Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-21 / 144. szám
1052 JÚNIUS 21. SZOMBAT NÉPLAP 3 A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata A Francia Kommunista Tárt Központi Bizottsága ninius 18-án gennevilliersi ülésén határozatot hozott a Jacques Dyclos kiszabadítása érdekében folytatandó országos mozgalomról. A határozat rámutat, hogy a hóiéért és a nemzeti függetlenségért vívott harcban a Kommunista Bárt Központi Bizottságának egyik legfontosabb célkitűzése Duclos elvtárs és a többi bebörtönzött hazafi eznbadonbocsátásának kivívása. Tömegpetíciókkal, küldöttségek menesztésével, a munkaidő előtti, alatti, vagy utáni tüntetésekkel, hosszabb vagy rövidebb munkabeszüntetésekkel kell folytatni az akciót Jacques Duclos és a többi bebörtönzött hazafi szabadonbocsá- tása érdekében s ezt az akciót állandóan fokozni kell a háborús bűnösök összeesküvésének teljes bukásáig. A kommunistáknak szünet nélkül harcolniuk kell a demokratikus A Központi Bizottság éppen ériért elhatározza, hogy országos méretű tiltakozó mozgalmat indít. — szabadságjogok védelméért küzdő bizottságok létesítéséért és gondot kell fordítaniuk arra, hogy ezekbe a bizottságokba a legkülönfélébb véleményű francia férfiakat és nőket tömörítsók. A kommunisták gyors akciójától függ a mozgalom sikere, amelynek ki kell szabadítania Jacques Duclos elvtársat és győzelmet kell hozni a* 1 demokrácia és a béke számára. Ez, a győzelem a munkások, demokraták és hazafiak győzelme lesz és hozzájárul a népi tömegek érdekei, a szabadságjogok és a béke megvédéséhez és a nemzeti függetlenség visszahódításához — fejeződik be a határozat. Az USA küldöttei a baktériumfegyver eltiitásának megakadályozásával igyekszenek megkönnyíteni a baktériuvnhóború előkészítését Malik clvlárs beszéde a Biztonsági Tanácsban Scwyork (TASZSZ). A Biztonsági Tanács június 18-án Hali A pedig a napirenden a genfi jegyző- könyvhöz való csatlakozásnak ős a elvtársnak, a Szovjetunió képviselő, jenek elnökletével ülést tartott. A napirend elfogadása utáu a Biztonsági Tanács megkezdte az első kérdés tárgyalását, hogy intézzenek felhívást az államokhoz: csatlakozzanak a hald évi u mfegy ver alkalmazásának eltiltásáról szóló 1925. évi genfi jegyzőkönyvhöz és ratifikálják azt. A vitát e kérdésben Malik elvtárs, a Szovjetunió képviselője nyitotta meg. Gross, az Egyesült Államok képviselője minden módon igyekezett kitérni a szovjet küldöttség által előterjesztett kérdésnek és a szovjet küldöttség határozati javaslatának megtárgyalása elöl s tagadni kezdte, hogy az amerikai fegyveres erők baktéri umfegyvert alkalmazlak Koreában és Kínában. Malik elvtárs félbeszakította az amerikai küldöttet, felhívta a tanács figyelmét, hogy az amerikai küldött felszólalásának semmi köze sincs a napirendhez, hanem a koreai eseményetekéi foglalkozik, jegyzőkönyv ratifikálásának kérdése szerepel. A Szovjetunió képviselőjének kijelentése nehéz helyzetbe jujlala az amerikai küldöttet. Beszédét más irányban folytatta és durván rágalmazni próbálta a Szovjetunió bókeszerető politikáját. Hazug és elferdített formában próbálta beállítani azokat a fenntartásokat, amelyekkel a Szovjetunió a genfi jegyzőkönyv aláírásakor élt. Azzal fejezte be felszólalását, hogy javasolta: a Szovjetunió határozati javaslatát terjesz- szék az ENSZ Leszerelési Bizottsága elé. — A Szovjetunió küldöttsége, — mondotta válaszában Malik elvtárs, — fenntartja a jogot, hogy az Egyesült Államok küldöttének hazug és rágalmazó állításairól később nyilatkozzék. Most csupán néhány tarthatatlan érvre kívánja felhívni a figyelmet. Az amerikai küldött alaptalan érvelésével megpróbál la elrejteni és álcázni, hogy az Egyesült Államok kormánya nem akarja ratifikálni a bak téri umfegyvert eltiltó genfi jegyzőkönyvet. Az amerikai küldött hallgatott arról, miért nem csatlakozott az Egyesült Államok kormánya huszonkét esztendőn át ehhez a jegyzőkönyvhöz, majd pedig hirlelenében „elavultnak” találta azt. — Az amerikai küldött, — folytatta Malik elvtárs, — a szovjet fenntartásokról próbál beszélni. Azonban szemmelláthatóan nem érti, hogy minden államnak joga van nemzetközi egyezmény aláírásakor fenntartásokkal élni.- Jogos fenntartások ezek és — amint erre az ENSZ titkársága által elkészített hivatalos okmány rámutat — a genfi jegyzőkönyvhöz csatlakozott negyvenkét állam közül körülbelül húsz élt hasonló fenntartással. Miért nem bírálja az amerikai küldött például Angliát és Franciaországot ezekért a fenntartásokért? — Tárthatatlan — folytatta Malik elvtárs — az amerikai Küldöttnek az a javaslata is, hogy ezt a kérdést terjesszék az ENSZ Leszerelési Bizottsága elé. Mint ismeretes, a szovjet küldöttség javasolta, hogy az ENSZ Leszerelési Bizottsága tárgyalja meg a baktó- riumfegyver eltiltásának kérdését és azt, hogy vonják felelősségre e tilalom megsértőit. Ezt a szovjet javaslatot azonban az amerikai küldöttség elutasította. Most, midőn a szovjet küldöttség a Biztonsági Tanácsban javasolta, hogy a Biztonsági Tanács szólítsa fel az államokat, csatlakozzanak a béke és a biztonság megszilárdítása ér. dekében a genfi jegyzőkönyvhöz és ratifikálják azt, az amerikai küldött azt javasolta, hogy ezt a kérdést tegyék át az ENSZ Leszerelési Bizottságához. Ily módon te i d t- rül, hogy az amerikai küldöttség futball-labdaként bánik ezzel a kérdéssel. — A Szovjetunió küldöttsége — mondotta végül Malik elvtárs — rámutatott, hogy az atomfegyver eltiltásának az ENSZ-ben hosszú ideje húzódó vitája elvonta a figyelmet olyan fontos kérdésről, mint a baktériumfegyver eltiltása és a nemzetközi jog szabályává vált genfi jegyzőkönyv. A Szovjetunió küldöttsége felhívta a Biztonsági Tanács figyelmét, hogy e kérdés megtárgyalása azért is szükséges, mert jelenleg több országban előkészületek folynak a baktérium- háborúra, ez pedig fenyegeti a békét és a népek biztonságát. Milyen alapja van a Biztonsági Tanácsnak arra, hogy figyelmen kívül hagyja a genfi jegyzőkönyvet, hogy ne vegye számításba azt a körülményt, hogy a világ államainak túlnyomó többsége csatlakozott ehhez a jegyzőkönyvhez és ratifikálta azt? Milyen alapja van a Biztonsági Tanácsnak. hogy ne szólítsa fel a többi államot, csatlakozzék ehhez a jegyzőkönyvhöz és ratifikálja? Vájjon ez a lépés nem vezetne-e előre a béke és a népek biztonságának megszilárdítása útján? Kétségtelen, hogy igen fontos és pozitív lépés volna! A Biztonsági Tanács június 18-i ;í1á,*a> <wu?d vás*e>t.árt Külpolitikai Jegyzetek A történelem legembertélenebb hadserege A ruszA.ruól délnyugatra lévő Koesedo-szigeten a Osinha öböl btv járatánál az amerikai banditák haláltábort rendeztek be. Az egész emberiséget mély megdöbbenéssel tölti el a gonosztelteknek az a borzalmas sorozata, amit február óta az amerikaiak véghezvisznek, hogy a fogságba esett koreai és kínai harcosokat a terror eszközével szembeállítsák hazájukkal. Az amerikaiak a táborban addig is kegyetlenül bántak a hadifoglyokkal, de amióta a februári „rostálások” megkezdődtek, tűrhetetlenné vált a helyzet. Csupán február 18-án több mint 200 embert megöltek és megsebesítettek és azóta is a vérfürdők egész sorát rendezik a kocsedói fogolytáborban. A mészárlásokat, melyek az egész világot mély felháborodással töltik el, a 27-es gyalogezred vitte véghez. Ez az ezred már régóta úgy ismeretes, mint a megtorlás ezrede. A Fülöp-szigetekeu a szabadságszerető móró-törzs felkelésének leverésekor alakult meg. s azután mindenütt ott volt, ahol az amerikai imperialistáknak a gyarmati vérengzések szakembereire volt szükségük. Az ezred megfordult a Csendes-óceán partjain és Latin-Amerika több országában is. Az első világháború Idején nem vettek részt az európai harcokban, mivel éppen „büntető szolgálatot” teljesítettek a Fülöp-szigeteken. Amikor Washingtonban 1018-ban elhatározták, hogy részt veszne'; a fiatal Szovjet-Oroszország elleni intervencióban, az amerikai vezérkar a 27-es ezredet indította útira. Az ezred két zászlóalja Morrow ezredparanesnoksága alatt Yerhnyij-Lgyinszkban (a mai Ulan-Udeban) a békés lakosság számára pokollá tette az életet a városban és a környező vidéken. Morrow később „EmlékirataP-ban megírta, hogy Andrianovka-állomáson ,,a vagonokban szállított hadifoglyokat kiraklak, majd egy nagy árokhoz vezették és gépfegyverekkel agyonlőtték. A kivégzések csúcsteljesítménye az volt, amikor 58 vagonban tartózkodó összesen 1000 embert egy nap alatt kivégeztek”. Egy japán tábornok, aki nagy lelkesedéssel szemlélte az ezred katonainak és tisztjeitek tetteit, helyeslőén farkaskutyáknak nevezte ükét. A 27-es ezred jelenlegi farkaskutyái semmiben sem maradnak el vérszomj tekintetében a húszas évek farkaskutyáitól. Parancsnokuk. Michaelis ezredes, aki koreai gaztetteiért brigádtábornoki címet és szolgálati előléptetést kapott, az ezredtől távozó tanítványait röviden, de velősen így jellemezte: „hivatásos gyilkosok”. A 27. ezred méltónak bizonyult erre a „dicséretre”: a kocsedószigeti vérengzésekkel rátette a koronát szégyenletes pályáiniására. Hasonló története van a többi ezrednek és hadosztálynak is. amelyeket az amerikai háborús gyújtogatok a koreai nép elien bevetettek. A 31. ezred például úgy ismeretes, mint az Egyesült Államok hadseregének „idegenlégiója”. Így nevezte el az amerikai sajtó azért, mert soha nem tartózkodott az Egyesült Államok területén. De teljes joggal- nevezhető „idegen légiónak” állatiasságaiért is. A 27. ezredhez hasonlóan részt vett a gyarmati népek letörésében, a 27. ezreddel együtt vitte véghez a szörnyűségeket Szovjet-Távolkeleten, majd 11132-ben Sanghaj lakossága ellen került bevetésre. És így lehetne sorra venni az USA hadsereg Koreában és máshol működő ezredéit. Az Egyesült Államok hadserege a rabló imperializmus hadserege, a hóhérok, az elnyomók hadserege. X » " •* •- - >-■ --- -AJ í »■kj-iwst.ijs I a-v» f-l vt C/l-ÍAÍfl o< hl? óh rí1 1 Meg,vei éráeUciElcten vitatták meg- a kombájn vezetők és legjobb aratógép- kezclők az aratási teendőket Felszólalások sora a tegnapelőtti értekezleten Hajdú, elvtárs beszámolója után- közel harminc felszólalás és versenykihívás hangzott el az értekezleten. Beszéltek az elvtársak a ne. hézijégekröl, amik rajtuk kívül álló okokból adódtak, mint például az EMÁG-gyár szállítási hiányosságai, de általában a felszólalások értékes tapasztalatokkal gazdagították az értekezletet. A fehérgyarmati gépállomásról Krisztin György azt panaszolta, hogy az aratógép gardáncsuklója nem jó, a ponyvája is kitágul, nein lebet vele jól dolgozni — ez a tavalyi tapasztalata. Elmondta, bízik abban, hogy ezen az értekezleten választ kap arra, miként kezelje gépét, hogyan küszöbölje ki ezt a hiányosságot és így tesz vállalást: az előirt normáját 150 százalékra teljesíti. Mindjárt a következő hozzászóló : István János Nyírmadáról meg is adta a segítséget. Elmondta, hogy a yai dáncsukló legtöbbször azért tönk, mert kenetlen, de a homokot vagy a port is könnyen beszedi, ezért bádoglemezből védőburkot kell rá készíteni, jól kell ápolni és nem törik tovább. A ponyvával kapcsolatban pedig azt javasolta, hogy éjjelre ne hagyják kifeszitve, szabadon, mert belepi a harmat, megdagad és másnap, amikor megszárad, bizonyára tágulni fog. Éjjelre meg kell tágítani a ponyvát és néhány kére búzával be kell takarni, ilyen kezelés mellett egész idényben olyan volt az ő ponyvája mintha új lett volna. Varga elvtárs az állami gazdaságok trösztje részéről felhívta a kombájnvezetők és aratógépkezelők figyelmét arra, hogy A LEGGONDOSABBAN NÉZZÉK AT GÉPEIKET, i j, —-------------------—-------------------------------------------------------nem-e hiányzik róluk valamilyen alkatrész, mert' az újfehértói komba jnisták is a napokban vették észre, hogy egy-egy lánc hiányzik mind a két kombájnról. A múlt évben az állami gazdaságoknál előfordult olyan eset, hogy menet közben fogyott el az üzemanyag és órákat állt az aratás a legszorgosabb munkát kívánó időkben, míg megjött az üzemanyag, tehát erre is gondoljanak. A barabási állami gazdaságban, ahol Hamar Bálint és társa jól szervezte meg a munkát, egy aratógéppel 480 holdat vágtak le. de azok az emberek annyira szerelték a gépet, hogy éjjel is ott aludjak mellette. Ugyan, csak a jó és rossz munkaszervezésre mutatott rá, amikor elmondta, hogy Barabáson tavaly egyforma két cséplőgépnek milyenek voltak a teljesítményei: az egyik állandóan napi 280 mázsát csépelt, míg a másik csak 80 mázsát, A GONDOS MUNKASZERVEZÉSRE hívta fel a megjelentek figyelmét Faragó András, az FM. ÁMG. főosztályának kiküldötte 1«, amikor elmondotta: a gép technikai megismerése mellé döntően fontos, hogy az elvtársak tudják, ki fogja a szalmát éllakaritani, ki lesz a vízhordó, a. kaszások, akik lekerekítik a tábla sarkát. Az aralögép- és kombájnvezetők legyenek ennek a területnek, ezeknek az embereknek a parancsnokai, irányitói. Ha ezt a vezetést kiengedik kezükből, állandó zűrzavar lesz. Meg kell ismerkedni előre az emberekkel és órára, percre beosztani mindenkit. A csahold gépállomás kombájn- vezetője mindjárt igazolta is Faragó elvtárs szavait multévi tapasztalatával. A mult évben a területet felületesen tekintették meg, csak azt nézték, elég nagy-e a tábla, de azt már nem vették figyelembe, hogy miként lehet azt megközelíteni. A táblához csak egy szekérnek megfelelő keskeny út vezetett az útszéli álkon keresztül és amikor beérett a termés, ment volna a kombájn, de nem tudott, majd egy napig állt az útszélen, míg ki. szélesítették az átjárót. Elmondta Oöroémi elvtárs. hogy ezekre a hiányosságokra az idén már nagy figyelemmel vannak és így meri vállalni a százötven százalékos tervíeljesitóst, valamint versenyre hívja a megye valamennyi kombájn vezetőjét. — Ezeknek AZ ÚJ GÉPEKNEK MEG KELL SZEREZNI A BECSÜLETET A DOLGOZÓ PARASZTSÁG ELŐTT,---------------------—-- i •, — mondta felszólalásában Gyerák István, a nagyhalászt gépállomás kombájnvezetője. Hogy megszerettessük azokat, az lölünk íiigg. Először azonban nekünk kell megszeretni gépeinket, megismerni rajtuk minden csavart. Elmondta a továbbiakban, hogy amikor az iskoláról hazajött, első útja is a kombájnhoz vezetett és azóta minden nap ott van gépe piellett. Elfogadta Görgényi Ernő kihívását a legjobb kombájnvezeíő címér;, de ő nem százötven százalékot vállalt, hanem a löd hold helyett 2S0 learatására tett vállalást. Több felszólaló arról panaszkj- dott, hogy kombájnvezetői iskolán vettek részt és most a gazdaságuk, vagy a gépállomás nem rendelkezik annyi kombájnnal, hogy ók is kombájnra ülhetnének, A szatmár- csekei állam: gazdaság kombájnvezetője, Orási Sándor azonban megadta a választ ezekre a kételyekre, amikor azt mondta: „Hallottuk ezen az értekezleten, hogy sok kijelölt területen nem megfelelő a multévi talajelőkészítés és így a kombájnoknak magasabb tarlót kell vágni a rendesnél, ha mást nem csinálunk, csak a talajt készítjük jól elő a jövő évi kombájn- aratáshoz, máris megérte, hogv iskolára mentünk, de még beteg is lehet valaki a korabájnvezetők közül és akkor, ha nem volna több kombájnvezető, le kellene állni az aratással.” A 150 százalékos mozgalomhoz ö is csatlakozott. A csahold állami gazdaságból Jakab, Gyula, kombájnvezeíő arról beszélt, hogy a gép és a Jerü'et előre való megismerése azt jelenti, hogy a felmerülő nehézségeket előre megismerik a vezetők és néni lepődnek meg egy kisebb hiba folytán, hanem bátran le tudják küzdeni a nehézségeket, ö Orási Sándor vállalását 10 százalékkal megtoldja, tehát 100 százalékot vállal és egyéni versenyre hívta Óvásit. Orási Sándor nyomban elfogadta a kihívást és befejezésül azt mondta : ,,Én pedig iskola nélkül ezen a nyáron olyan vezetőt fogok magara mellett nevelni, aki jövőre többet fog teljesíteni, mint Jakab elvtárs.” Varga Zsigmond, a kölesei gépállomás küldöttje arról beszélt, bogy ne féljenek az aratógépkeze. lök, ha más típusú gépet kapnak, mint amilyenről az iskolán tanultak, hiszen az új 35-ös traktorokat sem ismarte senki, mégis napok alatt soha nem látott normákat tudtak teljesíteni velük a traktorosok. A kötöző spárga sem szakad, csak gondosan kell Idfeszi- ieni cs kezelni — mondotta. Mini tapasztalt aratógép-kezelő, a csuí. ka- és doháDyföldekbe lévő búzái, aratására hívta fel a fiatal gép vezetők figyelmét, hogy kötszere? elővigyázattel vezessék gépeiket mert egy-egy ottmaradt csutka tönkreteheti a kaszát vagy kihasítja a ponyvát és a drága gép üzem. képtelen lesz. Majd elmondta, hogj az ő gépállomásuk azért tudott a: utolsó helyről a második belvn felszökni a tavaszi tervteljesítés nél, mert jó volt a kapcsolatuk t tennelöcsoportokkal és ha nayj eredményeket akarnak elérni, ez t legdöntőbb, ö is csatlakozott a leg. jobb aratógépvezető címért folyt versenyhez. AZ ÚJ GÉPEK MEGISMERÉSÉRŐL i ' ----------------------------szólott Birta, Sándor, a kisléta gépállomás gépkezelője is. Elmon (Folytatása, a j. oidalcm)
