Néplap, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-03 / 154. szám

ft NÉPLAP 1J52 JÚLIUS 3, CSÜTÖRTÖK A nyírtass! állatni gazdaság dol­gozói, mint sok más állami gaz­daságban, szintén nem a legkedve­zőbb körülmények között fogtak hozzá a tehenészet létesítéséhez. A Kisszesagyár-tanyai düledező ura­dalmi istállót hozták rendbe, — ahogy ügy —, hogy a jószáguknak ideiglenes szállást adjon. Teljesen rendben most. sincs, mert az egész istállópadozat földből van, arai igen megnehezíti a tehenek tisztántar­tását, a trágyalevet nem tudják elvezetni. Még ez év augusztusában azonban az egész padlózatot beton­ból és téglából átépítik, A nehézségektől nem riadtak vissza a gazdaság dolgozói: — Nemcsak jó fekete földön le­het kiváló tehenészetet létesíteni — szokta mondani idős Székely Ferenc, a tehenészet élenjáró fejő­gulyása. A nylrtassi homokhegyek között bizonyították be Székely Fe- rencék, hogy a sovány homok is eltartja a teheneket, még hozzá olyanokat, melyek a múlt év őszén fejési átlagukkal elsők voltak az országban. A nylrtassi állami gazdaság kapta meg az elmúlt évben a tej­termelés! terv teljesítéséért járó országos vándorzászlót, melyet az élelmezési minisztérium létesített. A 21 és fél literes átlag most ugyan visszaesett 17.9 literre, mert elérkezett az ellések ideje és a zöld futószalag is megszakadt né­hány hétre, ami a májusi kedvezőt­len időjárásnak tudható he. A te­henészek azonban Alkotmányunk ünnepére újra el akarják érni ezt a szintet, amivel az országos ván­dorzászlónak tulajdonosai lehettek. Hogy hogyan? Nehéz volna le­írni aprólékosan bevált módszereiket. — Több mint harminc éve dolgo­zok tehenészetben — mondja Szé­kely Ferenc, — de még harminc tehenet nem ütöttem meg. Ebben a gazdaságban még sem villanyéi nem tört el teheneken, sem a fejő­szék nem hasadt szét az ütlegelés­től. Ha egyszer egy tehenet meg­verünk, abból igazán jó tehén többé soha nem lesz. Ez volna az első tanács, amit bátran ajánlanak minden tehené­szetnek. De amint kitűnik nincs is szükség verésre. A saját nevelésű tehenek olyanok, mint a kezes- bárányok. — Mi nem akkor kezdünk foglal­kozni egy tehénnel, amikor meg­ellett — folytatja Székely elvtárs, — hanem amikor megszületett. Sok gazdaságban akkor nyúlnak először a tehénhez, amikor az első elles után lázasan, dagadt tőgy- gyel feláll. Nincs hozzászokva, hogy emberek simogassák, nyilván nem minden tehén tűri aztán nyu­godtan, hogy aláüljenek és fejjék. Ilyenkor jön az első rúgás, majd utána következik a verés és máris el van rontva a tehén. De ha kis- ,borjú korától megszokja az embe­reket, ez nem fordul elő. Kutya vagy zajongó gyermekek sohse tartózkodjanak az istállóban, de különösen nagy figyelemmel kell lenni ellés idején az Ilyesmire. — Csökken a tej akkor is, lia hideg szeles, vagy esős időben kint 'tartjuk a teheneket — kapcsolódik a beszélgetésbe Lukács elvtárs. — De arra is vigyázzunk, hogy az istállónk se legyen huzatos. Nem 'sajnálják magukat, ha haj­nali három órakor kell Is felkel­niük. Megvan ennek a nagy szor­galomnak a haszna. Székely Fe­renc a múlt hónapban is 1358 fo­rintot számolt le otthon a család­nak, ezen felül még prémiumot is kapott. Székely Ferenc szívesen tanít másokat is, de maga sem hanyagolja el a tanulást. Ha új módszerekről hall, azonnal kipróbálja, bevezeti őket. A háromszori fejés. egyedi takar mányozás és tőgymasszázs mind hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen szép eredményeket érjenek el. — Nagyon fontos még nyári me­leg Időben a tehenek többszöri ita í tása is — mondja tovább Székely elvtárs. Ők naponta hatszor itat­nak. így nincsenek úgy kiszomjaz- va egy-egy itatásnál a tehenek, kevesebbet isznak és kevesebb a hasmenős tehén is a gazdaságban. A jó módszerek, a tisztaság, a meg felelő takarmány (abrak, zöldfutó­szalag és siló) mellett előreviszi még a termelést a tehenészek kö­zött a nemes versengés. — Most elémugrott az öreg — mutat Székely elvtársra Illés Ist­ván, — de majd meglátjuk augusz tusban. Illés elvtárs azzal védeke­zik és részben igaza is van, hogy az ő tehenei most ellenek. De Szé­kely elvtárs sem adja ám olyan könnyen oda az elsőséget. Azt venni ki a szavából, hogy csak a fiának akarja jónéhány év múlva átadni, aki most még 18 éves. de már dere­kasan megállja a helyét a tehené­szetben. „Tehenek között nőtt fel, apja fia" így szokta mondani Szé­kely elvtars. A szép eredmények eléréséhez hozzájárni még a gazdaság vezető­ségének ámogatása is. A vezetők mindent elkövetnek, hogy a tehe­nészetben minden a legjobban men jen. Példlul jól biztosították a lé­dús taka -mányi egész évre. Még decemberben is zöldet fognak enni a teheneiamit takarmánykápos: fával biz osítannk. Januártól ápri­lis végéi! siló lesz, utána pedig kezdődik az élő zöldfutószalag. Eredmén; t csak is így lehet elérni, ha az igt zgató, az agronómus és a tehenész is egy akaraton vannak, az országos vándorzászlóért folyó harcban. Sporthírek MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI KUPA legutóbbi iordulójának eredményei: Gaceályi Bástya—Tisztaberek 16:0. Nyírbogd ány—B észteréé 9:1, Tap— Tuzsér 3:3. Eperjeske—Kékese 3:3, N'yírpazony—Nyírszőlős 3:2, ópályi— Nyírmeggyes 5:1, Büdszentmihály Lajostanya 4:0, Szakai y--Biri 4:0. Fehérgyarmati ÁG.—Mszalkai Loko. mofcív 2:2, Nagyecsed—Msoalkai Pe­tőfi 6:1, Hodäerz—Koosord 3:0, Bak- taLórántháiza—óíehértó 2:1, Vaja— PetJieháza 3:0, Anaroe—Kisvárdai Földm. Szót. 4;2. A jövő vasára a p folytatódnak a kupamérkőzések ée ebben nyír­egyházi csapatok is bekapcsolódnak. Július 13-án kezdődik a megyei bajnokság őszi fordulója Július hatodikén játsszák le a ta vafzi idényből elmaradt Kisvárdi Va­sas?—Nyírbátori, Kinizsi és a Nyíregy­házi Lokomotív—Nyírmadai ÁGSE. megyei bajnoki mérkőzéseket. Az előbbi Kisvárdán, az utóbbi Nyíregy­házán lesz. Július 13-án pedig megkezdődik a megyei bajnokság őszi fordulója. Ugyanekkor indul meg a járási baj­nokságot nyert sportkörök közt az osztályozó mérkőzés is. Ez két cso­portban kerül lebonyolításra. Egy-egy csoportban nyolc-nyolc csapat küzd az elsőségért. A két csoport első helye­zettje bejut a megyei bajnokságba. A sorsolás meg a héten megtörténik, hogy a csapatok előre megtudják, ki kivel kerül szembe. Nyolc Jelentkező közül hét labda­rúgó játékvezetői gyakornok vizsgá­zott le eredményesen június 28-án a csen g éri j árág ba n. ASZTALITENISZ Az asztalitenisz társadalmi szövet­ség tava-szi idényzáró asztali tenisz­versenyt rendezett szombaton a III. sz. iskola n.a,gytermében. A versenyen a fiatalok és az öregek csaptak ösrc- sze. A mérkőzést a, fiatalok 13:12 arányban nyerték meg. OLIMPIAI HÍREK A július 15-én lejátszásra kerülő Románia—Magyarország olimpiai lab- darúgómérkőzóst a szovjet Lutlov ve­zeti, a Bulgária—Szovjetunió mérkő­zést pedig a magyar Zsolt. A helsinki Olimpián két olyan ver­senyző indul, akik már az 1932-ben rendezett 1 o»an gél esi Olimpián is résztvett. Az egyik Gerevich Aladár, aki 1932-ben tagja volt az olimpiai bajnokságot nyert magyar kardvívó csapatnak, Berlinben egyéniben har­madik helyen végzett, Londonban pe­dig bajnokságot nyert. A másik versenyző a finn H. Savolainen. Rádióműsor JULIUS 3. CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ: 5.50: Hírek. Lap. szemle. 5.46—8.30-ig: Reggeli zenés műsor. 6.45: A Szabad Nép mai ve­zércikke.. 7.45: Levelezőink jelentik, 11.30: Állami gazdaságban. Elbeszé­lés. 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 12.30: Kinyílt a rózsa. Hanglemezek. 12.35: Bartók Béla és Kodály Zoltán müvei bőd. 14.00: Időjárás- és vízállás- jelenté®. 14.15: A Rádió Gyermekuj­®ág műsora. 14.50: Hanglemezek. — 15.30: Gyalogolni jó. Könyvismerte­tés'. 16.00: Magyar operákból. 16.30: A magyar nép történetéből: Az 1831-j parasztfelkelés. Előadás. 16.45: Ko­roai dalok. 17.00: Külpolitikai kér­désekre válaszolunk. 17.15: Ifjúság Hangja. 17.35: Jó munkáért szép muzsikát! 18.00: A Néphadsereg Hír­adója. 18.40: Hírek németül. 19.00: Egy falu — egy nóta. 20.00: Hangos Újság. 20.40 A begyűjtési verseny hírei. 20.45: Pidue Dame. Opera. — 21.55: Hírek Sport. 22.20: Az opera­közvetítés folytatása. 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁUIÓ: 6.00: Hanglemezek. 6.45: Jó reggelt, gyerekek — 7.00: Hanglemezek. 7.35: Balettzenc. 8.30: A Szovjetunió a szocializmus or­szága. 8.40: Hanglemezek. 9.20: A sas fia. Móricz Zsigmond meséje. 9.40: Gyermekzene. 10.00: Hírek. — 10.10: Romantikus muzsika. 10.40: Hanglemez. 10.50: Kovács Imre és zenekara játszik. 15.00: Uttörő-mik- rofonnal az országban. 15.20: Hang. lemezek. 15.40: Fiatalok zenei újság­ja. 16.10: A Magyar Rádió szórakoz­tató zenekara játszik. 16.40: Petrar­cától—Majakovszkijig: VIII. Ének Igor hadairól. 17.00: Orosz zenekari muzsika. 17.30: Hírek. 17.40: A Fa­lurádió előadása. 17.55: Magyar ka­marazene. 18.40: Szív küldi szívnek szívesen. 19.00: Az ötéves terv nyo­mában. 19.15: Sportnegyedóra. 19.30; A Magyar Rádió tánczenekara játszik 22.00: Lengyel hangverseny. 22.27: Vonósnégyes. A másodvefemények sikeres termesztésérői Felemelt ötéves tervünk, népünk felemelkedésének ügye úgy kíván­ja, hogy állattenyésztési terveink is feszített tervek legyenek. Ennek alapfeltétele a megfelelő takarmány­bázis megteremtése. Takarmány- termelésümket — különösen zöld- takarmányokból — másod vetés út­ján nagymértékben tudjuk növelni de jó talajmunkával idejében való vetéssel még szemestakarmányt is sikerrel termelhetünk, mint rövid tenyészidejű kukoricát, kölest és pohánkát. A földadó és a beadás — mint tudjuk —, nem a termés mennyi­ségéhez van kötve, hanem a kát. tisztajövedelem és a földterület nagyságához. A másodvetést tehát semmi fizetési kötelezettség nem érinti, csak csekély vetőmag és munka terheli. Ezzel szemben gaz­dagon megfizet a ráfordított mun­káért. A nyíregyházi járás 1951 évben silózás terén azért tudott országos viszonylatban kimagasló eredmé­nyeket elérni mert másodvetési ter­vét 216 százalékra teljesítette. Ezt úgy értük el hogy a szakpropagan- dát gyakorlati eredményekkel tá­masztottuk alá. Például ismertet­tük az 1950-es aszályos esztendő jó eredményeit majdnem minden községben helyi példákkal magya­ráztuk, hogy aki aratás után azon­nal felszántotta és bevetette tarló­ját, annak sikerült másodvetése a szélsőségesen aszályos nyár ellené­re is. Ezeknek a csoportoknak és gazdálkodóknak 1950—51. tején nem volt takarmányozási gondjuk. A másodvetésnél a jó vetőmag biztosítása után első teendő a megfelelő talaj kiválasztása. Lehetőleg olyan ta­lajokat válasszunk ki melyben a jövő évben egyéves takarmánynö­vényeket vagy trágyát kívánó ka- pást vetünk másodsorban azokat, ahol egyéb ipari növényeket aka­runk termelni. Másodvetést végez­hetünk rozs előtt is, például ke­serű csillagfürtöt vetünk zöldtrá- gyának, amit teljes virágzásban alászántunk. Másodvetés előtt vizsgáljuk meg talajunk táperejét és az utónö­vény igényeit. Azon kell iparkod­nunk, hogy talajunk humusztartal­mát gazdagítsuk, mert ezzel fokoz­zuk a talaj víztároló képességét is. Ezért a humuszban szegény tala­jon vetés előtt, különösen a hosz- szabb tenyészidejű másodnövények alá adjunk istállótrágyát és mű­trágyát. Humuszban gazdag tala­jon is szükséges a műtrágya ki­szórás, mert ezzel a tarlómaradvá­nyok korliadásánál előálló nitro­génelvonást kiküszöbölhetjük, öt- ven-nyolcvan kiló pétisó kiszórása 15—20 százalékkal emeli holdan­ként terméshozamunkat. Az ellenség általában azzal érvel, hogy nem érdemes másodterményt, vetni, mert nem terem utána sem­mi, Ezt visszaverhetjük azzal, hogy a multévi másodvetések után is gazdag termések ígérkeznek és he­lyes trágyázással, talajműveléssel1 az a tápanyag könnyen pótolható, amit a, másod vetések kivesznek á talajból. A talajelőkészítésnél fontos, hogy a tarlót még az ara­tás napján, de legalább másnap leszántsuk. A trágyát szántás előtt szórjuk ki és leszántjuk.. Fontos a morzsalékos talaj biztosítása, me­lyet az azonnali szántással érhe­tünk el. Fontos, hogy talajunk ne legyen öreges, ezért a talajt hen­gerrel nyomjuk össze, különösen aprómagvaknál — mint tarlórépa és takarmánykáposzta — fontos, hogy vetés előtt is hengerezziik a talajt, hogy mélyen kerüljenek az apró magvak a laza talajba. A má­sodvetést végezzük általában rit­kább sorokkal, mert a ritkább ve­tés a szárazabb időjárást is köny- nyebben töri és a növényápolások, a minél többszöri kapálás géppel jobban biztosítható. Közismert, hogy minden kapa egy esővel ér fel, tehát ne sajnáljuk másodvete- ményeinktől sem a kapát, ha jó termést akarunk biztosítani. A nyíregyházi járás termelőcso- portjaí és dolgozó parasztjai jól tudják, hogy mit jelent a másod­vetés, így a nevükben ajánlhatom a megye minden termelőespport- jánaik és dolgozó parasztjának, hogy minél nagyobb területen vé­gezzenek másodvetést, s ne feled­kezzenek meg arról, hogy a gyor­saság és szakszerűség biztos siker 1 Komdssy Gyula, járási főagronömus. Több mint 500 munkás és dol­gozó paraszt gyönyörködött a Deb­receni Csokonai Színház vendégsze­replésén Nyírbogdányban. A Ludas Matyi című színdarabot mutatták be Nyírbogdány dolgozóinak, amit már eddig több mint 200.000 dol­gozó nézett meg. Lengyel Anna nyírbogdányi DISZ-titkár volt a kétszázezredik, akit ebből az alka­lomból Andersen Nexő: Hódító Pelle című regénnyel jutalmazták meg. Erre az előadásra egyforma lel­kesedéssel készültek a színészek és dolgozók. A színészek azzal a bol­dog tudattal mentek az előadásra, hogy ma már azoknak játszhatnak, akikhez szól ez a színdarab, akik legjobban megértik, akik legjob­ban átérzik a darab mondanivaló­ját. És ebben a közönségben nem is csalódtak. A színészekkel együtt érzett a közönség, együtt örült an­nak a győzelemnek, amelyet Ludas Matyi aratott Döbrögi fellett. Döb- rögiben felismerték azokat, akik a múltban kizsákmányolták, elnyo­más alatt tartották a nyírbogdányi dolgozókat is, s most legszíveseb­ben elkergetnék a dolgozó paraszto­kat a kiosztott földről, a tanács­házáról. a nép jogosan elfoglalt po­zícióiból. Magukra ismertek a dol­gozók abban az öregasszonyban (Ludas Matyi édesanyjában), akit Döbrögi megfoszt legkisebb megél­hetési lehetőségétől is. „Szegény asszony" -— sóhajtott fel valaki en­nél a jelenetnél. De nem sokáig van az arcokon a szánalom, a szo­morúság. mert felcsendül Ludas Matyi legszebb mondata: „Te meg rózsám, galambom, várd el a na tt­ját, mert eljön az idő, hogy ember emberen zsarnokoskodni nem fog". A nézők most saját életüket lát­ják. Ők is szenvedtek a múlt kapi­talistáitól, s a Szovjet Hadsereg felszabadító harca lehetővé tette, hogy elérjék: „ember emberen ne zsarnokoskodjon’’. így élt együtt Nyírbogdány dol­gozó népe ezen az előadáson Zente Ferenc színésszel — Ludas Matyi- val, — s a többiekkel, akik szíve­sen és örömmel vitték el a kultú­rát Nyírbogdány dolgozóihoz. Nyírbogdány dolgozói a terv tel­jesítésével, az aratási-cséplési mun­kák időbeni jó elvégzésével viszo­nozzák azt, hogy ma már lehetősé­gük nyílt arra, hogy saját közsé­gükben. saját kultúrházukban gyö­nyörködhetnek a művészetben. Iványi István levelezi. Nyíregyházi mozik műsora BÉKE-FILMSZINHÁZ: fél 5. fél 7 fél 9 órakor: Csoda Milánóban. Legújabb olasz film. DÓZSA-FILMSZINHÁZ: 4, 6. 8 órakor: Augusztusi vasárnap, uj olasz film. KERT-MOZI: fél 9 Órakor: Cirkusz porond­ján. Színes szovjet film. Verdi: Trubadnr című operáját mutatja be vasár­nap Nyíregyházán az Állami Ope­raház társulata. Az előadásokat a Magyar—Szovjet Társaság ren­dezi. Két előadást tartanak: dél­után 4 és este 8 órakor. SZABOLCS-SZATMÁPI NÉPLAP Felelós szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa György-u. 6. Tel.: 15-70. 52-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdáaov-u. 1. — Telefon: 50-00 Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza F. t.: SZILÁGYI JÓZSEF A nyírtass! állami gazdaság újra harcba indul a tél föl vamán elvesztett országos vándorzászlóért tjvegl^ulladék gyűjtése A kon (diákban, éléskamrákban, pincékber, padlásokon jelentős mennyisé ;ü fölösleges, ép, vagy hibás, tirött üveg és üvegcserép hever, t igyanakkor, amikor az üveggyár dolgozók tervüket túltel­jesítve is alig képesek rohamosan fejlődő vegyi- gyógyszer- és kon­zerviparunk, továbbá vendéglátó üzemeink és a háztartások szükség­letét kié’ égíteni. Adja «1 mindenki tehát fölösle­ges üvegeit a meghatározott ára­kon, a városokban a MÉH-átvevő- helyeinek és a „Lim-lom boltok­nak", a falvakban pedig a föld- művesszö tetkezeteknek. A MÉH-vállalatok az üveggyüj- tők serke ítésére 17 díjat tűztek ki, a legnagyobb eredményt elérő gyűj­tők közö ti szétosztás céljából. Az első díj 3000 forintos, a második és harmadik díj pedig 2000, illetve 1000 forintos ruházati, vagy vas­es edény utalvány. A negyedik-, ötödik, hatodik és hetedik győztes egyenkén 500, a további tíz. helye­zett pedig egyenként 200 forint értékű jutalmat kap. A MÉt EK a kedvezőtlen időjárás folytán eddig kevés mézet gyűjtöttek, de a más )dvetéssel még bőséges méh- legelőt biítosíthatunk. Vessünk tehát minél töl b pohánkát, fehér mustárt, mely bősíges takarmány mellett jó méhlegelő, is biztosít. Egyben értesít­jük a mt h tartó kát, hogy az Országos Méhészeti Vállalat méhcsaládokat és rajokat vásárol. Az eladni szándéko­zók a sóstóhegyi földmüvesszövetke- zetben (I úza-tér 9.) adják le címü­ket. Ivaicsó Jenő, a méliészcsoport elnöke. •wiw^jauiüii'if ■■iiiiHMinni« mm i B—wan—y APÜÓHIRDETÉS 10 darab 5—5 literes benzinjegyet beszolgált ittak, amelyet tulajdonos^ kellő igazolás mellett a nyíregyházi rendörkaj itányságon átvehet. Ugyan­úgy átveheti igazolt tulajdonosa . a napokban talált barnabőr aktatáskát és egy ki rikagyűrüt. Haszná ható állapotban lévő szabó- ollókat ,'ásárolunk. Konfekcióüzem, Kalinin-u 10. A „Ludas Matyi44 Nyírbogdányban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom