Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

NÉPLAP 1952 JÚLIUS 20, VASAKNAP NEMZETKÖZI SZEMLE A Német Demokratikus Köztársaság a szocializmus útján ismerjük meg Koreát! III. Korea felszabadulása Az Elbán túli gyarmati Nyugat* Németországban, Adenauer „biro­dalmában" az utóbbi hónapokban mind több polgár tette tel magá­ban a kérdést: „Hotú. merre? Me­lyik az út, amely felfelé vezet?’’ Becsületes emberek, akiket aggaszt, hazájuk jövője, tanácstalanul áll­tak a nagy kérdőjel előtt és várták valahonnan a választ. A válasz nem késlekedett. Akik­nek hetekkel ezelőtt még talán ké­telyeik voltak afelől, hogyan lehet­ne megszabadulni Adenaueríől és amerikai barátaitól, feleletet kaptak a Német Szocialista Egységpárt második pártértekezletétől, amely nz elmúlt héten fejezte bt; tanács­kozásait Berlinben. A pártértekezleten történelmi je­lentőségű határozatot fogadtak el arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népe megkezdi a szo­cializmus építését és határai vé­delmére megszervezi fegyveres erejét. Vájjon kell-e bővebb magyarázat arról. hogy. mit is jelent ez a ha­tározat Európa, sőt az egész világ népeinek? Németországot évszáza­dokon keresztül a világ mint falánk rablót ismerte, mint telhetetlen ét-* vágyú fenevadat, amely elnyeléssel fenyegetett mindeu kisebb és gyen­gébb népet. És akkor, amikor már-már úgy látszott, hogy a Szovjetunió had­serege pörölycsapásaitól szétzúzott német imperializmus és militariz* rnus soha többé nem támadhat fel, az amerikai imperialisták Bonnban Adenauer bábáskodása mellett új életre keltették a szörnyeteget, új szállást csináltak a háború előké­szítésének. Ilyen körülmények között hatal­mas történelmi jelentőségű őse- méuy volt a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása, amely­ről Sztálin elvtárs megállapította: .fordulópont Európa történelmé- t>en. Kétségtelen, hogy a békesze­rető, demokratikus Németország fennállása a békeszerető Szovjet­unió fennállása mellett, klzárju az új európai háború lehetőségét, vé­get vet a vérontásnak Európában és lehetetlenné teszi, hogy a világ imperialistái leigázzák az európai országokat.” A szocializmus építésének meg­kezdése a Német Demokratikus Köztársaságban történelmi jelentő­ségű esemény. Hiszen — mint Ulbricht elvtárs beszámolójában hangsúlyozta: „A szocializmus épí­tését a Német Demokratikus Köz­társaságban és Berlinben csak ked­vezően befolyásolhatja az egységes, demokratikus, békeszerető és füg­getlen Németországért vívott har­cot.” A szocializmus építésének út­jára lépő Német Demokratikus Köztársaság még kitartóbb harcra lelkesíti azokat a Nyugatnémet- országban élő munkásokat, akik ma még keserűen nyögik a német rao- nopoltőke és az amerikai dollár- milliomosok kettős kizsákmányolás sát: azokat a dolgozó parasztokat, akik annyi évszázad után végre arra vágynak, hogy a föld, ame­lyet megművelnek, sajátjuk legyen, akárcsak az Elbán innen eső test­véreiké, azokat az értelmiségieket, akik az I. 0. Farben gyáraiban nem tömeggyilkoló fegyvereket, ha­nem a természet átalakítását se­gítő vegyianyagokat akarnák elő állítani, azokat a művészeket, akik nem a eocacola-kultúrára vágynak. ] hanem Schiller és Heine művét akarják folytatni. A szocializmus építésének útjára lépő Német De­mokratikus Köztársaság erősíti a hazafiak küzdefmét az Adenauer- klikk ellen az egységes, demokrati­kus. békeszerető Németországért. A párthatározat nyilvánosságra- hozatala után az egész Német De­mokratikus Köztársaság Öröinünne- pet ült. A berlini Marx—Engels-té- ren hatszázezer ember vonult fel a párt vezetői és a külföldi testvér- pártok képviselői előtt, hogy egysé­gükkel tüntessenek a békeszerető Németország és a szocializmus épí­tésének nagy ügye mellett. És vájjon hogyan fogadták a ha- i á roza tot N y úgat németorszá gban ? Mint a „Volksstimme” című stutt­garti láp jellemzően megállapította: „Azok, akik a bonni különszerző­dés helyeslésével elárultál; a német nemzet érdekeit, tajtékozó dühvei fogadták a hírt, Nyugatnémetor- szág munkásosztálya és valamennyi dolgozója azonban üdvözli a hatá­rozatot. ,,\eiidégjárás“ Titóéknál A amerikai hadügyminiszter „külső biztonsági kérdésekkel” meg­bízott rendkívüli helyettese, Frank C. Nash látogatta meg a napokban Ti tót és mint a hírek mutatják, nem ok nélkül. Az amerikai „nagy­ságot” tábornokai előzték meg, akik mindenesetre körülnéztek a jani- csárhadseregben, ellenőrizték, ho­gyan is használják fel a tengeren­túlról küldött „segélyt”. Mint a hí­rek mondják, a találkozás „igen szívélyes és barátságos” .volt. A fo­gyásig terített asztalok mellett, a biedi villa ragyogó csillárjai alatt Tito alázatos hajlongó sok közepeire sietett biztosítani a főnök megbí­zottját^ hogy mindenben készsége­sen rendelkezésére áll. Az udvar­lásnak meg is lett az, eredménye. A h&diigj miniszterhelyettes ,.jó hírt” hozott az. amerikai „nagybá­csitól”. A jövő évben lényegesen több fegyver — mindenekelőtt tank, léglükéses vadászgép és n-Hu5ztüzér­ségi fegyver érkezik Jugoszláviába. Vájjon minek köszönheti a véres- kezű belgrádi hóhér ezt a „kitün­tető bizalmat”? Az. utóbbi idők hí­rei arról számolnak be, hogy nem­csak Nash és nemcsak tábornokai utazgatnak Belgrádbau, hanem je­lentősen kisebb, de a Wall-Street imperialistái számára nem ke- vésöbé fontos személyiségek, is. — Ti tói»!?! telt látogatása után a Ki­utazott vissza Becsbe , timber osztrák külügyminiszter, már meg­jelent és- ..tiszteletét tette" a gö­rög monarchofasisztúk parlamenti küldöttsége. Ott volt Mountbatren tengernagy, a földközitengeri angol flotta parancsnoka is, akinek Tito magasraemdlt pohara mellett sie­tett kijelenteni: „Megelégedéssel fogadjuk a brit tengerészeti egysé­gek látogatását, hiszen szövetsége­seknek tekintjük egymást.” Leg­újabban pedig olyan hírek keltük szárnyra Belgrádi*", hogy no illé­sen Plasz.lii-asz görög és Menderesz török miniszterelnök érkezik meg a jugoszláv fővárosba, hogy Tltóval találkozzanak. Nyilvánvaló a nagy sürgés­forgás oka : Tito a nyugati impe­rialisták védőszárnyai alatt szövet segít készül kötni a török és görög fasisztákkal. Ezt egyébként nem is titkolják a nyugati újságok, berek óta te'ekttr tölt ék vele a világot, hogy létrejön az „atlanti szövetség balkáni bázisa”,' a Tito—Phisztlíftsz —Menderesz paktum. A három bal­káni hóhér, akik mód szereik ben már eddig is azonos iskolát követ­tel; — hivatalosan és megpecsétel­te» is szövetségesekké válnak. Minden józan ember előtt \ Hu­gos : ú,i lépésről van szó a harma­dik világháború előkészítésébe®. — Éppen azért fokozzák a népek éberségüket, békehareukat, hogy megakadályozzák a TKo-íéle fasisz­ták óh megbízóik, áss amerikai iui- pe-ii a listák gyalázatos terveit. AKIK MEGKEZDIK A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉT A Német Demokratikust Köztár­saság dolgozói a Német Szocialista Egységpárt vezetése alatt ragyogó eredményeket értek el az ország építése terén. Különösen jelentősek az elmúlt év termelési sikerei. A. felszabadult munkásosztály, pa­rasztság és a. haladó értelmiség a felszabadulás után hatalmas lelke­st déseel fogott hozzá az országépí- t 'stiez és a Német Demokratikus Köztársaság egyetlen óriási építke­zéssé változott. Az országban pél­dátlanul álló teljesítmények szület­tek és ezek nyomán jobbá, szebbé vált az élet. A munkásosztály met­is’tt szövetségese, a. dolgozó paraszt­ság Is kivette részét az országépítö munkából. — Az élenjáró szovjet agrotechnika korszerű vívmányai­nak széleskörű alkalmazásával, a mezőgazdaság egyre fokozódó üte­mű gépesítésével a dolgozó paraszt­ság évröl-évre magasabb termésho­zamokat ér el. Ma a Német Demokratikus Köz­társaság a béke egyik szilárd bás­tyája. Az eddigi sikerek újabb, még nagyobb feladatokat állítanak a Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozói elé: a szocializmus építését. A Német Szocialista Egy- ségpárt H. j>ártértekezlete világo­san kijelölte azt az utat, amelyen a Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozói biztos léptekkel halad­hatnak a szocializmus felé. A Német Demokratikus Köztár­saság dolgozói kitörő lelkesedéssel fogadták azt a bejelentést, hogy a soron következő feladat a szocializ­mus építésének megkezdése. Ez a tény szárnyakat, újabb erőt és len­dületet ad az országszerte kiala­kul! versenyinozgalcwnak. A kom­munisták és az élenjáró dolgozók ragyogó példamutatását követve, minden egyes dolgozó szívvel-lélek­kel kapcsolódik bele ennek a ha­talmas és gyönyörű feladatnak a megvalósMsá-ba. Újabb felajánlá­sok születnek, amelyeknek a célja az évi terv határidőéi ölti teljesí­tése, az építőm unka meggyorsí­tása. A Német Szociálisig Egységpárt II. pártért ekezlete tiszteletére a terptowi Agfa-müvek dolgozót pél­dául vállalták, hogy évi tervüket november 7-re teljesítik. A riesa-i Acél- és Hengerművek dolgozói a II. párt értekezlet tiszteletére indí­tott munka verseny során 115 száza­lékos átlagteljesítményt értek el. A bölileni barna,szénkornbinát dolgo­zói észazerűsítések révén az év vé­géig -1 millió D-márkát takarítanak meg. A drezdai Transzformátor- és Röntgen-müvek észsaerűsítői és újí­tói nemrég mozgalmat indítottak, amelynek célja az, hogy észszerű tűsek és újítások révén az ország üzemei az év végéig 100 millió D- márkát takarítsanak meg, ame­lyet aztán Berlin újjáépítésére for­dítanak. A mozgalom rövid idő alatt országos méreteket öltött, elő­mozdítva új munkamódszerek ki­dolgozását, széleskörű alkalmazá­sát. az önköltség csökkentését és az anvagiakaa-ékoss-ágot. Kjrj cdül a drezdai Transzformátor és Rönt­gen-müvekben nz észszerű sí tűk és újítók szórna négy hét alatt 087-föl ,2r-zer fölé emelkedett. Han« Blender, aki a'berlini Sztá- lin-sétány nagy építkezéseinél dol­gozik olyan erpelddarut szerkesz­tett. amelynek előállítása az eddig használt toroiiydaruk előállításának egyötödébe kerül. Újítása milliók megtakarít ásót teszi lehetővé. A dolgozók a gazda szemével nézik a termelés kérdéseit a váro­sokban és falvakban egyaránt, Az új roll a masa n teret hódít nemcsak az üzemekben és a gyárakban, ha­nem a szántóföldeken is. Christen­sen kiváló paraszt az élenjáró .szov­jet agrotechnika tanításainak al­kalmazásával évente két burgonya­termést szüretel. Erich Hildebrand! kiváló paraszt a gyorsít! zlalási módszer alkalmazásával tízszer annyi búst ajánlott fel nrigvételre az államnak, mint amennyi beadási kötelezettsége volt. Lotte HVf gram, a lindenhofi állami gazdaság brigádvezetőnője és brigádja a bur- gonyanemesítés és a vetőburgonya biztosítása terén végzett kiváló munkájával S.4 millió D-márk-a megtakarítását tette 'ehetővé. (A Neues Deutcseliiapd cikke) Az 1945-ös esztendő 1917 óta a legnagyobb győzelmet hozta a világ proletariátusának, az elnyomott, szabadságra vágyó, szabadságért harcoló népeknek. 1915-ben fejező­dött lie a második világháború, amely azt jelentette, hogy a Szov­jet Hadsereg történelmi jelentősé­gű hatalmas győzelmet aratott a hitleri fasizmus felett, s diadalmas hadműveletei során az országok, népek egész sorát szabadította fel a zsarnokság, az elnyomás alól. Azonban nemcsak Európában győztek a szovjet fegyverek. Két világrész hirdette a legyőzhetctle- ns-k dicsőségét, mert a fasiszta Né­metország fegyverletétele után a Szovjetunió a Távol-keletre csopor­tosította á: haderőit, hogy minél előbb befejeződjék ott is a háború, az egész világ számára eljöjjön a béke korszaka. Akkor, 1945 tavaszán a Távol- Keleten még dühöngött a fasiszta téboly. Hitler tanítványai, a japán militaristák dúlták Korea, Kína földjét, hogy meghosszabbítsák rablóuralmukat az ázsiai száraz­földön. Mérhetetlen kizsákmányolás, el­nyomatás volt a gyarmati sorba süllyesztett nép osztályrésze. A japán rablók a hazai cinkosokkal szövetkezve, szívták a sanyarga­tott nép vérét. Az angolszász „felszabadítók”, akiknek feladatuk lett volna a ja­pán militarizmus szétzúzása, — ..késtek”. Nem siettek, nem is akar­tak sietni. Nekik az volt a fontos, hegy a háború jó jövedelmet hoz­zon. Tehát annál jobb, minél to­vább tart. Mitsein számított nekik a megszállt területeken élő lakos­ság szörnyű szenvedése, megkínza- íá.-n, a legjobb hazafiak mártír­halála 1 De nem tartott soká a szenvedés. Elközelgőit a szabaduhW órája Ko­rea számára is. A sztálingrádi győzők, Berlin győztes ostromlói megindultak a szovjet határról. — Testvéri, baráti segítségként hoz­ták a szabadságot a koreai nép számúra, — akárcsak pár hónap­pal'ezelőtt a románoknak, lengye­leknek. csehszlovákoknak, magya­roknak. A szovjet fegyverek elöl fejét vesztve menekült a japán fa siez! a banda, — úgy, mim Hitler hordái amnak-s lőtte. És nemsokára a sza­badság ragyogó napja virradt Ko­reára. a „békés hajnal országára”. Nem gyarmat több-', hanem füg­getlen ország! A nép saját maga kezdhetett hozzá boldog jövőjének megalapozásához. A Szovjet Hadsereg párán csap­ivá n-ak ezek voltak az első szavai Korea szabad népéhez: „Korea polgárai! Országotok szabaddá vált, do ez még csak az. első lap Korea történelmében. Miként a viiágo4- ker.t is csak az em!>er munkájának és 'gondolkodásának eredménye, a boldogságot is csak a koreai nép hősies harcával és fáradhatatlan munkájával lehet kivívni, Korea polgárai! Ne feledjétek, hogy bol­dogság! ok a ti keze’ekhea van. Szabadságot kaptatok. Most min­den tőletek függ. A Szovjet Had­sereg minden feltételét megterem­tette annak, hogy a' koreai nép sza- brd, alkotó munkához foghasson. Ti magatoknak kell saját boldog­ságotok kovácsává lenni.” Hallhatott-e szebbet egy nép. amely alig pár órája szabadult fel a hosszú elnyomás alól? A leg­szebb zenénél gyönyörűbb muzsika: „Szabadságot kaptatok — most minden tőletek függ.” Leírhatatlan munkalendületi el, tennja'karássa: kezdte meg a nép a marxi-lenini alapokon-álló Munka.> párt vezetésével az ország demokra­tikus átépítését. Megalakultak a helyi népi bizottságok, az állam!!, talont helyi szervei: Szaluid Korea szabad népe elsőízben teremtette meg az országban saját hatalmát. Azonban alig egy hónappal Korea felszabadulása után a nép örömébe jó-adag üröm vegyült. Az ország felszabadulásának hírére előkerül­tek MacÁrthur amerikai tábornok! csapatai és szövetséges! kapcsola­tokra hivs cozvá, részt kértek Ko­rea ellenőrzéséből. Korea felét, ai 3S. szélességi körtől délre fekvő te­rületet megszállták az amerikai: csapatok. A szovjet parancsnok szavait, amelyek a felszabadulás ünnepén hangzottak el, soha nem fogják el­felejteni Korea lakói. De nc-m fe­lejtik el MacÁrthur „bemutatko­zásai” sem. Az amerikai táborimM (akinek kezéhez később megannyi koreai hazafi vére tapadt) így kezdte „ünnepi beszédét” : „Korea, területén, a 88. szélességtől délre, az egész közigazgatási hatalom az én hatáskörömbe tartozik. A lakos­ság feltétel nélkül köteles alávet­nie inágát az aláírásommal megje­lenő parancsnak. A megszálló csa­patok ellen tevékenykedő, vagy a rendet és nyugalmat megzavaró személyeket kérlelhetetlenül szi­gorú büntetéssel sújtom. A katonai megszállás ideje alatt hivatalos nyelvül az angol nyelvet jelölöm ki.” Alig szabadult fel lóéi-Korea, is­mét gyarmati sorba süllyedt. Eddig a japán császár (az „isten”) til­totta el a koreai nyelv használatát, most az amerikai főparancsnok. Eddig a japánoknak volt korlátlan hatalmuk az elnyomott, szerencsét­len dolgozók fölött, — most a* amerikaiak ültek a nyakukra. Mél. tán érezhette magát Dél-Koreá né­pe úgy, mint aki cseberből veder­be került. Már maga a két nyilatkozat — a szovjet és az amerikai parancs­noké — is érzékeltette: Korea két része külön utakon jár. Az északi, amely szabadságot kapott, amely­ben minden hatalom a népé, — :l demokratikus fejlődés útját válasz­totta. Délen azonban MacÁrthur parancsait hajtották végre: az amerikai katonai közigazgatás szét- kergette a nép akaratából létre­jött népi bizottságokat, rövid idő alatt elvette a néptől a Szovjet. Hadseregtől kapott szólás-, sajtó- gj iilekezési és szervezkedési sza­badságot. A koreai hazafiakra, akik segítettek az ország felszabad!tárá­ban, a betolakodó MacÁrthur pa­rancsuralma alatt ugyanaz a sors várt. mint a japán „isten” idejé­ben: börtön, szenvedés, pusztulás. Északon közben erőteljes fejlő­désnek indult a demokrácia. Közel kétmillió hold földet, vett el a nép a földesuraktól, a japán gyarma­tosítóktól és azoktól, akik egyhű- ron pendítitek a gyarmatosítókkal Korea parasztsága, amely a japái uralom alatt csak a nyomort, s mérhetetlen szenvedést ismerte, — földet kapott. A japánok és a ko­reai árulók kezében voltak azelőtt a ba-üknk. a gyárak, az üzemek, a közlekedés, a posta. Ez is a nép tulajdonába került most. A Szovjet Hadsereg átadta azokat az üzeme két. vállalatokat is, amelyek fölött a fegyverszüneti megállapodás ér­teimében ő gyakorolta volna az el­lenőrzés!'. A nép gyáraiban, a nép üzemei. Íren máiképpen folyt aztáin a mun­ka. A koreai dolgozók hazafias lel­kesedéssel egyre fokozták és fo kozzák munkájuk termelékenyéé get. segítik az új élet építését. A felszabadult koreai dolgozók mun- katörvényt is hoztak. Az 1945 előtti 1-1—15 óra helyett 8, egyes rétiéi munkakörökben 7 óra lett a mun­kaidő. Intézkedett a törvény a dolgozó nők és fiatalok védelméről betiltották a 14 éven aluliak mun­kájút. törvénybe iktatták a fizeté­ses szabadságot,- intézkedés történ! a társadalombiztosítás, a fokozott munkavédelem terén. Egyenlő jo­gokat kaptak a férfiakkal a gazda­sági és politikai életben egyaránt a nők. Mindezek a vívmányok méltán keltették fel Dél-Korea elnyomott népének érdeklődését az észak-ko­reai helyzet Iránt, méltán keltették fel bennük a vágyat a bét ország­rész egyesítése, a szabadság, a füg­getlenség után.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom