Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

4

NÉPLAP

] 902 MÁJUS 1, CSÜTÖRTÖK

EGY LEVEL NYOMÁN

A rossz munkaszervezés, a szövetkezeti demokrácia megsértése miatt késett a tavaszi munka befejezése a piricsei Vörös Októberben

A tagságnak közel fale ácsorgóit [ a Vörös Október irodája előtt. Csoport értekezletre jöttek össze. Sok! megbeszélnivaló gyűlt össze erre az, értekezletre. A szövetkezeten be-j lüli szervezetlenség már tűrhetetlen volt. A vezetőség azonban fel sem jött az értekezletre, sőt a tagság felét nem is értesítették ki.

Lukács György elvtárs, a t=z. mezőgazdásza is ezen az értekez'e- ten akarta elmondani: ..Azért

megy lassan nálunk a tavaszi munka, mert a brigádok és munkacsapatok nem működnek, csak papíron vannak megszervezve.” — El akarta még mondani azt is, hogy a vezetőség ne utasítsa visz- sza a tagság bírálatát, mert ez oda vezetett, hogy csak egymás közt mondják el a tagok a hibákat.

Nagy csalódás érte hát Lukács elvtársat, hogy nem tudta elmondani a hibákat, nem tudott segítséget adni megszüntetésükhöz .„Mégsem lehet az. — gondolta, — hogy a gyengébben dolgozóknak is annyi legyen a munkaegysége, mint azoknak. akik szorgalmasan, szaporán dolgoznak.

De meg a minőségi munkát sem tudják így ellenőrizni.”

„Hiába végzek én minőségileg jó munkál, nem tudom majd, menynyivel terem többet az a növény, mint aki elkapkodja a munkát és esetleg több munkaegységet keres meg, de elöli a veteményt a gaz” — méltatlankodott Hátai István is. — „Ha a magam területén dolgoznék egész évben, biztosan jócskán kapnék prémiumot.”

Nem hajtja végre a vezetőség azokat a határozatokat sem, amiket a tagság a csoportértekezleten hoz. Sokszor követelték már,hogy vonják le az 1—2 munkaegységet azoktól, akik nem járnak rendesen dolgozni. Kecskés János brigádvezető is megérdemelné a levonást, hisz megesik, hogy napokon keresztül felé se néz a szövetkezeinek. Ekkor határozta el Lukács elvtárs, hogy levelet ír a pártsajtóhoz.

Szerkesztőségünk a levél nyomán meglátogatta a Vörös Október termelőszövetkezetet és megállapította, hogy a levélben felvetett hibák és hiányosságok helytállóak.

Nagy volt a szervezetlenség

a Vörös Október tsz.-ben. Szinte napirenden volt, hogy 9 óra felé jártak ki dolgozni, mert nem tudták, ml is lesz aznap a munka.

Már a határban élénken dolgoztak a község többi lermelőcsoponjának tagjai, de a Vörös Október udvarán még mindig csapatával, ácso- rogtak a szövetkezet tagjai. —

„Végre, csakhogy elindulhatunk ■már dolgozni 1” — sóhajtották fel megkönnyebbülten egyesek, mikor meglátták László Sándort, a brigád vezetőt. De csakhamar kiderült, a tagok felelősségérzetével

a soron követ kezű munkát.

„Nai>onta 3 óra hosszát töltenek el a tagok az ácsorgással, a várakozással, — számolgatja 1.likacs elvtárs. — Mit jelent ez például a vetésnél"; 50 embernél már 150 óra a kiesés és ezidő alatt 5 hold burgonyát vethetnének el. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy még alig 60 százalékát végeztük el a vetésnek.”

Hiba vau

hegy <5 sem tudta jobbau a napi munkát, mint a szövetkezet tagjai. Honnan is tudta volna, hisz a vezetőség soha nem ismertette vele

is. Erre mutattak rá Tóth Ferenc és Kovács Ferenc tsz.-tagok, mikor végigmentek azon a burgonyával bevetett soron, amit Vasvári

Súndorné vetett. Alig akadt bur- onyabokor, amit ne hagyott volna takaratlan, amit szóvá is tettek a vezetőségnek. — „Ha mindenki a maga területén dolgozna, már a kikelésnél megtudnánk, ki vete"f felületesen” — mondták. A kapa- nyelet is jő! megnyujtotta Yus- ráriné, da voltak még rajta kívül többen is. akik hasonlóan igyekeztek magas munkaegységhez jutni. Nem törődték azzal, hogy a föld így majdcsak féltermést' fog adni, mert egy része kihasználatlanul marad.

Az sem ment még ritkaságszámba a Vörös Október-beu, hogy a tagok minden nap más helyre mentek dolgozni. Vándoroltak egyik brigádból a másikba. A«;/;/ Margit, Nagy L'rzsi és Karács Maiin .például szó nélkül átmentek a Markos János munkacsapatából a kertészeti brigádba dolgozni.

A minisztertanács határozata

igen nagy segítséget adott a Vörös Október termelőszövetkezetnek a hibák felszámolásához. Az elméit szombaton ismertette a vezetőség a tagsággal. Hétfőn reggel pedig a szokásos 9 óra helyett már 6 órakor megindultak a tagok vetni, hogy május elsejére ne maradjon veletlen föld a szövetkezeti táblán.

„Nagy hibát követtünk el azzal, hogy a vetést közösen végeztük, de a növényápolást már mindenki a maga területén kezdi meg"’ — ezt kö\etelték Batai István és a Vörös Október valamennyi tagja. A brigádok részéve már ki is osztották a területet és most jelölik ki a munkacsapatok és a tagok területét is.

„Ne halogassuk tovább a fegyelmezetlenek megbüntetését sem!” — javasolta az értekezleten idős Opre Ferenc. — ..Minden igazolatlan mulasztásért vonjuk le a munkaegységet és akkor majd meggon dolják, érdemes-e lógni.”

— A:\TAL0CXr —

Boldogan ünnepe Illetitek a fenreslitkei Fürst SAudor tsz-ben, mert jó munkát végeztek

Fürge kezek csinosítják a Fürst Sándor tsz. székhazát, nagy ünnepünkre, május elsejére. A parkot is rendbehozzák. Ha Terestyén „nagyságosnak” meg kellett csinálni tavasszal, akkor maguknak még szívesebben csinálják !

— Abban az időben csak a kerítésen nézhettünk be a parkba. — mondja Fehér Péter elvtárs, —de nem szívesen lesekedtünk, mert amikor berúgtak az urak, legtöbbször lövöldözni kezdtek.

Akik most fognak május elsején ebben a parkban mulatni, azok nem a mutatással és lövöldözéssel virtuskodnak, hanem a munkában versenyeznek.

r. Márta, Károly, a termelőszövetkezet párttitkára, három héttel ezelőtt Nyíregyházán volt értekezleten, aliol arról hallott, hogy párosversenytársuk. a sóstóhegyi Vörös Csillag előbb van a tavaszi munkák végzésében, mint ők. Erre gyűlést hívtak össze, ahol megtárgyalták: miként gyorsíthatnák

meg munkájukat. Az eredmény nem is maradt el. A gyümölcstermelésben dolgozó három munkacsapat versenyre kelt egymással.

— Amikor a lóval el kell menni vízért, akkor mi magunk toljuk a permetezőgépet, hogy addig se álljon a munka. — mondja Pataki Sándor, a l'azekas munkacsapat tagja. — Ezt úgy csináljuk, hogy mielőtt elmenne a fogat vízért, dombra huzatjuk fel a permetező- gépet, hogy könnyebb legyen lefelé tolni.

Ez az iparkodás meg is látszik a verseny állásában Is. Első helyen a Fazekas-csapat van. A másik két csapat is ott van a Fazekasék sarkában. Ha sorrendet akarunk közöttük csinálni, akkor így alakul: második a Szaponár-, harmadik a IS a l og-w unkacsapat, — a távolság azonban ísak Déllány órai munka, »ml könnyen leküzdhető. Különösen olyan jó gépekkel, mint amilyenekkel ők dolgoznak, A Fürst

Sándor termelőszövetkezetben már szovjet permetezőgépekkel dolgoznak.

NEMCSAK

A GYÜMÖLCSÖSBEN teljesítik ilyen szorgalmasan a május elsejére tett vállalásaikat, hanem a szántóföldi munkacsapatok

is.

— Én egy hétből legalább hat napot dolgozom itt, — mondja özvegy Csonka Károtyné. — Vasárnap vagy éjszaka csinálom meg a magam dolgát, de a csoport munkájának akkor is menni kell. — Csonk óné már a hatvan éven is túl van, a munkacsapatban élmunkásnak hívják a többi asszonyok. A múlt évben 220 munkaegysége volt, most 260-at vállalt.

— Én ezzel a két kézzel — tenyerét mulatva, mondja Csonkán" — öt vemben is, meg ötvenegyben is felül kerestem a hatezer forinton, de ebben az évben még többnek kell lenni.

Az utolsó hold kukorica vetésébe fognak éppen, amikor lihegve szalad a könyvelő:

— Titkár elvtárs — kiabál mész szírül a könyvelő — Pestre megy az ünnepélyre! Telefónon szóltak ki a megyétől, hogy a Fürst Sándor termelőszövetkezet titkára a héttagú küldöttségnek tagja lesz. —

Előre a Megyei Béketalálkozó sikeréért!

Márta elvtárs abbahagyta a sorhúzást, sorrajárta még a csapatokat, hogy egy kis biztatást adjon nekik: „Elviszem a híreteket Pestre. Elmondom, hogy mi is befejeztük május elsejére a vetést. Beadási kötelezettségünknek eleget tettünk!”

— Mondd el azt is, fiam. — szol oda a 80 éves Kaptár Ferenené,— hogy nekem is ti adtatok otthont, kenyeret. — Káplár Ferenené a rokonságnak már teher volt, mert nem tud már úgy dolgozni, mint egy 20 éves, de a szövetkezet tagjai közé vette és ilyen könnyebb munkáknál nem is tudják otthon tartani Kaptur nénit, maga kéri, hogy vigyék ki őt is dolgozni.

Márta elvtárs elviszi a hírét Pestre annak is, hogy most ment el Szaponár Júlia és Mária Jolán Újfehértóra. a traktoros iskolára, de azt sem felejti el, hogy május elsején nyitják meg a napközi otthont. Patctki Sándor né, Szaponár Qyöryyné mehetnek már dolgozni segíteni férjeiknek, lesz hol hagyni gyermekeiket.

— Még arról is számolj be, titkár elvtárs, — mondja Olajos elvtárs, az elnök, — hogy a környékbeli gyengébb termelőcsoportok közül hatnak mi adtunk süldőt kölcsön, hogy ők is tudjanak hizlalni.

Ilyen eredményekről tudnak azok a csoportok beszámolni, ahol jó a munkaszervezés, ahol u pártszervezet nem hagyta a versenyt elhaladni, ahol a területet felosztot- jták munkacsapatokra. Ha így dolgozik végig a Fürst Sándor tagsága, ők is a milliomos termelőszövetkezetek közé sorakoznak fel — ott is az élen fognak járni.

— CSIKÓS — .

„Béke". Ez a szó százmilliók ajkáról hangzik el, százmilliók tesznek hitet mellette és százmilliók harcolnak érte. Az egész világon a haladó emberiség kemény és következetes harcot folytat azért, hogy a világítóké őre, S:hV%i elvtárs szavai nyomán kezükbe vegyék a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitartsanak mellette. A sztálini szavak a békeharcosok hatalmas táborának erőt és elszántságot adtak harcukhoz. A kapitalista országokban élő békehar- cosok, még életüket is áldozzák a béke fenntartásáért, mint Belojun- nisz elvtárs, a nagy görög,,béke- harcos tette.

Nekünk, magyar bckeliarcosok- nak, akik több, mint 7 millión írtuk alá a békeívet, az a feladatunk, hogy olyan keménnyé kovácsoljuk hazánkat, amely ellenáll az imperialisták minden mesterkedésének. Ezt csak akkor tudjuk elérni, ha hazánk minden dolgozójával megismertetjük elért eredményeinket és azt, hogy lionnau indultunk el. Mert az emberek hajlamosak arra, hogy a jót, a szépet hamar megszokják, a rosszat viszont hamar elfelejtik. Hajlamosak arra, hogy megfeledkeznek arról, hogy hazánk dúlt határain ott ótll készenlétben az imperialisták csábos kutyája, Tito és bandája,1 amely csak a percet várja, hogy megtámadja hazánkat.

Nem elég százszor és ezerszer elmondani, hogy az imperialisták háborúra készülnek, hartem a háborúra való készülést tényeken keresztül kell megírnitatűi. Ez pedig csak ügy történhet meg, ha rendezzük a békeharcosok sorait, ha számadást teszüurk magunkban, hogy megtettünk-e mindent a békéért.

Pártunk és kormányunk az Országos Béketanácson keresztül lehetőséget ad arra, hogy a Megyei Béketalálkozó megszerv ezésével, megtartásával ezt a számadásunkat elvégezzük.

A Megyei Béketalálkozú június l-én lesz. Ezt megelőzőén május 3-tól 15-ig beszámoló kisgyüléseket tartanak békebizúttságaink és élenjáró békehareosaink. Május 15-től minden községbeu küldött- választó gyűlést fogunk tartani, ahol a község megválasztja a béke- ; találkozó küldötteit.

Milyenek legyenek a kisgyttlé- sek?

Megyénk dolgozói, a munkások, parasztok, értelmiségiek látják eredményeinket. De szükséges az, hogy ismertessük megyénk valamennyi dolgozójával azt a tényt, amire Sztálin elvtárs figyelmeztet bennünket: „A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús gyujtogatóknak sikerül hazugságaikkal befonni a néptömegeket, félrevezetni és új világháborúba sodorni őket.”

Ez a néhány szó Szabolcs-Szat- már megye békeharcosaira is vonatkozik. Megtaláljuk megyénkben is azokat, akik támogatják a,háborús politikát. Ez megnyilvánul üzemekben, a terv nemteljesíiésé- ben. a "mezőgazdaságban a tavaszi munkák gátlásában, mint ahogyan Ópályi községben a klerikális reakció, mintegy 300 embert csődí- tett be a mezőről, hogy a templomban „csoda” történt, mert a meg- penészedett kenyér „világított”. 300 munkanap — ennyi kiesés volt a tavaszi munkából ezen a napoD, Az ilyen mesterkedéseket és az ehhez hasonlókat a kisgyüléseken, amikor számadást teszünk arról, hogy megtettünk-e mindent a békéért — le kell leplezni. I.e kell leplezni mindazokat, akik bármilyen módon gátolják a tavaszi munkákat, a tervteljesítést, ugyanakkor a kisgyüléseken beszéljünk arról, hogy dolgozó parasztjaink élenjárói hogyan állják meg Ilijüket a tavaszi muuMbaa. iiyg

kell szívlelnünk Kiss A. Gábor tizenötholdas büdszentmihályt dolgozó paraszt szavait, aki azt mondotta, hogy minden dolgozó parasztnak azon kell törekednie, hogy a vetés után fogjon hozzá a növényápolási munkákhoz, hogy annak eredménye a terméshozamban mutatkozzon meg, mert ezzel is- a békénk megvédését segítjük elő.

Népszerűsíteni kell a kisgyűlé- sekeu azokat a dolgozókat, akik a tervteljesítésben élenjárnak. A községekben népszerűsíteni, kell azokat az utcarészeket, tszcs.-let és dolgozó parasztokat, akik a begyűjtésben. a növényápolási munkában, Illetve a vetésben élenjárnak. vagy élenjártak. -— A kis- gyüléseket úgy kell megszervezni, hogy a Béketalálkozú híre minden dolgozóhoz eljusson, — úg.v kell foglulkozul békebizottságuink- nak, népnevelőinknek a dolgozókkal, hogy mindenki tudja, mi az ő feladata a békeháreban, a béketalálkozó előkészítésében. A ki s— gyűléseket úgy szervezzük meg és olyan előadók legyenek, akik mindezeket megmagyarázzák és a fölvilágosító munka eredménye az legyen, hogy utca az utcával, tszcs, a tszcs.-vel kél versenyre a tavaszi munkák, a begyűjtési munkai sikere érdekében.

A kisgyüléseken elhangzott vállalások, felajánlásuk, békeinüsza. kok eredményéről a május 15-tő! tartandó küldöttválasztó gyűléseken számoljanak be dolgozóink. —i Ugyanakkor a megválasztott küldötteket bízzák meg azzal, hogy a megyei béketalálkozón mondják el: az tizem, a tszcs., a község mit tett a Béketalálkozú sikere érdekében, mit tett és hogyan járult hozzá a béke harcos megvédéséhez,

A Megyei Béketalálkozóra valiS készülés elő kell, hogy segítse a nemzetközi agitációs munka megjavítását, olyan formában, hogy békebizottsági tagjaink a párt- és tömegszervezetek népnevelőivel karöltve szemléltető anyagot használjanak az agitációs munkájukban. Az Országos Béketanács kiadványait, a Szabad Népet, a dia- fiimeket az agitációs munka szolgálatába kell állítani, úgy, mint:1 Nagyhalász községben, ahol rendszeresen, a kisgyülés anyagával kapcsolatos filmet vetítik le. — Gyűjtsenek anyagot népnevelőink, békebizoítsági tagjaink a belső ellenség leleplezésére és azt a kisgyüléseken használják fel.

A Megyei Béketalálkozú előkészítése lehetőséget ad arra, hogy új békebizottságokat alakítsunk. Ezt tartsák szem előtt népnevelőink, békebizottsági tagjaink és alakítsanak minél több új békebizottságot.

A békéittlálkozóra való készülés eredményei, a tavaszi munkák végzése, a begyűjtés teljesítése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy megyénkben is fokozottan lángoljon fel a békéimre. A Béketalálkozó napja győzelmi nappá váljék akkor, ha a termelés, a munka frontján helytállunk és nem engedjük, hogy a minisztertanács vándorzászlaját, amelyet a jó begyűjtési munkáért kaptunk, — elvigyék.

A Béketalálkozóra való készülés jó és eredményes munkája újabb hatalmas csapás lesz a háborús gyujtogatókru és belső ügynökeire. Ezért kell úgy dolgoznunk a mindennapi' munkában, az agitációs munkában, hogy még erősebbé tegyük 8zíiboles-Szatmár megyét a 1 ékefronti magyarországi szuka- I szán.

ZSüRAKOVSZKI JÁNOS,

jj. . , mfihití bék^zoltsiiai titkár*