Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-27 / 98. szám
NÉPLAP 1952 ÁPRILIS 27, VASÁRNAP « RÁKOS! EL VT ARS: „Népi demokráciánk útja“ c. előadásáról Körülbelül egy hónappal ezelőtt Jelent meg Rákosi elvtárs nagyjelentőségű előadása, a „Népi demokráciánk útja” külön füzetben. Ezekben a napokban az egész ország népe ünnepelt. Ünnepelte nagy vezetőjét, bölcs tanítóját, aki akkor töltötte be harcos és munkás életének hatvanadik esztendejét. A feléje áradó szeretetet sugározta a hozzá küldött ajándékok és jókívánságok tömege, de ezt mutatta mindenekelőtt az eddig soha nem látott lendületet vett ni unka verseny. Mindenki érezte, hogy Rákosi elvtárs számára az a legkedvesebb ajándék, ami népünk további felemelkedését, a szocializmus építését, békénk védelmének megszilárdítását szolgálja. Mindenki tudja, hogy nem a személyes, hanem a hazának felajánlott ajándékoknak örül legjobban Rákosi elvtárs. És ebben ismét Rákosi elvtárs járt mindannyiunk előtt. Március 9-e legszebb ajándéka Rákosi elvtárs népi demokráciánk útjáról tartott előadása volt. Gazdag és maradandó értékű ajándék ez. Fontos mérföldkő elméleti és gyakorlati munkánkban. Rákosi elvtárs előadásának kiindulópontja az a tétel, hogy Lenin és Sztálin tanításai a proletárdiktatúra megteremtésének előfeltételeiről általános érvényű tanítások. Amint Rákosi elvtárs Sztálin elvtársat idézi: „A proletariátus diktatúrájának lenini elmélete nem tisztán „orosz’’ elmélet, hanem valamennyi országra kötelező elmedet". . Mit tanít ez az elmélet a proletárdiktatúra létrejöttének fejtéte-j leiről'! Sztálin elvtárs .,Az Októberi Forradalom* és az orosz kommunisták taktikája” című müvében, az Októberi Forradalom győzelmének feltételeit vizsgálva sorra veszi azokat a külső és belső körülményeket, amik ezt a győzelmet lehetővé teljék, A forradalom győzelmét elősegítő külső körülmények közt* sorolja Sztálin elvtárs azt, hogy a forradalom az első világháború idején kezdődött, amikor a két fő imperialista csoport — az angol-francia és a ncmot-osztrák csoport — az egymás elleni halálos küzdelemmel elfoglalva, nem fordulhatott az Októberi Forradalom ellen. Ugyanakkor a háború gyötrelmeiből a dolgozó tömegek számára a proletárforradalom mutatta az egyetlen kivezető utat. A kedvező külső körülmények közé sorolja továbbá Sztálin elvtárs az érlelődő európai forradalmi válságot amely megbecsülhetetlen jelentőségű szövetségest szervezett a .világimperializmus ellen küzdő oroszországi forradalomnak. De megemlíti Sztálin eivtárs, mint gátló külső 'körülményt azt. hogy az Októberi Forradalom 1917-ben egyedül állott, hogy nem volt mellette egy szovjet ország, amelyre támaszkodhatott volna, amely segíthette volna. Ez a segítség — mutat rá Sztálin elvtárs — egy más ország eljövendő forradalmának külső körülményei között már fontos szerepet fog játszani, a Szovjetunió létezése, segítsége meg fogja könnyíteni a forradalom győzelmét ebben az országban. Rákosi elvtárs előadása két példán— a Tanácsköztársaság és a népi demokráciák példáján Is megmutatja ennek a megállapításnak a‘z* érvényesülését. Az intervenció ellen küzdő szovjetország segítsége 1919-ben még nem tudott érvényesülni. Ezért volt az, hogy a Tanácsköztársaság bukásának okai között döntő szerepe volt a külső ellenforradalmi erőknek. Mint Rákosi elvtárs írja: „Saját hibáink és a magyar szociáldemokraták árulása mellett a döntő tényező az imperialisták fegyveres beavatkozása volt, mely végül is elnyomta a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot.” Más volt a helyzet a felszabadulás után. Ekkor már a fejlődésünk számára kedvező körülmények között a Szovjetunió létezése és segítsége volt a döntő, azt mondhatjuk: ezek a kedvező körülmények a Szovjetunióban testesültek meg. A Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott ragyogó győzelme, ami megnyitotta az utat fejlődésünk előtt, ezt követően pedig állandó önzetlen támogatása és segítsége voltak azok a döntő előfeltételek, amelyek nélkül nem jöhetett volna létre népi demokráciánk. Helytelen és ellenséges nézet az, amelyik alábecsüli a Szovjetunió segítségét, amelyik nem látja meg, hogy az elengedhetetlen feltétel volt, ami nélkül nem jöhetett volna létre népi demokráciánk. De ugyanígy helytelen és ellenséges állás pontra helyezkedik az is, aki mindent a külső segítségnek tulajdonít, aki nem érti meg Pártunk hatalmas szerepét népi demokráciánk fejlődéséhen, nem látja meg, hogy államunk a dolgozó nép többségének akaratát fejezi ki, egyre nagyobb részének aktív támogatását élvezi. Lenin a ,,Két taktikában’’ kidolgozta a polgári forradalom szocialista forradalomba való átnövése- nek elméletét és a polgári forradalomból a szocialista forradalomba való átmenet periódusában követendő marxista taktikát. Ez az elmélet megmutatja, hogy az imperializmus viszonyai között, a társadalomfejlődés törvényei lehetővé teszik, hogy a proletariátus váljék a polgári forradalom vezérévé és a demokratikus feladatok megvalósítása után, azonnal megkezdje a harcot a szocialista forradalomért. Ez a lehetőség azonban távolról sem jelenti azt, hogy a polgári forradalom, minden körülmények között, feltétlenül át is nő szocialista forradalomba. A lehetőséget ki is kell használni és ebben óriási szerepet játszik a párt tudatos tevékenysége. Rákosi elvtárs e kérdéssel kapcsolatban teljes következetességgel kifejti, mit jelent a proletariátus osztályharca szempontjából a marxizmus-leninizmusnak az a tanítása, hogy „a proletárdiktatúra a kizsákmányolt többség diktatúrája a kizsákmányoló kisebbség felett”. A nemzetközi reakció minden eszközzel igyekezett és igyekszik ma is, tagadni ennek a tételnek az igazságát. A ,,kommunista kisebbség erőszakos uralmáról” szóló hírverés a Szovjetunió fennállása óta fontos szerepet játszik az imperializmus ideológiai fegyvertárában. Ezt a rágalmat használták fel a fiatal szocialista ország ellen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után. Ezt melegítik fel most is a népi demokráciák elleni rágalomhadjárat során. De még ennél is nagyobb károkat okozott és okozhat ma is, ha a kommunisták nem értik meg ezt az alapvető sztálini tanítást, ha nem lebeg állandóan a szeműk előtt az, hogy mindaddig, amíg a Párt nem nyerte meg a dolgozó tömegek többségét, a proletárdiktatúrát nem lehet megvalósítani. A többség megnyeréséért folytatott harc azonban nem fejeződött be 1948-ban, amikor kivívtuk a proletárdiktatúra hatalmát. -1 többséget nemcsak megnyerni kell, hanem meg is kell tartani. A dolgozó tömegeket újra meg újra meg kelt hódítani a szocializmus építése hatalmas ügyének és ezt továbbra is jó politikai tömegmunkával kell elérnünk. Ha gondosan tanulmányozzuk Rákosi elvtárs előadását, nemcsak az elmúlt esztendőket értjük meg sokkal jobban, mint ahogy eddig értettük. Jobban megértjük feladatainkat a jövőben is. Megtanuljuk, hogyan kell tovább erősítenünk pártunk befolyását a munkásosztály soraiban, tovább szilárdítanunk a munkásság és parasztság szövetségét, hogyan kell megosztanunk és leküzdenünk az ellenséget és hogyan kell mindennapi aprómunkával biztosítanunk a dolgozók napi érdekeinek védelmét. A lenini-sztálini tanítás szerint a proletárdiktatúra megteremtésének első és legfontosabb feltétele az, hogy a munkásosztály többségi a Párt mögött álljon. Ehhez azonban döntő győzelmet kell aratni az opportunizmus fölött, fel kell számolni az opportunizmust a munkásmozgalmon belül. Rákosi elvtárs tudományos pontossággal és tárgyilagossággal elemzi ennek a harcnak a nehézségeit. Pártunknak közvetlenül a fel- szabadulás után még nem volt kész politikai hadserege. Hiányos szervezetekkel megsokszorozódott párt- és állami feladatokat kellett megoldanunk. A munkásosztály megnyeréséért folytatott harcban olyan ellenféllel kellelt megkiizde- nünk, mint a szociáldemokrata párt, amelyet nagyrészt rendőr- spiclik és angol kémek vezettek és amely kifelé — a tömegek felé — megjátszotta ugyan a szövetségest, de titokban a munkásegység ellen dolgozott. Rákosi elvtárs megírja hogy a szociáldemokrata pártnak ez a kettős játéka gyakran megtévesztett bennünket. Ez annál inkább megtörténhetett, mert a szociáldemokrata vezetők egy része valóban baloldali volt. A szociáldemokrata párt e manővereinek a leleplezése rendkívül nagy nemzetközi jelentőséggel is bír. Ez a kettősség, a szóradikalizmus és a müellenzékieskedés nem űj jelenség a szociáldemokratiz- mus történetében. De soha és sehol nem lepleződött még le ilyen mértékben a' jobbszárny és a „balszárny” váltogatott felhasználása. Rákosi elvtárs, amikor feltárja ezeknek a manővereknek a mechanizmusát és megmutatja, hogyan küldötte le pártunk az ilyen aljas próbálkozásokat, nemcsak a mi fejlődésünk jobb megértését segíti elő. de nemzetközi méretekben is értékes tapasztalatokkal gazdagítja a kommunista pártokat a jobboldali szociáldemokrácia elleni harcban. A másik döntő* előfeltétel a nemproletár dolgozó: tömegek megnyerése. Itt az 'ellenség útja kezdettől fogva világós volt pártunk előtt. A „Nagyatádi-út’’ történelmi tapasztalata már jóelőre figyelmeztetett, hogy a régi uralkodó osztályok ezúttal is „a kisgazdapárt cégére alatt kísérlik meg újjászervezni erőiket és visszaszerezni a hatalmat”. De pártunk, Rákosi elvtárs bölcsesége mutatott utat ennek a veszélynek a leküzdésében. A Kisgazdapárt szegényparasztjaival való kapcsolat megteremtése és különösen a Nemzeti Parasztpárt támogatása a felszabadulás utáni idők első napjaitól kezdve: a taktika mesterműve volt. Pártunk ezzel megtörte a Kisgazdapárt monopóliumát a parasztság körében és már ezzel előkészítette a Baloldali Blokk megteremtését és ezt a „szalámi taktikát”, ami később az ellenség teljes szétforgácsolásához vezetett. Hogyan hajtotta végre pártunk ezt a két feladatot, hogyan valósította meg a proletárdiktatúra megteremtésének két alapvető feltételét? Rákosi elvtárs mindenekelőtt arra mutat rá, hogy bár pártunknak a felszabadulás pillanatában jóformán alig voltak szervezetei, de ugyanakkor mély gyökerei voltak a munkások, dolgozó parasztok soraiban. Ezt bizonyította számára a Horthy-rendszer idején vívott áldozatos harca és az, hogy a kommunisták élen jártak a hitler-fasizmus elleni harcban. Az illegalitás éveiben megteremtett kapcsolat a felszabadulás után nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a dolgozók legjobbjai azonnal pártunk mögött sorakoztak fel, hanem abban is, hogy a legfontosabb szakszervezetekben és magában a Szakszervezetek Országos Tanácsában is a kommunisták kezében volt a vezetés. Pártunk ezt a befolyását arra használta fel, hogy felvesse és megoldja a dolgozók legégetőbb gazdasági követeléseit így oldotta meg sokszor kemény és áldozatos munkával, amiben mindig a kommunisták jártak elől ,1ó példával Budapest élelmezését, a közlekedés helyreállítását, így- nyerte meg a széncsatát, indította el a gyárak termelését És éppen a legdöntőbb kérdések felvetésével, a megoldásukban tanúsított példamutatással biztosította pártunk a munkástömegek támogatását. Pártunk ereje éppen abban van, hogy mindig helyesen tűzi ki és meg Is oldja a feladatokat és abban, hogy a feladatok során a munka dandárját a kommunisták végzik el. Á ml pártunk arra tanította és tanítja a munkásokat, hogy mint élenjáró osztálynak amelyre a történelem leghatalmasabb feladata hárul, bizonyos helyzetekben áldozatokat is kell hoznia, de ugyanakkor meg is védi az osztály közvetlen érdekeit, biztosítja ebben a harcban napi gazdasági szükségleteit. Békehizottságaink munkájáról „A békéért nekünk úgy lehet legjobban harcolni, ha ma többet termelünk, mint tegnap, ha növeljük a termelékenységet, erősítjük a munkafegyelmet, az állami fegyelmet, ha becsületes, lelkes, gondos munkával készítjük elő a gazdag aratást, cséplést, begyűjtést.' A megye békebizottságai lelkeshangú kisgyűléseken serkentik a dolgozó parasztságot a tavaszi mezőgazdasági munkálatok mielőbbi elvégzésére: a jobb termés biztosítására. Gégény községben a békebizottság tagjai példamutatásukkal serkentik a község dolgozó parasztjait. Fodor Pál, ősz István békebizottsági tagok vállalták, hogy május elsejére a szántásvetési munkákat teljes egészében elvégzik. Vállalásuknak már eleget is tettek. De a tavaszi mező- gazdasági munkák elvégzése mellett a beadásról sem feledkeztek meg. Cuper Mihály és Csobák Mi- hályné dolgozó parasztok kisgyűlé- sen vállalták, hogy a nemzetközi proletariátus nagy ünnepére, a nyolcadik szabad május 1-re félévi beadási kötelezettségüknek 100 százalékig eleget tesznek. Ennek a vállalásuknak határidő előtt eleget tettek. Büűszentmihály község dolgozói tudják, hogy a munka időbeni, jó elvégzésével hozzájárulnak hazánk megerősítéséhez. Hazánk megerősítésével pedig a tartós békét, békés életüket, gyermekeik boldog jövőjét teremtik meg. Erről beszéltek nekik a szabadságon lévő honvédek a békekisgyüléseken. Büdszent- mihály dolgozó parasztjai tudatában vannak ennek, ezért fejezték már be az egész községben a vetést. Eredményesen dolgoznak a békebizottságok tagjai Porcsalma községben is, ahol a nemzetközi kérdésekkel, az amerikai imperialisták aljas gaztetteivel: a baktériumháborúval foglalkoznak. Porcsalma dolgozó parasztjai nem engedik, hogy szép hazánkat is ilyen aljas módon megtámadják, hogy gyermekeink szép jövőjét,, biztos fejlődését így megakadályozzák. — Ezért adtak be a békekisgyülést követő napon 2,700 darab tojást, 62 kiló baromfit és 9 darab sertést a porcsalma! dolgozó parasztok. A békebizottságok feladata az is, hogy az ellenség, a rémhírterjesztők ellen harcoljanak, világosítsák fel a dolgozó parasztokat ezen a téren is. Az ellenség hírverése sok községben megpróbálta gátolni a tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzését. Ezt tette a klerikális reakció Üjfehértőn is, ahol a békebizottságok nem működnek. Aradi Istvánnak, a községi békebizottsági felelősnek feladata az, hogy a békebizottságokat életre- keltse, kisgyűléseken világosítsák fel a község dolgozóit a klerikális reakció mesterkedéseiről és aljas terveikről. A békebizottság tagjai mondják el, hogy a klerikális reakció ' az amerikai imperialisták hű kiszolgálója. — A járási békebizottság adjon segítséget a fehértói békebi^ottság munkájához, üjfehértőn is harcoljanak úgy a békebizottság tagjai, ahogy Nagyhalászban Kovács Lajos békebizottsági tag, aki félévi adóját és beadási kötelezettségét már teljesítette. Népnevelő munkával odahat, hogy az utcájában lakó valamennyi dolgozó paraszt teljesítse félévi beadását május 1-re és végezze el a tavaszi mezőgazda- sági munkákat. Megjelent a „Tartós békéért népi demokráciáért‘ legújabb száma A „Tarlós békéért, népi demokráciáért!" új száma közli Sztálin elv- társ Boleslaw Bicruthoz intézett táviratát és Biet'ut elvtárs választáviratát. A vezércikk május elsejével, a nemzetközi szolidaritás nagy napjával foglalkozik. A cikk megállapítja, hogy az agresszorok és a háborús uszítok ellen, a békéért, demokráciáért és szocializmusért harcoló em- |J- bermilliók az egész világon szervezetten, szilárd egységben ünnepük meg május 1-ét, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nagy napját, a világ munkásai testvériségének ragyogó ünnepét. A lap beszámolót közöl Boleslaw Bierut elvtárs 60. születésnapjának megünnepléséről és közli Bierut elv- társnak a varsói ünnepi ülésen elmondott beszédét. Duclos elvtárs, a Francia Kommunista Párt titkára cikkében a békeharc fokozásának fontosságáról Ir. Közli a lap Wilhelm Pieck elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt elnökének cikkét. Pieck elvtárs megállapítja, hogy a szovjet kormány, nak az Egyesü't Államok, Nagybri- tannij« és Franciaország kormányához intézett 1952. március 10-í és április 9-i jegyzéke, valamint Sztálin elvtársnak az amerikai lapszerkesztők kérdéseire adott válasza hatalmas segítséget nyújtott a német népnek a békeszerződésért és a nemzeti egységért vívott harcában. Kim Ir Szén elvtárs, a Kareai Munkapárt elnöke a proletár nemzetköziségről és a koreai nép harcáról szóló cikkében megállapítja: A koreai nép saját tapasztalata alapján győződött meg arról, hogy hazája és nemzeti érdekeinek védclmezésébert milyen nagy jelentősége van a nem. zetközi szolidaritásnak. Harry Pollit elvtárs, az Angol Kommunista Párt főtitkára az idei május 1. harcos megünnepléséről ir. A lap közli még I. Chisincvshi elv, társnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága titkárának cikkét a román kultúrforradalomról és Jan Marek politikai jegyzeteit. DISZ-HIRADÓ A NAGYHALÁSZI DlSZ-szerve- zet vezetősége ülést tartott. Ezen a vezetőségi ülésen megvitatták a minisztertanács határozatát, amely a fémgyűjtésről szól. Elhatározták, hogy községük fémgyűjtést tervét maguk a fiatalok száz százalékban végrehajtják. Ennek érdekében bevonják a fémgyüjtési munkába a' szervezeten kívüli fiatalokat é« az úttörőket is. Négy-öt brigádot alakítanak és- a községet házcsoportokra osztják. E nemes feladat sikeres elvégzése érdekében páros- versenyre hívták ül a demect ri DISZ-szervezeteket. * A VENCSELLÖI SZABADSÁG TSZ. DISZ-fiataljai a kitűzött határidő előtt kőt nappal hamarabb végezték el lő katasztrális hold területen a burgonya vetését. Ugyancsak a vencsellői DlSZ-fiata- lok kivették a begyűjtés munkájából a részüket a begyűjtési hét keretében. A fiatalok elsősorban arra törekedtek, bogy szüleiket győzzék meg a beadási kötelezettség teljesítésének fontosságáról. Az 55 fital közül kiemelkedett munkájával Kovács Ilona elvtársnő, akinek szülei is példát mutattok azzal, hogy a baromfi- és tojásbeadást egész évre 100 százalékban teljesítették. Ugyanilyen szép eredményt ért el Bodnár Tibor elviárs, PISZ- fiatal is.
