Néplap, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-12 / 60. szám

2 NÉPLAP 1982 MÁRCIUS Xí, SZERDA Megválasztották űj szakszervezeti vezetőiket a kemecsei állami gazdaság dolgozói Az Összes üzemegységei dolgozói összejöttek, hogy megválasszák új szakszervezetük, a MEDOSZ veze­tőségét. Itt vannak a sóstóhegytől:, ibrányiak, vasmegyeiek és keme- cseiek. Balog elvtárs, a gazdaság igaz­gatója ismertette a múlt gazdasági év mérlegét és az első két hónapban végzett munkát. A múlt év nem zárult eredménnyel, de ennek meg­volt az oka is. Az akkori vezető ég gondatlan, rossz munkájára vall, hogy az ideinél kisebb területen 18 függetlenített brigádvezetőt alkal­mazott. (Jelenleg nagyobb területen 5 brigádvezető van.) Ebben az évben az elmúlt két hónap alatt biztosították a szüksé­ges munkaerőt szerződés útján. A gépeket a tavaszi munkákhoz kija­vították és át is ad.ák a dolgo­zóknak a felvonuláson. A gépjaví­tásnál 30.000 forintot takarított k meg. A tráyyrho i. íí—Xícs­faápolással végeztek. A gazdaságvezető beszámolója, az évi terv' ismertetése után Gá. elvtárs MEDOSZ megyei kiküldött iímrtette az új szakszervezet létrehozásának szükségét. Ismer­tette a tagok Jogait és kötelessé­geit. Ne ismétlődjenek meg a muitévi hibák A Jelölő bizottság elnöke ezután egyenként ismertette: kiket java­sol szakszervezeti vezetőknek és miért javasolja őket: ,,Javasoljuk Makai Jánost, mert beteg tehenek­nél Is 3 és fél literről 5 és fél li­terre emelte a fejési átlagot, Po­gácsás Erzsébet a DISZ-ben f ’jt ki jő munkát, Tóth Lajos gépműhely! dolgozónak pedig igen nagy része van a 30.000 forint megtakarítá­sában”. A dolgozók hozzászólásukban bí- ráitá-k a multévl vezetők tetteit, de megmondták a volt üzemi bi­zottság munkájának hiányossá­gait is. — A múlt évben azt sem nézték, hogy kinek mihez van szaktudása v^gy kedve, osztották számszerint az embereket, ahogy esett. A do­hányba kiküldtek 40 embert is törni, akik még életükben sem tör­tek dohányt, bent pedig fűzött 10 ember. Nyilván nem győzte a tíz ember felfűzni, amit negyven le­tört és még hozzá éretlen, zöld do­hányt tört. Most a télen a csomó­záshoz olyan embereket osztottunk, akik értettek hozzá és határidő előtt 135 százalékos teljesítéssel ma már befejeztük a csomó­zást — mondta Kis elvtárs és arra kérte a megválasztandó új vezető­séget, hogy a tanulást és a taní­tást tartsák szem előtt, mert a dolgozókat Így tudják a magasabb terméseredményekért harcba vinni. Szikszai elvtárs az új bérrendezés igazságosságáról beszélt. Elmond­ta, hogy egyes laza normákat m g kellett változtatni, de a kocsisok­nál például 15 százalékkal alacso­nyabb a Donna, mert helytelen volt a multévl. Kovák József felszólaló arról be­szélt, hogy a múlt évben többszúz méter molinója volt tavaszkor a gazdaságnak és őszre alig maradt 150 méter. Ugyanígy eltűntek a kaszák és más apróbb szerszámok. Az új szakszervezeti vezetőségnek gondja lesz az is, hogy a dolgozó­kat megtanítsa a nép vagyonának becsülésére. A vezetőségnek azon kell lenni — mondja Cseh segédagronómus, — hogy a dolgozók szép teljesítmé­nyeik után Időben megkapják fize­tésüket. Nálunk a könyvelés még most sem érte utói az életet. Mun­káját sürgősen meg kell javítani. A felszólalások után titkosan megválasztották az új szakszerve­zet vezetőségét Az új vezetőség tagjai vállalták, hogy jobb munkát fognak végezni, mint az elmúlt év üzemi bizottsága, de ez csak úgy sikerülhet, ha minden dolgozó se­gít ebben a munkában és akkor nagy nyereséggel zár majd a gaz­daság. A tiszadadai Béke tsz. újítása a simitókészítésben Madáesi József agronómus ki­dolgozása szerint a tiszadadai tsz. az alábbi újítást vezette be a si­mító készítésénél. A simító geren­dáit nem egyenként fűzik össze lánccal, hanem két gerendát V alakban összekapcsolnak. A szárak állása a derékszögnél valamivel tágabb; 100—105 fokos szögben állnak. A kis gerendák 10—10 es akácfából készülnek, melyet olyan hosszúra vágnak, hogy a simítási szélesség két méter ötven centi le­gyen. 2—2 darab negyven centis lánccal három ilyen V-alakú tagot fűznek egymás után. Az elsőnek csúcsára szerelik a vonórúd-akasz- tót. Szintón az első tag szárnyai­ba 15 centi távolságra egymástól 10 centis vasfogakat szereltek. Ez a simító kettes lófogathoz készült. Traktor után megfelelő hosszúságú vonórúdra több ilyen simítót ösz- szeszerelhetünk. Előnye a régi, Illetve a vonta­tási irányra merőlegesen álló ge­rendása túval szemben, hogy a szántási irányra húzható anélkül, hogy maga előtt görgetné a talajt, továbbá mivel a ltúzási irányra ferdén állnak a gerendák, kisebb az ellenállás .tehát könnyebb a von­tatás. A tiszadadai Béke két da­rab ilyen simítót készített a tava­szi simítózűshoz, A Párt II. Kongresszusa alkal-k] mával ért az a kitüntetés, hogy a"j rétközi kendergyár párttitkárának j- választottak meg. Éreztem, hogy Igen komoly feladat hárul rám. Üzemünk. alig 70—80 százalékos tervteljesítést ért el ebben az Idő­ben. Gyenge volt n pártszervezet munkája. Legfontosabb feladatom­nak a termelés fokozását tekintet­tem, ezzel együtt megerősíteni és megszilárdítani a pártszervezetet. Ezt a komoly és nehéz munkát képtelen lettem volna elvégezni se­gítség nélkül. Tudta ezt a megyei és járási pártbizottság Is. Az elv- társak segítségemre siettek mun­kám végzésénél. Szabó elvtárs, a kemecsei járás párttltkára személyesen jött el hozr zám több esetben, hogy munkámat megkönnyítse. Elmondotta és a helyszínen megmutatta: hogyan kell helyesen vezetni. Értekezletedre Is meghívtak és tanítottak a járási bizolt «ágon. Igen sok segítséget adott szemé­lyes látogatásával a Megyei Párt- bizottságtól Urbán Szabó elv.árs. Urbán Szabó elvtárs üzemlátoga­tása során sok hibára hívta fel a figyelmemet. Rámutatott a. munka- fegyelem lazaságára, amit bizonyí­tott a sok igazolatlan mulasztó. Nagyban hátráltatta ez üzemünket a tervteljesítésben. Urbán Szabó elvtárs mellett Tolnai és Benkei slvtársak sem maradtak el a segít­ségnyújtásban. ök tanítottak meg helyes ellenőrzésre és a pártcso­portvezetők rendszeres oktatására nevelésére. A járási rártbizottság különös gonddal figyelte a terme­Igy less sztahanovista Barthn Gábor> as egykori fegyelmezetlen munkás Borsó elvtársat már hosszú idő <jla bosszantja Bartha Gábor kőmű­ves fegyelmezetlen magatartása. — Ma megint nem volt dolgozni. Olyan ügyes és szorgalmas ember, csak éppen azt nem akarja meg­érteni, hogy munkafegyelemre is szükség van. Meg aztán néha „fel is önt. többet ■iszik a kelleténél. Bedig kár azért a fiatal emberért. Elölte az élet. Do ha igy halad tovább, nem less ember belőle. Gyakran elkésik a munkáról, vagy pedig ha meggondolja magát, el se megy dolgozni. Iszik is. De talán ieheine rajta segíteni. Másnap Bartha megjelent a mun­kahelyen. Munkáját kelletlenül vé­gezte. Munka után aztán Barzó elv társ leült vele beszélgetni. —- Ugy-e, Gábor, szépek ezek a sertésneveldékf — Kezdte beszédé igen barátságos hangon Barzó elv­társ. — Mit gondolsz, hány dfrab ser­tést lehet ezekben egyszerre (eine velniT Barlha kissé számolgatott, majd mosolyogva mondta: — Ezreket. — Ha ezekben felnőnek és meg­híznak a sertések és az ország számos hizlaldájában meg sokszor ennyi hízik, bizlos nagyobb darab hús jut minden dolgozóno:. Te is nagyobb darab szalonnát tehetsz a tarisznyába. És mit szólsz a Simon brigád munkájáhozt Szép munkát végeztek, úgy-eí Meg aztán azt se felejtjük el, hogy ők csak ölen ról­ak és már majdnem kéthete, hogy ) fejezlek itt az építkezést. Büszke is rájuk a Tatarozó Vállalat min den dolgozója. — Áz igaz, hogy mi tizenhatan nem végeztünk annyit, mint a Simon-bri- iád, de azt nem lehet számítani, mert azok sztahlnovistdk. — Jó jó az igaz, de ők se szü­lettek sztoMnov.ist óknak, Megtanul­ták az időt kihasználni, meg aztán elsajátították a sztahánovista munkamódszert, és ha tudni aka­rod, fejen..ént IC00 forintot keres tek az elmúlt hónapban. Az is va­lami. Hej, Gábor, de jó lett volna valamikor nem 1600 forintot ke­resni, csak 50—100 pengőt. Kér­dezd meg csak édesapádat, elmond­ja, milyen keservesen nevelt fel, 10 testvéreddel együtt. Télen hideg volt, nem lehetett dolgozni. Akkor még nem tudtuk, hogy a termé szét ellen lehet védekezni, úgy mint ma. — Egyszer egy épülő ház előtt megálltunk. Figyel­tük egy darabig, hogy repülnek a téglák, terítik a kőművesek a mal­tert. Fájt a szívem, szerettem vol­na odaállni a kőművesek mellé ős rakni a téglákat. — Te még akkor nagyon fiatat voltál, nem is emlékezhetsz azokra a keserves napokra. Te nem tudod és már nem is fogod tudni, milyen érzés az, amikor nagy a család, nincs kenyér és munka sincs. Kein is tudom, miért nem szégyeled ma­gad, hogy most, amikor van munka nem becsülöd meg, elkésel és min­den indonélkül napokat mulasz­tasz a munkáról. Másokat is hát­ráltatsz és akadályozod vállalatunk tervteljesítését. Kis szünetet tartott Barzó elv­társ, telepvezető, majd szigorúan kérdezte: — Most jutott eszembe. Kern lát­talak se szombaton, se hétfőn. Ta­lán beteg voltált Bartha nem felelt, csak a fejét rázta, hogy nem. Arca égett a szé­gyentől. Máskor, ha felelősségre vonták, könnyen odavetette: ,,Ha nem dolgozom egy nap, azt én bá­nom meg, kevesebb a keresetem és kész.’’ Most azonban nem talált szavakat. Újra Barzó elvtárs szólalt meg Ka. menj csak szépen hnxn gondolkozz rajta, helyes-c, emit csinálsz. Másnap ügy szorította kézbe a malteros kanalat Bartha, mintha apja helyett is akart volna dol­gozni. Néhány nap múlva pedig megkereste Barzó elvtársat. — Nem érzem jól magam Dankó András mellett, — Ugyanis Dankó András volt a brigádvezető és 6 volt a legfegyelmezetlenebb a bri­gádban. Családos ember létére ahelyett, hogy nevelte volna a vele dolgozókat, nem egyszer Dankó kezdeményezte, hogy szombaton ne dolgozzanak. Alig dolgozott egy hé­ten S-4 napot, mégis többet kapott, mint a brigád többi tagja. A bri gád tagjai elnézőek voltak vele szemben. Nem kutatták, hol töltötte el az egész mpot. Sokszor csak este jelentkezett azzal, hogy „a köz- pontban volt”. Becsapta dolgozó társait. Maginak irta, azok telje­sítményét. Azt kérte Barlha Gábor, hogy helyezzék Sárvári József mellé, .4 két barát újra egymásra ta­lált. Együtt dolgoztak ők már a Dankó-briyáő.ban is, csak Sdrosi hamarabb otthagyta a brigádot. (Dankó azóta már nincs a vállalat­nál. Február utolsó harmadában csak 5 és félnapot dolgozat és meghamisítva az óraellenörzó köny­vet, mind. a tíznapra beírta, hogy dolgozott. Ezért távolították cl a munkahelyről.) Barlha Gábor és Sárost József igen szorgalmasan láttak munká­hoz. Két hét alatt átlagos telje­sítményűi. ct 136,7 százalékra emel­ték. Aztán közösen elhatározták hogy április j-re elérik « sztahd- novisla szintet és azt meg is tart jdk.) Bartha mosolyogva számolt be elhatározásukról Barzó elvtársna/c: — Április 4 re 170 százalékra emeljük átlagos normateljesítésün­ket. lést A pártbizottság javaslatára szerveztük meg az első sztaháno- vlsta-brigádot. Ennek eredmény lett az, hogy egyszerre öt dolgo­zónk sztahanovistává fejlődött. Se­gítette a Sztahánov-mozgalom ki­szélesítését. amelynek eredménye­képpen újabb három sztahánovls tánk van. Ma már a Sztahánov- mozgalom széles körben terjedt el. Április 4 én újabb 3 sztahánovista kapja meg oklevelét. Ez a segítségadás vezetett el mostani eredményeinkhez. A terme­lésben kitűnt öntudatos dolgozók­kal fokozatosan erősítettük párt- szervezetünket. Ha valaki 1950-beu ismerte és most újra megnézné pártszervezetünket, aligha ismerne rá. Sokkal nagyobb, sokkal erő­sebb pártszervezetünk. Ez a párt­szervezet a termelés motorja lett. Ennek a pártszervezetnek eredmé­nyes munkája tette lehetővé, hogy üzemünkből a megye egyik legne­vezetesebb üzeme: a megye első „Ifjúsági üzeme” lett. A megyei és járási pártbizott­ság nagyban hozzásegített bennün­ket az eredmények eléréséhez. Eh­hez azonban az IS* szükséges, hogy ml helyesen fogadjuk és helyesen alkalmazzuk a kritikát, fogadjuk el a pártbizottságok segítségét. Pártszervezetünk további erősíté­sével, a munka jobb megszervezé­sével akarjuk termelési eredmé­nyünket most továbbfokozni s eh­hez továbbra is elvárjuk a párt- bizottságok segítségét. Nagyidat Béla. nagyhalász! üzemi pártíitkár. Az Uráli Népi Együttes bemutatója Nyíregyházán A Magyar-Szovjet Barátságii Hónap minden évben nagyobb és nagyobb őrömet szerez a ma­gyar dolgozók számára. Ez az időszak, amikor a Szovjetunió — az állandó gazdasági és kul­turális segítségadás mellett — számos nagy művészt küld hoz­zánk, Most is ilyen öröm éri Nyíregyháza dolgozóit 17-én. Városunkban vendégszerepel az Uráli Állami Orosz Népi Egyfit tes. Az együttes 1944-ben ala­kult meg bányászokból, munká­sokból. A nép művészetét mu­tatták be a Szovjetunióban nagy sikerrel. S most hogy hazánkba érkeztek, tudásukkal, művésze tűkkel nagy segítséget adnak népi tánc- és énekcsoportjaink­nak. Mert ez az együttes nem csak azért látogatja meg orszá­gunkban a városokat, hogy meg­ismertesse népünket a szovjet iöld gyönyörű dalaival, táncai­val, hanem művészetén keresz­tül segítséget ad és útmutatást arra, milyen úton kell haladni népi kultúránk művelőinek, tánc- és énekcsoportjainknak. Nagy szeretettel várják megyénk kultúrmunkásai is e nagy tapasztalatcsere lehetőségét, A■ hé Hői bemutató előtt alkalma nyílik majd a nyírlugosi, a nap­kori tőkecsoportoknak megismer­kedni az uráli népi együttes mű­vészi munkájával, megismerni a szovjet föld nagy művészeit. Ezen a találkozón résztvesznek a kitűnő vidéki táncosokon kí­vül városunk több üzemeinek népi csoportjai is, többek közt a villanytelep kultúrcsoportja, a Magasépítési Vállalat tánccso­portja, a dohánygyár tánccso­portja, a Dolgozók Énekkara, a Józsei Attila kultúrotthon tánc­csoportja és népi zenekara. Felkészült lovászra a nyíregyházi Dózsa tsz. A nyíregyházi „Dózsa" tsz. teljesítene fogadalmát Rákosi c,. „. o szil, (másnapjára. Jól te.készültek a tavaszi munkákra. Az elkészített meleg, agyak ott sorakoznak egymás mellett, hirdetve a szövetkezetiek jö mun, •táját. partépItés it Hogyan segít bennünket a megyei és járási pártbizottság?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom