megelőzte a beadásiban, igyekezzen azt utolérni. Felkeresték azokat is, akik lemaradtak a terv teljesítésében, s elmondották azoknak, hogy mennyivel kevesebb árut fog kapni földmű vessző vetkezet ük. raenn y i vei kevesebb cipő jut falujukba, ha ők hátráltatják például a sertés- beadást. A győrtelek! pártszervezet, neon elégedett meg a faliújságokon vlllámtáíblákon, hangoshíradon való agitáciőval, hanem a népnevelők személyesen is elbeszélgettek 'a dolgozó parasztokkal. — Állandóan ellenőrizték a vállalások teljesítését, megdicsérték az élenjárókat, megbírálták a lemaradókat. Amikor a beadási kötelezettség maradéktalan teljesítésére 'buzdítjuk dolgozó parasztjainkat, nevel jük őket hazaíiságra. Lelkesítsünk történelmi hőseink éle tével.. Ilyen hősök megyénkben is voltak, akikről eddig igen keveset, vagy egyáltalán nem beszéltek népnevelőink. A szatmárcsekei népnevelőknek, amikor a beadással kapcsolatos agiitdciós munkájukat végzik, beszélniük kell Kölesei Ferenc rőt, a költőről, aki így versolt: „a haza minidének előtt”. A nyírkarászi népnevelőik emlékeztessék a falu dolgozó népét az •agrárszocialista mozgalom egyszerű hőseire, amikor Bar öcsik András, Végső Miklós és Ragály János földet akartaik adni a dolgozóknak, s esendörpofonok utón börtönbüntetéssel ti »ettek érte. 1944-ban földet kaptak Karász nincstelen parasztjai, a termelőcsoport tagjai megelégedett, boldog emberek. A faluban villany ég, mozi van, három tanító helyett ma már 12 tanítja gyermekeiket, tóvirágzott a községben az élet, a kultúra és a sport terén is. A régi harcosak szégyenkeznének, ha a falu népe nem mutatna ragaszkodást jó beadással a náp állama iránt. Beszélhetnének hasonló hősökről az ibrányi, a baktat népnevelők, ahol 12 kommumis tát lőttek agyon 19-ben, $ a vajaink, ahol saját maguk ásta sírba temették azokat a saegényparcsz- tokat, akik harcolták a vajai do’- gozó parasztok mostani szabad életéért. Beszéljenek népnevelőink Számúéiig Tiborról, Esze Tamásról, Vasváriról, Zalka Mátéról, akik mind megyénk szülöttei és hősi harcot vívtak, életüket áldozták mai szép életünkért. A hazafiasságra való nevelésnek; elengedhetetlen feltétele az, hogy a mi dolgozó népünk ismerje és szeresse elsősorban a hős szovjet népet, a népi demokratikus országok dolgozóit, s a szabadságukért hősiesen küzdő gyarmati népeket. Mondják el a népnevelők: a beadási kötelezet tségek maradéktalan teljesítésével kell támogatnunk a világ népeinek harcát a békéért és szabadságért. A hazát és a békét szeretni azonban azt is jelenti, hogy kíméletlenül gyűlöljük az ellenségei. Népünk egyik’ legádázabb ellenségei a jobboldali szociáldemokraták. — Nem riadtak vissza a leggyalázatosabb, legaljasabb árulásoktól sem, s nem egy hősünket juttatták a fasiszták börtönébe, s sok esetben azok akasztófájára. Nem változtak a jobboldali szociáldemokraták. A kisvárdal Vulkán portása volt szoedem. ü. b. elnök a munkafegyelem ellen lazított. Népnevelőink igen fontos feladata az agitációs munka terén, magmutatni a klerikális reakció igazi arcát. Nem nehéz erre példákat helyi éryeket találni. Sokat beszélhetnek az encsenesi népnevelők Kovács Józsefről, a volt encsenc.sl pap aljas gaztetteiről, a mándoki népnevelők Bői lók Emil aljasságáról, az érpataki és geszterédi agitátorok Orosz I'át becs1.elán spekulációiról. Sokkal többet kell beszélni népnevelőinknek legdühödtebb ellensé giinkről, a kulákságról. Horváth Márton elvtárs arra figyelmeztet bennünket: „Fel kelt lépni a falusi felvilágosító munkában a kutálc veszélyességének lebecsülésével, a ..szétvert ellenség hangulatával Szemben. Fel kell íurhl’ a falu népe előtt a mai meghunyászkodó kulák múltbeli tevékenységét. Meg kell szólaltatni azokat, akiket közvetlenül kizsákmányolt, volt cselédeit, •napszámosokat igakölcsönvevőket. A falusi agitációban a kulákságot; nemcsak szeméi yszerint, hanem mint ellenséges osztályt is le kell leplezni amely a nagybirtok rendszer utóvédje, az imperialisták háborús terveinek szövetségese.” Vannak megyénkben olyan községek, abo! a kulákságról az a vélemény, hogy „nem ártanak senkinek, nem; zavarnak senkit.” Ez a hangulat a megalkuvás az opportunizmus hangja. Pártszervezeteinknek fel kell figyelni az ilyen hangokra, s le kell leplezni a kulákságot mint osztály-, ellenséget. A termciőcsoport elleni agitáció- nál, a beadási terv szabotálásánál, nem egy esetben a termelőcsoporton, belüli bomlasztó munkánál ott találjuk a kulákságot. Pártszervezeteinknek az a felada tűk, hogy gyűjtsenek minél több adatot a községi levéltárakból, dolgotoktól, azoktól az idősebb emberektől, akik ismerik a kulákok multbani cselekedeteit, hogy be tudják mutatni a kulákok igazi arcát! Ha pártszervezeteink állandó érvekkel látják el a népnevelőket, ha népnevelőink rendszeresen fogják végezni agitációs munkájukat a dolgozó nép között, akkor nem kell arról beszélnünk, hogy az utolsók között vagyunk a beadási terv teljesítésében. akkor dolgozó parasztságunk felemelt fővel ünnepelheti alkotmányunk ünnepét, mert teljesítette a hazának tett ígéretét; m radéktalanul elegett tett hazafiig köelezettségének, a beadási terv teljesítésének ! — Lávainé — Nagyszabású ünnepségek a II» Vasutasnapon A II. Vasutasnapot Nyíregyházán nagyszabású ünnepi műsor teszi emlékezetessé. Már szómba ion, augusztus 9-én, este 7 órakor megkezdődik az ünnepség. Zenés, fáklyás felvonulás indul az állomástól és megy a Petőfi-utcán, Széchcnyi-utcán, Iskola utcán át a Mali- mvszki-emlckmühöz, ahol a DISz-fialalok megkoszorúzzák az emlék- m Avat. Másnap, vasárnap reggel G órakor zenés ébresztőt rendeznek a, városban a MÁV. fúvószenekar tagjai. Délelölt 9 órakor lesz megtartva az ünnepi nagygyűlés a Lokomotiv sporttelepen, melyen ünnepi beszédet Urban Szabó Béla elvtárs mond. S órától a Lokom.otív-sportpályán változatos sportműsor várja a sportkedvelőket. MHK-próMk, atlétikai versenyek, kerékpárverseny, torna-, röplabdabemutatók, majd a Nyíregyházi Lokomotív—Kisvárául Vasas megyei labdarúgómérkőzéssel fejeződnek be a sportjátékok. Este a Dózsa György-úti szabadszinpadon mutatja be tudásút a, forgalom, pályafenntartás és több más üzem kultürgárdája. A kultúrműsor után utcabállal fejeződik be a II. Vasutas nap műsora, Hegyen csépel! el Szűcs M. József kezel 40 végén termény! 1070-es gépével Szűcs M. József, a nagyvursánvi gépállomás traktorosa ismert nevű ember a megyében. Nemcsak most, a csépié« ideje alatt hallottak róla, hanem hírneve volt már az elmúlt évben is, amikor évi tervét magasan túlteljesítette. A megye egyik Legjobb traktorosa. Az elmúlt évben .tervtúlteljesítésért négyezer forint prémiumot kapott. Most csépiöbri- gádjávai „a legjobb munkacsapat” cím elnyeréséért harcol. Neon eredménytelenül. Ez idő szerint a megyei cséplési versenyben a második, helyen, nem sokkal Németh János mögött áll, majd 40 vagónos teljesítménnyel. Az 1070 milliméter dobszélesiségű géppel ekkora teljesítményt elérni nem kicsi dolog, hisz ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 200 mázsa terményt kel lett elcsépelni Szűcs M. Józsefnek. Ezzel a teljesítménnyel Szűcs M. József bebizonyította, hogy a gépek jobb kihasználásával, a munka jó megszervezésével és a cséplőmun. kások közt végzett nevelőmunkával a teljesítményt szinte elképzelhe tetten magasságig lehet emelni. Mi volt ezelőtt egy 1070 es cséplőgép teljesítménye? Száz mázsa, vagy alig több ennél. S néhány régi szak- tekintély „megdönthetetlen” véle ménje az volt: nem is lehet emelni ezt, mert tönkremegy a gép, nem bírják az emberek. Ez a nézet azonban már régen •megdőlt! A Bredjuk-gyonscséptósre átalakított 1070-es gép már naponta 250—800 mázsa terményt cséi>el el De a technika új mesterei azt ií bebizonyították, hogy minden út alakítás nélkül, csupán jobb munkaszervezéssel, az idő észszerű kihasználásával és nem utolsósorban ia cséplőgépnél dolgotok lelkesedésével a régi teljesítmény dupláját lehet eléírni. TIZENNYOLC NAP ALATT KÖZEL NEGYVEN VÁGÓN Neun egyszerű számadat ez Szűcs M. József cséplőküny véből! E szám mögött Szűcs M. József és a cséplőgép valamennyi munkásának haza fins érzése, lelke«, minden akadályt ieküzdő munkája van. Szűcs M. József nem az idén csépelt először, kora ifjúsága óta ezzel foglalkozik. És vájjon miért nem ért el ilyen nagyszerű eredményeket a felszabadulás előtt? Erre elég az az egy mondat válaszul, amit ő mondott : „Most gazdának érzem magam”. Marokpapiban csépel, alig néhány napja húzaíott el Gyüréből, ahol befejezte a munkát. Itt az első napikban nem érte el azt az eredményt, atneiy az ő gépénél megszokott volt. Ez nagyrészt annak tudható lie, hogy Marokpapi nem is tartozik a nagyvarsányi gépállomáshoz, hanem a gulácsihoz és ez, olyan terven felüli munka, segítség- adás a csépié« minél előbbi befejezéséhez. Sziios M. József nem tudta előkészíteni a munkát. Mert szerinte a sikeres cséplésaek ez egyik legfontosabb feltétele. Amikor a gépállomáson megkapta a cséplőgépét (a legrosszabbat kérte, hogy m mondják: azért tud jő eredményeket elérni, mert jó a gépe), ezzel egyidejűleg megtudta azt is, Biogy Győrében fog dolgozni. Amel- tett, hogy a kapott gépet mégegy‘saer tüzetesen megvizsgálta, arra is szakított időt, hogy elmenjen Gyü- róbe megismerkedni a cséplöbri- gáddal. MAR A CSÉPLÉS MEGKEZDÉS K ELŐTT megbeszélte a cséplőgépnél dolgotokkal a munkát és a beosztást. Szűcs M. József ekkor javasolta: úgy dolgozzanak, bogy a gép ne álljon egy percig sem, ne tartsanak se reggeli, se ebédszünetet. Persze, voltak olyanok, akik ellenezték ezt. Jónás Tamás is ezek közt volt. Szűcs M. József és a cséplőbrigád vezetője, Bodnár Bertalan nem hagyták annyiban. Elmondták neki, hogy a begyűjtés sikere egyrészt a cséplésen is múlik. Ha gyorsabban megy a csépié«, előbb tudják teljesíteni a dolgozó parasztok a beadást. Nem ki« résziben a cséplő- munlk-ásokon múlik az, hogy megyénk meg tudja-e tartani augusztus 20-án a vándor zászlót. Szűcs elvtárs elmondta azt Is, hegy ő a gépállomáson az Alkotmány ünnepének tiszteletére 40 vágón elcsép- iéeét vállalta, ezt a vállalását nemcsak teljesíteni, hanem túlszárnyalni is akarja. Márpedig ez csak úgy lehetséges, ha a cséplőmun kások egy emberként állnak mögéje. Az Alkotmány a cséplőmun kások- nak Is egyik legdrágább kincse. Hisz azelőtt sokszor majd kéihó- jia,pi munkával tudtak 7—8 mázsa' terményt megkeresni. Most, ha jól dolgoznak, fele idő alatt a dupláját kereshetik. A hosszú beszélgetésnek meglett •az eredménye. Győrében Szűcs M. József gépénél nem álltak meg egy percre sem. Az ebédet felváltva ették. A gépnél 24 etnlier dolgozik és ■ezek úgy vannak beosztva, hogy KETTŐ MINDIG PIHEN, s így váltani tudják egj’mást. —i Ahogy a csépi ést megkezdték, felvetődött az, hogy meg kellene hosz. szabbítanl a munkaidőt. Pedig addig sem kényelmeskedtek. Amint Keleten derengeni kezdett, máris felzúgott a gép, s egyenletes moraja nem is halt el, csak amiker teljesen besötétedett. A cséplőbri- gád tagjai nem elégedtek meg ezzel. így Szűcs M. József, hogy este a sötétben is tudjanak dolgozni, világítást szerelt fel. A cséplőgép hátuljánál, ahol a traktor áll, lehet látni, mert az erőgép reflektorai odaviiágit,, de a szalmakazalon már nem. Ezért Szűcs elvtárs a dinamóhoz még egy vezetéket kötött, amit kihúzott a szulmakazalhoz. így most már ott is láttak. Szűcs elvtárs még gépápolásra sem áll meg, azt munka közben végzi. (Éjszaka, ha van közel föld, •tarlót szánt.) Amikor házalás után az etetők a cséplőt állítják, akkor zsíroz Szűcs elvtárs és húzza meg a csavarokat. Mindig tudja, hol hagyta abba, tehát a gépápolás így folyamatos. A hűzatás nem tart hosszú ideig, mert még a csépié« kezdete előtt megbeszélik: ki mit csinál. Az ilyen összmunkával érték el.azt, hogy az egyik nap, amikor 11 -szer házaltak. 229 mázsa terményt csépeltek el. Szűcs József versenyben van Németh Jánossal s az most megelőzte, de Szűcs elvtárs szerint ez nem tart sokáig.
