Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-05 / 3. szám

néplap 1952’ Január 5. szombat Ma és holnap vitatják meg Svabolea-Satatmár ícrmctöasövctkcsctci és csoportjai a Párt, Mákost elv társ útmutatásait, az országos tanáeskozás felhívását Ma és holnap termelőszövetkezeti taggyűlések és termelőcsoport- taggyűdések lesznek szerte a megyében. Ezeken a taggyűléseken, vi­tatják meg Szabolcs-Szatmár termelőszövetkezeti parasztjai, termelő­szövetkezeti vezetői a Párt, Rákosi élvtárs útmutatásait a. szövetke­zeti mozgalom felvirágoztatására, ezeken vitatják meg a gépállomá­sok és termelőszövetkezetek élenjáró áolgozóinak második országos tanácskozása felhívását. Legfontosabb, hogy ne felületesen, egyszerűen az országos tanács­kozásról szóló újságcikkek felolvasásával intézzék el szövetkezeti vezető elvtársaink a mai és holnapi értekezleteket. Hanem vizsgál­ják meg rögvest termelőszövetkezeteik és csoportjaik munkájút, mi­lyen hibákat, hiányosságokat látnak az eredmények mellett, s miként akarnak munkához látni a Párt, Rákosi elutárs útmutatásait kö­vetve, megfogadván az országos tanácskozás felhívásának tanácsait tör vénnyé téve azokat. Virágzó szövetkezetekért! Rákosi Mátyás elvtárs emlékező-, vetkezetek, amelyek tes novmeber barmineádikaí beszé­dében is, de az országos tanácsko­záson elhangzott felszólalásában még inkább hangoztatta: „A leg­jobb agitáció, a legjobb propagan­da az, ha a szövetkezet jól mű­ködik, mintaszerű, ha a termelése olyan messze fölötte áll az egyéni paraszténak, hogy mindenki előtt világos, hogy ez a jobb termelési forma’’. S másutt, hogy „a falu szocialista átépítésének legfonto­sabb lépése most az, hogy a szó­rnál' létrejöt­tek, rendezzék soraikat, tartsanak fegyelmet, növeljék gazdaságukat és sikereikkel, virágzásukkal vonz­zák magukhoz az egyénileg dolgozó parasztokat". Milyen út vezet a virágzó, gaz­dag termelőszövetkezethez, milyen tennivalók várnak elvégzésre ter­melőszövetkezeteinkben és csoport­jainkban? Ezekre mutatott rá sor­jára a gépállomások és termelőszö­vetkezetek élenjáró dolgozóinak második országos tanácskozása. A termelési terv a gazdálkodás alapja Az országos tanácskozás részt­vevőinek felhívása legelsősorban kimondja: „A termelési terv a gaz­dálkodás alapja minden termelő- szövetkezetben”. A termelési ter­vek elkészítésével neon állnak jól Szabolcs-Szatmár termelőszövetke­zetei. Pedig jől tudják, hogy en­nek a tervnek kell a gazdálkodás alaptörvényének lennie. Jól tud­ják — tapasztalatuk van már —, hogy a hevenyészett, összecsapott, elkésve, felületesen összeállított tervekből jó sohasem született. A szamostatárfalvi „Ady” ter­melőszövetkezetben igen jó ered­mények születtek ebben az eszten­dőben. De kétségtelen, hogy még jobbak lehettek volna ezek az ered­mények, ha minden még nagyobb rendben folyik a szövetkezetben. Ml hiba volt például a terv készí­tésnél ? Amikor az elmúlt év őszén ott járt az élenjáró szovjet mezőgaz­dasági dolgozóik küldöttségének egy csoportja, Szavcsenko Feodoszij Ivánovics, a klevi kerület mező­gazdasági igazgatóságának vezetője azt. mondotta a szamostatárfalviak- nak: „Fontos terv szerint kell dol­gozni a szövetkezetben. A mi kol­hozainkban Írott törvény a terv, amit túlteljesiteneik a brigádok, munkacsapatok. A tervet maguké­nak tudják, mert megvitatták, el­fogadták a kolhozgyülésen, utána iel bontották a legapróbb részletek­re”. Ekkor látták meg tisztán az .,.\dy”-ban, hogy bizony cseppet sem úgy volt náluk, nem fordítot­tak nagy gondot a tervkészítésre. Úgy nézték az üzemtervet, hogy egy csomó nyomtatvány, amit ki kukorica „várható termésered­mény” rovatába például semmit se. írtak be. őszi árpánál is csak IC és. fél mázsát, pedig az elmúlt esz­tendőben már megtermett náluk a 18 mázsa őszi árpa holdanként. S hogy csinálták a tervfelbontást? Az állattenyésztési brigád tervé­ben például egyéb sem volt, mint a brigád tagjainak neve, meg a jó­szágállomány pontos száma. A nö­vénytermelési brigád terve is úgy készült, hogy nem egy növénynél még kevesebbet írtak be a tervbe, mint amennyi terméshozamot cél­ként tűzött ki az üzemterv. Az őszi árpából 16 és fél mázsa volt elérendő terméshozamként megje­lölve a tervben, a növénytermelő brigádra felbontott tervbe már csak lő mázsát vették bele. S mi­vel az üzemtervben nem jelölték meg, milyen terméseredményt kell elérni kukoricából, a növénytermelő brigád szépen 18 mázsát írt be a tervébe. Pedig már tavalyelőtt is nem kevesebb, mint 26 mázsás volt a termésátlaguk kukoricából. — A munkacsapatoknak nem is' volt tervük, a tagok legtöbbje egyálta­lán nem ismerte a tervet, nem is baladhattak legjobb tudásuk sze­rint a kitűzött cél felé. — Más­ként lesz már idén a szamostatár­falvi termelőszövetkezetben. S másként kell, hogy legyen a megye valamennyi szövetkezetében, ahol haladéktalanul el kell készíteni az egész esztendei gazdálkodás alaptörvényét — a tervet, amely­nek „teljesítése legyen kötelező minden termelőszövetkezeti tagra, minden gépállomásL dolgozóra egy­portjalnk legfőbbjében az elmúlt esztendőben is jóval magasabb ter­méseredményeket értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Jói tudják mindenfelé, hogy a magas terméseredmények, titka a fejlett technika és a tudomány segítségé­ben van. A császárszállást „Uj Al­kotmány” termelősizövatkezetben nem véletlenül értek el közel 15 mázsás búzatermést, 14 mázsa 20 kilós rozsátlagot, 15 mázsás átla­got őszi árpából. A traktorok 25 centi mélyen művelték meg a föl­det, nem riadtak vissza a szövet­kezetiek a mütrágyahasználattöl, megtanulták, hogyan kell harcolni a nedvességért. S így volt ez a varjúlaposi „Győzelem” tszos-ben, a bedöbokorl „Szabad Nép” tsz- bCD, ahol kukoricából a négyzetes vetés, pótbeporzás, gondos kapálás «tán rekordtermést takarítottak . be. Jól vitassák meg ma és holnap termelőszövetkezeteinkben és cső kell tölteni. Emellett szól, hogy a aránt”. Fejlett technikával, tudománnyal a magas terméshozamért Termelőszövetkezeteink és cső- portjainkban, mit tanácsol az or­szágos tanácskozás felhívása a nö­vénytermelés fejlesztése érdeké­ben. Ne mulasszák el a gépállomá­sokkal' való szerződéskötést, segít­sék elő a brigádszállások létrejöt- > tét területeiken s mindent köves­senek el, hogy a legfejlettebb agro­technika módszereivel minden szö­vetkezeti paraszt megismerkedjék. A most folyó téli szakmai tanfo­lyamokra fordítsanak az eddiginél több gondot! Az erős munkaszerve­zetek kialakítása sam kevősbbé fontos a magas ter- móseredmények eléréséhez. Az or­szágos tanácskozás felhívása ki­mondja : állandó területhez kell kötni a brigádokat, felosztani a területet a munkacsapatok kö­zött. Számos hiba adódott abból termelőszövetkezeteinkben, hogy nem voltak állandó területre oszt­va a brigádok, munkacsapatok, nem szilárdult meg a munka iránti személyes felelősség. A barabási termelőcsoportban például az tör­tént, hogy öt hold takarmányré­pát egyszerűen nem kapált meg senki, vetés után senki sem törő­dött a répával. Nem is fizetett az az öt hold semmit a szövetkezet­nek. De még nagyobb kár szárma­zott abból, hogy 12 hold területen Csak a kukorica, egyelését végezték el, kapálni azután nem kapált senki. Tizenkét hold ' kukoricaföld nem is adott azután átlagosan többet hét és fél mázsánál. S éppe.n az állandó területhez kötés hiánya miatt, nem igen volt szövetkezet a megyében, ahol á kiváló terméshozamért természet­ben prémiumot kaptak volna a munkacsapatok. Az országos ta­nácskozás felhívja erre is a szö­vetkezetek figyelmét. Az állottén yésztén fejlesztésére is számos fontos útmutatást adott, szövetkezeteinknek az országos ta­nácskozás. Töbl) termelőszövetkeze­tünkben megláthatták a dolgozó parasztok, milyen szépen fizet a kö­zös állattartás. A sertéshízlalás a bedőbokori „Szabad Nép” tsz-ben' kereken 90.000 forint jövedelmet hozott a múlt évben, a tiszadobi „Táncsics” 87.000 forint jövedelmet számolhatott 200 sertés hizlalásá­ért. Ugyanígy jövedelmezett a tej­termelés, borjúnevelés a szövetke­zeti tehenészetekben, a szövetkezeti juhászat. Nagy hiba, hogy több ter­melőszövetkezetben nőm tartják fontosnak a közös állattartást, nem törődnek a jószággal, ahogy kell. az állatgondozókat is cserélgetik. —• Minden termelöszövetkiezetünk- ben és csoportunkban határozattá kell válnia ma az országos tanács­kozás felhívásának az állattenyész­tés területén is. Az állattenyésztés fejlesztésére fokozni kell a házi építkezéseket, szervezetté tenni az állattenyésztők munkáját a létesí­tendő állattenyésztő telepeken. í;s fejlett módszereket bevezetni — mint ahogyan az újfehértói „Vörös Csillag” és a császárszállási „Uj alkotmány” termelőszövetkezetek tehenészeteiben, ahol a háromszori fejes, az egyedi takarmányozás, a mesterséges borjúnevelés bevezetése segítségével jóval megnövelték a tejhozamot, mint ahogyan az jb- rányi „Vörös Csillag’-ban, a kótaji , Eenin”-ben évi 3000 literen felüli hozamot értek el tehenenként, sőt a nagyecsedi „Vörös Csillag” tsz- ben 3300 literes tejhozamot is el­értek egy esztendőben, — mint aho­gyan a nyírcsalinlyi ,Vörös Csilag”- ban és még több termelőszövetke­zetben hat kilónál magasabb gyap­júhozamot értek el birkánként, ahogy megszaporították az jkerellé- sek számát. A munkafegyelemről és a szövetkezeti demokráciáról se feledkezzenek meg a mai és hol­napi szövetkezeti taggyűlések. Be­széljék meg a fegyelmezetlenek, a lusták megbüntetésének módját szövetkezeteinkben, hozzanak hatá­rozatot a szövetkezetek sorainak rendezésére. — S a vezetőségek bátran tárják fel, milyen hibákat követtek el, amikor a tagság tudta nélkül intézkedtek, amikor elmu­lasztották a rendszeres taggyűlése­ket, a rendszeres beszámolókat, amikor megsértették a szövetkezeti demokráciát. Hozzanak határozatot a mai és holnapi taggyűlések arról, hogy az országos tanáeskozás fel­hívása szerint szilárdítják meg mindenütt a szövetkezeti demokrá­ciát a jó munka egyik fontos elő­feltételét. De legyen szó arról is ma és hol­nap szövetkezeteinkben, hogyan is­mertessék a szövetkezetiek életü­ket, munkájukat ezentúl a kívül­állók előtt, hogyan mélyítsék el a kapcsolatot továbbra is azokkal, — s hogyan küzdjenek éberen a szö­vetkeztek ellen támadó reakció, dolgozó népünk ellenségei, a knlá- kok és cinkosaik ellen Visinsckij elvtárs beszéde az ENSz politikai bizottságában Az ENSZ-közgyülés [politikai bi­zottsága január 3-án folytatta an­nak a jelentésnek megvitatását, amelyet az úgynevezett „kollektív intézkedések bizottsága” terjesztett elő. Ugyanakkor folyt itták annak a határozati javaslatnak megtár­gyalását is, amelyet eszel a jelen­téssel kapcsolatban 31 ország kül­döttsége terjesztett Lk. Visinszkij elvtárs, a| Szovjetunió küldöttségének vezetője az ülésen nagy, meggyőző beszédet mondott. Az elvitathatatlan tényeken és megdönthetetlen érvel ion felépült beszédet minden kill löttség, úgy­szintén a termet zsf tolásig meg­töltő közönség és az újságírók fe­szült figyelemmel hallhatták végig. Visinszkij elvtárs úegemlítetté, hogy az úgynevezett .kollektív in­tézkedések” kérdését még a köz­gyűlés ötödik ülésszokán megtár­gyalták, majd „egység a béke vé­delmében’’» hamis eln< vezesse! ha­tározatot is hoztak. Ilz a határo­zat nem a béke megszilárdításá­nak, hanem új háboi á előkészíté­sének, az Ilyen hábori folytatásá­hoz/ szükséges feltételi!? megterem­tésének programját jelentette. A szovjet küldöttség ve lelője rámu­tatott a határozat -s az ameri­kaiak északkoreai agressziója kö­zötti kapcsolatra. Azj! amerikaiak északkoreai agressziója megmu­tatta a koreai háborút kezdemé­nyező amerikai monopolisták ka- landorpolitlkájának reménytelensé­gét. Megmutatta, hogy az ameri­kai agresszorok képtelenek a ma­guk erejéből megbirkózni a koreai háborúban kialakult helyzettel, anélkül, hogy bekapcsolnák ebbe a háborús kalandba azokat az álla­mokat, amelyek ga2Uhságilag és politikailag az USA-től függenek. Visinszkij elvtárs íjontról-pontra elemezte az úgynevezett „kollektív intézkedésekről” a közgyűlés elé terjesztett jelentést én rámutatott, hogy az a jelentés nem a „béke védelmére” létrejött egység pro­gramja, hanem azoknak az agresz- szív csoportba tömörült államok­nak a programja, amelyek újabt összeesküvést szőttek a béke és a békeszerető népek ellen. Ez a je­lentés az ENSZ-alapokmány elvei­nek, céljainak és feladatainak tel­jesen nyílt megvetését jelenti. A szovjet küldöttség vezetője több olyan tényt sorolt fel, ame­lyek bizonyítják, hogy az Egyesült Államok újabb agresszív akciókai készít elő, köztük a Kínai Népköz- társaság ellen a. Kínai Népköztár­saság déli határai felől. A közgyűlés elé terjesztett jelen­tősben előirányzott úgynevezeti „kollektív intézkedések” azt a célt követik,- hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezetét a háború eszköze­ként használják fel. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — e jelentés szerzőinek elgondolása szerint — megfelelő szerepet kell, hogy be­töltsön azoknak a törvénysértések nek álcázásán), amelyeket az új háború gyujtogatói elkövetnek. Ezt a csalást — mondta Visin­szkij elvtárs — tennészetesen lep- lqz.ik. de a csalók abbau remény­kednek, hogy ebből a szégyenletes ügyből a legtöbb hasznot húzzák, akár az egész emberiség óriási szerencsétlenségének és nélkülözé­seinek árán is. Visinszkij elvtárs befejezésül ki­jelentette: a Szovjetunió küldött­ségének véleménye szerint az úgy­nevezett „kollektív Intézkedések bizottságának” jelentésében foglalt következtetések és az a határozati javaslat, amelyet ezzel a jelentés­sel kapcsolatban 11 ország előter­jesztett, egyáltalán nem kielégítő, sőt ugyanolyan mértékben káros és veszélyes a béke szempontjából, mint amennyire veszélyes az „egy­ség a béke védelmében” hamis el­nevezésű határozat is. Ezért a Szovjetunió küldöttsége az új vi­lágháború kirobbantásának útján újabb lépést jelentő határozati ja­vaslat ellen szavaz. Visinszkij elvtárs beszéde után az ülést berokesztették. A vita folytatását a január 3-i délutáni ülésre tűzték ki. A délutáni ülésen az indonéziai küldött hangsúlyozta, hogy bármi­lyen szavazattöbbséggel fogadjon is el a közgyűlés valamilyen határoza­tot kollektív intézkedések alkalma­zásáról, a határozat hatálytalan lesz, ha azzal nem ért egyet min­den nagyhatalom. A január 3-i délutáni ülésen a küldöttek között szétosztották azt u határozattervezetet, amelyet a Szovjetunió küldöttsége előterjesz­tett. A határozattervezet így hang­zik : „A közgyűlés, abból kiindul­va, hogy az ENSZ föieladata biztosítani és megszilárdítani a nemzetközi békét és biztonsá­got és figyelembevéve, hogy az alapokmány érie.mében a Biz­tonsági Tanácsra hárul a íőíe- lelössée a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért: 1. elhatározza, hogy meg­szünteti a kollektív intézkedé­sek bizottságát, 2. a,ánl,a a Biztonsági Tanács­nak, hogy az alapokmány 28. cikkelyének megfelelően hala­déktalanul hívjon össze perio­dikus iilést az olyan intézkedé­sek kérdésének megvitatására, amelyek biztosíthatnák a nem­zetközi kapcsolatokban most kialakult feszültség kiküszöbö­lését és az országok közötti ba­ráti kapcsolatok megteremtését. A periodikus ülésen meg kell tárgyalni elsősorban azokat az intézkedéseket, amelyek meg­hozására a Biztonsági Tanács lenne illetékes, abból a célból, hogy elősegítse a hadműveletek megszüntetéséről Koreában fo­lyó tárgyalások sikeres befejezé­séi. A Bolgár Népköztársaság kormányának jegyzéke a jugoszláv kormányhoz A Bolgár Népköztársaság kül­ügyminisztériuma január 3-án kor­mánya megbízásából jegyzéket in­tézett a jugoszláv kormányhoz. A jegyzék rámutat, hogy bár a bolgár kül ügyminSsztérium sokíz­ben tiltakozott a jugoszláv határ­menti hatóságoknak a bolgár-jugo­szláv határon elkövetett provoká­ciói ellen, a jugoszláv kormány semminemű Intézkedést sem tett a provokációk megszüntetésére, sőt a jugoszláv határmenti szervek több új provokációt hajtottak végre. A jegyzék felsorolja, hogy 1951 •november 14-töl 1952 január 2-ig 19 esetben sértették meg a határt, lőttek a bolgár határőrökre, bol­gárellenes sajtóterméket próbáltak becsempészni bolgár területre stb. Ezek az esetek ismét mutatják — hangsúlyozza ’ a jegyzék —, hogy a jugoszláv határmenti szerveknek a bolgár-jugoszláv határ mentén elkövetett provokációi a Bolgár Népköztársaság ellen előre kfdol-. gozott és rendszeresen végrehaj­tott terv következményei. Rámutat a jegyzék, lioev a ju­goszláv hatánnenti szervek csu­pán közvetlen végrehajtói azoknak a cselekményeknek, amelyeket fe­lelős jugoszláv hatóságok szervez­nek. Ezek a cselekmények megcá- folhatatlanul bizonyítják, hogy a mostani jugoszláv kormány ellen­séges politikát folytat a Bolgár Népköztársasággal szemben. Ezeket a provokációkat és ha­társértéseket ugyanakkor követik el, midőn az ENSZ közgyűlésének hatodik ülésszakán résztvevő jugo­szláv küldöttek Párizsban aljas módon rágalmazzák a Bolgár Nép- köztársaságot, „békeszeretelüket” hangoztatják, hogy megtévesszék az EXSZ-t és a világközvéreményt, A bolgár külügyminisztérium — hangsúlyozza befejezésül a jegy­zék — ismét tiltakozik a jugo­szláv kormáuynál a jugoszláv ha- lúrmenti szerveknek a bolgár-jugo- szláv határon elkövetett provoká­ciói és határsértései ellen és ra­gaszkodik hozzá, hogy a jugoszláv kormány Intézkedéseket tegyen a provokációk és határsértések meg­szüntetésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom