Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-11 / 109. szám

1952 MÁJUS 11, VASÁRNAP NÉPLAP Termelőszövetkezeti elnökök fóruma «főbb munkára ösztönöz a minisztertanács határozata A minisztertanács határozata, mely április 24-én jelent meg a sajtiban, igen nagy segítséget adott számomra termelőszövetkezetünk­ben a munkafegyelem és munka-, szervezés megszilárdításában. A határozat alapján megszilárdult a vezetés is, mert ezelőtt bizony még a vezetőségi üléseket is csak rit-j kán tartottuk meg. Most már he-j tenkint rendszeresen megtartjuk a vezetőségi üléseket és a kidolgozott 10 napos munkaterv szerint dolgo­zunk. Ennek következtében meg­szűnik az ide-oda kapkodás. A határozat nyomán gondoskod­tunk a családtagok bevonásáról is, már a most folyó növényápolásban kiveszik részüket a munkából csa­ládtagjaink. Azzal, hogy a család­tagokat, a nőket bevontuk a mun­kába, elértük, hogy a cukorrépát, mákot, napraforgót, 38 hold szüllöt, 1 hold paprikát 2 hold zöldhagy­mát és 4 hold dugványrépát már megsaraboltunk. Most pedig hozzá­foghatunk a burgonya és kukorica kapálásához. A két növénytermelő brigád azon­nal a határozat megjelenése után munkacsapatokra osztotta fel a te­rületet. A munkacsapatok pedig egyénekre és így is dolgoznak, Jminden tag a saját területén. Na­gyobb így a tagok felelősségérzete elvégzett munkájukért és a pré­miumot is a termés arányában oszthatjuk ki majd a tagok között. Most pedig úgy akarunk hozzájá- ' rolni a Megyei Béketalálkozó sike­réhez, hogy cukorrépánkat csokro- san műveljük és az egyelést szelek­ciózással kötjük egybe. Mindig azt a répát hagyjuk meg. amelyik a legszebb és legfejlettebb. Az egye- lés után holdankint 50 kiló péti­sót szórunk ki a cukorrépára, ké­sőbb pedig levélfejtrágyázást fo­gunk alkalmazni szuperfoszfáttal, hogy a répa cukortartalma emel­kedjék. Négyzetesen vetett kukoricánkat kétszálasan fogjuk művelni és ez­zel elérjük, hogy kukoricatermésün­ket 30 százalékkal emeljük. Pillan­gós takarmányainkat pedig a Kud- féle hengeres módszerrel fogjuk szárítani, hogy miDél nagyobb táp­értéke legyen takarmányunknak. A minisztertanács határozatából megértettük azt is, hogy a vezető­ségnek fokozott érdeke a termelés állandó emelése, mert a termelési tervben megszabott termésátlag túl­teljesítése esetén eredményességi munkaegységet írnak a javára. Ér­deke tehát minden egyes elnöknek, brigádvezetőnek, hogy elősegítse a termés fokozását, mert amellett, hogy az egész termelőszövetkezet gadagodik, ő maga is anyagilag érdekelt a többtermelésben. És ér­dekeltek a tagok is, mert a terven felül termeiteknek megkapják a 2Ö százalékát. Eredményeink elérésében segítsé­get .ad a minisztertanács határoza­ta, amely megszabta úgy a tsz- vezetőknek, mint a tagoknak fel­adatait, kötelességeit. Zsidai János, a kótaji Lenin tsz. elnöke. Megszilárdult a munka- fegyelem a kótaji Vörös Október tszcs-bcn Nagy segítséget adott a mi ter- melőcsoportunknak is a miniszter- tanács határozata. Különösen a munkafegyelem megszilárdításában adott nagy segítséget munkámhoz. Egyetlen esetben sem fordult elő a mi szövetkezetünkben, hogy vala­melyik tag önkéntesen eltávozzon más munkahelyre. Aki pedig igazo­latlanul elmarad a munkából, a taggyűlés határozata alapján mun­kaegységet vonunk le tőlük. Bizonyt ezzel is volt hiba ezelőtt, mert* határozatot ugyan hoztunk rá, de nem hajtottuk végre. Itt is a mi­nisztertanács határozata adott se­gítséget ahhoz, hogy megbüntes­sük az elmaradókat. Meg kell val­lanom, az első, aki anyagilag érez­te a büntetést, én voltam, a tszcs, elnöke. Ugyanis nem alkalmaztam a büntetést azoknál a vezetőségi tagoknál, akik nem jöttek el veze- zetőségi ülésre. Bár ezt a tagok követelték. A csoportértekezlet úgy határozott, hogy tőlem ezért 5 munkaegységet vonnak le. Én a magam részéről azt a tanulságot vonom le ebből az esetből, hogy nem olcsó népszerűségre kell töre­kednem, hanem az egész tszcs, ér­dekét kell szem előtt .tartanom. A munkaszervezés terén is ér­tünk el komoly eredményeket a ha­tározat nyomán. A brigádokat most már valóságban megszerveztük, va­lamint a munkacsapatokat is. és úgy a földterületet, mint az álla­tokat. felszerelésüket jegyzőkönyvi­leg átadtuk részükre. A brigád- és munkacsapatvezetőknek ezzel meg­szilárdítottuk a felelősségérzetét azért a területért és felszerelésért, amit részűre kiadtunk. Cifra. Sándor, a kótaji Vörös Október tszcs, elnöke. 120 százalékra teljesíti egeszevi beadási kötelességét a nagyhalászi Petőfi tszcs. Szövetkezetünkben, a nagyhalászi Petőfiben a minisztertanács hatá­rozatát a tagság megbeszélte. Bár termelőszövetkezetünkben a munka­fegyelem az utóbbi időben megerő­södött, azonban mégis voltak még kirívó esetek ezen a téren. Hogy a munkafegyelem területén is naej szüntessük a még meglévő hiányol Ságokat, — ehhez segítette tagst gunkat a minisztertanács határi zata. Határozatot hoztunk, hogy munkából igazolatlanul távolman dókat munkaegységlevonással bűi tétjük meg. S ennek a határoza nak már megvannak a kézzelfoj ható eredményei. Szoboszlai Alber aki azelőtt bizony gyakran nei jött el dolgozni, a minlsztertanác határozatának megtárgyalása utá rendszeresen eljár. Egyszer kellel még csak alkalmazni a munkafi gyelem megbontásáért kiszaboi büntetést is. Griskó Istvánt »észes tettük egy munkaegység levonást ban, mert igazolatlanul hiányzót S azóta ez a szövetkezeti tag : megjavult. Radványiné, a győrteleki tanács tagja a helyes baromfinevelésre tanítja a falu asszonyait A falu főutcáján, nem messze a tanácsházhoz van ifj. Radványi Gyula né, győrteleki dolgozó pa­rasztasszony takaros, tiszta portá­ja. Az udvar egyik sarkában mész. szire fehérük a frissen meszelt ba­romfiól. Az udvaron kapargáló tyúkok elóbeszaladnak a kert fe­lől jövő gazúasszonynak. Radvá­nyiné mosolyogva figyeli, ahogy szinte egymás szájából eibálják ki a zöld füvet, amit az imént szórt elébük. Utána kis széket vesz elő és leül csalánt vágni. — Várjatok még egy kicsit tü­relmesen, — beszélget a csirkék­hez. — Azonnal kaptok. Annyira elfoglalják az apróságok, hogy alig veszi észre, amikor Kiss An- talné, a szomszédasszony benyitja a kiskaput. Gyakran volt ilyen szbmszédlátogatója régebben is, hát még azóta, hogy Radványinét be­választotta a falu a tanácsba 1 Kezébe vesz egy hatalmasra fej­lődött fehér tyúkot: „Nézd csak, olyan, mint egy kezes bárány” — büszkélkedik vele. SZAKSZERŰ BAROMFI­NEVELÉS Kissné is büszkélkedne, dicse­kedne szívesen, csak éppen nincs mivel. Az ő udvarát nem kerülte el a baromfivész. Ez jutott eszébe most is, amikor Radványiné azt a szép tyúkot mutogatta. „Mondd már, mit csinálsz te ve­lük, hogy nálad sohsincs vész?” — kérdezte hirtelen Kissné. A szom­Mntéssalktii ifjú építőmunhúsok harca A TÖBBTERMELÉSÉRT — Talicskára, fiák! Dobjuk cl a saroglyákat! — kiáltotta, munka­társainak Rákos Gcza. .1; ácsok is elkészüllek a járókáról. A fiúk ta­licskát ragadlak és egymás után tolták a betonkeverögéphez. A tar- licskdval könnyebb és haladósabb a betonhordás. Akkor már jó csomó beton össze­gyűlt a kévetőnél. A betonkeverők és a betonhordók között verseny in­dult. A betonkeverők igyekeztek annyi betont készíteni, hogy ne győzzék elhordani, a talicskúsok pedig éppen azért harcollak, hogy ne győzzék a keverök keverni a betont. Néhány forduló után megfogyott a beton. Gyarmati odaállította ta­licskáját a keverő mellé, aztán inni szaladt a, csaphoz. A kis pöfögő gép, amely a betonkeverőt hajija, azonban megragadta a figyelmét. Megállt és nézte hogyan forog a gép. hogyan fut a szíj és forog a keverő. Észre sem vette, hogy Ba­kos Géza is megérkezett. — Tatán szerelmes lettél abba a gépbe? — szólította meg Bakos s azzal fclrctoUa Gyarmati talicská­ját. Gyorsan lapátolta a betont, meg akarta előzni Gyarmatit. Azonban Gyarmati sem volt rest, jót húzott a csapból és már ott is termett a helyén. JfGYBZERRE INDV1.TAK EL. Elöl Gyarmati, utána Bakos Géza, A harmadik fordulónál Ba­kos minden taticskást megelőzött. Nem kis büszkeséggel tolta elsőnek a talicskát. Nem csoda, hisz van elég nézője munkájuknak, verse nyűknek. A fürdőépítkezés délkeleti részén fenyővel benőtt domb húzó­dik, oldalán lányok és fiúk egész serege gyűlt össze. De nem ritka­ság. hogy az idősebbeket is kicsalo­gatja a gép pöfög esc, az épít kezes láza. Nagy dolog az! Népfürdő épül Mátészalkán! .4 nézők nem­csak a nagy uszoda épülő betontáb­láiban gyönyörködnek, cl cl nézik az építők versenyét, munkáját, sőt még biztatják is a lemaradókat. Megnézik a napi villámot, amelyen a legjobban teljesítők eredménye, vagy a leggyengébbek teljesítmé­nyei vannak. % r 1 ERÜNK, PlVK! — biztatta. ^ Nyikila elvtárs, a segédmun­kások brigiidvcznöje a betonkeve­rőket. — Mindjárt nem lesz mit hordani. Valóban, egyre kevesebb volt a tartalék beton. Mikor egyet fordultak a ialicskások,. már csak egy talicskára való tartalék ma­radt. Aztán még egyet fordullak és már alig hagytak olt valamit. — Gyerünk, gyerünk, mert utol­érnek — hallatszott újból Nyikita elvtárs bíztatása. Nagyobb gázt adott Szabados Károly gépkezelő. Sár Ferenc és Lőrinc István se volt rest — bár ők a legkorosabb tagjai a brigádnak — dolgoztak, hogy a gép állandóan keverhessen. Egy órai munka után újra a keve­rök. voltak fölényben. Egyszer azonban elnémult a be­tonkeverő, megállt a. gép. Többen bosszankodtak miatta, mások pedig a gépészt tréfálták. —• Nyugalom, csak a gyertyái köpte be — intette le őket Szaba­dos Károly. — Már készen is van — mond­ta néhány pere múlva. A gép azon­ban nem akart indulni, csak köhö­gött. — Megfázott,? — szól oda egy sudár fiú. — Biztos nem takartad be az este — jegyezte meg Nagy István. Jóízűen nevettek valamennyien és a tréfa talán tovább is tart, ha nem szólal meg az addig melyen hallgató Gyarmati, — így nem igen érjük cl a L',0 százalékot. A BESZÉLGETÉSNEK mostmár­^ komolyabbik része követke­zeit. Arról tanakodtak, hogyan te­gyenek eleget ígéretüknek. Június 1. a béketalálkozó tiszteletére a Nyikita segédmunkás-brigád be­kapcsolódott a „Termelj ma többet, mint tegnap” mozgalomba. Meg aztán azt is vállaták, hogy június 1. helyett május 26-ra befejezik az építkezést. Már szép eredményeket is értek cl. Április 30-án a hónap utolsó dekádjának átlagos eredmé­nye 120 százalékos volt. Május 7-re sikerült elérni a 130 százalékot, csütörtökön meghaladták a lSh-ct, pénteken pedig már a ljO száza­lékért indítottak harcot. Ifjú Szép Ferenc, a munkahely DlSZ-fclelőse szólt közbe: — Azt javaslom, hogy marad­junk itt a munkaidő eltelte után és hozzuk be a kiesett időt. Az ifjúmunkások egymásra néztek. „Helyes”. Ez volt a véleményük. Közben a motor hirtelen nagy lármát csapott. Az ifik túlkiabál­ták a motor zaját, hívták egymást munkára. T? Gesz DÉLUTÁN nagy lelke- sedésscl folyt a munka. Jj órakor, mikor megszólalt a műszak végét jelző csengő, senki sem tette te a szerszámot. As ifjúmunkások példáját követte az építkezés min­den dolgozója. Húsz perccel tovább dolgoztak, hogy a géphiba miatt ki­eséit időt behozzák. Ezalatt pedig Szép Ferenc Szűcs Pállal, az építés­vezetővel kiszámolták a napi telje­sítményt. Szép elvtárs villámot készített és felírta Nyikita elvtárs segédmunkás brigádjának újabb győzelmét: „Mai teljesítményük 150 százalékos”. ! A munka után kis röpgyülcst tar- toltak a segédmunkás fiatalok. El­határozták, hogy a jövő héten ifi brigádot alakítanak és úgy folytat­ják a harcot a magasabb százalé­kért, versenyben a, kőműves tanuló brigáddal. Aztán az egész brigád értékelte aznapi munkaeredményét. Szép Fe­renc' elvtárs beszámolt az egész heti munka eredményéről. — A holnapi nappal, ha 153 szá­zalékra emelitek délig a, teljesít ményt, a dekád átlagos eredménye 139 százalékos lesz. A napi kereset pedig fejenként 32 forintra emel­kedik. Az ifjúmunkások határoztak csütörtökön ISj, pénteken 150 szá­zalékot értek el, szombaton a 153 százalékos teljesítményért indullak harcba. (— KOLOZSI —) szédasszony először elcsodálkozott kérdésen, de aztán sorra, rendre elmagyarázhatta ,,tudományát”. — Különösen az oltásra hívta fel Kissné figyelmét. „Még a kis apró csibéket is beollatom minden'- év­ben. Nem is volt az én udvaromon már évek óta vész.” Radványiné még azt is elmondot­ta Kissnének: ez még nem minden ahhoz, hogy megakadályozzuk a baromfi pusztulását. Mikor egv kevés ideje van# előveszi az urától megmaradt szakkönyveket (a má­sodik vcilágháborúban halt meg a férje). A könyvekből ismerté meg a baromfinevelés „titkát”. Rögtön valóságos kis szakelőadást tart' a figyelmesen hallgató Kissnének: Ha tisztavérű, szívós baromfit akarunk nevelni, igen fontos, hogy legalább kétévenként idegen vér­ből hozzunk kakast. A könyv égy képpel mutatja be: milyen görbe mellkasú, satnya baromfi fejlődik ki ott, ahol nem frissítik fel a vért. — Nem is ellenálló a véré az iiyen jószágnak, — magyarázza nagy szakértelemmel Radványiné. — A betegségekre is hajlamosak. Tehát máshonnan kell kakast hozni. Vagy pedig. — amint most csinálja Radványiné, — az egyik kotló alá idegen tojást tett. Ahogy megnézték a tojásokon ülő négy kotlót, a baromfiudvart, Radványiné még azt magyarázta el, hogy milyen FONTOS A TISZT AS A.G. Megmutatta a tisztára mosott. kis itatóvályut, a fehérre meszelt és tisztára sepert baromfiólat. — Látod. így kell a jószágok helyét rendbentartani, ha nem akarjuk, hogy megbetegedjenek., A rövid látogatásból is megérthette Kissné, hogyan tudta már rég tel­jesíteni a félévi tojás- és baromfi- beadást szomszédasszonya, s utána még maradt is az udvaron 32 csirke és 30 tyúk. Gyakran kér Radványiné taná­csot az állatorvostól is. Az etetés­nél azt javasolta az orvos, hogy az árpa- és zabdarát olajpogácsá­val keverve etesse, este pedig min. dig csak tengerit adjon a tyúkok­nak. Radványinéhoe nemcsak Kiss Antalnét vitte el a kíváncsiság, hogy megkérdezze: mi a „titka” annak, hogy nála majd csak úgy nő fel a csirke, ahogy kikéi, alig pusztul el belőle. Vannak sokan, akik a látogatás­kor csak annyit mondottak: „sze­rencséd van hozzá és kész, nem lá­tunk mi ebben semmi különöset/’ Radványiné azonban nem hágj-.ja az igazat: Én pedig a szerencsét abban látom, hogy nagy gonddal nevelem őket. A LÁTOGATÁSOK ERED­MÉNNYEL JÁRNAK. Kissné például pár nap mubA kitapasztotta, s kimeszelte a tyúk­ólat. Gyakrabban utána néz: mit csinálnak a baromfiak. És tanul­nak Radványinítól a többiek is. Sok olyan ügyes asszony van ■még Győrteleken, mint Radványi Gyulánc. Azért is tudta a község április 4-re megszerezni az orszá. gos második helyet a beadásban. Radványi Gyuldnénak is része .van abban, hogy a község évi tervét tojásból már 263 darabbal túltelje­sítette, baromfiból pedig a félévit 28S.2 százalékosan teljesítette,. Segítséget ad Radványiné azok­nak az asszonyoknak, akik eddig „szerencse dolgának” tekintették, a ba romfinevelést. H ozzá segítette őket ahhoz, hogy minél előbb min­den egyes győrteleki dolgozó pa­raszt udvara tele legyen tyúkok­kal, csirkékkel, mint az övé. A be­adás teljesítése és a saját haszná­latára elfogyasztott baromfi, mel­lett bőven fog így jutni, szgitkd- piacra is. ’ (— ANTALÖŐZT -) Tagságunk az állam iránti köte­lezettség teljesítését tartja első­rendű feladatának. Nálunk a Petőfi termelőszövetkezetben ezzel idáig sem volt nagy baj. Sertésből már háromnegyedévi. szarvasmarhából egészévi, tojásból félévi, tejből ‘ egészévi beadási kötelezettségünket teljesítettük. Csak a baromfibeadás­nál tapasztalható lemaradás, mi­vel a szövetkezetnek nincs baromfi- állománya. Hogy itt is eleget tehes­sünk kötelezettségeinknek, a tag­ság elhatározta: a hiányzó tyúk­állományt a háztáji gazdaságából kölcsönadja a szövetkezetnek. 58 darab tyúk gyűlt össze eddig, s ezek nagyrésze már költi Is a csir­kéket. Tagságunk már a jövőévi sertésbeadás sikeres teljesítése ér­dekében is hozott határozatot. En­nek értelmében 100 darab sertést fogunk hízásra. Ugyancsak az érte­kezleten vállalta el a tagság, hogy az egészévi beadási kötelezettsé­günket 120 százalékra teljesítjük. Fekete Sándor, a nagyhalászi Petőfi tsz. elnöke. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom