Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-18 / 141. szám

1952 JÚNIUS 18, SZERDA néplap Duclos elrtárs nyilatkozata a vizsgálóbíró előtt & yyorscséplés Bredjuk-féle módszere Jacques Duclos elvtárs a június' 13-i kihallgatásán aktatáskája ello­pásával ás a jobboldali sajtó ha­zugságával kapcsolatban — mely szerint aktatáskájában „a május 28-i tüntetés előkészítésével össze­függő térképet találtak” — rámu­tatott: i Hitler rendőrsége pontosan így járt el, amikor megszervezte a Reichstag íelgyujlasára irányuló összeesküvést.’’ Duclos ezután hangsúlyozta: a kormány akkor, amikor megbízta a vizsgálóbírót, hogy a május 28-i tüntetést „összeesküvés jellegével" ruházza fel, — nem tett mást, mint elővette Göringnek Dimitrov ellen felhasznált „érveit". — Figyelemre méltó, vizsgáló­bíró űr, a különös hasonlóság az ön által emelt vádak és az aljas Güring által emelt vádak indokai között — márpedig mindenki tud­ja, hogyan fejezte be Göring liami- síió és háborús bűnös karrierjét. Duclos a továbbiakban így foly­tatta: ön felszólított, mondjpra meg, hogy mi a Francia Kommu­nista Párt politikája a I’inay- kormáunyal összefüggésben. Kész vagyok *kifejteni a Francia Kom­munista I’árt álláspontját a Pinay- kormány politikájának különböző oldalairól és kész vagyok magya­rázatokat adni, bár ezeket a ma­gyarázatokat voltaképpen a nemzet- gyűlésnek kellene adnom. A kor­mány azonban nem érzi képesnek magát arra, hogy meggyőzően vála­szoljon érveinkre, ezért önkényesen börtönbe vetett. , Duclos ezután kijelentette: min­dennél megdöbbentőbb, hogy ön, vizsgálóbíró űr, nem tudja meg­mondani nekem: mire alapozza „az állam belső biztonsága ellen irá­nyuló összeesküvés" ellenem emelt vádját? Dimitrov elvtárs, a nemzetközi proletariátus nagy harcosa, a bol­gár nép halhatatlan vezére 1882 június lS-án született, forradalmár munkáscsaládból. Tizenkét éves korában már kénytelen volt elhagy­ni az iskolát és kenyeret keresni. Nyomdai munkás lett és egész fia­talon bekapcsolódott a bolgár mun­kásosztály forradalmi mozgalmába. 1003-ban lépett be a Bolgár Szo­ciáldemokrata Pártba, ahol azon­nal harcot kezdett a párt reformis­ta szárnya ellen. A Bolgár Szo­ciáldemokrata Párt kettéhasa- dúsnkor Dimitrov elv társ a for­radalmi oldalra állott. 1900-ben a forradalmi bulgáriai szakszer­vezetek általános szövetségének élére került és ettől kezdve szerve­ző,):; és vezetője a bolgár munká­sok gazdasági és politikai harcai­nak. Dimitrov elvtárs az 1914-es im­perialista háború idején hatalmas harcot folytatott a háború ellen, a parlamentben megtagadta a liadi- hítelek megszavazását és követke­zetesen a proletári n te rnacionaUz- iiius álláspontját védte. 1917-ben háborúéi lenes tevékenységéért letar­tóztatják, de a börtönből is tovább folytatja a liáborúellenes agitá- ciót. Dimitrov elvtárs 1920-tól tagja a Nemzet közi Szakszervezeti Szövet­ség Végrehajtó Irodájának és 1919- beh tagja lesz a Komintern Vég­rehajtó Bizottságának is. 1923 szeptemberében Bulgáriában a Kommunista Párt vezetése alatt munkások és parasztok fegyveres felkelést szerveztek. A megmozdu­lásnak Dimitrov elvtárs volt az egyik vezetője. A túlerő eltiportu a felkelést és Dimitrov elrtárs kénytelen volt külföldre menekülni. AI ár ekkor egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy kihangsúlyozza a Szovjetunió nagy jelentőségét a reakció elleni harcban. Dimitrov elvtársat, aki ekkor már a fasizmus elleni harc egyik ismert szereplője volt, 1933 már-J dúsában Németországban letartóz­A i május 28-1 tüntetést önök „összeesküvésnek" minősítik, holott május 2S-án egyszerű betiltott tün­tetés zajlott le. Párizs népe már korábban is többször tüntetett, azonban e tün­tetések során senkinek sem jutott eszébe, hogy összeesküvést emleges­sen. Nemrégiben egy újságíró meg­állapította: „Általánosan elismeri; dolog, hogy az állam belső bizton­sága ellen irányuló összeesküvés katonai alakulatokat, polgárhábo­rús hadifelszerelést s az állam­csíny végrehajtására irányuló szán­dékot feltételez”. Duclos elvtárs ezzel kapcsolatban megállapította, hogy mindezek a feltételek nem voltak meg a május 28-i tüntetésen — majd így folytatta: És ha ön ennek ellenére mégis azt állítja, hogy államcsíny volt a május 28-i tüntetés célja, én erre csak azt vá­laszolhatom, hogy a tüntetés jel­mondatai a következők voltak; „Ridgway go Home!" és „Szabad­ságot André SUlnek!” — Mindehhez még a következő­ket akarom hozzáfűzni: Az össze­esküvésre jellemző a titkos jelleg. Márpedig — amint ezt ön is tud­ja — nyíltan, a sajtó útján, röpcé­dulák. falragaszok útján híviák fel a tüntetőket, hogy május 28-án nyilvánítsák ki tiltakozásukat a bak t éri u mh á bor ű t áborno k á na k Franciaországba érkezése ellen. — A Ridgway ellen Irányuló tüntetés nemzeti jellege talán ért­hetetlen azoknak a volt pétainis- táknak, akik Ideiglenesen a hatal­mat bitorolják Franciaországban, viszont pontosan megfelel a francia nép mély érzéseinek. Duclos elvtárs ezután emlékez­tette a vizsgálóbírót 1935 június 2ő-re, amikor az akkori parlament baloldalának küldöttsége kifejezte tatták. azzal vádolták, hogy szere­pe volt a Reichstag fclgyujiásában. A per a lipcsei törvényszék előtt 1933 szeptember 20 án kezdődött. A tárgyaláson Dimitrov elvtárs a várhaló halálos ítélet ellenére is félelem nélkül védelmezte a kom­munizmus ügyét és ostorozta a fa­sizmust. Boringgel szemben tanúsí­tott férfias magatartása előmozdí­totta a fasizmus elleni nemzet­közi mozgalom növekedését. A vád összeomlott. Dimitrov elvtúrsat. aki ellen 1923 és 1933 között a bol­gár bíróság kétszer is hozott halálos ítéletet, kénytelenek voltak felmen­teni. Megkapta a szovjet állam- polgárságot és a Szovjetunióba uta­zott. 1935-ben a Komintern VII. Kongresszusa a Kommunista ínter- uaciomÜé Végrehajtó Bizottságá­nak főtitkárává választotta. A második világháború alatt a moszkvai rádió Botév-adóján na­ponta szólott a bolgár néphez. Miután a Szovjet Hadsereg fel­szabadította Bulgáriát, 1945 no­vemberében, 22 évi távoliét után. Dimitrov elvtárs visszatért hazá­jába. A felszabadulás utáni választá­son a hazafias front ragyogó győ­zelmet aratott és Dimitrov elvtúr­sat megválasztották a Bolgár Nép- köztársaság első miniszterelnökévé. Az ő vezetésével hajtották végre Bulgáriában a földreformot, dolgoz­ták ki a Bolgár Népköztársaság alkotmányát, melyet 1947 decembe­rében fogadtak el, az íj vezetésével államosították az i[>art és a ban­kokat, kezdték meg 1049 január­jában az' ötéves terv megvalósítá­sát. Dimitrov elvtárs törhetetlen har­cosa volt a munkás-paraszt szövet ség eszméjének, a bolgár és szov­jet nép barátságiinak, a béke gon­dolatának. Születésének 70. évfor­dulóján a bolgár dolgozókkal együtt kegyelettel emlékezik Oeorgi Mi- hajlovies Dimitrovra a világ pro-! letáriátusa. a béke minden harcosa, í az egész haladó emberiség. a népi tömegek nyugtalanságát a kormány ama magatartásával szemben, hogy. betiltotta a népi tüntetéseket. Az akkori miniszter- elnök kijelentette: „A frank vé­delmére alapozott politikánk miatt elhatározott szándékom a rend fenntartása’’. — Ezt a miniszterelnököt Lávái­nak hívták. Nem hangsúlyozom, mi történt vele azóta, viszont a nemzetgyűlés baloldalát képviselő küldöttségben volt egy olyan részt­vevő. akinek Pinay elsősorban kö­szönheti, hogy Laval 1935-ben bir­tokolt tisztségét ma ő birtokolja. — Vincent Anriol köztársasági elnökről van szó. Vincent Au triói jogitudása és régi tapasztalatai alapján érdekes dolgokat mond­hatna azokról a betiltásokról, ame­lyek ellen annakidején harcolt és azokról a betiltásokról, amelyeket most tekintélyével fedez. Duclos elvtárs ezután hangsú­lyozta : az az összeesküvés, amely- lyel vádol, sohasem létezett. Vau ugyan összeesküvés: az, amelyet a külföld szolgálatában álló minisz­terek szőnek a haza ellen. Az ön dolga, vizsgálóbíró úr. hogy eldöntse, vájjon továbbra is összeesküvésről beszéljen-e akkor, amikor összeesküvés nem létezik. — Ma, — mint minden egyes esetben — ismét követelem, annak a jogi eljárásnak megszüntetését, amelynek tárgya vagyok. Duclos elvtárs végül kijelentette: A demokratikus szabadságjogok vé­delméért. a beböríönzüítek szaba­don bocsátásáért. a béke védelmé­ért folytatott harc — ha mindenütt állandóan és egységesen, az adott körülményeknek megfelelően foly­tatják — Franciaország legnagyobb hasznára megdönti majd Pinay gyászos politikáját, amelyről rosz- szul tenné vizsgálóbíró űr, ha azt hinné, hogy örökkévaló. Pák Hen En elvtárs tiltakozó távirata az ENSZ titkárságához Pak Wen En elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kiil ügy minisztere táviratot intézett az ENSz. titkárságához, amelyben erélyesen tiltakozik uz amerikai ugresszoroknak a koreai és kínai hadifoglyokkal szemben elkövetett kegyetlenkedései miatt. A titkár­sághoz eljuttatta egyúttal a Ko­reai Egységes Demokratikus Haza. fias Arcvonal központi. bizottságá­nak június 12-én kiadott tiltakozó nyilatkozatát is. A távirat a többi között leszö­gezi : — A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya telj“.? mér­tékben azonosítja magát a Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal álláspontjával, amely Észak- és Dél-Korea valamennyi hazafias politikai pártjának és társadalmi szervezetének közös, fel. fogását képviseli és amely tiltako­zik a hadifoglyokkal szemben el­követett kegyetlenkedések ellen. A Kocsedo-szigeti fogolytábor volt parancsnokai is kénytelenek voltak elismerni, hogy az amerikai meg­szálló hatóságoknak a hadifoglyok kai szemben elkövetett kegyetlen­kedései durván megsértik a genfi konvenciót és más nemzetközi megá 1 la pődá sokat. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének azok a tagállamai, amelyek végrehajtják az amerikai imperia­listák parancsait és támogatják a koreai agressziót, az Egyesült Álla­mokkal együtt osztoznak abban a felelősségben, amely a koreai nép­pel szemben az agresszorokat ser­ben. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya követeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete tegyen haladéktalan intéz­kedéseket a kegyetlenkedések meg. szüntetésére és háborús bűnösök szigorú megbüntetésére. A minisztertanács nyári mun­kákról szóló határozata azt mond­ja : „Országunk dolgozó parasztsá­ga, a termelőszövetkezetek tagjai és vezetői, a gépállomások s álla­mi gazdaságok dolgozói előtt áll a növénytermelés legnagyobb mun­kája, az aratás, cséplés, másodve­tés, valamint a tarlóhántás elvég­zése. E munkák szervezett, jó vég­rehajtása biztosítja egész dolgozó népünk kenyerét, a beadási kötele­zettség pontos teljesítését és a dolgozó parasztok életszínvonalú­nak növekedését.” Ahhoz, hogy gépállomásainkon, állami gazdaságainkban, termelő- szövetkezeteinkben, de az egyéni gazdák földjein is rendben, kiváló eredményekkel haladhasson a nyá­ri munka, — komoly segítséget ad a cséplésnek egyre szélesebb kör­ben ismert módszere: a Bredjuk- féle gyorscséplés. A ml megyénk­ben 477 cséplőgép ontja majd a kenyeret adó magot a zsákokba. A terv szerint nyolcvan gépet alakí­tunk át a Bredjuk-féle gyorscsép- lésre, — amelynek segítségével nem napi 20—30 mázsával emeljük a gépek eddigi teljesítményét, ha­nem közel háromszorosára! Azonban meg kell mondani, nem halad megfelelően a cséplőgépek átalakításának munkája. Gépállo­másaink a nyolcvan gépből eddig csak 25 cséplőt alakítottak át gyorsesépiésre. Igyekezni kell ez­zel a munkával, hiszen a mai sajtó már hírül adja: az tíjfehériól ál­lami gazdaságban megkezdődött az aratás, s a hét végére az egész megyében vágják az őszi árpát. Nézzük csak meg. milyen hatal­mas jelentőségű a gyorscséplés e módszere! A számítás alapja legyen az a nyolevau*c9éplőgép, amelyet a gép állomások tervei szerint Bredjuk- cséplésre kell átalakítani. E gépek napi átlagát számítsuk 150 mázsá­val, tekintve, hogy nagyobb telje­sítményű gépeket alakítunk át. Te­hát átalakítás nélkül, 150 mázsás napi átlagot alapul véve, ez a nyolcvan gép 12.000 mázsa ter­ményt csépel ki egy nap alatt. A nyolcvan géphez •— 24 embert szá­mítva egy brigádba — 1.920 mun­kásra van szükség az átalakítás nélkül. Kiszámítható, hogy egy munkásra nem esik több a napi el­csépelt mennyiségből 025 kiló gabo­nánál. S milyen a dolgozók keresete az át nem alakított 1370-es cséplőgép­nél 100 százalékos napi teljesít­ménnyel? Egy brigádé egy nap alatt 742 forint, amely a követke­zőképpen oszlik meg: a polyvások és kévevágók napi 32.27. a szalma- kaalasok, a kéveadogatók és a zsákosok 37.11 forintot, az etetők 43.89 forintot keresnek. A felelős gépvezető keresete 49.05 forint. Most pedig lássuk a gyorsesép­iésre átalakított gépek teljesítmé­nyét, amelyek átlagosan 400 má­zsát csépelnek el naponta 150 má­zsa helyett. Nyolcvan átalakított gép tehát 12.000 mázsa helyett 32.000 mázsa terményt csépel el egy nap alatt. Igenám, — mondják azok, akik mindenáron bele akar­nak kötni az újba, — de az átala­kított géphez nem 24, hanem 36 munkásra van szükség egy-egy bri­gádban ! Nem baj. meglátják majd e hitetlenek is, hogy nem több munkás keil a nagyobb eredmény­hez, hanem — jóval kevesebb I — Tehát nyolcvan átalakított gépünk­höz 1.920 munkás helyett 2.880 munkásra van szükség. Azonban mindennek ellenére több elcsépelt gabona jut naponta egy munkásra, mint az át nem alakí­tott gépeknél: nem kevesebb, mint 11 mázsa gabona az előbbi 6.25 mázsa helyett! De nézzük meg. hogyan keresnek naponta az átalakított gépeknél dolgozó brigádok? Egy nap alatt a négy vagont elcséplő brigád kere­sete 1.860 forint, amely az aláb­biak szerint oszlik meg: a polyvá­sok és kévevágók napi keresete 50.27, a szalma ka zlasoké. kéve- aciogatóké, zsákosoké 57.81 forint, az etetőké 68.37 forint, a felelős gépkezelő pedig 76.41 forintot ke­res. Mindehhez azonban hozzá kell még vennünk azt, hogy a brigád minden tíz mázsa terven felül el­csépelt gabona után egy mázsa prémiumot is kap természetben! A gyorscsépléssel tehát nemcsak- n. brigád tagjainak pénzkeresőié emelkedik, hanem — napi négyva- gónos teljesítményért a pénzkere­set mellett minden dolgozó 64.80 kiló gabonát is kap természetbeli prémiumként! De nézzük tovább. Mivel 80 át­alakított gépünkkel egy nap alatt 32.000 mázsa gabonát tudunk el- esépelni, hány gép kellene ahhoz, hogy ezt a mennyiséget átalakítás nélkül, a régi módszerrel elcsépel- je egy nap alatt? Fontosán 213 gépre lenne szükség! Ehhez a 213 géphez pedig 5112 munkásra, itt látható meg tehát, hogy tulajdon­képpen 133 cséplőgépet takarítunk meg a nyolcvan gép gyorsesépiésre való átalakításával és éppen 2232 munkaerővel kevesebb kell az át­alakítás segítségével. Gondoljuk csak el, mekkora jelentősége van annak, hogy kétezerkétszáznál is több ember eközben a növényápo­lás munkáit végezheti a mezőn, vagy más területen dolgozhat a magasabb termésért! Az előbbi fejtegetésből követ­kezik, hogy tulajdonkeppen 133 erőgépet is felszabadítottunk a cséplőgépek átalakításával. Komoly mennyiség ez megyei viszonylatban, hiszen egy erőgép napi 12 holdas tarlóhántási teljesítményével szá­molva ez a 133 erőgép egy nap alatt 1596 holdon végezheti el a~ tarlóhántást! — Ugyanakkor azt ia kiszámíthatjuk, hogy a gyorsesép­iésre való áttérés miatt „felszaba­dult” traktorokkal gépenként 80 kiló üzemanyagot takarítottunk meg (ennyi egy cséplési műszak alatt a hajtóerő-gép fogyasztása), 133 gépnél összesen 10.040 kiló üzemanyagot! A beszélő számok mind a gyors­cséplés nagy jelentőségének ékes bizonyítékai. S milyen hatalmas időmegtakarítást lehet elérni a gyorscsépléssel! Vegyünk példának egy állami gazdaságot, ahol mond­juk ;:0o0 holdon 14 mázsás átlag­gal 42 ezer mázsa gabonatermésre lehet számítani. Ezt a mennyiséget 20 géppel 14 nap alatt lehet elcsé­pelni, Azonban ha 20 gépből tízet Bredjuk cséplésre szerelnek át, akkor ugyanezt a mennyiséget az átalakított 10 gép 10 és fél nap alatt csépeli el. Tehát húrom és fél nap­pal rövidült a cséplés ideje és fel­szabadult tíz erőgép is, amely 10 és fél nap alatt 1300 holdon vé­gezheti el a tarlóhántást. Nyomós érvek ezek, segítenek abban, hogy meggyorsuljon gépállo­másainkon az átalakítás munkája, s állami gazdaságainkban is minél több cséplőgépet szereljenek át a gyorscséplés e kiváló módszere sze­rint. Azonban a gépek átalakításával még csak a munka feltételét te­remtettük meg. A munkaerő biz­tosítása sem minden — ezzel rend­ben Is vannak gépállomásaink. Ta­valy országszerte előfordult olyan hiba. hogy nem gondoltak arra : az átalakított gépeknek sokkal több gabonára van szükségük. Hiszen amíg az át neui szerelt gépnél percenként 18—20 kévét kell eresz­teni a dobba — addig az átalakí­tott gépnél 70—80 kévét is bevesz lécenként a dob. Ezért van arra szükség, hogy ott, ahol az átalakí­tott gépek csépelni fognak, meg kell gyorsítani a hordás munkáját! S itt van nagy jelentősége szö­vetkezeteink ama helyes kezdemé­nyezésének. bogy a hordás meggyor­sításához bevonják a háztáji iga­vonó jószágot is. Biztosítani kell, hogy az átalakí­tott gépek mellé 300—500 keresztes asztagot rakjanak és az asztugok- ra állandóvá kell tenni a ráhor- dást. Ki kell számítani, egy pere alatt mintegy négy kereszt gabonát nyel el a gép, óránként tehát 240 keresztet. Naponta legalább 1800—- 2000 keresztet kell a gép mellé hordani, hogy biztosított legyen a tervszerű munka. Éppen ezért a gépek átalakítása mellett a legfontosabb most, hogy a hordásra mindenütt pontos terveket készítsenek azokon a helyeken, ahol átalakított gépek fognak csé­pelni. Hetven éve született Georgi Mihajlovics Dimitrov

Next

/
Oldalképek
Tartalom