Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-21 / 144. szám

3 NÉPLAP 1032 JÚNIUS 21, SZOMBAT PARTIÍPITES 'k A jiinisi^havi ia^,ví(lp$ípl4 pír Jól készítik elő a szakszervezeti vezetőségválasztást a nyíregyházi bölcsőde építkezésénél Ä Párt alapszervezete — a Párt alapja. Az alapszervezet legfőbb vezetőezerve a taggyűlés. A tag­gyűlés vitatja meg a szervezet éle­tének és munkájának minden fon­tosabb kérdését, határoz a Magyar Dolgozók Pártja új tagjainak és tagjelöltjeinek felvételéről, dönt a Pártiról való kizárásról és a szer­kezet tagjainak párt fegyelmi ügyé­ben. A taggyűlésnek nagy jelentősége van, mert meghallgatja az alap­szervezet vezetőségének beszámoló­ját az elvégzett munkáról, irányú­ja a vezetőség működését és moz­gósítja a kommunistákat a szerve­zet elé állított legfonitosalub politi­kai és gazdasági feladatok teljesí­tése érdekében. Járási Pártbizottságainknak és alapszervezeteinknek sokkal na­gyobb gondot kell fordítani a jú­nius havi taggyűlések megszervezé­sére és levezetésére, mint május hónapban. A május hóvégi taggyű­lések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy járási bizottságaink és alap­szervezeteink egyes helyeken elha­nyagolták a taggyűlések jó előké­szítését. Ez a hiányosság volt ta­pasz I alti utó a kemecsei és a nagy- küllői járásokban, aminek követ­keztében a taggyűlések nem a meg­jelölt időben voltak, de ez kisebb- n agy óbb mértékben tapasztalható volt a többi járásiján is. Pártbi­zottságaink, pártszervezeteink tart­sák állandóim szem előtt, hogy csak a gondos előkészítés biztosít­hatja a taggyűlés sikerét, eszmei színvonalát, a kommunisták akti­vitását, a bírálat és önbírálat ki­bontakozását és olyan gyakorlati javaslatok kidolgozását, amelyek növelik a pártszervezetek liaroké- pességét. A taggyűlés a kommunisták bolsevik nevelésének iskolája. .A taggyűlés aktivitása nagyban függ attól, hogyan van felépítve a titkári beszámoló, hogyan foglalko­zik azokkal a kérdésekkel, melyek a párttagságot közvetlenül érintik. Éppen ezért a taggyűlés napirend­jének helye« és észszerű megállapí­tása rendkívül fontos, mert ezen múlik, hogy a taggyűlés mennyire lesz mozgósító hatású a feladatok elvégzésére. Különösképpen kell ügyelni a júniusi taggyűléseknél: a napirendi pontok minden párt­szervezetnél a területének megfe­lelően legyenek megállapítva, hogy azok közel hozzák a kommunistá­kat a feladatokhoz. A taggyűlések előkészítésében nagyobb mértékben vegyenek részt a pártcsoport-biza 1 - miak. A pártcsoport-vezető elvtár­saknak úgy kell végezni munkáju­kat. mint a kemecsei alapszerve­zetnél Ricz Lajomé elvtársnő, aki a hozzá beosztott párttagokat a taggyűlés előtt meglátogatja, sze­mélyesen elbeszélget mindegyik!;“!. A május havi taggyűlésen. Ing: i 100 százalékban megjelent. A sze­mélyes foglalkozás eredménye volt az is, hogy Borbély György elv­társ, aki több esetben nem volt taggyűlésen, most résztvett azon és azt mondotta: ha őhozzá mindig így elmentek volna beszélgetni, so­hasem hiányzott volna a taggyű­lésről. — megértette a taggyűlés jelentőségét. Ez js azt bizonyítja, ha a taggyűlés jól elő van készít­ve, akkor biztosítva van a megje­lenés minden párttag részéről. Jó módszer és nagyban segíti a taggyűlés aktivitását az, ha a tag­sággal előre tudatjuk a taggyűlés napirendi pontjait. Ennek előnye, hogy a tagok előre fel tudnak ké­szülni a beszámoló megvitatására. Pártcsoport-vezető és pártbizalmi elvtársainik úgy igyekezzenek meg­szervezni a taggyűlést, hogy előre ismertessék minden párttaggal a taggyűlés napirendi pontjait. Fokozottabban kell alkalmazni pártszervezeteinknél a Bolsevik Párt tapasztalatai alapján, hogy a taggyűlés levezetésére elnökséget választanak. Ezt a jő módszert helyesen és si­keresen alkalmazta május hónap­ban a kisvárdai járási pártbizoll- ság, ami nagyban emelte a taggyű­lés színvonalát. Az elnökség tagjai közé mindig a munkában élenjáró párttagokat kell beválasztani. Ezzel is serkentsük a lemaradókat a to­vábbi jó munkára, kommunista pél­damutatásra. Járási Pártbizottságaink adja­nak meg minden segítséget a jú­niusi taggyűlések megszervezésé­hez. Különös gonddal ügyeljenek a titkári referátumok elkészítésére és biztosítsák, hogy a pártépítés kér­désével a Politikai Bizottság ápri­lis 10-i határozata alapján foglal- kozza*nak. Annál is inkább, mivel a tapasztalat azt igazolja, hogy nem minden pártszervezetünknél van még ez a határozat eléggé tisztázva. A taggyűlések sikereinek érdeké­ben rá kell térni árra a jól bevált módszerre, hogy a taggyűlések ide­jét maguk az alapszervezetek ön­állóan határozzák meg. Ezen ke­resztül is nagyobb önállóságra ne­veljük az alapszervezetek vezető­ségeit. Járási Bizottságaink tanul­mányozzák az alapszervezetekben tartott taggyűlések lefolytatásának gyakorlatát és nyújtsanak a párt- szervezet titkárainak segítséget a gyűlések napirendjeinek összeállí­tásához, a kérdések előkészítésé ben. a hibák feltárásában és azok kiküszöbölésére Irányuló intézkedé­sek kidolgozásában, természetesen ügyelve a titkár elvtársak önálló­ságára. Mire mozgósítsanak a júniusi taggyűlések? Üzemeinkben néhány nap van hátra csupán a harmadik negyedév befejezéséig. Nincs na­gyobb feladatuk a kommunisták­nak, mint az. hogy elősegítsék a második negyedévi terv túlteljesí­tését: Falvainkban a taggyűlések vitassák meg a növényápolási mun­kák eddigi eredményeit, készítsék fel a pártszervezet tagságét az ara­tási és cséplési munkák gyors el­végzésére és arra, hogy a jó felvi­lágosító munka nyomán dolgozó parasztjaink már a cséplőgép alól szállítsák a begyüjtőhelyve termé­nyeiket, — így teljesítsék beadási, hazafias kötelezettségeiket. A tag­gyűlés hívja fel a figyelmet arra,. hogy a verseny élenjáróinak a kommunista párttagoknak és tag­jelölteknek kell lenni. Nagy erő­feszítést. lelkes versenyt követelő feladat áll dolgozó parasztságunk előtt: a termés betakarítása. Ez az esemény ünnep a falu életében! Az egészévt fáradságos munka ün­nepe. Eegyen ez az ünnep győzel­mi ünnep s legyenek e győzelem­nek kovácsai a kommunisták. Ezt segítse elő a taggyűlés. A júniusi taggyűlések eredményeit az aratási és cséplési munkák sikerei fogják bizonyítani. FILEP JÁNOS, a Menyei Pártbizottság párt­éi tömeg szervezeti osztályának politikai munkatársa. A nyíregyházi bülcsődeépítkezés- nél munka végeztével mindenki igyekezett az ebédlőbe, hogy meg­hallgassák a szakszervezeti gyűlés beszámolóját. Többen tarisznyát bontottak, kenyeret, szalonnát vet­tek elő, hosszú gyűlésre készültek. A beszámolót Sáradi Béla, a Ta­tarozó Vállalat üzemi bizottságá­nak egyik tagja tartotta, ismertet­te a szakszervezeti vezelőségválasz- tás jelentőségét. A beszámolót gyakran félbeszakí­totta egy-egy dolgozó hangja. Tü­relmetlenek voltak és nem tudták megállni, hogy közbe ne szóljanak. Nem csoda, hisz régen készülnek már, régen gyűjtik észrevételeiket. — Ha visszatekintünk, meg kell állapítanunk, — mondta befejezé­sül Sáradi Béla, — hogy a szak- szervezet vezetősége jó munkát vég­zett. Mozgolódás támadt, a szomszé­dok egymásnak beszéltek. Majd hirtelen odakiált MtFáca Károly: — Hát erről aztán beszélhetünk. Azt kérdem, hogy ki a verseny gazdája? Ha jól tudom, a szak- szervezet. Mi vállaltunk március ü-re, április 4-re, május 1-re, túl is teljesítettük vállalásunkat... Igaz, fiúk? — fordult munkatársaihoz.—■ 130 százalékról május 1-re 170 szá­zalékra emeltük teljesítményünket. — Aztán kinek adták a jutal­mat? Hány segédmunkást jutal­maztak rueg? — vette át a szót Spilinezki segédmunkás. — Egyet se! Még csak azt se mondták,1 hogy befellegzett. Pedig én az; hi­szem, hogyha mást nem «is, de legalább azt megérdemeltük volna, hogy azon az ünnepi gyűlésen a legjobbak nevét megemlítsék. — Mit beszélsz olyan sokat! — rántotta meg szomszédja Spilir.cz- Uit. — Elmúlt, kész. Mit kell arról olyan sokat beszélni. — Nincs igaza, szaktárs! Na­gyon helyes Spilinezki szaktárs bí­rálata. Ez valóban nagy hiányos­sága volt a vezetőségnek, — fújt visszavonulót Sáradi. A sarokból az egyik munkás új­ra közbe szól. —• Mit törődik azzal a vezetőség, hogy segédmunkások is vannak a világon. A versenytáblára se na­gyon írták ki a segédmunkásokat, pedig ugyanannyi százalékot értek el, mint azok a kőművesek, akik­nek nagy betűvel írták ki a nevét. — De hol van az a vezetőség?! — fortyant fel l'ckctc elvtárs. — Én már két éve dolgozom ennél a vállalatnál, de még egy se mulat kozott be. — Azt ne számítsd. Nem te vá­lasztottad azokat! — kiáltott köz be Dicső József kőműves. Sárad, Béla most már elég érettnek látta a helyzetet, hogy válaszoljon a kérdésekre. — Ami igaz, szaktársak, az igaz Sok hiányosság volt a szakszerve zet vezetőségének munkájában é? ez részben abból adódott, hogy. nem a szaktársak választották sa ját akaratukból a vezetőség tag jait, de az is nagy hiba volt, ami ért a szaktársak is felelősek, hogy a szakszervezet vezetősége nem al kakuazía a bírálatot és önbirála tot. A szaktálsak ott követtek e; hibát, hogy nem jártak el rendsze­resen a gyűlésekre és nem bírálták a vezetőség munkáját. — Ez igaz, — hangzott innét is, onnan is a vélemény. — Minden szaktársnak köteles sége, — folytatta Sáradi, — hogy a szakszervezeti vezetőség válasz tásáig alaposan vizsgálják meg 6 mostani vezetőség munkáját. Mond ják el véleményüket, észrevételei kel, milyen hibákat követett elméi azokon kívül, amelyet a szakiár sak ezen a gyűlésen hozzászóld saikban elmondtak, mutassák meg a vezetőség jó munkáját is, mer! ’azért a sok hiányosság mellet! eredmények is vannak. Ha azokat elmondják a szaktársak az új ve zetőségnek, amelyet maguk, titka san választanak meg, akkor azza. már nagy segítséget adnak. Az új vezetőség tanuljon a mostani ve zetőség hibáiból, viszont használ js fel azokat a jó tapasztalatokat amelyeket a mostani vezetőség ad hat. így folyt a vita a régi vezető ség munkája körül a. bölesőde-épit kezes dolgozóinak szakszervezet: gyűlésén. Még sok értékes hozzá szólás volt, munkafeiajánlásokat ií tellek a dolgozók. Még nem válasz tották meg az új vezetőséget, máris úgy érzik, hogy az új vezetőség vá­lasztása után sokat javul a szak- szervezet munkája, do nekik ií több segítséget kell adni majd a vezetőségnek. Sikerült irodalmi előadd* volt a nagykállói traktoro&brigád’vexetői iskolán Termelőszövetkezeti elnökök szószeke: Mindenben teljesítjük a minisztertanács határozatát Nagykállóbam traktorosbriyád-ve- Üetöi iskolán tamilnak a járás leg­jobb traktorvezetői. Időnként iro­dalmi előadásokat is rendeznek a hallgatóság részére, hiszen az iro­dalom, az olvasás a jó traktoros­nak is mindennapi szükséglete. Leg. utóbbi előadó ismertette a tovább­képző tanfolyam résztvevőinek a szovjet és magyar irodalom kiemel­kedő alkotásail. Ugyszólv-á.n az is­kola minden hallgatója ott volt az irodalmi esten és többen mondot­ták el hozzászólásaik során, hogy a könyv, milyen nagymértékben se- piti mindennapi munkájukat. Raskö János (Xyinnada) a régi its új irodalom összehasonlítása, so­rán fejtette ki, hogy a mai köny­vek a falu valóságos éleiét mutat­ják be. Neki különösen a „Próba­tétel’’ tetszett, Veres Péter Kos DUth-dijas könyve, — Én a Szovjetunióban szerettem trteg az olvasást — mondta K. tfznbó János (Kisvárda). Azóta {Mondóm olvasok mert meglanul- (Jam a szovjet emberektől, hogy |.«a* müveit, jól tájékozódott ember {éhet hasznos munkása hazájának. — A régi könyvek szolgalelkü- [légre neveltek — mondta felszóla ! ö-sa során Tisza István (Hajdú- [wimá-sj, a mi mostani irodalmunk, > léidül véve a szovjet íróktól, öntu- Wíra nevel. Én magamon érzem, 'jay azóta dolgozom igazán öntu­datosam, becsületesen, amióla meg ismerkedtem a szovjet könyvekkel, azok hőseivel, akik ízig-vérig be­csületes, öntudatos emberek. Koszta Sándor (TissaJök) Zója történetét mondotta el társainak, Zója példáján tanulta meg az álha- tatosságot mindennapi munkájában és a minden áldozat vállalását, hogy munkáját jó eredménnyel és sikerrel tudja elvegezni. Bácsö István (Berettyóújfalu) kérdést tett fel az előadónak, hogy Szabó Pál tt ja e regénye folytatá­sát, mert neki nagyon tetszett a Talpalatnyi föld. Csizmadia András az olvasás fontosságáról, Türk Ká- rolyné (Nyírtél) a szovjet regé nyék hőseiről. Vitái László a szov­jet, irodalomról, mint a jövőnk lük réröl beszéli. Általában a traktorosiskola hall­gatói örömmel és nagy figyelemmel hallgatták végig a,z előadást és hozzászólásaikkal, sok értékes szem­pontot vetve fel, segítettek kultúr- forradalmunk sikerét, Bebizonyi tották, hogy olvasnak itt az iskolán is, megmutatták, hogy bár más más községből jöttek erre az iskolára, de itt azért dolgosnak, hogy tudá­sukat bővítve, sok ismeretet gyűjt­ve, hasznos munkásai lehessenek a földnek, dolgozó társaiknak a sa­ját falujukban, munkahelyeiken. MIKLÓS LÁSZLÓ. Termelőszövetkezetünk harci fel­adatnak tekinti a párt- és kor­mányhatározatok betartását. Az év kezdetétől munkánk középpontjá­ban az állammal szembeni kötele­zettségek teljesítése állt. Tsz.-tag- ságunik 100 százalékig teljesítette háztáji gazdasága után járó be­adási kötelezettségét. Tsz.-ünk se-r- tés'beadás terén 420 százalékos eredményt ért el. Ezenkívül 30 sül­dőnk van, melyekkel december bi­tói július 1-ig kívánjuk teljesíteni 1.953-as beadásunkat. De hízik ezenkívül az ólunkban 3 darab 130 —130 kilós disznó is, melyet csak szeptemberben fogunk beadni, ad­dig tartjuk, hogy minél többet szedjenek magukra. fi mázsa 20 kiló évi Ki ro-m fi Im­ád isi kötelezettségünkből 1 mázsa 87 kilót adtunk át a gyüjtőszer­veknek. Tojásbeadásból évi ter­vünket már 700-zal túlteljesítet­tük. Ezt aliból az 5200 forintból vettük, melyet tsz.-ünk a multévi jó beadásunkért prémiumként ka­pott. Most gondoskodunk baromfi- farm létesítéséről. 1500—2000 ba­romfi részére építünk istállót, amely július 1-re elkészül. Addig tsz.-ünk tagjai elkészítik a bele­valót. Székely Endréné 2, Boái Pál 2, Fejér Endre 2, Bogija János 2 kot!óalja csirkét adott, de nemcsak a felsoroltak, hanem valamennyi tag adott be a farm fejlesztéséhez csirkéket. Szénából az 50 mázsával szemben 34 mázsát adtunk már be. Tavaly nálunk voltak a szovjej eivtársak, — sok volna elmondani,; mennyi segítséget adtak ne­künk a helyes munkaszervezéshez. Már akkor megtanultuk, hogy csak a munkák pontos, jó végzésével tu­dunk jó eredményeket elérni. A minisztertanács határozata még, jobban előre segítette munkánkat. A területet felosztottuk egyénekre, a családtagokat bevontuk a mun­kába. Ennek eredménye lett azután az, hogy cukorrépánkat 4-szer, a magmurkot 4-szer, a krumplit és a kukoricát kétszer kapáltuk már meg, gyümölcsösünket pedig hat­szor permeteztük. A terület egyé­nekre való felosztása azt eredmé­nyezte: annak 6116001«, hogy 33 tagunk különböző funkciókba ke­rült, a multévi 06 tag helyett most 114-en dolgoznak. Pedig az ősszel tíz család 30 hold földdel lépett be. Megjavult tagságunk munká­hoz való viszonya is, melyet leg­jobban az elért munkaegységek mutatnak. Nyilán Pál, aki 66 éves. 275, ifj. Király Sándor DISz.-lag 218, Simányi Gyula DlSz.-tag 183,’ ifj. Simon Gyula traktoros 183, ifj. Fehér Gyula 220, Fehér József né 93, Fehér Bálintné 93, Nagy illáiia 92, a 60 éves Mester Pélemé 62 munkaegységet ért már el. A jó nővényápolási munkák mel­lett a legnagyobb szorgalommal ké­szülünk az aratásra, behordásra, tarlóhántásra, cséplésre. 15 kasza és egy ara tógép fogja vágni a ren det 120 hold kalászosunkban. Az aratógép után 4 tagunk fogja a ké­véket keresztekbe rakni. Ügy, hogy az aratási munkákkal négy nap alatt készen leszünk. A csépiért Eredjük .féle módszerrel fogjuk vé gezni. A 36 ember, aki ott fog dől gozni, már mind tudja feladatát, A repce aratását a hét végén megkezdjük. A vetésénél új a g rote eb nikai módszert vezettünk be. 1 hold­ra egy mázsa műtrágyát összeke­vertünk 600 mázsa istállótrágyával s elmondhatom, ilyen termésünk niég sohasem volt repcéből. A mult évi 9 és fél mázsás terméssel el­lentétben a Aiostani aratásnál 15 és fél mázsás termésre számítunk. Állatainkkal, különösen a szarvas- marhával az elmúlt évben nem a legjobban álltunk. Az állatoknak nem volt elegendő takarmányuk. S ez az oka annak, hogy most még mindig nem tudtuk bevezetni a há­romszori fejest, íredig mar meg­győződtünk róla, hogy ezzel a tej­hozam nagyban emelkedik. Ezért most különösen nagy gondot fordí­tunk a takarmánynövényekre és a másodnövények vetésére. Ezeket az eredményeket jórészt pártszervezetünknek köszönhetjük, amely segített jó politikai munká­val odahatni, hogy a tagok meg­értsék, milyen feladatok várnak rájuk. Segített a politikai iskolá­val, ahova tagságunk nagyrésze el­járt. Pártszervezetünk kommunis­tái ezentúl még nagyobb segítséget fognak adni szövetkezetünk fel­virágzásához. BÓDI SÁNDOR, a szamoslailárfalvi Ady tsz. elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom