Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

f NÉPLAP 1952 ÁPRILIS 13, VASÁRNAP A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége bizottságának jelentése az USA koreai bűntetteiről . Lapunk tegnapi számában részte­lünket közöltünk abbéi a jelentésből, (amelyeket a Demokratikus Jogá­szok Nemzetközi Szövetségének bi­zottsága tett közzé az USA koreai bűntetteiről. A jelentés a továb­biakban igen sok tényt sorol fel, amelyek bizonyítják, hogy ameri­kai katonák gálád csúfolkodás kö­zepette erőszakot követtek el koreai nőkön. i \ , A Jelentés hangsúlyozza, hogy az ismertetett tények valódiságához kétség eem fér. A tömeggyllkossá- gok áldozatai polgári személyek voltak, azokat nem állították bíró­ság elé, nem vádolták őket a meg­szálló hatóság ellen elkövetett semmiféle bűncselekménnyel, — A letartóztatások és tömeg- gyilkosságok körülményei — hang­súlyozza a jelentés — a bizottág által megvizsgált valamennyi fon­tosabb helyen azonosak, éppen ezért a bizottság véleménye szerint nem lehet egyes katonák vagy egységek által elkövetett túlkapásokról be­szélni. A menekültek legyilkolásával kapcsolatban megállapították. hogy midőn az amerikai csapatok 1950 szeptemberében észak felé nyomul­tak, nagyszámú, észak felé igyekvő polgári menekültet vágtak el. A menekülőket az amerikaiak rend­szeresen gyilkolták. Megállapítást nyert az is, hogy amikor az ame­rikai csapatok 1950 novemberében visszavonultak, az ideiglenesen megszállott városok és falvak la­kóit fenyegetésekkel lakóhelyük el­hagyására kényszerítették. Eme el- hurcoltakat az amerikaiak ugyan­csak ezrével gyilkolták le. A jelentésnek e fejezetében a bi­zottság leszögezi, hogy a felsorol­takon kívül tömegével tehetne el­rettentő részleteket közölni arról, hogy az intervenciósok milyen em­bertelenül gyötörték és kínozták halálra a koreai polgári személye­ket. Légitámadás a polgári lakosság ellen . A bizottság jelentésében ismerteti, hogyan rombolták szét az amerikai csapatok Korea városait és falvait. A jelentés példaképp megemlíti, hogy Phenjannak, íszakkorea fő­városának a háború előtt 404 ezer lakója volt. Ez a szám 1951 decem­berre ISI ezerre égőkként. 1950 jú­nius 27 óta Phenjant éjjel-nappal bombázták, a városra több mint 30 ezer robbanó- és gyujtőbomba hul­lott. A város 80 ezer házából 63 ezer elpusztult, közöttük 32 kórház, 64 templom, csaknem 100 Iskola, egyetem és múzeum. A városban nem volt semmiféle ka to at célpont, sem katonasága A bizottság a többi, közölt meg­állapította. hogy .Színekben városa majdnem teljesen, Kajcsen városa pedig teljes egészében elpusztult. Számtalan példa Igazolja, hogy az amerikaiak válogatás nélkül intéz­ték barbár támadásaikat katonai célponttal oem rendelkező front- baögötü városok és falvak ellen, 1 A fcizcrttaág tagjai azonban azt Is Sáftáfe mutat rá a jelentés —, bogy a koreai nép a városok rom­ijai között összetákolt kunyhóiban folytatja mindennapi munkáját. Megműveli a földeket, dolgozik a foidalatt lévő üzemekben és gyer­mekeit a föld alatt vagy barlangok­ban létesített Iskolákba küldi. Egyéb háborús bűncselekmények című fejezetében a bizottság jelen­tése a Javak szándékos elpusztítá­sával, kultúrkincsek elrablásával fel megsemmisítésével, továbbá a . hadifoglyok ellen elkövetett biin- ’ cselekményekkel és egyéb háborús • bűnökkel foglalkozik. Idézi azokat a tényeket tó. amelyeket a bizott­ság hadifogolytáborok bombázásá­val kapcsolatban állapított meg. Következtetések A jelentés ezután a gondosan meg­vizsgált tényekből az alábbi követ­keztetéseket vonja le: I Az Egyesült Államok fegyve- * rés erői — azzal, hogy bak­tériumokkal mesterségesen megfer­tőzött legyeket és rovarokat terjesz­tenek halált okozva és betegségeket terjesztve a koreai néphadsereg, valamint Északkorea polgári lakos­sága körében — szörnyű bűncselek­ményeket követnek el Koreában. Ezzel durván megsértik a száraz­földi hadviselés törvényeire és a hadviselési szokásokra vonatkozó 1907. éri hágai egyezmény rendel­kezéseit, valamint a baktérium- háborút tiltó 1925, évi genfi jegy­zőkönyv általánosan elismert ren­delkezéseit. O Az észak-koreai polgári lakos Ság megsemmisítésére vegyi bombákat és egyéb vegyianyagot felhasználó amerikai fegyveres erők bűnösök az 1907. évi hágai egyezmény 23, cikkelye A) és B) pontjában foglalt rendelkezések­nek, valamint az 1925. évi genfi jegyzőkönyv előírásainak szándékos és előre megfontolt megsértésében. *> Az Egyesült Államok fegyve­rés erői és a parancsnokságuk alatt lévő Liszimnan-féle katonák a. megszállt vidékeken minden bí­rósági ítélet nélkül tömegesen gyil­kolják a polgári személyeket, köz­tük sok nőt és gyermeket. Ezekkel a bűncselekményeikkel sértik az 1907. évi hágai egyezmény 46. cik­kelyének világos előírásait, ame­lyek a megszálló hatóságokat a pol­gári lakosság életének védelmére kötelezik. A Az USA fegyveres erői és a *"• parancsnokságuk alatt lévő Liszinman-féle katonák az általuk megszállt területen törvényellene­sen elfogják, börtönbe vetik, ütle­gelik és kínozzák a polgári lakos­ságot. Ezzel megsértik az 1907. évi hágai egyezmény világos rendelke­zéseit. ít Az amerikai csapatok messze a front mögött lévő védtelen városok és falvak bombázásával és nem katonai objektumok pusztítá­sával megsértik az általánosan el­fogadott hadviselési törvényeket és" szokásokat, ezen belül a hágai egyezmény előírásait, h Az amerikai fegyveres erők pusztítják a templomokat, mű­emlékeket, tudományos Intézménye­ket, történelmi emlékműveket, kórházakat. Az amerikai fegyveres erők ezt egyes esetekben védtelen városok és falvak rendszertelen bombázásával, máskor pedig a sért­hetetlen épületek ellen Intézett, elő­re megfontolt támadásokat követik el, jóllehet ezeket a megfelelő is- wertetőjelekkel ellátott épületeket kizárólag rendeltetésükre használ­ják. Az amerikai fegyveres erők ezzel sértik az 1907. évi hágai egyezmény rendelkezéseit de külö­nösen az egyezmény 29. cikkelyének előírásait, H Az amerikai fegyveres erők * * — azzal, hogy szándékosan felgyújtanak és felrobbantanak pol­gári vagy nem katonai jellegű köz­épületeket, olyan, esetekben, amikor ezek a pusztítások hadviselési szem­pontból nem feltétlenül szükségesek — sértik a hágai egyezmény, de különösen az egyezmény 55. és 56. cikkelyének rendelkezéseit. 0 Az amerikai fegyveres erők — azzal, hogy megfelelő meg­hatalmazások és kártalanítások vagy nyugták nélkül elkobozzák, vagy szándékosan megsemmisítik a polgári lakosság élelmiszerkészleteit és magántulajdonát — sértik a há­gai egyezmény de különösen az egyezmény 46, és 52, cikkelyének rendelkezéseit, Q Az amerikai csapatok hadi­’' foglyok legyilkolásával bűnö­sök a hadifoglyokkal való bánás­módról szóló .1929 évi és 1949. évi egyezmények megszegésében, 1 A A történelmi műalkotásokat i magánjavakat; elrabló amerikai fegyveres erők bűnösök a hágai egyezmény (47. cikkely) ren­delkezéseinek megszegésében. A bizottság véleménye szerint a felsoroltak —• háborús bűncselek­mények, amiül azt a nürnbergi • nemzetközi katonai bíróság alapok­mányának hatodik cikkelye megha­tározta. Áz amerikai imperialisták hábo­rús terveinek végrehajtása, a fegy­verkezés fokozása érdekében egyre szemérmetlenebből szólnak bele a csatlósországok gazdasági életébe. Mind nagyobb összegeket követel­nék- a fegyverkezés számára. Ennek következtében fokozódik a tömegnvomor a kapitalista országokban mert a háborús készülődések kiadá­sait maguk a néptömegek, a dol­gozók milliói kénytelenek viselni. Jellemző erre a most nyilvánosság­ra került statisztikai adat, amely szerint az osztrák dolgozók éven- Uint öthavi bérüket kénytelenek adó formájában az államnak befi­zetni. Ez az adópolitika jellemző minden tőkés országra, s természe­tesen elsősorban, az Egyesült Álla­mokra, ahol Truman elnök párévi dicstelen „uralkodása” idején több adót szedett be, mint 31 elődje együttvéve. Az Egyesült Államok és csatló­sainak fegyverkezési programja okozza a tőkés országokban újra és újra megismétlődő áremelkedése­ket, a bérek „befagyasztását” s ez zel a dolgozók életszínvonalának rohamos romlását. Nyugatberlin- ben csupán az elmúlt két esztendő alatt 40 százalékkal emelkedtek a létfenntartási cikkek árai, — ez­zel szemben a bérek egyáltalán nem emelkedtek, sőt vannak ipar­ágak, amelyekben egyenesen keve­sebbet fizetnek, mint két évvel ez­előtt. Ausztriában a vásárlóképes­ség csökkenése miatt 40 százalékkal kevesebb húst vásároltak, mint egy esztendővel ezelőtt. Számos hús­árunál most terveznek mintegy 90 százalékos áremelést; ezen kívül drágultak a gyümölcs, a főzelékfé­lék, a petróleum, a benzin. — A Washington Post című amerikai újságban Ryan arról számol be, hogy milyen alacsony a jugoszláv dolgozók életszínvonala s milyen kiáltó ellentét van a titóista veze­tők fényűző élete és a nép nyo­mora között. A munkásság helyzetét súlyos­bítja a tőkés országokban, hogy egyre nő a munkanélküliek száma. Számos angol gyárban rövidített munkahetet vezetnek be, ami azt jelenti, hogy ismét a munkások ez­rei válnak részleges munkanélküli­vé. Nyugatberlinben 300 ezer mun­kanélküli van. Hárommillió a munaknélküliek száma Pakisztán ban a textiliparban kibontakozó válság miatt. Indiában *22 textil­gyárat zártak be, s mintegy 32 ezer munkás került egyik napról a má­sikra utcára. Ilyen helyzet uralkodik világszer­te a tőkés országokban, s nem cso­da, hogy ezeknek az országoknak gazdasági körei is örömmel üdvö­zölték a moszkvai gazdasági értekezletet Az április 3-án kezdődött tanács­kozásokon a Szovjetunió újra hitet tett tántoríthatatlan békepolitiká­járól, bebizonyítva, hogy lehetséges a két különböző gazdasági és társa­dalmi rendszer egymás mellett élé­se, kimeríthetetlen lehetőségek van­nak az egyenlőségen alapuló gaz­dasági kapcsolatok fejlesztésére s ezek a kapcsolatok haszonnal jár­nak mindkét szerződő fél számára. Az amerikai imperialisták meg akarták torpedózni a moszkvai ér­tekezletet — nem sikerült nekik. Megtorlásokat helyeztek kilátásba, ha amerikai cég képviselője „elme­részkedik” a moszkvai értekezletre — mégsem maradt képviselet nél­kül az Egyesült Államok — nem beszélve a nyugatenrúpai tőkés or­szágokról. Ezerszer károgták az amerikai „vezetők”, hogy sikerte­len próbálkozás egy ilyen nemzet­közi értekezlet — és ebben is kény­telenek voltak csalódni. Ezen az értekezleten maguk a tő­kés országok gazdasági életének képviselői mondták el, hogy milyeu káros országaik számára a fegy­verkezési hajsza, milyen szívesen veszik, hogy újra megnyílnak a le­hetőségek a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére, élvezhetik a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágokkal folytatott kereskedelem előnyeit. S a két különböző rend­szer gazdasági szakemberei megta­lálták a módját, hogyan javíthat­nak az elszigeteltségen, hogyan fo­kozhatják a külkereskedelmet —• számtalan konkrét kereskedelmi ügylet tanúskodik erről. A német békeszerződés ügyében jegyzékváltás volt az elmúlt napok­ban a Szovjetunió és a három nyu­gati hatalom között. Az Egyesült Államok, Nagybritannia és Fran­ciaország kormánya válaszolt a március 10-i szovjet jegyzékre. A „válasz” mellébeszélés, kifogáskere­sés, minden javaslat nélkül. Szem­forgató arcátlansággal békeszóla­mokat puffogtat a nyugati válasz, s a jegyzékek értelme: nem akar­ják a békeszerződést, hogy minél könnyebb dolguk legyen Nyugat­németország militarizálásával, az „európai hadseregbe” való bevoná­sával. A Szovjetunió válasza újból határtalan békeszeretetéről tesz ta­núságot: „A szovjet kormány is­mét javasolja az USA kormányá­nak kezdjenek hozzá Anglia és Franciaország kormányával együtt a Németországgal kötendő béke- szerződés, valamint Németország PESTISGENGSZTEREK Képűnk egy amerikai bakteriumbombát mutat be. Ez a bomba eser- közben két részre válik szét és ekkor szabadulnak ki be­lőle a fertőzött rovarok. Képünk az amerikai agresszorok által terjesztett feketeszínű rovart ábrázolja (felnagyítva). (Ezeket a dokumentum fényképeket a Pravda pekingi tudósí­tója küldte lapjának.) egyesítése és az össznémet kormány megteremtése kérdésének megtár­gyalásához.” A szovjet javaslatok elfogadását, a békeszerződés megkötését követeli a legérdekeltébb, maga a német nép is mind a keleti, mind a nyu­gati országrészen. Ezért szállt sík­ra a bonpi parlamentben Max Reimann elvtárs, a Német Kommur nisía Párt elnöke, amikor köve­telte : a nemzetgyűlés kötelezze az Adenauer kormányt a „keretszerző­déssel” kapcsolatos tárgyalások megszakítására, a a bonni kor­mány szólítsa fel a négy hatalmat a német békeszerződés előkészítését szolgáló tárgyalások megkezdésére; a nemzetgyűlés küldjön megbízot­takat a nemzetgyűlési választások előkészítésével foglalkozó összné­met tanácskozásra. A német néptömegek szilárd ál­lásfoglalására jellemző, hogy a szo­ciáldemokrata párt képviselői is az Adenauer-kormány politikája elten, a békeszerződés megkötése mellett foglaltak állást a nép nyomására* NEMZETKÖZI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom