Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

G NÉPLAP 1952 JÚLIUS 20, VASÁRNAP Görgényi Imre. a csahold gépállomás kombajnvezetője a tegnapi na­pon teljesítette idénytervét. 160 holdról aratta le és csépelte el a terményt. Most azon dolgozik, hogy vállalását teljesíteni tudja: a megye kombájnvezetőihez intézett versenykihívásában vállalta, hogy 230 holdon végzi el a betakarítási munkákat. A kombájn korszerű szalmagyüjtövel is fel van szerelve, amely boglyákba rakja a szalmát. Több, mint 30 mázsa terményt csépelt el feketén Orbán Elek ilki református pép, a béke ádáz ellensége Igen sok helyen ismerik még falvalnkban azt a régi szabolcsi verset, amelyet még az 1848-as sza­badságharc idején énekeltek uie- gyeszerte: „Nincsen papvám. sem rabota! Nincs a papnak vékabúza — összedütötték a vékát, eltüzel­ték a dongáját!” A vidám, felszabadult verselés azonban keserves jajszóba fulladt. A szabadság ellenségei letiporták ia népet s a szabadságharc megbuk­tat ói között nem utolsósorban ép­pen a főpapok vitték a legnagyobb szerepet. Azok a gyalázatos árulók, akik — mint Scitovszky herceg­prímás — hálaadómisét rendeztek •az aradi vértanúk kivégzése alkal­mával. A sötét erők összefogtak a nemzeti és népelnyomás fenntartás sára. A haladásellemes erőknek minden időben hatalmas t ám oszlo­pa volt az egyházi reakció. Éppen azért, mert az egyház maga is feu­dális földesúr — s mellette nem egyszer kapitalista nagyvállalkozó —■ volt. „Herceg” EssterMzy Pál 223.000 holdja mellett ott találjuk a felszabadulás' előtti időkben a katolikus vallásalapítvány 87.000, az egri főkáptaiaa mintegy 70.000, in pannonhalmi Szent Benedek-rend 60.000 holdját sok más hatalmas egyházi nagybirtokkal együtt. Sza- boIcs-Szatmárban egyedül az egri főkáptalannak mintegy 40.000 hold­ja volt, a jászóvári prépostságnak pedig 11 és félezer holdnyi bir­toka. A papi földbirtokokon sem volt különb a cselédek, a dolgozók éle­té, mint bármelyik más nagybirto­kon, — sőt, még ha lehet, rosszabb volt. A papi palást hordozói kép­mutató jámborsággal hirdették a „imennyek országának” szépségeit, gyönyörűségeit, ugyanakkor saját jpaguk nagyon is a földi gyönyörű­ségek hírei voltak. Kíméletlenül kizsákmányolták azokat, akik bir­tokaikon dolgoztak, verejtékeztek. Ezt még a pártjukon álló egykorú N)drvidék sem tudta letagadni s kénytelen volt így írni:... „az esz. if '.rgomi érsek 96.000 hold, az egri 41.000 hold, a kalocsai 87.000 hold, a nagyváradi róru. kart. püspökség 187.000 hold birtokai nemcsak hogy a kellő szakvezetés hiányában meg­felelő jövedelmet nem hoznak, ha­nem a nagybirtok mellett üti fel a szegénység állandó, örök tanyá­ját, mindannak dacára, hogy e he­lyeken hangzik el a vallásos er­kölcs boldogító szava a leghango­sabban ... A papi javak egykoron azért adattak, hogy azért iskolá­kat és katonaságot állítsanak. Ma már az iskolákat az állam állítja, vggy egészen, vagy segélyezés által s a katonaságot az adóból tartják fenn. E javaknak tehát ma már nincs létjogosultságuk. A latifun­diumok kisajátításra várnak, timely által néhány százezer család juthatna földhöz s így az ország millió gyermeke élne itt, nem Ame­rikában ...” Mindezt 1914 február 19-én ír­ták a burzsoázia lapjában. El le­het képzelni, hogy milyen rettene­tes nyomorúságban éltek a papi földbirtokokon a munkások, ha még a burzsoá bértollnokoknak is tollára került ez a probléma. Nem különben ír ugyanebben az évben, június 7-én az újság az egri kano­nokok polgári birtokán uralkodó helyzetről: „Az egri kanonokok polgári, jő néhány tízezer holdra terjedő uradalma környékéről fel tartőzto ártatlanul nyomul a nép nyíl gat felé (mintegy 3000 családtag vándorolt ki évente csak Szabolc-- ból Amerikába — a sgerk.) éspedig nem kanonok ja i és prépostjai után, mert még senki sem hallotta, hogy égy kanonok is kivándorolt volna, noha őt a. családi kötelékek termé­szetszerűleg nem igen tarthatják viasza. Hogy az ilyen tömegmoz­galom azután milyen következmé­nyekkel jár, azt ismételni felesle­ges. De vannak még eme arányta­lan földalosztásnpk más következ­ményei is. A rabszolgaság lényege az, hogy elveszi a munkástól mind-1 azt, amit termel, kivéve annyit, hogy állati életet élhessen. Már­pedig a földmunkások bére e mini­mum körül ingadozik. Ezen modern rabszolgaság azonban, mint minden más elődje, lealjasít és elállatin- sit, megérti az ember erkölcsi való­ját. kiöli a szorgalmat, becsvágyat az emberből: nyolc—tíztagú csalá­dokat kényszerít egyetlen szennyes szobába: állatként zsúfol egybe fiú és leány mezei munfcáscsapato- fcat; megtölti a pálinkaméréseket azokkal, akik otthon kényelmet nem találnak; oly fiatalemberek­ből, kik hasznos férfiak lehetnének — fegyházlakókat nevel: oly leá­nyokat kerget az erkölcstelenség karjai felé, kik az anyasághozta örömeit élvezhették volna. Kiöli a tiszta hitet az emberből, a szoron­gatott lélek sötét babonáknak lesz tévelygő rabjává... A kivándorlás komoly és hathatós tiltakozás eme modern rabszolgaság ellen. Mene­külés az erkölcsi és anyagi züllés területéről...” íme a kegyes földbirtokosok! — Hazugság és csalárdság volt min­den mézes-máizos szó a szájukon, mert papi mivoltukat éppen arra használták fel, hogy miinél nagyobb hasznot, biztosíthassanak maguk számára. Sokait tudnak erről , be­szélni a jászóvári prépostság ura­dalmának meggyötört cselédei, a paszaibi, gávai, tiszaberceli, tisza- banyéri dolgozó parasztok. De so­kat tudnak mondani a papok gya­lázatosságáról a őség öldi, császlól dolgozók is, akiknek nagyrésze a hajdan Vécsey Aurái, a papbáró sokezerholdas birtokának jobbágyai voltak. Maga a földbirtokos, Vécsey báró, ritkán járt ki az uradalom­ba. Évente kétszer-háromszor sza­ladt ki autóján, hogy ott szentség- ilmádást tartson. Volt neki egy megbízottja a birtokon, szintén pap. Ez volt a teljhatalmú úr! Ez gyötörte, verette csendőrökkel a cselédeket, ez vonatta le bérükből a különböző bümtetéspénzebert s közben minden vasárnap prédikál­ta: legyetek türelmesek és alázato­sak, mert aiz ilyen embereket sze­reti az isten. Nem riadt vissza az asszonyok és lányok meggyalázásá- tól sem. A gyóntatószéket használ­ta fel orra, hogy mindent megtud­jon, aimi a birtokon történt. S a cselédeknek a meggyónt „bű­nökért” nem imádságban szabta ki a pemiteneiát, hanem bot ütésekben, esendőrpofonókban! A Grősz-per adatai, a vádlottak vallomásai is feltárják azt. a tűrhe­tetlen, embertelen helyzetet, amely a papi birtokokon uralkodott a fel- szabadulás előtti időkben. Bagyó- KovdcswBfc, a cisztercita nagybir­tok előszállási uradalma volt jö- száigkormányzójának vallomása eze­ket tartalmazza többek között: .. a lakások túlnyomó része a tizenkilencedik században épült, és­pedig vályogból. A falakat vályog­ból, szigetelés nélkül építették, te­hát. ezek között még vizenyősök is voltaik. Voltak nyolctagú családok iis egy szobában, úgyhogy ezek úgy segítettek magukon, hogy a családfő, vagy az idősebb gyermek kiment az istállóba aludni.” Hogy bántak a . cselédekkel? Bagyó- Kovdcs így vallott a tárgyaláson: „Egyik alkalommal magam, is há­rom cselédet pofoztam meg és tény az, hogy a gazdatisztjeim is dur­ván, gorombán bántak a cselédek­kel • • Ez volt az a Bagyó- Kovúcs, aki a csónakázó fenekére hegyes karókat szúr a1 tot t le, hogy a gyermekek ne fürödhessenek. — Megyénk földművesszövetke­zetei az aratás-cséplés nagy mun­káját végző dolgozó parasztokat megfelelő áruval ellátni igyekez­nek. A határban dolgozók napi szükségleteit mozgó boltok fel­állításával elégítik ki szövetke­zeteink. Már kora reggel ki­megy a mozgóbolt a futárba és viszi p szükséges árucikkeket és felszerelési tárgyakat, kaszakö­veket, cigarettát. Az elmúlt vasárnap már a kora reggeli órákban a határba ment a szamostatárfalvi föld­művesszövetkezet mozgóboltja és egy nap alatt 6296 forint for­galma volt A nyírbátori föld­Ezek a hegyes karók egy alig 10 esztendős fiúcskát elevenen fel­nyársaltak s a gyermek szörnyet­halt. Természetesen a jószágigaz­gatónak semmi baja nem lett. A Mindszenty- és Orosz-perek más­ról is lerántják a leplet. Arról, hogy az egyházi reakció ügynökei, a volt száizezerhoHlak és tízezer- holdak urai mindent elkövetnek, hogy a régi rendet visszaállítsák s nem riadnak vissza a legelvete­mültebb gonosztettektől: gyilkos­ságtól. csalásitól, hazaárulástól, kémkedéstől, összeesküvéstől sem. Az egyházi reakció azon mesterke­dik, hogy a kiosztott földekét visz- szavegyék a dolgozó parasztoktól, — ha kell, új világháború árán is! Erről beszélt Grősz is vallomása során: „Elnök: Kérem, milyen földbir­tokpolitikai célkitűzéseik voltak önöknek a rendszerváltozás idejére? Grősz: „...Az alapgondolat az volt, hogy körülbelül 500 holdig a földbirtokot vissza kell adni a régi tulajdonosoknak, a felosztott többi földekért pedig kárpótlást kell adni. Elnök: És teljes kártérítést ka­pott volna minden volt földbirto­kos? Grősz: Ez volt az általános elvi álláspont.” Farkas, a Grősz-per másik össze­esküvője így vallott: „Célunk az volt. hogy a Népköztársaság meg­döntésével átvegyük a hatalmat és Habsburg Ottót juttatjuk a trón­ra. Az alapvető cél az volt, hogy a földreformot megsemmisítsük ... arra számítottunk, hogy a külföld­ről bejövő fegyveres csapatokkal együtt megszervezzük bent is a fegyveres csapatokat, hogy a Nép- köztársaságot megdöntsük. A Jugo­szláviából várt ezen fegyveres be­avatkozásról én csak általában tu­dok, mert erről szó volt az össze­esküvésben résztvevő vádloftársa- imk között, azonban az USA követ­ség részéről különösen kisbarnaki Farkas hangsúlyozták mindig, hogy tőle várhatunk nagyobb csapato­kat, amelyek a Népköztársaság megdöntésében segítségünkre lesz­nek. Elnök: összefoglalva, tehát önök kirobbantják az összeesküvést és Titóék támogatják önöket. Erről volt szó? Farkas: Igen.” Intő figyelmeztetés volt dol­gozó népünk számára a Mindszenty és Grősz-per nagy tanulsága. El­sősorban arra figyelmeztettek ezek a perek bennünket, hogy népünk ádás ellenségei, a klerikális reak­ció ügynökei nem hagytak fel azzal a tervükkel, hogy visszaszerezzék régi hatalmukat, birtokukat, vagyo­nukat. Aljas aknamunkát folytat­nak ma is a háború fekete ügynö­kei. liken a református pap kö­zel félvagon terményt csépelt el feketén, Pátrohán a katolikus pap uszított a gyors aratás ellen. Egy pillanatra sem veszthetjük el éber­ségünket ! A Szovjetuniótól kapott szabadságunk drága kincset jelent a számunkra. S mi megfogadjuk, bebizonyítjuk jó munkával, gyors terménybeadással, hogy megvédel- mezziik az ellenségtől szabadságun­kat, földjeinket, gyárainkat — te­remtő békénket! művesszövetkezet mozjtóboltja az aratás napjaiban a termelő­csoportok dolgozóinak vitte ki a szükséges cikkeket és 5865 fo­rintot forgalmazott Megyénk területén már eddig is kimagasló eredményeket ér­tek el a beadási kötelezettség teljesítésében szövetkezeti tag­jaink. Leveleken ifj. B. Takács János 3 holdas földhözjuttatott kenyér gabonabeadását 173 szá­zalékra teljesítette. Aranyos­apáti szövetkezeti tagsága rög­tön az aratás után megkezdte a behordást és a cséplést Zsukk Miklós, MÉSZÖV, Álszent, álarcban járó ember Orbán Elek ilki református lel­kész. Nagyhangon hirdette, hogy ő a béke híve. Azt is sikerült elér­nie, hogy a félrevezetett dolgozók a községi békebizottság titkárának választották meg. A szeg azonban hamarosan ki­bújt a zsákból, mert ahogy mond­ják : könnyebb utolérni a hazug embert, mint a sántakutyát. Orbán Elek a falu legnagyobb ünnepi napjain, a termésbetakaritás és begyűjtés nagy békenapjain meg­mutatta igazi ábrázatát: a háborús gyújtogatok ügynökének, a dolgozó nép kenyere ellenségének ábrázatát. Már azelőtt is furcsállották a dolgozók azt, hogy a pap a kulá- kokkal cimborái, id As Biró Lajos­sal, Király Sándorral, idős Seres Sándorral, akik tagjai a presbité­riumnak is. Ugyanakkor azt is fur­csának találták a hívek, bogy a pap igen szép jövedelmet húz s ennek ellenére bevezette a tizedet | újra. Orbán Elek jövedelme jóval í ezer forint fölött van havonta s ugyanakkor ketten vannak csak feleségével — családja ■ nincs. Az államtól kap közel 700 forint fize­tést, ingyen gyógyszert, orvosi el­látást. Ezenfelül szedi a stóladíja­kat (40 forintért temet) — jöve­delmet húz az egyházközségtől s ezenfelül kíméletlenül beszedi pénz­ben is az egyháziadét. Ugyanakkor beszedi a dézsmát Is! Ez a dézsma nem más, mint a Horthy-rendszer- beü törvénybe iktatott, papi tized- rendszer, papi dézsma. A fasiszta népelnyomó törvényt Orbán minden lelkű smeretf urdalás nélkül meg­tartotta — mért ne hízzon még kövérebbre? Szabályt is állított fel. 15—25 holdig két keresztet kell beadni. 15 holdon alul egyénenként vetette ki a dézsmát: kinek kérész- teket, kinek kévéket — attól füg­gően, milyen buzgóságot tanúsí­tott az illető. S a telhetetlen pap­zsák nem átallott még arról is be­szélni, hogy „az evangélium szerint eselekszek, sőt nem is tartom be teljesen rendelkezéseit, mert az minden jövedelem tizedének átadá­sát írja elő...” Efféle mózesi „törvényekbe” takarózva zsarolta a falut hosszú éveken keresztül a pap s ezt tette meg most is. Hor­dáskor írásban értesítette ki a hí­veket, hogy azonnal kezdjék meg a dézsma beadását! Egyesek meg is kezdték, úgyhogy a pap 17-én feketén el is csépelt. 32 mázsa 89 kiló terménye, búzája és rozsa lett. Előre dörzsölte a kezét, nagyokat, nevetett és így beszélt: „Majd ha lesz szabadpiac, jól keresünk a ter­ményen ...” Az örömbe azonban üröm is ve­gyült. Az egyik az, hogy sokan nem adták be a dézsmát, mint Csatlós Sándor, Csatlós István, Baráth György, Baráth István középparasz­tok, s mások még huszonhatau. akiknek kinyílt már a szemük. Ugyanakkor, akik adtak be, azok is legtöbben fasoraljai, jégverte ke- í-eszteket adtak, amelyekben keve­sebb a szem. Mint a hörcsög, úgy mérgelődött prüszkölve a pap. Úgy érezte, lassan befellegzik tolvajlá- sának. jogtalan zsarolásának. Hát be Is fellegzett! A dolgozó parasz­tok leleplezték a feketén cséplő papot. Feljelentették, mert Orbán akkor, amikor kenyeret lopott a néptől, amikor kenyérnekvalót ha­rácsolt jogtalanul, nem tett mást, mint gyengítette a nép hatalmát, segítette az amerikai háborús gyuj- togatókat. A háború papja Orbán Elek, bármiféle álarcot is ölt ma­gára ! Nemrégiben még dörzsölte a kezét: „Nem vetettem, mégis arai- tam ...” Nos, igaza volt. Aratott! Learatta aljas munkája gyümöl­csét : megindult az eljárás ellene s a bíróság előtt felel gyalázatos spekulációiért! Fö Idművesszö ve Ékezetein k a nagy nyári munkákban ! Görgéuji Tmre kombájn vezető már teljesítette tervét A FÖLDBIRTOKOK FEKETE URAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom