Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

4 NÉPLAP 1952 íaattár 13, vasárnap A francia koriiiány>áIságróI A francia és’ a belgfa kormány lemondása után Ma mér nem lep meg senkit, ha Ss. francia kormány lemond, Sőt, az a feltűnő, ha a hagyományos fél­éven. túl polcon marad. Illeti e ez lenne a feltűnő, ha ilyen előfor­dulnia. Általában a következőkép­pen szokott kinézni a dolog: nagy- oebeaen megalakítanak egy kor­mányt s miután Auriol elnök nyu­godni tér, futár jő és jelenti: „kezdhetjük elölről'’. Nézzük pél­dául az 1949-es októberi kormány- válságot, Queuille kormánya le­mondott. Miután a lemondó levelet Auriol elnök megkapta, Jules Mochhoz, a clermont-ferrandi mun- ■kásgyllkosboz fordult. A francia dolgozó tömegek azonban demokra­tikus egységkormányt követeltek s nem gyilkost akartak a bársony­székbe ültetni. Mochnak nem sike­rült kormányt alakítania. Auriol loholt tovább. Bidaulthoz fordult. Sikertelenül. Aztán Schumant kér­te fel. Eredménytelenül. Majd Kéné Mayer következett — aztán újra Moch, Queuille s végül Btdault megalakította a „kor­mányt”. Ez a körhinta-jelenség az utóbbi néhány esztendőben, amióta a kommunistákat kiüldözték a kor­mányból, több, mint húszszor for­dult elő Franciaországban. Vájjon kik ezek a csirkefogók, akii újra és újra felszínrebuknak, hogy alázatosan végrehajtsák a washingtoni parancsokat? Nézzünk néhány díszpéldányt belőlük. Ttt vau például 8CHUMAN. Schumant arról lehet felismerni többek között, hogy nem francia írtiletésileg sem. Luxemburgban született, itt kezdte meg kalandor- kodását. Fiatal korában német szol­gálatba lépett. Tiszt lett II. Vilmos imperialista hadseregében, amely többek között Párizs s egész Frnn- . ciahon megsemmisítésére tört. Ez természetesen nem zavarta Schn- maut abban, hogy a háború befe­jezése után, miután nem volt kifi­zetődő a német hadseregben le- génykedni, át ne evezzen francia vizekre. Az üdét, üzlet — mondot­ta s miután Hitler, ez a megva­dult gonosztevő uralomra jutott, újra gondolt egyet: felajánlotta szolgálatait Hitlernek. Tagja lett a hazaáruló Pétain-kormánynak. Néhány esztendő múlva azonban újra új gazda után kellett nézni. Körülnézett s úgy találta, bogy a hitleri nácizmushoz az amerikai trumanizmus áll a legközelebb e így szegődött Washington lakájá­nak. S most Ilyen minőségben árulja a francia népet. RENÉ MAYER ugyan Franciaországban született, de sommivel sem kisebb hazaáruló Schum annál. Laval rajongója volt. Ezt a Láváit a második világhá­ború után, mint hazaárulót kivé­gezték. (Remélhetőleg Mayer eb­ben a tekintetben is követi tanító­ját rövidesen) — Mayer „jól tart­ja” magát. Több, mint húsz rész­vénytársaságnak igazgatósági tagja s többek között, amely külön dicső­ségére válik, egy francoista spa­nyol vasúttársaságnak is. A főfog­lalkozása azonban szintén a lakáj­já?. Menjünk tovább. Gyilkos áll előttünk, a népárulás- ha belehalt Blum hű tanítványa, a „szocialista” JULES MOCH. aki munkásokat gyilkol. A francia nép nem ,,tnob”-nak ejti a nevét, ahogy kellene, hanem „tnos”-nak, ami ,.aljas”-t, „úndorító”-t jelent. Neon csoda, ö volt az, aki megsza­vaztatta a 18 hónapos pótszolgála­tot a vietnami szennyes háború folytatására, ő volt az, aikl 2 mil- Kárddal terhelte meg a költségve- .jóst a Nyugatnémetországba Fran­ciaországon kérésziül szállítandó amerikai hadianyagok finanszíro­zására. Uj név következik. BLDAULT, A RÉSZEGES. fcy nevezik „népszerű” nevén. — Árról nevezetes * még, hogy De GauHe-al, a fasiszta tábornok­kal versenyzik: ki tud jobban talpat nyalni Washingtonban. Auriol elnök a mostani kormány­válságnál újra kacérkodik a része­gessel. Úgyszintén REY.VAUDDAL is. Ennek a Reynaudnak van egy mondása. 1938-ban kijelentette : Több embert vettem meg, mint akárki, több asszonyt adtam el, mint akárki és még mindig nem vagyok miniszterelnök.” Kívánsága teljesült s a hajdani örötnlány- kufúrt Trumanók nem egyszer a miniszterelnöki székbe emelték. E gyalázatos, erkölcstelen társa­ságnak egyik vezéralakja PLEVEN is. Valamikor az American Te­legraph and Telephone Company ügynöke volt. Most a Truman et Comp.-nál ügynökösködik. <3 volt az, akt elítéltette Martint, a hős tengerészt. Haymonde Dient, a bá­tor francia béikeharcoslányt, aki testét a fegyverszállítő vonat elé vetette, s ő csukta be Denis pro­fesszort is. Úgy látszik: a moetanl kormány­válság alkalmával a névsor bővül. A köztársasági elnök JACQUES SOUSTELLENEK, a fasiszta De Gaulle-párt képvise­lőjének ajánlotta fel a kormány­alakítást. Mindenesetre jellemző! Az SS-bandltákat követő íeketeru- hás párisi terrorlegények gaulleite- reinek. De Gaulieéknek próbálják a francia hazaárulók amerikai pa­rancsra a hatalmat átjátszani, hogy azok háborús terveiket még zavartalanabbal megvalósíthassák. Ezek a gyalázatos gonosztevők azonban tévednek. A hős francia nép, amely annyi vért hullatott a nácik elleni küzdelemben, amely utcákat, nevez el Sztálingrádról — ez a nép harcol a fasiszta vérebek hatalomrajutása ellen. Újult erő­vel lángol fel ezekben a napokban a békekormányt követelő népi moz­galom s már nem egy üzemben törtek ki figyelmeztető sztrájkok. Az eszeveszett fegyverkezési ver­seny mély válságba sodorta a nyu­gateurópai országokat, közöttük Franciaországot. Az Imperialista kormányzati rendszerek recsegnek- ropognak. Sorra buknak meg a kormányok. A megoldás azonban nem abban van, hogy egyik gaz­ember helyére másikat ültessenek A megoldást a népek elszánt béke- harca, szabadságharca hozza el — Franciaországban fel A koreai néphadsereg főparancsnokságának liadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága január 11-én kö­zölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szorosan együttműködve a kínai népi önkéntesek egységei­vel, a korábbi vonalakon továbbra is védelmi harcot vívnak az ameri­kai-angol beavatkozók és a liszin- manísta csapatok ellen. Január 10-én á keleti arcvonal egyes szakaszain továbbra is helyi jelentőségű harcok folytak. Január 10-én a néphadsereg lég­védelmi egységei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészoszta­gok lelőttek négy repülőgépet azok közül az ellenséges repülőgépek kö­zül, amelyek Nampho, Aneszsu és Vonszan térségében megtámadták és barbár módon bombázták, vala­mint géppuskázták a békés lakos­ságot. , mr. olasz kormány is növekvő nehézségekkel találja magát szemben Az olasz kormánysajtóban nagy nyugtalanságot okoztak a francia és a belga kormány lemondásáról szóló hírek. Olasz kormánykörök­ben kénytelen-kelletlen elismerik, hogy a francia kormányválság an­nak a kemény ellenállásnak követ­kezménye, amely a francia néptö­megek részéről a hatalmas fegyver­kezési költségekkel és a német mi- litarizmus feltámasztásával szem­ben megnyilvánul. A népi ellenállás hatásaként az olasz kormány körein belül is nö­vekvő ellentétek mutatkoznak. De Gasperri éppen ezért igyekszik megakadályozni a parlamentben a külpolitikai vitát, amelynek során be kellene számolnia az „európai hadsereg’’ ügyében Párizsban foly­tatott tárgyalásairól. A De Gasperri-kormány a Scliu- man-tervet sem tudja egykönnyen elfogadtatni az olasz parlamenttel. A. szenátus külügyi bizottságában az ellenzék javaslatára elhalasztot­ták a szavazást a terv jóváhagyása fölött. Olasz politikai körökben élénk visszhangot keltett Enrico de Nicola szenátusi elnök lemondása is, aki ilymódon akar tiltakozni amiatt, hogy az olasz kormány el­mulasztotta azoknak a mélyreható gazdasági és szociális reformoknak a végrehajtását, amelyeket a köz- társasági alkotmány világosan elő­írt. Kómái politikai körök véleménye szerint a francia és a belga kor­mányokhoz hasonlóan, az olasz ve- ,zetökörok Is nehéz Időszak előtt ál­lanak. Az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága legutóbb tartott illésén megjelölte azt az utat, ame­lyet a népi erőknek ebben a politi­kai helyzetben követniük kell. A szovjet kormány jegyzéke az USA kormányához A szovjet kormány 1951 novem­ber 21-1 jegyzékében tiltakozott az USA kormányánál az USA-ban el­fogadott „a kölcsönös biztonságról szóló 1951, évi törvény’’ miatt, amely százmillió dollár összegű kü­lönleges előirányzatot fordít a Szovjetunió ellen Irányuló akna­munka és tliverziós tevékenység szervezésére. Az USA kormánya 1951 decem­ber 19-i válaszjegyzékében a tények ellenére tagadja ennek a törvény­nek agresszív jellegét. A Szovjetunió külügyminisztériu­ma a szovjet kormány megbízásá­ból január 9-én az Amerikai Egye­sült Államok moszkvai nagykövet­sége útján Ismét jegyzéket intézett az ' Amerikai Egyesült Államok kormányához, amelyben kijelenti, hogy nem tarthatja kielégítőnek aa Egyesült Államok kormányának vá­laszát. A jegyzék megállapítja, hogy az USA-ban 1951 október1 10-én elfogadott törvény — és az e> törvény alapján előirányzott anya­gi eszközök — azt a célt szolgál­ják, hogy a Szovjetunió területér) és annak határain, kívül szovjet te­rületen élő, vagy Szovjetunióból megszökött „mindenféle kiváloga­LÁNGOLÓ FALU tott személyekből fegyveres alaku­latokat” hozzanak létre, továbbá azt, hogy ezeket a személyeket és A partizánok egyik Cso­portja, kőszikla, mögött hasalt az út mentőn. Egyik oldalon a hegy, az út másik oldalán szaka­dék s az útra. gépfegyver csöve mered. A faluszéli szegényházak lángokban állottak s a, felröppenő zsarátnokok a jajkiáltá­sokkal együtt a borzalom képét festették az éj fe­kete vásznára. Egy fiatal parasztgyerek is ott kuk­solt a partizánok között. Falubeli legényke volt — ő vitte a hírt a partizán- szállásra a falu megtáma­dásáról. Sapkáját izgatot­tan gyürkölte a marká­ban s egyre csak a gép­fegyvert nézte. Sóvár, vá­gyakozó szemekkel. — Ezt kell lenyomni?... — szólalt meg bátortala­nul és a billentyűre mu­tatott. A vállas, lapáttenyerű géppuskás bólintott. — Ciliim ... A fiú hallgatott. Aztán újra szólott. — És jól beszorítani a vállba.,. Meglepődve nézett rá a partizán és tréfálkozva kérdezte: — Tán lőni akarszf A fiú vörös lett a fejé tetejéig, aztán nagy izga­tottan közel kúszott a géppuskához. Komolyán, halálos komolyan súgta. — Igen! Az anyám miatt! Lassan, akadozva, a friss fájdalomtól terhe­sen beszélni kezdett. — Amikor a bizottság az udbásokkal egiriitt megérkezett a faluba, hogy elrabolja a parasz­tok terményeit, anyámat is berendelték. Alig van másfélhektárnyi földecs- kén!:, mégis négy tonna kukoricát, három sertést és két malacot követeltek rajta* Mit mondhatott anyám? Nem tudok fizet­ni! — szólott. Erre azt mondta neki llojko, a he­lyi bizottság kulák elnö­ke: „Rendben van, Mili­ca, ha te ujjat húzol a hatósággal, mi elbánunk teled. Még ma, beszállítod a terményt, a húst s ezenkívül 50.000 dinár pénzbüntetést fizetsz. El­lenkező esetben a fiadat háromhónapi munkára visszük.” As anyám, ki­nek a férje a felszabadí­tó háborúban pusztult el, felháborodottan tört ki magából. „Ezt értitek, Gojkó! Rabolni a szegény embert. Neked Só hektá­rod, öt tehened, három lovad van s csak két ser­iéit adsz be. Ha ugyan beadod! Miféle törvény ez a mait! Nekünk, sze­gény embereknek 1(50 kiló gabona a hektáronkénti kiszabás, nektek, zsíro­soknak csak 350 kiló!” Az udbások rárohantak anyámra. Agyonverték. A géppuskás felállott a helyéről. — Az első lövés o. tiéd! — és végigsimította a fiú haját. Benn a falúban, ahol az utcákon részeg kato­nák üvöltöztek, vereked­tek, raboltak, a. Gojko házánál folyt az „elszá­moltató«i”. Asztal volt megtérítve. Rajta étel rogyásig. Sült- húsok, párolgó főtt disz­nóhús, bor, pálinka. Sok bor és még több pálinka. Az asztalfön az udbások parancsnoka terpeszke­dett. Falt és ivott, miköz­ben Gojko a parasztok cl számolt atéi sót végezte. A szobában fegyveresek ál­lottak. Egyik kezükben géppisztoly, a másikban korbács. RóngyosruhAjú paraszt állott az asztal előtt. Mel­lette fiatal leányka reme­gett. Szép, nyíló rózsa- bimbó. Szemei ijedten jár­tak körbe a szobában s szeretett volna eltűnni apja rongyai között. A paraszt komoran, szűksza­vúan válaszolgatott a, ku­taknak. — 900 kilő búzát kell beszolgáltatnit Jól tudod, hogy csak hét százat arat­tam* Honnan vegyem a 300 kilőtt Ha lcrumpUm nem volna, éhenhalna a, család. Gojko rikácsolt. — Ne hazudj! Te is kézzel csépeltél, hogy el­rejtsd elölünk a gabonát! A kulák kezében Jcor- bács volt, felemelte kar­ját és a paraszt arcába sújtott. Az megtántoro- dott, vér ömlött végig bo­rostás arcán. A lányka felsikoltott. Az udbás parancsnok rátette a kezét a dühön­gő kulák vállára. — Á'e hasnarkodd el a dolgot, barátocskám. Mi­nek bántani az embere­ket t A kulák értetlenül bá­mult. Talán 'megbolon­dult t Az udbás azonban már ügyet, sem vetett Gojkóra* Varan gyszemei- vei a tényt tapogatta. — Gyere csak köze­lebb .... — intett sürge­tően. A lány nem mozdult. Az egyik udbás lódította előre. — No, lányom, — ha­jolt élőre és ocsmány pá- linkabüzt lehelt a lány arcába, — nézd* mennyi vőlegény! — intett körbe a hóhéi legényekre és éle­teién nevetés bugyboré­kolt elő a száján. — Vá­lassz ... vagy mindet akarod...? A paraszthoz fordult. — Mit szólsz hozzá, ha kiházasítjuk a■ lányod? Csak adsz hozzá gabo­nát? Mit Lakodalmat csi­nálunk?! Mit! Kutyák! Lakodalmai! Ebben a percben kicsa­pódott az ajtó, az ablak­üvegek betörtek s fegyve­rek csöve meredt a benn- levőkre. A partizánok voltak. — Fegyvereket eldobni! — süvöltött a parancs, Osörrenve estek a pad­lóra a géppisztolyok, a parancsnok részegen, dü­löngélve nyújtotta ma­gasba karjait, a kulák halálra vállán remegett a székén. Hová tűnt a nagy hősködést Úgy el­szállt, mint ahogy hősies­ség, becsület soha nem lakott ezekben az embe­rekben. Kinn a faluban is lán­golt már a harc. 8 a par­tizánok között ott voltak cséphadaróval, kaszákkal, husángokkal a parasztok is. Néhány vdbásnak si­került egérutat nyernie. Autójuk felbőgött s elszá­guldottak a város felé. A partizánok nevetve inte­gettek utánuk, mert tud­ták, hogy a falu szélén ott várakozik rájuk a géppuskás csoport. — Sok szerencsét! S nemsokkal utána fel­ropogott a gépfegyver. 8 a lövésekkel együtt kiál­tás visszhangzott a bér­ceken. — Anyámért! i falu­ért! (8. T.) fegyveres csoportokat a Szovjet-1 unió ellen használják fel. Az USA említett törvényének célja: földalatti bandák meg­alakítása a Szovjetunió terüle­tén felforgató, diverziós és ter­rorista tevékenység végzése cél­jából, továbbá a Szovjetunióból megszökött mindenfajta, züllött elemek felhasználása a Szov­jetunió elleni bűnös tevékeny- • ségre. A jegyzék a továbbiakban megálla­pítja, hogy Kersten e törvény egyik szerzője, — az alsóházban 1951 ok­tóber 20-án elhangzott felszólalásá­ban nyiltan kijelentette, hogy az említett törvény „olyan módszere­ket foglal magában, melyek alkal­mazásával az Egyesült Államok se4 gitséget nyújthat a kommunista or­szágokon belüli földalatti mozga!-: maknak”. A jegyzék a továbbiakban részié-, íesen ismerteti az USA-nak a kik lönböző nemzetközi egyezmények* ben vállalt kötelezettségeit, ame­lyeknek az október 10-i törvény éle-, sen ellentmond. „A szovjet kormány — annak fi­gyelembevételével, hogy az Egye­sült Államokban 1951 október lO cns elfogadott törvény példátlanul meg­sérti a nemzetközi jog szabályait, durván megsérti az 1933. évi no­vember 10-i szovjet—amerikai egyez, ményt és agresszív lépés a Szovjet­unióval szemben — szükségesnek tartja újból kijelenteni, hogy aa ilyen cselekedetekért minden fele4 lösség az Egyesült Államok kormá­nyára hárul és ragaszkodik az em­lített törvény hatályon kívül helye­zéséhez’’ fejeződik be a Szovjet­unió jegyzéke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom