Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

4 NÉPLAP ] 902 MÁJUS 1, CSÜTÖRTÖK EGY LEVEL NYOMÁN A rossz munkaszervezés, a szövetkezeti demokrácia megsértése miatt késett a tavaszi munka befejezése a piricsei Vörös Októberben A tagságnak közel fale ácsorgóit [ a Vörös Október irodája előtt. Cso­port értekezletre jöttek össze. Sok! megbeszélnivaló gyűlt össze erre az, értekezletre. A szövetkezeten be-j lüli szervezetlenség már tűrhetet­len volt. A vezetőség azonban fel sem jött az értekezletre, sőt a tag­ság felét nem is értesítették ki. Lukács György elvtárs, a t=z. mezőgazdásza is ezen az értekez'e- ten akarta elmondani: ..Azért megy lassan nálunk a tavaszi munka, mert a brigádok és mun­kacsapatok nem működnek, csak papíron vannak megszervezve.” — El akarta még mondani azt is, hogy a vezetőség ne utasítsa visz- sza a tagság bírálatát, mert ez oda vezetett, hogy csak egymás közt mondják el a tagok a hibá­kat. Nagy csalódás érte hát Lukács elvtársat, hogy nem tudta elmon­dani a hibákat, nem tudott segít­séget adni megszüntetésükhöz .„Mégsem lehet az. — gondol­ta, — hogy a gyengébben dol­gozóknak is annyi legyen a mun­kaegysége, mint azoknak. akik szorgalmasan, szaporán dolgoznak. De meg a minőségi munkát sem tudják így ellenőrizni.” „Hiába végzek én minőségileg jó munkál, nem tudom majd, meny­nyivel terem többet az a növény, mint aki elkapkodja a munkát és esetleg több munkaegységet keres meg, de elöli a veteményt a gaz” — méltatlankodott Hátai István is. — „Ha a magam területén dol­goznék egész évben, biztosan jócs­kán kapnék prémiumot.” Nem hajtja végre a vezetőség azokat a határozatokat sem, ami­ket a tagság a csoportértekezleten hoz. Sokszor követelték már,hogy vonják le az 1—2 munkaegységet azoktól, akik nem járnak rendesen dolgozni. Kecskés János brigádve­zető is megérdemelné a levonást, hisz megesik, hogy napokon ke­resztül felé se néz a szövetkezei­nek. Ekkor határozta el Lukács elvtárs, hogy levelet ír a pártsajtó­hoz. Szerkesztőségünk a levél nyomán meglátogatta a Vörös Október ter­melőszövetkezetet és megállapítot­ta, hogy a levélben felvetett hibák és hiányosságok helytállóak. Nagy volt a szervezetlenség a Vörös Október tsz.-ben. Szinte napirenden volt, hogy 9 óra felé jártak ki dolgozni, mert nem tud­ták, ml is lesz aznap a munka. Már a határban élénken dolgoztak a község többi lermelőcsoponjának tagjai, de a Vörös Október udva­rán még mindig csapatával, ácso- rogtak a szövetkezet tagjai. — „Végre, csakhogy elindulhatunk ■már dolgozni 1” — sóhajtották fel megkönnyebbülten egyesek, mikor meglátták László Sándort, a bri­gád vezetőt. De csakhamar kiderült, a tagok felelősségérzetével a soron követ kezű munkát. „Nai>onta 3 óra hosszát töltenek el a tagok az ácsorgással, a vára­kozással, — számolgatja 1.likacs elvtárs. — Mit jelent ez például a vetésnél"; 50 embernél már 150 óra a kiesés és ezidő alatt 5 hold burgonyát vethetnének el. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy még alig 60 százalékát végeztük el a ve­tésnek.” Hiba vau hegy <5 sem tudta jobbau a napi munkát, mint a szövetkezet tagjai. Honnan is tudta volna, hisz a ve­zetőség soha nem ismertette vele is. Erre mutattak rá Tóth Ferenc és Kovács Ferenc tsz.-tagok, mi­kor végigmentek azon a burgonyá­val bevetett soron, amit Vasvári Súndorné vetett. Alig akadt bur- onyabokor, amit ne hagyott volna takaratlan, amit szóvá is tettek a vezetőségnek. — „Ha mindenki a maga területén dolgozna, már a ki­kelésnél megtudnánk, ki vete"f fe­lületesen” — mondták. A kapa- nyelet is jő! megnyujtotta Yus- ráriné, da voltak még rajta kívül többen is. akik hasonlóan igyekez­tek magas munkaegységhez jutni. Nem törődték azzal, hogy a föld így majdcsak féltermést' fog adni, mert egy része kihasználatlanul marad. Az sem ment még ritkaságszám­ba a Vörös Október-beu, hogy a tagok minden nap más helyre men­tek dolgozni. Vándoroltak egyik brigádból a másikba. A«;/;/ Margit, Nagy L'rzsi és Karács Maiin .pél­dául szó nélkül átmentek a Mar­kos János munkacsapatából a ker­tészeti brigádba dolgozni. A minisztertanács határozata igen nagy segítséget adott a Vörös Október termelőszövetkezetnek a hibák felszámolásához. Az elméit szombaton ismertette a vezetőség a tagsággal. Hétfőn reggel pedig a szokásos 9 óra helyett már 6 óra­kor megindultak a tagok vetni, hogy május elsejére ne maradjon veletlen föld a szövetkezeti táblán. „Nagy hibát követtünk el azzal, hogy a vetést közösen végeztük, de a növényápolást már mindenki a maga területén kezdi meg"’ — ezt kö\etelték Batai István és a Vörös Október valamennyi tagja. A bri­gádok részéve már ki is osztották a területet és most jelölik ki a munkacsapatok és a tagok terüle­tét is. „Ne halogassuk tovább a fegyel­mezetlenek megbüntetését sem!” — javasolta az értekezleten idős Opre Ferenc. — ..Minden igazolatlan mulasztásért vonjuk le a munka­egységet és akkor majd meggon dolják, érdemes-e lógni.” — A:\TAL0CXr — Boldogan ünnepe Illetitek a fenreslitkei Fürst SAudor tsz-ben, mert jó munkát végeztek Fürge kezek csinosítják a Fürst Sándor tsz. székhazát, nagy ünnepünkre, május elsejére. A parkot is rendbehozzák. Ha Terestyén „nagyságosnak” meg kellett csinálni tavasszal, akkor maguknak még szívesebben csinálják ! — Abban az időben csak a kerítésen nézhettünk be a parkba. — mondja Fehér Péter elvtárs, —de nem szívesen lesekedtünk, mert amikor berúgtak az urak, legtöbbször lövöldözni kezdtek. Akik most fognak május elsején ebben a parkban mulatni, azok nem a mutatással és lövöldözéssel virtuskodnak, hanem a munkában versenyeznek. r. Márta, Károly, a termelőszö­vetkezet párttitkára, három héttel ezelőtt Nyíregyházán volt értekez­leten, aliol arról hallott, hogy pá­rosversenytársuk. a sóstóhegyi Vörös Csillag előbb van a tavaszi munkák végzésében, mint ők. Erre gyűlést hívtak össze, ahol megtár­gyalták: miként gyorsíthatnák meg munkájukat. Az eredmény nem is maradt el. A gyümölcster­melésben dolgozó három munka­csapat versenyre kelt egymással. — Amikor a lóval el kell men­ni vízért, akkor mi magunk toljuk a permetezőgépet, hogy addig se álljon a munka. — mondja Pataki Sándor, a l'azekas munkacsapat tagja. — Ezt úgy csináljuk, hogy mielőtt elmenne a fogat vízért, dombra huzatjuk fel a permetező- gépet, hogy könnyebb legyen lefelé tolni. Ez az iparkodás meg is látszik a verseny állásában Is. Első helyen a Fazekas-csapat van. A másik két csapat is ott van a Fazekasék sar­kában. Ha sorrendet akarunk kö­zöttük csinálni, akkor így alakul: második a Szaponár-, harmadik a IS a l og-w unkacsapat, — a távolság azonban ísak Déllány órai munka, »ml könnyen leküzdhető. Különö­sen olyan jó gépekkel, mint ami­lyenekkel ők dolgoznak, A Fürst Sándor termelőszövetkezetben már szovjet permetezőgépekkel dol­goznak. NEMCSAK A GYÜMÖLCSÖSBEN teljesítik ilyen szorgalmasan a má­jus elsejére tett vállalásaikat, ha­nem a szántóföldi munkacsapatok is. — Én egy hétből legalább hat napot dolgozom itt, — mondja öz­vegy Csonka Károtyné. — Vasár­nap vagy éjszaka csinálom meg a magam dolgát, de a csoport mun­kájának akkor is menni kell. — Csonk óné már a hatvan éven is túl van, a munkacsapatban élmun­kásnak hívják a többi asszonyok. A múlt évben 220 munkaegysége volt, most 260-at vállalt. — Én ezzel a két kézzel — te­nyerét mulatva, mondja Csonkán" — öt vemben is, meg ötvenegyben is felül kerestem a hatezer forinton, de ebben az évben még többnek kell lenni. Az utolsó hold kukorica vetésébe fognak éppen, amikor lihegve sza­lad a könyvelő: — Titkár elvtárs — kiabál mész szírül a könyvelő — Pestre megy az ünnepélyre! Telefónon szóltak ki a megyétől, hogy a Fürst Sándor termelőszövetkezet titkára a hét­tagú küldöttségnek tagja lesz. — Előre a Megyei Béketalálkozó sikeréért! Márta elvtárs abbahagyta a sor­húzást, sorrajárta még a csapato­kat, hogy egy kis biztatást adjon nekik: „Elviszem a híreteket Pest­re. Elmondom, hogy mi is befejez­tük május elsejére a vetést. Be­adási kötelezettségünknek eleget tettünk!” — Mondd el azt is, fiam. — szol oda a 80 éves Kaptár Ferenené,— hogy nekem is ti adtatok otthont, kenyeret. — Káplár Ferenené a rokonságnak már teher volt, mert nem tud már úgy dolgozni, mint egy 20 éves, de a szövetkezet tag­jai közé vette és ilyen könnyebb munkáknál nem is tudják otthon tartani Kaptur nénit, maga kéri, hogy vigyék ki őt is dolgozni. Márta elvtárs elviszi a hírét Pestre annak is, hogy most ment el Szaponár Júlia és Mária Jolán Újfehértóra. a traktoros iskolára, de azt sem felejti el, hogy május el­sején nyitják meg a napközi ott­hont. Patctki Sándor né, Szaponár Qyöryyné mehetnek már dolgozni segíteni férjeiknek, lesz hol hagyni gyermekeiket. — Még arról is számolj be, tit­kár elvtárs, — mondja Olajos elvtárs, az elnök, — hogy a kör­nyékbeli gyengébb termelőcsopor­tok közül hatnak mi adtunk süldőt kölcsön, hogy ők is tudjanak hiz­lalni. Ilyen eredményekről tudnak azok a csoportok beszámolni, ahol jó a munkaszervezés, ahol u pártszer­vezet nem hagyta a versenyt el­haladni, ahol a területet felosztot- jták munkacsapatokra. Ha így dol­gozik végig a Fürst Sándor tagsá­ga, ők is a milliomos termelőszö­vetkezetek közé sorakoznak fel — ott is az élen fognak járni. — CSIKÓS — . „Béke". Ez a szó százmilliók aj­káról hangzik el, százmilliók tesz­nek hitet mellette és százmilliók harcolnak érte. Az egész világon a haladó emberiség kemény és kö­vetkezetes harcot folytat azért, hogy a világítóké őre, S:hV%i elv­társ szavai nyomán kezükbe ve­gyék a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitartsanak mellette. A sztálini szavak a békeharcosok hatalmas táborának erőt és el­szántságot adtak harcukhoz. A ka­pitalista országokban élő békehar- cosok, még életüket is áldozzák a béke fenntartásáért, mint Belojun- nisz elvtárs, a nagy görög,,béke- harcos tette. Nekünk, magyar bckeliarcosok- nak, akik több, mint 7 millión ír­tuk alá a békeívet, az a felada­tunk, hogy olyan keménnyé ková­csoljuk hazánkat, amely ellenáll az imperialisták minden mesterke­désének. Ezt csak akkor tudjuk el­érni, ha hazánk minden dolgozójá­val megismertetjük elért eredmé­nyeinket és azt, hogy lionnau in­dultunk el. Mert az emberek hajla­mosak arra, hogy a jót, a szépet hamar megszokják, a rosszat vi­szont hamar elfelejtik. Hajlamosak arra, hogy megfeledkeznek arról, hogy hazánk dúlt határain ott ótll készenlétben az imperialisták csá­bos kutyája, Tito és bandája,1 amely csak a percet várja, hogy megtámadja hazánkat. Nem elég százszor és ezerszer el­mondani, hogy az imperialisták há­borúra készülnek, hartem a hábo­rúra való készülést tényeken ke­resztül kell megírnitatűi. Ez pe­dig csak ügy történhet meg, ha rendezzük a békeharcosok sorait, ha számadást teszüurk magunkban, hogy megtettünk-e mindent a bé­kéért. Pártunk és kormányunk az Or­szágos Béketanácson keresztül le­hetőséget ad arra, hogy a Megyei Béketalálkozó megszerv ezésével, megtartásával ezt a számadásun­kat elvégezzük. A Megyei Béketalálkozú június l-én lesz. Ezt megelőzőén május 3-tól 15-ig beszámoló kisgyüléseket tartanak békebizúttságaink és élenjáró békehareosaink. Május 15-től minden községbeu küldött- választó gyűlést fogunk tartani, ahol a község megválasztja a béke- ; találkozó küldötteit. Milyenek legyenek a kisgyttlé- sek? Megyénk dolgozói, a munkások, parasztok, értelmiségiek látják eredményeinket. De szükséges az, hogy ismertessük megyénk vala­mennyi dolgozójával azt a tényt, amire Sztálin elvtárs figyelmeztet bennünket: „A háború elkerülhe­tetlenné válhat, ha a háborús gyujtogatóknak sikerül hazugsá­gaikkal befonni a néptömegeket, félrevezetni és új világháborúba sodorni őket.” Ez a néhány szó Szabolcs-Szat- már megye békeharcosaira is vo­natkozik. Megtaláljuk megyénkben is azokat, akik támogatják a,hábo­rús politikát. Ez megnyilvánul üzemekben, a terv nemteljesíiésé- ben. a "mezőgazdaságban a tavaszi munkák gátlásában, mint ahogyan Ópályi községben a klerikális re­akció, mintegy 300 embert csődí- tett be a mezőről, hogy a templom­ban „csoda” történt, mert a meg- penészedett kenyér „világított”. 300 munkanap — ennyi kiesés volt a tavaszi munkából ezen a napoD, Az ilyen mesterkedéseket és az eh­hez hasonlókat a kisgyüléseken, amikor számadást teszünk arról, hogy megtettünk-e mindent a bé­kéért — le kell leplezni. I.e kell leplezni mindazokat, akik bármi­lyen módon gátolják a tavaszi munkákat, a tervteljesítést, ugyan­akkor a kisgyüléseken beszéljünk arról, hogy dolgozó parasztjaink élenjárói hogyan állják meg Il­ijüket a tavaszi muuMbaa. iiyg kell szívlelnünk Kiss A. Gábor tizenötholdas büdszentmihályt dol­gozó paraszt szavait, aki azt mon­dotta, hogy minden dolgozó pa­rasztnak azon kell törekednie, hogy a vetés után fogjon hozzá a nö­vényápolási munkákhoz, hogy an­nak eredménye a terméshozamban mutatkozzon meg, mert ezzel is- a békénk megvédését segítjük elő. Népszerűsíteni kell a kisgyűlé- sekeu azokat a dolgozókat, akik a tervteljesítésben élenjárnak. A községekben népszerűsíteni, kell azokat az utcarészeket, tszcs.-let és dolgozó parasztokat, akik a be­gyűjtésben. a növényápolási mun­kában, Illetve a vetésben élenjár­nak. vagy élenjártak. -— A kis- gyüléseket úgy kell megszervez­ni, hogy a Béketalálkozú híre min­den dolgozóhoz eljusson, — úg.v kell foglulkozul békebizottságuink- nak, népnevelőinknek a dolgozók­kal, hogy mindenki tudja, mi az ő feladata a békeháreban, a béke­találkozó előkészítésében. A ki s— gyűléseket úgy szervezzük meg és olyan előadók legyenek, akik mind­ezeket megmagyarázzák és a föl­világosító munka eredménye az legyen, hogy utca az utcával, tszcs, a tszcs.-vel kél versenyre a tava­szi munkák, a begyűjtési munkai sikere érdekében. A kisgyüléseken elhangzott vál­lalások, felajánlásuk, békeinüsza. kok eredményéről a május 15-tő! tartandó küldöttválasztó gyűlése­ken számoljanak be dolgozóink. —i Ugyanakkor a megválasztott kül­dötteket bízzák meg azzal, hogy a megyei béketalálkozón mondják el: az tizem, a tszcs., a község mit tett a Béketalálkozú sikere érdekében, mit tett és hogyan járult hozzá a béke harcos megvédéséhez, A Megyei Béketalálkozóra valiS készülés elő kell, hogy segítse a nemzetközi agitációs munka meg­javítását, olyan formában, hogy békebizottsági tagjaink a párt- és tömegszervezetek népnevelőivel karöltve szemléltető anyagot hasz­náljanak az agitációs munkájuk­ban. Az Országos Béketanács ki­adványait, a Szabad Népet, a dia- fiimeket az agitációs munka szol­gálatába kell állítani, úgy, mint:1 Nagyhalász községben, ahol rend­szeresen, a kisgyülés anyagával kapcsolatos filmet vetítik le. — Gyűjtsenek anyagot népnevelőink, békebizoítsági tagjaink a belső el­lenség leleplezésére és azt a kis­gyüléseken használják fel. A Megyei Béketalálkozú előké­szítése lehetőséget ad arra, hogy új békebizottságokat alakítsunk. Ezt tartsák szem előtt népneve­lőink, békebizottsági tagjaink és alakítsanak minél több új béke­bizottságot. A békéittlálkozóra való készülés eredményei, a tavaszi munkák végzése, a begyűjtés teljesítése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy megyénkben is fokozottan lángoljon fel a békéimre. A Béke­találkozó napja győzelmi nappá váljék akkor, ha a termelés, a munka frontján helytállunk és nem engedjük, hogy a miniszterta­nács vándorzászlaját, amelyet a jó begyűjtési munkáért kaptunk, — elvigyék. A Béketalálkozóra való készülés jó és eredményes munkája újabb hatalmas csapás lesz a háborús gyujtogatókru és belső ügynökeire. Ezért kell úgy dolgoznunk a min­dennapi' munkában, az agitációs munkában, hogy még erősebbé te­gyük 8zíiboles-Szatmár megyét a 1 ékefronti magyarországi szuka- I szán. ZSüRAKOVSZKI JÁNOS, jj. . , mfihití bék^zoltsiiai titkár*

Next

/
Oldalképek
Tartalom