Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-13 / 87. szám
f NÉPLAP 1952 ÁPRILIS 13, VASÁRNAP A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége bizottságának jelentése az USA koreai bűntetteiről . Lapunk tegnapi számában résztelünket közöltünk abbéi a jelentésből, (amelyeket a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének bizottsága tett közzé az USA koreai bűntetteiről. A jelentés a továbbiakban igen sok tényt sorol fel, amelyek bizonyítják, hogy amerikai katonák gálád csúfolkodás közepette erőszakot követtek el koreai nőkön. i \ , A Jelentés hangsúlyozza, hogy az ismertetett tények valódiságához kétség eem fér. A tömeggyllkossá- gok áldozatai polgári személyek voltak, azokat nem állították bíróság elé, nem vádolták őket a megszálló hatóság ellen elkövetett semmiféle bűncselekménnyel, — A letartóztatások és tömeg- gyilkosságok körülményei — hangsúlyozza a jelentés — a bizottág által megvizsgált valamennyi fontosabb helyen azonosak, éppen ezért a bizottság véleménye szerint nem lehet egyes katonák vagy egységek által elkövetett túlkapásokról beszélni. A menekültek legyilkolásával kapcsolatban megállapították. hogy midőn az amerikai csapatok 1950 szeptemberében észak felé nyomultak, nagyszámú, észak felé igyekvő polgári menekültet vágtak el. A menekülőket az amerikaiak rendszeresen gyilkolták. Megállapítást nyert az is, hogy amikor az amerikai csapatok 1950 novemberében visszavonultak, az ideiglenesen megszállott városok és falvak lakóit fenyegetésekkel lakóhelyük elhagyására kényszerítették. Eme el- hurcoltakat az amerikaiak ugyancsak ezrével gyilkolták le. A jelentésnek e fejezetében a bizottság leszögezi, hogy a felsoroltakon kívül tömegével tehetne elrettentő részleteket közölni arról, hogy az intervenciósok milyen embertelenül gyötörték és kínozták halálra a koreai polgári személyeket. Légitámadás a polgári lakosság ellen . A bizottság jelentésében ismerteti, hogyan rombolták szét az amerikai csapatok Korea városait és falvait. A jelentés példaképp megemlíti, hogy Phenjannak, íszakkorea fővárosának a háború előtt 404 ezer lakója volt. Ez a szám 1951 decemberre ISI ezerre égőkként. 1950 június 27 óta Phenjant éjjel-nappal bombázták, a városra több mint 30 ezer robbanó- és gyujtőbomba hullott. A város 80 ezer házából 63 ezer elpusztult, közöttük 32 kórház, 64 templom, csaknem 100 Iskola, egyetem és múzeum. A városban nem volt semmiféle ka to at célpont, sem katonasága A bizottság a többi, közölt megállapította. hogy .Színekben városa majdnem teljesen, Kajcsen városa pedig teljes egészében elpusztult. Számtalan példa Igazolja, hogy az amerikaiak válogatás nélkül intézték barbár támadásaikat katonai célponttal oem rendelkező front- baögötü városok és falvak ellen, 1 A fcizcrttaág tagjai azonban azt Is Sáftáfe mutat rá a jelentés —, bogy a koreai nép a városok romijai között összetákolt kunyhóiban folytatja mindennapi munkáját. Megműveli a földeket, dolgozik a foidalatt lévő üzemekben és gyermekeit a föld alatt vagy barlangokban létesített Iskolákba küldi. Egyéb háborús bűncselekmények című fejezetében a bizottság jelentése a Javak szándékos elpusztításával, kultúrkincsek elrablásával fel megsemmisítésével, továbbá a . hadifoglyok ellen elkövetett biin- ’ cselekményekkel és egyéb háborús • bűnökkel foglalkozik. Idézi azokat a tényeket tó. amelyeket a bizottság hadifogolytáborok bombázásával kapcsolatban állapított meg. Következtetések A jelentés ezután a gondosan megvizsgált tényekből az alábbi következtetéseket vonja le: I Az Egyesült Államok fegyve- * rés erői — azzal, hogy baktériumokkal mesterségesen megfertőzött legyeket és rovarokat terjesztenek halált okozva és betegségeket terjesztve a koreai néphadsereg, valamint Északkorea polgári lakossága körében — szörnyű bűncselekményeket követnek el Koreában. Ezzel durván megsértik a szárazföldi hadviselés törvényeire és a hadviselési szokásokra vonatkozó 1907. éri hágai egyezmény rendelkezéseit, valamint a baktérium- háborút tiltó 1925, évi genfi jegyzőkönyv általánosan elismert rendelkezéseit. O Az észak-koreai polgári lakos Ság megsemmisítésére vegyi bombákat és egyéb vegyianyagot felhasználó amerikai fegyveres erők bűnösök az 1907. évi hágai egyezmény 23, cikkelye A) és B) pontjában foglalt rendelkezéseknek, valamint az 1925. évi genfi jegyzőkönyv előírásainak szándékos és előre megfontolt megsértésében. *> Az Egyesült Államok fegyverés erői és a parancsnokságuk alatt lévő Liszimnan-féle katonák a. megszállt vidékeken minden bírósági ítélet nélkül tömegesen gyilkolják a polgári személyeket, köztük sok nőt és gyermeket. Ezekkel a bűncselekményeikkel sértik az 1907. évi hágai egyezmény 46. cikkelyének világos előírásait, amelyek a megszálló hatóságokat a polgári lakosság életének védelmére kötelezik. A Az USA fegyveres erői és a *"• parancsnokságuk alatt lévő Liszinman-féle katonák az általuk megszállt területen törvényellenesen elfogják, börtönbe vetik, ütlegelik és kínozzák a polgári lakosságot. Ezzel megsértik az 1907. évi hágai egyezmény világos rendelkezéseit. ít Az amerikai csapatok messze a front mögött lévő védtelen városok és falvak bombázásával és nem katonai objektumok pusztításával megsértik az általánosan elfogadott hadviselési törvényeket és" szokásokat, ezen belül a hágai egyezmény előírásait, h Az amerikai fegyveres erők pusztítják a templomokat, műemlékeket, tudományos Intézményeket, történelmi emlékműveket, kórházakat. Az amerikai fegyveres erők ezt egyes esetekben védtelen városok és falvak rendszertelen bombázásával, máskor pedig a sérthetetlen épületek ellen Intézett, előre megfontolt támadásokat követik el, jóllehet ezeket a megfelelő is- wertetőjelekkel ellátott épületeket kizárólag rendeltetésükre használják. Az amerikai fegyveres erők ezzel sértik az 1907. évi hágai egyezmény rendelkezéseit de különösen az egyezmény 29. cikkelyének előírásait, H Az amerikai fegyveres erők * * — azzal, hogy szándékosan felgyújtanak és felrobbantanak polgári vagy nem katonai jellegű középületeket, olyan, esetekben, amikor ezek a pusztítások hadviselési szempontból nem feltétlenül szükségesek — sértik a hágai egyezmény, de különösen az egyezmény 55. és 56. cikkelyének rendelkezéseit. 0 Az amerikai fegyveres erők — azzal, hogy megfelelő meghatalmazások és kártalanítások vagy nyugták nélkül elkobozzák, vagy szándékosan megsemmisítik a polgári lakosság élelmiszerkészleteit és magántulajdonát — sértik a hágai egyezmény de különösen az egyezmény 46, és 52, cikkelyének rendelkezéseit, Q Az amerikai csapatok hadi’' foglyok legyilkolásával bűnösök a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló .1929 évi és 1949. évi egyezmények megszegésében, 1 A A történelmi műalkotásokat i magánjavakat; elrabló amerikai fegyveres erők bűnösök a hágai egyezmény (47. cikkely) rendelkezéseinek megszegésében. A bizottság véleménye szerint a felsoroltak —• háborús bűncselekmények, amiül azt a nürnbergi • nemzetközi katonai bíróság alapokmányának hatodik cikkelye meghatározta. Áz amerikai imperialisták háborús terveinek végrehajtása, a fegyverkezés fokozása érdekében egyre szemérmetlenebből szólnak bele a csatlósországok gazdasági életébe. Mind nagyobb összegeket követelnék- a fegyverkezés számára. Ennek következtében fokozódik a tömegnvomor a kapitalista országokban mert a háborús készülődések kiadásait maguk a néptömegek, a dolgozók milliói kénytelenek viselni. Jellemző erre a most nyilvánosságra került statisztikai adat, amely szerint az osztrák dolgozók éven- Uint öthavi bérüket kénytelenek adó formájában az államnak befizetni. Ez az adópolitika jellemző minden tőkés országra, s természetesen elsősorban, az Egyesült Államokra, ahol Truman elnök párévi dicstelen „uralkodása” idején több adót szedett be, mint 31 elődje együttvéve. Az Egyesült Államok és csatlósainak fegyverkezési programja okozza a tőkés országokban újra és újra megismétlődő áremelkedéseket, a bérek „befagyasztását” s ez zel a dolgozók életszínvonalának rohamos romlását. Nyugatberlin- ben csupán az elmúlt két esztendő alatt 40 százalékkal emelkedtek a létfenntartási cikkek árai, — ezzel szemben a bérek egyáltalán nem emelkedtek, sőt vannak iparágak, amelyekben egyenesen kevesebbet fizetnek, mint két évvel ezelőtt. Ausztriában a vásárlóképesség csökkenése miatt 40 százalékkal kevesebb húst vásároltak, mint egy esztendővel ezelőtt. Számos húsárunál most terveznek mintegy 90 százalékos áremelést; ezen kívül drágultak a gyümölcs, a főzelékfélék, a petróleum, a benzin. — A Washington Post című amerikai újságban Ryan arról számol be, hogy milyen alacsony a jugoszláv dolgozók életszínvonala s milyen kiáltó ellentét van a titóista vezetők fényűző élete és a nép nyomora között. A munkásság helyzetét súlyosbítja a tőkés országokban, hogy egyre nő a munkanélküliek száma. Számos angol gyárban rövidített munkahetet vezetnek be, ami azt jelenti, hogy ismét a munkások ezrei válnak részleges munkanélkülivé. Nyugatberlinben 300 ezer munkanélküli van. Hárommillió a munaknélküliek száma Pakisztán ban a textiliparban kibontakozó válság miatt. Indiában *22 textilgyárat zártak be, s mintegy 32 ezer munkás került egyik napról a másikra utcára. Ilyen helyzet uralkodik világszerte a tőkés országokban, s nem csoda, hogy ezeknek az országoknak gazdasági körei is örömmel üdvözölték a moszkvai gazdasági értekezletet Az április 3-án kezdődött tanácskozásokon a Szovjetunió újra hitet tett tántoríthatatlan békepolitikájáról, bebizonyítva, hogy lehetséges a két különböző gazdasági és társadalmi rendszer egymás mellett élése, kimeríthetetlen lehetőségek vannak az egyenlőségen alapuló gazdasági kapcsolatok fejlesztésére s ezek a kapcsolatok haszonnal járnak mindkét szerződő fél számára. Az amerikai imperialisták meg akarták torpedózni a moszkvai értekezletet — nem sikerült nekik. Megtorlásokat helyeztek kilátásba, ha amerikai cég képviselője „elmerészkedik” a moszkvai értekezletre — mégsem maradt képviselet nélkül az Egyesült Államok — nem beszélve a nyugatenrúpai tőkés országokról. Ezerszer károgták az amerikai „vezetők”, hogy sikertelen próbálkozás egy ilyen nemzetközi értekezlet — és ebben is kénytelenek voltak csalódni. Ezen az értekezleten maguk a tőkés országok gazdasági életének képviselői mondták el, hogy milyeu káros országaik számára a fegyverkezési hajsza, milyen szívesen veszik, hogy újra megnyílnak a lehetőségek a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére, élvezhetik a Szovjetunió és a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelem előnyeit. S a két különböző rendszer gazdasági szakemberei megtalálták a módját, hogyan javíthatnak az elszigeteltségen, hogyan fokozhatják a külkereskedelmet —• számtalan konkrét kereskedelmi ügylet tanúskodik erről. A német békeszerződés ügyében jegyzékváltás volt az elmúlt napokban a Szovjetunió és a három nyugati hatalom között. Az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya válaszolt a március 10-i szovjet jegyzékre. A „válasz” mellébeszélés, kifogáskeresés, minden javaslat nélkül. Szemforgató arcátlansággal békeszólamokat puffogtat a nyugati válasz, s a jegyzékek értelme: nem akarják a békeszerződést, hogy minél könnyebb dolguk legyen Nyugatnémetország militarizálásával, az „európai hadseregbe” való bevonásával. A Szovjetunió válasza újból határtalan békeszeretetéről tesz tanúságot: „A szovjet kormány ismét javasolja az USA kormányának kezdjenek hozzá Anglia és Franciaország kormányával együtt a Németországgal kötendő béke- szerződés, valamint Németország PESTISGENGSZTEREK Képűnk egy amerikai bakteriumbombát mutat be. Ez a bomba eser- közben két részre válik szét és ekkor szabadulnak ki belőle a fertőzött rovarok. Képünk az amerikai agresszorok által terjesztett feketeszínű rovart ábrázolja (felnagyítva). (Ezeket a dokumentum fényképeket a Pravda pekingi tudósítója küldte lapjának.) egyesítése és az össznémet kormány megteremtése kérdésének megtárgyalásához.” A szovjet javaslatok elfogadását, a békeszerződés megkötését követeli a legérdekeltébb, maga a német nép is mind a keleti, mind a nyugati országrészen. Ezért szállt síkra a bonpi parlamentben Max Reimann elvtárs, a Német Kommur nisía Párt elnöke, amikor követelte : a nemzetgyűlés kötelezze az Adenauer kormányt a „keretszerződéssel” kapcsolatos tárgyalások megszakítására, a a bonni kormány szólítsa fel a négy hatalmat a német békeszerződés előkészítését szolgáló tárgyalások megkezdésére; a nemzetgyűlés küldjön megbízottakat a nemzetgyűlési választások előkészítésével foglalkozó össznémet tanácskozásra. A német néptömegek szilárd állásfoglalására jellemző, hogy a szociáldemokrata párt képviselői is az Adenauer-kormány politikája elten, a békeszerződés megkötése mellett foglaltak állást a nép nyomására* NEMZETKÖZI SZEMLE
