Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-13 / 87. szám
NÉPLAP • 1952 ÁPRILIS 18. VASÁRNAP Látogatás a balkányi gyermekotthonban Petrusha Ferenc, Pór Sándor, Fehér-fivérek, balkányi traktoristák! Jöjjetek, látogassuk meg a gyermekotthoni. Nem véletlenül hívunk benneteket, — ezt is megmondjuk őszintén. Petruska Ferenc! Te, akinek három gyermeke van, április 10 én, este nem mentél ki műszakvAUásra, géped egy teljes műszakon keresztül állott. Fehér-fivérek! Ti is azt mondtótok az elmúlt napokban: „nem szántunk!" Pór Sándor, te, akinek otthon kicsi testvérei vannak s akinek a húga a budapesti ipari ta- nvlóotthon-ban tanul, te is úgy vetekedtél: „Nem érdemes dolgozni...” * A GENCSY-URASÁGOK oszlo' pos kastélyában, parkjában hu jdanábon denncdt csend gubbasztott télen-nyáro.r a százados jdk, guggoló bokrok között. Most méhek zümmögnek a virágaikat bontogató rügyek körül, madarak csiripelnek a, bokrok felett és gyer- m etcnevetés, vidám zsivaj sző kdei a gyümölcsfáik között. A gyermekotthon Uikéi, akik birtokukba vették a kastélyt és a kertet, virág- magvakat, gyümölcsfákat ültetnek. Ám jöjjetek csak tovább, Petrusha Ferenc, Pór Sándor, Fehér- -fivérek. Persze, jólesik nézni a serénykedő fiúcskákat, hiszen csak ügy árad minden mozdulatukból a munka, iránti szeretet, de sok meg a. látnivaló. Lépjünk be a kastély üveges, szárnyas fehér ajtaján, — Előcsarnok, dísznövények, horgolt terűével letakart zongora. S itt rögtön benyithatunk egy hálószobáim. Ragyogó tisztaság. A pompás meleg takarók jeszesen simulnak a hófehér ágyakra. Az ablakokon fehér csipkefüggöny, minden ágy mellett polc a könyveknek. A polcok előtt virágos, pipacsos kartonfüggöny. Az asztalokon virágos abrosz és élő virágok szépen festett cserepekben. Akármerre nézel, mindenből azt olvashatod ki: akik ' ezt az otthont berendezték, nagyon szeretik a gyerekeket. Még az ágyak feletti névtáblák is díszesek, virágosak. Sok hálószoba sorakozik egymás melleit, hogy helyet adjon az otthon hetven gyermekének. Megnézhetjük az ebédlőt ú*, hosszú leteritett asztalaival, megnézhetjük a konyhát, ahol a. főzést „gépesítették'’ a fürdőszobái a kicsiny, alacsony, hófehér porcellán gyermekmosdókkal, a cipészmühclyt, a szabómühelyt, dztán a házistudiót, ahonnan muzsikéval altatják el a kicsinye- :ket... Kollár Gy urká t, Macskási Ferit, Kovács Bélát, Kain Sanyit meg a többieket. Azám, a gyerekek! Bizony, Pet- -ruska Ferenc, Pór Sándor, Fehér- fivérek, ezeknek a gyermekeknek .legnagyobb része árva. Sem apjuk, sem anyjuk. Ezeket a gyermekeket a kapitalista világ kegyetlensége ' már járókorukban az utcára, a nyomorra, éhezésre, züllésre kár- .hoztatta. S most otthonuk van. Derék, becsületes emberekké nevelkednek! Olyanokká, akik szeretik a munkál, akik úgy dolgoznak a szocializmusért, hogy életüket, vérüket is odaadnák érte! Amott szalad nagy gereblyével a kis selypítő Kovács Béla. Alig 'múlt tizenkét esztendős. De mindaz a szenvedés, ami őt érte, felér egy Imrminc esztendős tapasztalataival is. Az utca gyermeke volt, ' elvadult, kóborgyerek, aki úgy szerez ételt magának, ahogy tud. Ez fiú nagyon sokszor megszökött o: intézetekből. Végül idekerült a balkányi gyermekotthonba. Innen is megszökött, újra visszahozták. Akkor azt mondta neki négy szemközti beszélgetésen Barna elvtárs, az igazgató: „Nézd, Béla. Kössünk 4egyezményt. Jól jegyezd meg a mai napot, október 27. van. Te olyan rossz vagy, hogy édesanyádéic már Három éve kizavartak otthonról. ■Maradj itt két évig. Ha megváltóéból, két év. múlva megírom édesanyádnak : Béla jó fiú már, hazamehet. Aztán, mért nem akarsz békém segítenif Sok dolgom van, villanyt is kell szerelni. Én nem értek eléggé hozzá, de úgy hallottam. neked ebben gyakorlatod van. Mért nem maradsz itt nekem segíteni T Ha, megszöksz... azért sem haragszom rád. Fájni fog és nehezebben is tudom majd a munkámat elvégezni itt, az otthonban nélküled, de azért nem haragszom. Fájni fog az is, hogy két év. múlva azt kell írnom az édesanyádnak: Béla nem változott semmit... Válassz, Béla...” Kovács Béla szemeiből hullani kezdtek a könnyek, aztán elszaladt. Másnap kopogtattak az igazgató ajtaján, ahol a házistudió is van, Béla dugta be rajta félénken a fejét és selypítve kérdezte: „Köz- vetitünk, Lajosz pajtász?” A napokban ismét osa-k az igazgató elé állott Béla ezzel: „Tesszék mondani, nem lehetne örökre itt maradni f” Eleinte zsákszámra hordta az iskolából az elégteleneket. Most csak egy tantárgyból van lcetlese, de megígérte, hogy évvégére azt is kijavítja. MENNYI NEMES ÉRZÉS vi■L'-L rágzott ki a hajdani otthontalan, rongyos gyermekek szivében. Történt egyszer, hogy Egei Ervin nevelőpajtás, akit egyszerűen „apá”-naJi neveznek a gyermekek, súlyos beteg lett. A pajtások éjszakai őrséget szerveztek. Felváltva lopakodtak éjszakáról éjszakára az „apa” ágyához és csendben, titokban ott virrasztóitól: mellette, míg meg nem gyógyult. A kis Dandos Gyulának fáj a szeme, nem olvashat könyvet. Úgy tanul, hogy társai hangosan olvassák neki a leckét. Dandos Gyula jeles tanuló! Ha azt kérdezik tőle: mi akar lenni, így felel töprengve: „Még pontosan nem tudom, de valami olyan, aki nagyon sokat tud,” Bizony, megtörténik, hogyha, nem veszik észre, lopva mégiscsak olvas egyedül is. Mert' az otthonátlag most négyes, legjobb az otthonok közötti versenyben. De az otthon minden lakója azt akarja, hogy év végén még szebb legyen a tanulmányi eredmény! AT ÉHÁNY HÉTTEL EZELŐTT ■L ' éjszaka érkezeit meg az állomásra 150 mázsa szén. Az állás drága pénzt emésztett volna fel. Az igazgató felkeltette a gyermekeket : „Ki vállalkozik éjszakai szénrakásra!” Nem is hetven, hanem száznegyven kéz emelkedett a magasba. És amikor az igazgató Ötszáz éve született Leonardo Da Vinci csak a nagyokat válogatta ki, a kicsinyek keserves sírásra fakadtak. A stégén őket is el kellett engedni. Éjjel 1 órától reggel hétig kirakták a 150 mázsát s le is hordták a pincébe. Sok-sok hasonló történetet lehetne még elmondani ezekről a gyermekekről, Petruska Ferenc, Pór Sándor, Fehér-fivérek! Most azonban inkább olvassuk el, hogy mit ír Kardos Ferke a faliújságra: „Naponként új terveket szövünk. Új virágágyak, új sétautak, új játékpályák, új kis gyümölcsösök jönnek létre e tervek nyomán...” Aztán igy folytatta egy másik cikken Kass Imcí: „Minden pálya nyitva áU előttünk. Minden munkás- és paraszt gyerek bői lehet orvos, mérnök, pedagógus, vagy tu dós, vagy amire éppen vágyik ... % nEFEJEZZÜK A LATOGA *^TÁST, Petruska Ferenc, Pót Sándor és ti, Fehér-fivérek. Azért hoztunk el ide benneteket, honi lássátok saját szemetekkel: ezeket a gyermekeket akarják s a vitái minden gyermeket, a tiéteket is — az imperialisták baktériummal pestissel, kolerával kiirtani! Azért hoztunk cl ide gondolatban, Petruska Ferenc, hogy megmondjuk. „Amikor elmulasztottál egy műszakot, azon az éjszakán nem vigyáztál az otthonbeli hajdani otthon talonok álmára, nem vigyáztál saját gyermekeidre! A háborús gyuj tógátoknak segítettél!” Azért hoz tunk el ide, Pór Sándor, hogy megmondjuk: „Amikor arról beszéltél hogy nem érdemes dolgozni, akkoi az ellenség hangját fújtad, az ama rikai háborús gyújtogatok szája val beszéltél. És ekkor te sem gondoltál arra, hogy felelős vagi testvéreid jövőjéért, az egyenruhái ipari tanuló Marika jövőjéért, c gyermekotthon boldog lakúinak s c világ minden gyermekének jövője ért!” Mindez szól nektek is. Fehér fivérek s mindenkinek, aki égi percre is elernyed a nagy béke harcban! Ennyit akartunk elmondani, Pét ruska Ferenc, Pór Sándor s ti többiek. Várjuk a válaszotokat! A gyermekotthon lakói azt kérik tő letek, hogy olyan választ adjatok amibe beleremegnek a gyalázató, gyújtogatok s itthoni ügynökeik! l^eonardo Da Vinci emlékét nem homályos!tóttá el a születése óta eltelt ötszáz év. Leonardo Da Vinci ma is úgy áll előttünk, mint a realista művészet úttörője, láng- lelkü festőművész és szobrász, mint merész«, tudós, aki állandóan kutatta a természet titkait, igyekezett a természet javait az emberek hasz- mára megszerezni, mint fáradhatatlan feltaláló, aki megelőzte a következő századok számos technikai elgondolását. Tisztán áll. előttünk e nagy humanista és újító alakja. Mennyire szánalmasnak látszanak vele szemben a tudomány és művészet különféle reakciósai, akik hiába erőlködtek, hogy az utókor szemében elhomályosítsák, eltorzítsák a lángeszű olasz tudós alakját. Da Vincit hol misztikus fantasztának, hol hideg cinikus embernek próbálták beállítani. Középkori skolasztikusnak, vagy betegesen finnyás modernkedőnek álcázták. Azzal rágalmazták, hogy embergyűlölő volt, aki a gonoszságban talált gyönyörűséget. A reakció nem fukarkodott az erőszakos torzításokkal, hogy a népek előtt elrejtse Da Vinci igazi arcát. A haladásellenes irányzatok még ma sem hagytak fel hamisításaikkal. ugyanis arra gyengéknek érzik magukat, hogy egyszerűen elfeledtessék a rajuk nézve fenyegető Da Vinci nevet. De a népek, a világ becsületes és haladó emberei tudják, hogy a nagy tudós kora leghaladóbb eszméinek bátor és odaadó harcosa volt, egész hatalmas értelmével az új, a jövő felé tör, előre látta — bár olykor nem egészen világosan a szabadság és igazság fénylő, boldog világát. A szovjet nép ilyennek ismeri és tiszteli Leonardo Da Vincit. A Szovjetunióban számos tanulmáuyt és könyvet adtak ki a nagy olasz művészről, kétszer adták ki a „traktus a festészetről” című híres művét, képeinek sok reprodukciója jelent meg. A leningrádi állami - ermittageban őrzött, két eredeti Leonardo Da Vinci-kép előtt mindig nagy tömegek állnak. De ismerik a Szovjetunióban a nagy művész más híres müveit is amelyekben oly sokoldalúan és teljesen nyilatkozik meg a természet végtelen életének lángeszű megértése és amelyben ott él az igazi élet nagy ereje. A néphit Da Vinci nevéhez fűzi például a Milano környékén létesült öntözőrendszer megteremtését. A nagy tudós lángelméje már a kapitalista korszak elérkezése előtt, látta a jövendő nyomorúságokat, amelyeket a pénz korlátlan uralma hoz az embereknek, őszite és haragos szenvedéllyel zengenek ma is az aranyra szórt átkának szavai: „Árulást követ el vég nélkül. Minden embert gyilkosságra, rablásra és liitszegésre ösztönöz... Sokaktól elveszi az életét. Az embereket arra készteti, hogy sokféle mesterkedéssel csalásokkal és árulásokkal éljenek a maguk körében. Oh. szörnyű vadállat!. . . ” Meglepő, hogy már akkor, majdnem félezreddel ezelőtt felcsendültek ezek a keserű haraggal teli szavak arról, hogy milyen szörnyű bűnökre csábíthat az arany a pénzeszsák hatalma. Ezekben a szavakban kortársunknak érezzük Da Vincit. Leleplezése eléri azokat, akik ma az aranyért tömegesen gyilkolnak, rabolnak és erőszakoskodnak. A hálás népek, a Béke Világtanács felhívására ezért ünnepli meg olyan lelkesedéssel Leonardo Da Vinci születésének 500. évfordulóját. Egy (óvárosi iskola és a magyi általános iskola együttműködése Az elmúlt napokban Budapesten jártam és meglátogattam a Petőfi- utcai általános Iskolát. Pedagógus szemmel figyeltem a fővárosi iskola életét, fegyelmét, elért tanulmányi eredményét, a tanulók iskolába jáA nyíregyházi József Attila járási kultúrotthon élete Járási kul tárházunk avatása 1951. december 21-én volt. Már felavatása előtt is dolgoztak benne kultúraktívák. Ennek eredménye volt az, hogy a multévi aratás- cséplés és begyűjtés idején színjátszó csoportunk az MSzT. tánccsoportjával hét községben adott műsort, amivel elősegítettük az akkori gazdasági eredmények elérését. Munkánk elvégzéséhez nagy segítséget nyújtott az, hogy munkaterv alapján dolgozunk, amit kéthetes programtervre bontunk fel. A vezetőségi üléseket kéthetenként megtartjuk, amelyen az elnjúlt kétheti munkát értékeljük. Az egyes művészeti csoportok munkáját szakkörök szerint végezzük. A SZÍNJÁTSZÓ SZAKKÖR szervezése igen nehezen ment, aminek részben az volt az oka, hogy a SzOT-tal nem volt meg a kapcsolatunk, és így az üzemi csoportok és az üzemek vezetősége nem volt hajlandó tagjai közül egyet i3 átengedni a kultúrottlionnak. Jelenleg 15 főből áll csoportunk. Most három egyfelvonásos színdarabot választottunk ki. Az első színdarab bemutatja az első világháború után égy munkáscsalád nyomorúságos életét. A második színdarab foglalkozik egy üzem életével, a munkaversennyel. A harmadik színdarab pedig bemutatja az tizem életében a Párt szerepét, a dolgozók jogait és kötelességeit. A színdarabokhoz a megfelelő összekötő szöveget egy bizottság áliftja össze. A BÁB-SZAKKÖR tíz főből áll. Hetenként 2 alkalommal tartanak próbát. Szabadidejüket bábmühelyfoglalkozással töltik. Saját magúk készítik a bábfejeket és a ruhákat. Ez azért helyes, mert az egyes új darabokhoz a hiányzó hábfigurákat az elóadás előtt el tudják készíteni és nem kell megrendelni vagy esetleg báb hiány miatt a műsort elhalasztani. A NÉPITÁNC-SZAKKÖR komoly fejlődést mutat kultúrhá- zunk életében. Hetenként két este van rendszeres próbájuk. Jelenleg a megye népi táncait gyűjtik és tanulják be. Az elmúlt negyedévben betanulták az újfehértói csárdást és a káliói kettőst. Táncosaink jelenlegi létszáma 30 fő. Toválbbi nevelésükről sem feledkezünk meg. Azokat a táncosokat, akik munkájukban kiválóak, iskolákra javasoljuk. Jelenleg egy táncosunk tízhetes iskolán van. A SZIMFONIKUS ZENEKAR 32 főből áll. Hetenként kétszer tartanak rendszeresen próbát. Az elmúlt negyedévben négy önálló hangversenyt adtak. Egyes kimagasló ünnepségeken szoktak még szerepelni. Jelenleg Darwin halálának évfordulójára készülnek hangversennyel. A második negyedévre három vidéki hangversenyt terveznek. 1 A NÉPI ZENEKAR tagjai hetenként ötször tartanak rendszeres foglalkozást. Csak hárman tudnak kottából játszani, de ezek tanítják a többieket, ilykép- pen tudnak egy-egy számot tökéletesen betanulni. Népi zenekarunk az elmúlt negyedévben 19 alkalommal szerepelt Dyilvúnosság előtt. Résztvettek a járási kultűrverse- nyen, ahol munkájuk eredményeképpen elismerő oklevéllel tüntették ki őket. Az elkövetkezendő negyedévben célul tűzték ki, hogy a megye területén népdalokat fognak gyűjteni, megtanulni. Kultúrházunknak jelenleg 131 tagú kultúraktívája van. Kultúr- húzunkba behoztuk a férfi KTSz. sakkcsoportját és ezzel megalakítottuk a sakkört. Természetesen más sakkcsoportok is érdeklődnek és bejönnek kultúrházunkba, ahol megfelelő helyiség, sakkfelszerelés, sakkujság áll rendelkezésükre. Kultúrházunkban megnyitottuk A TÁRSALGÓ SZOBÁT, ahol 18-féle sajtót találnak meg az olvasók. Nem feledkezik meg kultúrhá- zunk a gyermekek neveléséről és szórakozásáról sem. Bevezettük a gyermektánetanfolyamot 4 évtől 12 éves korig. Ezen a tanfolyamon a gyerekek baletilépéseket és táncjátékokat sajátítanak el. Bevezettük a mesedélutánokat is. A KULTÚROTTHON MUNKÁJÁNAK HIÁNYOSSÁGAI Legnagyobb hiányosság kultúr- házunkban, hogy a tömegszervezetek még mindig nincsenek kellőképpen bekapcsolva munkánkba. A tömegszervezetek bekapcsolását olyképpen fogjuk megvalósítani, hogy őket érdeklő szakköröket indítunk. PODRECZKI ANDRÁS, igazgató. rását, a tanítványok és a nevelők viszonyát, kapcsolatát. Igen meglepett a Pctőfi-utcal iskola igazgatójának és nevelőtestületének módszere a késések megszüntetésére. Nyolc óra előtt 5 perccel minden osztály a folyosón sorakozott és az ügyeletes jelentette az Igazgatónak, hogy az egyes osztályokból hány tanuló hiányzik még. A jelentés után véglgvitték az úttörők az iskola zászlaját ütemes dobpergés mellett és együttesen vonultak be a különböző osztályokba a tanítások megkezdésére. Ezzel a módszerrel érik el, hogy kevés hiányzás fordul elő az iskolában. A nevelők Igen kimerítő és alapos vázlatokkal készülnek óráikra, hogy tanításuk minél eredményesebb legyen. A jó eredmény eléréséhez hozzásegíti a nevelőket a jól felszerelt szertár és a szemléltetőeszközök. Ez így van Budapesten, ahol a felszerelés már maga az iskola nagyságánál is bővebb, mint falun. S nekünk, falusi nevelőknek még komolyabb előkészületekkel kell pótolnunk az egyelőre még fennálló felszerelési hiányosságokat. Megállapodtunk abban, hogy a budapesti és magyi nevelőtestület és a tanulók felveszik egymással a szoros levelezési kapcsolatot, ami már meg is történt. A mi tanítványaink megírják itteni előrehaladásukat a fővárosi tanulóknak. Minden iskolásunknak lesz egy budapesti barátja, pajtása, aki 350 kilométeres távolságból tájékoztatja a másikat a tanulásról. így kerülnek közelebb egymáshoz. Mi, nevelők pedig úgy segítünk egymás munkáján, hogy az itt termelt növényekből mintákat, magvakat küldünk és preparált rovarokat. A fővárosiak meg olyan dolgokat, melyek nekünk nincsenek meg. Úgy érezzük, hogy elindított levelezésünk hozzájárul a falu és város kapcsolatának elmélyítéséhez. Albert Antal Néplap-levelező, Magy. 6
