Néplap, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-08 / 133. szám

1952 JÚNIUS S, VASÁRNAP NÍPLAP 3 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelete egyes mezőgazdasági termények forgalmának ideiglenes szabályozásáról A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Magyar Dulgo- zók Pártjának Központi Vezető­sége 1051. évi december hó 1. nap­ján hozott határozatával felszaba­dította a mezőgazdasági termények és termékek forgalmát. A határo­zat megállapította, hogy a forgal­mi korlátozások megszüntetését a multévl begyűjtés sikeres végrehaj­tása tette lehetővé. A határozat értelmében a mezőgazdasági termé­nyek forgalmát és szállítását sza- baddátevő rendelkezések, gabona-' félékre 1952 június 30-ig, kapás-! növényekre és borra 1952 szeptem­ber 1-ig maradnak érvényben és az 1952. évi begyűjtés előrehaladásá­tól függően fognak újra életbe­lépni. Ezért a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a mezőgazdasági termények forgalmára 1952 július 1-től a fenti határozatának meg­felelően szabályokat léptet életbe. Minthogy a dolgozó parasztság a nép állama iránti kötelezettségét fokozott kötelességtudással teljesí­ti, a szabályozás a multévinél kisebb mértékben korlátozza a mezőgazda- sági termények forgalmát. K korlá­tozó rendelkezések is csak addig maradnak érvényben, ameddig és amilyen mértékben a beadásra kö­telezettek az állam iránti kötele­zettségüket teljesítik. / 3- §• (1) A jelen rendelet hatálya ki­terjed a kenyérgabonára (búza, rozs. kétszeres), takarmánygaboná­ra (árpa, zab), kukoricára, napra­forgómagra és burgonyára (továb­biakban: főt^rmények). valamint a belőlük nyert terményekre. (2) A főtermények forgalmát ideiglenesen korlátozó intézkedések a begyűjtés teljesítésével megszűn­nek. (•'!) A rendelet alkalmazna Szempontjából termelőnek kell te- kiuíeni mindenkit, aki beadást kö­teles teljesíteni, valamint azt is, aki főterményt munkabér vagy más természetbeni járandóság fejében szerez. (4) A bor forgalmát külön ren­delet fogja szabályozni. 2. §. (1) A kenyérgabona és takar­mánygabona forgalmára 1952. évi július 1. napjától, a kukorica, napraforgómag és burgonya fór- galibára pedig 1952. évi szeptem­ber hó 1. napjától a jelen rendelet­ben foglalt korlátozások lépnek életbe. (2) Olyan főterményt, amelyre az Ideiglenes forgalmi korlátozás ki­terjed, a termelőtől csak állami be­gyűjtő szervek vásárolhatnak és ilyen terményeket a termelők sem egymásközti forgalomban, sem pe­dig fogyasztók részére közvetlenül nem adhatnak el. (3) Az életbeléptefcett forgalmi korlátozások megszüntetéséig fő­terményeket csak a begyűjtési mi­niszter által megállapított feltéte­lek mellett szabad vasúton, hajón, gépjárművön, tengelyen vagy pósta útján szállítani. 3. §. A főterményekre életbeléptetett forgalmi korlátozások a követke­zőkben felsorolt feltételek teljesí­tést esetén szűnnek meg: (1) Az önálló termelőszövetkeze­tek és I IT. típusú termelőszövetke­zeti csoportok főterményeiket a szabadforgalomban csak akkor érté­kesíthetik, ha az 1951—52. évben kapott természetbeni kölcsönöket visszafizették, az 1952—53. évi (A -f 11) beadási kötelezettségüket (a múlt évről fennmaradt termény­beadási hátralékukkal és az állami gépállomásokkal szemben fennálló 1952. évi természetbeni tartozásaik­kal együtt) száz százalékig teljesí­tették és a szerződéses terményeket átadták. (2) Az önálló termelőszövetkeze­tek és a III. típusú termelőszövet­kezeti csoportok jtagjai a munka­egységeik után kapott, vagy háztáji gazdaságukban termett főtermé­nyeiket a szabadforgalomban csak akkor értékesíthetik, ha a terme­lőszövetkezet (III. típusú termelő­szövetkezeti csoport) az (1) bekez­désben foglaltak szerint a beadási kötelezettségének eleget tett. (3) A szabadforgalom feltételei­nek megállapításánál független egy­mástól a község és a termelőszö­vetkezet (III. típusú termelőszö­vetkezeti csoport) beadási kötele­zettségének teljesítése. (4) Az egyéni termelők (I. és TI. típusú termelőszövetkezeti cso­portok tagjait is beleértve) föter- ményeiket a szabadforgalomban csak akkor értékesíthetik, ha a szerződéses terményeket átadták, az 1952—53. évi beadási (A-f-B) kötelezettségüket (a múlt évről fennmaradt terménybeadási hátra­lékukkal és az állami gépállomá­sokkal szemben fennálló 1952. évi természetbeni tartozásaikkal együtt) száz százalékig teljesítették. (ő) Beadásra nem kötelezett sze­mélyek munkabér vagy más termé­szetbeni járandóság fejéljen szer­zett főterményeket a szabadforga­lomban csak akkor értékesíthetik, ha a község, amelyben laknak, vagy ahol a természetbeni járan­dóságukat kapták, a (4) bekezdés szerint begyűjtési tervét száz szá­zalékban teljesítette. 4- 8­(1) A szabadforgalom engedélye­zésénél külün-külün kell engedé­lyezni — beadásuk teljesítésének megfelelően — a kenyérgabona, a takarmánygabona, a kukorica és a burgonya szabadforgalmát. (2) Az önálló termelőszövetkeze­tek és III. típusú termelőszövetke­zeti csoportok, valamint a közsé­gek szabadforgalomhoz való jogát a begyűjtési miniszter illetékes já­rási meghatalmazottja, a járások szabadforgalmát a begyűjtési mi­niszter illetékes megyei meghatal­mazottja, a megyék szabadforgal­mát a begyűjtési miniszter engedé­lyezi. (3) A beadási kötelezettség tel­jesítését a községi (városi, városi., kerületi) tanács végrehajtó bizott­sága a beadási könyvben (a be­adásra nem kötelezettek gabona- lapján) igazolja. 5. fl. (1) A kenyérgabona szubadőrlése az 1951 december 1-i párt- és kor­mányhatározat alapján 1952 június 30. napjától megszűnik. (2) Mentesülnek az (1) bekez­désben foglalt korlátozás alól és a begyűjtési miniszternek a jelen rendelet 4. paragrafusában foglal­tak szerint, adott engedélye alapján szabadon őrölhetnek : a) Az önálló termelőszövetkeze­tek és a III. típusú termelőszövet, kezeti csoportok tagjai, ha a ter­melőszövetkezet (III. típusú ter­melőszövetkezeti csoport) kenyér­gabona beadási kötelezettségét száz százalékig teljesítette; b) Az egyéni termelők (az I. és II. típusú termelőszövetkezeti cso­portok tagjait is beleértve), ha a 3. § (4) bekezdésében foglaltaknak eleget tettek és a község begyűj­tési tervét száz százalékig teljesí­tette ; c) Azok a termelők, akiknek nincs beadási kötelezettségük, ha az a község, ahol laknak, vagy ahol a természetbeni járandóságot kapták, — begyűjtési tervét száz százalékig teljesítette. 6. §■ A beadási (termelőszövetkezeti, illetve községi) kötelezettség telje, sítése előtt az 5. § (1) bekezdésé­ljen előírt korlátozásnak megfele­lően : (1) Az önálló termelőszövetkeze­tek és III. típusú termelőszövet­kezeti csoportok tagjai a maguk és háztartásukhoz tartozó ellátatlan családtagok őstermelői fejadagját őröltethetik meg. (2) Egyéni termelők (az I. és II. típusú termelőszövetkezeti cso­portok tagjait is beleértve) a) Amíg kenyérgabonabeadási kötelezettségüket nem teljesítették, az őstermelői fejadagjukból (va­lamint a háztartásukhoz tartozó és beadási könyvükben feljegyzett ellátatlan személyek őstermelői fejadagjából) ugyanúgy, mint a múlt évben, hatvan kilogrammot őrültethetnek meg; l>) ha a kenyérgabonabeadásukat teljesítették, egész fejadagjukat megerőltethetik. Az őstermelői fej. adag céljára visszatartható gabo­namennyiség mértéke azonos a 253.500—1951 /Ví. 28. Ein. M. sz. rendelet 1. íj-ban a múlt évre meg­állapított mennyiséggel. (3) Azok a termelők, akiknek nincs beadási kötelezettségük, fej­adagjukat őröltethetik meg. «• 8­(1) Az a termelő, aki a jelen rendeletben foglaltak ellenére me­zőgazdasági főterményt értékesít, szállít, vagy egyébként forgalomba hoz, ideértve azt is, aki a beadás elől elvont gabonát megőrölteti, — a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekményt követ el és a gaz­dasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800—1946/VII. 28. M. E. számú rendelet értelmében — amennyiben cselekménye súlyosabb minősítés alá nem esik — öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. (2) Az (1) bekezdésben megje­lölt cselekmény kihágásnak minő­sül és hat hónapig terjedhető el­zárással, vagy ötezer forintig ter­jedhető pénzbüntetéssel bünteten­dő, ha annak súlya csekély, vagy az a forgalom érdeke szempontjá­ból nem jelentős. A kihágás miatt az eljárás a végrehujtó bizottság hatáskörébe tartozik. Szakminisz­terként a begyűjtési miniszter jár el. 3- 8­(1) A jelen rendelet végrehajtá­sáról a begyűjtési miniszter gon­doskodik. (2) Felhatalmazást kap a be­gyűjtési miniszter arra. hogy azo­kat a városokat és községeket, ahol a begyűjtési terv teljesítésében bár­mely termény-, állat-, baromfi-, to­jás-, tej- és borbeadási kötelezett­ség alá eső cikk tekintetében je­lentős elmaradás mutatkozik, a szabadforgalomból kizárja. 9. S­Az 1.034—1951/XII. 2. számú minisztertanácsi határozatnak és a 203—1951/XII. 2. M. T. számú rendeletnek a jelen rendelettel el­lentétes rendelkezései hatályukat vesztik. A monarchofasiszta börtönökben sínylődő húszezer görög politikai iogoly memoranduma A szabad görög rádió közölte a monarchofasiszta börtönökben síny­lődő húszezer politikai fogoly me­morandumát, amelyet Sztálin elv- társhoz a Szovjetunió miniszter- tanácsa elnökéhez, Mao Ce-Tung elvtárshoz, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnökéhez, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezete minden tagállamának kormányához, a kommunista- és munkáspártokhoz, minden békéért és szabadságért harcoló néphez in­téztek. A görögországi polgárháború há­rom évvel ezelőtt bafejeződütt — mondja a memorandum, — de Gö­rögország még ma is nagy koncen­trációs tábor. A Piasztirasz-kor- inány, amely kivégeztette Nikosz Belojanniszt, a görög nép hősét, gondosan kidolgozott terv alapján folytatja a letartóztatott hazafiak fizikai megsemmisítését. Hogy még mindig életben va­gyunk, annak köszönhetjük, hogy nem adtuk fel a harcot, hogy álta­lános amnesztia útján megmentse­nek bennünket a fizikai megsemmi­sítéstől. Kérjük önöket, szervezze­nek bizottságokat megmentésünkre. Felhívással fordulunk minden bé­keszerető emberhez: segítsenek ben­nünket minden rendelkezésre álló eszközzel; kis élelmiszercsomagok, ruházati cikkek, gyógyszerek meg­menthetnek bennünket a betegsé­gektől. A legkisebb csomag is meg­mentheti a börtönben sínvlődő gö­rög békeharcosok életét. A TASZSZ cáfolata az AFP koholmányával kapcsolatban Az AFP francia hírügynökség a Der Schlesier című nyugatnémet- országi fasiszta szennylapra hivat­kozva azt a hírt terjeszti, hogy I. V. Sztálin, a Szovjetunió miuisz- tertanácsáuak elnöke nyilatkozatot adott ki a Kurier Warszawski cí­mű lap és a Lengyel Távirati Iro­vonalán megállapított német ha. tárról. A XASzSz. felhatalmazást ka­pott annak közlésére, hogy J. V. Sztálin sem Lengyelország határai­ról, sem másról sem lengyel lap- tudósítónak, sem másnak semmi­féle nyilatkozatot nőm adott, é3 hogy az AFP által közölt jelentés sületlen koholmány. da tudósítóinak az Odera—Xeisse­A PAP hírügynökség cáfolata A Der Schlesier című nyugat­németországi fasiszta lapra hivat­kozva, az AFP francia sajtóügy­nökség nyomán a francia sejtó esy része hamis nyilatkozatot közölt, amelyet állítólag Sztálin genera­lisszimusz adott a lengyel sajtó- ügynökség és a Kurier Warszavszki tudósítóinak. Ezzel kapcsolatban a lengyel sajtóügynökség (PAP) kijelenti: Az a jelentés, mely szerint a PAP tudósítója állítólag Sztálin genera­lisszimuszhoz fordult és tőle bizo­nyos nyilatkozatot kapott, nem egyéb szemenszedett áluok hazug­ságnál, amelyet elejétől végig ki­agyaltak és amelyet a francia, saj­tóügynökség nyilvánvaló provoká­ciós céllal terjesztett. Ami a Kurier Warszawszki-t il­leti, ez a lap már közel 13 éve nem létezik. A Román Népköztársaság kormányának nyilatkozata a Nyugat-Németországgal megkötött keretszerződéssel kapcsolatban A „Scanteia", a Román Mun­káspárt központ» lapja közli, hogy a Román Népköztársaság kormánya nyilatkozatot tett közzé a német úgynevezett ke­retszerződésről és az ,,európai védelmi közösség"-re vonatkozó egyezmények aláírásával kap­csolatban, A nyilatkozat szerint a Román Népköztársaság kor­mánya kijelenti, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág kormányai azzal, hogy alá­írták a szerződéseket, az Aden- auer-kormánnyal, rátértek Nyu- gat-Németországnak az agresz- szív északallanti tömbbe való nyílt bevonására és ismét dur­ván megszegték a potsdami egyezményben vállalt kötelezett, ségeíket. Ennek következtében a bonni és a párizsi egyezményeknek nincs nemzetközi tekintélyük és törvényes erejük, mivel össze­férhetetlenek Európa népei bé­kés fejlődésének követelményei, vei. A román nép jogos felháboro­dással szemléli e háborús mes^ terkedéseket. A Román Népköztársaság kor­mánya határozottan támogatja a szovjet javaslatokat, amelyek a német békeszerződés hala­déktalan megkötését célozzák. A becsületüket vesztett miniszterek hiába kísérlik meg elfojtani a francia nép szavát üuelos elvtárs levele a vizsgálóbíróhoz ■Jacques Dttclos elvtárs pántokén levelet Intézett a '»«•gálóbíróhoz és ebben kiemeli: — ön május 29-éu vádat emelt ellenem „az állam belső biztonsága elleni összeesküvés” címén, állítóla­gos „tettenérésre” hivatkozva. Ez uzt tételezné fel. hogy önnek má­jus 29-én oly ténymegállapítások voltak a birtokában, amelyek le­hetségessé tették mentelmi jogom figyelmen kívül hagyását. — Az igazság azonban ez: az ön irattartója annyira üres volt, hogy jobbnak látta ki sem nyitni előt­tem, amikor vád alá helyezett. — Érthető okokból azt sem tudta a André Mercier, a francia nem­zetgyűlés alelnöke pénteken eljutó tatta a nemzetgyűlés és a köztár-' sasági tanács tagjaihoz Jacques Duclos elvtárs ügyvédeinek emlék­iratát. Az emlékirat összegezi a törvény­ellenességeket, amelyeket a ható­ságok a bebörtönzött demokraták­kal és különösen Jacques Duclos elvtárssal szeinljen elkövettek. A vizsgálóbíró a letartóztatotta­kat a Laval-kormány egy 1935. ok­tóber 23-i rendeletének 4. pontja alapján helyezte vád alá. Ez a rendelet kimondja: akik előre be nem jelentett tüntetés megszerve­zésében vesznek részt, büntethetők. Szervezésről azonban — hangsú­lyozzák az ügyvédek — szó sem volt. Május 25-én a hatóságok letar­tóztatták André Stilt, az „Huma- nité” főszerkesztőjét, a lapban az előző napon megjelent cikke miatt. André Stíl ellen „csődületre való felbujtás” címén emeltek vádat. Ez a vád minden jogi alapot nélkülöz. Anetté- Stil felhívást intézett a párizsiakhoz, hogy május 28-án tüntessenek a békéért, a bonni Né­metország felfegyverzése és Jtidgway tábornok Párizsba érke­zése ellen. Azonban amikor a cikk megjelent, a tüntetés még nem volt betiltva. Az ügyészség maga js belátta, hogy ez az eljárás túlzott és nem is titkolta, hogy André törvény előírásának megfelelően közölni velem, hogy miért helyez vád alá. A továbbiakban üuelos elvtárs tényekkel bizonyítja, hogy hogyan él vissza a hatalommal az a kor­mány, amelynek elnöke együttmű­ködött a náci megszállókkal. Leve­lét így fejezi be: — Hiába kísérlik meg a becsü­letüket vesztett miniszterek, hogy jogi látszatot adjanak a demokra­tikus szabadságjogok általuk el­követett súlyos megsértésének. Hiá­ba kísérlik meg elfojtani a francia nép szavát! Andre Stil ellen emelt vadat egyéb­ként a tüntetés után megváltoztat­ták csak azért, hogy továbbra ts fogva tarthassák. .Május 28-án 22.30 órakor Jacques Duclos elvtársnt, a Francia Kom­munista Párt titkárát, a Szajna megye képviselőjét a Republique- tér közelében letartóztatták, ami­kor megszokott útvonalán hazafelé tartott. A letartóztatást az 1935. október 23-i rendelet 5. pontja el­leni kihágás, valamint „tettenérés” ürügye alatt hajtották végre. — Jacques Duclos elvtársat csak má­jus 29-éu 19 órakor vezették a fő­ügyész elé, ahol vád alá helyezték, de nem a feutemlített vétség, ha­nem „az állam belső biztonsága el­leni összeesküvés” címén. A Jacques Duclos elvtárs ellen elkövetett törvénysértéseket a kö­vetkezőkben összegezzük: A parla­ment tagja ellen nem lehet eljá­rást indítani a parlament engedé­lye nélkül, kivéve a tettenérés ese­tét. Márpedig a „tettenérés” vád­ját már nem is tartják fenn. Mindebből az derül ki, hogy Duclos elvtárs letartóztatását elő­re megfontolt szándékkal hajtották végre s hogy ezt az alkotmány 22. törvénycikkelye megsértésével fo­ganatosították. A vizsgálóbírók te­hát a hatalommal való visszaélés vétségét követték el. Duclos elvtárs ügyvédeinek emlékirata Stilt „túszként” tartják fogva. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom