Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-18 / 141. szám

2? NÉPLAP 1952 JÚNIUS 18. SZERDA Ä kukoricát háromszor, a cukorrépát négyszer kapáljuk meg aratásig! l/clkcs tanácsülésen csatlakozlak a büdszentmihályi dolgozó parasztok a rajaink versenytelliívasához Ab elmúlt hét szombatján volt BüdszentmIhályon a június havi tanácsülés. Az előtte való napok­ban a tanácstagok faluszerte kis- gyűléseket tartottak s ezeken a kis- gyüléseken ismertették a miniszter- tanács határozatait a soronlevő mezőgazdasági munkákról, felada­tokról. Este aztán minden egyes tanácstag öt-hat vendéget is ho­zott magával a tanácsülésre. El­jöttek a szomszéd községek vendé­gei is, a tiszalökí, tiszadobi, tisza- dadai, tiszaeszlári végrehajtó bi­zottsági elnökök és titkárok ta­pasztalatcserére. Ünnepi külsőt öltött a tanácste­rem is. A feldíszített színpad hom­lokán ezt a felírást viselte: ,.üd­vözöljük a június havi tanács­ülést!'1 S a piros dekoráción arany hetükkel kirakott nevek ragyogtak: az élenjárók nevei. Kovács J.ajos, Horváth János, Tóth András, ho­rdes Miklós, Suny M. Imre, J‘ér­ve.k János nevei. S a falakat jobb munkára és beadásra mozgósító jelszavak díszítették. Mielőtt kez­detét vette vo’.ua a tanácsülés, el­nökséget választottak. A díszhelyre ültek a falu legjobbjai: Rác- La­jós, Sagy M. Imre, hagy Gy. La­jos, Sagy A. Mihály dolgozó pa­rasztok. Ezekután Gál elvtárs tartótra meg az elnöki beszámolót. Megál­lapította, hogy a 91 tanácstagból mindössze 4 igazolatlan hiányzó \an. Aztán a nemzetközi helyzet­ről beszélt, s arról, hogy a büd- szentmihályi dolgozó parasztok ho­gyan állták meg helyüket a béke- harcban. A félévi baromfi beadási tervet 128 százalékban, a tojás- beadási tervet 102 százalékban, a vágómarhabeadási tervet 94 száza­lékban teljesítették. Lemaradás van tehát a vágómarbabeadásnál. Felsorolta az élenjárók neveit s megállapította: elsősorban a ter­melőszövetkezeti csoportok mutat­nak példát az állami fegyelem 1*> tartásában. ,,Keményen megbírálta az elnöki beszámoló a hanyag, kö­telezettségeiket nem teljesítő dol­gozó parasztokat, mint E. Kis ;Sán­dort, Répáéi Lukácsot, Maesuga Ish'ánt, Oláh Mártont, özvegy Ka­lóza Petemét, Munkácsi Kólát, Orosz Lajost. Beszélt az adófize­tésről is Gál elvtárs. A biidszenf- mt'hályiaknak szégyenkezniük kell ezen a téren, — negyedévi tervtel- jesítésük 41 százalékos csupán ! É. Kis Sándornak, Róka Ferenci! é- nok, Ti. Kovács Balázsnak például igen sok tartozásuk van még s ez is nagyban hátrálnizza a községet. Pedig érdemes adót fizetni! — mondta Gál elvtárs és ismertette a közeljövő községfejlesztési tervét: inár megkezdtük az új kéltanter- mes iskola építését, a közeljövő­ben, még- ebben az évben 4 tantér rnes iskolát építünk. A kutakat rendbehozzuk. 1 kilométer hosszú betonjárdát építünk 2Ö0.000 forin­tos költséggel s 40.000 forintot for­dítunk áz iskolák külső Tatarozá­sára. Megsokszorozva jön tehát vissza mindaz, amit népi államunk­nak adunk! S ne feledjük el, itt épül a szomszédságunkban a Tisza- löki Erőmű s az életadó víz csa­tornáját (éppen községünk határá­ban vájja a nagy kotrógép! Az elnöki beszámoló felhívta a figyelmet arra: az eddigi eredmé­nyeket annak köszönhette a ta­nács, hogy törekedett a jó tömeg- kapcsolat megszilárdítására, igye­kezett tevékeny munkára .serkente­ni az állandó bizottságokat. Ezt a fontos feladatot a jövőben sem szabad szem elől téveszteni. Koyy Imre, a mezőgazdasági ál­landó bizottság elnöke a soronlevő mezőgazdasági munkákról számolt be. Értékelte a növényápolást, majd ismertette a gyors aratásra, csép- lésre és begyűjtésre tett előkészü­leteket. öt közös szérű lesz a köz­ségben. Felsorolta a cséplőgépbe­osztást is. Ezekután a büdszentmi. hályi dolgozó parasztok lelkes ver- senyválialását ismertette, azt, hogy cflMllakoznak a vajai dolgozó parasztok versen j felhívásához: A büdszentimhályi dolgozó pa­rasztok aratásig a kukoricát há­romszor, a cukorrépát négyszer megkapálják, a burgonyát egyszer kapálják és kétszer töltögetik. Fi­gyelő-szolgálatot szerveznek az aratást kezdőidé pontos megállapí­tására. A termelőszövetkezeti cső. portokban hat nap alatt, az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­toknál 7 nap alatt learatnak. A csoportoknál négy nap alatt, az egyénieknél öt nap alatt végeznek a hordással. A tarlóhántást a szö­vetkezetek 8 nap alatt, az egyéni­leg gazdálkodók 10 nap alatt vég­zik el. A másodvetés vállalt ideje a szövetkezetekben 5 nap, mások­nál 7 nap.- A büdszeuí.mihályl dolgozó pa­rasztok megfogadták: beadási kö­telezettségeiket a cséplőgéptől tel­jesítik. A szálastaikarmánybeadási kötelezetis-égjiek is eleget tesznek 100 százalékban július 20-ig. — Augusztus 20-ig teljesítik az egész- évi soványbaromfíbeadási tervet, a szeptember 1-ig szóló kövérsertés, beadási tervet s a harmadik ne­gyedévi vágómarha beadási tervet. Ezt a csatlakozást lelkesedéssel erősítette meg a tanácsülés. Hozzászólások következtek ezután. Gál József igazgató társadalmi munkára hív­ta a dolgozó parasztokat az isko­laépítés meggyorsítása érdekében. Hamvas Károly dolgozó paraszt szólásra emelkedett e szavak nyo­mán: „Én, mint négygyermekes szülő, ha vasárnap is. de kiveszem részem az iskolaépítésből!” Balogh Károly, a Munka terme­lőszövetkezet! csoport küldötte az aratási előkészületekről adott szú. mot: ..Nagy lelkesedés van a cso­portunkban. Harmincöt tagunk van, azonban a munkaerő máris 100-ra emelkedett. Az aratás nagy munkájában a családtagok is t'észtvesznek teljes számmal! Há­rom brigádot alakítottunk: az ara­tást, cséplést, hordást saját erőnk­ből elvégezzük. Gondoltunk a gyors beadásra is. A cséplőgépnél a zsá­kosokat úgy osztottuk be, hogy azok rögtön szállítják az állam magtárába a beadásra előirányzott terményt!” Sokai tanullak a kislétai Rákóczi (sí. tag jai a najj'j'kállói í őrös Zászló tsz* meglátogatása alkalmával Tündik András elvtárs arra fi­gyelmeztetett : az ellenség a június <3(3-1 ideiglenes szabadpiaci korláto­zásról félrevezető módon beszélhet. Minden tanácstagnak kötelessége megmagyarázni: a korlátozások megszüntetése rajtunk áll. Ha előbb teljesítjük a beadási kötele­zettségeket, előbb élvezhetjük újra a szabadpiac lehetőségét. Szabó István elvtárs, a V1T tsz. elnöke arról beszélt, hogy az eke után kapcsolják a vetőgépet s úgy vég­zik el a másod vet est... Rozgonyi elvtárs. a község párt- titkára, Csikós elvtárs, a járási ta­nács elnöke emlékeztették a büd- szenlunháiyi dolgozó parasztokat azokra a sanyarú időkre, amikor emberek százai vándoroltak Tisza- lökön át a tokaji embei-piacl'B, hogy eladják magukat. Amikor 80 filléres napszám volt, — ha akadt valahol —, s a reggeli, ebéd. va­csora az eper volt! Ma már egyre jobban