Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-13 / 10. szám
Mai számunkból: Építőipari dolgozók felajánlása az első negyedév tervének túl teljesítésére (3. old ) — A terv- készítés legyen a legfontosabb tennivaló a nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezetben (5. old.l — Az Elméleti Tanácsadó vándorkonzultációi (6. old.) VIII. évlolyam, 10. szám ÁRA .TO FILLÉR 1952 ianuár 13. vasárnap Az I£K>1' év $»az<lasn$»i mim kajának tanulságai vs ezek l'ellia^mílása a* 1052. évi néiigaxciasagi terv sikeres teljesítése érdekében Rerő Ernő elvtárs bes/édr az MDP országos akltvaértekezletén A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége szombatra, január 12-re, országos értekezletet hívott össze, amelyen állami, gazdasági szervek vezetői, vállalatok igazgatói, párt funkcionáriusok vettek részt. Az értekezlet résztvevői melegen ünnepelték a megjelent Rákoni Mátyás elvtársat és a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának többi tagját. Az értekezleten Gerő Ernő elvtárs mondott beszámolót „Az 1951. év gazdasági munkájának tanulságai és ezek fel- használása az 1952. évi népgazdasági terv sikeres teljesítése érdekében’’ címmel. Hidas István elvtárs nyitotta meg az értekezletet, majd átadta a szót Gerő Emö elvtársnab. — Az 1951. évben elért eredmények, népgazdasági tervünk sikeres megvalósítása teljes mértékben igazolja Pártunk II.. Kongresszusának irányvonalát — mondotta. — Bizonyítja a Kongresszus által megbatározott feladatok helyességét. Megmutatja, mennyire előrelátó volt Pártunk legfőbb vezető szerve, amikor az első év tapasztalata alapján igen jelentős mértékben felemelte ötéves tervünk célkitűzéseit. Gyáriparunk jelentősen íúltcljesíírüe 1951. évi tervét — Elvtársak! 1951-ben gyáriparunk teljes termelési tervét 103.4 százalékra teljesitette vagyis a gyáriparban a felemelt termelési tervet nemcsak teljesítettük, hanem jelentősen túlteljesítettük. (Nagy taps,) Teljes termelési tervé* kivétel nélkül minden termelő minisztérium teljesítette. Ggész gyáriparunk 1951-ben '31.1 százalékkal termelt többet, mint 1950-ben. Ezen belül a nehézipar termelése 37.7 százalékkal, a könnyűiparé 26.9 százalékkal, az élelmi szeriparé 16.5 százalékkal emelkedett. Egész fejlődésünkre jellemző nehéziparunk termelésének alakulása. Nehéziparunk nemcsak abszolút értékben növekedett Igen jelentős mértékben, hanem meggyorsult évről évre nehéziparunk növekedésének üteme is. így 1949-ben a nehézipar termelésének növekedése az előző évhez képest 33.7 százalék yolty1950-ben 1949-hez képest 35.8 százalék, 1951-ben pedig 1950-hez képest — amint már említettem — 87.7 százalék. Nehéziparunk termelése 1951-ben elérte az 1938. évi * termelés 310-9 százalékát vagyis nehéziparunk 1951- ben a háborúelőttinek jóval több, mint háromszorosát termelte! Ha gyáriparunkban a termelékenységet 1938-ban száznak vesszük, akkor 1951-ben a termelékenység gyáriparunkban 150.6 százalék volt. Vagyis az elmúlt évben gyáriparunkban a termelékenység a háborúelőttinek több mint másfélszeresére emelkedett. . — Teljesítettük és túlteljesítettük 1951-ben a tervet a népgazdaság többi ágaiban is. Beruházásaink érteke az egész népgazdaságban az előzetes számítások szerint mintegy 40 százalékkal volt magasabb 1951-ben, mint 1950-ben. — Mindez azt jelenti, hogy az 1951- évi felemelt, feszített termelési terv amelyet a muH év elején egyes úgynevezett „szakemberek“ megvalósíthatat- lamil magasnak tartottak - teljes mértékben reális volt. —’ Mindez azt jelenti, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk, — Pártunk, 11 á kosi elvtárs vezetésével — becsületesen teljesítette hazafias kötelességét. Mindez azt bizonyítja, hogy ncpi demokratikus országunk építésében mind jobban egybeforr az egész dolgozó magyarság, szilárd egységbe forrnak népünk milliós tömegei. — Mindez azt jelenti, hogy a szocialista iparosítás útján országunk újból nagy- lépéssel jutott előre, hogy mezőgazdasági országból ipari országgá lettünk, mert nehéziparunk termelése több, mint háromszorosa a háborúelőttinek. Hogy megerősítettük szerelett hazánk védelmének alapjait, hogy megszüntettük országunkban a jegyrendszert és újabb hatalmas ösztönzést adtunk a szocialista építő munkának! — .Mindez, elvtársak, összefoglalóan azt jelenti, hogy 1951-ben a szocializmus építésében, a béke magyarországi frontszakaszának megszilárdításában komoly győzelmet arattunk. A terv sikeres teljesítésének tényezőiről szólva, Gerő elvtárs mindenekelőtt szólott arról, hogy következetesen harcoltunk Pártunk II. Kongvesz- szusa határozatainak végrehajtásáért. Beszélt állami szerveink jó munkájáról, a dolgozók olyan kezdeményezéseiről, mint Gazda Gézáé, mint Rüder Béláé, Deák Jánosé. „És bár ebből a munkából a szakszervezetek és DlSz-szerveze- tek is kivették részüket, ez a részvétel bizony aktívabb is lehetett volna’’ — mondotta. — 1951. évi tervünk sikeres megvalósítását • és túlteljesítését — folytatta — köszönhetjük munkásr osztályunk lelkes, odaadó munkájú- nak s nem utolsó sorban értelmiségünknek, különösen műszaki értelmiségünknek, amely a fizikai dolgozókkal szoros egységben nagymértékben előrevitte a termelő- munka jofcb megszervezését. — Az elért sikerben szerepe volt az anyagtakarékosságról szóló minisztertanácsi határozatnak. .Te: leülős segítséget nyújtott-a Párt és a minisztertanács december 1-i nagyjelentőségű határozata. — A sikerben alapvető szerepe volt annak, hogy a várható és az évközben tapasztalt nehézségeket, hibákat, hiányosságokul, elmaradást nem kendőztük el, hanem bátran feltártuk, hogy Pártunk előre figyelmeztetett a várba' » nehézségekre, s megjelölte a nehézségek i legyőzésének eszközeit s hogy amikor évközben úgy látta, hogy kezdünk elmaradni a terv teljesítésiben, akkor idejében nyíltan felvetette a gazdasági vezetők előtt, Pártbizottságaink, pártszervezeteink. munkásosztályunk előtt a hiányosságokat s ezek felszámolásának módját. Ezt a szerepet játszotta az 1951 augusztusában megtartott gazdasági vezető-aktíva- értekezlet, az országos kohászati tanácskozás a múlt év novemberében tartott tatabányai bányásztanácskozás, amelyen Eákosi elvtárs is felszólalt és nagyfontosságú útmutatásokat adott és Rákosi elvtárs figyelmeztetése a Központi Vezetőség legutóbbi novemberi ülésén. — A terv sikeres teljesítéséhez komoly segítséget nyújtott a sajtó és mindenekelőtt Pártunk nagy központi lapja, a Szabad Nép. A Szovjetuni« segítsége — A konkrét anyagi segítség mellett, amelyet a Szovjetuniótól kaptunk, 1951-ben minden eddiginél szervezettebb formát öltött a gazdag szovjet tapasztalatok átvétele. Az a felbecsülhetetlen értékű tapasztalat és tanulság azonban, amelyet az 1951-ben nagyszámban a Szovjetunióba küldött delegációink hoztak magukkal a népgazdaság legkülönfélébb" területeiről, teljes mértékben még csak 1952-ben és az ezt' követő években fogja kedvező hatását éreztetni népgazdaságunkban. — Hagy segítséget jelentett tér vünk teljesítésében n mind szorosabbá váló gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés, nemcsak a Szovjetunióval, hanem az európai népi demokráciákkal, to- vábbá a Rémet Demokratikus Köztársasággal és a. gazdasági együttműködés a nagy , távolkeleti népi demokráciával, a Kínai Xépköztár- sasággal, amellyel elsőízben 1951* ben bonyolítottunk jelentős árucsereforgalmat. I — Ugyanakkor azonban, elvtár- I sak, amikor elégtétellel állapítjuk jmeg, hogy az 1951. évi feszített népgazdasági tervet nemcsak teljesítettük, hanem túlteljesítettük, nem feledkeztünk meg azokról a hiányosságokról sem, amelyek 1951. évi tervünk teljesítése során megmutatkoztak. — Azzal sem törődünk, hogy az imperialista sajtó ős rádió csábosai, szokásuk szerint, nyilván ismét ötéves tervünk .csődjéről’ fognak üvölteni, hadd csaholjanak, hadd ugassanak ezek az imperia-> lista csábosok. A magyar nép a tényleges helyzetről a tények alapján ítél. Ilyen módon ítél fejlődé* síinkről, országunk felemelkedéséről; az imperialista, — Titú —, fasiszta és egyéb csábosokról pedig azt tartja, hogy „a kutya ugat. s karaván meg halad!” — Nézzük meg tehát, milyen főbb hiányosságok vollak 1951. évi gazdasági munkáukban? Maradéktalanul leljesilsük a széntermelés, vaskohászat, nyersolaj termelés, épiíőany*tgipar, villamosenergia-termelés tervét — Mindenekelőtt a terv egészében való teljesítése és túlteljesítése nem takarhatja el, hogy egyes területeken, bár ezeken is jelentős előrehaladást tettünk, elmaradtunk felemelt tervünk célkitűzéseihez képest. És erről annál fcevésbbé szabad megfeledkeznünk, mert az elmaradás részben éppen az alapanyagok termelésének területén mutatkozik, így jóllehet széntermelésünk 1951- ben — 3930-hez képest — csaknem 15 százalékkal, kereken kétmillió tonnával emelkedett, ami egyetlen esztendő alatt ilyen országban, mint Magyarország, igen komoly emelkedés, mégis szénbányászatunk egész évben 1951. évi felemelt tervét nem teljesítette és egyelőre 1952 első napjaiban széntermelésünk viszonylag gyengén indult. Pedig mind több és több szénre van szükségünk és minden, körülmények között biztosítanunk kell, hogy szénbányászatunk 1952-ben mintegy 3 millió 300 ezer tonnával több szenet adjon áz országnak, mint amennyit 1951-ben ténylegesen adott! Lemaradás mutatkozik a nyers- olajtermelésben1 is, bár az utóbbi hónapokban nyersolaj termelésünk mindinkább emelkedő irányzatot mutat és 1951-i IV. negyedévi operatív tervét már túlteljesítette nyersolajbáuy ásza tunk. 1952-ben meg ;kell gyorsítanunk alumíniumiparunk fejlesztését, valamint vegyes és tarka ércbányászatunk és tarka érckohászatunk fejlődését is. 19o2. évi feszített népgazdasági tervünk sikeres megvalósítása döntő mértékben függ attól ,liogy maradéktalanul teljesítsük 1952-ben a széntermelés, a vaskohászat, a nyersolajtermelés, az építőan vas- ipar, az alumíniumipar a vili amosenergia-termelés tervelőirányzatát. Az év folyamán komoly nehézségek mutatkoztak a termelés egyenletlenségc következtében. 1952-ben a termelésnek le-felhullámzó görbéjét szívós, öntudatos, következetes harc útján, helyes szervezés és vezetés útján, jó felvilágosító tömegmunka segítségével egyetlen egyenletesen emelkedő vonallal kell helyettesítenünk. Gyáriparunk termelésének 1952-ben előreláthatóan mintegy 21 százalékkal kell növekednie az 1951. évi tényleges termeléshez képest, vagyis az emelkedés 1952-ben az előző évhez viszonyítva, százalékosan valamivel kisebb, mint ameny- nyivel 1951-ben az azt megelőző évhez képest volt. Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy ezt a • mintegy 25 százalékos növekedést könnyebb elérni, mint amilyen feladatot jelentett 1951-ben a valamelyest magasabb százalékos növekedés elérése. Itt mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy bár népgazdaságunkban a tartalékok még igen nagyok, sőt a tartalékok egy;része újratermelődik, azért 1951- ben és a megelőző években a viszonylag könnyen mozgósítható tartalékaink tekintélyes részét már így igénybevettük. Ebből az következik, hogy az 1952-re kitűzött feladatok megvalósításához még tervszerűbben, még nagyobb lendülettel kell hozzálátnunk. mint ahogyan az 1951-es tervet megvalósítottuk. 1952-ben még fokozottabb mért élőben kell takarékoskodnunk az, anyaggal és tovább kell folytatnunk a harcot a minisztertanács takarékossági határozatának maradéktalan megvalósításáért, újból fokozott figyelmet kell szentelnünk, a Gazda-mozgalomnak, amely az, utóbbi hetekben mintha kissé ellanyhult volna. Még jobban meg kell szerveznünk az együttműködést az egyes üzemeken belül és a.r egyes üzemek, iparágak, minisztériumok között, mint ahogyan ezt .1951-ben teltük. Aagyohb erőfeszilésrc van szükség 19,»2. évi terv iink teljes Réséhez Az év harmadik negyedében bekövetkezett javulás és az 1951. évi terv egészében való teljesítése el1 lenére a továbbiakban különös figyelmet kell szentelnünk vaskohászatunknak, mely előtt mind nagyobb és mind nehezebb feladatok állanak. Különösen ügyelnünk, kell arra. hogy vaskohászatunk íérvér teijesít- | se részleteiben is. Az említetteken kívül az 1953. évi népgazdasági terv sikeres teljesí; ése és túlteljesítése s az emellett mutatkozó hiányosságok néhány olyan tanulságot vetnek fel, amelyekre különösképpen fel kell hívnunk gazdasági vezetőink, da pártfunkelonáriusaink és tömegszer- vézetl funkcionáriusaink figyelmét is. Mint már Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség inul távi november 80-1 ülj'.’ - lu.nd ml;;, bi-52. é j. éves * népgazdasági tervünk döntő esztendeje! Döntő esztendő ez nemcsak .azért, mert ez az ötéves terv harmadik éve, hanem azért is, mert az 1952-re magunk elé tűzött feladatok megvalósításával megvalósítjuk az ötéves tervben megbatározott alapvető célkitűzéseinknek több, mint felét. Döntő év ötéves tervünkben 1952 azért is, mert ötéves tervünk nagy és legnagyobb létesítményeibe 1952-ben kell a leghatalmasabb összegeket befektetne,de a hatalmas befektetéseknek eredményeit legnagyobbrészt
