Néplap, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-04 / 80. szám
1952 ÁPRILIS 4, PÉNTEK NÉPLAP Sztálin nyilatkozata újabb erőt ad munkánkhoz, a nagy liékeharchez A tegnapi újságok első oldalon hozták Sztálin elvtárs újabb nyi-\ hitkozatát a béke és háború kérdéséről. Kitörő lelkesedést, határta-\ lan örömet és megnyugvást keltett ez a nyilatkozat dolgozóink között, j S ugyanakkor új erőforrást jelentenek a békéért harcoló százmilliók | számára-. Sztálin elvtárs szavai. A népek sziklaszilárd meggyőződése.) az, hogy békeharcukkal útját tudják állani a pestisgengszterek j borzalmas terveinek s megakadályozzák, az új világháborút! Westsik Vilmos, Kossuth-díjas tudományos kutató: ! Sztálin nyilatkozatát minden becsületes ember örömmel tagadja megnövekedett szükségleteket a korszerű tudomány biztosítani tudja kutatásaival, újításaival, felfe-t élezéseivel. Nem fogadható el az a j régi elavult, barbár tantétel, hogy1 az emberiség szaporodásával egy-j szersmind az ínség és nyomor is j nagyobbodik. A népet szolgáló tu- j domány a természetátalakítás mes- j terfogásaival mindenkor biztosítani tudja a szükségleteket, hogy a nép jólétben éljen. Mindehhez azonban alkotómunka szükséges. Bármely munkaerő nagy alkotásokat, melyek a népek jólétét szolgálják, csakis békés viszonyok között tud létrehozni. így tatait a népek jólétének és fejlődésének biztosítása csakis a megértésen és kölcsönös bizalmon alapuló békével érhető el. Mindenki, akt a maga munkahelyéi szorgalmasan dolgozik a tőle telhető legjobb ereje szerint, alkot és gyarapítja a nép jólétét, egyszersmind a béke nagy ügyét is szolgálja. A békésen dolgozó népek a legjobb őrei. a tartós békének. Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudományos kutató, a nyíregyházi Homokkísérleti Állomás igazgatója nagy örömmel olvasta Sztálin elv- társ válaszait, amelyeket az amerikai szerkesztők négy kérdésére tett. Ezeket mondja Westsik Vilmos Sztálin elvtárs válaszairól: — A Szovjetunió nagy államfér- fia, Sztálin miniszterelnök nyilatkozatot tett közzé, amely nagy megnyugvást keltett. Nyilatkozatában leszögezi: a kommunizmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése teljes mértékben lehetséges, lm megvan a kölcsönös óhaj az együttműködésre. A nagy államférfi nyilatkozatát minden becsületes ember örömmel fogadja, aki a népek békéjének a híve. Ugyanis hasznos alkotások csakis békés viszonyok közepette jöhetnek létre. Márpedig békés munka nélkül nincs maradandó alkotás, enél- kül pedig el nem érhető a népek általános jóléte. — Az emberiség száma nő és szaporodnak a szükségletek. A esni az igazság elvével, s amely csak milliók ártatlan vérének kl- ontűséit, özvegyek, árvák könnyét, nyomorát, pusztulását jelenti. De mint ahogyan a nyilatkozat rámutat, lehetséges a nagyhatalmak vezetőinek találkozása a világbéke sorsdöntő kérdéseinek, — mint a német kérdés is, — a tárgyalóasztalok melletti eldöntésére, megvitatására. J Ö V EIV » O T U K R E DEVECSERI (.AltOII Bodor Bertalan sztahanovista: Van, aki gondoskodik rólunk, hogy nyugodtan dolgozhassunk... Gyermek voltam még. amikor az! első világháború tombolt. Egyéb-j ként is nyomorúságos életem —I ha lehet — még rosszabb lett. Éheztem, de velem együtt éhezett hat bátyám is és ki tudja még hány gyermek,, hány felnőtt. Amikor feleseperedtem, dolgozni mentem, — ha volt munka. Nem sokat változtatott ez az életemen, esetleg egy morzsányi kenyérrel több jutott, mint a háború alatt. „Vezetőink” gondoskodtak arról, hogy ezt ti keveset is elvegyék tőlünk, — újabb háborúba sodortak bennünket. Xvatona letten, s nem em. bér. (A tisztek szerint a közlegény nem volt ember.) Állandó megaláztatáson mentem keresztül, de tűrnöm kellett. Tűrnöm kellett még azt is, hogy míg az életemmel védelmezem az urak országát, addig az amerikai Imperialisták bombái dthonmnradt szeretteimet pusztították. Ezért gyűlölöm a háborút, ezért harcolok a békéért. A Szovjet Hadsereg nekem is elhozta a szabadságot, a jobb , életet. Ember lehettem végre, mégpedig munkám után, megbecsült ember, — sztahánovista. Ezt köszönöm meg a Szovjetuniónak, amikor terveimet túlteljesítem, s ezzel válaszolok az amerikai imperialistáknak és csatlósaiknak. — Ezek ugyanazt akarják, amit a hitleri, fasiszták: háborút, pusztulást, nyomort a dolgozó népnek. Nem engedhetjük, hogy tervük sikerüljön. S békeharcunkban vezet, tanít, lelkesít bennünket Sstéi- | Un elvtárs. Mostani nyilatkozata j újabb erőt ad munkámhoz, mert érzem, van, aki gondoskodik arról, hogy mi nyugodtan dolgozhassunk, még szebbet alkossunk, még boldo- j gabban éljünk. Sztálin elvtárs nyi- I lafkozata arra figyelmeztet, bőgj' j még sokkal fokozottabb mértékben vegyük ki részünket valamennyien a békéért folyó harcból. Tudom, hogy a béketábor állandó erősödése, az imperialista háborús gyújtogatok fokozott gyengülésére vezet, éppen ezért eddigi teljesítményem t ovúbbfo ko zásával még keményebb harcosa leszek a béketábornak. Ig.v járulok én is hozzá a harmadik világháború kirobbantásának megaka dál y ozásához. (Elmondta: Bodor Bertalan, a lakatosüzem sztahánovistája.), Nagyszabású ünnepségek Nyíregyházán április 4-én Az ünnep reggelét zenekarok fogják köszönteni. Köszöntőbrigádok lógják felkeresni a dolgozók legkiválóbbjait, a termőföldek hőseit, a kiváló értelmiségieket és tolmácsolják feléjük egész népünk köszönetét. Felvonulnak ezen a napon városunk dolgozói, a béke zászlóvivői. — Koszorúzóbrigádok mennek a Malinovszkíj-emlékmühöz,a Kos- suth-térí emlékműhöz és a temetőben lévő Szovjet Hősök sírjához, hogy elhelyezzék tiszteletük jelét. Murczkó Károly elv- társ mond ünnepi beszédet a Lenin-térí ünnepségen 11 órakor. 7 vörös zászlót hoznak ide a békestaféta tagjai és 7 bekega- lambot, amelyek jelentik felszabadulásunk 7 évét, harcos békeakaratunkat és azt, hogy ha kell, életünk árán is megvédjük azt a szabadságot, amelyet a Szovjetuniótól kaptunk 1945- ben. A dolgozók elvonulnak a tribün előtt és a Himnusz hangjai mellett 400 békegalamb log {elrepülni a magasba. Ki Hírt olyan tükörbe nízm. melyben saját holnapi arcát látja meg? Ki szökken át ólmos évek felett? Ki tudja a Jövendőt? Csak az, aki szeret. Szerelni esek képzelnek fürtös gyermeket, s már mozdulatát figyelik egymás szemében; saját jövendő sorsukat lesik, mely szüntelen Jelt ad nekik s nappali fényben jár álombcl-szott köntösében. És a barátok, kik együttes tettük gyümölcseit már munka közben együtt ízlelik s szivük az áhított jövő méz-terhével telik. Ki tud olyan tükörbe nézni. melyben saját holnapi arcát látja meg? Hí, mi magunk! Ha rátok nézünk — élszakát űzők, kik hozzánk fénnyel jöttek, jövendőnk-aroú szovjet emberek. Halljátok üdvözlő szavunk! Először puszta életünkét hoztátok el. Süvöltő ellenségeinket űztétek et. álltunk síkos domb tetejében, szabadság tavaszi szelében mezítelen. Aztán elhoztátok nekünk a saját szebbik életünk; (énykévét dobtatok az útra, melynek meredekjén a osúesra elérhetünk. Hunyorgott még az út előtt pincék sötétjéhez szokott szemünk. Az acéltorgáes gyorsabban tutOtl s gyorsabban vert szivünk; az Alföldén virágzott a gyapot s tágabbra nyílt szemünk; Csepel Martinjában nczctfogott Jónás elvtárs és Aszomov a tanító, hogy erősek legyünk. Leselkednek ordasok túl tengeren s közel. De mint tcllegrontó sasok szárnya, eme! Bihov kése, Dubjaga fonala és Tyihonov dala, Ki tudna (elsorolni mind, elvtársak. titeket, kik terveink gtndozva, mint kertész a rügyeket, segittek, segítettetek? Még megszámlálni som lehel! De együtt lát benneteket, aki a szivünkbe tekint. újra és újra jöttetek. Esztendőkké duzzadtak a hetek s várakká nőttek a napok, úgy üdvözlünk, hogy megmutatjuk nektek, mivé nőtt az öröm. mit népünk tőletek kapott. Évszázadok nyargaltak át hazánkon. Hányféle láncon raboskodott! Könnyektől ázik a történelem. De a könnyeket is ezüst fegyverré változtatja már a tudás csóvájával hirtelen visszayilágitó jelen. Ki tud olyan tükörbe nézni, melyből saját holnapi area néz reá? S e tiszta arc nem merülhet többé iszap alá! Mi, mi tudunk! S ti, elvtársak, Jertck, köszöni a nép melynek tanulsága $ nem teher a muH. örüljetek neki ~— mert örülni már tőletek tanult. Forró lelkesedéssel, vidáman ünnepeltek dolgozóink április 4* előestéjén Ragyogó fáklyás felvonulást rendeztek st nyíregyházi fiatalok Somogyi András, nyíregyházi középparaszt: „Sztálin elvtárs nyilatkozatából azt olvastam ki, bogy mégjobban iparkodni kell a tavaszi munkákkor Somogyi András, nyíregyházi dolgozó paraszt ezeket írja levelében : „Olvastam az újságból Sztálin elvtárs válaszait, amelyeket az amerikai újságszerkesztők kérdéssel re adott. Amikor Sztálin elvtárs azt mondja, hogy nincs közelebb a háború most, mint két-három évvel ezelőtt, akkor büszkeség tölt el. Ehhez mi is hozzájárultunk, mert éppen a béketábor katonáinak, a dolgozók érdeme, hogy a Szovjetunió, Sztálin elv társ példáján útját állták a háborúnak. Én például kai." vállaltam, hogy április 4-ig teljesítem félévi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségemet. ISO százalékra teljesítettem. Félévi sertésbeadási kötelezettségemet május végére kell teljesítenem. De amikor elolvastam Sztálin elvtárs szavait, akkor elhatároztam, még ma törleszteni májusi tartozásomat, hogy ezzel is erősítsem a béketábort, fis Sztálin elvtárs nyilatkozatából azt is kiolvastam, hogy még jobban kell. iparkodni a tavaszt rminkákDr. Száva János, katolikus főesperes: „Sztálin nyilatkozata a népek millióinak békevágyávai egyelik meg" Dr. Száva János főesperes, nyíregyházi római katolikus lelkész így nyilatkozott Sztálin elvtárs válaszairól : „Katolikus keresztény ember számára a legújabb sztálini béke- nyilatkozat olyan, mint a virágfakasztó és gyümölcsérlelő várva- várt tavasznak legszebb ígérete. Amíg egyrészt mindenféle háborús uszítás, aljas propaganda s háborúra való készülődés határozott elítélésünkre tajjU, ugyanolyan örömet fakaszt szívünkben — a. már tetteiben is, a béke műveiben megnyilvánuló őszinte szándék mellett — ez a nagy horderejű felelős államférfim békeszózat, Sztálin nyilatkozata a népek millióinak békevágyával egyezik meg. De ez a sztálini nyilatkozat nem általános frázisokba vesző óhaj kifejezése, hanem konkrét iránymutatás is. Az elintézetlen kérdések megoldására nem alkalmas a nyers erő- szakj, ajuely jigui is szokott egybQtjgy tűnt, mintha nem is alkonyodna be Nyíregyháza, felett április j. előestéjén. Alighogy sötétség szállott a városra, ezernyi és ezernyi lámpio-n, lobogó fáklya, gyulladt lei a Sztálin -téren. Aztán megindult a zászlós, lobogó» menet körbe a városban. Btöl az egyenruhás ipari tanulók fegyelmezett sorokban, élükön zenekarukkal, aztán a pirosnyakkendős úttörők hosszú sora, az üzemek, vállalatok, hivatalok I) IS Z-f iát als ága. Sztálin elv társról, Rákosi elvtársról szólóit az ének, Zúgott az éljen: „Éljen a Vörös Hadsereg!” „Éljen a Párt1” A Hegyei Pártbizottság előtt megállották s úgy éljenezték Rákosi elvtárs pártját. Azt a Pártot, atne(y a nagy Szovjetunió segítségével kimondhatatlanul szép jelent és jövőt ad a. fiataloknak! Ott lépdelt a sorban Bvnszki András, a. konfekcióüzem ifjúmunkása, aki 191.2 százalékot ért cl az április -}. tisztelet éret indított munkaversenyben. Ott volt a Lakatosüzemből Stefkö József is, aki szintén az élenjárók között van Vfi százalékával. így bizonyították be fiataljaink, hogy forrón szeretik a, felszabadító nagy Szovjetuniót, ,4 Szovjet Hősök emlékművénél állott meg a ragyogó, csillogó menet. Befutottak az Emlékváltó tagjai, kezükben fáklyával s meggyújtották az emlékmű fáklyáit. Fellobbant a, tűz, magasra csapott a láng, mintahogy fennen lobog fiataljaink szívében a, határtalan szeretet a. szovjet nép, Sztálin elv társ, a Párt és Rákosi elvtárs iránt! Ünnepség az Útfenntartó Vállalatnál Honnan is indult ő? Lcveleki kisparaszti portájáról, amelynek jövedelme nem tette lehetővé, hogy magasabb iskolában tanulhasson. Pesten pincéreskedett éjjel-nappal, majd útépítésnél dolgozott. De több volt az, amikor munka nélkül rótta az országutakat és csak álmodott olyasmiről, ami most valóság, ő épít most utakat. Ma már építésvezető lett. Amíg a zenekar szebbnél-szebb j számokat játszott, Lengyel Miklós | ezekre a dolgokra gondolt. És a felszabadulás utáni időkre.j A sztahánovista oklevélre, amelyet november 7-én kapott meg... A kisfiára. 'Neki születése első napjától boldog élete van — nézett szeretet, tel gyermekére — és napról-napra szebb lesz. A zenekar elhallgatott. Ünnepi beszédek hangzottak el. A szónokok arról beszéltek, amit Lengyel Miklós is érzett. Arról, hogy most szabadon ünnepelhetünk s ezt a Szovjetuniónak köszönhetjük. Sor került a húrom sztahánovis- ía-jelyépy átadására, Erdős Béta, Amikor lengyel Miklós kisfiával az Útfenntartó Vállalat Zsdánov- utcai kultúrházához ért, már belülről hallatszott a zeneszó. A kisfiú mégsem akart a terembe lépni, úgy elgyönyörködött az úttesten vonuló végeláthatatlan fáklyás, lo- bogóg menet szín,pompájában. De jöttek lobban és az ajtón kihallatszó zene becsalta a terembe Lengyel Miklós kisfiát is. Ott már tele volt a terem, ünneplésre gyűltek össze a dolgozók. A kis Miki hamar elkerült apjától. Elvitték a többi gyerekek, akik az anyjuk melleit játszottak a pádon. Lengyel Miklós az egyik beszélgető csoporthoz csatlakozott. A beszélgetés nem másról folyt, mint az aznapi munkáról. De hamarosan tust húzott a zenekar, amely az ünnepség kezdetét jelentette. Annak a napnak megünneplését, amelyik megváltozott életét jelentette Lengyel Miklósnak éppúgy, mint az egész dolgozó népnek. A nélkülözés, bizonytalanság megszűnését, amelyből éppen elég részük volt Hortby- M agya rorgzá gáta n. Fekete Mihály, Lengyel Miklós, érdemelte ki ezt a kitüntetést. „Kettős ünnep — gondolta rögtön Len. gye! Miklós, ahogy újra helyére ült — a szabadság ünnepe és a* munka dicsőségének ünnepe'.” Kultúrműsor következett. Táncok, zeneszámok, jelenetek, majd utána a dolgozók táncra kerekedtek. Lengyel Miklós egy ideig csak nézte a táncotokat. Közbem odajött hozzá Valkovics elvtárs, az igazgató. A tarcali hánya felől érdeklődött Lengyel Miklós épp onnam sietett be az ünnepélyre. Lelkesen mondta el, hogy újra emelni lehet; a termelést. A rosta alá csillét keli beállítani, a csilleparkot bővíteni kell s a napi teljesítményt meg lehet kétszerezni. Rövid ideig beszélgettek, mert Lengyel Miklósnak is kedve lett túnerakerekedni. * Hasonlóan ünnepeltek ezen az estén megyénk valamennyi üzemében. Magasra csapott, a lelkesedés lángja mindenütt s forró szívvel éljenezték dolgozóink a nagy Szovjetuniót és Sztálin elvtársat. érkeztek Moszkváké Megérkezett Moszkvába Louss Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára. Ugyancsak küldöttek érkeztek Brazíliából, Indonéziából. Ceylonból, Iránból és Csehszlovákiából, A Lengyel Köztársaságból 17 tagú, a Német Demokratikus Köztársaságból 14 tagú küldöttség érkezett 3 Szovjetunió fővárosába,