élünk s teljes erőnkkel har­colni kell azért, hogy megmarad­jon a béke gazdagodó otthonaink felett. Or. Bankó László, községi orvos javaslatokat terjesztett a ta­nácsülés elé: gondoskodjanak meg­felelő vízellátásról aratás idején, savanyított italról is. gondoskodj«, nak a zavartalan étkeztetésről s minden brigádon belül legyen egy- egy elsősegély-nyújtási tanfolyamot végzett dolgozó. Mezei Ferenc a szövőlepke- és hernyói rtás meg­szervezését javasolta. Ezekután határozati javaslatot fogadott el a tanácsülés, majd Kertész elvtárs. a VB. titkára is­mertette az állandó bizottságok munkáját. A községet hat körzetre osztották fel. Minden körzet élén egy végrehajtóbizottsági tag áll. A körzeteket csoportokra osztották s itt egy-egy tanácstag irányít 18— 20 családot. A tanácstago-lc minden héten szóban és írásban is megkap, ják a határozatokat s azokat kis- gyüléseken ismertetik a dolgozó pa rasztokkal. Ezután a tanácsülés jelentős ré­sze következett : megjutalmazták az élenjáró dolgozó parasztokat, Körér Jánost, Kémet Lajost, Xapy Gy. Lajost, Csikós Bándint. Csor­dás A Hál ást. Tóth Andrást kaszá­val és könyvekkel. Vasárnap reggel vendégek érkez­tek a nagykállói Vörös Zászló tsz.- be. Azért jöttek, hogy tanuljanak a nagykállói járás egyik legjobb termelőszövetkezetétől. Nem az Irodába ültek beszélgetni, hanem egyenesen a földekre tartottak, mert külünsen ebben az időben a ,ió vagy rósz gazdát a földjéről le­het megismerni. A kalászosokon kezdték. Nem volt semmi megjegyzés, hogy ,.ezt nem így kellett volna”. Inkább olyan kérdések hangzottak el: ..hogyan csináltátok, hogy ilyen szép?” Ügy áll az őszi búza. mint a kőfal, mintha sok-sok kertész ollóval nyírta volna a tetejét si­mára,' olyan egyenlő. El is mond­ták a kállőiak, hogy nem sajnál­ták a szupsiToszfdtOt az őszön alá­tenni, holdanként egy mázsát, ta vasszal pedig 50 kiló pétlsút adtak. Odább egy Kisebb darabon sokkal alacsonyabb, silányabb vetést talál­tak. „Hát ez miért Ilyen?” — kér­dezték a kislétttiak. „Ez kísérlet” !— volt a felelet. A Vetésforgó ki­alakításánál úgy esett a búzatábla, hogy a tavalyi búza helyére újra búza következett. A Vörös Zászló tagjai gondoltak egyet — tarlóba zöidtrágyába cslllagfüriüt vetet­tek és ezt a kis darabot nem ve­tették be ellenőrző táblának, hogy majd meglássák: milyen lelt volna a vetésük zöldtrágya nélkül. Elhaladtak az egyéniek tavasz- árpái és a termelőszövetkezet ke- resztsorosan vetett árpája mellett. A kettőt összehasonlították és azt állapították meg, hogy legalább két mázsával többet hoz a szövetke­zeti. A négyzetesen vetett kukorica most még nem mutatja ki, hogy mennyivel hoz több termést, da az máris meglátszik, hogy a négyze­tesen vetett kukorica gyomtalan; kézierőre szinte nincs is szükség a kapálásnál. A (33 hold füves vetésforgónál megint tovább időztek a kislétttiak. mert jövőre már ők is legalább Ilyen darubot fognak vetni. Külön­böző pázsitfűfélékkel Iucfernát ve­tettek a hatvanhárom holdba. Ez nemcsak táperőben, nitrogénben gazdagítja a talajt, mint általában a lucernások szokták, hanem nagy­mennyiségű humusz marad vissza a pázsitfüvek gyökerével és a talajt szerkezetileg is megjavítja, morzsa- lékossá teszi. A Szovjetunióban ez­zel a módszerrel készítik elő a tutajt a rekordtermések alá. A Vörös /ászló őszi árpájáról is csak jót lehet elmondani. Az árpát azonban már olyan szemmel is néz­ték a vendégek, hogy mikor lehet aratni. Valamennyien, otthoniak, látogatók egy-egv szemet kicsíptek a kövér kalászokból: körmük közé vették, tenyerükben morzsolgatták és az a közös vélemény alakult ki, " hogy húszadika körül, a hét végén bele lehet vágni a kaszát. A határjárás után megvizsgálták az építkezéseket is. Különösen a tehénistúllúmil időzlek hosszabb ideig a látogatók. Pontosan lemér­ték az istálló hosszát, szélességét, leírták a tejház, a takarmánykony- ha és az állatgondozó szobájának méreteit, mert ők is ilyet akarnak építeni. Ugyanezen a napon a nagykőt- lóiak is felkeresték a krétaiakat otthonukban. A Rákóczi tagjai is elég jól vizsgáztak, csupán a mun­kaszervezés. a területfelosztás kö­rül vannak még némi javítani va­lók. Mind a két helyen azt állapítot­ták meg, hogy gondosan felkészül­tek az aratásra. Mind a két látogató brigád so­ka: tanult a másiktól, különösen a kislétalak Nagykállóban. Ezeket a látogatásokat tegyék rendszeressé és bírálják a hiányosságokat, mert mondhatni, most csak a jót látták. Hat nap alatt végzi el az aratást a sényői Kossuth termelőszövetkezet A sényői Kossuth tsz., a terme­lőszövetkezeti község dolgozó pa­rasztsága csatlakozott a rajai ver­senykihíváshoz, harcot Indított a megye „legjobb békeharcos közsé­ge” címért és az ezzel járó ván-j dorzászió elnyeréséért. A szövetke­zet vállalja: aratásig a kukoricát,! burgonyát és napraforgót három-' szór, a répát négyszer kapálják meg. A kukorica egészén elvégzik a pótbeporzást. A gabonaérés meg­állapítására figyelő szolgálatot szerveznek. A szövetkezet dolgozói az aratást hal nap alatt elvégzik é* a gépé I lomás segítségével, az Igavonó jószágok helyes elosztásá­val a behordást öt nap alatt b, fe­jezik. A gépállomás üzemanyag- csökkentési mozgalmának elősegí­tésére a kalászosokat húrom rako­dóra hordják. A szövetkezet elnö­ke a behordás megkezdése előtt kü­Előkészületek az aratásra a nyírgyulaji Béke tszcs-ben A nyírgyulaji Réke tszcs, párt- vezetősége és intézőbizottsága össze­ült a minisztertanács határozatá­nak megbeszélésére. Megvitatták, hogyan készüljenek fel az aratás, hordás, cséplés és másodvetés mun- kálatálra. Elhatározták: a tszcs, elnökének össze kell hívnia az ér­tekezlet után a brigádvezetőket és meg kell berzélnie a brigádok fel­adatait a kenyérért vívott csatá­ban. Lőrinc elvtárs, a tszcs, elnöke össze is hívta a brigádok vezetőit. Az. aratásra váró kalászosokat is felosztják a brigádok közt, azok pedig a munkacsapatok részére oszt­ják fel a brigád területeket. így nemcsak a kapásoknál lesz meg a területek helyes szétoszlása. ha­nem a kalászos növényeknél is. Minden brigád megkapja az ara­táshoz szükséges fölszerelést, és nem kell kapkodniuk- az aratás megkezdésekor. A tszcs.- és brigád- tervek elkészítése nagyban elősegíti az aratási munkák meggyorsítását. Minden tag tudni fogja, melyik te­rűiénél mikorra kell végeznie és hol folytassa a munkáját. Az ara­tásra való felkészülést már a nö­vényápolásnál mutatkozó jó munkaszervezés eredményessé teszi. Szemén .Táltos brigád vezető állan­dóan a, brigádja körében tartózko­dik. Megmagyarázza, hogyan kell elvégezni egy-egy munkát a több termelés elősegítésére. Szeműn elv­társ. mint egyéni gazda is jól dol­gozott. Több dicsérő levelet kapott. Mióta tszcs, tag, még jobb kedvvel dolgozik. Szabó Miklós brigádja verseny­ben van Cs. Tóth János brigádjá­val. Igyekszenek bevonni már ai növényápolási munkákba is a csa­ládtagokat, hogy az aratásnál nej legyen seunni fennakadás, (és. Tóth Jánosilé nyolcgyermekes család­anya, már hatvan munkaegységet teljesített. Herceg Bertalanná 9 gyermekes anya ugyannyit ért el, mint Tótliné. Ezektől az idős Iszcs. tagoktól tanulhatnának a fiatalok is. Komármiezki Erzsébet és Hajdú Mária még csak a 20—24 munka­egységnél tart. A pán vezetőségre is mind na­gyobb felelősség hárul. Barna Mik­lós elvtárs, pávtíUkár figyelme arra is kiterjedt, hogy ellenőrizze a nyolcvan hold rozson elvégzett pót­beporzást. Kel. hogy ezt később a kukoricánál és napraforgónál is megvalósítsák a magasabb hoza­mért. Bár a pari szervezet vezető­sége helyesen ellenőrzi az aratásra való felkészülést, mégis komoly mulasztása van: a párüitkár eiv- társuák az. aratás, hordás élére kell állítani a kommunistákat, a párt nevelőit új feladatokkal kell megbízni őket. Minél szilárdabb a pártszervezet és aktívaUálözata. annál biztosabb - aratás és egyéb munkák sikere. Kerekes Péter Nyírbátor. teles gondoskodni víztároló edé­nyekről, éjszakai és nappali örök­ről. Az aratási és cséplési munkála­tok mellett nem hanyagolják el a beadási kötelezettség teljesítését sem. A kenyér- és takarmánygabo­na beadási kötelezettségüket au­gusztus O-ig teljesítik, az Alkot­mány ünnepéig pedig teljesítik egész évi tojás- és soványbaromfl- beadási kötelességüket. A többi be­adási kötelezettségnek szintén ele­get tesznek. A másodvetést az aratás befeje­zésétől számított öt napon Íréiül el­végzik a szövetkezetben. A cséplési munkálatokra két műszakot állíta­nak be és megszervezik a cséplő­gépeknél a békebizottságokat. — Rendszeres sajtóolvasás lesz a cséplőgépeknél. Levelezők a DÍSZ-szerrezelek in ii ii kajáról P A RT V KA ETÖ8 ÉG ü NK min. den gyűlésen határozatba foglalja a DlSz.-szervezet támogatását, ez azonban csak ígéret marad. Bedig szeretnénk, lm mind több támoga­tást kapnánk munkánkhoz, hogy szervezetünk fejlődjön, és még szebb eredményeket érjünk el a termelésben. A DLSz.-fiataUrk nem alakíthattak külön brigádot sem. pedig megvan a rtíunkaleiulUlet és érnek is el magas teljesítményeket. Hozzájárultak ahhoz, hogy idejé­ben elvégezzük minden munkánkat. A kapásnüvényeket másodszor, il­lőivé harmadszor kapáltuk meg. A hereféléket régen lekaszáltuk és begyűjtöttük. Sőt, a réti széna ka­szálását is befejeztük és folyamat­ban van a gyűjtés. Tszcs,-nk ké­szül az aratás, bordás, cséplés és más munkákra vállaltuk: a mi­nisztertanács határozatában meg 1 állapított időnél két nappal előbb elvégezzük — írja Bodnár Márki Császárszállásról. Bili! ELLA levelező így ír a sóstóhegyi Vörös Csillár/ DlSz.-fla- talok lelkes munkájáról: ,,A DISz. tagjai megmutatják a termelésben, hogy megállják a helyüket. Kál- mánehehji János minden munká­ban két munkaegységet ér el. — Ugyanakkor segíti a többi fiatal Is, hogy túlteljesítsék napi normá­jukat. Pltlszkai Ilona, Magyar Ilo­na és Júlia el is érik az 1.8 mun­kaegységet. A DISz.-szervezet tag­jai elhatározták: még vasárnap is csépelnek, hogy egy napot se mu­lasszanak a terménybetnkarflás idején.” Az idősebb csoport tagok felfi­gyeltek az ifjak jó eredményeire és csatlakoztak azok lelkes verse­nyéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom