Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-06 / 104. szám

4 NÉPLAP 1952 MÁJUS 6, KEDÜ TOBCA 9 Az Állami Operaház társulatának előadása Nyíregyházán A zene a film, irodalom, színház mellett szintén arra hivatott, hogy kialakítsa a szocialista társadalom új emberének művészi ízlését, arra hivatott, hogy dolgozóinkat a szo­cialista társadalom felépítése érde­kében nevelje. Ma már büszkén mondhatjuk el. hogy a mi hazánk­ban a kultúra és művészet egész gazdagsága a népet szolgálja. S a mi művészeink arra törekednek, hogy a legjobbat, a legtöbbet adják a népnek. S ezt nem utolsósorban azzal teszik, hogy a honi és kül­földi klasszikusok legmara-dandóbb alkotásait megismertetik kultúrára, műveltségre szomjazó népünkkel. Az Állami Operaház társulata, a MÁV szimfonikus zenekara Varga Pál vezényletével Pucci Tosca című melodrámáját mutatta be vasárnap este a nyíregyházi Városi .Színház­ban, A felszabadulás előtt ilyen elő­adást egyetlen egyszer sem rende­zett az Állami Operaház. Függö­nye csak a 'kiváltságosak előtt gör­dült fel. Ma olyan neves művészek ismertetik meg a vidéki dolgozók­kal is a zenekultúra gyöngyszemeit, mint Rigó Magda, Király Sándor s a társulat több jeles művésze. Ezek az események — az Állami Operaház vidéki előadásai, jelentős eseményei kultúrforradalmunknak — mintahogy a vasárnapi nyíregy­házi előadás is ilyen jelentős ese­ménye volt megyénk kultúrforra- d almának. Puccini abban az időben élt, ami­kor Európában a polgári osztály általában, szinte teljes mértékig a reakció bástyájává válik a hala­dás erejéből. Ez különösen a bis- marcki Németországra vonatkozik. Nem véletlen, hogy Wagner Richard az „Istenek alkonyában” észreveszi, hogy a polgári társada­lom kultúrájában már nincs jövő, s hangja utolsó müveiben meglia­s.onlott. Ugyanakkor azonban Európa más részén az 1850—60-as években komoly jelei mutatkoznak a zeneszerzőknek a polgári hala­dással való szoros kapcsolatainak, Olaszország még nem Jutott tül a nemzeti polgári forradalom tető­pontján, ebben az időben küzdött a nemzeti egységért. E harc meg­testesítője a nagy olasz operaszer­ző, Verdi volt. Természetesen ez az időszak nem maradt hatás nélkül másra sem. így Puccinira sem. ki 1858-ban született. A ,,Tosca” a feltörő polgárság harcát fejezi ki a feudális zsarnoksággal szemben. Rövid tartalma ez: A francia for­radalom hatására megalakult ró­mai köztársaságot a zsarnokság rövid időre leveri, a köztársaság vezérét, Angelottit börtönbe vetik. Angelotti megszökik s őt Mario Cavaradossi festőművész rejti el a nyári lakában. Scarpia rendőr­főnök. Róma zsarnoka kopóit, spic­liéit a forradalmár nyomába uszít­ja. Cavaradossi szerelme Tosca Floria, az énekesnő. Scarpiának, a vén kéjenenek megtetszik a nő s meg akarja szerezni magának. Egy, áruló nyom segítségével a rendőr­kopók megtudják, hogy Cavara­dossi rejtegeti Angelottit s a fes­tőt elfogják. Scarpia Tosca füle- hallatára kínoztatja, Tosca nem bírja tovább: elárulja a köztársa­ság vezérének rejtekhelyét, hogy a kínzók közül megszabadítsa szerel­mét. Cavaradossit nem is kínozzák tovább, azonban a zsarnok utasí­tást ad kivégzésére. Egy feltétellel hajlandó szabadomboesátani: ha övé lesz Tosca. Tosca színleg bele­egyezik. menlevelet irat Scarpiával s utána agyonszúrja. A zsarnok azonban minden szavával hazudott. Szolgáinak nem azt az utasítást adta, hogy Tosca engedékenysége után engedjék szabadon Cavarados- sit, hanem azt, hogy végezzék ki, márcsak azért is, mert közben az ellenforradalom vereségéről érke­zik hír, s mégjobban fellángol benne a zsarnoki bosszú. A festőt meggyilkolják, Tosca öngyilkos lesz. Drámai feszültség izzik mindhá­rom felvonáson keresztül Puccini melodrámájában : a haladást kép­viselő becsületes emberek élet­halál harca ez a gonosz zsarnokság ellen. S Puccini arról beszél a Toscában, hogy a forradalmak, a szabadság kivívása nem jár áldo­zatok nélkül. A szabadságért, a haladásért harcolni kell s ennek a harcnak elesett bősei, véres áldo­zatai vannak. A társulat tagjai, különösen Rigó Magda átérezték a mű eszmei mondanivalóját. Szta- nyiszlavszkij mondotta az opera művészeinek: „Önöknél, az opera­színpad művészeinél a szerep adott körülményeinek teljes kerete meg­található a kész ritmusban. Olyan, mintha felépített házat kaptak vol­na. csak ki kell világítaniok. be kell füteniök és meg kell tölteniük szívük nemességével, bubájával, gondolataikkal, szavaikkal, hang­jaikkal.” Ez azt is jelenti, hogy minden mozgás, minden mozdulat alapjának a színpadon a belső tar­talomnak kell lennie. Ennélkül nem beszélhetünk átélésről. Az előadás részleteinek nagy többsége mély átérzésről tanúskodik. így volt ez Tosca imájánál (Rigó Magda), Scarpia első felvo­násvégi áriájánál. A forró sze­relem mélysége, szépsége zengett Király Sándor levéláriájában — s még jobb lett volna, ha a közön­ség közbenső tapsa nem zavarja az előadást — ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy nem sikerült az előadás minden részében elmé­lyülni eléggé, mint például Tosca és Cavaradossi börtönben való ta­lálkozási jeleneténél. Itt nem volt meg eléggé az ének és játék egy­sége, amely elengedhetetlen a mű mondanivalójának minél tökélete­sebb kifejezéséhez. — Néhány ilyen fogyatékosságtól eltekintve azonban elmondhatjuk: igen gazdag és értékes kulturális eseményben volt részük a nyíregyházi dolgozóknak, akik remélik, hogy az Opera tár­sulata gyakran felkeresi őket elő­adásaival. S. J. Á nyíregyházi MÁV színjátszóinak előadásáról Néhány nappal ezelőtt a nyír­egyházi MÁV kultúrcsoportja jól­sikerült előadást rendezett a Vá­rosi Színházban. A hálás közönség tapssal jutalmazta a sikeres ala­kításokat. Petőfi: János vitéz című daljátékát vitték színre. Amíg el­érkeztek odáig, hogy ezzel a hatal­mas felkészülést igénylő darabbal megjelenhettek a Városi Színház színpadán, hónapokig tartó lelkes próbák folytak. A kultúrgárda tag­jai egytől-egyik résztvesznek a ter­melőmunkában is : az .egyik vonat­kísérő, a másik forgalmista, a har­madik távirdász stb. Sokszor meg­történt az, hogy bizony hosszú, fá­radságos szolgálatban töltött nap után vagy reggel korán kezdtek hozzá a kultúrcsopoTü tagjai a próbákhoz. Ez az áldozatkészség példamutató a többi üzemi kultúr- csoportok számára. De nem jelenti egyben azt. hogy most a MÁV kultúrcsoportja meg­elégedhet a sikerrel. Gyakrabban szeretnénk látni a MÁV .színjátszó- gárda tagjait. Necsak hosszantartó próbákat igénylő ha romfel vonásos nagy színdarabokkal készüljenek, hanem időszerű egyfelvonásos szín­darabokkal is. Meg kell említe­nünk azt is, hogy igen jó adottsá­gokkal rendelkező táncosokkal di­csekedhet a MÁV kultúrcsoportja, ami bebizonyosodott a János vitéz előadásánál a tündértánc előadói­nál. De nagy hiba az, hogy a kul- túresoport nem igyekszik kihasz­nálni ezeket az adottságokat arra. hogy egy jó népi tánccsoportot ala­kítson. Irányi István, a József Attila kultúrotthon színjátszó szakkör vezetője. Örömmel iidvözlik a íöldművesszövetkezetek a Járási Szövetség megalakítását Kormányunk lehetőséget adott arra, hogy szövetkezeteink a meg­növekedett feladatuk végrehajtását sikeresen tudják megoldani azzal, hogy a járási székhelyeken meg­alakul az eddigi járási kirendeltsé­gek helyett a Járási Szövetkezetek Szövetsége. A járási értekezletek küldöttei beszámolnak a szövetkezetek mun­kájáról, az elért eredményekről s a munkaközben felmerülő hibákról, örömmel iidvözlik az önálló Járási Szövetséget, mert munkájukhoz sokkal nagyobb segítséget fog nyúj­tani. mint a járási kirendeltség, mert ellenőrzéseik során felszínes munkát végeztek úgy a járási ki- rendeltség, mint a MÉSZÖV dol­gozói. A mátészalkai küldöttválasztó gyűlésen Iván János járási kül­dött arról számolt be, hogy szövet­kezetüknél még mindig dolgoznak olyanok, akik hátráltatják a szö­vetkezet munkáját. A felvásárlás és a fogyasztás terén is olyan ma­gatartást kell tanúsítanunk dolgozó parasztságunkkal szemben, amely megfelel szocialista kereskedel­münknek. Nem ez látszik meg a géberjéni földművesszövetkezet boltkezelőjénél, akinek az üzlete piszkos, a dolgozók áruellátásával keveset törődik, s mindezek tete­jébe a vásárlóközönséggel durván bánik. Elmondják a küldöttek, hogy még nagyon sok tennivaló van a szö­vetkezeti munka elvégzése terén is. Nem tartják be egyes szövetkeze­tek a pénzügyi fegyelmet és a ve­zetőség nem folytat rendszeres el­lenőrzést a szövetkezet ügymeneté­ben. A küldöttek megfogadták, hogy további munkájukat szorosan a helyi pártszervezettel és a tanács­osai karöltve fogják végezni és az eddig elkövetett hibákat ki fogják javítani. Csomáli Erzsébet MÉSZÖV. Rádióműsor MÁJUS 6. KEDD KOSSUTH-RÁDIÓ : 5.30: Hírek. Lapszemle. 540—8.20-ig: Hergeli ze­nés műsor. 6.45: Hírek. 7.45 ^Levele­zőink jelentik. 11.30: A Rádió asz- ezonynovata. ,11.30: 11.50: Hangleme. «ek. 12.00: Hírek. Hangos Újság. — 12.30: Szabad népek dalai. 13.00: Hangstzerezólók. 11.50: Körösi Du­dus Zoltán és zenekara játszik. — 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: Készletek Miiljutyin operett­jeiből. 15.30: Hanglemezek. 15.30: Áriák és kettősök. 16.20: Iskolások rádiója. 16.40: Orosz nyelvlecke a gimnáziumi tankönyv alapján. 17.00* Hírek. 17.15: Élenjáró magyar együttesek. 17.45: Termelési híradó. 18.00: Szívek keresik egymást. Vaj­da István vidám összeállítása. 19.00: Egy falu — egy nóta. 20.00: Han- gos Újság. 20.40: A begyűjtési ver­seny hírei. 20.45: Hanglemezek. — 21.00: Egri csillagok. Rádiójáték. 22.00: Hírek. 23.15: Tánczene. 24.00: Hírek. PETÖFI-RÁDIÓ: 6.00: Hangleme­zek. 6.45: Jó reggelt, gyerekek! —' 7.001: Operettrészletek. 7.55: Magyar népzene. 8.30: Zenekari muzsika. — 9.20: Ifjúsági műsor. 9.40: Gycrmek- zene. 10.00: Hírek. 10.25: Rohmann Henrik h ár fázik. 10.45: Hanglemezek. 15.00: A Magyar Rádió szórakoztató zenekara játszik. 16.00: Ady Endre élete és művei. X. 16.30: Zenekari hangverseny. 17.00: Rácz Aladár Koseuth-díjas művész cim bal mozik. 17.30: Hírek. 17.40: Hanglemezek. 17.55: Muzsikáról mindenkinek. — 18.40: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.00: Uj magyar eredmények a fi­zikában. 19.15: Sportnegyedóra. — 19.30: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. 20.10: Hangleme­zek. 22.00: Hanglemez. 22.05: Ma­gyar művészek muzsikálnak. FELHÍVÁS Felhívjuk a dolgozók figyelmét, hogy Szövetkezetünk bármely részle­gének javításra leadott cipőket min­den esetben, két héten belül szíves­kedjenek kiváltani, mert tároló he­lyiség nem áll rendelkezésünkre. Amennyiben két héten belül a ja­vításra beadott cipőket nem válta­nák ki. úgy kénytelenek leezünk a kész javított cipőket értékesítés vé­gett az Ál'lami Bizományi üzletnek átadni. Nyíregyházi Cipész Kisipari Termelő Szövetkezet. Apróhirdetés Keresünk felvételre szakképzett ko­vács, bognár és szíjgyártó mestere­ket. jelentkezni lehet írásban vagy személyesen az Állami Kordélyos Vállalat tiszalöki Kirendeltségénél. Tiszaiul;, Kosfvi*h-u. 06. szám aIP - * ­Nyíregyházi Építők—Egri Fáklya 1:0 (0:0) Bujtosi pálya, 5000 néző- Vezette: MEGYEI BAJNOKSÁG Ny. Építők: Bakos», — Albert, Tóth, Tölgyesi, — Jiavacs, Szarva«, — Paiics-kó, Parti, Maxim, (Liptai), Parragh, Kovács. Eger: Vincze, Bóta, Szentmarjai, Báder, — Lev- kovs'zki, Boros, — Szabó, Liszkai. Bor­bély, Nagy, Kovács. Az egriek kezdenek és mindjárt tá­madói a g lepnek lel, de csak a 16-ősig jut el h labda, mert Albert leliazabadít. Az Építők átveszik a já­ték irányítását. Állandóan az egriek kapuja előtt tanyáznak a nyíregy­házi csatárok. Az egri védecm azonban jól tömörül. Kovács, majd Parti lövését tisztázzák az egriek. Szögletet harcolnak ki a nyíregyhá­ziak. A berúgás után ott pattog a labda az 5-ösön belül, Vincze a föl­dön fekszik, de Maxim rúgását Szent­marjai a gólvonalról kifejeli. Pergő­tűz alatt van az egriek kapuja, azonban a hazai csatársor a legjobb helyzeteket sein tudja értékesíteni. A 15. percben Kovács egyedül fut a kapu felé, Bóta eléri 03 becsúszó sze­reléssel megmenti kapuját a góltól. (Kovács sokat várt a lövéssel). A 19. percben Szentmarjai hátrafelé fejel­ve akar tisztázni egy hazai táma­dást. Vincze előbb kijön a kapujá­ból. s mellette a ka’pufáról pattan vissza a labda. A 20. percben már az ötödik szögletet rúgja a hazai csa­pat, minden eredmény nélkül- A 41. percben Parragh és Kovác3 vezet szép támadást. Kovács szépen ível közép­re, Parti fejjel az ötös álló Pa- licskóhoz csúsztatja a labdát, aki nagy góllielyzet-ben csúnyán mellé lő Az egri csatárkor próbálkozásait még a 16-oson kívül szereli az Építők vé­delme. A második félidőben még nagyobb lelkesedéssel küzd a hazai csapat. — Szinte percenként adódik a gólhely­zet az egriek kapujánál. Parragh labdáját Kovács iövésszerűen adja be, Palicákó fejese alig kerüli el a kaput. Tóth hosszú leadásával ismét Pailicekó ugrik meg, lövését azonban Vincze biztosan fogja. Gyönyörű lab­daadogatással hozzák fel az Építők csatárok a labdát, kavarodás tamad az egriek kapuja előtt, Partihoz ké­jül a labda, lövess a felsőkapufa fe­lett süvít el. Kirúgás után ismét Parti szerzi meg a labdát, de lövését most Vincze teszi ártalmatlanná. — Teljesen bejzorullnak az egriek. A nyíregyházi védelem a félpályáról küldi vissza a Jabdát. A 16. perc­ben születik meg a mérkőzés egyet­len gólja. A félpályáról Kovács hoz­za fel a labdát, magára von két vé­dőt és szép lapos ladbdával ugratja ki Parraghot. Parragh kicselezi a támadó {Szentmarjait, majd jobbiáb- bal 20 méterről nagy gólt ló. Az Építők ostroma, a gól után még fo­kozódik, az egri védelem azonban ön- feláldozóan játszik és az utolsó pilla­natban mindig jól lép közbe. Már csak 5 perc van hátra a mérkőzés­ből, amikor az egri csapat támadni kezd. Egy komoly gólhelyzetük is adódik, de Bakos ártalmatlanná teszi az egri Kovács lövését. A hazai csapat döntő fölényben volt a mérkőzésen, azonban a leg­jobb helyzetből sem tudott gólt rúgni. Bakos kevés dolgát jól végez­te. A hátvédhármas a lestaktikát al­kalmazta, amely néhány esetben majdnem megbosszulta magát. Albert mindig bentragadt. A védelemből Tóth játéka emelkedett ki, fejjel és lábbal egyaránt jól rombolta szét az egriek támadási próbálkozásait. Le­adásai mindig emberhez szálltak. — Tölgyesi is jól megállta a helyét. A két fedezet rengeteget dolgozott. — Minden labdán rajta voltak s nagy részük van abban, hogy az egri ösz- szekötők nem tudták felhozni a lab­dákat. Szarvas a. védekezésben, Ha- vacs a. támadások elindításában je­leskedett. A csatársorból a két ös­szekötő játéka emelkedett ki. Parti jól épített, eok lövést is küldött ka­pura, de lövéseit nem kísérte szeren­cse. Parragh hatalmas munkabírásá­val tűnt ki s ezenkívül szép gólt is rúgott. A rangsorban Kovács követ­kezik, aki különösen a második fél­időben játszott jól. Hibája hogy lö­vésre nem mer vállalkozni. Palicskó- nak jó lefutásai voltak, beadásai azonban még mindig nem javultak. Ezenkívül egymaga három gólt rúg­hatott volna. A csatársor leggyen­gébb embere Maxim volt Sokat forgo­lódott a labdával, körülményesen akarta megoldani a helyzetet s az egri védelemnek mindig volt ideje, hogy közbelépjen. Sérülése után a helyére beálló Liptai is gyengén ját­szott. Hamar játékvezető jól bírásko­dott. A keleti csoport mérkőzéseinek eredményei: Misk. Honvéd—Gyöngyös 4:0, D. Honvéd—Salgótarján 8:3, Ózd'—D. Lokomotív 1:1, Misk. Loko­motív—Dunakeszi 4:0, Sátiora.'jauj- hcly—D. Dózsa 3:2, Sa.jószentpéitr— Pereces 1:0, Misk. Építők —Ha t\ a n 2:0, Bp. Lokomotív—Vasas BYK 1:0. A keleti-csoport bajnoki táblázata: Misk. Honvéd 11 6 5 — 41:14 17 Debr. Honvéd 11 8 1 2 54:21 17 Saj őszen tipéter 11 8 — 3 18:17 16 Bp. Lokomotív ll 6 2 T 26:13 14 Miskolci Lók. 11 6 2 3 24:13 14 ózdi Vasas 11 6 2 3 20:15 14 D. Lokomotív 11 5 3 3 19:18 15 Misk. Építők 11 3 5 3 11: 8 11 Eger 11 4 3 4 25:18 11 Salg. Vasas 11 5 1 5 22:25 11 Pereces 11 5 1 5 16:21 11 Ny. Építők 11 4 2 5 16:15 10 Vasas BVK ll 3 3 5 12:19 9 Gyöngyös ll 4 1 6 17:24 9 D. Dózsa ll 4 — 7 24:21 8 Hatvan ll 2 1 8 11:28 5 Sát. Petőfi 11 1 3 7 8:51 5 1 )una koszi 11 1 1 Q 11:54 Ny. Kinizsi—Mszalkai építők 2:2 (1:1) Csapkodó játék. A mátészalkaiak sokkul jobban játszottak. Jóval több támadást is vezettek, mint a nyír­egyháziak. Az első félidőben Szép 11-esből szerezte meg a vezetést az Építők csapatának, majd Bodnár egyenlített. A második félidőben is inkább a szálkáink támadtak es Krastznai révén a vezetést is megsze­rezték. Súlyo-s bírói tévedésből egyen­lítettek ki a nyíregyháziak. A 11-es be rúgása után a szálkái Puskás, sportszerűtlenül viselkedett a bíróval szemben s ezért a- kiállítás sorsára jut. Kerekes játékvezető gyengén ve­zette a mérkőzést. Ny. Dózsa—Balkány 4:0 (3:0) A Dózsa csatárai pompás támadá­sai jellemezték a mérkőzést. Az első gólt Lovász ll-e=böl szerezte meg. —* Majd Szarvas rúgta a második gólt. A félidő végeredményét- Papp szép gólja állította be. A második félidő­ben alábbhagyott a Dózsa-nyomás, a bal Irányiak is vezetnek egy-két erőt­len támadást. A 25. percben Lová-z kihagyott egy 11-est, a másik olda­lon Szilágyi ismételte meg ugyanezt. A mérkőzés utolsó két gólját Mester szerezte. A balkányiaknak sürgősen le kell szokni a mérkőzésközbeni sok beszéd­ről és a bíró sértegetéséről. A játék­vezető különben is jól vezette a mér­kőzést. Nyírbátori Kinizsi—Nyirmada 2:2 (1:1) A mérkőzés elején a nyírmadaiak támadnak és a 8. percben meg )• szerzik a vezetést. A nyírbátori csa­pat Vágó góljával válaszol. Továbbra is a hazai csapat támad, a vendégek •lefutásokkal veszélyeztetnek. A fél­idő további része mezőnyjátékkal te­lik el. A fordulás után fergeteges tá­madásokat indít a mádai csapat, de hazai védelem jól hárít. A 10.. perc­ben Fábián 30 méteres lövését a mudai kapus nem tudja fogni. A ha­zaiak tovább folytatják támadásai­kat. de a csatárok a kínálkozó gól­helyzeteket nem tudják jól kihasz­nálni. A 30. perctől kezdve a ma­diaiak 10 emberrel játszottak, mert egyik játékosuk kiállítás sorsára ju­tott. A 10 emberrel küzdő madaiak a 38. percben kiegyenlítettek. A Ki­nizsi még megszerezhetné az utolsó percekben a győzelmet, de Fábián csak a kapufát tudja eltalálni lövé­sével. Jók voltak: Debreceni. Seres. Hódi és Fábián, a vendégek közül a védelem, vaLamint Csonka és Groholy. Záhonyi Lokomotív—Demecserí Szikra 1:0 (1:0) A na.gy lelkesedéssel játszó záho­nyiak az első félidő elején több tá­madást vezettek a hazaiak kapuja ellen. Az egyik támadás végén Szabó kavarodásból a hálóba továbbította a labdát. Ezután a hazaiak vették át a játék irányítását és szinte ogy- kapura játszottak. A jól tömörülő záhonyi védelmet nem tudták áttör­ni. Jók voltak: Csépke, Balogh, il­| let ve Mészáros I. és Nagy. Tiszalök—Szabolcsi Bástya 0:0 A Szabolcsi Bástya az első félidő­ben hatalmas iramot diktált, de a szépen felépített támadásokat Maru- sinec és Szántai nem tudták értéke­síteni. A második félidőben feljött a YTzmü csapata, de most a Bástya vé­delme hárította el a veszélyes táma­dásokat. Jók voltak Németh, Milotai, Kaszner és Biró. Vás árosn a mén y—Raka ma z 6 :3, — Kisvárda—Ny. Lokomotív 2j0. Nyirmada JO 7 3 — 18: 8 17 Kisvárda J-0 7 2 1 25:12 16 Ny. Lokomotív 10 6 3 1 28:11 15 Ny. Dózsa 10 5 4 1 26:15 14 Balkány 10 6 — 4 31:18 12 Tiszalök 10 4 3 3 25:14 11 Nyb. Kinizsi 10 4 2 4 23:23 10 Rakamaz 10 4 2 4 25:26 10 V.-namény 10 3 2 5 23:28 8 Demecser 10 2 2 6 19:26 6 Sz. Bástya 10 1 4 5 15:22 6 M.-szálkái Ép. 10 2 2 6 12:25 6 Záhony 10 1 3 6 10:36 5 Ny. Kinizsi 10 — 4 6 13:26 4 Kovács József új országos csúcsot futott A Csepeli Yrasaa szombati országos versenyén a nyíregyházi Kovács Jó­zsef 3000 méteres futásban új or­szágos csúcsot futott. A légi csúo&ot (Szabó Miklós 1937-ben állította fel. Kovács ideje 8:17.6 Az NB l-GS mérkőzések eredmé­nyei: Bp. Honvéd—Bp. Bástya 1:1, Bp. Kinizsi—Csepel 3:1. Bp. Postás- Szeged 3:0. Diósgyőr—Dorog 0:0, Salgótarján—Győr 3:1, Szombathely —Pécs 4:1. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉ7I Felelős szerkesztő: Siklási Norbert Felelős kiadó: Győré József Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70, 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza Dózsa György-utea 5. ?zám

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom