Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

A nagyhalászi kendergyár művezetőinek és sztahanovistáinak harca a jóminőségű munkáért Agzlalon Sándor; Szaluid életünk törvénye A nagyhalász! kendergyár párt-' szervezete megbírálta a művezető­ket, mert nem fordítanak kellő gondot a dolgozók nevelésére. Kein adnak elég segítséget munkájuk­hoz. A pártszervezet az üzem szta­hanovistáit állította példaként, akik már előbb is nagy segítséget ad- T:ak a gyengén teljesítő dolgozók­nak munkamódszereik átadásával. Asztalos Imrét, mikor először lé­pett a vita után az üzembe, furcsa érzés hatotta át. Látta, milyen szorgalmasan dol­goznak a fiatalok.. Felvette rnun- kásrnhtíját és sietett, hogy a meg­szokott ellenőrzést elvégezze a gé­pek körül. útja a törőgép - mellett vezetett el.. Hirtelen megállt Egy darabig csak nézte, hogyan szedi a ken­dert Zsvti Erbsébet. Zsuti a hóna alá gyűjtötte a kendermarkokut. Asztalos számolta : 3—4—5. — Ne tedd le, elvtársnő! — A .ír- talos odalépett a törőgép végéhez, elvett egy markot a Idéződétől, és fejbecsavarba. Ledobta a földre, az. ián visszavette, szétbontotta. A kenderszálak szépen simultak egy­máson. Látod, elvtársnő. Ezt könnyű kibontani a tilósnak, szép simák a szálai, gyorsabb, könnyebb vele bánni, ■— moidta Asztalos, majd elvette a lánytól az összegyűjtött markokat. A markok nehezen vál­tak el egymástól, a szálak össze voltak kuszáivá. Bontogatni kel­lett,- amely másodperceket vett igénybe. — Az ilyen összekuszált kender­ből nehéz dolgozni és a sok szál kender kóccá válik a ti'lolásraál. Próbáld meg csak egyesével lerak­ni a kendermarkokat és jól csa­vard fejbe. A harmadik, negyedik maroknál megcsillant a lány szeme. A műve­zetőnek igaza volt. Sokkal köny- nycbb volt egyesével rakni a ken­dert, hisz mindkét kézzel szabadon dolgozhatott. Asztalos Imre művezető azt is észrevette, hogy a kender ma rkok egymásba folynak és elnyúltak. —. Úgy látszik, hogy a kév^vágó csak akkor üti földhöz a kendert, ha látja, hogy ott, vagyok körü­lötte, — gondolta és odament ész­revétlenül a kévevágóhoz. — Mondd, miért nem ütöd a földhöz a kendert? • Akóvevágó elszégyelte magút. Asztalos odahívta a törőgéphez és ott magyarázta meg, hogy a ken- önr azért nyúlik el és azért rossz a kender minősége, mert a kévé­ket nem üti a földhöz, hogy a töve egysfkban legyen. _ f Asztalos Imre azután a kender- puhftő géphez ment. Plösz István né munkáját figyelte. Azt tudta n-agyon jól Plószné, hogy a ken­dert; kétfelé kell válogatni és azt is, hogy az élese visszakerül a puhítóba, de azt nem, hogyha a megpuhított kóoot visszaviszi a gépre, gyengébb lesz a minősége. Így aztán Plószné gyakran sok kendert feleslegesen újra a puhító gépre'vitt. . A művezető elmondta iaz asszonynak a kóc tulajdonsá­gait, s Plószné ettől kezdve más­kép nézett v,á kenderhócra, gondo­sabban válogatta. Asztalos Imre példáján vala­mennyi művezető harcot indított a minőség megjavításáért és a mű­vezetők segítsége a • tervteljesítés­ben a minőség rohamos javulásá­ban tér ült meg. PAFFAI LAJOS FŐMŰVEZETŐ is nyitottabb szemmel járt az üzemben. Az egyik alkalomkor a kendertilolást figyelte. Az ifjakná! volt olyan mitnkale.ndül-et, hogy ab­ban kifogás nem lehetett, s ez már megszokott dolog is, hisz DISz- fiatalok, a párt segédcsapatának tagjai dolgoznak ott. Talán épp ez a lelkesedés, ez a nagy munkalendület ragadta ma­gával a főművezetőt, amikor sok időt ott töltve, azon törte a fejét, hogyan- segíthetné- az ifjak munká­ját, hogyan segíthetne a minőség megjavításában. Boldog, amikor a. napi munka- után a feldolgozott kender átadására kerül a sor és végignézheti, végig hallgathatja ezt a jelenetet. Egy munkás sem hagyná el az üzemet addig, míg minden kilő kendert át . nem vesz­nek, míg meg nem tudják, kik az elsők a napi tervteljesitésben, kik azok,®akik lemaradtak a termelés­ben, kinek jött sok piszkos ken­dere és kik azok, akiknek már hetek óta nincs. Kipirult arccal mesélik a legjobb teljesítők, ho­gyan érték el a szép eredményt. Mert természete már ez nem egy DISz.-fiatalnak a nagyhalász! ken- dergvárban, hogy SEGÍT A LEMARADÓKON. A főművezetőnek most is volt szerencséje látni, hogyan segít Bor­bély Vilma, sztahanovista tilos munkatársainak. Borbély Vilma ÍDISz.-flatal és büszke erre a név­re. Három ifjúnak adja át ta­pasztalatait. Most ott állt Nagy Anna, elvtársnő mellett. — Sose vegyél a kezedbe három markot. Mindig csak kettőt, —ma­gyarázta, — így könnyebben tisz­tul a pozdorjától, könnyebb a tilo- lás és lialadósabb is. — Nem szabad sokáig tartani a kés alatt a kendert. A kés elszag- ga.tja a szálaikat. Igv kell ezt, lá­tod? Hí gyakran forgatja az em­ber és a kendert szét teríti a kés alatt, akkor gyorsabban tisztul. Aztán egy másik ifjúmunkásnak mutogatta, hogyan tiloljon. Lökös Ilona sztahanovista tilos is így cselekszik. Fallal Lajos főművezető gondo­latai a termelékenység emelésének titkait kutatták, szeme a szorgal­masan dolgozók munkáját für­készte. — Milyen sok időt kell elveszte­getni a kender látogatásával, — állapította meg. — A gép pedig addig üresen jár. önkéntelenül is a földön heverő kender után nyúlt. Felvette, alaposan kirázta a pozdorjától. Két markot nyomott Árvái Erzsébet kezébe. ' — Próbáld. 50 másodperc alatt kész volt á kender. Aztán engedte, hogy a lány maga rázza ki a kendert és úgy tiloljon. Az órát újra elővette. Árvái Erzsébet míg a szűk munka­helyén kirázogatta a kendert, 30 másodperc telt el. 90 másodperc alatt lett kész a tilolússal. Azon­nal megbeszélte a párttitbár elv- társsal és a gyár vezetőségével, Megállapították, hogy minden há­rom tiloshoz egy feladó munkásra vau szükség és akkor a gépek is tökéletesebben ki lesznek használ­va. nagyobb lesz a termelés és jobb lesz a minőség. Irtok a mi­nisztériumba. Ma miár tudomásuk­ra jutott, hogy engedélyezték a munkamódszer alkalmazását. 4 KOREAI MŰSZAK elölt indult gl a nagyobb harc a többtermelésért és a minőség meg­javításáért. A koreai műszak előtt 75—80 százalékos volt a gyárban termelt kender fonoda! minősége. Ma már 90 «zúzalékos minőségi munkát végeznek az üzem dolgo­zói. Nagy Anna. elvtárenő 28—30 kilóról 50—58 (kilóra emelte a napi tervteljesítést, vagyis jóval túltel­jesíti napi tervét. Ignác Annus,! aki Lökös Ilona munkamódszerét vette át, szintén állandóan túltel­jesíti napi tervét, holott azelőtt csupán 60—70 százalékot ért el. így harcolnak a nagyhalászt ken­dergyár művezetői, sztahanovistái, DISz.-fiataljai a ^többtermelésért és a jobb minőségért. — KOLOZST- DEZSŐ — .Felébredtem. Már hajnali jss rezgő fénnyel ékes új nappalt láttam hajlani , az illatterhes éjhez. Ébred Hazám, és csobbanó, szép lányos libbenéssel megindul város, hegy, folyó s a sötétből kilépdel, kilépdel bérház, rét, tanyák, gyárak kicsinyje-nagyja, s az erdőből is mind a fák anyja és szépnagyanyja. Ébred Hazám, szabad Hazám és véle együtt ébred, mint százezer madár a tán: Törvény, tcrólad ének. A Törvényt hirdesd énekem, az Alkotmányról szólalj, s hogy Alkotmányunk mit jelent, azt zenditsd tiszta szóval! Hát mit is jelent? — kérditek. — hát mit vegyünk először? A sorrend «gyan nem mindegy, de úgyis jó, ahogy feltör mindenkiből, ami neki aranynál kincscbb kincse, nem engem kell hát kérdeni: elsőnek azt tekintse! Jelenti már e nagy határt, Jelenti már e földet, Jelenti már szabad Hazánk síkságod, hegyed, völgyed. Július 19-én valamennyi buka­resti lap közölte a Román Nép­köztársaság új alkotmányterveze­tét. Az alkotmánytervezet bevezető fejezetében rámutat, hogy a Ro­mán Népköztársaság a városi és falusi dolgozók állama. A Román Népköztársaság an­nak eredményeként jött létre, hogy a Szovjetunió történelmi győzelmet aratott a német fasiz­mus fölött, a dicső szovjet hadse­reg felszabadította Romániát és ezzel lehetővé. tette, hogy a dol­gozók — élükön a Kommunista Párt-vezette munkásosztállyal — megdöntsék Antonescu fasiszta diktatúráját, felszámolják a ki­zsákmányoló osztályok uralmát, és megteremtsék a népi demokratikus államot, amely teljes mértékben megfelel a romániai néptömegeit érdekeinek és kívánságainak. Ilymódon — mutat, rá az alkot­mánytervezet — történelmi győze­lemmel végződhetett Románia dol­gozóinak országuk szabadságáért és nemzeti függetlenségéért vívott évszázados harca. A népi demokratikus állam meg­teremtése és megszilárdulása -— hangzik a továbbiakban az alkot­mánytervezet bevezető fejezete: — á barátság és szövetség a nagy Minden vetést, minden növényt, fát, bokrot, szép virágot, zsíros mezőt és ösztövért, mindent, amit csak látok, a volt nagyúri földeket Vasban, vagy mindegy, hol vin, de azt is ám, ahol anyám még cseléd volt Szabolcsban 1 Minden ugart, mely már mienk amely már mind a nép, mely szálló madarát, vizét nekünk frissíti széppé. Jelenti már mézes barack gyümölcsét Kecskemétnek, s mindent, amit csak hegyoldalak és dombok száza érlelt: búzát, rozsot és tengerit, árpát, vagy bíbor.meggyet, Hevesnek izzó földjeit, hol dinnyék hengerednek. ■.. Alkotmányunk jelenti hát e nagy határt. v , e földet jelenti hát szabad Hazánk síkságod, hegyed, völgyed, de legelőbb Jelenti azt, hogy nincs oly erő, nincsen oly gyilkos szándék, orkán, jégeső, nincsen olyan dörgö ágyú, nincsen szélvihar s nincsen olyan acélszárnyú vad, mi vészt akar, amelyiktől úgy ne védnénk, mint az oroszlán földed, vized s földed mihét, szép, szabad Hazám! Szovjetunióval, a Szovjetunió ön­zetlen segítsége és támogatása biz­tosítja a Román Népköztársaság függetlenségét, állami szuveréni- tását, a Román Népköztársaság fejlődését és virágzását. A „társadalmi rend” című feje­zet leszögezi: Romániában a népi hatalom alapja munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. E szövetségben a munkásosztályé a vezető szerep. A nép! tanácsok a Román Népköztársaság politikai alapját jelentik. Az alkotmánytervezet meghatá­rozza Románia közigazgatási beosz­tását. A tömegesen magyarok ál­tal lakott területen magyar auto­nom terület létesül közigazgatási autonómiával. A közigazgatási ve­zetőséget e terület lakossága vá­lasztja. Minden dolgozó teljesen egyen­jogú a gazdasági, politikai és kul­turális élet minden területén. A dolgozók állampolgári jogainak bármely közvetlen vagy közvetett korlátozását, közvetlen vagy köz­vetett kiváltságok létesítését faji vagy nemzetiségi alapon, a sovi­nizmus, a faji és nemzetiségi gyű­lölet minden megnyilvánulását, na­cionalista és soviniszta propagan­dát a törvény bünteti. A Komán Népköztársaság áj alkotmánytervezetéről Bierut- elvtárs a szejm pénteki ülésén jelentést terjesztett elő a Lengyel Népköztársaság alkotmánytervezetéről Boleálaw Bierut elvtárs, a Len­gyel Köztársaság elnöke a szejm pénteki ülésén, mint az alkotmá- nyozó bizottság elnöke, előterjesz­tette a bizottság jelentését a Len­gyel Népköztársaság alkotmányter­vezetéről. A szejm képviselői feszült figye­lemmel hallgatták Bierut elnök je­lentését és a beszédet többször sza­kították félbe lelkes tapsokkal. A beszámoló végén a jelenlévők mind felálltak és hosszasan éljenezték a Lengyel Népköztársaság alkotmá­nyát és alkotóját, a lengyel nép nagy vezérét, Boleslaw Bierut elv­társat. A községi tanácsok tekintsék szívügyüknek a munkaerőtoborzást ötéves tervünk egyre nagyobb feladatokat állít dolgozó népünk elé. Egyre több munkaerőre van szükség. Ezért fel kell kutatni minden lehetőséget a munkaerőszükségtet.biztosításában. Több közsé­günkben a tanácsok megértették ennek jelentősé­gét. Például Búj községi tanácsa Rakarnaz községi tanácsát hívta ki versenyre. A bujt tanács vállal­ta, hogy túlteljesíti munkaerőbizbceítási tervét — úgyszintén vállalást tett Tiszanagyjalu és verseny­re hívta az orosi tanácsot Vauinak azonban még a tanácselnökök közt olya­nok is, akik lebecsülik a mnnkaerőtoborzást. Ilyen például a timéri' tanács elnöke. Azon erőlködött, hogy máink nincs tartalékmunkaerő. S a munkás­toborzók 3 nap alatt nem is egy új munkást, tobo­roztak. A községi tanácsok ne becsüljék le ear az igen fontos munkát, tegyék szívügyükké a munkaerő- toborzást, s a nagy nyári munkák idején is legyen :■» gondjuk. KIRÁLYHEGYI TIBOR, a nyíregyházi járási tanács munka#) fj-elöo dója. A Tiszamenti Vizmüépítő Vállalat gépjavító üzemének dolgozói teljesítik vállalásaikat A Tiszamenti Vizmüépítő Vállalat gépjavító üzemének dolgozót valóra váltják Ígéretüket, telje­sítik Alkotmányunk ünnepének tiszteletére tett vállalásaikat. A vállalások túlteljesítésének élhar­cosai közé tartozik Erdei Sándor és Várnai Károly motorszerelő. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére azt vállalták, hogy7 augusztus 2-ig hat hibás döm­pert javítanak ki. ígéretüknek már eddig 66 száza­lékban eleget tettek. Négy dömpert javítottak meg :a mai napig. András falvi István motorszerelő a terv teljesítése mellett újításaival készül Alkotmá­nyunk ünnepére. Azt Ígérte, hogy két újítást ad be. Egy újítási javaslatot már beadott. Gorái István és Qarai Sándor brigádjai is példát mutatnak a felajánlások teljesítésében. Tervük túlteljesítését vál­lalták. ígéretüknek eddig 80 százalékban már ele- ■ get tettek. 1 njlrejsfjhiízi vasutas dolgozók a harmadik negyedévi terv 105 °/o«os teljesítésével készülnek a vasutas napra ü miéi > minden vasutas dol­gozó számára a vasutas nap. Vasutas dolgozóknak a munka- fegyelem megszilárdításával, az őszi forgalom sikeres lebonyolításá­val kell meghálálniuk Pártunknak és kormányunknak azt, hogy olyan szeretettel gondoskodik róluk. Az őszi. forgalom sikeres végrehajtása erősíti hazánkat, a vasutas dolgo­zók Nyíregyházán is megértik ezt és éppen ezért vállalták a vasutas nap és Alkotmányunk ünnepének tiszteletére, hogy harmadik ne­gyedévi tervüket 105 százalékra teljesítik. Ezen belül kocsimozga­tási tervüke-t a forgalom lebonyo­lításának sikere érdekében ' 8 szá­zalékkal túlteljesítik. A felajánlások teljesítése szépen halad. A közlekedő vonatok átla­gos napi terhelési tervét 114 szá­zalékosan, a kocsimozgatúsi egység­időt 131 százalékosan, a rakodási egységidő teljesítését 132 százalé­kos eredménnyel végezték eddig a harmadik negyedév eltelt. idejében. Az egyéni tervteljesítésben Balogh Gyula szolgálattevő és Balogh Sán­dor kocsimester brigádja járnak az élen. A teher vonat ok terhelésében 114.3 százalékot, a kocsimozgatúsi .egységidő teljesítésében 152 száza­lékot, az irányvonalok képzésében pedig 214 százalékot értek el. A vasutas dolgozók tudják, hogy az őszi megnövekedett forgalmat csak úgy tudják lebonyolítani, ha kiszélesítik a jól bevált szovjet módszei ck alkalmazását, ha fel­használják a koreai műszak ta­pasztalatait. Igyekeznek megvaló­sítani a három és félnapos kocsi­fordulót. Ennek érdekében tovább szélesítik az új alapokra helyezett 500 kilóméteres mozgalmat. Elha­tározták, hogy az őszi forgalom idején már minden tehervonatot menetrend szeyint fognak indítani. Ezzel biztosítják a gépek teljes kihasználását Az irányvonatok számának növe­lésével is jelentősen hozzájárulnak az őszi csúcsforgalom sikeréhez. A július hónapra előirányzott irány­vonalok képzését 16-ra teljesítet­ték. Ez azt bizonyítja, hogy jó munkán keresztül tovább lehet nö­velni az irányvonatok számát. A nyíregyházi vasutas dolgozók el­határozták, hogy a következő hó­napokban 25 százalékkal több irányvonatot indítanak útnak. ____7 NÉPLAP li>52 JÚLIUS 20, VASÁRNAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom