Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-06 / 104. szám

1052 MÁJUS 6, KEDD NÉPLAP :k • * Ünnepélyes keretek között megnyitották WA négyrencres Pravda“-kiállítást A Bolsevik Sajtó Napja és a Pravda megjelenésének 40. évfor­dulója alkalmából a Magyar-Szov­jet Társaság és a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége ,,A negyvenéves Pravda" címmel kiál­lítást rendezett a Nemzeti Szalon­ban. A kiállítást hétfőn délben ünnepélyes keretek között nyitották meg. A megnyitó ünnepségen meg­jelentek: Rónai Sándor e'.vtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hidas István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottságának titkára, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Dobi István, a minisztertanács elnöke, Darvas .József közoktatásügyi miniszter, Erdei Ferenc földművelésügyi mi­niszter, Altomáre Iván élelmiszer- ipari miniszter, Belien Oszkár elv­társ, a Szabad Nép szerkesztőbi­zottságának vezetője, a központi napilapok vezetői, s a magyar poli­tikai és kulturális élet több más kiválósága. Resztvettek az ünnep­ségen: J. D. Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió nagykövete és a többi baráti ország budapesti képviselői, valamint Viktor Makarovies Mali- gin, a Pravda budapesti tudósí­tója, Alekszandr .lakovlevics Be'.- jajev, a Szovjet Tájékoztatási Iro­da képviselője, Nyikolaj Pavloviéi Balakin, a TASZSZ Iroda tudósí­tója, Iván- Fjodorovics Vinyicaenko, az Izvesztyija budapesti tudósí- ■ tója. Az ünnepséget Ma dal András, az JUSZT budapesti titkára nyitotta meg, majd - Hidas István elvtárs mondott beszédet, A Pravdát, a Lenin vezette Párt teremtette meg, vezette és formál­ta — de a Pravda maga is erősí­tette, alakította a Pártot s legerő­sebb fegyvere tudott lenni a Párt­nak a cárizmus, a feudalizmus megdöntéséért, a kapitalisták ki­sajátításáért, a proletáriátus dikta­túrájának megteremtéséért, a szo­cializmus felépítéséért és a kom­munizmus alapjainak lerakásáért folyó harcban — mondotta Hidas elv társ. A Pravda a szocializmus felépí­tésében ,a kommunizmus alapjai­nak lerakásában a szovjet emberek lelkiismerete, nagy tettek végre­hajtásának ösztönzője — lelkesí­tője ! Mit jelentett a Pravda a Bolse­vik Párt számára? Szervezője volt a munkásosztálynak. Szervezője volt a Pártnak. A Pravda neve­lője volt a munkásosztály egész nemzedékének, soraiból kiváló bol­sevik vezetőket és egyszerű pártta­gokat nevelt. ^ A Pravda betűi mindmegannyi halálos lövedék voltak a második világháború idején a náci fasiszta terület-rablókra és csatlósaikra. A szovjet katonák és a hátország dol­gozói tanultak, bitet, erőt merítet­tek szavaiból, a Párt, a nagy Sztá­lin szavából. Ezerezemü megfigyelő, a kezde­ményezések felszinrebozója, a jó tapasztalatok általánosítója, az új élet rnesszeható szervezője a Iravda a Párt kezében. Nincs »a szovjet életnek olyan területe, ahol a Pravda nem adna segítséget. A Pravda a béke harcosa, ami­kor leleplezi az imperialisták hábo­rús gaztetteit Koreában, amikor hírt a.d a liábo-rűs gyújtogatok ké­szülődéséről, mikor beszámol a \ i- lág jobbik részének béfcesikereiről, törhetetlen békevágyáról. A Pravda azért vált olyan ha­talmas fegyverré a Párt kezében, mert tükör volt, amelyben milliók mindig megláthatták az igazság képét — írja róla Szimonov, a nagy szovjet iró. De a Pravda nemcsak az orosz proletáriátus, a szovjet nép nagy nevelője. A kommunizmus eszméjé­nek fénye túlhatol a szovjet hatá­rokon, bevilágítja az egész földet. Kommunisták milliói és milliót ne­velkedtek az egész világon a Pravda betűin. Az elmúlt negyven esztendő alatt nemcsak hatalmas szervezővé, de hatalmas ideológiai fegyverré vált a Pravda a Bolse­vik Párt kezében. A I ravda nagy tanítója népi de­mokráciánknak, valamennyi '-sora ezernyi tanulságot nyújt szocialista építésünk, az ellenséggel vívott harcunk minden területén. A kom­munizmust építő szovjet nép adja át a Pravda hasábjain is harmincöt esztendő nehezen megszerzett ta­pasztalatait sztahanovistáinknak és párt funkcionáriusainknak, ‘agronó- musainknak és művészeinknek, tu­dósainknak és mérnökeinknek. Aki a Pravdát olvassa az előtt széles­re tárul a világ, kritikusabban nézi saját munkáját, új, nagyobb alko­tásokhoz nyer tudást és erőt. A Pravda legközvetlenebbül saj­tónkat tanítja. A Pravdát tekinti példaképének s igyekszik munká­jában megközelíteni pártunk tíz esztendős harcos lapja, a Szabad Nép. S hogy a Szabad Nép. és mindinkább az egész magyar sajtó sikerrel segíti a szocialista Ma­gyarország építését — abban nagy- része van napról-napra követendő példát mutató Pravdának. , Legyen ez a most megnyíló ki­állítás, amely a negyvenesztendős Pravda hősi történetét mutatja be, újabb uagyszeiii tanulság — a szovjet és a magyar nép barátsá­gát, törhetetlen harci szövetségét még szorosabbra- fűző kapocs. Hidas István elvtárs beszéde után a jelenlévők megtekintették a kiállítást. , A minisztertanács határozatot hozott a könyvtárak fejlesztéséről A minisztertanács határozatot hozott a könyvtárak fejlesztéséről. A határozat főbb rendelkezései a következők: i i | A szocialista építés sokrétű fel­adatainak megoldása, valamint a dolgozók széles tömegeinek egyre növekvő művelődési vágya szüksé­gessé teszi az állami, szakszerve­zeti’ és tümegszervezeti könyvtárak munkájának továbbfejlesztését. Meg kell teremteni az állami könyvtárak egységes rendszerét, amely biztosítja a tudományos könyvtárak tapasztalatát és segít­ségét a városi, községi, szakszer­vezeti és szövetkezeti könyvtárak számára. Ennek érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárat, mint az or­szág legnagyobb könyvtárát a tu­dományos és tömegkönyvtárak leg­fontosabb segítőjévé kell fejlesz­teni. Feladata saját könyvtári te­vékenységének továbbfejlesztése mellett a módszertani és biblio­gráfiai segítségnyújtás a többi könyvtáraknak. Az Országos Szé­chenyi Könyvtárban központi könyv­tártudományi módszertani kabine­tet kell létesíteni. Az Országgyűlési Könyvtár nyil­vános könyvtári tevékenységét ki kell fejleszteni. A Központi Műszaki Könyvtár külön feladata, hogy a közvetlen könyvtári tevékenység mellett rend­szeresen segítséget nyújtson a tö- megkönyvtáraknak a technikai iro­dalom propagandája terén. , 1952. év végéig minden megyé­ben, a megyei tanács intézménye­ként megyei és 1952-tő<l kezdődően 1954. év végéig minden járásban a járási tanács intézményeként járási könyvtárat kell szervezni. A me­gyei és járási könyvtárak feladata a közvetlen könyvtári tevékenység mellett a városi és községi könyv­tárak rendszeres szakmai, mód­szertani irányítása és támogatása, a szakszervezeti könyvtárak részére kellő segítség biztosítása. A könyvtárosképzés továbbfejlesz tése érdekében a jelenlegi pedagó­giai főiskola könyvtáros szakán az esti és leveliezőtagoz,at mellett eb­ben az évben meg kell indítani a nappali tagozatot. A magyar újságírók ünnepsége a Pravda megjelenésének 40. évfordulója alkalmából A Bolsevik Sajtó Napja és a Pravda megjelenésének 40. év­fordulója alkalmából a Magyar Újságírók Országos Szövetsége hét­főn délelőtt ünnepi ülést rendezett. Megjelent az ünnepségen Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési mi­niszter első helyettese, Mihályi! Ernő népművelési miniszterhelyet­tes, a M LÖSZ elnöke. Kelen Béla elvtárs, az MSZT főtitkára, vala­mint a magyar újságírók és írók sok neves képviselője. Resztvettek az ünnepségen: Viktor Makarovies Maligin, a Pravda budapesti tudó­sítója, Alekszandr Jakovlevics Beljajev, a Szovjet Tájékoztató Iroda képviselője, Nyikoláj Pavlo- vies Balakin, a TASZSZ iroda tu­dósítója, Ivan Fjodorovics Vinyi­csenko, az Izvesztyija budapesti tudó­sítója, valamint T. Zemcov, a Szov­jetunió magyarországi követségének attaséja, s a többi baráti állam bu­dapesti képviselői. Az ünnepi ülésen Belien Oszkár elvtárs, a Szabad Nép szerkesztő- bizottságának vezetője, a MUOSZ elnökségének tagja mondott beszé­det a Pravda 40 éves évfordulójá­ról, jelentőségéről és a magyar sajtó néhány feladatáról. A bonni kormány államhatárrá változtatja az övezeti elhatároló vonalat Az Adenauer-kormány elrendelte, hogy szigorítsák meg a határőrize­tet a Xyugat-Németország és a Német Demokratikus Köztársaság között húzódó elhatároló vonal mentén. Az övezeti elhatároló vo­nal egész hosszában tíz. kilométer széles záróövezetet létesítettek. Az övezeti elhatároló vonal mentén húzódó százméteres sávban a rendőrhatóságok útakadályokat és torlaszokat emelnek, őrházakat lé­tesítenek. A tíz kilóméter széles határöve­zetben a határőröknek joguk van, hogy előzetes felszólítás nélkül fegyverüket használják. A záróöve­zetben tartózkodó minden személy­nek igazolnia kell magát, meg kell engednie podgyászának átvizsgálá­sát, sőt a személyi motozást is. A nyugatnémet hátárrendőrség mun­káját az angol és az amerikai megszálló katonaság ellenőrzi. Ilyen módon a bonni kormány az övezeti» elhatároló vonalat Németország keleti és nyugati megszállási öve­zetei között valóságos államhatárrá változtatja. Zavar a bonni kormánykoalícióban a háborús keretszerződés miatt Nyugati hírügynökségek szerint az USA egyre erőteljesebben köve­teli a bonni kormánytól, hogy leg­később május 20-ig írják alá a háborús keretszerződést. Egész Né­metország dolgozó népe élesen szembehelyezkedik az amerikai dik­tátummal. A német nép határozott fellépése zavart és riadalmat kel­tett a bonni kormánykoalíció so­raiban, sőt magában Adenauer kereszténydemokrata pártjában, a UDU-ban is. Brentano a CDU parlamenti cso­portjának elnöke, levélben figyel­meztette Adenauert: Nyugat-Német- ország belpolitikai egyensúlyát bo­ríthatja fel, ha teljesíteni akarja az amerikai parancsot. A Szabad Demokrata Párt vezetői közölték, a Párt követeli, hogy a három nyugati hatalom külügyminiszterei és Nyugat-Németország képviselője kezdjenek tárgyalásokat a keret- szerződés teljes átalakítására. A Német Párt-ban hangsúlyozzák, amennyiben Adenauer aláírja a ke­retszerződést, az a veszély fenye­get, hogy a nemzetgyűlés elveti a keretszerződés ratifikálását. Adenauer a minisztertanácson azzal fenyegetőzött, hogy „szükség esetén” ratifikálás nélkül, a nyu­gati főbiztosok „törvényerejű pa­rancsával’ lépteti életbe a keret- szerződést. Megkezdődött a fém- és hulladékgyűjtő hónap Az első nap győztesei Nyíregyházán : az úttörők Az általános es középiskola könyvtárakat erőteljesen fejlesztőn’ kell. Az egyetemi könyvtárak a> egyetemi szükségletek ellátása mel­lett nyilvános könyvtári tevékeny­séget is végezzenek, nyújtsanak rendszeres bibliográfiai és módszer tani segítséget a tömegkönyvtárul részére. Minden könyvkölcsönzéssel fog lalkozó nyilvános tömegkönyvtárai a területileg illetékes járási, a já­rás alól kivett városokban a váro­si, budapssten a városi kerületi ta­nács végrehajtóbizottságánál 1952 szeptember 13-ig nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A könyvállomány ellenőrizhető' sége érdekében minden nyilvános tömegkönyvtár köteles könyvállo- Hiányáról pontos leltárt készíteni A könyvállományról minden nyíl vános tömegkönyvtár 1952 szeptem­ber 15-ig tartozik jelentést tenni a Központi Statisztikai Hivatalnak. A továbbiakban a népművelési mi­niszter évenkénti adatszolgáltatás­ra kötelezheti a nyilvános tömeg- könyvtárakat. Az illetékes helyi tanácsok köte­lesek ellenőrizni és támogatni a könyvtárak munkáját. A könyvek forgalmának növekedését az olva­sók igényeinek kielégítését. A helyi tanácsok kötelesek gon­doskodni az illetékességi területü­kön lévő könyvtárak anyagi szük­ségleteiről (megfelelő helyiségről, berendezésről, fűtésről stb.), a könyvállomány fejlesztéséről, az el- rongyolódott könyvek újrakötéeéről és a könyvtárosi állások betöltésé­ről. Gondoskodni kell arról, hogy az állami könyvtárakban a hivatásos könyvtárosok száma arányban le­gyen az elvégzendő feladattal. A könyvtáraknak az újonnan nnsgjeleuő könyvekkel történő el­látása a népművelési miniszter ál­tal megadott irányelvek alapján az Állami Könyvterjesztő Vállalat fel­adata. A könyvtárak könyvellátá­sának biztosítása céljából az Álla­mi Könyvterjesztő Vállalat keretén belül „könyvtárellátó”-t kell szer­vezni. Tegnap reggel elkezdődött a fém­es hulladékgyűjtő hónap, hogy min­den egyes napjának sok-sok kiváló eredménye, az eddig elkallódó, „ér­téktelen" vas- és fémhulladék va­gonok százait töltse meg, hatalma­san fejlődő iparunknak milliókat érő nyersanyagot adjon. Dolgozó népünk hűsává-vérévé válik a ta­karékosság, hiszen úttörő és fel­nőtt egyaránt tudja: a haza ja­vára. saját maga javára takarékos­kodik. Tegnap Nyíregyháza harmincegy pontján szólalt meg a zene a vö­rössel díszített átvevőhelyeken, ha­talmas, színes transzparensek hir­dették mindenütt, bogy „takaré­koskodj a haza javára, formáld saját jövődet!” A városi tanács erkélyén délelőtt szorgos kezek sze­relték a hangos bemondó hangszó­róját, hogy idejében tudtára ad­hassa a város dolgozóinak, kik az élenjáró békeharcosok, kik a leg­jobbak abban a harcban, amelynek sikerei új gépek, traktorok, szer­számok, háztartási cikkek ezrei számára adnak olcsó nyersanyagot. A társadalmi gyűjtés első nap­jának győztesei Nyíregyházán az úttörők voltak. Az átvevőhelyeken az igazi, élet csak akkor kezdődött el, amikor a kis úttörők kijöttek az iskolából. Piros arccal, nagy csörömpöléssel tolták kis szekerei­ket, fontoskodva rakták mázsára a „kincseket” amiket odahaza, szom­szédban, jóismerősnél kutattak fel. Egri Irén úttörő már 35 mázsa vas- és iémíiulladékot gyűjtött! Az MSZT Kossuth-téri gyűjtő- sátránál délután már több mázsa hulladék gyűlt össze, közel egy mázsa kovácsoltvas és sok sárga­réz és értékes színesfémhulladék. Az itt gyűjtő úttörők közt legjobb eredményt Benkel Dajos, a IV. sz. általános iskola tanulója érte el. Délután négy óráig vagy négyszer „fordult”, több, mint egy mázsa vas -és fémhulladékot gyűjtött üsz- sze. Az esti órákig érkező jelentések szerint a nap legjobb eredménye Egri Irén úttörőé, az V. számú is­kola 6/b osztályának tanulójáé, akt egymaga 35 mázsa vas- és fémhul­ladékot gyűjtött. Természetesen nem maga hordta a hulladékot az átvevőhelyre. Azt tartotta: főbbét észszel, mint erővel. Maga szervez­te meg a szállítást, „kutató mun­kája” során „feltérképezte a harci terepet” s pontosan beszámolt az átvevőhelyen, hová kell nagyobb mennyiségű hulladékért kocsit küldeni. Holik Ferenc, a IV. számú álta­lános iskola tanulója is hasonló szándékkal indult ..kincskereső” út­jára. De előbb jelentkezett a Di- mitrov-utea 130 szám alatti gyűj­tőhelyen : számítsanak rá, mert a környéken ő akarja a legjobb ered­ményt elérni. A Tiszamenti Vizműépítő Válla­lat Vörös Hadsereg-úti gyűjtőhe­lyén délután öt óráig mintegy 3 mázsa értékes hulladék gyűlt ösz- sze. Itt is az úttörők, az iskolások voltak a nap győztesei. Az úttörők még a legkisebbeket is mozgósítot­ták. A nagyobb óvodások is reszt­vettek a kincskeresésben. A kis szántó Józsika például vagy négy­szer felkereste az átvcvőlielyet, 8, megható volt, ahogy a pöttöm a ir­tó súg dobozíkában hozta az össze­gyűjtött „kincseket”. Verseny a gyűjtőhelyek közt A Tiszamenti Vízműépítő Válla­lat gyűjtőhelye versenyez a Tata­rozó Vállalat és a 61/2 Építőipari Vállalat gyűjtőhelyeivel. Kurucz Antal elvtárs, az MSZT városi propagandistája vállalta, hogy aj Kossuth-téri gyűjtőhely 100.000 kiló vas- és fémhulladékot ad az állam­nak. Ugyanakkor versenyre hívta a megye valamennyi járási MSZT propagandistáját. 21 hulladékgyűjtési verseny jutalmai A Melléktermék és Hulladék­gyűjtő Vállalat jelenti: a hulladék­gyűjtési verseny legjobbjai jutal­mat kapnak. Jutalomtárgyak: két kerékpár, hét futball-labda, három kosárlabda, nyolc méter angln, két pólóing, egy fényképezőgép, egy karóra, egy rádió, egy melegítő- sportruha, sok értékes könyv, töltő­tollak, csavarosceruzák, körzőkész­letek, gyönyörű verseny-zászlók az úttörőcsapatok, brigádok számára. Ugyancsak a MÉH közli: Az át­vevőhelyek nyitvatartási ideje reg­gel hét és 10 óra között, továbbá délfltán 14 és 19 éra között van, Itt veszik át a társadalmi gyűjtésnél összegyűlt vas-, fém- és más hulla­dékokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom