Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-11 / 109. szám

NiPtXP 1ft52 MÁJUS If, VASÁRNAK A ffiogjan teljesítette tűi a tavaszi tervet a nagykállól gépállomás? £ nagyfcélídl gépállomás a mult éviben egész esztendei tervét 114 százalékra teljesítette, ezzel kivív­ta magának a megyei elsőséget. Ebben az évben a tavaszi szántás­vetés során ismét az élre tőrt és azóta is állandóan tartja az első helyet 130 százalékos terv telj építés­sel. Ez a tény azt mutatja, hogy a nagykállói gépállomás jó mun­kája nem kampányszerű, hanem jói íBérvezett, megfelelően irányí­tott, politikailag helyesen alátá­masztott tervszerű munka. 4 i HOGYAN DOLGOZNAK A NAGYKÁLLÓI GÉPÁLLO­MÁSON? Á lassan befejezéshez közelgő tavaszi mezőgazdasági munkákra a gépállomáson már a tél folya. mán felkészültek. A gépállományt alaposan megvizsgálták és a leg­csekélyebb hibákat is kijavították, mert a szántás-vetés során a ki­csikből is komoly bajok keletkez­hettek volna. így érték el, hogy a tavaszi munkák során gépkiesés nem volt. Természetesen nem szá­mítva az olyan, munka közben adódó hibákat, mint például a du­gulás, a csapágy-olvadás, amit egy­két óra alatt rendbe lelhet hozni. j A TAVASZI TERV TELJESÍTÉSE ‘ A gépek március IS-án hagyd ák el a gépállomást, s kezdték meg a munkát Ezekben a napokban a rossz időjárás miatt nem lehetett egyszerre mindenütt megkezdem a munkákat. Ezért a gépállomás igazgatója, Lenéz eLvtárs úgy hatá­rozott, hogy a brigádteriiletéket egyidelg nem veszik figyelembe, vagyis a gépek ott szántanak, ahol a talaj megfelelő. Sőt a traktoro­sok az igazgató utasítására azt is megcsinálták, hogy egy darab föld­nek csak a felét, vagy egyharma- dát művelték meg, mert a többi részére nem lehetett rámenni, mi­vel fagyos, vagy nagyon vizes volt. Ez a módszer helyesnek bizonyult, mert míg másutt a gépek nagyré­sze állt, addig a nagykállói gépek tekintélyes mennyiségű földet szán­tották meg és így biztosította a gépállomás a maga számára már a kampány elején az elsőséget. A későbbiek során, amikor az időjá­rás megjavult, ismét kialakult a rendes munkaszervezet, a brigá­dok s az egyes traktorosok a saját területükön, a saját termelőszövet­kezeteikben dolgoztak. Ez a szer­vezettség csak a legutóbbi időben ,,bomlott fel”, mert nem tudták a munkát biztosítani azon a terüle­ten a traktoristáknak, így azok átmentek oda,'ahol több föld volt. Sőt a nagykállói gépállomás segí­tett a tavaszi munkák során a kis- létai ée az enesencsi gépállomá­soknak ír mivel azok nem tudtak megbirkózni a területtel. A VEZETŐK MUNKÁJA Ar egész gépállomás munkája az igazgató kezébe fut össze. Neki számolnak be naponként a vezető­ség többi tagjai a végzett munká­ról, így az igazgató naponta isme­ri a gépállomás helyzetét, látja: mi a soron következő feladat és ennek szellemében adja ki a kö­vetkező utasításait. Rendszeres vezetőségi üléseket hetenként tartanak a gépállomá­son. Itt a vezetők, a főgépész, a vezető mezőgazdász, a főkönyvelő részletesen beszámolnak heti mun­kájukról, mi volt az eredmény és milyen hiányosságokat tapasztal­tak, És ugyanezen az értekezletén készíti el a vezetőség a\ következő hét mnnkatervét is. Azonban az igazgató elvtárs nemcsak ezeken iaz értekezleteken beszéli meg a fel­adatokat a vezetőséggel, hanem nap mint nap érintkezik velük, el­lenőrzi a munkájukat, közli velük az új tennivalókat. Ugyancsak mindennap érintkezik a gépállomás igazgatója a brigádvezetőkkrl, bár ezek is csak hetenként tartanak rendes ülést. A gépállomás igazgatója nem­csak a feladatokat adja meg, ha- jl nem ellenőrzi is azok végrehajtá­sát. Egy könyvet rendszeresített, amely az irodában van és ebbe ír­ják be, ha valaki elmegy a gépál­lomásról, hogy hova ment és mi­lyen ügyben jár. Az igazgató kint a területen is ellenőrzi a munká­kat. Mindig tudja, hol vannak a gépek, melyik körzetben vannak a mezőgazdászok és a körzeti szere­lők és így ellenőrző útja során meg tudja állapítani, végrehaj'- ják-e a feladatokat. Éjszaka is sűrűn kijár a második műszak el­lenőrzésére. És a káliéi gépállo­más jó eredményeinek egyik „tit­ka”, hogy a gépek állandóan két műszakban mennek, jó az irányítás és az ellenőrzés. Azonban nem érte volna el eze­ket az eredményeket a gépállomás, ha a jó vezetéshez nem járul hozzá A PÁRTSZERVEZET MUNKÁJA. Bár a gépállomáson nincsen füg­getlenített politikai vezető, a párt- szervezef mégis hathatós segítsé­get nyújt a tervek teljesítéséhez, túlteljesítéséhez, A pártszervezet állandóan ellenőrzi a gazdasági vezetést ős ha hibát észlel, erre azonnal felhívja a gépállomás igaz­gatójának a figyelmét. Nagy se­gítséget nyújt a pártszervezet a dolgozók neveléséhez, a munkafe­gyelem megszilárdításához. Tavaly például Borivón József a fegyelme­zetlen, elégedetlenkedő traktoris- tákhoz tartozott. A pártszervezet kezébe vette ezt az ügyet és több­ször beszélgetett Hogyan Józseffel. Ma a gépállomás legjobb traktoro­sa, tavaszi tervét 287 százalékra teljesítette. A pártszervezet legnagyobb ér­deme, a verseny politikai tartalom­mal való megtöltése. Au mik. hogy a nagykállói gépállomás első lett, nagy szerepe van a lendületesen, lelkesen folyó munkaversenynek. A gépállomás dolgozói vállalták, hogy május elsejére teljesítik a tavaszi tervet. Ennek a vállalásuknak ele­get Is tettek. A traktorosok hat­van százaléka teljesítette túl ter­vét május 1-re, ami egyedülálló a megyében. Nem kis része az ered­ménynek, hogy a pártszervezet el­lenőrizte a versenyt, nem hagyta azt el laposovi ni, megkövetelte a nyilvánosságot. A gépállomáson lé­vő versenytáblán részletesen ki­függesztik minden egyes traktoros teljesítményét holdakban és száza­lékban. Ezenkívül a brigádvezetők naponként közük a verseny állását a brigád-tagokkal. Az ötnaponként megszerkesztett gépállomás) hír. adóban ismertetik a traktorosok­kal: ki mennyire teljesítette vál­lalását ós tervét, így a traktoro­sok napról napra látják: hogyan kell tovább dolgozniok, hogy válla­lásuk teljesítve legyen. Serkentően hatott a terv teljesítésére, a mun­kaverseny további fokozására, hogy április negyedikén a legjobb trak­torosokat, a legjobb brigádvezető­ket az igazgatói alapból pénzjuta­lomban részesítették. Itt kell megemlíteni, hogy a pártszervezetnek ugyanilyen jó munkát kell kifejtenie az oktatás terén is, mert ez a szántás meg­kezdése óta nem a legjobb rend­ben megy a gé|>á!lomáson. Már pedig, ha elhanyagolja az okta­tást, a káderekkel való foglalko­zást a pártszervezet, akkor veszé­lyeztetve van a gépállomás jó mun­kája, elsősége is. Most a nagykállói gépállomás A NÖVÉNYVÉDELMI MUN­KÁKRA KÉSZÜL, gépi erővel akarja segíteni itt is a termelőszövetkezeteket. A gépállo­más kapott egy sorművelö kultivá- tort. azonban nem elégednek meg ezzel, két összekapcsolt kapálógé­pet csinálnak, amelyek után öt-öt ekekapát akasztanak. Már ez is komoly segítséget fog adni a cso­portoknak, mert egy-egy ilyen gép­pel naponta húsz hold növényt le­het megkapálni. S már tervezik azt is a gépállomáson, hogy vető- gépből alakítanak át sorművelö kultivátort. TAVASZ SZTÁLINGRÁDBAN A Volga partján, Sztá­lingrádban, virágba szö­kött a tavasz. A nagy 'orosz folyó szilaj tavaszi vizeket, kerget. A fákon duzzadnak a rügyek, zjnajd hogy ki nenn pat­tannak. A meleg szél friss föld. illatát hozza a ■sztyeppekről: ott már f el­őtörték a kolhozok szántó­földjeit. Ez évbm korán, reggeli fagyok nélkül, hirtelen köszöntött be a tavasz. A sztálipyrádiak önkéntes szombati munkával fo­gadták, amelyben nagy tömegek vettek részt. Ki- . mentek az utcákra és a terekre, hogy csinosítsák hős városukat, megtisztít­sák a fiolái parkokat és fcrccslcökct, új fákat ül­tessenek. eltakarítsák n kőtörmelékeket cs n köve­ket a romok közül, hogy előkészítsék az új épüU)- ■ lek munkahelyeit. A szombati önkéntes munka részvevői a. Béke- «■teán gödröket ásnak fák .(ültetéséhez, Hz cm közt rc- lák‘OS új házak nemrég szabadultak meg ú Urá­li yai kt ól. II ind u illata n meggörbült fémdarabok körűinek az ásó alá. — Háború átkozott fattyai! — mondja egg asszony és gyűlölettel fél- reh-ajit egy rozsdás re- pénzdarabot. napfényes, tavaszi dél- időben, a Kínokhoz veze­tő úton a rendőr hirte­len megállítja a forgal­mat. — ifi történt? — kér­dezi Vaszilij Rugyenko sofőr, aki liinokra siet. A rendőr vörös zász­lócskával félre mutat, oda, ahol a kő-romok közt Ha­sonló vörös zászlócskát tart valaki és megmagya­rázza : — Megint- fel nem rob­bant gránátot találtak. Mindjá11 felrobbantjuk — Szóval emiatt vá­runk?... Egyetlen gránát miatti.. . Eressz át, rend­őr elvtárs, az építkezés­hez sietek. Egg pillanat alatt álszéiguldok, a hét- ború alatt bezzeg különb tűzben vergődtem ál den a vidéken ... — Az háború volt, most meg béke van. Sípszó hallatszik, nyo­mában robbanás. Fekete felhő, szökik f.cl és szerte­foszlik a tiszta tavaszi égen, A Volga jobbpartján földkiemelés közben az építők ismeretlen katona sírjára bukkantak. Nyil­ván harc közben temetlek cl és bajtársai semilyen jelet sem tudtak a sírra tenni. Sztálingrád isme­retlen védőjének teteme mellett rothadófélben le­vő levelet találtak az épí­tők. ,,Holnap, drága anyám, harcba megyek. Mindha­lálig küzdeni fogunk a mi Sztálingrádunkért. A politikai tiszt. ma azt mondta, hogy a Volgán túl nincs út számunkra. KE altunk mindhalálig Ne nyugtalankodjék, anyám, szétzúzzuk a. fa­sisztákat, nem adjuk oda Sztálingrádot...” .Tovább nem tehetett ol­vasni a levelet, a- sorol: szétfolytak, Csodálatos módon azonban épen ma­radt a cím: Kazuh Szov­jet Szocialista Köztársa­ság, akinoUnszki terület, Mihajtovka falu. Az építők ezt a rendkí­vül becses okmányt levél kíséretében« elküldték az elhunyt harcos szüleinek. * A Volga, partján éjjel- nappal kotrógépek, föld­gyaluk, daruk szüntelen zúgása hallatszik.-Fellángol az ütközet az új csata mezején. A kom­munizmus nagy építkezé­se egyik résztvevőjének naplójában ezt olvastam: „Nagy Sztálin! Neved del a szivemben küzdöt­tem Sztálingrádért. Ne­veddel a szivemben kezd­tem- cl mai munkanapo mat: a gátépítés cl*ő napját. Neveddel a szí­vünkben fejezzük be mi, szovjet emberek a kom­munizmus o nagy építke­zését.’' (Részlet ..A kommu­nizmus nagy építkezé­sei” című könyvből.) Ültessük dohányunkat szakszerűen és minél korábban Hazánk termesztési viszonyai fel­tétlenül megkívánják a korai do­hányültetést. Hosszú évek tapasz­talatai igazolják, hogy az ültetés ideje úgy mennyiségre, mint mi­nőségre nagyban befolyásolja ter­mesztésünk sikerét. Hazánk időjá­rási viszonya olyan, hogy a május hó közepéig kiültetett dohányból várhatjuk a legbiztosabb és minő­ségileg is a legjobb termést. Talaj munkák A dohány jól előkészített, por­hanyóra munkált és gyommentes földet kíván. Az ősszel részben elő. készített talajok tavaszi munkála­tai a fogasolás, tárcsázás, esetleg liengerezts aszerint, hogy a talaj állapota miit kíván. Hu bármilyen oknál fogva az őszi szántást nem végeztük el, altkor a talaj állapo­tától és az időjárástól függően, de szikkadt állapotban középmélyeu szántandó fel és utána lehenre- rezzűk, majd boronáljuk. A tala­jok gyomosgága szerint egy-két fo­gasolást az' ültetésig feltétlenül al­kalmazni kell. A közvetlenül ülte­tés előtti szántást kerüljük, mert ezzel a talajnedvesség csökkentését idéznénk elő és dohány-ültetvé­nyünknek a fejlődés kezdetén, az első tót-három hétben nem tud­nánk biztosítani a fejlődéshez szükséges csapadékot, amikor pe­dig a , legnagyobb szüksége lenne rá. A ki ültetés előkészítése Mielőtt az ültetéshez hozzákez­denénk, palántáinkat igyekezzünk a szántóföldi viszonyokhoz szok­tatni, edzeni, tehát kevesebbet lo­csoljuk és minél többet szellőz­tessük, Illetve levegőztessük, ülte­téshez akkor megfelelő a palánta, ha az négy-öt levélheti van, ami a magvetéstől számítva, rendszerint ötödik hatodik héten következik bc. A palántákat csak az ültetés napján és csak a reggeli órákban szabad a melegágyból kisz.eüni, csupán annyit, amennyit aznap el is tudunk ültetni. A palántákat a kiszedés előtt még előző nap este és másnap reggel is megöntözzük, hogy azok károsodás nélkül köny- nyen kiszedhetők legyenek. A kiszedés úgy hajtandó végre, hogy a palánták két legfelsőbb le­velét nagy- és mutatóujjunk közé fogva, óvatosan kihúzzuk, ügyelve arra, hogy a gyökereken minél több föld maradjon és a kihúzás­nál a gyökerek meg ne sérüljenek. Ez gondos munkát és válogatást igényéi, mert csak zöuiökhövésü és dús bojtos gyök-érzet ü palánták alkalmasak az ültetésre, a felnyur­gult, görbenövésű, nyakas palán­ták nem megfelelőek. A palántákat gyökerével felfelé, függőleges hely­zetben, a már előkészített vizes fűvel vagy zsákdarabbal kibélelt ládába vagy kosárba helyezzük és az ültetésig nedvesen és árnyékos helyen tartjuk. A melegágyat ki­szedés után minden esetben rostált fnha.muval, komposzttal felül kell szórnunk, amire a felnyurgult pa­lánták fokozottabb -takarása, élén- kebb gyökérképződése szempontjá­ból van szükség. A kiültetcst legalkalmasabb, ha előzetesen jól átázott, de kellően megszikkadt földbe, borult időben végezzük. Ez esetben minden előzetes locsolás nélkül is ültethetünk és a munka is gyorsan halad. Száraz időjárás esetén a palánták helyeit előbb meg kell öntözni. A dohánypaíánfák levélfújók szerint különböző sor- és növény- távolságra ültetendők. A debreceni, tiszai, szegedi, kapalevelek 70X59 cm. a szabolcsi és hevesi palánták pedig 60 X 40 cm. sor- és növény­távolságra. Ezeket a távolságokat a tapasztalat szerint állapították, meg s nagyobb növény- és sortá­volságot nem ajánlatos alkalmazni. Május első felében a meghatározott, távolságra ültetünk, később május végefelé és júniusban — tekintet­tel a várható szárazabb időjárás­ra — a sor- és növény távolságok megfelelően szűkítendők. A sűrűbb ültetéseknél ugyanis a talajok ha­marább beáruyúkolódnak. Ezzel a talajok kiszáradását akadályozzuk meg és a levelek finomabb szöve­tűé k lesznek. A sor- és növény távolság kijelö­lése főleg kézi sor húzók által tör-: ténik. Erre a célra szélesfogú sói-' húzó gereblyét használnak, még­pedig úgy, hogy az egyik oldalába : helyezett fogak a sor- és a másik oldalba behelyezett- fogak iied'ig a növény távolságok megjelölésére ?d-; kaimasak. A sorok iránya észak és déli legyen. A sorok egyenes irányban húzódnak, mert így köny- nyebb az ültetvények közötti niózX gás, kapálás, sőt a fogatos kapák' alkalmazása esetén ez fő .követel-'1 meny is. Eltiltandó az a gyakor*' latban lévő helytelen eijárás, hogy az ültetési távolságokat lépésen­ként előrehaladva, a kapa fokával történő beültetésekkel jelölik ki, mert így a növény távolságok kö­zött nagyobb . eltérések fordulnak elő, A kiültetendő palántákat A-es kötés esetén a sorok kereszteződést" pontjára, 3-as kötés esetén ppdig; az egyik sorban a kereszteződé»!' pontokra, a kővetkezőben pedig, a két kereszteződési pont középvona-' lába helyezzük. Homokos, laza talajokon kézzel, kötöttebb talajokon üttetőfák hasz­nálatával végezzük az ültetést, A kézzel való ültetés célszerűbb, ép­pen ezért ültető fát csak akkor használjunk, ba a kézzel való ülté-* tés a talaj keménysége miatt tik-.' gyón fárasztó. y: A zömöknövésű palánták olyan­mélyen illtefendök el, mint ajnlw , lyeu mélyen a melegágyban vol­tak. ellenben a felnyurgult palán-, fákat a szikjéig, vagyis ahol a két legelső levél elágazik. A túlmélyen való ültetéstől tartózkodni kell;'A®, ültetés akkor jó, ha a leveleiméi öez. szefogolt palántáikat gyengébb rán­tással a földből ki nem húzhatjuk. A palánták lazán való elültetése épp úgy helytelen, mint az ültetés alkalmával a földet erősen összeíd-í mített állapotba n hozzá nyomni a palánták gyökérzetéhez. A gyöke­rek erősebben fejlődnek, ha bizo­nyos ellenállásra találnak, viszont a laza talajban a palánta nehezen ered meg, esetleg elpusztulhat, az erősebb, összetömített talajban pe­dig a szárat megsértjük, megrop- pantjuk, a gyökereket pedig el­pusztíthatjuk. A melegágyak július S-ig meg­semmisítendők. A fel nem használt palántákat legcélszerűbb elégetni; hogy ezáltal a fertőzéseket elke­rüljük. A melegágyak helyét fel kell ásni, vagy felszántani, csatornádéi vagy más növénnyel bevetni, hogy a növények megművelése közben a gyomok és állati kártevők elpusz­tuljanak. POLGÁR BÉLA, üzem vezető h. Június első vasárnapja: „Pedagógus-nap“ A minisztertanács határozata jú­nius első vasárnapját minden év­ben Pedagógus-nappá nyilvánította. A Pedagógus-napot országszerte minden városban és községben megiinneplik. Az ünnepségek már június 7-én megkezdődnek. Ekkor adják át az ország 70 legkiválóbb pedagógusának a ..kiváló tanító”, illetve „kiváló tanár" kitüntetést, az erről szóló oklevelet, valamint a kitüntetesse] járó háromezer fo­rint összegű pénzjutalmat. Június 7-én délután többezer bu­dapesti és vidéki pedagógus részvé­telével nagygyűlést rendeznek Bu­dapesten. Ugyanezen a napon vala­mennyi megyei székhelyen ünnepé­lyes keretek között okleveleket, pénzjutalmakat adnak át a megye legjobb pedagógusainak. Június 8-án az ország minden községében és városában-; ünnepsé­geket rendeznek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom