Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

19Ö2 ÁPRILIS 13, VASÁRNAP NÉPLAP Somlósi Károlv sziaháno\ínIa építésvezető munkamódszere Hagy örömmel fogadják az új hozzájárulási rendeletét a diákotthonok lakúi ; A közoktatásügyi miniszté­rium új hozzájárulási rendszert vezetett be a diákotthonokban. Az eddigiekkel szemben foko­zottabban figyelembe veszi ez a rendelet a vagyoni helyzet mellett a tanulmányi eredmé­nyeket. Az új besorolás értelmében a diákotthonokban lévő tanulók 35 százaléka 30 forintot, 30 száza­léka 50 forintot, 20 százaléka 100 forintot és 5 százaléka 200 forintot fog fizetni hozzájárulás­képpen. A besorolás a tanuló szociális helyzete alapján fog megtörténni, nagy figyelemmel a tanulmányi eredményére. A ki­tűnő tanulók nem fizetnek aenr* mit, a jeles tanulók a hozzájáru­lási összeg felét fizetik A jó­rendű tanulók is kapnak ked­vezményt, ők a hozzájárulási összeg háromnegyedreszét fize tik. A közepes tanulók a besoro­lás összegét fogják fizetni, a rossz tanulmányi eredményt el­ért, elégséges rendű tanulók a besorolás 130 százalékát, míg a megbukott tanulók a besorolt összeg 150 százalékát fizetik. A' jövő esztendőben a bukott ta­nulótól év végén megvonja ál­lamunk a diákotthoni ösztöndí­jat. Az új rendeletről így írnak a diákok: Jótanulásra ösztönöz az új hozzájárulási renógíet A® építőipar jelentősége, hűen a szocialista építés lényegéhez, évről évre növekszik, ötéves tervünk harmadik, döntő tervévében vala­mennyi iparág között a második helyre kerül. Az itt dolgozó műsza­kiak száma: 15.000 körül van. Eb­ben a hatalmas iramban fejlődő szakmában Igen komoly feladatok állanak műszaki vezetőink előtt. A követelmények megnövekedtek, te­hát a vezetés színvonalának szaka­datlanul emelkednie kell. Ehhez pedig nagyobb szakismeretre, ma­gasabb műszaki és általános szak­tudásra van szükség. A kellő szak­ismeret hiánya szűk korlátok közé szorítja a műszaki vezetőt, nem ta­lálja meg a gyors, újabb és jobb megoldási lehetőségeket, nem tud­ja megadni a segítséget, a kellő támogatást fizikai dolgozóinknak. Arra pedig egyenesen képtelen, hogy maga kezdeményezzen, hogy elöl járjon munkaterülete forradal- mosításában, hogy állandó szak­mai éberséggel feltárja az újabb és újabb lehetőségeket a legap­róbb, észszerűbb, célravezetőbb megoldási, kivitelezési lehetőségek, tőt kezdve a tervek általános vizs­gálatáig, a nagyobb horderejű megtakarítások eléréséig. Dolgozóink állandóan növekvő versenykedve, fokozódó eredmé­nyeik egyre újabb és nagyobb cé­lok felé törő lendülete szükségsze­rű követelményként állítja elénk a verseny alapja, n műszaki feltételek állandó és szakszerű vizsgálatát, azoknak mind tökéletesebb biztosí­tását. A műszaki feltételek vizsgálata a legapróbb részletekig, ez az a terület, ahol a legközvetlenebb kell, hogy legyen a műszaki és fi­zikai dolgozók állandó és szoros kapcsolata. Az építőipar területe a többi iparágakhoz viszonyítva nehéz te­rület. A zavartalan munkamenet­hez, a termelés és termelékenység se, mikorra várható azok leérkezé­se, valamint mikor, milyen mér­tékben áll rendelkezésre a szüksé­ges gépierő és üzemanyag. Ezek­nek a kérdéseknek a vizsgálatánál kiderült, hogy az előző építésve­zető áthelyezése folytán a munka­vezető által sebtiben megindított munkánál sok a munkaerő, nincs arányban a rendelkezésre álló anyaggal és a munkaterülettel. — Ennek eredménye meg is látszott, mert az első havi tervteljesítés 49 százalék lett. Azonnali átszervezés­re volt szükség, pontos és reális munkaerőterv, anyagterv összeállí­tására, aminek eredményeképpen a következő havi tenrteljesítés 100 százalék fölé, majd pedig 120—145 százalékra ugrott feb Ezzel tulaj­donképpen elmondottam, hogy a helyszíni vizsgálat mellett az anyagterv vizsgálata és a munka- erőterv összeállítása következik. — Ezután az üzemterv tárgyilagos, szakszerű, pontos kimunkálására és a tervfelboutás elkészítésére ke­rül sor. A tervfelboniás elkészítése a tervfelbontó és mű­szaki vezető feladata. Következő lépés: megfelelő szerszámok, fel­szerelés biztosítása. Rossz szer­számmal jó eredményt elérni nem lehet. Ezen a területen is mindig vannak hibák, hiányosságok. Itt is kiderült, hogy több szerszám, ásó, lapát, csákány stb. nem alkalmas jó munka végzésére. Igen lényeges a munkások elhe­lyezése, elszállásolása, étkeztetési kérdésének megvizsgálása is. Meg kell nézni, hogy a munkások hol fognak aludni; hol, milyen körül­mények között étkeznek; milyen az ebédlő, hogy van biztosítva az étkeztetéshez a nyersanyag; a sza­badidőben dolgozóink mivel foglal­koznak? Megvannak-e a szükséges A vállalásokból világosan látszik a műszaki vezetés feladata, a mű­szaki előkészítés lényege. Egybeko- vácsolódott brigádok szervezése, a felesleges átszervezések elkerülése, a pontos, havi munkautalványok kiadása, ami a tervfelbontás ada­tait tartalmazza, az anyag és jó szerszám, gépierő folymatos bizto­sítása, a dolgozók szociális viszo­nyainak állandó szemmeJtaríása és javítása, a havi termelési értekez­letek, havi és napi versenyértéke- lós, ezek azok a feltételek, ame­lyek dolgozóínlkat hozzásegítik munkaversenyben tett felajánlá­saik túlszárnyalásához. A tervek, a tervfelbontás készí­tésénél mindig számítok az öntu­datos dolgozók lendületére. így nem ér „meglepetés” a verseny so­rán anyagban és munkaerőben je­lentkező nagyobb igény miatt Min, dig számításba veszem azokat a nagyobb célokat, amelyeket dolgo­zóink maguk elé tűznek. A dolgozók mozgósítását a ver­senyre, a kiértékelést, nyilvános­ságra hozatalt és a nyilvántartást ma már nagyobb részt szakszerve­zeti szerveink végzik. De a nyil­vánosság biztosítása, az ellenőrzés, a sztahanovistákkal való foglalko­zás a műszaki vezetők feladata is. Ezzel jelentős mértékben segítjük hozzá dolgozóinkat jobb verseny- eredmények eléréséhez. Szépek, nagyok ezek a felada­tok, amelyeket nekünk olyan gond­dal, lelkiismeretességgel és lendü­lettel kell elvégeznünk, amilyen megbecsülésben részesíti ma népi kormányunk a műszaki értelmi­séget. SOMLÖSI KÁROLY, <i Nyíregyházi útfenntartó Vállalat sztahanovista épí­tésvezetője. A közgazdasági leánydiákott- honban örömteljes hír terjedt el. Ez az esemény már délután meg­változtatta a diákotthon napi rendjét. A napos az igazgatói irodából kilépve, derűs arccal közölte velünk, hogy ma 8 óra­kor rendkívüli munkaértekezlet lesz. A lányok nagy izgalommal kérdezgették egymástól, hogy mi lehet az, ami miatt ilyen rend­kívüli eset történik. De már itt is az idő, megkezdődik a mun­kaértekezlet. Az igazgatónő a közoktatás­ügyi minisztériumnak rendeletét ismertette a tagsággal; a jövoévi hozzájárulások megállapítását. Nagy örömmel fogadtuk ezt mindannyian, hiszen ezzel is nagy segítséget adott államunk a tanuló ifjúságnak, A régi hoz­zájárulási rendszer nem nagyon! ösztönözte a tanulókat jobb! eredmények elérésére, de ez az új rendelettel megváltozott és kí milyen eredményt ér el a tanu­lás terén, annyi kedvezményt; kap. Béres Jolás! II, o. tan. A nép állama segíti tanulásunkat Az eddigi hozzájárulási rend­szer alapján nem érvényesült megfelelően a taulmányi ered­mény — írja Kovács Piroska a II. osztályból. Voltak kitűnő ta­nulók, akik 50, vagy 100 forint hozzájárulást fizettek és volt bukott tanuló, aki ingyenes volt. Részben ezek a tények tették! szükségessé a hozzájárulási rend­szer megváltoztatását. Tagsá­gunk nagy örömmel fogadta ezi az új rendeletet, hogy a jó ta­nulók jutalmazása a hozzájáru­lás csökkentésében jut kifeje­zésre, A petneházi Szabad Föld példáján Mátyók Miklós dolgozó paraszt is négyzetesen veti a tengerit emeléséhez, szükséges feltételek megteremtése több hozzáértést, szervezőképességet, előrelátást kö­vetel. Foglalkozzunk ezért azzal a kérdéssel, hogy miképpen, milyen elveket figyelembevéve tudja a műszaki vezető ezt a feladatát megoldani. Ezek vizsgálata és a megteendő intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy fizikai dol­gozóink harcát a nagyobb sikerek, teljesítmények elérését, munkaver­senyeredményeik biztosítását elő­segítsük. Az én munkamódszerem Ezért elmondom egy építkezés tükrében, hogy mint építésvezető, miként teszek eleget fizikai dolgo­zóink kívánságának a műszaki fel­tételek biztosításában. Ez. az épít­kezés a nyíregyházi állomás előtti tér építése. A megbízás átvételekor részlete­sen megvizsgáltam a rendelkezé­semre álló tervet, költségvetést, hogy mennyiben reálisak az ada­tai, nincsenek-e olcsóbb, jobb meg. oldási lehetőségek, nem adódik-e már most első ismerkedés után észszerűbb kivitelezési mód, nincs-e lehetőség olcsóbb, vagy könnyebben beszerezhető anyagok felhasználá­sára. A fentemlített építkezésnél ezen a téren mindjárt jelentős eredmény jelentkezett. A költség- \etés új kiskockaburkolat építését írta elő, ami nehezen szerezhető Ik>. Ezzel szemben Nyíregyháza vá­rosnak volt egy utcája, ahol — mi­vel a forgalom más utcára terelő­dött át — használt kisköanyag szabadult fel, igy tehát ehhez az építéshez az az anyag felhasznál­ható. Ezzel a megoldással 37.000 forint volt megtakarítható. Ezután megvizsgálom a munkaterületet, felmérem a lehetőségeket, mennyi és milyen munkaerő szükséges az építkezés végrehajtásához. ezzel párhuzamosan megvizsgálom, hogy mikor történt az anyagok igénylé­munkavédelmi berendezésiek? Ügy érzem, ezek azok a kérdések, ame­lyekkel műszaki vezetőink még keveset foglalkoznak. Már pedig az építkezések lázában nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a munkát a dolgozó emberek végzik, akiktől lendületes, jó munkát csak úgy várhatunk, ha megfelelően gondoskodunk róluk. Minden egyes dolgozó érezze jól magát az épít­kezésen és érezze a műszaki ve­zető szerető gondoskodását. Ezekután az előkészület a roham megindításához, az építkezés meg­kezdéséhez megtörtént. Következik a nrankábaállás. Ezt rövid megbeszélés kapcsán végzem el. Egybehívom valameny- nyi dolgozót, ismertetem velük a munka lényegét, alátámasztom po­litikailag is, hogy mit jelent dolgo­zó népünk szempontjából egy-egy új építkezés megkezdése. Ismerte­tem a tervet nagy vonalakban és részleteiben, brigádokra felbontva. A brigádok és az egyes dolgozók előtt így tisztán áll egyhónapos munkatervük. Azonnal átgondolják azt, ismerve képességeiket. meg­ismerve az előttük álló feladató, kát. Az állomástéren is így történt ez. S az ismertetés után azonnal megszólal Tamás József kövező szakmunkás: Építésvezető szak­társ, én azt mondom, hogy a bri­gádom részére kijelölt munkát előbb is el tudjuk végezni. Ha min­dig pontosan megkapjuk a beton­kavicsot, a cementet és a brigád együttmaradhat, a havi tervet 20 nap alatt teljesítjük. Ezutáu sorra jöttek a brigádvezetők: 2, 5, 6 nappal előbb elvégezzük a ránkbí- zott feladatot. Csak anyag, jó szer­szám és segédmunkás legyen. Palozsa Sándor, a Szabad Föld brigádvezetője és Orosz Lajos cso­porttag — ezermester — már rég­óta, törték a fejüket, hogy a négy­zetes vetéshez miképp alakítsák át a vetögépet. Nem szóltak ők sen­kinek, még a vezetőségnek sem, ne­hogy sikertelenség- esetén az egész falu nyelvre kapja őket. Dolgoztak hát titokban, de az elnököt aztán beavatták a „titokba”. — Elnök elvtárs! Gyere már kö­zelebb, segíts a gépet huzgálnl — kiáltott a csoport udvarára lépő elnöknek Palozsa elvtárs. Az el­nök amint arra néz, hát látja, hogy Orosz meg Palozsa a gép után a földön centizgetnek méregetnek. Engedett a hívásnak és ő Is ott huzgálta egy fél napig a vetőgépet a két újítóval. — Ekkor már tül voltunk a nagyján — emlékszik vissza boldo­gan Palozsa elvtárs. A csillagkerék megfordításával az áttétel úgy vál­tozott meg, hogy 35 centiméterre vetett gépünk. Nekünk azonban hetven centis távolság kellett. Nem kellett nagy fejtörés és rájöttünk, hogyha minden második kanalat kivonunk a vetésből, akkor hetven centit kapunk. — Mondd el azt is hogy az sem ment olyan könnyen — szól közbe a csoport könyvelője. — Nem ám — folytatja Palozsa Sándor. Próbáltuk mi szurokkal, viasszal beönteni a kanalat, de két-három fordulat és kiesett belőle. Addig nézegettük, akkor már hár­man, hogy kitaláltuk: gyüszűt hú­zunk a kanálra. így is lett's .most 70 centire, vetett a gépünk. Egy munka volt még hátra: megfigyelni azt a pillanatot, amikor a mag a földre ér és megjelölni a fogas­kerekes nagykereket. hogy az indí­tásnál jól tudjuk a keresztsorok csatlakozását szabályozni. A jel- jést úgy helyeztük el a uagykeré­ken, hogyha az indítóvonalon áll a csoroszlya, akkor a jelzés és a sár­tisztító egymagasságban álljon, így a következő magejtés 70 centire történik. így készült el a négyzetes vető­gép a Szabad Föld csoportban. Az udvaron egy fél napig huzgálták, hogy pontosan vet-e, de ezzel még nem elégedtek meg. Amikor a hét elején megkezdték a napraforgó­vetést a süppedés talajon is, elő­ször kipróbálták: vájjon olyan pontosan vet-e, mint az udvar ke­mény talaján. Nyolc-tízméteres hosszúságban háromszor Is fordul­tak és egy csövet olyan magasra kötötek hogy a föld felszínére ej­tette a magot. Lemérték keresztbe- hosszába a csatlakozást és egye­zett. Mehet a vetés! Egy nap alatt tíz holdat vetettek el ezzel a gép­pel négyzetesen. 4 TERMELŐCSOPORT PÉLDÁJA NYOMÁN az egyéni dolgozó parasztok is mind többet beszélnek a négyzetes vetésről. — Én is megpróbálom ezt az új módot — mondta a tanácsházán Titkos Mihály mezőgazdasági állan­dó bizottsági elnöknek Mátyók Miklós dolgozó paraszt — a félhold kukoricámat négyzetesen vetem. Titkos Mihály meg is magyarázza mindjárt, hogy a kis földeken is miért előnyös a négyzetes vetés. A keresztbe való sorozás egy órai többletmunkát jelent egy fél hol­don. Ez az egyórai munka az elő­nyökben sokszorosan megtérül. Kis­gazdaságban a keresztbe való eke- kapálást nem számolhatjuk, de ma­rad még előny így is. A soros gépi vetésnél az egyelés igen pontos, hozzáértő munkát kíván, itt azon­ban sem sűrűre, sem ritkára nem leltet hagyni, mert a vetéskor pon­tosan centiméterré ki van mérve* minden tőnek a távolsága. Itt már a gyermekekre is rábízhatjuk aa egyelést. Előnye a négyzetes vetés­nek, hogy minden tőnek egyforma terület jut, tehát nem szívják el egymástól a táplálékot. A nyárt hőség idején, különösen amikor köt a kukorica, sokszor hőiitést (öböl- ütést) kap, ami a teljesen meddő szárakban vagy a féloldali!, zsugo­rodott csövekben tapasztalható. Ezt úgy is szoktuk mondani, hogy nem járja a levegő, beleszorult a meleg. A négyzetesen vetett kukoricát vi­szont jobban járja a levegő, mert keresztbe is útja van. — Ha csak 2 mázsával terem Isi több a félholdon, már a beadásra, való megtermett, aztán a többivel hizlalhatok — mondja Matyók Miklós. De nemcsak az űj módsze­rek alkalmazásában követi ő m csoportot, hanem A KORAI VETÉSBEN is: a csillagfürt, a napraforgó már a földben van. Petneházán Mátyók Miklós mel­lett már igen sokan elvetették a! cslllagfürtöt, meg a napraforgót: Semega Szilveszter, Bíró István, Oláh István, de ki győzné a száz­két hold csillagfürt, meg a 24 hold napraforgó gazdáit lelsorolni, akik már végeztek! — Álljon már meg. János bácsi! — szólítja meg Titkos elvtárs a mezőről hazafelé tartő Stefáu Já­nost. — Hogy áll a vetéssel? — Egy hold napraforgó, meg másfélhold csillagfürt — mondja szűkszavúan János bácsi. — Akkor csillagfürt 103 és fél, napraforgó pedig kerek huszonöt — adja össze Titkos elvtárs, akt egy­ben vetésfelelős is a községben. — írd be a szőlőt is, ki van nyitva — kiált vissza olyan félhivatalos formán János bácsi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom