Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-17 / 140. szám

*8 NÉPLAP 1952 JŰNIDS 17, KEDD I» Á H T í; 1* ÍTÉS_______________* A káderoniiiika <lcro*iilralizáfct$sti*dl A Politikai Bizottság március 20-i határozatának érteimében 1952 augusztus 1-ig megszűnnek pártbi­zottságainkon a káderosztályok. A káderosztályok megszüntetésével a káder mun ka egy osztály feladatá­ból a pártbizottság minden osztá­ly án a k • fel a da t áv á, valóban a párt­vezetés szerves részévé válik. A határozat célja, hogy a káderinun- 3cát az egész pártbizottság felada­tává tegye: ne csupán egy-egy ve­zető legyen káderes, hanem minden vezető. A Politikai Bizottság határozaiá- ítfl’b megjelenése óta megyénkben a járási és városi pártbizottságok jelentős eredményeket értek el a határozat végrehajtásában. Pártbi­zottságaink két alkalommal meg­tárgyalták a Politikai Bizottság határozatát, a pártbizottságok ká­deresei előadásokat tartottak a ká­dermunka elvi és gyakorlati mód­szereiről, ezt szemináriumszerüen tárgyalták meg a többi osztályok munkatársaival. A pártbizottságok elosztották a kádermunkát az egyes osztályok között. A megyénkben lévő legtöbb járási pártbizottságon az egyes osztályok vezetői és munkatársai ma már maguk válogatják ki a pártiskolára küldendő elvtársakat és maguk gondoskodnak a munka­területükön megüresedett pártfunk­ció betöltéséről. Ez a munka leg­jobban a mátészalkai és a vásá­ros namónyi járásban folyik. A ká­derekkel való foglalkozásnak ko­moly eredményei vannak. Az illető kádernek javul a munkája. Ez le­mérhető abban, hogy a pártszerve­zet jobban dolgozik, javul a be­gyűjtés abban a községben. Tisza- kerecseny községben Joó elvtárs a párttitkár. A Járási Pártbizottság 'kint a községben megvizsgálta, hogy mi az oka a begyűjtésben való lemaradásnak. Ezután alapo­san foglalkoztak Joó elvtárssal, Tanácsot adtak a munka megjaví­tásához és ennek eredménye az lett, hogy félévi sertésbeadási ter­vét a község 121 százalékra, a vágómarhabeadást 131 százalékra, a barotnfibeadást 14S .százalékra, a lojásbeadást pedig 308 százalékra teljesítette. Ezen a téren maga Joó elvtárs járt példaképpen élen, mert ő Is túlteljesítette kötelezettségét minden területen. Azonban az eredmények mellett még mindig vannak hibák, hiá­nyosságok. Egyes pártbizottságokon helyiden nézetek alakulnak M a kádermunka de­centralizálásáról. Vannak még min­dig olyan elv-társak, akik szerve­zeti és adminisztratív feladatnak tekintik ezt a fontos politikát mun­kát. ügy gondolják, hogy ha meg­felelően elosztották a káderoszaály eddigi munkáját az egyes osztályok és munkatársak között, akkor már végre is hajtották a határozatot. Nem magyarázzák meg elég alapo­san, hogy a kádermunka nem kü­lön munka, hanem a mindennapi munka szerves része, hogy senki sem vezethet jól, ha mindennapi feladatok megoldása közben nem törődik azokkal a káderekkel, akik a Párt és a kormány határozatait végrehajtják. A nyíregyházi járási pártbizottság szervezési osztályá­nak munkatársa, Tóth elvtárs ez- ídáig azon a véleményen volt, hogy ,.nem ér rá” kádermunkát végezni, mert ő el van foglalva a taggyűlé­sek és a vezetőségi illések szerve­zésével. Nem törődött a káderekkel, nem vette észre, hogy Ibrány köz­ségből négy titkár távozott el a termelőcsoportok pártszervezeteinek éléről iparba, más területre dol­gozni a járási bizottság tudta nél­kül. Ha foglalkoztak volna ezek­kel az elvtársakkal, biztosan nem következett volna be ez. Vannak helytelen nézetek más pártbizottságokon is. Princ~ elv­társ, a kisvárdai járási pártbizott­ság ágit. prop. titkára szintén több esetben kijelentette, hogy ..nem ér rá” kádermunkát végezni. Pedig a jövő oktatási évad előkészítéséhez a kisvárdai járásban is sokkal több káderre lesz szükség, mint ebben az évben, és a propagandista ká­derek kiválogatását már most kell a pártbizottságoknak megkezdeni. A vezetőnek az a feladata, hogy a kádereket tanulmányozza: milyenek a képességei, figyelemmel kísérje a munkáját: hogyan állja meg a nehézségekkel szemben a helyét. A jó vezető segíti a felada­tok elvégzésében munkatársait, ész­reveszi hibáit, eredményeit és segít a hiányosságok kijavításában. Lát­hatjuk, hogy rjem lehet elválasz­tani a kádermunkát a mindennapi feladatoktól, de nem lehet elvá­lasztani a kádermunkát az egyes osztályok feladatától sem. Nem lehet az egyik nap a taggy-ülése­ket előkészíteni és másik nap — ,.ha ráérek” — kádermunkát vé­gezni. Amikor a párttitkár elvtár- safckal beszélünk, fel adató kát adunk nekik, ellenőrizzük munká­jukat, ellenőrizzük azt, hogyan haj­tották végre a Párt és a kormány határozatait, beszámoltatjuk mun­kájukról, ektkor és ezzel együtt kell céltudatos kádermunkát végezni! Az a feladat, hogy pártbizottsá­gaink valamennyi osztályra és mun­katársa minél gyorsabban ismerje meg a hatáskörébe tartozó elvtár­saikat, gondosan törődjön velük, érezze, hogy felelős a fejlődé­sükért. Gondoskodjon arról, hogy az elvtársak megfelelő időben párt- iskolára- kerüljenek, de gondoskod­jon új tehetséges káderek felszínre hozásáról is. Ez azt jelenti, hogy például a pártbizottságok ágit. prop. ti tikárainak foglalkozni kell az alapszervezetek ágit. prop. fe­lelőseivel és megtanítani őket re­szortfeladatuk végzésére. Több já­rási bizottságon a Politikai Bizott­ság határozata után derült ki az, hogy a járási bizottságok ősz á y- vezetői nem ismerik a saját terü­letükön az alapszervezetek reszort­vezetőit. A baktalórántházi járási pártbi­zottság szervező titkára és ágit. prop. titkára nem tudta megmon­dani. hogy hány pártszervezetben van ágit. prop. felelős, vagy szer­vező titkár, neveiket sem tudták. De hasonló a helyzet a nyírbátori járási pártbizottságon is. Itt máig sem tudják megmondani. Az a tapasztalatunk az alapszer­vezetekben, hogyha a párt vezetősé­gi tagok közül elmemnek más te­rületre dolgozna, vagy elköltöznek, a funkció hónapokon keresztül be­töltetlen marad. A pártbizottságok reszortvezetői adjanak segítséget az alapszervezeteknek, hogy meg­felelő elvtársiakat állítsanak az el­távozok helyébe, a következő tag­gyűlésen válasszák meg őket. Arra kell törekedni, hogy minden párt- vezetőségi tagnak legyen helyette­se, aki az adott esetben alkalmas a funkció betöltésére. Augusztus 1-ig a hátralevő időben a Megyei Bi­zottság osztályvezetői, munkatársai adjanak fokozottabb segítséget a járási pártbizottságoknak a Politi­kai Bizottság határozatának meg­valósítása érdekéiben. Meg kel] va­lósítani a Központi Vezetőség 1951 május 22-i határozatát, amely ki­mondja: a vezető az elsőszámú ká. deres. A pártbizottságok titkárai mutassanak példát a határozat gyors és jó végrehajtásában, ellen­őrizzék. segítsék és számoltassák he rendszeresen az osztályvezető­ket, politikai munkatársakat a de­centralizálás menetéről. Minden pártfunkeionáriusnak világosan látnia kell azt, hogy a káderosz­tályok megszűnése nem egyszerű szervezési, adminisztratív feladat, hanem rendkívül fontos politikai munkát jelent, melynek jó elvég­zése az egész pártmunka minőségi javulását kell, hogy eredményezze. Valamennyi pártbizottság tartsa szívügyének ezt a munkát, amely legértékesebb tőkénket gyarapítja, a káderek jobb munkáját, gyorsabb fejlődését szolgálja. A munka állandó javításán ke­resztül el kell érni, hogy a káder­osztályok végleges megszűnésével pártbizottságaink minden osztálya jól és zö>kkenőmentesen oldja meg a káderfeladatokat és egyre maga­sabb színvonalra emelje a káder- munkát. Rfi V ANDRÁS, a Megyei Pártbizottság kddertitkára. Népművelési gimnáziumok létesülnek A minisztertanács határozatot; hozott népművelési gimnázium léte­sítéséről. A népművelési gimnázium feladata, hogy kulturális életünk egyik legfontosabb és egyre szebb eredményeket felmutató területe, a népművelési munka számára kép­zett kádereket neveljen azokból az if.jakból és leányokból, akik dolgozó népünk műveltségi színvonalának emelését, ezt a megtisztelő és szép feladatot hivatásukul választják. A népművelési gimnáziumban köz­ismereti (álralános műveltségi) tan­tárgyakból és a népművelési mun­ka terén szükséges elméleti és gya­korlati tárgyakat tanítják majd. A népművelési gimnáziumba az jelentkezhet, aki az általános Is­kola VIII. osztályét sikeresen elvé­gezte, vagy annak megfelelő isko­lai végzettsége van: továbbá, ha a Jelentkezési év augusztus 31. nap­ján még nem töltötte be a 17. élet­évét. A jelentkezőnek felvételi vizs­gát kell tennie. Alii más középisko­lában tamil és népművelési gimná­zium II—III. osztályába kíván át­lépni, annak különbözeti vizsgát kell tennie. A IV. osztály elvég­zése után a tanulók érettségi vizs­gát tesznek s a kultúrotthonok, kulturális szervek vezetőiként és vezetőségi munkatársakként nyer­nek alkalmazást. A népművelési gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány a tudományegyetem bölcsészettudo­mányi karán, a pedagógiai főisko­lán és a művészeti főiskolán foly­tatandó tanulmányokra is képesít, valamint az államigazgatás és a népgazdaság egyes ágaiban, mind­azoknak az állásoknak a betölté­sére, ahol középiskolai érettségi szükséges. A minisztertanács határozatot hozott egyes művész- és népi együttesek létesítésének engedélyezéséről Egyre szélesebben kibontakozó kulturális fejlődésünk tervszerű irányításának biztosítása tette szük­ségessé, hogy a minisztertanács ha­tározatot hozott egyes művész- és népi együttesek létesítésének enge­délyezéséről. A határozat kimondja, hogy az országos, megyei, városi központi művész- (hivatásos) és népi (nem hivatásos) együttesek, valamint a szakszervezeti és más tömegszervezeti országos és megyei központi művész- és népi együtte­sek létesítéséhez a népművelési mi­niszter írásbeli engedélye szükséges. A jelenleg működő vagy szerve­zés alatt álló központi együttesek működésének engedélyezését 1952 július 1-ig kell kérelmezni. Augusz­tus 1-től központi művész- és népi együttes a népművelési miniszter engedélye nélkül nem működhet. A mátészalkai járás községei a l>éke kill dőltek beszámolói nyomán csatlakoznak a vajai versenyfelhíváshoz A mátészalkai járás legtöbb községében megtartották már beszámolóikat a megyei béke­találkozó küldöttei Ezek a kül­döttek jobb munkára serkentet­ték a dolgozó parasztokat s a beszámolók nyomán csatlakoz­tak a községek a vajai verseny- felhíváshoz a gyors aratás, cs.ép- lés, tarlóhántás és begyűjtés ér­dekében. Győrteleken mintegy félezer dolgozó paraszt jelent meg a be­számoló gyűlésen s elhatározták valamennyien a község nevé­ben, hogy hat nap alatt learat­nak és három nap alatt behor­danak. A milnkát közösen vég­zik el Nyírmeggyesen a termelőszö­vetkezeti csoport MNDSZ-mun. kacsapata versenyre hívta ki a munkacsapatokat. Nagydobos békeharcosai fel­ajánlották: aratásig minden ka­pásnövényt háromszor kapál­nak meg, az aratást 6 nap alatt fejezik be s a behordást kaláká­ban végzik. A DISZ-szervezet aratóbrigádot szervez az öz­vegy-asszonyok terménye leara- tására. A fábiánházi békegyűlésen is szép felajánlások hangzottak el. Ők is hat napra tervezik az ara­tást. A behordás gyors elvégző- sére az utcák versenyre hívták ki egymást a békegyűlésen A Felszabadulás útja dolgozó pa­rasztjai a Szabadság-köz dolgo­zó parasztjaival léptek páros­versenyre. Jármiban a dolgozó parasztok a béke megőrzése érdekében szintén versenyben végzik el az aratást, behordást és cséplést. A békebizottság elnöke, ifjú Radványi Ferenc mutat ebben példát. Versenyre hívta ki Kiss Sándort, a begyűjtési állandó bi­zottság elnökét Elhatározták: másfél nap alatt learatnak s egy nap alatt behordanak. Iván Já­nos elvtárs 10 holdas középpa raszt Verőcze Károly középpa­rasztot hívta ki nemes ver­senyre. Harcban a magasabb termésért A biri „Táncsics“ Iszcs-nck 26 tagja ran, mégis hatvanan dolgoznak a mezőn A biri Táncsics tszcs, jóval ké­sőbb alakult meg, mint a község- beit Béke terme tőcsoport. Azonban sokban tanulhatnának a Béke tag­jai a Táncsics-beliektől, hogyan kell harcolni a magas termésered­ményekért. A jó termés titka legelsősorban az, hogy legyen, aki dolgozzon ér­te. A 'J'áncsics tszcs.-ben nincs hi­ba a munkaerő vei, mert a minisz­tertanács határozata szellemében gondoskodtak a családtagok bevo­násáról. Ezért van az, hogy 20 tagja van ugyan a Táncsics-nak, mégis hatvanan szoktak dolgozni a mezőn. Minden családtagot bevon­tak ugyanis a munkába. Ezért ha­ladtak előre a növényápolással. — De nein így van ez az ..öreg” tsz. es.-ben, a Béké ben. 225 családból 376 tagja van, mégis munkaerő­hiányra panaszkodnak. Persze, nem tartják be a minisztertanács hatá­rozatát : nem osztották még fel a területeket sem, hogy a munka iránti egyéni felelősséget elmélyít­sék, — de minden gondolkodás nél­kül egyszerűen szemet hunytak afelett, hogy a termelöcsoportból 20 tag elmenjen az abapusztai ál­lami gazdaságba, — a miniszterta­nács határozata ellenére. (Súlyos felelősség terheli a járási tanácsot is, hogy mindehhez hozzájárulását adta! Pedig a tszcs, párttitkára arra kérte őket: ne adjanak az önkényesen távozóknak munka­könyvét ;) A biri Táncsics tszcs.-tői tanul­hatna a Béke tszcs, még más mód­szereket Is. A Túnc-sícs-beliek pél­dául 25 hold kukoricán és nyolc hold napraforgón fogják elvégezni a pótbeporzást a magasabb termés érdekében. Sőt az aratásra is jól felkészültek. 13 kaszást állítanak ki és a cséplőgéphez is ők maguk biztosítanak munkaerőt. — Ha a Béke tszcs.-ben nem teremtenek rendet a minisztertanács határo­zata szerint, szégyenlteu maradnak a Táncsics tagjai előtt! (MT. saj-1 tócsoport.) A MÁNDI FIATALOK CSAT­LAKOZTAK A TUNYOG- MATOLCSIAK SZÉXAGYÜJ­TÉSI FELHÍVÁSÁHOZ' A tunyogmatolcsi DISz.-szerve- zet fiataljai nemrég felhívással fordultak a megye valamennyi köz­ségi DISz.-szervezeléhez. Azt vál­lalták jó példával, hogy a széna- gyűjtés eredményeinek növelésére, az állattenyésztő munka elősegíté­sére társadalmi munkában leka­szálják a községi apaállatok ré­szére szükséges takarmányt és be is gyűjtik. Felhívták a fiatalokat, kövessék példájukat, s ne hagyja­nak értékes füvet az árokparto­kon, űtszéleken sem elvéuülni. A mamii DlSz.-fialalok vasár­nap megvitatták a tunyogmatolcsi díszesek felhívását, s elhatározták: csatlakoznak hozzájuk. Két licld- nyi széuámakvaló lekaszálását, szá­rítását és begyűjtését mindjárt el is vállalták, s megfogadták: a köz­ség határában felkutatják a még kaszálatlan rétet, s begyűjtik az értékes tak a rmánynak va lót. AZ ÚJFEHÉRTÓI GÉPÁLLO­MÁS PÁROSVEKSENYRE hívta a dozsa-pusztait A gépszemle után gépállomásunk dolgozói összeültek, hogy az elkö­vetkező kampány munkáit részle­tein megbeszéljék. A megbeszélés végén a dolgozók javasolták, hogy hívják ki párosversenyre a dózsn- pusztal gépállomást. Az értekezlet az alábbi pontok szerint szabta meg az elvégzendő munkát: 1. A termelőszövetkezetekben úgy szervezzük meg a munkát, hogy a búza és rozs aratását az előírt 8 nap helyéit. 6 nap alatt végezzük el, az árpa és zab aratá­sát i>edig 3 nap alatt. Ezt úgy ér­jük el, hogy három araíógépünk- kel 500 hold kalászost fogunk le­aratni. Ezzel egyidőben a tarlóhán­tást és a másodvetés alá végzett talajmunkálatokat a cséplés üteg- kezdéséig 110 százalékban elvégez­zük. 2. A hordás meggyorsítása érűe- kében gépállomásunk két selejí- cséplőszekrényaljat átalakított stráfszekér formára, amivel elő tudjuk segíteni, hogy a csoportok nem S, hanem 6 nap alatt behord­janak. 3. A cséplést a minisztertanács határozatában előírt határidő előtt 5 nappal, augusztus 5-re befejez­zük. Gépenként 40 vagónt csépe­lünk. ezzel augusztus 15-re tervün­ket 120 százalékra teljesítjük. Űjfehértó, 1952 június 12. Korozs István párttitkár, Diószegi Lajos igazgató, Szabó Illés Uh. elnök. A FEHÉRGYARMATI VÖRÖS­KERESZT egészségügyi állomásá­nak tagjai tanfolyamuk elvégzése után vállalták, hogy friss ivóvíz­zel látják el a dolgozókat, ellenőr­zik a baleset elleni védekezést, a azonnal elsősegélyt nyújtanak, ha vigyázatlanságból megsérül valame­lyik dolgozó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom