Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-06 / 104. szám

2 NÉPLAP 1052 MÁJUS 6, KEDD Tanuljunk a Bolsevik Párt tapasztalataiból: Ifjú kommunisták bolsevik nevelése X szovjet társa dalom szervező és !rá nyitó ereje — Uenin-Sztálin pártja, a dolgozók harcos élcsa- jtata. A Bolsevik Párt szüntelenül harcol a szovjet állam megszilárdí­tásáért, a kommunizmus felépíté- sóért. A Kommunista Párt rendszere­sen bővíti sorait a munkások, kol­hozparasztok és az értelmiség leg­jobbjainak bevonásával, A kommu­nisták a szovjet nép legjobb fiai, akik feltétlen odaadással viseltei­nek Lenin és Sztálin nagy iigye iránt, olyan emberek, akik minden erejüket és tudásukat a kommu­nizmus építésének szentelik. A l’árt tagjai mindenütt hatalmas munkát végeznek — az iparban, a mezőgazdaságban, a hivatalokban és a tanintézetekben, a kommuniz­mus hatalmas építkezésein egy­aránt. Mindenütt a dolgozók élén járnak, ők azok, akik megszerve­zik a tömegeket a kommunista épitőnmnka úja iái sikereiért folyó harcra, akik ]>enin és Sztálin min. dent legyőző eszitnéii beviszik a tö­megek közé. A fiatal párttagok nevelését a Bolsevik Párt mindig legfőbb fel­adatának tekintette. A helyi párt- szervezetek egyre nagyobb figyel­met szentelnek a fiatal párttagok ideológiai fejlődésének és bolsevik nevelésének. A legtöbb politikai is­kolán, tanulókörökben és szemi­náriumokon törekszik elméleti szín­vonalának emelésére, vagy egyéni­leg tanulmányozza a marxista- leninista elméletet. Egyre gyakrab­ban kerülnek napirendre a fiatal párttagok nevelésének kérdését a taggyűléseken és a pártbizottságok teljes ülésein is. Mindez nagy mér­tékben elősegíti a fiatal párttagok aktivitásúnak fokozását a párt- és társadalmi életben. A tagjelöltség lehetővé teszi a tagjelölt számára, hogy megismerkedjék a Párt pro­gramjával és alapszabályaival, a pártszervezet számára meg azt, hogy megismerkedjék magával a tagjelölttel, egyéni képességeivel, és tulajdonságaival. A pártszerveze­teknek a tagjelölttel első perctől kezdve szakadatlanul foglalkozniuk kell, gondoskodniuk kell ideológiai és politikai fejlődésükről és segít­ségükre kell lenniük a marxista- leninista elmélet elsajátításában. A nagy Sztálin arra tanít, hogy a káderek leginkább a gyakorlati munkában, a nehézségek elleni harcban, a nehézségek folyamán ed­ződnek meg. A feladat tehát az. hogy az összes párttagot és tagje­löltet bevonjuk a pártszervezet gyakorlati munkájába, mindenki­nek képességei szerint konkrét párt- munkát kell adni, a pártmunka teljesítését ellenőrzni kell, hogy a fiatal párttagokba beidegződjék a szervezettség, a párt fegyelem és a rájuk bízott munka iránti felelős­ség érzése. A pártszervezet egész munkájának hozzá kell já­rulnia ahhoz, hogy a kommunista betöltse élenjáró szerepét a ter­melésben, hogy állandóan a bolse­vik kritika ás önkritika szellemé­ben nevelődjenek, hogy könyörtele­nek legyenek saját hibáikkal és hiányosságaikkal szemben, hogy mind magasabb követelményeket támasszanak magukkal szemben. A nevelőmunka megköveteli, hogy egyénileg közeledjünk az em­berekhez. Ahhoz, hogy meggyorsít­suk a fiatal párttagok fejlődését, végtelen türelemlnel kell foglal­kozni mindegyikükkel, segíteni kell őket abban, hogy minél hamarabb áthassák őket a bolsevikok nagy­szerű tulajdonságai. A fiatal párt­tagok állandó nevelése terén az alapszervezetekre vár a legnagyobb feladat, hiszen az ő közvetlen ve­zetésük és ellenőrzésük alatt fo­lyik a párttagok egész tevékeny­sége. Az alapszervezeteknek gondos figyelemmel kell követniük minden párttag munkáját, fejlődését és be kell vonni őket a Párt és a kor­mány határozatainak végrehajtá­sáért folyó aktív harcba. Az eddi­ginél még jóval több figyelmet kell hogy szenteljenek a fiatal pártta­gok nevelése megszervezésének a járási, városi és területi pártbizott­ságok is. T.’gy kell tekinteni ezt az ügyet, hogy minden párttag példát mutasson a tömegeknek és hogy példamutatásával maga után vonja a tömegeket. Minden kommunistá­nak kötelessége, hogy ott küzdjön azoknak a harcosoknak első sorá­ban, akik a szovjet állam hatalma további megszilárdításának, a kom­munista -társadalom felépítésének feladatát tűzték ki maguk elé. MEDDIG AKAR MÉG VÁRNI A HIBÁK KIJAVÍTÁSÁVAL A NYÍREGYHÁZI TATAROZÓ VÁLLALAT?! Szervezetlenség, a munka lég velem súlyos hiányosságai gátolják a Ganz-építkezest Sok szó esett már a sajtó hasáb-1 join is a nyíregyházi Tatarozó Vál l laiat Ganz-építkévéséről, a munkán akadályozó hiányosságokról. Aj munka jelenlegi súlyos szervezet-! lensége, a laza munkafegyelem —f azt mutatják, hogy a Tatarozó Vál­lalat vezetősége még mindig nemi tett semmit az építkezés fékjeinek A sajtóban legutóbb megjelent cikk után némileg javult ugyan a helyzet, de nem tartott sokáig a javulás, nem hozott kellő ered­ményt. A munkafegyelem nem szi­lárdult meg, továbbra is súlyos szervezetlenség gátolja az építke­zést. Pedig minden lehetősége meg­volt annak, hogy a Ganz-tanműhely eltávolítása irányában. építését idejében befejezzék. Hem használják ki a munkaidőt, a munkások 80 százaléka 100 százaíékon alul teljesít! termelési sikerek. Erről az építke­zésről azonban csak azt lehet meg­írni, hogy súlyos hiányosságok vannak a munkafegyelemmel. Május 3-án 29 segédmunkás közül 1! hiányzott — természetesen igazolatlanul. A hiányzók miatt a kőműves szak­munkások sem tudtak megfelelően dolgozni. Kern kell azt hinni, hogy az építkezés valamennyi dolgozója fe­H» a vállalat szakszervezetének vezetősége, ha a műszaki vezetés figyelemmel kísérte volna a tíz- naponként esedékes dekád-jelenté­seket, már régen kiderült volna, hogy a Ganz-épít kezesnél nem hasz­nálják ki a munkaidőt, a 48 órás munkaidő 30—60 százalékát eljjo- csékolják. Ugyanakkor az építke­zésnél dolgozó munkások nem ke­vesebb, mint nyolcvan százaléka nem teljesíti a normát, 100 száza­lékon alul vannak.-általános „rend” az építkezés­nél. hogy fél nyolc helyett sokan nyolc órakor kezdenek munkához. a félórás ebédidőt még megtoldják egy fél órával, s négy óra előtt tíz perccel, 40 perccel a munkaidő vé­gezte előtt — alig látni valakit dolgozni. Ki-ki mosakszlk (munka­időben!), holmiját szedi rendbe. Május másodikán történt például, hogy reggel fői nyolc helyett nyolc óra tíz perckor kezdődött el a munka, a szakmunkások azonban még később kezdtek, mert nem kap­tuk meg a szükséges anyagot. (Váj­jon gondoltak-e már a vállalatnál a tízperces mozgalomra, amely a munkaidő teljes kihasználását biz­tosítja? !) gyelmezetlen, rossz munkás. A leg­többje becsületes, elítéli a fegye­lembontókat, s sürgős intézkedése­ket követelnek a szervezés megja­vítására, a munkafegyelem meg­szilárdítására. Nanszák elvtárs, aki például a Sernevál-építkezésen a Sztálin-müszak zászlaját nyerte el kiváló munkájával, s becsületes társai is azt mondják: a Tatarozó Vállalat vezetői mit sem törődnek ezzel az építkezéssel, pedig itt van a központban. Havonta ha egyszer kijön valaki. Akkor sem történik semmi. 16 kőműves hét, 29 segédmunkás tizenegy „brigádban“... Napközben is előfordul —- leg­főképp a dekádjelentések elkészí­tése idején —, hogy az idegen úgy látja, mintha nem is dolgozna sen­ki az építkezésnél. Csak itt-ott lát­ni embert. Mert mi történik pél­dául a dekádjelentések készítésé­nél? Az, hogy a brigádvezetők (munkaidő alatt!) a jelentéseken dolgoznak, s mindegyiknek „segít" a brigád egy tagja .. . Hogy ki dol­gozik? Azt nehéz lenne megmon­dani, mert a legtöbb „brigád” egy brigádvezetőből és egy brigádtag- hől áll, jó eset, ha a brigádnak a vezetőn kívül két tagja van. Az 1.600 munkaóra esett Pártunk és kormányunk az egyik legfontosabb feladatként jelölte meg a munkafegyelem megszilárdí­tását. Napi sajtónkban a cikkek és építkezésnél 16 kőműves bét bri­gádot alkot. 29 segédmunkás íredig tizenegy „brigádba” tömörült. El­lőhető, hogy a brigádvezetőknek nem kis fejtörést okoz a dekádje­lentések elkészítése, amikor egy négyszer hat-nyolc méteres szobá­ban három kőmüvesbrigád és az anyagot előkészítő három segéd- munkásbrigád, tehát összesen hat brigád dolgozik egy nap! — A szervezetlenség teteje ez, kétségte­lenül fékezője a munkának. Ha­vonta többezer munkaóra esik ki e szervezetlenség miatt. Április hó­napban például ki minden indok nélkül munkások, dolgozó parasztok leve­leinek sokasága számol be arról, hogy a munkafegyelem megszilár­dításával hogyan szaporodtak a Helytelen volna azt mondani, hogy az építkezésnél mutatkozó sú­lyos hibák mind a munkavezető, Tulipán elvtárs rovására írhatók. Kevés tapasztalattal rendelkezik ugyan Tulipán elvtárs, azonban a vállalat központja, műszaki vezetői semmiféle segítséget nem biztosí­tanak számára. Lehetőség van arra, hogy az építkezés még ebben a hó­napban befejeződjék. Azonban fel kell ébrednie végre a nyíregyházi Tatarozó Vállalat vezetőségének, s elő kell segíteniük, hogy rend le­gyen a Ganz-tanműhely épílkezésé- nél. Meg kell alcaűályozniok, hogy a szervezetlenség, a munkafegye­lem hiánya súlyos károkat okoz­zon népgazdaságunknak, s féke­zője legyen e fontos építkezésnek. Varga András, a Gauz villamossági gyár megbízottja. Mór most készüljenek fel a gépállomások a Bredjuk-féle gyorscsépléshez Megyénk ez évben a begyűjtés területén nagyszerű győzelmeket ért el. Szabolcs-Szatmár dolgozói azáltal, hogy beadási kötelezettsé­geiket határidő előtt teljesítették, túlteljesítették, kivívták maguknak a begyűjtési minisztérium elsőséget jutalmazó vándorzászlaját. .Most azon kell dolgozni, hogy ezt a ván­dorzászlót az elkövetkezendő idők­ben is megtartsuk, a jövőben is élen haladjunk a begyűjtési ver­senyben, Most legelsősorban szor­galmazni kell a tojásbeadást, mert ebből még nem teljesítettük félévi tervünket. Azonban ezen túlmenően már most elő kell készülni az alig két ] hónap múlva elkövetkező nagy erő­próbára, amikor ismét be kell bi­zonyítanunk, hogy nem voltunk érdemtelenek az elsőségre. Ez a nagy erőpróba: a gabonabegyüj­tés. Hogy gabonabeadási tervünket időben tudjuk teljesíteni, hogy a versenyben megtartsuk első helyün­ket, althoz már most meg kell te­remteni az előfeltételeket. A gabo- uabeadásnak a gép alól kell meg­történnie. Tehát ahol jól előkészí­tik a gyors és zavartalan cséplést, ott már lehetőség van arra, hogy a terménybeadás is sikeresen fog menni. Alakijuk át a csciilőgépokd A megye gépállomásainak a fel­adata, hogy ezt megoldják úgy, hogy minél nagyobb és szélesebb körben bevezetik a legfejlettebb eséplési módszert, a Bredjuk-féle gyorscséplést. Gépállomásaink már az elmúlt esztendőben is kísérletez­tek ennek a eséplési módszernek a bevezetésével és ezek a kísérletek azt bizonyították, hogy hatalmas eredményeket hoz a Bredjuk-mód- szer, a eséplési időt lényegesen le­rövidíti, előbb kerül a termény a zsákokba és így a gépeket is töké­letesen kl lehet használni. Míg ta­valy a megyében csak szórványosan alkalmazták ezt a módszert, az idén 54 cséplőgépet át is alakítot­tak gyorscsépi ősre. Ezek az átala­kítási munkálatok nem okoznak nagyoby nehézségeket, könnyen el­végezhetők. Az egész Eredjük gyorscséplést módszer abból áll. hogy a cséplőgép dobjának forgási gyorsaságát megnöveljük. És ehhez természetesen hozzájárul a cséplő­gép többi részeinek bizonyos átala­kítása, hogy összhangba hozzuk az egész szerkezetet a megnagyobbo­dott fordulatszámmal. Az ilyen át­alakítással elérjük azt, hogy ai cséplőgépet gyorsabban, folyamato­san lehel» etetni, ezáltal a eséplési folyamat lényegesen megrövidül. Biztosítsuk a képzett munkaerőt A cséplőgépek átalakítása azon­ban csak a dolog egyik oldala. A gyors cséplésre átalakított gépek­kel csak akkor lehet jól dolgozni,, csak akkor lehet jól kihasználni, ha ezt a munkát megfelelő képes­séggel rendelkező, jő szaktudású dolgozók vezetik. A cséplőgépet ke­zelő traktorosokat már most kell kiválasztani, gondosan mérlegelve, hogy kit állítunk erre a posztra, s ezeket a traktorosokat a csépiés megkezdéséig megfelelő oktatásban kell részesíteni. Figyelembe kell azt is venni, hogy a cséplést végző traktoros a géphez beosztott mun­íiiev kell szervezni amelyek a munka és a verseny­mozgalom motorjai lesznek. A párt- csoportok jó tevékenységétől függ. hogy a csapat milyen lendületes munkával végzi feladatát. A párt- csoportoknak a cséplésnél magasra kell szítaniok a munkaverseny lángját. Szélesítsék ki azt. a ver­senymozgalmat, amelybe tavaly oly nagyszerű eredményeket ért el Szeműn Erzsi mándoki, Miklósi Miklós demecseri, vagy Nőmet Já­nos kisvárdai traktorista. A mun­kacsapat kommunistáinak példát kell mutatniuk, elöl kell jármok minden nehézségek leküzdésében, úgy kell dolgozniok, hogy példájuk követésre méltó legyen. A cséplőgépekhez a megfelelő lét­számú munkaerőt feltétlenül és minden körülmények között bizto­kacsapatot jól tudja irányítani, mert a Eredj uk-módszer alkalma­zása, igen jól szervezett, óramű! pontossággal összedolgozó munka­csapatot követel meg. Éppen ezértj a cséplést végző traktorosok már' most kezdjék meg a munkacsapa­tok összeállítását a legmegfelelőbb emberekből. A cséplőgép munkacsa­patában dolgozókkal meg kell ér­tetni, hogy a gyorscséplés az őí hasznukra és az állam javára vá­lik és előbb szabadul fel a mun­kaerő a'más mezőgazdasági,mun­kálatok elvégzésére is. A munkacsapatokban már jóelőr® a pártcsoporioSiat, sítani kell, mert részben ettől függ^ a eséplés sikere. Nemcsak a Bre-j djuk-módszer alkalmazása, liánén* a eséplési munkálatok általában! megkövetelik, hogy minden posztra kerüljön ember, mert csak így le­het óráról-órára tervszerűen dol­gozni, csak ily módon lehetséges a eséplés meggyorsítása. A eséplési munkák gyors és za*; vartalan lefolyása, a Bredjuk-mód- szer bevezetése biztosítja úgy sä termelőszövetkezeteknek, mint íi/í egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy a mag hamar a zsákba kerüli és így minél előbb eleget tudnak: tenni beadási kötelezettségeiknek is. Szarvas Ernő, a gépesítési csoport politikát osztályának vezetője. Megbeszélték a minisztertanács határozatát a tiszaeszlári Vörös Csillagban A minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek megszilárdítá­sáról a tiszaeszlári Vörös Csillag Isz-ben máris nagy visszhangra ta­lált. Még aznap este, ahogy a ha­tározat megjelent, értekezletet hí­vott össze a vezetőség, hogy meg­beszéljék — milyen hibát kell ki­javítaniuk a határozat nyomán. Uubiezki István a gyenge veze­tésben látta a főhibát. — Ezért maradtunk el a tavaszi munkával — mondta felszólalásában. A bur­gonya vetése még most áll befeje­zés előtt, de hátra van még a kuko­rica és napraforgó vetése. Az el­maradáshoz nagyban hozzájárult az, hogy sokan napszámba mentek ahelyett, hogy a közös földön elő­segítenék a nagyobb termést. Az egész szövetkezetét károsították meg ezek a tagok anyagilag. Hasz­talan hoztuk mi a határozatokat, hogy vonjanak le munkaegységet ezektől a tagoktól, a vezetőség nem hajt otta végre a tagok határoza­tát. Kiss Gyula is már több mint két hete felé sem nézett a szövet­kezetnek. Hell Bál és még rajta) kívül 6 olyan fiatal házas van, akinek gyereke sincsen és a felesé* gük mégsem jár dolgozni. Példát vehetnének ezek a tagok Hell Lászlónéról, akinek 2 gyereke van — kiváló munkát végez a te*. . henészetben és már több mint 2CKJ I munkaegységet teljesített eddig. —« I mondta Lubiczki István. Az értekezleten határozatot hoz­tak a családtagok bevonására és á ! munkafegyelem megszilárdítására, I Azoknak a családtagoknak, akik j nyugodtan mehetnek minden nap> ! dolgozni, egész területet biztosíta- j nak, a kisgyermekes anyáknak pe­dig félterületet adnak ki egész év* 1 re megművelésre. A munkafegyelem megszilárdítá­sára nem hoztak újra határozatot, [De elhatározták: amennyiben aj j munkaegységlevonás nem történik j meg a fegyelmezetlenség esetén, a# [elnöktől és hrigádvezetötől vonnak majd le munkaegységet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom