Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-10 / 160. szám

NÉPLAP 1952 j Ű LI U si 10, CSÜTÖRTÖK 2 Illőre a harmadik uegj eiiévi terv sikeréért! A Megyei Villanyszerelési Vállalat dolgozói megfogadták Rákosi elvtarenak: Évi tervüket augusztus 20-ra befejezik ,J)rá(ra Rákosi élvtárs! Tudjuk, az ötéves terv sikeres megvalósításában milyen szép fel­adatot kaptunk. Minket ért az a megtisztelő feladat, hogy az újjá­születő falvaknak villanyfényt jut­tassunk. Mi, igyekszünk feladatain­kat becsülettel elvégezni, mint aho­gyan ön becsülettel megvédte a Horthy-fasizmus alatt a munkás­osztály harcos Pártjának a becsü­letét és a harcát. Fogadjuk önnek, Drága Rákosi elvtárs, hogy a ko­reai műszak eredményeit tovább fo­kozzuk és Alkotmányunk ünnepé­nek tiszteletére augusztus 20-ig évi tervünket befejezzük. December 31-ig pedig évi tervünket 60 száza­lékkal túlteljesítjük. Terven felül villamosítunk 4 falut, 3 mezőgaz­dasági és 2 ipari üzemet. Tervünk túlteljesítésével akarjuk kifejezni békevágyunkat, hogy együtt ér zunk a koreai néppel és egyben ezzel aka­runk válaszolni az amerikai impe­rialistáknak arra' a gaztettükre, amelyet a koreai nép ellen, a bé- ketúbor ellen nap mint nap elkö­vetnek.” Újra több dolgozó A Záhonyt MÁV. átrakó dolgozói Is úgy határoztak, hogy a harma­dik negyedévi tervet a koreai mű­szak győzelmével kezdik. A koreai műszak alatt napról-napra többet termeltiK a dolgozók. Például Csap Póter lapátos brigádja tervét 300 százalékosan teljesítette a keddi műszakban. Baksa Bertalan Ifjú­munkás lapátos 108 százalékról emelte fel teljesítményét 186 szá­zalékra. Rodák János lapátos bri­gádjának a koreai műszak előtt 116 százalékos volt az áüagteljesít­fcjcztc be éri tervét a ménye, a koreai műszak 8. napján pedig 186 százalékos tervteljesítést ért el. Hornyák József lapátos bri­gádja 133 százalékról 213 száza­lékra emelte napi teljesítményét. Mezei Béla csúszdás az 1953. évi tervteljésítésén dolgozik és a ko­reai műszak 8. napján 328 száza­lékosan teljesítette tervét. Szabó Ferenc darus brigádja elhatározta, hogy augusztus 20-ig megelőzik a versenyben Perka Sándor darus brigádját. Szabó Ferenc darus bri­gádja a koreai műszak 8. napján iáhonyi állomáson 319 százalékosan teljesítette napi tervét A koreai műszak alatt újabb dol­gozók fejezték be ez évi tervüket. Fábián Lajos darus a koreai mű­szak 2. napján, Dankó Bertalan és Perba Sándor sztahanovista darus brigádja a koreai műszak harmadik napján, Varga Sándor sztahano­vista darus pedig a koreai műszak negyedik napján fejezte be 1952. évi tervét. Napi tervük túlteljesí­tésével már az ötéves terv 4. évé­nek sikeréért harcolnak. (Máté Elek üzemi tudósító.) A Kossuth gimnázium diákjai Ligettanyán dolgoznak A 61/2 Építőipari Vállalat liget­tanya! építkezésére a hétfői napon 50 Kossuth-gimnázista diák ment ki nevelő tanáruk vezetésével. Az ifjak vállalták, hogy ötéves ter­vünk sikeres megvalósításának ér­dekében termelő munkában vesznek részt a szünidő alatt. Hétfőn ko­együttéreznek a koreai ifjakkal, akik fegyverrel a kézben harcolnak a szabadságért és a békéért. A mű­szak után Novák Ferenc főműve­zető kezdeményezésére röpgyűlésre jöttek össze a fiatalok, melyen azt javasolta, hogy az ifjxlbrigádok te­gyék rendbe a munkahelyet. reai műszakban dolgoztak, hogy bi- Az ifjúság egy vagonra való zonyságot tegyenek arról, hogy, deszka és faanyagot gyűjtött ösz-j sze, amely közel 2500 forint meg­takarítást jelent népgazdaságunk, nak. Minden dicséretet megérde­melnek ezek az ifjak. Jó példával jártak elől: Balogh Mihály, Besz­tercei Antal, Daniké Zászló, Fekete Zoltán, Helli Imre, Juhász István, Moldván György, Novotni Ferenc és Szabó Lajos. (Scheibli István, üzemi tudósító.) Pártszervezeteink harca az aratás gyors befejezéséért A berkeszi pártszervezet az aratás gyors befejezése érdeké­ben széleskörűen alkalmazza a szemléltető agltáclót. Kezdetben bizony szövetkezeti községhez mél­tatlanul alig néhány kaszás állott ki aratni. A Pécsi Jenő-féle kulá- kok hangjára hallgattak többen, .akik nem átallották még azt is hí- resztelni: „Ha az aratógép segít, akkor a népnek nem marad kenye­re... Az aratógép a kalászok felét kinnhagyja a földön...” A párt­szervezet a szóbeli agitáció mellett* (két népnevelő felkereste azokat a brigádokat, ahol a tagok nem is­merték még az aratógép munkáját s elmondták: szépen, jóminőségben vág az aratógép, bárki megnézheti s éppen mert gyorsan és jól arat, kevesebb lesz a szemveszteség, több lesz a kenyér) — felhasználta a szemléltető agitáelót Is. A község­ijén nagy díszkaput emeltek, zászló­val, búzakévékkel díszítették. Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak ká­liéit tették ki rá egy felírással: ,,Nyolcadik bétoearatás! Koreai mű­szakban, 5 nap alatt szemveszteség nélkül fejezzük be az aratást!” — A községben a dicsérő és szégyen- táblákon ott vannak az élenjárók és hútul'kullogók nevei. Ugyanakkor reggelenként villámok jelennek meg a község különböző részein: ..Szégyeljék magukat a naplopók! Majoros Péter, Juhász Imre, Ju­hász Géza, Ifj. Barinké József és társai nem mentek munkára! Ezek egy nap alatt 5 holdat arattak vol­na le, ezek akadályozták az új ke­nyér betakarítását, aláássák a munkafegyelmet 1” Ezek a dolgozók annak ellenére, hogy a többiek, a szorgalmasak már kora hajnaltól arattak, nem igyekeztek. A „Villám’’ megjelenése után aztán fürgén vállukrn vették a kaszát és siettek dolgozni. A pártszervezet mindezeken felül „Vörös sarkot" rendezett be a me­zőn. Az egyik árnyas-fasorban, kö­rülbelül az aratóbrigádok területé­nek középpontjában. Pirossal lete­rített asztalt tettek a fák alá. Rá könyveket, újságokat és rádiót. Ezen az asztalon áll minden dél­ben a legjobb brigádot megillető vándorzúszló is. Az asztal fölött vörös- és nemzetiszínfl lobogók len­genek s az asztal két oldalánál versenytáblákat szúrtak le. Az egyi­ken ezek voltak felírva július &-án: „Kaszás Mihály brigádja 7-én 13 kaszával 22 holdat íágott le. Egy. kaszásra 2500 öl jut. Kövessétek példáját!” A másikon ez: „Pécs Mihály bri­gádja 38 kaszával 50 holdat vá­gott le. Csatlakozzatok Kaszás Mihály brigádjához!” Ezen a napon a verseuyzászló Kaszás Mihályt Illette. Ebéd után s miután a földmfl- vesszövetkezet „guruló vendéglőjé­nél” hűsítő italokat ittak a dolgo­zók, átadták a győztes brigádnak a vándorzászlót. Az úttörők pedig csasztuskával köszöntötték őket. Csak úgy zúgott, zengett: „A Mi­hály brigádja, első a munkában...” Kaszás Mihályék a brigádzászló mellé megkapták még a nagy vörös lobogót is. Azzal vonultak el újra munkába s ahol arattak, letűzték a vörös lobogót a földbe. A „Vörös sarok”-ban ugyanakkor komoly nevelőmunka is folyik. Új­ságokat, könyveket olvasnak a dol­gozók. A népnevelők a Koreai Hó­nap jelentőségéről, az alkotmányi munka versenyről beszélgetnek. Az­nap, amikor Kaszás Mihályék vit­ték el a zászlót, ősz Gyula és Nagy János brigádja megfogadták, hogy ők túlszárnyalják az eddigi ered­ményeket. S már reggeltől úgy dol­goztak, hogy a másnapi zászlócse­rénél ők kapják a lobogót. Délig személyenként 1 holdat vágtak le! A „Vörfjs sarok” megvalósítása igen helyes kezdeményezése a szé- kelyi és berkeszi pártszervezetek­nek. Hasonlóképpen tegyenek min­den községben pártszervezeteink. A mezőn az aratásnál, s benn cséplés- nél a cséplőgépeknél. A nagyhalászt népnevelők már hajnali 4 órakor felkeresik a dolgozó parasztokat. Különösen azokat látogatják meg gyakrabban, akik el vannak ma­radva az aratással. Nagy György párttitkár már hajnali 3 órakor várja a népnevelőket: és tanácsot ad nekik munkájukhoz. Fábián István aratásból hazajövet is felke­resi azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem kezdték meg az aratást, vagy el vannak maradva. A pártszervezet felvilágosító mun­kájának eredményeként érték el, hogy Bánóczl Mihály ős Magyar András már hetedikén learatlak. Az úttörők verssel és énekkel kö­szöntötték őket. Az úttörők csasz- tuskát készítenek azokról a Má­kokról, akik szabotálják az ara­tást, Élek Gáborról és Boros Gyu,­lánéról, akik még nem kezdték meg az aratást. A Rákóczi tszes.-ben Csajbók György párttitkár jár élen az ara­tási munkákban. Ebédszünetben kis- gyüléseket szokott tartani. Vasár­nap Koreai-műszakot tartottak. Igen jól haladt a munka itt i£. Csajbók elvtárs a legjobbak közt végezte munkáját. Az aratást nyol­cadikára be is fejezte a csoport. A nyírturai Vörös Hajnal tszcs-ben ' a pártcsoportvezetők felkeresték a pártcsoportjukhoz tartozó családta­gokat, hogy valamennyien részt- vegyenek az aratást munkában. Kemecsei Pálnak például se fele­sége, se lánya nem jártak dolgozni. A beszélgetés után napról-napra ott lehetett látni a Kemecsei-csalá- dot a búzatáblákon. A tiszarádi Kossuth tszcs-ben rajzos villámcikkeket ragasztottak a kapukra, amikre az élenjárókat és elmaradókat rajzolták ki a kép alatt megfelelő szöveggel. Erdei Sándomé például még kilenc óra­kor is otthon fekszik, nem jár aratni, azt várja, hogy mások mű­veljék meg helyette a földterüle­tet, pedig ő is lő holdat vitt be a csoportba. Egy rajzot készítettek hát róla a tszcs, tagjai, amint fekszik -az ágyban és tréfás szöve­get írtak a lap aljára. Sipos Fe­rencet, az élenjárót úgy rajzolták ki ahogy nagy igyekezettel megy, a kasza a vállán. Kiírták, hogy mi­lyen eredményt ért el és felhívták a többi tagokat, kövessék példáját. A másik rajz felirata a következő: „Botos Bandi egész nyáron a fa alatt feküdt, míg a csoport izzad­va dolgozott, ősszel, mikor eljött az elszámolás ideje, nem kapott semmit. Hazament, fogta a fejszét és nekiállt a fának...” Ezután rajz következik: Egy fiatalember azt a lombos fát csap- dossa a fejszével s mellette áll az anyja, aki ezt kérdi: „Mit csinálsz fiam?” A fiú így felel: ,,A fene ezt a fát, emiatt nem kaptam semmit a,,,? Azonnal távolítsák el a tiszarádiak csoportjukból a fasiszta Györék Lászlót, a volt alispáni titkárt, sakszáz ember gyilkosának cinkosát Alázatosarcú,sírna képű „doktor lír” fogadja a tiszarádi „Vörös Hadsereg” termelőszövetkezeti cso­portba látogató vendéget. Dr. Gyö­rék László. Könyvelő. A látogató érdeklődik: hol dolgozott ezelőtt? — válaszol: munkás voltam. Az ember újra kérdez: „De hiszen doktorátusa van...?” „ó igen, érett­ségiztem, de szegény voltam, mu­zsikáltam, abból éltem...” Fűt-fát hazudik, mig végül kénytelen meg­mondani az igazságot saját maga is: „Alispáni titkár voltam 43-ban.'.” Tavasszal a tiszarádi dolgozó parasztok közül többen elhatároz­ták, hogy nem kínlódnak tovább a darabka földeken. Megalakították a termelőszövetkezeti csoportot. „Vö­rös Hadseregének nevezték el, azokról a hősökről, akik vérüket ontották a tiszarádi nép szabadsá­gáért is. A csoport megalakításá­nál egyetlenegy dolog volt feltűnő csupán: Györék László „doktor úr”, anyjával a „nagytiszteletű asszonnyal”, igen-igen kiállt a tszcs, mellett. Sőt, lakásának egy szobáját irodának ajánlotta fel. „Csak” annyit kért: lehessen a csoportban könyvelő. A tiszarádi dolgozó parasztok, a pártszervezet, a tanács ébertelen volt s megenged­ték, hogy ez a fasiszta gazember, sokszáz ártatlan ember gyilkosai­nak cinkosa, befurakodhasson a termelőszövetkezeti csoportba. Ki ez a Györék? Szegény ember? Munkás? Szemen- szedett hazugsági Apja reformá­tus pap volt Ibrányban. 264 hold földben gazdálkodott. Ezenkívül Ti- szarádon is volt birtokuk. A pap- fattyú egyetemre járt, afféle du­hajkodó ((most is részeges) jogász volt. Magasan kezdte népelnyomó pályafutását. Alszolgabíró Volt a kemecsei járásban, majd „érdemei­re” való tekintettél, mivel jól ér­tett a népuyúzáslioz, 1943-ban egyenesen az alispán, a fasiszta Borbély Sándor mellé került tit­kárnak, Ő volt annak az alispán­nak a jobbkeze, aki százakat és ez­reket, férfiakat, asszonyokat, ki­csiny gyermekeket hurcolhatott a csendőrökkel, náci banditákkal, nyilaisokkal haláltáborokba. Szá­zak és ezrek pusztultak el keze nyo­mán gázkamrákban, kivégzőhelye- ken. S ebben a gyalázatos tevé­kenységben volt Borbélynak a jobbkeze dr. Györék László! Nem csoda, ha a Szovjet Hadsereg elől ész nélkül menekült s csak később tért vissza lopakodva Tiszafádra, nagyszülei birtokára, Sokan azt gondolják talán, hogy a „doktor úr” megváltozott. Ezek: az emberek azonban nem ismerik jól azt a közmondást, hogy kutyá­ból nem lesz szalonna. Dr. Györék nem változott semmit, csak éppen álarcot vett fel magára. 45 után a Kisgazdapártba lépett be, aztáa kipróbált még néhány reakciós pár­tot. Jellemző, hogy még ma is alkalmazottat tart, mint tszcs, könyvelő, szintén fizet­ség nélkül. Budaházi József né dol­gozik náluk szakadásig. Kihajtják a mezőre, hogy Győröknek szerez­zen munkaegységet s aztán ha vé­gez a mezei munkával, a „doktor urékuál” főz, mos, kenyeret süt, állatokat gondoz. Fizetést nem ad­nak neki, ennivalót is csak löknek valamicskét. S ezt a szerencsétlen, félrevezetett öregasszonyt hasznát ják fel arra, hogy akadályozzák a csoport munkáját. Nem, a „doktor úr” nem nyilatkozik olyan fontos kérdésekben például, mint a terü­let egyénekre való felosztása. An­nál Inkább nyilatkozott Budaházi- né, aki szegény jóformán azt sem tudta miről van szó. -Csak kiabált, kiabált, hogy nem kell a földet fel­osztani. Nyilvánvaló, hogy ki súgta neki a szöveget! A „doktor űr” I Neki nagyobb hasznot hoz a ban­dában való munka. Hiszen a cse­lédje, aki a munkaegységet szerzi, gyenge öregasszony már, akinek jóformán a vérét is kiszívták. —• Most, hogy bandában dolgoznak. Györék rendszerint fiatalok közó osztja be. Nem baj, ha keveset dol­gozik az asszony, a többiek meg­szerzik neki is a munkaegységet. Több jön Györék konyhájára, ük bezzeg a „tiszteletes asszonnyal” együtt, lábukat sem tennék ki a mezőre! Csupa „jószívűségből” az egylld gyűlésen magasabb jövedelmet sza­vaztatott meg magának a köny­velő. Olyan határozatot hozatott, hogy mindig a legmagasabban tel­jesítő dolgozó munkaegységének 80 százalékát kapja meg. A csajáéért sem megy messze. Jó vastagon fog a ceruzája a bejegyzésnél, amikor a saját munkaegységét kell gyara­pítani : Budaházinénak akkor is beírja az 1 egységet, ha félórát dolgozott a csoportban, a nap többii részét pedig a doktor „úrnál” cse- lédk«dte. Györék barátai Aztán van még egy közmondás! „Madarat tolláról, embert barátjá­ról.” Dr. Györék a "könyvelőség mellett ellátja a kántori teendőket is. Olyan presbitériummal paktúl, akik között ott dölyfösködtk még mindig Laska l Gyula, a volt fő­bíró, a falu egyik vérszopó kulákja. Rarta Zoltán „tiszteletes úrral” cimborái, akinek 40 hold sajátja volt, 3937-ben pedig 12 házhelyet adott el az egyházi birtokból, de a mai napig sem Íratta telekkönyvl- leg a vevők, — csupa szegénypa. rasat — nevére. Gyalázatos ellensége a népnek dr. Györék — ez a véleménye a termelőszövetkezeti csoport elnöké­nek, párttitkárának is, tud róla a járási pártbizottság, a járási tanács is. Ennek ellenére még mindig ott garázdálkodik a csoportban! Na­gyon elérkezett már az ideje annak, hogy a tiszarádi beosületes dolgo­zók kipenderítsék a csoportból ezt a fasiszta gazembert I A timyogmatolcsi tanács és földművesszövetkezet az aratásért Nálunk a községi tanács dolgo­zói azzal akarják elősegíteni a dol­gozó parasztság sikeres aratását, hogy a hivatalos idő után is el­intézik ügyes-bajos dolgaikat a köz­ség lakosságának. A földmüvesszö- vetkezet dolgozói szintén kezdemé­nyezést indítottak az üzletek to­vábbi nyitvatartásiim, úgyszintén az adminisztrációs dolgozók esti munkájára, A föl dmflvesszövetkezet dolgozói a jó áruellátással, a szer­vezett árueladással is meg akarják gyorsítani az aratás befejezését. Ezért megszervezték a zavartalan áruellátást és gondoskodtak hűsítő italokról. Nagy László szövetkezeti ügyve­zető megszervezte az aratóbrigádot Is a földmüvesszövetbezet fe a ta- náijg dolgozóiból. Közös erővel se­gítünk azoknak, akik munkaerő- hiány miatt lemaradnának az ara­tásban. Megnézzük, kinek a fia. férje van oda katonának vagy más okból nincs munkáskéz az aratás­hoz. A termelésben való részvétel­lel még jobban hozzájárulunk köz­ségünk aratási munkálatainak be­fejezéséhez és ezzel Is segítjük a hős koreai nép harcát, úgyszintén tömegesen vásárolják a dolgozók a koreai bélyegeket is. Kiss Bálint négygyermekes családapa, mikor az ötvenforintos bélyeget megvásárol­ta, ezt mondotta: „Azért adom a pénzt, hogy u koreai nép is mielőbb békében éljen és olyan boldogan nevelje a koreai apa gyermekeit, mint én”, i- T >, , * Rovák János , ÍTunyogmatolcs*

Next

/
Oldalképek
Tartalom