Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

1952 MÁJUS I, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP 3 Méltóképpen ünnepük Május 1-ét a világ dolgozói MOSZKVA Május 1-én a dolgozók nemzet­közi ünnepén, a moszkvai Vörös téren díszszemlét tartanak a mosz­kvai helyőrség csapatai. A dísz­szemlét Govorov, a Szovjetunió niarsallja fogadja. A díszszemlét Artyenijev vezérezredes, Moszkva város helyőrségének és a moszkvai katonai körzet csapatainak pa­rancsnoka vezényli. Moszkvába egymásután érkeznek a külföldi küldöttségek a május 1-i ünnepségekre. A szovjet főváros építőmunkásai igen sok épületen a befejező mun­kákat végzik. Moszkva különböző kerületeiben többezer négyzetméter lakóteret adnak út rendeltetésének az ünnep alkalmából. Az üzemek­ben nagyszerű sikereket értek el a dolgozók a május 1-i munkaver­senyben. PEKING A Kínai Népköztársaság főváro­sában május 1. megünneplésére, nagy hangversenyeket, szórakoz­tató műsorokat, tűzijátékokat és utcabált rendeznek. VARSÓ A lengyel üzemekben a dolgozók kollektív békemüszakkal köszöntik május 1-ét. A sziléziai iparvidéke­ken eddig négyszáztizenhat gyár és üzem mintegy negyvenötezer dolgozója kapcsolódott be a beke- műszakba. A kielci vajdaságban több mint 35 ezer munkás tűzött ki vörös zászlót munkapadja mellé jelezve azt, hogy május 1-i béke- uiíiszakban dolgozik. P. Hodor A. Sosneveci kazánépítő vállalat esz­tergályosa a napokban sikeresen befejezte 6. éves tervét. BUKAREST A Román Népköztársaság üze­meiben az ünnepi műszak során ki­magasló munkateljesítmények szü­letnek. A marosvásárhelyi „Textila Mures” textilgyár szövőmühelyé- nek munkásai 35 százalékkal, a férfikonfekció osztály dolgozói pe­dig 26 százalékkal teljesítették túl normájukat. SZÓFIA A szófiai építkezéseknél 295 bri­gád vetélkedik egymással a jobb eredmények eléréséért. Ezenkívül 1.412 dolgozó tett egyéni válla­lást május 1. tiszteletére Dimitrov- grádban a május 1-i verseny ered­ményeként befejeztek egy szivattyú- állomás építését. BÉOS Ausztriában az amerikai meg­szálló hatóságok minden módon gá­tolják az osztrák munkások május 1-i ünneplését. Április 24-re virra­dóra Bécsben egy amerikai kato­nai járőr letépte a falról a május 1-i falragaszokat. Két amerikai tiszt május 1-i plakátokat ragasztó munkásokat támadott meg. PÁRIZS Egész Franciaországban nagy arányokat ölt a május 1-i tünte­tések előkészítése. Párizsban hiva­talok, bankok és nagyáruházak is beszüntetik a munkát e£en a na­pon. A színházak nem tartanak előadást, a posta nem kézbesíti a leveleket és egész Franciaországban nem jelenik meg újság május 1-én. A bresti CGT és a keresztény demokrata szakszervezet közös fel­hívással fordult a dolgozókhoz, hogy egységesen vegyenek részt a május 1-i tüntetésben. A Bordeaux környéki Libourne- ben a szocialisták és kommunisták, valmint a CGT és a Force Ouviere egységesen felhívást adott ki. amelyben a kapitalista és gyarmati elnyomás elleni harcra hívják fel a dolgozókat. ATHÉN A Görög Kommunista Párt és a görög agrárpárt május 1-i fel­hívással fordult ít görög néphez. A felhívás felszólítja a népet, hogy ezen a napon az akcióegység jegyé­ben harcoljon a szabad Görög­országért. A felhívás emlékezteti a görög népet, hogy az amerikai dollár törvénye: az éhség, az akasztófa és a háború. A felhívás így fejeződik be: emeljük még magasabbra a nép egységéért, az amerikai imperialis­ták ellen folyó harc zászlaját! Pusztuljon Plasztirasz—Venizejosz véres kormánya ! TOKIÓ Tokióban április 28-án tömeg- gyüfést tartottak május elsejével kapcsolatban. A gyűlés után ren­dezett tüntetés során összetűzés történt a tüntetők és a rendőrök között, ót tüntetőt letartóztattak. A japán nép felháborodással ér­tesült arról, hogy az amerikai meg. szálló hatóságok és a reakciós Josida-kormány nem hajlandó út­levelet adni a kínai május 1-i ün­nepségeken résztvennt szándékozó japán szakszervezeti küldötteknek. OTTAWA Kanada dolgozói ebben az esz­tendőben fokozódó fegyverkezési verseny, egyre rosszabbodó gazda­sági helyzet közben készültek má­jus 1-re. Montrealban a rendőrség betiltotta a május 1-i tüntetést. Szovjetunió kormánya hatá­rozatot hozott, amelynek értel­mében a németországi szovjet vállalatok hatvanhat üzemét át­adják a Német Demokratikus Köztársaság kormányának. A hatvanhat üzem között, — amelyeket május végéig átad­nak a német népnek — olyan hatalmas vállalatok vannak, mint a barnaszén és káli-kombi­nátok, a bitterfieldi elektro­technikai kombinát, a berlini kábelművek, a berlini akku­mulátorgyár, a Rostocki „Nép* tun” hajógyár, az eisenachi gép* kocsigyár, egész sor vagongyár* fémfeldolgozó-, papír- és vegyi* üzem. A Szovjetunió kormánya nagv* jelentőségű határozatának köt* zététele után sok üzemben) gyűléseket tartottak amelyeken a dolgozók hálájukat juttatták kifejezésre a Szovjetunió iránt., megfogadták, hogy tovább fo. kozzák a termelést és javítják' az áruk minőségét. Ünnepi események keretében emlékezik meg a magyar sajtó a Pravda megalapításának 40. évfordulójáról Megnyílt a Bolsevik Párt Története Múzeuma Szerdán délelőtt a Magyar Mun­kásmozgalmi Intézetben ünnepé­lyes keretek között nyilt meg a Bolsevik Párt Története Múzeuma. Megjelent a megnyitáson Farkas .Mihály elvtárs vezérezredes, hon védelmi miniszter, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki 'tanácsának elnöke, Kovács István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Hege­dűs András elvtárs, az állami er­dő- és mezőgazdaságok minisztere 8zabó István elvtárs altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Házi Árpád elvtárs, belügyminiszter, az MDP Politikai Bizottságának tagja. Al- tomáre Iván elvtárs élelmiszeripari miniszter, Kelen Béla elvtárs, a Magyar Szovjet Társaság főtitkára valamint a magyar politikai, gaz­dasági és" kultu-ális élet számos más kiválósága. Réti László elvtárs, a Munkás­mozgalmi Intézet igazgatója beve­zető szavai után Hegedűs András elvtárs, » Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az állami erdő- és mezőgazdaságok minisztere nyitotta meg a Múzeu­mot. Beszédében a többi között ezeket mondotta: — A Bolsevik Fart történetének mai napon megnyíló múzeuma, amelynek felállítása közvetlenül Rákosi elvtárs javaslatára történt — újabb segítség pártunk erősíté­sében és különösen párttagságunk eszmei politikai színvonalának nö­velésében. Pártunk eddigi történetében és elsősorban a felszabadulás után elért győzelmében hatalmas szere­pe van a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja tapasztalatai­nak és Sztálin elvtárs e tapaszta­latokat elemző, a ruarxizmust- leninizmust tovább fejlesztő nagy­jelentőségű elméleti munkájánál?’, a Szovjetunió Kommunista (; bol­sevik) Pártja Történetének. Pártunk széles körben szervezte meg a Párttörténet tanítását a pártoktatás különböző formáiban, emellett egyetemeinken és / főisko­láinkon is. Csak a most fólyó ok­tatási évben különböző szejmináriu- mokon és tanfolyamokon főbb tíz­ezer hallgató tanulmányozta a Bolsevik Párt Történetét./ / Népünk és különösen munkás­osztályunk szinte páratlan érdek­lődéssel fogott a Bolsevik Párt Tör­ténete tanulmányozásához. Ezek a tapasztalatok és Sztálin elvtárs tanácsai és útmutatásai se­gítették pártunkat abban, hogy kitartó, szívós munkával megnyerje a dolgozók döntő tömegeit, a mun­kásosztályt és a dolgozó parasztsá­got és ezzel megteremtse a népi demokrácia továbbfejlődésének, a proletáriátus diktatúrája megte­remtésének egyik legfontosabb elő­feltételét. így történhetett meg, hogy or­szágunkban az osztályharc élező­dése közben de viszonylag békés körülmények között minden külö­nösebb megrázkódtatás nélkül ke­rült uralomra a munkásosztály és valósult meg a proletáriátus dik­tatúrája. így lett országunk — néhány rövid év alatt — elmaradt agrár­országból fejlett ipari országgá. A Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja tapasztalatai segítsé- , gével erősödtek meg pártszerveze­teink városokban és falvakban egyaránt, az elmúlt években párt- szervezeteinkben tudatosodott, hogy pártunk felelős mindenért, ami az országban történik. Ezek a harci tapasztalatok segí­tették pártunkban is az ellenséges elemeknek, az imperialisták és ügynökeik, az áruló Tito bandái­nak, Rajk és társainak a felfedé­sét és szétzúzását és ezzel pártunk egységének összeforrottságának erő­sítését. Pártunk előtt továbbra is nagj feladatok állnak. Az osztúlyellensé elleni harcban teljes sikerre kel vinni a szocializmus építésén“: megkezdett ügyét, tovább kell ép. teniink dolgozó népünk egységét é helytállását a béke frontján, erő­sítenünk kell győzelmeink zálogé Pártunkat, emelve párttagsága . eszmei politikai színvonalát. Mindezekben a munkákban tn vábbra is a Bolsevik Párt törté netének tapasztalatai mutatják a utat. Ehhez a munkához a Bolsevil Párt történetének további tanul­mányozásához ad majd segítsége a ma megnyíló állandó Múzeum Ennek a feladatnak elvégzését elő­segíti az is, hogy u Múzeum el­kíséri a Bolsevik Párt harcát a szocializmus megteremtésén túl, is­merteti a dicső" emlékű Honvédő Háborút, a német fasizmus szétzú­zását, a háború utáni ötéves terv teljesítését és a kommunizmus építésében elért hatalmas sikere­ket. Elősegíti a Múzeum ezt a fel­adatot azzal is, hogy igyekszik megmutatni a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártja harcának, győzelmeinek hatását a magyar vi­szonyokra. A Múzeum egyik legfontosabb feladata, hogy elsősorban a propa­ganda eszközeivel szilárdítsa pár­tunkban és egész népünkben a pro­letár nemzetköziség eszméjét, mé­lyítse a szeretetet és a hálát az egész haladó világ vezetőereje, a Szovjetunió és bölcs vezére, szere­tett Sztálin elvtárs iránt. A Múzeum erősítse azt a meg­győzést, hogy Lenin—Sztálin párt­jának nagy ügye: a kommunizmus végleg győzni fog az egész világon. Hegedűs András elvtárs beszéde után a megjelentek megtekintették a Múzeumot. A Szovjetunióban és a béketábor többi országában május 5-én, a Pravda megindulásának évforduló­ján ünnepük a Szovjet Sajtó Nap­ját. Ebben az esztendőben ezen a napon lesz negyven éve, hogy Le­nin és Sztálin nagy pártjának központi lapja, a Pravda első szá­ma megjelent. A nevezetes évfor­dulóról a magyar sajtó munkásai is megemlékeznek. Május 5-én, hét­főn reggel 9 órakor a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége ünne­pi ülést tart a szövetség székha­zában, amelynek szónoka Betlen Oszkár elvtárs, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője. Délben 12 órakor a Nemzeti Sza­lonban Mihályit Ernő népművelési miniszterhelyettes, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének ei* nöke nyitja meg „A negyvenéves Pravda ’-kiállítást, amelyet a Ma­gyar-Szovjet Társaság és a Ma­gyar Újságírók Országos Szövet­sége közösen rendez. Délután há­rom órakor Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első he­lyettese nyitja meg az egyéves újságíró iskolát. Magyarnyelvű helyszíni tudósítás a moszkvai május 1-i felvonulásról A Moszkvai Rádió minden nap négy adást közvetít magyar nyelven, magyar idő szerint 13.00, 17.00, 19.00 és 21.00 óra­kor. Május elseje alkalmából a Moszkvai Rádió a rendes napi adások keretében ünnepi műsort sugároz. Május elsején 19.00 órakor a Moszkvai Rádió munkatársa a> Vörös-térről magyar nyelven helyszíni tudósításban számoí be az ünnepi díszszemléről és a dolgozók felvonulásáról, a ti* zenhét órai és május 2-án a 17.00, valamint a 19.00 órai adás keretében pedig ünnepi hang­versenyt közvetít a Moszkvai Rádió. A TASZSZ cáfolata Truman, az USA elnöke ez év április 24-én Washingtonban tar­tott sajtóértekezletén a Szovjet­unióval szemben ellenséges nyilat­kozatot tett. Nyilatkozatában a többi között azt állította, hogy 1946-ban „ultimátumot” intézett a Szovjetunióhoz, a szovjet csapatok Iránból való kivonását követelve. Az első pillanattól kezdve, nyilván­való volt, hogy ez a nyilatkozat teljes képtelenség, minthogy Tru­man a tudósítók kérdéseire semi- lyen magyarázatot nem tudott adui az úgynevezett ultimátum tar­talmára vonatkozóan. Tubby, a Fehér Ház szóvivője pedig kényte­len volt még aznap kijelenteni, hogy a valóságban semmiféle ulti­mátumot nem küldtek a Szovjet­uniónak. A fentemlítettekkel kapcsolatban a TASZSZ felhatalmazást kapott annak közlésére, hogy Truman úr­nak bizonyos „ultimátumról” szóló említett nyilatkozata elejétől vé­gig koholmány és nyilvánvalóan, a háborús hisztériának az Egyesült Államokban való fokozását célozza. Ami pedig a szovjet csapatok 1946-ban Iránból történt kivonásá­val kapcsolatos valódi helyzetet il­leti, a szovjet csapatokat — mint azt annakidején a sajtó közölte — pontosan a Szovjetunió kormánya ós Irán kormánya között létrejött megegyezésben megállapított határ­időben vonták ki Iránból. Levél Koreából, a llábosí kórház egyik nyíregyházi ápolónőjétől Messze földön írt leveleket hoz hétről-hétre Nyíregyházára, a Sza­badság-telepre. a posta. Feladója: Teschmayer Erzsébet, hősies mun­kát vállalt az őszön: kiment Ko­reába, ápolónőnek jelentkezett a .íákosi Mátyás-kórházba. Szobájában kis selyemkenűőt őriz egy zászlócska társaságában, koreai harcosok, édesapák és édes- .iiyák adták neki szeretetni; je- űi ; azért, mert gondos kezeivel beket gyógyít, kedves szavaival ehetetlen fájdalmakat enyhít. Talán most is sebesült fölé ha­il, hogy megigazítsa kötését, meg­égje lázár. Vagy gyermekeket ol- .nak be kolera, pestis ellen. Vagy er tűzött területeket tisztítanak eg gyai ázat os amerikai liadvise- .s bűnjeleitől a járványokat ter- esztő legyektől, pókoktól, szúnyo­goktól. Amerre jár, mindenütt azt ta­pasztalja: határtalan szenvedést okoznak országszerte az angol- amerikai betolakodók. Halál, pusz­tulás jár nyomukban. Földig rom- '•«' iv>-iik, felégetett falvak, lia­lomragyilkolt emberek — ezt adták az imperialista agresszorok Koreá­nak, „Pedig olyan gyönyörű különben ez az ország” — írja levelében Teschmayer Erzsébet. És a nép, Korea népe? „Nagyon, nagyon megszerettem a koreai em­bereket. Szeretnék sokat írni róluk, de szavakat nem találok rá. Édes jó anyám, nem lehet azt leírni, hogy milyen hős ez a nép. Na­gyon sok szenvedést zúdítottak rá­juk a támadók, de az elképzelhe­tetlen pusztítások csak erőt adnak neki. Munkában, harcban egyaránt hősök a koreaiak. És szilárdan bíz­nak a végső győzelemben, a boldog jövőben. Csak egy esetet hadd ír­jak le. Egyik nap — nem ritkaság ez — amerikai repülőgépek jelen­tek meg és számos lakóházat le­bombáztak. És mit láttam másnap? Az egyik lebombázott ház lakói gyorsan eltakarították a romokat és rizzsel vetettél; he a telket. Úgy számítják, nemsokára új házat építenek. Szebbet, jobbat, mint az eddigi volt, de addig se álljon ha­szontalanul a föld.” Hát lehet ilyen népet „eltiporni", „megsemmisíteni” — ahogy az amerikai fenev.ndak tervezik? Nem! A koreai nép kiharcolja a győ­zelmet. Kiharcolja a békét. „Ti is, odahaza kövesselek el mindent a béke megvédéséért” — szól a szabadságtelepiekhez, a nyír­egyháziakhoz, az egész ország bé­keharcosaihoz Teschmayer Erzsé­bet. •— Kövessetek el mindent, mert azok, akik feldúlták Korea földjét, holnap a ti házaitokat is felgyújthatják, ha engeditek. A ti gyermekeitek is veszélyben vannak! Harcolnotok kell keményen boldog­ságotokért, békétekért. És a szabadságtelepiek, a nyír­egyháziak, az egész ország béke- harcosai válaszoljanak, küldjenek határozott fogadalmat tízezer kilóméter távolságra, Korea föld­jére: még keményebb békeharccal, még jobb munkával készülünk a béketalálkozóra. Ezzel segítjük a koreai nép és az egész világ be­csületes embereinek harcát a bé­kéért 1 \ Szovjetunió kormánya hatvanhat üzemet átadott a \émet Demokratikus Köztársasá” népének

Next

/
Oldalképek
Tartalom