Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-10 / 160. szám

Mai számunkból: Pártszervezeteink harca az ara- tás gyors beiejezéséért (2. old.) — Azonnal távolítsák el a tisza- karádíak a iasíszta Györék Lászlót (2. old.) — Egyszemélyi vezetés a szovjet vállalatoknál (3. old.) — Juhász Júlia cséplő­gépvezető lesz (4 oldal) VIII. ÍVFOLYAM, 160. SZÁM. ARA «50 FILLER 1952 JÚLIUS 10, CSÜTÖRTÖK Váltsuk valóra a Központi Vezetőség ülésének útmutatásait-Nagyszerű jövő áll dolgozó né­pűnk előtt. Mindenki képet alkot­hat magának óriási célkitűzéseink megvalósulásáról, a vas és acél országáról már akkor is, ha fel­méri hétmérföldes léptekkel való előrehaladásunkat. Nem kell luesz­eire menni, Sztálinváros, Inota. a Budapesti Gyorsvasüt, az ózdi óriáskohó, az épülő ű.i Martin mel­lett elég körültekinteni Szabolcs- Szatmár földjén. Ebben a me­gyében alig van falu, ahol ne kevélykedne volt földesúri kas­tély tornya. Ebben a megyében a legmagasabb volt az írástudatlan­ság, a csecsemőhalálozás, a munka­nélküliek száma — talán a .leg­több volt a csendőr. Tápok és földesurak, kulákok és csendőrök gyötörték parasztjainkat, akiknek ablaktalan, sötét házacskáiban csak úgy zokogott a nyomor, az éhség. Ipari üzemekről nem sokat beszél­hettünk. Szeszgyárak: a földbirto­kosok haszonrészesei — dohánybe­váltók: az urak államának ha­szonhozói — ezek alkották jófor­mán Szabolcs-Szatmár „iparát'’ s a városban. Nyíregyházán munkanél­küli kőmüvestanuiók és segédek «•satangoltak az utcákon. Ma már nincs olyan faluja, községe a me­gyének, amelyik nem kapott volna a. tervtől többszázezer forintos be- .. uuazasi, anoi ne ejjuit vöjjw vh- Jami, ha más nem: új. cseréptető« hazak sokasága. A tiszadobi „Tán­csics” termelőszövetkezetben pedig már a villanyfejésről beszélnek. S a megye egyre gyorsabban halad az iparosítás útján. A megtett utat olyan kilométerkövek jelzik, mint a kibővített Vulkán vasöntöde, a kétszeresére növekedett Alkaloida. nz új nyíregyházi pályaudvar, Kö- tóp-Európa egyedülálló dohányfer­mentálója s a most épülő Tisza- Jöki Erőmű! Nem is beszélünk a sokszáz kisebb üzemről, s a megye 27 gépállomásáról! De a legna­gyobb eredményünk, amely minden műnél maradandóbb, minden mii­nél értékesebb és termékenyebb: ez dolgozó népüuk öntudatának fejlő­dése. így állapította meg ezt Pár­tunk Központi Vezetősége. Éppen a Szovjetunió példáján lelkesedő, a Szovjetunió segítségére támaszko­dó, a Párt nevelte öntudatos mun­kásosztályunkkal, egyre öutudato- sabb dolgozó parasztságunkkal, néphez hű értelmiségieinkkel tud­tuk elérni eddigi eredményeinket. Éppen ezért tűzte ki pártbizottsá­gaink, pártszervezeteink elé fő- foladatul a Központi Vezetőség jú­nius 27—28-i ülése a politikai tö- megmunka további erősítését, a tö­megekkel való kapcsolat, további ja­vítását. Minél jobb lesz felvilágo­sító ‘ munkánk, minél szilárdabb lesz kapcsolatunk dolgozó népünk­kel, annál nagyobb eredményeket érhetünk el ötéves tervünk végre­hajtása, a békéért folytatott harc területén. Vezetni és a Párt politi­káját megvalósítani azt jelenti: napról-napra, óráról-órára meg kell magyarázni dolgozó népünknek: njiért harcolunk, mit építünk, mi­lyen ragyogó jövő áll előttünk. Ha ezeket jól ismerik a dolgozók, akkor nincs olyan erő. amely legyőzhetné lelkesedésüket, erejüket, harci el­szántságukat, hősiességüket. A szocializmus építésének. a béke védelmének, egyszóval Pár- tijrnk politikája végrehajtásának egyik legnagyobb ellensége az elbi­zakodottság, az önteltség. Az ön- íejtség édestestvére pedig a töme­gektől való elszakadás. A Központi Vezetőség ülésén rámutatott Horváth j Márton elvtárs: „Kivívott győzel j meinket nem fordíthatja visszájára 1 semmi más, csa-k ha, karbatesszük [ kezünket, ha megpihenünk habá­rainkon, ha nem, látjuk továbbra j is elsőrendű harci és napi feladó- | tanknak és kötelességünknek a tő- ; megek megnyerését és mozgó síid- I sál”. Nem szabad megpihennünk j egy pillanatra sem, hanem ellen­kezőleg: fokozni kell a tömegek kö­zött a Párt politikai munkáját. Egyre nagyobbak a feladatok, egy­re bonyolultabb kérdéseket kell megoldanunk s ugyanakkor erőink növekedésével az osztályellenség, ügy a külső, mint a belső éleseb­ben, aljasabb módon próbál gátat vetni előrehaladásunknak. Ez nyil­vánvalóan megköveteli a felvilágo­sító munka fokozását. Pártszervezeteinknél megmutat­kozott a politikai tömegmunka le­becsülése. Sokszor ezt bürokratikus vezetési módszerekkel próbálták helyettesíteni — mint a beregsu- rányi pártszervezet, ahol határo­zatot hoztak arra, hogy ebben a hó­napban kétszer annyi tagjelöltet vesznek fel, mint az előző hónap­ban. A politikai tömegmunka lebe­csülésnek jele az a tény, is, hogy a DISZ még mindig nem tölti be hivatását, A DISZ-nek még nem iUg'ja ií jÜ.S«t£;iÜK UCIUtÓ 'többsége*, <X DISZ-vezetésben is elburjánzott a bürokratizmus. Bogdán József elv­társ, a DISZ megyei titkára cikké­ben amikor megállapította, hogy igen kevés a 20 éven felüli fiatal DISZ-szervezeteinkben, ugyanakkor arra is rámutatott: „Annak, hogy a DISZ kétéves fennállása után is még ilyen hibák vetődnek fel me­gyénkben, nagymértékben oka a bürokratikus vezetés. Járási bizott­ságaink olykor kilószámra kapták papíron a feladatokat. Vezetési módszerünkből az ellenőrzés erősen hiányzott és ha ellenőriztünk is, azt felületesen tettük. Járási bi­zottságainkra jellemző, hogy a sok értekezlettől nem jutnak le az alapszervezetekhez,” Ezek a tények azt is bizonyítják, hogy pártszer­vezeteink, pártbizottságaink még mindig népi állandó, tervszerű se­gítséget aunak a DISZ-nek, hanem vagy általános, alkalomszerű se­gítséget, vagy éppenséggel gyám­kodnak a DISZ felett', megfosztják azt önállóságától. Súlyos következménye a politikai munka lebecsülésének az oppor­tunizmus, az ellenség elleni harc elhanyagolása. Üzemeinkben nem figyelnek fel eléggé a jobboldali szociáldemokraták mesterkedéseire. A kisvárdai Vulkán volt jobboldali szociáldemokrata szakszervezeti el­nöknek, Révész Ferenc portásnak a későnjövőkről az a véleménye, hogy: „velükszületett tehetség a késés”. S mindez mutatja: nem al­szanak a munkásosztály gyalázatos árulói. Ugyancsak opportunizmus ütötte fel a fejét nem egy helyen a kulákok és a klerikális reakció elleni harc helyett. A gégén,yi ta­nács Kovács nevezetű kulákra, akinek még mindig 26 hold földje van, nem vetett ki az első félévre sertésbeadási kötelezettséget, mert „nincs annak semmije”. Nyírbog- dányban a tanács ugyancsak nem vetett ki beadási kötelezettséget Komjáti Zoltánná kulákasszonyra. Demecserben özvegy László Dezső- né, Balázsi Jánosné, Sz. Győri Dezső nem teljesítették első félévi élöállatbeadási kötelezettségüket s a kártérítést sem hajtották be raj­A baktolórónthózi járás vezet búza aratásában A július 3-i jelentések alapján tüntetett százalékok azt mutatják leg gazdálkodó parasztok hogy ál a baktak'.rántházi járás vezet aj meg, hogy az egyes járásokban aj latiak a búza aratásával, búza aratásában. A térképen fel-I termelőszövetkezetek és az egyéuiJ A budszentmiliályi termelőrsoportok csépiéül versenvá indítottak A biidszentmihályi Munka tszcs, vállalta, hogy július 25-re befejezi a cséplést és egyben versenyre hív­ta a járás csoportjait. A büdszent- mihályi Petőfi elfogadta a kihívást és 23-ra vállalta a eséplés befeje­zését. Az Uj barázda is elfogadta annyi módosítással, hogy július 20-ra végez a csépléssel. (Róka László járási főagronó- tnus jelentése.) A szekelyi békearalas hősei A székelyi Békéért Harcoló ter­melőszövetkezet aratási csatájában a következő dolgozók voltak a leg­jobb békeha.rcosok. (Napi telje­sítményük elérésében egy kaszás, egy marokszedő és egy kévekötő vett részt.) Kiss András 2700 öl, Polgár István 2700 öl. ltádl József 2700 öl, Demeter József 2500 öl, Nagy József 3000 öl, Somogyi Pál 2600 öl, Nagy György 2600 öl. Nagy András II. 2600 öl, Tóth Jó­zsef 2600 öl. Kulcsár István 2500 öl, Sipos Béla 2500 öl, Hajnal Gusztáv 2700 öl, Bedécs Gábor 2600 öl. Sepu András, tsz. elnök. Nyírbátor termelőszövetkezeti község a békearatásban Községünk nemrég lett termelő­szövetkezeti községgé, sok még a ki-parcella, de a jó tervezéssé és gondos szervezéssel, mint az óra úgy dolgoznak az egyes csoportok az aratásban. Aratás előtt minden csoportban Ismertették az évvégi zárszámadás előrelátható összegét. Az aratásban — akárcsak a nö­vényápolásban — a Lenin szövet­kezet jár az élen. Bradács András brigádja az ötnapra szánt terület tét 4 nap alatt vágta le. Délidő­ben a DISZ és úttörő kul túrcso­portok felkeresik az élenjáró brigá­dokat, egyes dolgozókat és rövid színdarabbal, csasztuskákka) szóra­koztatják őket. A határőrség kul- tűrautöja is többször felkeresi a csoportokat és vidám műsorral se­gíti elő a békearatást. Az aratás­nál villámtábla is van. Ilyeneket olvashatunk rajta: „Ne kövessük Kónya István példáját, aki az első nap 10 óráig kalapálta a kaszáját,” Bakii Béla-, tanácselnök b. Teljesítse beadási kötelességét a magosligeti üj Élet termelöcsoport A magosligeti termelőcsoport iparkodott az árpacsépléssel, de nem iparkodott aztán az állammal szembeni kötelesség teljesítésével: A minisztertanács határozata töb­bek között kimondja, hogy a ter­melőszövetkezet csak abban az esetben oszthatja ki tagjai között természetben a termékek megfelelő hányadát, és csak abban az eset­ijén értékesítheti termékeit a sza­bad piacon, ha az állammal szem­beni beadási kötelezettségénél: ele­get tertt. Az Uj Élet termelőcso­port vezetősége azonban mást csi­nált: kiosztotta az árpát a tagok között. Magosligetiek! Hogyan vártok t i több gépet, műtrágyát, cipőt, szö­vetet és még ezer mást az ipari dolgozóktól, ha ti nem adtok sem­mit!? A Inyúlási kötelességet min­denképpen teljesíteni keíl! (MT sajtócsoport.) Szabó István 16 holdas kálmánházi középparaszt másodvetési tapasztalatai A múlt évben is azt beszélték, hogy nem érdemes aratás után a földbe tenni a magot, mert száraz a föM és úgy sem kél ki. Szabó István középparaszt azonban a szakkönyvekre hallgatott és aratás után nyomban elvetette a kölest. Szabó Istvánnak 3 mázsával több termett holdanként, mint akik az esőre vártak. Az ő kölesét már földijén érte az eső és azonnal kelt. Szabó István (aki azóta a Béke- bizottság titkára lett), az idén már bárom holdon tennél másodnövényt. Amikor az első hold búzát learatta, azonnal he is vetette kölessel. Ijabb teriuclőcsoportok és községek jelentették az aratás befejezését A Megyei Pártbizottságnak és megyei tanácsnak az alábbi köz­ségek és termelőcsoportok jelen­tették, hogy befejezték az arai ást. Nyírtura, Mándok, Kótaj, Szakoly. Vasmegyei-, Nyiszőllős, a nyírkará­szi Május 1, a tuzséri Béke, a nyírmeggyes! Petőfi, a nyírszőllősi Rákosi és Jókai ,a kemecsei Dózsa, Kótaj valamennyi termelőcsoportja, a nyírbogdányi Dózsa és Partizán, a sóstóhegyi Petőfi, Kossuth, a mandabokori Kossuth, Ságvári és Haladás termelőcsoportok. ítuk. Tiszafádon sem figyeltek fel a klerikális reakció mesterkedései­be: tszcs, könyvelőnek tettek meg egy volt aüspáni titkárt, aki ,, nel- lékfoglalkozásként., kántórkodik a népellenes papnál. A Központi Vezetőség ülése itat mutat számunkra, felfegyverez t>en- niiuket további munkákra. PáiTbi­zottságai nknak és pártszerveze­teinknek alaposan meg kell vitat­niuk a Központi Vezetőség ülésé­nek anyagát s javítani kell munká­jukon. Nagyszerű célok állnak előt­tünk ! S ezek komoly erőfeszítése­ket kívánnak. Neveljük dolgozó né­pünket. ifjúságunkat mély hazafi- sásra bátor helytállásra, az osz­tályellenség elleni megalkuvás nél­küli harcra — szélesítsük ki a po­litikai tömegmunkát, hogy ezeket a nagyszerű célokat: elsősorban me­zőgazdaságunk szocialista átalakí­tását maradék nélkül végre tud­juk hajtani. Váltsuk valóra Köz­ponti Vezetőségünk leutóbbi ülésé­nek útmutatásait! ÜUáq pr&ldárjal tqijrnVidtk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom