Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

Mai számunkból: Építőipari dolgozók felajánlása az első negyedév tervének túl teljesítésére (3. old ) — A terv- készítés legyen a legfontosabb tennivaló a nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezetben (5. old.l — Az Elméleti Tanács­adó vándorkonzultációi (6. old.) VIII. évlolyam, 10. szám ÁRA .TO FILLÉR 1952 ianuár 13. vasárnap Az I£K>1' év $»az<lasn$»i mim kajának tanulságai vs ezek l'ellia^mílása a* 1052. évi néiigaxciasagi terv sikeres teljesítése érdekében Rerő Ernő elvtárs bes/édr az MDP országos akltvaértekezletén A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége szombatra, január 12-re, országos értekezletet hívott össze, amelyen állami, gazdasági szervek vezetői, vállalatok igazga­tói, párt funkcionáriusok vettek részt. Az értekezlet résztvevői me­legen ünnepelték a megjelent Rákoni Mátyás elvtársat és a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának többi tagját. Az érte­kezleten Gerő Ernő elvtárs mondott beszámolót „Az 1951. év gazdasági munkájának tanulságai és ezek fel- használása az 1952. évi népgazda­sági terv sikeres teljesítése érde­kében’’ címmel. Hidas István elvtárs nyitotta meg az értekezletet, majd átadta a szót Gerő Emö elvtársnab. — Az 1951. évben elért eredmé­nyek, népgazdasági tervünk sikeres megvalósítása teljes mértékben iga­zolja Pártunk II.. Kongresszusának irányvonalát — mondotta. — Bizo­nyítja a Kongresszus által megba­tározott feladatok helyességét. Megmutatja, mennyire előrelátó volt Pártunk legfőbb vezető szer­ve, amikor az első év tapasztalata alapján igen jelentős mértékben felemelte ötéves tervünk célkitűzé­seit. Gyáriparunk jelentősen íúltcljesíírüe 1951. évi tervét — Elvtársak! 1951-ben gyáriparunk tel­jes termelési tervét 103.4 százalékra teljesitette vagyis a gyáriparban a felemelt termelési tervet nemcsak teljesítet­tük, hanem jelentősen túlteljesítet­tük. (Nagy taps,) Teljes termelési tervé* kivétel nélkül minden ter­melő minisztérium teljesítette. Ggész gyáriparunk 1951-ben '31.1 százalékkal termelt többet, mint 1950-ben. Ezen belül a nehézipar termelése 37.7 százalékkal, a könnyűiparé 26.9 százalékkal, az élelmi szeriparé 16.5 százalékkal emelkedett. Egész fejlődésünkre jellemző nehéz­iparunk termelésének alakulása. Ne­héziparunk nemcsak abszolút ér­tékben növekedett Igen jelentős mértékben, hanem meggyorsult év­ről évre nehéziparunk növekedésé­nek üteme is. így 1949-ben a ne­hézipar termelésének növekedése az előző évhez képest 33.7 százalék yolty1950-ben 1949-hez képest 35.8 százalék, 1951-ben pedig 1950-hez képest — amint már említettem — 87.7 százalék. Nehéziparunk termelése 1951-ben elérte az 1938. évi * termelés 310-9 százalékát vagyis nehéziparunk 1951- ben a háborúelőttinek jó­val több, mint háromszo­rosát termelte! Ha gyáriparunkban a termelékeny­séget 1938-ban száznak vesszük, ak­kor 1951-ben a termelékenység gyáriparunkban 150.6 százalék volt. Vagyis az elmúlt évben gyár­iparunkban a termelékenység a há­borúelőttinek több mint másfélsze­resére emelkedett. . — Teljesítettük és túlteljesítet­tük 1951-ben a tervet a népgazda­ság többi ágaiban is. Beruházásaink érteke az egész népgazdaságban az előzetes számítások szerint mintegy 40 százalékkal volt magasabb 1951-ben, mint 1950-ben. — Mindez azt jelenti, hogy az 1951- évi felemelt, fe­szített termelési terv amelyet a muH év elején egyes úgynevezett „szak­emberek“ megvalósíthatat- lamil magasnak tartottak - teljes mértékben reális volt. —’ Mindez azt jelenti, hogy munkásosztályunk, dolgozó paraszt­ságunk, értelmiségünk, egész né­pünk, — Pártunk, 11 á kosi elvtárs vezetésével — becsületesen teljesí­tette hazafias kötelességét. Mindez azt bizonyítja, hogy ncpi demokra­tikus országunk építésében mind jobban egybeforr az egész dolgozó magyarság, szilárd egységbe forr­nak népünk milliós tömegei. — Mindez azt jelenti, hogy a szocialista iparosítás útján orszá­gunk újból nagy- lépéssel jutott előre, hogy mezőgazdasági ország­ból ipari országgá lettünk, mert nehéziparunk termelése több, mint háromszorosa a háborúelőttinek. Hogy megerősítettük szerelett ha­zánk védelmének alapjait, hogy megszüntettük országunkban a jegyrendszert és újabb hatalmas ösztönzést adtunk a szocialista építő munkának! — .Mindez, elvtársak, összefogla­lóan azt jelenti, hogy 1951-ben a szocializmus építésében, a béke ma­gyarországi frontszakaszának meg­szilárdításában komoly győzelmet arattunk. A terv sikeres teljesí­tésének tényezőiről szólva, Gerő elvtárs mindenekelőtt szólott arról, hogy következetesen harcoltunk Pártunk II. Kongvesz- szusa határozatainak végrehajtá­sáért. Beszélt állami szerveink jó munkájáról, a dolgozók olyan kez­deményezéseiről, mint Gazda Gé­záé, mint Rüder Béláé, Deák Já­nosé. „És bár ebből a munkából a szakszervezetek és DlSz-szerveze- tek is kivették részüket, ez a rész­vétel bizony aktívabb is lehetett volna’’ — mondotta. — 1951. évi tervünk sikeres meg­valósítását • és túlteljesítését — folytatta — köszönhetjük munkásr osztályunk lelkes, odaadó munkájú- nak s nem utolsó sorban értelmisé­günknek, különösen műszaki értel­miségünknek, amely a fizikai dol­gozókkal szoros egységben nagy­mértékben előrevitte a termelő- munka jofcb megszervezését. — Az elért sikerben szerepe volt az anyagtakarékosságról szóló minisztertanácsi határozatnak. .Te: leülős segítséget nyújtott-a Párt és a minisztertanács december 1-i nagyjelentőségű határozata. — A sikerben alapvető szerepe volt annak, hogy a várható és az évközben tapasztalt nehézségeket, hibákat, hiányosságokul, elmara­dást nem kendőztük el, hanem bát­ran feltártuk, hogy Pártunk előre figyelmeztetett a várba' » nehézsé­gekre, s megjelölte a nehézségek i legyőzésének eszközeit s hogy ami­kor évközben úgy látta, hogy kez­dünk elmaradni a terv teljesítési­ben, akkor idejében nyíltan felve­tette a gazdasági vezetők előtt, Pártbizottságaink, pártszerveze­teink. munkásosztályunk előtt a hiányosságokat s ezek felszámolásá­nak módját. Ezt a szerepet ját­szotta az 1951 augusztusában meg­tartott gazdasági vezető-aktíva- értekezlet, az országos kohászati tanácskozás a múlt év novemberé­ben tartott tatabányai bányász­tanácskozás, amelyen Eákosi elv­társ is felszólalt és nagyfontosságú útmutatásokat adott és Rákosi elvtárs figyelmeztetése a Központi Vezetőség legutóbbi novemberi ülé­sén. — A terv sikeres teljesítéséhez komoly segítséget nyújtott a sajtó és mindenekelőtt Pártunk nagy központi lapja, a Szabad Nép. A Szovjetuni« segítsége — A konkrét anyagi segítség mellett, amelyet a Szovjetuniótól kaptunk, 1951-ben minden eddiginél szervezettebb formát öltött a gazdag szovjet tapaszta­latok átvétele. Az a felbecsülhetetlen értékű ta­pasztalat és tanulság azonban, amelyet az 1951-ben nagyszámban a Szovjetunióba küldött delegá­cióink hoztak magukkal a népgaz­daság legkülönfélébb" területeiről, teljes mértékben még csak 1952-ben és az ezt' követő években fogja kedvező hatását éreztetni népgaz­daságunkban. — Hagy segítséget jelentett tér vünk teljesítésében n mind szoro­sabbá váló gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés, nem­csak a Szovjetunióval, hanem az európai népi demokráciákkal, to- vábbá a Rémet Demokratikus Köz­társasággal és a. gazdasági együtt­működés a nagy , távolkeleti népi demokráciával, a Kínai Xépköztár- sasággal, amellyel elsőízben 1951* ben bonyolítottunk jelentős áru­csereforgalmat. I — Ugyanakkor azonban, elvtár- I sak, amikor elégtétellel állapítjuk jmeg, hogy az 1951. évi feszített népgazdasági tervet nemcsak telje­sítettük, hanem túlteljesítettük, nem feledkeztünk meg azokról a hiányosságokról sem, amelyek 1951. évi tervünk teljesítése során meg­mutatkoztak. — Azzal sem törődünk, hogy az imperialista sajtó ős rádió csábo­sai, szokásuk szerint, nyilván is­mét ötéves tervünk .csődjéről’ fog­nak üvölteni, hadd csaholjanak, hadd ugassanak ezek az imperia-> lista csábosok. A magyar nép a tényleges helyzetről a tények alap­ján ítél. Ilyen módon ítél fejlődé* síinkről, országunk felemelkedésé­ről; az imperialista, — Titú —, fasiszta és egyéb csábosokról pedig azt tartja, hogy „a kutya ugat. s karaván meg halad!” — Nézzük meg tehát, milyen főbb hiányosságok vollak 1951. évi gazdasági munkáukban? Maradéktalanul leljesilsük a széntermelés, vaskohászat, nyersolaj termelés, épiíőany*tgipar, villamosenergia-termelés tervét — Mindenekelőtt a terv egészé­ben való teljesítése és túlteljesítése nem takarhatja el, hogy egyes területeken, bár eze­ken is jelentős előrehaladást tettünk, elmaradtunk fel­emelt tervünk célkitűzései­hez képest. És erről annál fcevésbbé szabad megfeledkeznünk, mert az elmara­dás részben éppen az alapanyagok termelésének területén mutatkozik, így jóllehet széntermelésünk 1951- ben — 3930-hez képest — csaknem 15 százalékkal, kereken kétmillió tonnával emelkedett, ami egyetlen esztendő alatt ilyen országban, mint Magyarország, igen komoly emelkedés, mégis szénbányászatunk egész évben 1951. évi felemelt ter­vét nem teljesítette és egyelőre 1952 első napjaiban széntermelé­sünk viszonylag gyengén indult. Pedig mind több és több szénre van szükségünk és minden, körülmények között bizto­sítanunk kell, hogy szénbá­nyászatunk 1952-ben mint­egy 3 millió 300 ezer tonná­val több szenet adjon áz országnak, mint amennyit 1951-ben ténylegesen adott! Lemaradás mutatkozik a nyers- olajtermelésben1 is, bár az utóbbi hónapokban nyersolaj termelésünk mindinkább emelkedő irányzatot mutat és 1951-i IV. negyedévi ope­ratív tervét már túlteljesítette nyersolajbáuy ásza tunk. 1952-ben meg ;kell gyorsítanunk alumíniumiparunk fejlesztését, va­lamint vegyes és tarka ércbányá­szatunk és tarka érckohászatunk fejlődését is. 19o2. évi feszített népgazdasági tervünk sikeres megvalósítása dön­tő mértékben függ attól ,liogy maradéktalanul teljesítsük 1952-ben a széntermelés, a vaskohászat, a nyersolaj­termelés, az építőan vas- ipar, az alumíniumipar a vili amosenergia-termelés tervelőirányzatát. Az év folyamán komoly nehézsé­gek mutatkoztak a termelés egyenletlenségc következtében. 1952-ben a termelés­nek le-felhullámzó görbéjét szívós, öntudatos, következetes harc útján, helyes szervezés és vezetés útján, jó felvilágosító tömegmunka segít­ségével egyetlen egyenletesen emel­kedő vonallal kell helyettesítenünk. Gyáriparunk termelésének 1952-ben előreláthatóan mintegy 21 százalékkal kell növekednie az 1951. évi tényleges termeléshez ké­pest, vagyis az emelkedés 1952-ben az előző évhez viszonyítva, százaléko­san valamivel kisebb, mint ameny- nyivel 1951-ben az azt megelőző évhez képest volt. Tévedés volna azonban azt gondolni, hogy ezt a • mintegy 25 százalékos növekedést könnyebb elérni, mint amilyen fel­adatot jelentett 1951-ben a vala­melyest magasabb százalékos növe­kedés elérése. Itt mindenekelőtt fi­gyelembe kell venni, hogy bár nép­gazdaságunkban a tartalékok még igen nagyok, sőt a tartalékok egy­;része újratermelődik, azért 1951- ben és a megelőző években a vi­szonylag könnyen mozgósítható tar­talékaink tekintélyes részét már így igénybevettük. Ebből az következik, hogy az 1952-re kitűzött felada­tok megvalósításához még tervszerűbben, még nagyobb lendülettel kell hozzálát­nunk. mint ahogyan az 1951-es tervet megvalósí­tottuk. 1952-ben még fokozottabb mért élő­ben kell takarékoskodnunk az, anyaggal és tovább kell folytat­nunk a harcot a minisztertanács takarékossági határozatának mara­déktalan megvalósításáért, újból fokozott figyelmet kell szentelnünk, a Gazda-mozgalomnak, amely az, utóbbi hetekben mintha kissé el­lanyhult volna. Még jobban meg kell szerveznünk az együttműkö­dést az egyes üzemeken belül és a.r egyes üzemek, iparágak, miniszté­riumok között, mint ahogyan ezt .1951-ben teltük. Aagyohb erőfeszilésrc van szükség 19,»2. évi terv iink teljes Réséhez Az év harmadik negyedében be­következett javulás és az 1951. évi terv egészében való teljesítése el1 lenére a továbbiakban különös figyelmet kell szen­telnünk vaskohászatunknak, mely előtt mind nagyobb és mind nehezebb feladatok állanak. Különösen ügyelnünk, kell arra. hogy vaskohászatunk íérvér teijesít- | se részleteiben is. Az említetteken kívül az 1953. évi népgazdasági terv sikeres telje­sí; ése és túlteljesítése s az emel­lett mutatkozó hiányosságok né­hány olyan tanulságot vetnek fel, amelyekre különösképpen fel kell hívnunk gazdasági vezetőink, da pártfunkelonáriusaink és tömegszer- vézetl funkcionáriusaink figyelmét is. Mint már Rákosi elvtárs a Köz­ponti Vezetőség inul távi november 80-1 ülj'.’ - lu.nd ml;;, bi-52. é j. éves * népgazdasági tervünk döntő eszten­deje! Döntő esztendő ez nemcsak .azért, mert ez az ötéves terv har­madik éve, hanem azért is, mert az 1952-re magunk elé tűzött fel­adatok megvalósításával megvaló­sítjuk az ötéves tervben megbatá­rozott alapvető célkitűzéseinknek több, mint felét. Döntő év ötéves tervünkben 1952 azért is, mert öt­éves tervünk nagy és legnagyobb létesítményeibe 1952-ben kell a leg­hatalmasabb összegeket befektet­ne,de a hatalmas befektetések­nek eredményeit legnagyobbrészt

Next

/
Oldalképek
Tartalom